Szerző Téma: Keresztyén versek  (Megtekintve 376407 alkalommal)

0 Felhasználó és 2 vendég van a témában

Nem elérhető Csaba

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 12673
  • Nem: Férfi
Válasz #30 Dátum: 2013. Október 19. - 21:49:13
O0 szivetadja

'A szeretet nem keresi a maga hasznát...'
1Kor. 13


Nem elérhető Margit

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3463
  • Nem: Nő
Válasz #31 Dátum: 2013. Október 20. - 17:27:19
Isten célja!

Földi létemnek célját, ismerem,
mennyei Atyámnak, célja van velem!
Testbe helyezte, örök lelkemet,
egy kis családba tett le, engemet.
Örök életnek földi vándorát,
elérjem egykor, lelkem szebb honát!
Próbás életem, hamar véget ér,
értem is hullott, mentő drága vér!
Jézus szívéből, ott a Golgotán,
városon kívül, Péntek délután!
Mióta szívem, Jézus tróntere,
azóta vagyok, Isten gyermeke.
Azért kaptam itt, hosszú életet,
vezessek hozzá, drága lelkeket!
Megváltott lelkem, egy nagy vágytól ég,
hívő lelkekkel teljen meg, az Ég!
Suhan az idő, hónapok, évek,
jelzik: nemsoká, szebb honba érek.
Ott vár Megváltóm, megláthatom Őt,
népe körében, örökké dicsőt!
Ott nincs bűn, halál, könny se szenvedés,
éji álomból, újra ébredés.
Egyetlen nap van, dicső, végtelen,
fel nem foghatja, földi értelem.

Pecznyík Pál Celldömölk 2013. IX. 16.



Nem elérhető Margit

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3463
  • Nem: Nő
Válasz #32 Dátum: 2013. Október 21. - 20:26:24
                        Szebb vég!

Fény, levegő, víz, föld, Isten ajándéka,
emlékeztet minket, béna nyomorékra.
Szívet szomorító, hogyan bánunk vele,
levegő, víz és föld, szennyezéssel tele.
Panaszkodunk: mért nincs szép idő, jó termés,
hát nem látjuk okát? Amely csak pénzszerzés!
Földünk terméséből, minél több pénzt nyerni,
kétszer aratni és kétszer szüretelni.
Megbontottuk a szép, természeti rendet,
bár Isten, szebb célból, alkotta az embert!
Nem azért, hogy földből, tripla hasznot nyerjünk,
áldással műveljük, s védelmére keljünk!
S mi: védelem helyett, zsaroljuk a földet,
hajtson hasznot nekünk, minél jobbat, többet.
Már kiszívtuk régen, termőföldünk zsírját,
észre sem vesszük, hogy ássuk magunk sírját!
Mint fertőző lepra, terjed drog, bájital,
rabságába esik, egyre több fiatal.
Távolinak látunk, hetven, nyolcvan évet,
sokan meg sem érjük, a szép öregséget.
De Isten: ennél is, szebb véget szánt nekünk,
már múló földön is, gyermekei legyünk.
Áldott Fia által, aki értünk élt – halt,
Sátán s halál felett, aratott diadalt!
E csodás győzelmét, velünk megosztotta,     
s övéi számára, mennyet, földre hozta!                 

Pecznyík Pál Celldömölk 2013. X. 15.



Nem elérhető Margit

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3463
  • Nem: Nő
Válasz #33 Dátum: 2013. Október 22. - 09:07:23
            Jézus is volt hajléktalan!

Kinek e látható Világ, kezébe van,
Megváltó Urunk is volt már hajléktalan!
Az ő világa sem volt jobb, mint a mai,
nem volt hová, fáradt fejét lehajtani!
Egyszerűen járt ő, lábán sarut hordott,
Ő is átélt, mint mi, hajléktalan sorsot. 
Ne bánkódj fölöttébb, hajléktalan barát,
bár mostohán bánik veled, néped, hazád.
Gazdagok, Lázárok voltak, ma is vannak,
s elnézik nyomorát, sok hajléktalannak.
Ok nélkül: oly sokszor, elítélik őket,
téllel közeledő, fagy elé nézőket.
A sok hajléktalan, aluljárókban él,
nincsen ágy alatta, fölötte nincs födél.
Jómódú lakói, ősi magyar honnak,
hajléktalanokra, csak alig gondolnak.
Pedig ők is, mint mi, magyarok, véreink,
egy vérből származunk, tehát testvéreink!
Ezért ne nézzük le, karoljuk fel őket,
otthon után vágyó, titkon könnyezőket.
Mért jutottak ide? Okát: ne firtassuk,
megsegítve őket, örömük láthassuk.
Irányukba soha, ne legyünk hidegek,
hajléktalanokban, Megváltónk didereg!
Ha egy hajléktalant, oltalmunkba vettünk,
Jézussal tettünk jót, ki meghalt érettünk!
Ám fel is támadott! Mivel halhatatlan,
közben jár érettünk, minden pillanatban!
Az új földön nem lesz gazdag, hajléktalan,
de még háború sem, béke: határtalan.                             

Pecznyík Pál Celldömölk 2013. X. 14.



Nem elérhető Margit

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3463
  • Nem: Nő
Válasz #34 Dátum: 2013. Október 23. - 15:39:29
              Beszélnek az évek!

Beszélnek a napok, beszélnek az évek,
Szabolcsi homokon, Tirpák nemzedéknek.
Ma: távoli múltba visszanéz, sok látnok,
benépesültek rég, lakatlan határok.
Régtől, szilárdan áll, e patinás templom,
Isten népét várja, mint szép lelki otthon.                           
Emlékezni jött el, gyülekezet népe,
vére is hullott itt, nem csak verítéke.                   
Élete keresztjét, türelemmel hordta,
Ura elé járult imában, naponta.
Áhítattal gondol, gyülekezet népe,
Túróczy Zoltánra, áldott püspökére.
Itt hangzott ajkáról, Isten szent igéje,
s hullt a drága Ige, szomjas nép szívére.
Beszélnek a napok, beszélnek az évek,
egymást követik az újabb, nemzedékek!
Élet – rózsák nyílnak, a nyíri homokon,
míg szárnyal az idő, behorpadt sírokon.
Magam is emlékszem, Nyírségi életre,       
nyárban, fagyban töltött, derűs, bús évekre. 
Elhunyt hitvesem is, hívő Tirpák lány volt,
úgy ismerték őt, mint, kisegítő kántort.               
Ő már följebb lépett, ama szebb hazába,
hol Istent dicséri, zengő aranyhárfa.
Ott: megállt az idő, hónapok és évek,
Isten trónja előtt zeng, a hálaének. 

Pecznyík Pál Celldömölk 2013. X. 11.



Nem elérhető Margit

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3463
  • Nem: Nő
Válasz #35 Dátum: 2013. Október 24. - 11:32:51
                              Mennyei só!

Só nem tudja, hogy ízesít, csak az, aki él vele.
Az embernek nem esik jól, ha sótlan az étele.
Megszokottnak tűnik, ha mi, rendelkezünk e kinccsel, 
ám duzzogunk, bosszankodunk, ha otthonunkba nincsen.   
A sót is, mint más adományt, Urunk adta minekünk,   
ízessé tehessük vele, naponta az ételünk.

Isten népe: mennyei só, életet ízesíthet,
mert bűn miatt: egyre jobban romlik, bomlik az élet!
Kevés itt a mennyei só, ízes lelki táperő,
hiányában nincs ébredés, lelki bomlás, egyre nő.
Bűnünk miatt: már Édenben, megromlott az életünk,
Ám jó Atyánk, szent Fiában, újra ízt adott nekünk!
Atyánk kegyelméből mi is, ízesítő só vagyunk,
legyen ízes lelki élet ott, hol élünk és lakunk.     
A bűn –lepra egyre terjed, fertőz népet, családot,
csak mennyei só menti meg romlástól, e világot!
Jézus: áldott mennyei só, szent népedben légy jelen,
könyörülj a sok millió, bűnbe merült, életen!
Lelked által, Te élj bennünk, ízesítő só gyanánt,
A Golgotán, Te győzted le a sátánt, a bűnt, halált!
Áldott Jézus, a menny ízét, Te hoztad le minekünk,
hála, hogy azt országodban, megosztod majd mivelünk!

Pecznyík Pál Celldömölk 2013. X. 9.



Nem elérhető Kálmán

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 13596
  • Nem: Férfi
Válasz #36 Dátum: 2013. Október 24. - 14:27:06
 O0



Nem elérhető Irma

  • Diakónus
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #37 Dátum: 2013. Október 24. - 17:33:05
        A LÉLEK GYÓGYULÁSA

Sűrű, nehéz felleg ereszkedik, ólmos szürkeséggel.
Szitáló köd cseppjei szurkálják arcomat,
mint ahogy a fájdalom pengéje metszi lelkemet.
Megfognám, és szorosan tartanám tenyeremben
a zúzmarás gondolatokat, amíg elolvadnak,
de könnyezve didergő szívem legalább annyira vágyja
az éltető szeretet-tűz melegét,
mint a ködfátyol alatt reszkető érzések,
téblábolva nedves szempilláimon.
Milyen vigasztaló, hogy van olyan szeretet,
ami Istentől árad, és belülről gyógyít kifelé:
előbb letörli a sebzett szív zúzódásainak vérző nyomát,
majd napsugaras mosolyt pihentet meg
a könnyektől fényes szempárban.

2013. október 10.                  Guti Tünde



Nem elérhető Csaba

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 12673
  • Nem: Férfi
Válasz #38 Dátum: 2013. Október 24. - 21:15:14
O0

'A szeretet nem keresi a maga hasznát...'
1Kor. 13


Nem elérhető Kálmán

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 13596
  • Nem: Férfi
Válasz #39 Dátum: 2013. Október 24. - 22:17:24
 O0



Nem elérhető Margit

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3463
  • Nem: Nő
Válasz #40 Dátum: 2013. Október 25. - 10:02:14
                           Van elég hely!

Föld: lelkünk előszobája, itt van hazánk, otthonunk,
ide helyezett az Isten, itt jő fel, s nyugszik napunk.
A nagy világegyetemben, valóban előszoba,
ám nem úgy alkotta Atyánk, ne hagyjuk mi el, soha.
Lelkünk előszobájában, van átmeneti ajtó,                           
holta után, ki lép azon, igaz és bűnre hajló.                             
Lelki szobánk zarándok hely, átmeneti lakhelyünk,
s abból egy nap, áldott Urunk, menny honába száll velünk!             
Hála, nem csak előszoba: két szoba is létezik,
lelkünk pedig vagy egyikbe, vagy másikba érkezik.
a két szoba külön álló, egymástól jó messze van,
ám közöttük nincs átjárás, miként gondolják sokan?
Az egyik: Atyánk lakhelye, s abban, csodás fény ragyog,
másik szobában sötétség, s abban kén-füst, kavarog.
A két szoba láthatatlan, csak hit szemmel látható,
eltakarta szemünk elől Atyánk, a Mindenható!
Mert ha testi szemeinkkel, láthatnánk a szebb szobát,
ellenség is lépne abba, nem csak testvér, hű barát.
Előszoba lakóinak, Atyánk régtől hirdeti,
fényszobában Vele élhet mind az, aki hisz neki!
Lelkükkel nem törődőkre, vár a zord sötét szoba,
de annak nincs kijárata, s nem hagyható el, soha.
Hívás pedig egyre hangzik: áldott ajkadról Uram,                         
mert a drága lehetőség, mint az idő, elsuhan.
 Fényszobában van elég hely, s abban: Te leszel velünk,
csodálhatjuk kedves arcod, hát kell ennél több nekünk?

Pecznyík Pál Celldömölk 2013. X. 5.



ircsi

  • Vendég
Válasz #41 Dátum: 2013. Október 25. - 11:43:30
 O0



Nem elérhető Irma

  • Diakónus
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #42 Dátum: 2013. Október 25. - 19:07:42

Kis Rea: "Kegyelem"

"Kegyelem"

Homokba írtál egykor Jézus,
és adtak volna szádba ezer szót
szilaj gyilkosok
te mégsem mondtad:
Megérdemli.
Tegyétek csak vad farizeusok!

Én álltam ott:
bűnös vádlott
szerencsétlen asszony
megszégyenült, odahurcolt.

Akkor egy-egy kézből a kő kihullt
a tömeg fejet lehajtva elvonult
és csend lett körülöttem, mély,
mikor arcod felém fordult.

Az az óra nem tűnt el nyomtalan
mert lelkemben szavad örök pecsétté vált;
de jaj, most a kövek hullanak
s alig látlak
azok záporán át
csak újra hallom
én, az elgyötört asszony
mit ajkad egykor megformált,
és kő helyett felém szállt
és csak nekem szólt, csak nekem:
"Kegyelem."

Ma, amikor megállítod majd az utolsó vádló kezet
azt hiszem, csend lesz, újra mély csend lesz...
Te rám tekintesz
és én tisztán látlak újra Jézus
mert bűneimtől szabad leszek!



Nem elérhető Csaba

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 12673
  • Nem: Férfi
Válasz #43 Dátum: 2013. Október 26. - 08:25:07
O0

'A szeretet nem keresi a maga hasznát...'
1Kor. 13


Nem elérhető Margit

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3463
  • Nem: Nő
Válasz #44 Dátum: 2013. Október 26. - 09:52:17
         Versruhában!

Késő őszi napsugárban,
állok színes versruhában,
Uram: hálám feléd zengem,
ajándékod testem, lelkem.
Hajkoronám már fehéren
csillog, őszi napsütésben.
Hulló lomb avaron járok,
mennybe hívó szóra várok.
Átéltem sok tavaszt, nyarat,
gyümölcsös őszt, télen havat.
Ezerféle szépet láttam,
mégis: ennél szebbre vágytam.
Mert itt minden múló, véges,
van szebb új hon, dicsőséges!
Abban: nem lesznek évszakok,
sötét éjek, fagyos napok.
fát tördelő viharszelek,
hullámtornyú mély tengerek.
Az új földön, minden más lesz,
senki nem ad, senki nem vesz,                             
fényben ragyog, lelki ruhám,
égi öltöny, földi után.
Abban állok Atyám előtt,
csodálva és imádva Őt!
Pecznyík Pál Celldömölk, 2013. X. 22.