Ki Isten? - vagy hitünk (minden) alapja
Azt hiszem, hogy mind a hitünk, mind az hogy hogyan látjuk magunkat Krisztusban sokban függ attól, hogyan ismertük meg Istent, hogyan látjuk az Urat.
Jézus idejében, és évszázadokon át nem jelentett gondot, úgy látni Istent mint, örökkévaló, mindenható, teremtő, változhatatlan, igaz, szent, szuverén Isten, mint olyan Isten aki mindenek felet Úr, aki mindent megtehet, mint aki nem tartozik senkinek sem elszámolással, mint aki készben tart és irányít mindent és mindenkit a teremtett világban.
Sajnos a mai humanizmus, roppant károsan formálta a kereszténységet. A ma Istene egy olyan szerető Isten aki mindenkit és mindent elfogad, és tolerál még a bűnt is. Szinte bohócot csináltak Istenből.
Csak Isten szeretete és kegyelme van hangsúlyozva, igazsága, szentsége, mindenhatósága, örökkévalósága, szuverenitása ... mellőzve van. Pedig mind ezt együtt kell látni, együtt érvényes Istenben.
Sokan télapót csináltak Istenből, jó pajtást, havert, (jó fej ez a Jézus – hallottam egy pásztortól), mások egy olyan Istent mutatnak be aki könyörög az embernek, hogy engedje meg neki, hogy megbocsájtsa bűneit, hogy megengedje hogy megváltsa, hogy megmentse, koldusként könyörög az ember szívének ajtaja előtt, ...
Sokan úgy látják Istent mint aki át adott minden hatalmat az embernek, s az ember irányítja az egész univerzumot, és ebben az emberi univerzumban mindenki engedelmeskedik az embernek, nem csak betegség, démonok, áldás, vagy átok, hanem még Isten is lesve várja az ember parancsát, hogy ugorjon teljesíteni azt. Az ember áll a trónon és parancsolgat ...
Isten helyet, olyan fogalmakat használnak mint szeretet, áldás, vagy hit. Jobban mondva behelyetesítik Isten helyébe a szeretetet, a hitet, az áldást.
A mai kereszténység jelentős része, belemerűlt a bálvány imádásba – saját kis istent alkotnak maguknak - , spiritizmusba, varázslásba, szórakozásba ...
Erre értettem azt, hogy nincs Isten ismeret.