Kedves József, akkor ma sem írom meg a nyelveken szólásról a választ.
Ha a népegyházról sokmindent szeretnél olvasni, akkor írd be a google keresőbe a népegyház szót, és többszáz oldalakat olvashatsz róla. Gondolom, nem csak olvasni, hanem inkább érteni szeretnéd. Megpróbálok a saját szavaimmal összeszedni egy pár gondolatot, talán még Csaba testvér is kisegít majd ebben.
A népegyházba először is beleszületik az ember. Izrael az Ószövetség idején népegyház volt. A népnek volt vallása, aki zsidónak született, az abba a vallásba született bele. István király, amikor elrendelte a keresztyénséget, gyakorlatilag ugyanilyen népegyházat rendelt el. (Ez a falu református, ez a falu katolikus, mindegy, nyomás be a templomba, ahol latinul beszéltek, a paraszt meg egy kukkot sem értett az egészből, teljesen mindegy, milyen felekezetben nem értett semmit) Pedig ekkor már az Újszövetség idejét éltük, és Krisztus nem rendelettel, hanem elhívással, kiválasztással hozta létre az egyházát.
Érdekes dolog, hogy a katolikus egyház elvileg Krisztus egyháza lett volna, de mint látjuk István példájából, már elhajlott a népegyház irányába. Amikor Konstantin államvallássá tette a keresztyénséget, amit a níceai zsinat megerősített 325-ben megadta a keresztyénségnek a legnagyobb csapást, amit csak lehetett. A császári hatalom és az egyház szövetségre lépett. Innen már egyenes út vezetett a jelenlegi állapothoz.
Mi volt az első csapás? Az, hogy amikor az állami élet mellett az egyházban is lehetett ranghoz, hatalomhoz, pénzhez jutni, betódult az egyházba egy csomó pogány. Az egyház nem állt ennek ellen, mert a pénz jól jött neki. A sok pogány pedig úgy alakította belülről az egyházat, ahogy akarta, a saját szája íze szerint.
Ma ugyanígy nincs szűrő az egyházban, bárki, aki mondjuk nem csinál illetlenséget a templomban, és befizeti az egyházfenntartói járulékot, egy évre legalább 3-5000 ft-ot, annak szavazati joga van. A szocializmus nem tudott ártani az egyháznak, csak jót tett vele, mert a sok érdekember nem a templomba ment, hanem a pártba. 1990-től ezt a lehetőséget játszotta el az egyház, amikor elkezdett a nép újra tódulni a templomba, mert divat lett otthagyni a pártot, és templomba menni. Az egyház pedig örült, mert sok ember, sok pénz, sok állami támogatás, még a püspöknek is jut 16 milliós autóra belőle.
Ha egy ilyen gyülekezetben, ahol a java pogány, a lelkész elkezdene az Ige alapján komolyan beszélni, bezáródna a pénztárca, és elmaradnának a templomból az emberek. Ugyan már, kinek hiányzik, hogy ostorozzák a templomban? Ha odamegyek, akkor a pap beszéljen szépeket, kicsit ríkasson meg, akkor az már nagyon jó pap, és ha kell, menjen temessen, ha kell, adja össze a lyányomat meg a vejkót. De ne szóljon bele az életembe.
Ha pedig egy ilyen közösségben valaki elkezd beszélni Jézus tanításairól, azonnal lehurrogják, hogy nem kell ítélkezni, nem szabad megbántani senkit sem, mert ki tudja, mi van annak a szívében, stb.
Azt mondjuk, hogy az egyház egy hajó, amelyik úszik a pogány tengeren. Addig nincs baj, amíg a hajó úszik a tengeren, és nincs megtelve a hajó vízzel. Ma a népegyház egy pogányokkal megterhelt hajó, és nincs arra sem esély, sem remény, hogy bvelülről meg lehessen reformálni. Lutheréknek sem sikerült belülről megreformálni a katolikus népegyházat, el kellett hagyniuk, és másik hajóra kellett szállni. Most a reformátusok hajója, az evangélikusok hajója, a baptistáké, és sorolhatnám, ugyanott vannak, ahol Luther hagyta a katolikus hajót, éppenhogy még a víz színén van, de már nem halad sehová sem. A nagy hajókna ez a sorsuk, elég ha a Sátán egy léket üt rajtuk, és süllyednek. Azonban ha sok kis csónak van, sok kis hitvalló gyülekezet, a Sátán hiába lékel meg egyet, lesz helyette azonnal hat.
Egyértelműen a hitvalló gyülekezetekbe tömörülés a megoldás. Az áruló népegyházakat (olvasd el az ökumenikus chartát, ez a legdurvább árulás, amit a reformáció és az igaz hit ellen lehetett tenni) ott kell hagyni, 3-4-5-15, stb fővel asztalközösségeket kell létrehozni, amelyből Isten ha megáldja, lesz hitvalló gyülekezet. Krisztus egyháza ma ez, a hitvalló gyülekezetek.