Szerző Téma: Egyházi ünnepek  (Megtekintve 27057 alkalommal)

0 Felhasználó és 4 vendég van a témában

Nem elérhető Kálmán

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 13596
  • Nem: Férfi
Válasz #75 Dátum: 2015. November 02. - 08:47:59
 O0



Nem elérhető Gábor

  • Törzstag
  • *
  • Hozzászólások: 1466
  • Nem: Férfi
Válasz #76 Dátum: 2015. November 02. - 09:09:50
 O0



Nem elérhető Kamilla

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 5877
  • Nem: Nő
Válasz #77 Dátum: 2015. November 02. - 15:49:56
Bácsi István
Tegnap óta motoszkált a fejemben, hogy Halottak Napján menjek ki a temetőbe. Édesapám temetése óta nem voltam.
Ma istentisztelet után eldöntöttem, hogy menni akarok.
Fiam elvitt kocsival, Pesterzsébetre. A főbejáraton nem engedték be az autókat és ahol bementünk az a terület teljesen ismeretlen volt nekem.
Mentünk egy kört és nem találtuk meg a sírt. Majd mentünk még egyet, és megálltunk egy számomra ismerősnek tűnő helyen. Vitt a lábam egyenesen a keresett sírhoz.
3 szál krizantémot vettem, beillesztettem a vázába. Imádkozni kezdtem és pár szó után rázkódó sírásban törtem ki. Tartottam ettől már otthon, mielőtt elindultunk volna, hogy erőt vesznek rajtam az érzelmek és az emlékek.
Zsolti fiam átkarolt és úgy tartott addig amíg le nem csillapodott a lelkem.
Négy kicsi mécsest gyújtottam meg, és hálát adtam Istennek szüleimért, akik tisztességgel felneveltek. Ők már mindketten a közös sírban fekszenek.
Nem tudom miért volt most ennyire erős a késztetés, hogy Halottak Napján a temetőben emlékezzem meg szüleimről, de most, hogy megtettem, Istentől békességet kaptam.

O0

Az a gyülekezet, aki theológiai alapokon próbálja megfosztani a tagjait alapvető emberi érzelmektől, számomra nem tekinthető élhetőnek.

Valószínűleg ez így történt volna pl október 22.-én, vagy 28-án  is   :szelid:
« Utoljára szerkesztve: 2015. November 02. - 15:50:19 írta Kamilla »

Az igazi Krisztus Jézus mindig az Atyára mutat, Őt emeli fel, és dicsőíti. Felé továbbítja a hódolatot, imádatot.


Nem elérhető Csaba

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 12673
  • Nem: Férfi
Válasz #78 Dátum: 2015. November 02. - 16:59:59
Biztos. Nehogy már egy gyülekezet mondja meg, hogy mikor mehetek ki a temetőbe, s mikor nem.
« Utoljára szerkesztve: 2015. November 02. - 18:02:29 írta Csaba »

'A szeretet nem keresi a maga hasznát...'
1Kor. 13


Nem elérhető Kamilla

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 5877
  • Nem: Nő
Válasz #79 Dátum: 2015. November 02. - 18:17:47
Persze, nehogy már.

Az igazi Krisztus Jézus mindig az Atyára mutat, Őt emeli fel, és dicsőíti. Felé továbbítja a hódolatot, imádatot.


Nem elérhető Csaba

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 12673
  • Nem: Férfi
Válasz #80 Dátum: 2015. November 02. - 19:38:51
Én azt tapasztaltam, hogy az egyházi ünnepeket kritizáló tanításoknak mindig az a célja,hogy kivonják belőlük egy-egy gyülekezet tagságát. :szelid:
« Utoljára szerkesztve: 2015. November 02. - 19:58:25 írta Csaba »

'A szeretet nem keresi a maga hasznát...'
1Kor. 13


Nem elérhető Kamilla

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 5877
  • Nem: Nő
Válasz #81 Dátum: 2015. November 02. - 20:37:48
Igen. És a katolikus egyház ki is vonta tagáságát az Úr Ünnepei alól, és bevonta a saját maga kreált ünnepekbe, amik nemigen biblikusak, inkább pogány eredetűek, és pogány szokásokkal teliek, rossz gyökerűek.
Meg akarja változtatni a napokat, időket, mint a szombatot és egyéb napokat, és ez tudjuk, kinek az akarata, terve..... jobb ebben nem részt venni.

Egyébként az, hogy esetleg valakik nem tudják, mik ezeknek az "ünnepeknek" az eredetük, azt, hogy ördögöknek áldoznak, attól még ördögöknek áldoznak, és aratják is a "hasznát", rendesen.... :(
Viszont manapság elég nehéz nem tudni ezeket, inkább nem tudomást venni, na azt lehet, de kérdés, érdemes-e?

Lehet itt mindent szépen bemázolni, vakolni, de attól az még az, ami, és lehull a máz és a vakolat előbb-utóbb, és ott marad a csupasz, rémísztő valóság.

« Utoljára szerkesztve: 2015. November 02. - 20:38:59 írta Kamilla »

Az igazi Krisztus Jézus mindig az Atyára mutat, Őt emeli fel, és dicsőíti. Felé továbbítja a hódolatot, imádatot.


Nem elérhető b urian jozsef

  • nagypapa
  • Diakónus
  • Törzstag
  • *
  • Hozzászólások: 1643
  • Nem: Férfi
Válasz #82 Dátum: 2015. November 02. - 20:58:38
Ugy gondolom hogy lehet szombat vagy vasárnap is az Úr napja!A lényeg hogy megtartsuk ! Oda szenteljük ahová kell.De sajnos az a tapasztalat hogy aki nem tartja a vasárnapot az a szombatot sem fogja az Úr napjának tekinteni! :(



Nem elérhető Zoltan

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3291
  • Nem: Férfi
Válasz #83 Dátum: 2015. November 02. - 21:03:33
Úgy emlékszem ez a Szombat dolog le volt már tisztázva. 

 :2smitten:

Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez;
Mert ő tőle, ő általa és ő reá nézve vannak mindenek. Övé a dicsőség mindörökké.


Nem elérhető Kamilla

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 5877
  • Nem: Nő
Válasz #84 Dátum: 2015. November 02. - 21:17:08
:)
Ha mégis a szombat Isten akarata, akkor borul az egész rendszer, ugye? :)

Minden vallási ágazatnál, kivéve 1-2-őt.

Pedig érdekes, hogy amit elfogadnak ezek az ágazatok, a 10 paraqncsolatot, abban a szombat van. Hogy lehet, hogy minden mást tanítanak, kivéve a szombatot?
Talán azért, mert mind katolikus gyökerű, és nemigazán sikerült a gyökértől elszakadni, hiába a sok reformáció?
Sikerült bizonyos pontokban felismerni a katolikus ferdeségeket, azok ellen tanítani, rájuk építeni egyházakat, gyülekezeteket, de nem sikerült teljesen elszakadni, megreformálódni?
Ezért van a megrekedés, és a látványos rekatilizáció, a visszarendeződés?


Csak nézzük meg sorban az egyházakat, gyülekezeteket, azok alapítóit, hogy végezték, a nagy többségük, és hol tartanak "utódaik".
Egy gyökérről hajtanak, sajnos.

Ez látszik a szokásokban, ünnepekben is. Azokban sem sikerült a megreformálódás.
Bizony, radikális lépés kellene ahhoz, hogy az Úr Szombatját tartsák, és ezt senki nem meri felvállalni, főleg a bevettek nem.

Az igazi Krisztus Jézus mindig az Atyára mutat, Őt emeli fel, és dicsőíti. Felé továbbítja a hódolatot, imádatot.


Nem elérhető b urian jozsef

  • nagypapa
  • Diakónus
  • Törzstag
  • *
  • Hozzászólások: 1643
  • Nem: Férfi
Válasz #85 Dátum: 2015. November 02. - 21:19:49
Bár ez volna a legnagyobb probléma!Sajnos ettől sokkal fontosabb dolgokkal is nagy bajok vannak!



Nem elérhető Zoltan

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3291
  • Nem: Férfi
Válasz #86 Dátum: 2015. November 02. - 21:51:34
Csak egy kicsit utána kéne nézni, hogy nem a katolikusok találták ki a hét első napját. Ezt megtalálod már az Ap.Csel.-ben, de az első század keresztényei is azt tartották.


Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez;
Mert ő tőle, ő általa és ő reá nézve vannak mindenek. Övé a dicsőség mindörökké.


Nem elérhető Lajter Imre

  • Kezdő fórumozó
  • *
  • Hozzászólások: 26
  • Nem: Férfi
Válasz #87 Dátum: 2015. November 02. - 21:54:10
No akkor még egyszer:"A hétnek első napján pedig a tanítványok egybegyűlvén a kenyér megszegésére..."(Ap.csel.20,7) Már a tanítványok is, a feltámadás napján "vasárnap"jöttek össze. Egyébként pedig:" Emez az egyik napot különbnek tartja a másiknál: amaz pedig minden napot [egyformának] tart. Ki-ki a maga értelme felől legyen meggyőződve. Aki ügyel a napra, az Úrért ügyel: és aki nem ügyel a napra, az Úrért nem ügyel." (Róm. 14.5-6) A hét első napján törték meg a kenyeret, a hét első napján folytatták az adakozást. Akkor most mi a kérdés?



Nem elérhető Zoltan

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3291
  • Nem: Férfi
Válasz #88 Dátum: 2015. November 02. - 22:08:10
Hátha nagyobb súlya nálad van ha egy zsidó írásából idézek:

7. A szövetség záloga

Hetedszer: a mózesi szövetség záloga vagy jele a szombat (sábát) volt. A szombatra vonatkozólag öt specifikus megfigyelést tehetünk: először is a mózesi szövetség részeként Isten és Izrael közötti jel volt; azt jelezte, hogy Izraelt Isten választotta el magának (II. Mózes 31:12-17); a kivonulás jele volt (V. Mózes 5:12-15, Ezékiel 20:10-12); annak jele volt, hogy Jehova Izrael Istene (Ezékiel 20:20). A szombat betartására vonatkozó okok kizárólag Izraelre vonatkoznak, nem pedig a pogányokra vagy az egyházra.

Másodszor: a szombat nem teremtéskori előírás volt, hanem Mózessel kezdődött. II. Mózes 2:1-3 elmondja, hogy Isten mit tett ezen a napon, de nincs arra vonatkozóan parancsolat, hogy megtartsák ezt a napot. A szombat szó nem is szerepel Mózes I. könyvének beszámolójában, a hétnek ezen napját egyszerűen a hetedik napnak nevezi. Ádámtól Mózesig terjedően nincs feljegyzés arról, hogy bárki is megtartotta volna a szombatot. Bár Isten számos, az emberiségre vonatkozó kötelezettséget felsorolt a korábbi szövetségekben, a szombat egyikben sem szerepelt. Jób könyve egy Mózest megelőző szentről szól, és az ember számos kötelezettségét megemlíti Isten felé, ám a szombat megtartásáról itt sem esik szó. A szombat megtartása Mózessel kezdődött II. Mózes 16:23-30-ban, és II. Mózes 20:8-11-ben vált a törvény részévé.

Harmadszor: a szombat a pihenés napja, nem pedig – gyakori félreértelmezés szerint – a közös imádaté. A szombatra vonatkozó parancsolatot Mózes törvényének későbbi részeiben továbbfejlesztették, és a szombat napi „pihenés” fogalmát többnyire tiltásokkal társították: tilos mannát gyűjteni (II. Mózes 16:23-30); tilos utazni (II. Mózes 16:29); tilos tüzet gyújtani (II. Mózes 35:3); tilos fát gyűjteni (IV. Mózes 15:32). A törvényen kívül is léteztek tiltások a szombatra vonatkozóan: tilos terhet cipelni (Jeremiás 17:21); tilos kereskedni (Ámos 8:5); tilos vásározni (Nehémiás 10:31, 13:15,19). A közös imádat nincs megemlítve. Mózes törvényében a szombat a pihenés napja volt, munkaszüneti nap, nem a közös imádat napja. Az Újszövetségben található szombatnapi zsinagógai szertartások a babiloni fogság idejére vezethetőek vissza, nem Mózes törvényének idejére. A szombat nem a teljes tétlenség napja, hanem a pihenésé, a hat nap munka utáni felfrissülésé. Bár maga a pihenés akár az imádat formáját is ölthette, az Ószövetségben a közös imádat nem jellemző a szombatra. A szombattal kapcsolatban gyakran találkozunk a szent gyülekezés kifejezéssel. Gyakran ezt a kifejezést használják ama tanítás alapjául, hogy a szombat mindenki számára a közös imádat napja volt. Ezt a kifejezést azonban csak a papsággal és az áldozatokkal kapcsolatban használják. A közös, együttes tartalom a papokra vonatkozik, a közös imádat helye a szent sátor vagy a templom, és a célja az áldozatok bemutatása. Mivel csakis a papság végezhette az áldozatok bemutatását, a szent gyülekezés kizárólag rájuk vonatkozott. Ezzel a kifejezéssel összesen tizenkilencszer találkozunk, mindegyikkel Mózes három könyvében: a II., III. és IV. MBS021 ARIEL HUNGARY - BIBLIATANÍTÁSOK 17 könyvében. A tizenkilenc említésből tizenegy egyetlen fejezetben található, III. Mózes 23- ban. A többi hat említés pedig IV. Mózes 28. és 29. fejezeteiben szerepel. A szent gyülekezés kifejezés minden egyes esetben a papok gyülekezésére vonatkozik különleges áldozatok bemutatása céljából, s ezekből az egyik ilyen alkalom a szombat volt. Nem a közös imádat napja volt egész Izrael számára. Tehát az az egy írásrész, amelyet a szombat-napi közös imádat bizonyítására próbálnak használni II. Mózes 23:3-ban, igazából a szombatra szent gyülekezésként, a papi közös áldozat bemutatásra utal. A szombathoz hozzá tartozik a családi összejövetel is, ám ez nem egyenlő a közös imádattal. A Moody Bibliaintézet munkatársa, Dr. Louis Goldberg mondta: „A szombatot tökéletes (fizikai) pihenés jellemezte, és szent gyülekezés (spirituális felfrissülés) az Úr előtt.” Még II. Mózes 23:3 is így szól a szombatról: az Úrnak (Jehova) szombatja legyen az minden lakhelyeteken. A hangsúly itt is az otthon maradáson van (II. Mózes 16:29) és a családi pihenésen, nem pedig az összegyülekezésen és közös imádaton. Dr. Goldberg arra is rámutat, hogy a pihenésnek „része a spirituális megújulás is”. A szent gyülekezés kifejezés kiemeli, hogy ilyen alkalmakkor a papoknak különleges áldozatot kellett bemutatniuk. Valójában a mózesi törvény csak három alkalommal rendeli el a közös imádatot: pászkakor (pészach), a hetek ünnepén és a sátoros ünnepen. Ezeken az ünnepeken el kellett vándorolniuk oda, ahol a szent sátor, vagy később a templom állt: Silóba vagy Jeruzsálembe. A nem-léviták közös imádata évente háromszor volt elrendelve, de nem a heti szombatokon. A szombati közös imádat fizikailag lehetetlen lett volna, mivel a bibliai időkben sok időbe telt az utazás. A szombat megszentségtelenítésének büntetése halál volt; a megszentségtelenítés pedig abból állt, ha valaki a szombatra is úgy tekintett, mint bármely más napra. Ezért szombatkor nem volt szabad dolgozni, otthon kellett maradni és pihenni kellett. Negyedszer: a szombat a mózesi szövetség jele abban a tekintetben, hogy kizárólag Izraelnek szólt, nem az egyháznak. Ötödször: a mózesi szövetség jeleként a szombat egészen addig érvényben van, amíg a mózesi szövetség is érvényben van. Ha a mózesi szövetség véget ér, a szombat kötelező megtartása is véget ér.


http://www.bibliatanitasok.hu/Bibliaiskola/Entries/2012/6/1_A_nyolc_bibliai_szovetseg_files/MBS021hu.pdf

Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez;
Mert ő tőle, ő általa és ő reá nézve vannak mindenek. Övé a dicsőség mindörökké.


Nem elérhető Kamilla

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 5877
  • Nem: Nő
Válasz #89 Dátum: 2015. November 03. - 06:30:57
Miért? Egy zsidó tévedhetetlen?

Egyébként: a 10 parancsolatot is a zsidók kapták, akkor ránk nem vonatkozik?
Ha vonatkozik, akkor mennyi belőle?
Kilenc?
Vagy amennyi szimpatikus?
Úgy tudtam, az Írás fel nem bontható.
Nem lehet belőle mazsolázgatni :)

Kellene lenni az Újszövetségben minimum 2 igének, valaminek, ami megmutatja, hogy a vasárnap lett helyette. Isten szerint, és nem emberek szerint.
Az, hogy a tanítványok összegyűltek a hét első napján, a nagy eseménykor, az nem azt jelenti, hogy azután a vasárnap lett a szombat helyett.
Összejöttek, megszegni a kenyeret, ettek-ittak együtt.
Aztán minden nap, házanként.

Nem feszegetem tovább a témát, úgysem jutunk dűlőre.
Egyébként, én sem tartom a szombatot, nem azért írtam, de inkább ezt tudom elfogadni, mint a katolikusok, a pápa vasárnapját.
Azért, mert a vasárnap mögött ott a behelyettesítési teológia, ami viszont tutira nem Istentől van.
És azért is, mert az ellenség szellemisége van ebben.... látszik abból, amerre haladnak az események.
 
« Utoljára szerkesztve: 2015. November 03. - 06:37:42 írta Kamilla »

Az igazi Krisztus Jézus mindig az Atyára mutat, Őt emeli fel, és dicsőíti. Felé továbbítja a hódolatot, imádatot.