L. Márk 9:14-29 Rcsaba,2015.augusztus.30. / Új kenyér
T. Márk 9:24b Ref. Egyh. alapján van kb. a vázlat(1988)
Minden lehetséges annak, aki hisz
Mindnyájan jól ismerjük az epilepsziás fiú történetét, tegnapi újszövetségi Ref. Kalauz szerinti igénkből, mégis remélem, hogy örömhírt közvetíthet ma a mi számunkra is – új kenyér ünnepén is-, arról, aki az Élet kenyere, aki képes egyedül arra, hogy mind a testi nyomorúságainkat, mind a lelki bajainkat orvosolja, az Istentől kapott és a megromlott teremtési rendet mind a fizikai, mind a lelki életünk vonatkozásában helyreállítsa, meggyógyítson és hitre juttasson és a hitben megerősítsen és megtartson minket, azaz életre – Isten szerint való életre juttasson, az örök életre is megtartson minket.
JÉZUS MEGJELENÉSE
Jézusra nézünk tehát, aki a történet szerint a megdicsőülés hegyéről a viták és nyomorúságok völgyébe érkezik. Az Ószövetség nagy hívőinek társasága(Illés és Mózes) után, a béke és a harmónia világából a hitetlen hit világába, ahol a tanítványai és az írástudók vitatkoznak, jóllehet Jézusnak nem lett volna szüksége arra, hogy a tanítványai olyan hevesen védelmezzék.
A vita a Jézus körüli gyülekezet hitét igyekszik védeni,s talán pont azért olyan heves a tanítványok részéről is, mert épp kudarcot vallottak, mert nem tudták meggyógyítani annak az apának a fiát, aki hozzájuk fordult. -Ezt az apa mondta ki,Jézus kérdésére, a többiek hallgattak megdöbbenve.
A megdöbbenést Jézus megjelenése okozta, nem tudjuk pontosan miért, lehet, hogy azért, hogy Jézuson talán látszott még valami a megdicsőülés hegyének fényéből, de az is lehet, hogy csak egyszerűen megdöbbentek, hogy pont akkor ért oda Jézus.
Mindenesetre kudarcot vallott tanítvány között van ott Jézus, akik vele voltak a megdicsőülés hegyén, azok ugyan szép élmény ellenére vallottak kudarcot: az ő kudarcuk az értetlenség, a másik csoporté a gyógyítani nem tudás kudarca..
Hogyan viselkedik Jézus?
MILYEN A VISZONYULÁSA A HELYZETHEZ?
Láttuk az eddigiekből, hogy átlátta a helyzetet, tájékozódott, nem az ellenségeitől, sem a tanítványaitól, hanem meghallgatta az apát.
És Jézus nem is értékeli a csak szóban megnyilvánuló hitet, hitetlen nemzettségnek nevezi az ott lévőket, a tanítványait is.19-v.
Kifejezi a maga szomorúságát is, amikor azt kérdi : meddig kell szenvednie e hitetlen nemzettségtől.
A hitetlen hit kifejezést Adytól tanultuk: hiszek hitetlenül Istenemben(
A kifejezés jól mutatja, hogy igen, van valami - valami hit, de nem az igazi. Hinni úgy kellene, ahogy Jézus hitt, nemcsak érzelmekben, értelemmel, hanem teljes valónkkal.
Nem szimpatikus, de igen jó ez a kifejezés, mert valóban mindannyiunkban van valamiféle hit, aki itt van, szinte mindannyian visszautasítanánk azt, hogy teljesen hitetlenek vagyunk, vagy ha azt is állítja valaki, valamifajta hit van mindenkiben- hiszi, pl. hogy a busz elhozza a templomig, hogy itt találkozik valakivel, aki valahogy segít neki, stb.
A mi hitetlen hitünk is akkor mutatkozik meg, ha bajunk van, ezek közül is az a nagyobb, ha gyermekünk beteg v. került bajba, ill. hozzánk közel álló ember, mint ahogy a történetbeli apa baja is igen nagy, hisz gyermeke kiskora óta beteg.
Ezt is az apától tudta meg Jézus, és meghallgatta a betegség, a baj tüneteit is, jóllehet Jézus közelében a gyermek rögtön rosszul is lett. Lelkileg igen nehéz teher egy ilyen gyermek.
Az akkori felfogás miatt még nehezebb lehetett, mert ugye a betegséget bűn büntetésének tartották(Jn.9 a vakon született).
Az apa láthatja, hogy Jézus törődik velük.
De nemcsak érdeklődik, hanem cselekszik is Jézus.
JÉZUS CSELEKVÉSE: parancsol a néma és siket léleknek, hogy távozzon végleg.
A néma lélek kifejezést – az izráeliek a megszállottakra használták, a rohamok pedig epilepsziás rohamok voltak.
A Ref. Lap magyarázata ehez az igéhez egy sorozat megszállottság-fajtát említ átvitt értelemben, bebizonyítva ezzel, hogy mindannyian megszállottak vagyunk valamiképpen
(pl.nekem ilyenek jutottak eszembe, hogy a Munka megszállottai, valami saját elképzelés megszállottjai v. hamis kép, hit megszállottjai).
Csak Jézus az, aki tud segíteni mindannyiunknak,írja Steinbach püspök magyarázatában.( Ő így részletezi a megkötözöttségeinket: van aki néma, van aki örjöng, van , aki depressziós, van aki túlbuzgó, van, akin látszik, van akin még nem látni, de a lényeget tekintve mindegy, Jézus tud felemelni, meggyógyítani.(-ez idézet a Ref.Lapból).)
Egyébként egy igen jó az eheti sorozat van a Mk. ev. napi magyarázataiban most arról, hogy embernek lenni azt jelenti, hogy beteg vagyok, éhezem, homályosan látok, megszállottságom is van, kételkedek, hamis megoldásokban bízom, hamis győzelemtudatban tévelygek, /tehát
mindenképp Jézusra van szükségem, ha csak valamelyik is igaz rám.
Az is jellemző ránk is, hogy sokszor emberekhez fordulunk a bajainkkal, nem Istenhez, azt reméljük, hogy ők segíthetnek. Az apa a tanítványokhoz fordult, megállt félúton, de Jézus nélkül ők nem tudtak segíteni. De ha el is megyünk Jézusig, akkor is hitetlenkedünk sokszor, itt az apa
azt mondta: ha tehetsz valamit, légy segítségül nékünk. Hitetlen hit ez valóban. Valami kis hit,
hogy Jézus segít valamennyire, de lehet, hogy korlátozott a hatalma. Mi lehet, hogy furcsáljuk ezt, de sokszor hasonlóan teszünk. De mégis ez az apa őszinte és harcol a fiáért, harcol a saját hitéért is.
.A tanítványok Jézus tanítását hallgatják, odáig jutnak majd, hogy kérdeznek a gyógyítás után, bevallják, hogy nem értik az egészet.
Érthető, hogy nem tudják felfogni a történteket. Előzőleg amikor Jézus kiküldte őket, akkor kaptak hatalmat mindenféle betegség és tisztátalan lélek felett is, és most mégis csődöt mondtak. Jézusnak pedig sikerült visszaadni a fiú egészségét.
Jézus nem csak megítélte őket, amikor hitetleneknek nevezte, hanem utólag türelemmel magyarázott nekik: ez a faj nem űzhető ki csak imádsággal.
A mai tanítvány is tudhatja már ebből a példából is, hogy ha kapott is felhatalmazást, erőt valamikor előzőleg hasonló esetben, nem automatikus a Mindenható Isten segítsége, ereje, oda kell fordulni újra a szükségben.
Jézus előtt derült ki, hogy az apával is baj van, lelkiképp, De az apa elfogadja, megérti Jézus ítéletét magára nézve, meglátja saját magát Jézus szavára és ezért kéri, hogy Légy segítségül az én hitetlenségemnek, hiszek Uram, úgy kezdte. Itt a hitetlen hit, de felismerte, hogy ez kevés, és kérte Jézustól azt a hitet, ami már nem akadályozza Jézust a cselekvésben.
Mi is Jézus jelenlétében, Jézus szavára tudjuk a Szentlélek által felismerni a saját lelki bajainkat, rászorultságunkat, és mi is kiálthatunk teljesebb, igaz hitért.
Mindenki messze van a történetben attól a hittől, amiről a 23.vers mondja: minden lehetséges a hívőnek.
Nekünk is harcolni kell a hitünkért, akkor is, ha az nemcsak hitetlen hit, hanem igazi.
Ezt mondja a biblia számos helyen, de ezt mutatja a történet is.
Harcolni kell a hitért, kitartóan kell imádkozni sokszor, amikor úgy látjuk, hogy késik a segítség, vagy amikor nem tudjuk, hogy mi az Isten akarata.
A hitet mindig veszélyezteti a megváratás, a szenvedés, a kudarc, ez mind látszik ebben a történetben is.
De látni lehet azt is, hogy védelem a hitnek Jézus jelenléte, az imádság, Jézus szava, Jézus kritikája, véleménye a hitünkről, amit ha elfogadunk tovább segíthet minket is.
Jézus hitére kell eljutni mindannyiunknak, ez a hit tevékeny, munkálkodó hit, ez pont ellentéte
a hitetlen hitnek. Enélkül nem tudunk segíteni mások nyomorúságán, az Ő hitéből való hitre, szeretetéből való szeretetre és az Ő erejéből való erőre van szükségünk. Így fogalmazott valaki:
Jézus hite meghallgatott imádság, hatalmat hordozó ige és irgalmasság,, Benne rendkívüli egységben van az imádság, a hit és a csoda, enélkül gyenge lesz a tanítvány a bajokban, nem veheti fel a harcot a néma és süket lelkek hatalmával, életromboló erejével.
A gyülekezet is csak ezzel a hittel tud vitatkozó sereg helyett tevékeny gyógyító erőt hordozó és közvetítő lenni, sugározni valami pozitívet az Istennel való találkozása jeleként, ahogy a múlt vasárnap is hallottuk..
Jézus ott tanított, parancsolt és meggyógyult a gyermek, de eközben is volt még próbája az apa hitének- a gyermek olyan lett, mint a halott az idegen lélek távozása után, csak Jézus felemelte és visszaadta élve az apának.
Beteg gyermekek, hitetlenül hívő apák és tehetetlen tanítványok-- mindannyian Istenre szorulók vagyunk.
Hozzá kell fordulnunk, kicsi hitünkkel, aki minket is imádkozni tanít a magunk és mások nyomorúságait látva is.
Forduljunk is Hozzá a történetbeli apa gyorsaságával és kérésével : légy segítségül.., de akár a költő szavaival is :hiszek hitetlenül, mert hinni akarok, mert sose volt úgy rászorulva sem élő sem halott.(Ady
Jézus pedig győzni tud, győzni fog a mi hitetlenségünk és betegségeink felett is!
Még szeretnék befejezésül :
Magamról és az ünnepről kicsit beszélni: másik igét akartam hoznia, amiről azt gondoltam, hogy jobban illik az új kenyérért való hálaadáshoz.
Nehezen láttam be, hogy nem azt kell hoznom, de amikor arra készültem, valósággal visszariadtam, hogy mennyire aktuális az üzenete, mert ott az lett volna a hangsúlyos, hogy minden lehetséges az Istennél(MK.10:27),és mindannyian tudjuk, hogy dőlnek a hírek a tömegkomm.eszközökből, hogy Magyarország, a főváros, Európa nem tudja megoldani a jelenlegi helyzetet több vonalon is.
Most meg úgy jártam, hogy a másik oldal: az, hogy minden lehetséges a hívőnek, ez lett a mai igénkből hangsúlyos és az a kérdés, hogy vajon valóban hívők vagyunk-e, megharcoljuk-e a harcot a hitünkért a magunk feladataihoz legalább, vagy csak akadályozza Istent a mi hitetlenségünk is abban, hogy cselekedjen, szabadítson, gyógyulást megoldást adhasson...
nekünk, családjainknak, népünknek és ennek a világnak.
Pedig az az Isten, aki a teremtésre képes volt, és aki új teremtésre is képes az egyes ember életében, megérdemli a bizalmunkat.
Aki megadta a bőséges és értékes búzatermésünket is ebben az aszályos időben is, hogy meg legyen a testi kenyerünk, és aki Krisztust adta és akarja adni Megváltóul, Megtartóul nekünk is egyesével, megérdemelné a bizalmunkat, a hitünket és hálánkat bármilyen helyzetben.
Néha rájövök, hogy Jézus csak mindig újra bizonyít, és mi mindig újra kezdjük a hitetlenkedést, holott, amikor velünk teszi ezt valaki, hogy újra és újra nem ért meg, nem hisz, hiába nem csalódott bennünk, akkor nagyon rosszul fogadjuk.
Ilyenkor őszintén mondhatom: hiszek Uram, de úgy hogy ez kevés, légy segítségül az én hitetlenségemnek.
És kívánom mindannyiunknak, hogy a megterített úrasztala megerősítés, segítség, bátorítás, gyógyulás, sőt új kezdet legyen most is mindannyiunknak, és napi imádságunk legyen a beteg fiú apjáé: légy segítségül hitetlenségemben!
Újraolvasom a 23. 24.verset:
Jézus pedig monda néki:Ha hiheted azt, minden lehetséges a hívőnek.
A gyermek atyja pedig azonnal kiáltván könnyhullatással monda:Hiszek Uram! Légy segítségül
az én hitetlenségemnek. Ámen
/ADY ENDRE: HISZEK HITETLENÜL ISTENBEN
Hiszek hitetlenül Istenben,
Mert hinni akarok,
Mert sohse volt úgy rászorulva
Sem élő, sem halott.
Szinte ömölnek tört szivemből
A keserű igék,
Melyek tavaly még holtak voltak,
Cifrázott semmiség.
Most minden-minden imává vált,
Most minden egy husáng,
Mely veri szívem, testem, lelkem
S mely kegyes szomjuság.
Szépség, tisztaság és igazság,
Lekacagott szavak,
Óh, bár haltam volna meg akkor,
Ha lekacagtalak.
Szüzesség, jóság, bölcs derékség,
Óh, jaj, be kellettek.
Hiszek Krisztusban, Krisztust várok,
Beteg vagyok, beteg.
Meg-megállok, mint alvajáró
S eszmélni akarok
S szent káprázatokban előttem
Száz titok kavarog.
Minden titok e nagy világon
S az Isten is, ha van
És én vagyok a titkok titka,
Szegény, hajszolt magam.
Isten, Krisztus, Erény és sorban
Minden, mit áhitok
S mért áhitok? - ez magamnál is,
Óh, jaj, nagyobb titok.