Szerző Téma: Keresztyén versek  (Megtekintve 252160 alkalommal)

plus minus reset

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető Margit

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3439
  • Nem: Nő
  • Last Login:Ma - 01:41:55
Re:Keresztyén versek
« Válasz #2355 Dátum: 2018. Április 10. - 19:00:46 »
Passió folytatása

CIRÉNEI SIMON

A keresztfa súlyos terhe
alatt, görnyed Jézus teste.
Szemeire homály borul
keresztjével a porba hull.
A vitézek széjjelnéznek,
nincs közelben ki segíthet?
Simont ragadják hát kézen
ki a mezőről jött éppen.
Simon erős, bátor ember,
de most: kényszeríti fegyver.
És vállán a keresztfával,
indul Jézus lábnyomában.
Simon nem is gondolta tán,
éppen Nagypéntek délután
lássa a nép, amint lépdel
egy elítélt keresztjével.
Két gyilkos is halad vele,
ártatlan vért ontott keze.
Tettükért most, Jézus mellett,
megízlelik a kín-kelyhet!
Lassú menet zsivaj, lárma
között, ér a Golgotára.
A keresztfát lefektetik
s arra Urunkat fektetik!
Kezét, lábát fúrják szögek,
fröccsen a vér, nyílnak sebek!
Panasz, jajszó, nem jő száján,
néma: a mennyei Bárány!
Isten a bűnt ki nem állja
de a bűnöst, mélyen szánja!
S hogy a bűnös megmaradjon
érte, inkább Fia haljon!
Bár egyetlen drága Fia
menteni őt, nem lép oda!
Engedi, hogy vére folyjon,
bűnösökért kiomoljon!
Ő csak így segíthet rajtunk
kik oly könnyen bűnre hajlunk!
Milyen könnyű a vétkezés
s ó mily súlyos a büntetés!
Ha a bűn csalogat minket
megrontani életünket,
jusson eszünkbe a kereszt,
melyen Jézus kiszenvedett!
Magasra lendül a kereszt,
hadd láthassa mindenki ezt!
Az értünk vérző két kezet,
kereszten is ölel, szeret.
Latrokat is elővették
keresztükre rákötözték,
és kétfelől Jézus mellett,
helyezték el keresztjüket.
Ím, teljesült Isten szava,
régi-régi prófécia,
az ártatlan, a tiszta, szent,
bűnösök közt kapott helyet!
Pilátus egy címet is írt
a kárhoztatás jeleként.
Héber, görög, latin nyelven,
had olvassa minden ember.
Azt a keresztre tétette,
hogy hirdesse szerte messze,
keresztre feszítés okát
bár nem volt a szövegbe vád.
Jézus keresztfája mellett
négy katona tartott rendet.
Ők fogták Jézus ruháját
és négyfelé elosztották.
De köntösén úgy osztoztak,
hogy felette sorsot húztak.
És akire a sors esett
a szövött köntös azé lett.
Így telt be a prófécia
Dávid által Isten szava.
Ruháimon osztozkodtak
köntösömre sorsot húztak.
Ezt művelték a vitézek
mert az Isten szava: élet!
Visszavonás nincsen abban
szent és megmásíthatatlan!
Jézus mélyen szánta őket
vádlókat és kivégzőket.
Jézus:                                              Atyám, bocsáss meg ezeknek
nem tudják mit cselekesznek.
Evangélista:                                    Voltak némely arra menők
gúnyolva, szidalmazva Őt.
Bámészkodók:                                Ki lerontod a templomot,
s harmad napra felállítod,
ha a Szent Isten Fia vagy,
szabadítsd most meg magadat!
Előttünk is tégy most csodát,
a keresztről szállj most le hát!
Evangélista:                                    Bal felöl levő latornak
száján gúnyszavak fakadnak,
ő is Jézust gúnyolja már
pedig sarkában a halál!
Baloldali lator:                                Ha te az Isten Fia vagy
mutasd meg most hatalmadat.
Szabadítsd meg magadat is,
szabadíts meg bennünket is!
Evangélista:                                    De a jobboldali lator,
hallván társát, mint káromol,
dorgálva őt fordul felé
Jobboldali lator:                              hát az Istent sem féled é?
Kereszten mi méltán vagyunk,
mert tetteinkért lakolunk.
De Ő semmi rosszat nem tett,
s nézd: milyen szótlanul szenved.
Evangélista:                                    Ekkor Jézushoz fordulva,
így szólt: mélyen megindulva,
Jobboldali lator:                              Uram, emlékezzél meg rólam,
mikor eljössz országodban!
Evangélista:                                    Jézus – látva annak hitét –
feléje tárta hű szívét.
Jézus:                                              Paradicsomban vár helyem,
te is ott leszel ma, velem.

Ének: 206. 3. vers.

                                          J É Z U S  S Z A V A I  A  K E R E S Z T E N

Evangélista:                                    Jézus keresztfája alatt
követői ott állanak.
Édesanyja és két asszony,
hogy lábainál sírhasson.
Tanítvány is, akit szeret
szent vállán ki sokszor pihent,
rájuk most is árassza még
gondoskodó szeretetér.
Szól anyjának:
Jézus:                                              ímhol fiad.
Evangélista:                                    Szavával Jánosra mutat.
Tanítványhoz szól:
Jézus:                                              ím anyád.
Evangélista:                                    Két hű szívet egymásnak ád.
És hogy beteljen az Írás,
Róla szóló prófétálás,
függve a perzselő napon,
ismét szólott:
Jézus:                                              szomjúhozom.
Evangélista:                                    Volt ott egy ecetes edény
és szivacsot mártva belé,
hosszú izsópra helyezték,
és azt, ajkához emelték.
Ó nem a teste szomjazott,
hanem lelke szomjúhozott!
Ránk szomjazott bűnösökre,
elveszett testvéreire!
Hat órakor eltűnt a fény,
sötétség lett a föld színén.
Kilenc óráig volt sötét
Jézust gyászolta föld s az ég!
Kilenc órakor az áldott
elhagyatva felkiáltott!
Jézus:                                             „Én Istenem, én Istenem,
ó miért hagytál el engem!”
Evangélista:                                    Bűn zúdul a drága főre
Atyja is elfordul tőle.
Bár szerelmes Fia néki,
de a bűnt nem bírta nézni!

Nem elérhető Margit

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3439
  • Nem: Nő
  • Last Login:Ma - 01:41:55
Re:Keresztyén versek
« Válasz #2356 Dátum: 2018. Április 11. - 14:02:10 »
Passió vége

J É Z U S  H A L Á L A

Evangélista:                                    Jézus ismét felkiáltott!
Hallhatta mind ki ott állott.
Jézus:                                              Atyám lelkemet fogadd be
leteszem áldott kezedbe.
Evangélista:                                    A földön elvégzett mindent,
szent feje oldalra billent.
Megpattant élete kelyhe,
Atyjához szállt nemes Lelke.
Mivel az a nap Péntek volt
a Szombat meg nagyünnep volt,
főpapok Pilátust kérve,
szóltak: a rabok ügyébe.
Vétesse le a rabokat
töresse meg lábszárukat.
Mire megvirrad a reggel
ne maradjon a fán egy sem.
Elmentek hát a vitézek
s látva hogy a rabok élnek,
megtörték a lábszárukat
siettetve halálukat.
Amikor Jézushoz értek,
látták: benne nincs már élet.
Épségben hagyták lábait,
nem törték meg lábszárait.
De egy a vitézek között
oldalába dárdát döfött.
Aki látta: igazat szól
víz és vér csordult ki abból.
Teljesítve Isten szavát
a Mózesi próféciát,
nem törték meg Jézus testét,
„teste meg ne töretessék”.
És akkor megmozdult a föld!
Zúgott a szél sok szikla tört.
Templomkárpit kettéhasadt,
s a vád népe: félve szaladt!
Szájuk: a vádoló fegyver
sírt, üvöltött, mint a tenger!
Keresték a menedéket,
azt hitték: itt az ítélet!
Eső zúdult, felhők sírtak,
szentek sírjai megnyíltak!
Szentek teste feltámadott,
ember nem élt még ily napot!
Átélve a történteket
százados is földre esett.
Mellét verve felkiáltott,
Százados:                                        Isten Fia volt az áldott.
Evangélista:                                    Isten Fia közelében
látva magát elítélten,
bűnbánattal vallva vétkét,
kereszt alatt ő is megtért.

Ének: 194. 1-2. vers: Jézus, Istennek báránya.


                                                     J É Z U S  T E M E T É S E

Evangélista:                                    József, hívő írástudó
Arimáthiából való,
városa gazdag polgára
Jézusnak is tanítványa,
eljött Pilátushoz éjjel,
hogy az ő engedélyével
Jézus testét levehesse,
s tisztességgel eltemesse.
Közben Pilátus hírt kapott
arról, hogy Jézus már halott,
megadta hát az engedélyt,
hogy a testet levehessék.
József pedig azon éjjel
megfelelő segítséggel,
sietett a vesztőhelyre
hogy Jézust eltemethesse.
Jézus keresztfája alatt,
sírt, gyászolt egy kicsiny csapat.
Főleg asszonyok voltak ott,
kiket Jézus megtisztított.
Az asszonyok mindent láttak,
hiszen mindvégig ott álltak.
Azt is, ahogy Jézus testét
a keresztről leemelték.
Nikodémus is ott állva,
mint Jézus hű tanítványa,
hozott mirhát és áloét,
holtak illatos kenetét.
Mintegy százfontnyi kenetet,
s egyéb illatos szereket.
A Megváltó kihűlt testét,
lepedőkbe göngyölgették.
A vesztőhely közelében
cserjék, bokrok sűrűjében,
volt egy kis kert s a kertben egy
sziklába vésett sír-üreg.
Melyet nemrég készítettek
de abba még nem temettek.
Abba tették Jézus testét
s a sírt egy nagy kővel lefedték.
Néhánytagú gyülekezet
így adott végtiszteletet,
ama legnagyobb halottnak,
kit valaha itt: hantoltak!
A gyászolók haza tértek,
de fájt a szív sírt a lélek,
kit szerettek forrón, igen,
kőpecsétes sírban pihen.

Ének: 210. 2-3. vers.
          o - o - o



T A R T A L O M


Virágvasárnap                                               
Utolsó vacsora                                                 
Júdás árulása
A lábmosás
A Gecsemáné kertben
Annás házában
Péter tagadása
Jézus Pilátus előtt
Júdás bánata és halála
Jézus Heródes előtt
Jézus ismét Pilátus előtt
Jézus és Barabbás
Pilátus felesége
Jézus útja a Golgotára
Jeruzsálem leányai
Cirénei Simon
Jézus szavai a kereszten
Jézus halála
Jézus temetése
Krisztus feltámadása (nincs meg)

Nem elérhető Margit

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3439
  • Nem: Nő
  • Last Login:Ma - 01:41:55
Re:Keresztyén versek
« Válasz #2357 Dátum: 2018. Április 30. - 21:05:13 »
Pecznyik Pál
Közel már az a nap

Még ma is sok szív, kebel
bűnrabságban vesztegel.
Hívek keljünk útra hát,
vigyük Isten szent szavát!
Hallja meg, ki bűnben él,
hála, ma még van remény!
Várni tovább nem szabad,
mert közel már az a nap,
melyen Urunk visszajő,
s hogy áll meg a vétkező
az ítélő Úr előtt,
ha vallatni fogja őt?!
Urunk szava mennyei,
boldog az, ki hisz neki.
Lába keskeny útra tér,
s halálon át hazaér.
Ott lesz igaz otthona,
melyet nem hagy el soha.
S abban: - örök fénybe már -
látja Urát trónusán!
Szíve ujjongva örül,
mert hő vágya teljesül!

1995.VI.2

Nem elérhető Margit

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3439
  • Nem: Nő
  • Last Login:Ma - 01:41:55
Re:Keresztyén versek
« Válasz #2358 Dátum: 2018. Április 30. - 22:16:49 »
Pecznyik Pál
A SZERETET HIMNUSZA

Embernyelven, anyanyelven
zenghet szavam ékesen,
ha szeretet nincsen bennem,
áldást nem nyer senki  sem.
Szállhat szavam, mint zengő érc,
mint cimbalom, harsogón,
ha szeretet nincsen abban,
szívekbe az nem hatol!
Ismerhetem a jövendőt,
a titkot, a tudományt,
mit ér az, ha önző szívem
szeretet nem hatja át?
Lehet olyan erős hitem,
mely hegyeket mozgat el,
ha szeretet nincsen bennem,
úgy nem vagyok semmi sem.
Ha vagyonom széjjelosztom,
testem tűzre dobom én,
ha nem teszem szeretetből,
áldozatom mit sem ér.
A szeretet hosszú tűrő,
jóra hajló és kegyes,
nem irigy és nem kérkedő,
így biztatgat: csak szeress.
Nem cselekszik éktelenül,
nem harácsol, hanem oszt,
bántóiért imádkozik,
nem rója fel a gonoszt.
Nem örül a hamisságnak,
az igazat szereti,
ha vádolják: vádolói
elől inkább elfedi.
A szeretet mindent elhisz,
mindent remél kegyesen,
vég nélküli, mint az élet,
el nem múlik sohasem!
Nyelvek, jövendőmondások,
mind megszűnnek egy napon,
eltűnik az ismeret is
mint köd, őszi hajnalon.
Ma még rész-szerint van bennünk
Ige, prófétai szó,
de ha eljön a teljesség,
nem lesz rész-szerint való.
Amikor még gyermek voltam,
úgy szóltam mint kisgyermek,
úgy gondoltam, úgy értettem
a dolgokat, mint gyermek.
Mi most még csak tükör által,
homályosan láthatunk,
a teljesség fény-özönét
eltakarja még Urunk!
Az ismeret most csak részben,
nem teljesen az enyém,
ám egykor majd Megváltómat
színről-színre látom én!
A sírpartig, hit és remény
fogja gyenge kezemet,
ám velem lesz síron túl is,
örökké a szeretet!

1998 II.24.


Pecznyik Pál
VÉSZKIJÁRAT

Égő süllyedő hajó
a mi lakott földünk.
Melyen  -  mint zarándok  -
rövid időt töltünk.
E süllyedő hajóról
egy vész-kijárat van,
ma még megtalálható
Isten szent Fiában!
E nagy hajón százmilljók
élünk egybezártan,
sokan  -  félelem miatt  -
szinte holtra váltan!
Mert vészkijárat felől,
még sejtelmük sincsen,
pedig megmentésünkre
adta azt, az Isten!
A vészcsengő egyre szól,
Isten figyelmeztet,
vedd komolyan, mert ha nem,
a lelked elveszhet!
Siess Jézushoz ma még,
Ő a vészkijárat,
lépj át azon, s megleled,
dicső, szebb hazádat!

1998.III.1.

Nem elérhető Margit

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3439
  • Nem: Nő
  • Last Login:Ma - 01:41:55
Re:Keresztyén versek
« Válasz #2359 Dátum: 2018. Május 11. - 22:01:18 »
Pecznyik Pál
FÜGGÖNY ELŐTT, FÜGGÖNY MÖGÖTT

Az életünk itt zajlik le
lakott földünk szinpadán.
Függöny előtt, függöny mögött,
Jézus mindig ránk talál.
Mivel látja: jól ismeri
képmutató életünk,
függöny előtt igazt játszunk,
mögötte meg vétkezünk.
Ez a kétféle szereplés
megszégyenítő, hamis.
Hiszen egyformán kedveljük
a jót is, a rosszat is.
Ám Jézus jót akar nekünk,
el ne vesszen a lelkünk,
ha előtte: ítéletre
egykor meg kell jelennünk!
Függöny előtt, függöny mögött,
Megváltónkra figyeljünk,
megtévesztő, képmutató
arcot, sose viseljünk!
A függöny mindkét oldalán,
éljünk Krisztusba rejtve,
néki tetsző új életben,
a régit meg, felejtve.

1998.III.7.


Pecznyik Pál
AZ ÉLET DIADALA

Fodros felhőnyájat terel a böjti szél,
zöldellő pázsiton sok szép ibolya kél.
Felhők mögül gyakran előbukkan a nap,
és lövell a földre milljó fénysugarat.
Fénysugarak nyitják rügyek kis ablakát,
virágdíszbe borul a sok gyümölcsfa ág.
Friss, lüktető élet hangja messzire száll,
élet fölött soha nem győzhet a halál!
Habár a tél elől föld-alá kényszerül,
- és mint fáradt ember - álomra szenderül.
De amint elmúlnak napjai a télnek,
napsugár csókjára, álmából felébred.

A mi életünk is ily végtelen élet,
melynek a ránk leső halál se vet véget!
Megváltónk átemel a halál folyamán,
s a túlparton, örök élet öröme vár!

1998.III.11.


Pecznyik Pál
Legszebb Karácsony

Jézus nem jött közénk
dicsőségben, fényben,
istálló szalmáján
született, szegényen.
Reá fény és pompa
még ma sem jellemző,
azért jött, mert vár rá,
sok szegény éhező.
Igére éhező,
az Ige kenyerét,
sok lelki szomjazó,
az Élet hűs vizét.
Lelki beteg, tőle
várja gyógyulását,
sokmilljó lelki vak
szeme megnyílását!
Jézust nem hatja meg
zsolozsmázók népe,
ki lelkileg szegény,
az Ő szeme fénye!
Boldog, ki így várja
ma az Isten Fiát,
az vele töltheti,
legszebb karácsonyát.

1995.II.3.

Nem elérhető Margit

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3439
  • Nem: Nő
  • Last Login:Ma - 01:41:55
Re:Keresztyén versek
« Válasz #2360 Dátum: 2018. Június 08. - 22:52:57 »
Pecznyik Pál
ÉLETÜNK KERESZTJE

Életünk keresztje, ránk szabott kereszt.
Teherbírásunkhoz mérte Isten ezt.
Attól meg nem válhat, holtig senki se,
úgy nőtt hozzánk, miként fához levele.
Sokszor azt gondoljuk: összeroskadunk,
pedig a nagyobb súly, rajtad van, Urunk!
A Te láthatatlan vállad nyomja az,
mégis hányszor tolul ajkunkra panasz.
Sokan úgy gondoljuk: hiszen végül is,
követhetünk Téged kereszt nélkül is.
Ám e döntésünkbe nem nyugszol bele,
hisz kereszt-súly nélkül, bűn-vihar szele,
elsodorna minket, mint falevelet,
s kárhozatba jutnánk, üdvösség helyett!
Zúgolódásunkért bocsáss meg nekünk,
kereszthordozásban, ó Te jöjj velünk!
Keresztvivő testünk, ha majd sírba hull,
lelkünk ott tenálad, örökké virul.

1998. III. 21


Pecznyik Pál
ÉNEK A GOLGOTÁRÓL

Isten népe könnyfátylon át
Jeruzsálem felé néz.
Ott áll ma is a Golgota,
bár verte sok vihar, vész.
Ott hullott a keresztfáról
Megváltód drága vére,
hogy balzsam és gyógyír legyen
fájó szíved sebére.

Álljuk körül a Golgotát
lélekben és imában,
kik Jézusra emlékezünk
szétszórtan a világban.
Minden nyelven szálljon felé
a hódolat, a hála,
hogy a bűn-rab szabad lehet,
szent vére volt az ára!

Föld vándora el ne feledd,
üdvöd égi ajándék.
Érted is áll a Golgota,
hol Urad fára verték!
Emlékezzél bűnbánattal,
ki halmozod a vétket,
Megváltód nem vert aranyat,
életét adta érted!

1998.III.28.


Pecznyik Pál
Húsvéti fohász

Húsvét fényes napján
fohászt rebeg ajkunk,
Jézus Krisztus előtt
fejet, térdet hajtunk.
Győzelmét hirdetjük
földünk minden táján,
megnyílt szikla-sírja
húsvét éjszakáján!
Húsvéti fény ragyog
a sötét sír felett,
szava megrengeti
majd a sírkerteket!
Halál csatát vesztett,
bármennyire fárad,
akit sírba döntött,
mind életre támad!
Hozzá  -  ki örömre
fordította gyászunk  -
szálljon  -  hálaképpen  -
húsvéti fohászunk!

1995.III. 9.

Nem elérhető Margit

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3439
  • Nem: Nő
  • Last Login:Ma - 01:41:55
Re:Keresztyén versek
« Válasz #2361 Dátum: 2018. Június 17. - 20:48:48 »
Pecznyik Pál
VIRÁGBA BORULT A KERESZT

Isten sátor-templomában
életre kelt egy száraz bot,
mikor a nép  -  negyven évig  -
a sivatagban vándorolt.
Tizenkét száraz bot közül,
Isten egy botra vigyázott,
Áron főpap száraz botja,
egy éjszaka kivirágzott!
De az nem csupán virágot,
hanem gyümölcsöt is érlelt,
Isten, íme végbe vitte,
mit emberész, el sem képzelt!
Így történt a Golgotán is.
Száraz fa volt a kín-kereszt,
e száraz fa kivirágzik?
Ugyan, ki hitte volna ezt?!
S lám a kereszt,  -  e száraz fa  -
mely tengernyi bűnt hordozott,
Nagypénteken  -  csodás módon  -
élet fájává változott!
Virágba borult a kereszt!
Álmélkodj, világnak bölcse.
Egy bűnbánó szívű lator
volt, első érett gyümölcse!
És azóta szakadatlan
termi érett gyümölcseit,
újjászületett lelkeket,
Atyánk legdrágább kincseit!

1998.IV.8.


Pecznyik Pál
VIGYÉTEK AZ ÖRÖMHÍRT

Isten hívő népe nem pirul az arcod?
Amiért Krisztusról sok ember nem hallott?
Két milliárd ember máig sem tudja még,
Isten szent Fiában ő is, megváltva rég!
Meddig vársz még tétlen, indulj el már végre!
Mert istenhit nélkül,  -  pogány módon élve  -
emberek milljói mennek a halálba
úgy, hogy  nem leltek még az üdv kapujára!
Pedig menny küszöbét csak az lépheti át,
ki újjászületett, s követi hű Urát!
Hogy álltok majd oda a nagy Bíró elé,
ha nem vezettetek senkit hozzá, felé?
Vigyetek örömhírt oda, hol a lelkek,
Sátán rabságában vergődve rettegnek!
Két milliárd ember ne hiába várja,
hogy az élő Ige eljusson hozzája!
Hadd hallja minél több hont-kereső lélek,
van örök hazája az Isten népének!
S ő is  -  vágyó szívvel  -  juthasson el oda,
ahol öröm, béke, nem ér véget soha!

1998.IV.12


Pecznyik Pál
Új élet

Jézus, keresztfádra
reménységgel nézünk,
azon véreztél el
helyettünk és értünk!
Bár drága életed
kínhalálba torzult,
ám, harmadnap csodás
új életre fordult!
Halál éjszakája
szégyennel elvonult,
midőn sírkertedre
új élet fénye hullt!
Új életé, amely
különb, mint a régi,
az múló földi volt,
az új: örök, égi!
S drága ajándékként
már itt bírja néped,
s érte  -  vándorútján  -
áld, magasztal téged.

1995.III.19.

Nem elérhető Margit

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3439
  • Nem: Nő
  • Last Login:Ma - 01:41:55
Re:Keresztyén versek
« Válasz #2362 Dátum: 2018. Június 29. - 21:36:44 »
Pecznyik Pál
ILYEN EGYSZERŰ

Sok keresztyén úgy fogja fel,
üdvösségért áldozni kell!
Azt hiszi, ha érte hajt,
üdvét kiérdemli majd.
Pedig nem kell érte tenni,
térden csúszva vezekelni.
Böjt, vezeklés mit sem ér.
Ingyen kapjuk Jézusér!
Testvér: üdvöd szent ajándék,
Fogadd el hát, meddig vársz még?
Érte semmit nem tehetsz,
vagy hiszed, vagy elmehetsz.
Ha azt hittel elfogadod,
mit Atyád, Fiában adott,
üdvöd, örök életed,
köszönd meg és már tied!
Életed itt nem ér véget,
odaát vár örök élet!
Csak Jézushoz légy te hű,
látod? Ilyen egyszerű.

1998.V.16.


Pecznyik Pál
TE ÉLETET HOZTÁL

Urunk áldj meg minket
a Te Szentlelkeddel,
kísértések elől,
minket benned rejts el.
Kit félelem gyötör,
keskeny útra térjen,
bűnbánatra jusson,
megtérjen és éljen.
Te életet hoztál
a halál helyébe,
hitet, bátorságot,
félénkek szívébe.
Ajándékot: melyhez
fogható itt nincsen,
mégis ingyen való,
nem kapható kincsen.
Áldozatod árán
tieid lehetünk,
s ha jön a végóra,
tehozzád mehetünk!
Ott már nincs kísértés,
félelem se bánat,
csak fény, öröm, béke,
mely mindenkit áthat!

1998.V.29.


Pecznyik Pál
Szolgálj buzgón

Szétszórtan és elrejtetten
él itt Isten népe.
Égi mannán és mennyei
forrásvízen élve.
Sokat térdel Isten előtt
imádságos szívvel,
csak az Isten látja tisztán,
e földön, mit mível.
Bizonyságtétele nyomán,
-  ahol népek élnek  -
Jézust szívébe fogadva
hány vágyó szív tér meg!
Szolgálj buzgón  -  elrejtetten  -
Isten hívő népe,
ragyogjon fel  -  még sok arcon  -
Jézus Krisztus képe!
Vérén váltott menyasszonyát
oltalmazza, védi,
hogy a szennyes bűn áradat
ne árthasson néki!

1995.III.20.

Nem elérhető Margit

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3439
  • Nem: Nő
  • Last Login:Ma - 01:41:55
Re:Keresztyén versek
« Válasz #2363 Dátum: 2018. Július 13. - 13:07:43 »
Pecznyik Pál
PÜNKÖSDI CSODA

Nyár elei reggel imánk száll az égre
ahhoz, ki felkeltett Pünkösd ünnepére.
Derült égről ömlik reánk a nap fénye,
sugárözönt terít gazdagra-szegényre.
Jeruzsálem felé tekint lelki szemünk,
Pünkösd csodájára midőn emlékezünk.
Szentlélekre vártak tanítványi lelkek,
s megpihentek rajtuk kettős tüzes-nyelvek!
Eltűnt a félelmük, meg sem látszott rajtuk,
mennyei erővel telt meg szívünk, ajkunk.
Többnyelvű sokaság élte át e csodát,
hallhatta, érthette, Isten hívó szavát!
Szentlelke betöltött háromezer szívet,
s létre jött az első hívő gyülekezet!
Azóta is tart még a pünkösdi csoda,
Istennek Szentlelke ma is betér oda,
ahol az emberek bűnbánatra térnek,
s templommá szenteli őket a Szentlélek!

1998.V. 31.

Pecznyik Pál
VILÁGÍTHASSON ÉLETEM!

Dunántúli falu végén
-  mint őrszem a vártán  -
Utcalámpának fénye hull
oszlopfőről, árván.
Már régóta: télen-nyáron
fényt vetít az éjbe,
Békén alvó fáradt népnek
éber kis cselédje.

Úgy szégyellem, hogy nem vagyok
Uram, ilyen fényed,
világítani az éjben,
ó de  sokszor félek!
Pedig egyre terjed, hódít
a bűn éjszakája,
drága lelkek bolyonganak,
útra nem találva!

Jézus segíts fényt vetítnem
bátran, mit se félve,
teljen meg az égi hajlék,
Atyánk örömére!
Világíthasson életem,
-  mint útszéli lámpa  -
fénye mellett, honra leljen
sok eltévedt, árva.

1998.VI. 4.

Pecznyik Pál
Figyelmeztető!

Száguld az ifjú motoros,
keblét feszíti dac, erő,
hirtelen egy nagy csattanás,
és már halott a vakmerő!
Az autós százötvennel
repeszt, mintha verseny lenne,
nekiront egy vastag fának,
s mi fut tovább? Már csak lelke.
Földön, vízen, levegőben,
így száguldunk mi emberek.
S a lemaradt embertársa
nem jut eszébe senkinek?!
Csak a maga kényelméért,
jólétéért tülekedik?
Földi célok felé futva,
épségben meg is érkezik?
De sok elrettentő példa
igazolja, hogy nem így lesz.
Föld vándora okulj ebből,
hogy menny-honába megérkezz!

1995.III. 26

Nem elérhető Margit

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3439
  • Nem: Nő
  • Last Login:Ma - 01:41:55
Re:Keresztyén versek
« Válasz #2364 Dátum: 2018. Október 14. - 22:47:40 »
Pecznyik Pál
SZERETEM AZ ÉVSZAKOKAT

Szeretem a tavasz ébredő világát,
zöldellő mezőknek sok színes virágát.
Meleg napsütésben rügyek pattogását,
égen gomolyfelhők csendes vonulását.

Szeretem a nyárnak gazdag színpompáját,
lombkoronás erdőn szellő orgonáját.
Szélben hullámzó, nagy, érő búzatengert,
búza aratóját: társamat, az embert.

Szeretem az őszt, mert gyümölcsöket érlel,
szívemben a hála érte: alig fér el.
Istené legyen a dicsőség, a hála,
ki így visel gondot megváltott fiára!

Szeretem a telet, hókucsmás fenyőket,
napfényben szikrázó havas hegytetőket.
Kék ég alatt, mélyen meghajtom a fejem
alkotásaidért áldalak, Istenem!

1998.III.12.



Pecznyik Pál
A TÖVISKORONÁS

Élet keskeny útján
csak előre nézz,
út mentén ellenség
csábításra kész.
Se jobbról, se balról
hívást ne fogadj,
ne térj le az útról,
csak azon haladj.
Kövesd Megváltódat,
véres lábnyomát,
s ha te is eléred
fent a Golgotát,
a töviskoronás
siet majd eléd,
vérező karjait
kitárja feléd!
Vele: biztonságban
járhatod utad,
halál-folyó felett,
átemel Urad!
Utadon előre,
Megváltódra nézz,
s a mennykapun belül,
vár az égi rész!

1998.III.14


Pecznyik Pál
Urunk, téged keresünk

Ó, Te dicsőséges,
fényben lakozó!
Bűn sötét éjébe
életet hozó!
Imádkozó szívvel
téged keresünk,
hisz Atyádnál Te vagy
áldott kezesünk!
Te látod a földön
a bűn-erjedést,
a sok fájó könnyet,
a sok szenvedést.
Te átélted mindezt,
ott a Golgotán,
a húsvét előtti
péntek délután!
Szíved, kezed ma is
segíteni kész,
mert sokszor a terhünk
roskaszt és nehéz.
Kitartásra biztatsz,
közel már a cél!
S ajándék, mely ott vár,
mindennel felér!


1995.II.18.

Nem elérhető Margit

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3439
  • Nem: Nő
  • Last Login:Ma - 01:41:55
Re:Keresztyén versek
« Válasz #2365 Dátum: 2018. Október 15. - 23:33:10 »
Pecznyik Pál versei

Nyári este

Leáldozott a nap,
szép nyári este lett,
csillagsátor feszül
csonka hazánk felett.
Lassan elcsendesül
a munka ritmusa,
reggelig szünetel
az életharc, tusa.
Borulj Isten elé,
kicsi hazám népe,
szálljon hálaimád
trónusához, égbe.


Zarándokok

Földi vándorúton zarándokok vagyunk,
szebb hon felé megyünk, és mindent itt hagyunk.

Nem lesz majd egyhangú földi vándorlásunk,
ha a Biblia lesz lelki útitársunk.

Ám indulás előtt jó lesz átgondolni,
a Biblia nem fog hozzánk igazodni!

Ha mi igazodunk a Szent Bibliához,
csak úgy juthatunk el lelkünk hű Urához!

Forr, pezseg az élet, elnyel sok nemzetet,
Bibliánk megmarad, célunkhoz elvezet.

Ki a Bibliában csupán csemegézget,
soha nem érti meg, mi az örök élet!

Ki úgy képzeli el Istent, örök dicsőt,
hogy a vándorúton majd kiszolgálja őt.

Ó  az csalódni fog, de lesz is rá oka,
Alkotóját szeme nem látja meg soha.

Örök élet útján járó zarándokok,
Isten kegyelméből nem vagyunk bűnrabok.

Jézus vére árán megváltott gyermekek,
lelkünk a Sátántól, így nem fél, nem remeg.

Bibliánk tanítja: mint lelki útitárs,
utunk folytatódik, mert lesz feltámadás!

Feltárul előttünk ránk váró szebb hazánk,
abba vár bennünket Fiával Szent Atyánk!


Ítéletet tart az Úr

Mindaz, amit szemünk ma lát,
csupán addig látható,
amíg fel nem számolja azt
Isten a nagy Alkotó!

Mivel szavára Föld s az Ég
felbomolva lángra gyúl,
és a romlott világ felett
ítéletet tart az Úr.

Mulandó földi javakon
mért csüng folyton a szemünk?
Hisz a földről eltávozva
semmit el nem vihetünk.

S a szebb, láthatatlan világ
mindörökre megmarad,
mi is megmaradunk benne,
ha Megváltónk elragad!

Nem elérhető Margit

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3439
  • Nem: Nő
  • Last Login:Ma - 01:41:55
Re:Keresztyén versek
« Válasz #2366 Dátum: 2018. Október 23. - 01:26:06 »
Pecznyik Pál versei


Tábortűz mellett

Zöld az erdő, zöld a rét,
szép az élet, ó mi szép,
hegykoszorús vidéken,
fenyves erdők tövében.

Fenyőillat leng körül,
kicsi szívem úgy örül.
Tábortűznek fényiben,
szemeimet fürdetem.

S úgy érzem, az ég alatt
nincsen nálam boldogabb.
Boldog vagyok, mert szívem
Jézus ölén ott pihen.

Kisfiú és kisleány,
szíved előtt Jézus áll!
Ne várasd Őt hiába,
tárd ki szíved, szavára!

Ő oszlat bút, felleget,
ha az veszélyt rejteget.
Vér – rubintja hirdeti,
milyen drága vagy neki!

Érted is meghalt a fán,
kínok közt a Golgotán!
Add át néki szívedet,
s örök üdvöt ad neked!

Budapest, 1953


Két koszorú

Az egyiket illatos mezei virágból
testvérkezek fonták,
és most itt piroslik előttem az asztalon.
A másikat, vértfakasztó korona – tövisből,
durva testőr – kezek,
s ott látom a vérző arcú Krisztuson.
És az én koszorúm némán vádolni kezd,
Nézd a szenvedő Krisztust, nézd a Mestered!
Néki? Tövis jutott! Néked? Illatos virág.
És csak zúdul felém virág – szájáról a vád!
Nem tagadhatom le, a vád mind igaz.
Miattam is vérzett a Szent Krisztus – arc!
Uram, e vádözön tépi szívemet.
Próbák tövisétől ne óvj engemet.
Testemen minél több a tövis karcolta seb,
annál dicsőbb lesz majd és annál ékesebb,
Uram, ott Tenálad. Hol nincs bánat, ború.
S földi rózsák helyett égi kertben szedett,
örök virágokból vár rám a koszorú!

Mátra, 1952.


Sír a gyermek

Édesanyám! Sír a gyermek,
Csak csonkja van két kezemnek.
Minden ujjam lerothadott,
beteg és éhes is vagyok.
Vigasztalja édesanyja,
szeméből hull könny patakja,
hiszen ő is leprás szegény,
csak nyílás van, orra helyén.
Minden tagját kór emészti,
még fiatal, s vénnek néz ki.
Kihullt szép hajkoronája,
elnyűtt, rongyos a ruhája.

Így tengetik életüket,
lepra emészti testüket.
Sokan szülők nélkül, árván,
ki indul meg sorsuk láttán?
Segítséget tőlünk várnak,
koldusai a világnak!
Nem ülhetnek, mint sok gyermek,
dúsan rakott asztal mellett,
melyen mindent megtalálnak,
s válogatva, csak turkálnak.

Nekik nincsen nagy igényük,
szeretetre vágyik szívük,
mely őket is számba veszi,
nem utálja, de szereti.
Ne csak magunk javát nézzük,
indítson meg szenvedésük!
Bárcsak úgy szeretnénk őket,
miként saját gyermekünket,
hogy fájdalom s könnybarázdált
kis arcukon, mosolyt látnánk

Nem elérhető Margit

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3439
  • Nem: Nő
  • Last Login:Ma - 01:41:55
Re:Keresztyén versek
« Válasz #2367 Dátum: 2018. Október 27. - 21:43:11 »
Pecznyik Pál versei

Házassági évfordulóra

E lszállnak éveink, miként a fellegek,
M úló életünkre mily bölcsen intenek.
L obogó szívünknek duzzadó erejét
É vtizedek során, osztottuk egyre szét.
K ét külön életút fonódott egybe itt,
V irággal, s tövissel volt hintve mindegyik.
E gyütt meneteltünk, mint férj és feleség,
R ánk sütött napjával a kéklő, derűs ég.
S iető lépteink lassúbbakká váltak,
H átunk is meghajlott, nyomán a munkának.
Á mde mégsem voltunk keserű kedvűek,
Z engő ének adott szárnyakat lelkünknek.
A z Úr oltalmazott huszonöt éven át,
S okszor tapasztaltuk, két karja tárva várt..
S oha nem lesz elég  szívünk mély hálája
Á ldott Jézusunknak, ki Isten Báránya!
G olgota keresztjén, értünk is szenvedett,
U ndok bűneinkért vérével fizetett!
N éki adunk hálát ezen a szép napon,
K ié a dicsőség, erő és hatalom!
H ányszor vétkeztünk mi huszonöt év alatt,
U runk mégsem fordult el tőlünk ezalatt.
Sz íve melegével takargatott minket,
O rvosolta: bűntől sebzett életünket.
N élküle életünk céltalan lett volna,
Ő mutatott irányt a mennyei honba.
T estünk fáradt ugyan, de lelkünk éledez,
Ö rvendező ajkunk, Istenről zengedez.
D rága két gyermeket adott ajándékul,
I ly szeretet láttán, szívünk is elámul.
K i számlálhatná el a sok ajándékot,
É letünk folyamán, melyekkel ellátott.
V ele lépünk tovább, kezében két kezünk,
F ogy az út mögöttünk, s közelebb érkezünk.
O da, ahol Jézus készített lakhelyet,
R ánk is vár ott hajlék és örök szeretet.
D icsérjük az Urat, ki életünk adta,
U tunk, ha sötét volt, fénnyel borította.
Lábaihoz hullva, imádjuk Szent nevét,
Ó, kimondhatatlan hála jár mindezért.
J óért és nehézért, mert jót akart nekünk,
Á ldó keze védte viharban életünk.
R eá emlékeztet, ki életünk Atyja,
A huszonöt évnek minden egyes napja!

Nyíregyháza 1954-1979


Gyermek kívánsága

Világjáró csizmácskára
ha én egyszer szert tehetnék,
valamennyi gyermek között
legboldogabb gyermek lennék.

Világjáró csizmácskámban
bejárnám a hegyet, völgyet,
bekopognék minden házba,
letörölnék minden könnyet.

Karácsonyi ajándékként
vinnék békét, boldogságot,
s forró, mentő szeretettel
átölelném a világot!

Nyíregyháza 1981


Jézus vár tégedet

Valami nagy sürgést látsz, hogyha szétnézel.
Korunk mintha versenyt futna az idővel.
Szinte nincs megállás, így törtet az ember,
jólét szép célját elérhesse egyszer.
És ha már elérte, vajon megpihen majd?
Nem! A szíve ismét, újból cél felé hajt.
Önmagát hajszolva hétköznap, vasárnap,
egyre több kell, jobb kell, nincs aki határt szab!
Nincs, ki abbahagyja? Nem kell több, elég ez?
Vagy addig gürcöl, míg odakap szívéhez?
S holtan rogyik össze, kívánt célja előtt,
nem élvezheti azt, amiért küszködött.
Mondd, mit ér a vagyon, arany, ezüst, pompa?
Mind itt hagyod őket, megeszi moly, rozsda!
Király, koldus meghal, mert kivétel nincsen.
Te sem  fellebbezhetsz,  se pénzen, se kincsen.
Gondolkozz el ezen, Jézus vár tégedet!
Nála új irányt kap, megfáradt életed.
Lábaihoz rakd le minden kincsed, terhed!
Mennyei honvágyat Ő ébreszt majd benned!
Mert e múló földön, nincs maradó helyünk,
mennyei hajlékba vágyódik a lelkünk!

Nyíregyháza 1981. február

Nem elérhető Margit

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3439
  • Nem: Nő
  • Last Login:Ma - 01:41:55
Re:Keresztyén versek
« Válasz #2368 Dátum: 2018. November 07. - 19:51:30 »
Pecznyik Pál versei

Boldog gyermek

Gyermek ajkán ének szárnyal,
szíve telve  boldogsággal.
Öröm ragyog szem-tükrében,
Jézus él az ő szívében.
Olvasott a Bibliája,
boldog, derűs az orcája.
Úr Jézusé az élete,
hol szükséges, szolgál vele.
Szüleinek engedelmes,
emberek közt illedelmes.
Hisz ő Jézus tanítványa,
s ő, nem hozhat szégyent rája.
Mégis, sokan nem szeretik,
jámborságát kinevetik.
Ő mégsem neheztel rájuk,
szeretettel szól hozzájuk.
Bántásukat nem rója fel
inkább jót tesz mindenkivel.
Egy – egy napnak múlásával,
ajkán hálaének szárnyal.
Hála ingyen kegyelemért,
elkészített égi helyért!
Melyet a Szent égi Bárány,
néki is ad vére árán!
Ha földi útja véget ér,
boldog gyermekként hazatér.

Nyíregyháza 1986.

Gyermekmosoly

Nincs szebb látvány a világon,
mint a gyermek mosolya,
bejárhatod a világot,
szebbet nem találsz soha!

Midőn pici piros ajka
önfeledten rád nevet,
földöntúli örömérzés
járja át a szívedet.

Napsugaras lesz az otthon,
hol kisgyermek mosolyog,
s boldog öröm visszfényeként,
szülők arcán ott ragyog.

Ha mosolyok rózsakertje
volna ez a nagyvilág,
benne kisgyermek mosolya
lenne a legszebb virág.

Nyíregyháza 1986.


Törpe és Óriás

Mint kis törpe, jártam árván,
sokáig e földi pályán,
sokszor fület – tépő zajban.
Segítség! Sikoltott ajkam.
Ám köröttem az emberek,
maguk előtt törve teret,
földi cél után loholtak,
s útjukból mind félretoltak.
De mióta mellém lépett
Alkotója Földnek, Égnek,
azóta nem vagyok árva.
Kéz a kézben Vele járva,
ketten megyünk a menny felé,
Atyánk dicső színe elé.
Láthatón egy kis törpe társ,
s láthatatlan Ő, az Óriás!
Bár én néha megállanék,
csábít virág, a tó, a rét,
nem engedi, hogy megálljak,
visszanézzek, visszavágyjak.
Mert mulandó, mit lát szemem,
enyészet ül itt mindenen.
Bár nem látom áldott kezét,
érzem éltető melegét,
amint őriz, véd és vezet,
s nem ereszti el kezemet.
Lépteimhez szabja léptét,
másként nyomába sem érnék
De így együtt menetelünk,
míg menny honába érkezünk.
S mint előttünk olyan sokan,
megállunk majd a kapuban,
melynél szebbet még nem láttam,
s csak állok a fénysugárban.
S ott a mennyben, ó mily csodás,
látható lesz az Óriás!
Jézust színről – színre látom,
s én, a törpe Őt imádom!

Nyíregyháza 1986.

Nem elérhető Margit

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3439
  • Nem: Nő
  • Last Login:Ma - 01:41:55
Re:Keresztyén versek
« Válasz #2369 Dátum: Ma - 01:41:55 »
Pecznyik Pál versei

Őrá mutat minden

Okos ember, aki kutatsz
mélységet és magasságot,
ki ezeket létrehozta,
Teremtődet mégsem látod?
Pedig Őrá mutat minden
mélységben és magasságban,
az ég minden csillaga és
a sok hal az óceánban.
Gyümölcsfákon a sok virág,
belőle nő hamvas gyümölcs,
nem tudja azt utánozni
itt a földön tudós, se bölcs.
Természet szép csarnokában
télen-nyáron, ha útra kelsz,
nézz csak széjjel, s lépten-nyomon,
Isten útja nyomára lelsz.
Tudományok lépcsősorán
meddig vonulsz előre te,
hiszen por vagy, s ami éltet,
az csak Isten lehelete!
Mikró világ, makró világ,
érckapuját döngetheted,
de a titkok szentélyének
küszöbét át nem lépheted!
Az életnek forrásához
nincs út, melyen lehet menni,
Isten titkos műhelyébe,
nem léphet be soha senki!
Nem kellene megállnod már?
Életed itt rövid, látod.
Mért kergetnél továbbra is
csalogató délibábot.
Betlehemi tragédia
balga dolog, észerővel.
Teremtmény vagy, sosem lehetsz
egyenlő a Teremtővel!

Nyíregyháza 1986


Betlehemi tragédia

Heródes a kárhozatban hiába hunyja le szemét,
behunyt szemmel is látja ő gyermekvérrel hintett kezét.

Betlehemi gyermekeknek drága vére folyik kezén,
pillanatig sem könnyíthet kínzó lelkiismeretén.

Az ő szívéből indult ki az a sátáni gondolat,
megölni az Isten Fiát, az éjszaka leple alatt.

Parancsára katonái Betlehemre rontottak,
s kicsiny fiúgyermek után minden otthont átkutattak.

Anyák sírva könyörögtek: Ne bántsátok! Inkább engem!
De a barbár katonák közt szánószívű nem volt egy sem.

Még Betlehem környékén is minden kisfiú gyermeket,
születéstől kétévesig, megöltek a fegyveresek.

Betlehemben, ahol értünk Jézus Krisztus megszületett,
barbár hordák éles tőre járt át sok kisfiú szívet!

Az irigy Heródes miatt mártírhalált halt sok gyermek,
gyász volt egész Betlehemben, s hullottak a fájó könnyek.

Ártatlanul haltak meg ők, így jutottak a mennybe föl,
ahol mártírkoronájuk már örök fényben tündököl!

Heródes meg, kárhozatban, egyre nézi véres kezét,
s látja azon -  mindig frissen – a legnagyobb vádlót, a vért!

Celldömölk 1987.


Csodás ruhacsere

Itt a földön – örökségként -
csak bűn jutott nékem.
Barátként jött s koldussá tett,
ősi ellenségem!
Ó de Jézus érettem is
a mennyet elhagyta,
s cserébe a koldusrongyért
üdv-ruháját adta!
Bár e csodás ruhacsere
életébe került!
Midőn ott a kín-kereszten
halálra szenderült.
Áldozata folytán lehet
üdv-ruhában járnom,
s egykor dicső Atyám elé
üdv-ruhában állnom!

Celldömölk 1987.

 

Hasonló Témák

  Téma / Indította Válaszok Utolsó üzenet:
65 Válaszok
52552 Megtekintések
Utolsó üzenet: 2018. Március 18. - 21:58:11
írta Csaba
139 Válaszok
65077 Megtekintések
Utolsó üzenet: 2015. Augusztus 10. - 08:06:41
írta szati62
1 Válaszok
4564 Megtekintések
Utolsó üzenet: 2014. December 03. - 18:28:59
írta Jazmin
45 Válaszok
25363 Megtekintések
Utolsó üzenet: 2015. November 26. - 09:24:57
írta szati62
12 Válaszok
6137 Megtekintések
Utolsó üzenet: 2016. November 16. - 20:07:36
írta Csaba