Kedves Zoli!
Egy gyülekezetet sokféle okból elhagyhat egy hívő. Sértődöttségből, vagy megkeseredésből, vagy azért, mert nem kap ott
elég figyelmet, lehetőséget, szeretetet... és azért is, mert Jézus éppen valamilyen okból úgy vezeti.
Egyedül az utolsó motivációt tudom helyeselni. A többi mind merő önzés.
Amit írtam, azért írtam, mert úgy tapasztaltam, nagyon sok hívő hű a gyülekezetéhez...
Olyan értelemben, hogy követi a gyülekezeti normákat, tanításokat, de nem hű Jézushoz.
Amikor Jézus mást mond, mint a gyülekezet, akkor inkább a gyülekezetükhöz maradnak hűek, (helyesebben a gyülekezeti vallásos normáknak, gyülekezeti szellemnek?!!!) és nem vállalják fel a konfrontációt, a kiközösítést, a megbélyegzést, stb... ami az engedetlenséggel, a Jézusnak való engedelmességgel jár. Így előfordulhat, hogy emberi szemmel nézve az ilyen megalkuvók a legjobb, a legmegbízhatóbb gyülekezeti tagok, akikre a gyülekezeti pásztor mindig számíthat.
Az ilyen hívők inkább a gyülekezetükben lévő embereknek, a pásztornak, a gyülekezeti normáknak, egyszóval embereknek akarnak tetszeni, nem pedig Istennek. Isten óvjon mindenkit ettől, ami egyfajta paráznaság. Ha a menyasszony a vőlegényen kívül inkább valaki másnak akar tetszeni, mást is el akar "csábítani", az paráznaság. Én nem akarok senki másnak sem megfelelni, egyetlen gyülekezetnek, egyetlen embernek sem, csakis Jézusnak. Jézus pedig azt mondja, hogy szeressem az embereket. De azt nem mondja, hogy kövessem őket a gonosz útjaikon. Ha gonosz az az út, amelyen haladnak, előfordulhat, hogy el fogunk válni. Aztán majd, ha rájönnek, hogy rossz úton haladtak, újra munkatársak lehetünk.
Ezzel senkit sem szándékozom a gyülekezete elhagyására bátorítani, ehelyett mindenkit bátorítok arra, hogy amikor Jézus mást mond, mint a gyülekezete, akkor inkább Jézushoz legyen hű, ne pedig a gyülekezetéhez...
Visszatérve az igemagyarázatra, amit írtam, én nem gondolom, hogy tévedtem volna. Szerintem megáll az, hogy Pál abban az igében a keresztény tesókkal való gyülekezeti találkozások fontosságáról beszélt. De, mégha nem is ezt jelentené, hanem azt, hogy Pál arról írt ebben az igében, hogy ne menjenek vissza a zsidósághoz a zsinagógákba, még az is alátámasztja azt, ami a LÉNYEG,
hogy a ZSID 10.25 egyáltalán nem arról beszél, hogy Isten szerint TILOS lenne otthagyni az aktuális felekezetünket, vagy gyülekezetünket.
Mert nem tilos. Ezért jöhetett létre például a reformáció.
Ha a gyülekezetünk nagyon rossz úton jár, és mi mindent megtettünk, ami tőlünk telik, hogy ez megváltozzon, de semmi nem nem történik, akkor előfordulhat, hogy Jézus kivezet minket ebből a parázna szervezetből. Előfordulhat azonban az is, hogy még maradásra bír minket, mert még feladatunk van ott. Mi a teendőnk? Ezt mindenkinek Tőle kell elvennie szerintem, erre nincsen lefektetett újszövetségi szabály.