A Húsvéti verscsokor folytatása:
Jézus feltámadott!
Golgota nagy eseménye,
még ma is frissen él,
ott folyt el a bűnösökért,
bűntörlő drága vér!
Isten ártatlan Fiának
bűntörlő szent vére,
bűnbánó ím vissza térhet,
Isten kebelére.
Sátán csupán három napig
élvezett, diadalt,
Jézust nem tarthatta fogva,
a hideg síri hant.
Sziklasírból feltámadott!
Él újra a mennyben,
Atyjának szent jobbja felől,
fényes öltözetben.
Övéiért imádkozik,
értük közbenjárva,
ne maradjon kapun kívül,
ki bűneit bánja.
Várja a szent pillanatot,
hogy értük lejöjjön,
s akkor, eggyé forr az ének,
mennyben és a földön.
Angyalok és megváltottak,
karöltve a mennyben,
méltók arra, hogy ajkukon,
hálaének zengjen.
Szenvedtek a próbák során,
nem szenvednek többé,
dicsőséges fény-ruhában,
élnek majd örökké!
Pecznyík Pál
Celldömölk
2008. VIII. 22.
Jézus győzelme!
Feledhetetlen nap, Nagypénteki dráma,
Jézus helyettünk ment önként, Golgotára!
Halála legyőzött Sátánt, poklot, halált,
Húsvét reggel sírból, feltámadt! Talpra állt!
Elhagyta a Földet, helyet készít nékünk,
új Földön vár Atyánk, s égi örökségünk.
Pecznyík Pál Celldömölk, 2016. III. 4.
Jézus újra él!
A mi megváltásunk, Golgotán ment végbe,
Jézus drága Lelke, Atyjához tért égbe!
Éj sötét leple hullt, véres Golgotára,
Urunk drága testét, egy sziklasír várta.
Nem volt gyászos pompa, Jézus temetésén,
feltámadásáig pihent, a sír mélyén.
Egy drága halottat rejtett, a kőfedő,
sírból, harmad napon, új test lépett elő!
Reá vastörvények, nem voltak hatással,
Jézus zárt ajtón át, lépett be, ruhásan.
Félénk tanítványok, egy nagy zárt teremben,
a feltámadt Jézust látták, velük szemben!
Szegények azt hitték, hogy szellemet látnak,
nem voltak tanúi, feltámadásának.
Ám Jézus megszólalt: miért kételkedtek?
Fel fogok támadni, többször mondtam nektek!
Tanítványok szívét, nagy öröm járta át,
dicsőséges testben, látták Isten Fiát!
Őt követők szíve, örömmel volt tele,
több mint ötszáz hívő, találkozott Vele!
Most Atyjának jobbján, értünk esd, mennybe fönn,
ígérete szerint, nemsoká visszajön!
Dicsőséges Jézus, várva várunk téged,
hogy Atyádhoz emeld, megváltott hű néped!
Ama dicső honba, hol nincs bűn, sem halál,
melyben Atyánk trónja, ragyogó fényben áll!
Pecznyík Pál Celldömölk, 2015. IV. 4.
Jöjj a Golgotára!
Ha visszaforgatnánk, az időkerekét,
Sionban láthatnánk, zsidók nagy tömegét.
Páska vacsorára készül ott, a város,
bár az emlékezés, már kissé homályos.
Ám nagyobb esemény van ott, készülőben,
Pilátus helytartó ül, ítélő székben.
Előtte: mint vádlott: ott áll, véres mezben,
világ Teremtője, teremtménnyel szemben.
Hamis vád alapján, ott áll, Isten Fia,
a vád: gonosztevő, így meg kell halnia!
Pilátus a foglyot, küldi Heródeshez,
Jézusnak szava sincs, e vörös emberhez.
Heródes: Őt visszaküldi Pilátushoz,
ő az illetékes, ítéletet ő hoz.
Reggel kezdődött el, a nagy procedúra,
borzalmas szenvedés, vár a Szent Fiúra!
Jézus, sebzett vállán, keresztgerendával,
Via Dolorózán vonul, botló lábbal.
Golgotára érve, zúg felé a lárma,
szögek nyomán vérzik, Urunk keze, lába.
Jobb felől, bal felől, egy – egy gonosztevő,
középen függ Jézus, érettünk szenved Ő!
Szállj le a keresztről, harsogja a tömeg,
hitetlenek ajkán, mint csúfoló szöveg.
Büszke, kevély ember, jöjj a Golgotára,
nézd: mint csöpög a vér, bűneidnek ára!
Törjön össze szíved, e roppant kín láttán,
hidd el: te érted is fizet, most a Bárány!
Add át, ó embered, haljon meg Ővele,
így új emberednek, mennyben lesz lakhelye.
Kevély büszkeséged, alázattá válik,
Jézus Lelke emel, a Menny kapujáig.
Pecznyík Pál Celldömölk, 2016. VIII. 26.