Eszembe jutott még valami: Jézus emberré lett, mindenben hozzánk hasonló, kivéve a bűnt.
Azért jött, hogy megmutassa, lehetséges úgy élni a földön, hogy Atyánk akaratában éljünk.
Lehetséges a halálig tartó szeretetből fakadó, hitbeli, engedelmes élet, és nem törvényben való járás által.
Mi, emberek sem tudjuk a jövőnket, csak annyit, amennyit az Atya jónak lát közölni velünk, és ha igazán szeretjük Őt, akkor elfogadjuk a jót és a rosszat is kezéből.
Jézus ugyanígy lehetett, hitben élt, engedelmességben, mindent elfogadva az Atyától, aki a mi Atyánk is.
Ismerte a próféciákat, amik Róla szóltak, ez egyértelmű, gyerekkorában bizonyára tanulta a Tórát, mint kortársai is, ezért olvassuk róla, hogy :
Luk 2:40
A kis gyermek pedig növekedék, és erősödék lélekben, teljesedve bölcsességgel; és az Istennek kegyelme vala ő rajta.
Luk 2:52
Jézus pedig gyarapodék bölcsességben és testének állapotában, és az Isten és emberek előtt való kedvességben.De a mikéntet, és az időt az Atya tudta és akkor közölte vele, amikor jónak látta, és Jézus nem ellenkezett, hanem engedelmeskedett.
Fejlődésen ment Ő is keresztül, nem úgy volt, hogy 1 napos korától végig mindent tudott, hanem tanult, tanította az Atya, a szülein, és a tanítókon keresztül, imában kommunikált vele..... ember volt.
Nem volt ideje felkészülni, ezért gyötrődött a Gecsemánéban is, mert akkor szembesült a súlyával a dolgoknak.
De az Atya megerősítette Őt.
Mindenben példát hagyott nekünk Megváltónk, ebben is.
Így tudhatjuk, hogy bármi is következik, arról az Atya tud, és erőt is ad hozzá, és minden ismeretet, ami ahhoz kell, hogy végig tudjuk csinálni, de Istenben kell végig bíznunk.
Ahogy Jézus azt mondta, hogy a kezébe teszi életét.... hogy feltámassza az Atya... legyen úgy, ahogyan akarja.
Nem próbál felettébb.
Én ezt így látom