Szerző Téma: Érdekes irások  (Megtekintve 156090 alkalommal)

0 Felhasználó és 3 vendég van a témában

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #45 Dátum: 2014. Január 10. - 17:26:59
 O0



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #46 Dátum: 2014. Február 19. - 21:17:41

Ezt most találtam egy másik fórumon, nekem óriási üzenet, mert én választott gyermek vagyok, és valahol mélyen mindig fájt, hogy az anyám olyan egyszerűen lemondott rólam. Pontosan tudtam, hogy ez az örökbefogadás volt Isten legnagyobb ajándéka, de ha csak eszembe jutott, hogy nem kellettem az anyámnak, mindig fájt. De ez az üzenet most gyógyítani kezdte ezt a mélyre rejtett sebet. Köszönöm Istenem!

Választott gyermekek


Amikor az orvos átadta Max Lucado-t Jack Lucado-nak, az apámnak nem volt választási lehetősége. Nem adhatott vissza a doktornak, azzal a kéréssel, hogy egy szebb és okosabb fiút szeretne. A korház kötelezte őt arra, hogy hazavigyen engem.

Ha téged örökbe fogadtak, az azt jelenti, hogy a szüleid választottak téged. Véletlenszerű terhességek előfordulnak, na de véletlenszerű örökbefogadások? Hát ilyenről még nem hallottam. A szüleid akartak befogadni a családjukba. Most lehet, hogy azt mondod: „Ha látták volna életem hátralévő részét, biztos meggondolták volna magukat.”

Isten látta az életünket, az elejétől a végéig, és annak ellenére, amit látott, még mindig teljes bizonyossággal be akart fogadni a családjába, Magához akart vonni Jézus Krisztuson keresztül. És örömét lelte ebben!

Van valami benned, amit Isten szeret. Ő nem csak értékel és elfogad téged, hanem szeret. Öröm tölti el, ha meglát. Hát nem erre vágyunk mindannyian?

„De Istenem, tudod, hogy én ki vagyok? Az egész nagy tervben számítok én valamit?” Ezen a világon annyi minden azt mondja, hogy nem. Elbocsátanak a munkahelyről. Nem vesznek fel a kiválasztott iskolába. A pattanástól kezdve az Alzheimer kórig, minden azt az érzést kelti bennünk, mint amit az a lány érez, akinek nincs párja a szalagavató bálon. Megpróbáljuk igazolni a létezésünket és még több tevékenységbe vetjük bele magunkat. Még többet teszünk, még többet vásárolunk és még több teljesítményt érünk el. És mindig küszködünk a kérdéssel: „Vajon számítok?”

Hiszem, hogy Isten, teljességgel kegyelemből, ezt mondja: „Légy áldott, gyermekem. Elfogadlak téged. Befogadtalak a családomba.” Az örökbe fogadott gyermekek kiválasztott gyermekek! Bízz Isten irántad való szeretetében!

„Amikor pedig eljött a megfelelő idő, Isten elküldte a Fiát, aki asszonytól született, és a Törvény ideje alatt élt, hogy felszabadítsa a Törvény uralma alatt élőket, és hogy bennünket Isten a maga fiaivá fogadhasson. Mivel tehát gyermekei vagytok, Isten elküldte Fiának Szellemét a szívünkbe, aki így kiált: „Abbá!”, azaz: „Édesapám!”” (Galata 4:4-6 Egyszerű Fordítás)

„Ti azonban kiválasztott nép vagytok, papok királysága és szent nemzet. Olyan nép, amely csak Isten tulajdona. Azért választott ki benneteket, hogy mindenkinek hirdessétek Isten nagy tetteit, és nyilvánvalóvá tegyétek az ő kiválóságát. Mert ő hívott ki bennünket a sötétségből a világosság csodálatos birodalmába, ahol ő maga is lakik.” (1 Péter 2:9 Egyszerű Fordítás)

Max Lucado



Nem elérhető Kamilla

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 5877
  • Nem: Nő
Válasz #47 Dátum: 2014. Február 19. - 21:35:41
Ebben azért az is benne van, hogy a megszületése a választott, örökbefogadott gyermeknek sem véletlen.
Istennél nincs véletlen teherbe esés, nem ad véletlenül életet.
Nála "be van kalkulálva" a születés is, meg az elhagyás is, vagy árván maradás is, az örökbefogadás, az egymásratalálás is, szerintem.
Éppen úgy, éppen akkor, éppen ott, éppen ők... :)

Az igazi Krisztus Jézus mindig az Atyára mutat, Őt emeli fel, és dicsőíti. Felé továbbítja a hódolatot, imádatot.


Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #48 Dátum: 2014. Március 12. - 17:07:10
               FÉNYBEN ÉBREDŐ REGGELEK

 

 

   A hajnali derengés bársonyos ölelésében érkezik rigófiókánk, és bátran szemügyre veszi az erkélyünket. A felkelő nap milliónyi sugárra bomlik, és rózsaszín fényben tündöklik az ég alja. Ebben a meghitt, ámulatba ejtő néhány pillanatban láthatom: a kicsi rigó önállóvá vált. Már egyedül is odatalál a táplálékhoz, segítség nélkül, ügyesen felcsipegeti a kiszórt magokat, sőt bele- belevág csőrével a virágföldbe is. Már nem fél, már nem sír. Egyszer ő is dalolni fog a fa tetején.

   Így növekedünk mi is a keresztyén életben.

   Lenyűgözőek ezek a madárfüttyös, fényben ébredő reggelek! Nagy kinyilatkoztatások ideje az Isten imádatában eltelt idő. Nincs fásult rohanás, ideges kapkodás, hanem örökkévaló titkok kibontakozása az Úr jelenlétében. Nem sietek, hanem gyönyörködöm a föld felé tárulkozó mennyei szépségben. Semmi sem fontos igazán, csak Jézus. Nincs más érték, ami maradandó és valódi, csak Ő.

   „Szólj, Uram, mert hallja a Te szolgád!”

 

2014. március 12.                                       Guti Tünde



Nem elérhető Kálmán

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 13596
  • Nem: Férfi
Válasz #49 Dátum: 2014. Március 12. - 20:32:39
 O0



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #50 Dátum: 2014. Április 18. - 19:07:35
Elegem van a hit nélküli húsvétból


Több mint huszonöt éve történt egy vidéki katonai kórházban, hogy beszállítottak egy határőr ezredest. Ez az ezredes díszpéldánya volt a kommunista rendszernek, amolyan munkás szülők paraszt gyermeke. Nagydarab volt, nagyhangú, trágár, bratyizó, parancsoláshoz szokott, kinézetre Hagyó Miklóshoz hasonló. Nos, ez a rendszerhű virtigli kommancs egy este a Lada Nivájából kiszállva egy pici gödörbe lépett, és bokája törött, szalagjai szakadtak. Ahogy kell, megkapta a szükséges orvosi ellátást, de a lába hetek óta nem javult, ezért hozták be a kórházba. Nemzetközileg elismert katonaorvosok vették kezelésbe, vizsgálták, de a csont nem gyógyult, sőt egyre rosszabb lett. Ekkor közölték az ezredes elvtárssal, hogy baj van, megpróbálnak mindent, de készüljön fel arra is, hogy a lábának egy részét amputálni kell. Aznap este benyitottam a szobájába, és őt az ágya szélénél találtam pizsamájában térdelve, kezét összekulcsolva, arcán patakban folyt a könny, ahogy próbálta felidézni magában a szüleitől, nagyszüleitől gyermekkorában tanult imát. Amíg élek ez a kép elkísér.

A hit furcsa, nehezen érthető meg. Akinek megy a szekér, egészséges, sikerrel privatizál vagy közbeszerez, annak semmi. De legyintse meg csak egy picit Isten ujja bármely nagypofájú ateistát, már borul is le a kereszt előtt.

Az egyik legjobb és legbölcsebb magyar író, Rejtő Jenő zseniális gondolata talán segíthet megérteni a hit csodáját: "- Nem tudja, hogy mi a jogrend, kislány - felelte lassú, mély hangján a kormánybiztos. - Ha néhány halász egy legendában hisz, attól még nem támad fel hivatalosan az eltemetett Decoux-ügy. A lány, egész testében reszketve Mervin elé toppant, és elfúló hangon ezt kiáltotta: Excellenciás uram! Nem ez az első eset... amikor néhány halász hitt egy legendában... és olyan feltámadás lett belőle, hogy ma is harangoz miatta az egész világ! Tudja?! Nagy-nagy csend lett..." Talán csak ennyi az egész.

A hit titkának bonyolultságát humorosan (Halandó létünk cukrozott epéje nevettet, s olykor szívre hat.) is megközelíthetjük az alábbi viccel:

Egy amerikai zsidó üzletember elküldte fiát Izraelbe egy évre, hogy kicsit magáévá tegye a kultúrát. Amikor a fia hazatért azt mondta:
- Apa, nagyon jól éreztem magam Izraelben. Ja, egyébként meg keresztény lettem.
- Ó, ne! - mondta az apa. - Mit tettem? - eztán elment legjobb barátjához és elmesélte problémáját.
- Ike, - mondta - elküldtem a fiamat Izraelbe, erre ő meg keresztény lett. Mit tegyek?
- Érdekes, amit mondasz - felelt Ike, - én is elküldtem a fiamat Izraelbe, és ő is keresztényként jött haza. Talán kérdezzük meg a rabbit.
Elmondták hát a problémájukat a rabbinak.
- Érdekes, amit mondtok - én is elküldtem a fiamat Izraelbe, és ő is keresztény lett. Vajon mi történik a fiainkkal?
Ezután imádkoztak Istenhez a fiaikért, és kérték, mutassa meg nekik, mit tegyenek. Amint befejezték az imát, egy zengő hang szólalt meg odafentről:
- Érdekes, amit mondtok - mondta a hang - Én is elküldtem a fiamat Izraelbe...

Én nem tudom, hogy kell jól hinni, de remélem, a gyakorlatban megfelelően csinálom. Aztán ha egyszer számot kell adni a cselekedetekről, ott nincs kecmec. Ott nem fog számítani, ha a sokszor bérmálkozó arra hivatkozik, hogy viselt dolgai már elévültek. A biznisz-kereszténytől megkérdezik, azt olvasta-e a Bibliában, nézzétek az ég madarait vagy azt, hogy lőjétek le az ég madarait. A harmadik pedig megtudja, hogy könnyebb a tevének átmenni a tű fokán mint vagyonnyilatkozat-módosítónak bejutni a mennyországba.



A húsvétnak a feltámadásra épülő hitről kellene szólnia hozzásegítve a kereső embert annak megéléséhez, de inkább üres és harsány marketing fogásokat láthatunk a gyagyás nyuszival. Aztán húsvét másnapján jönnek az alpári népszokások a tökrészeg vagy gyermekkoldus maffiába tömörült locsolókkal. Ezekből a talmi vacakokból van elegem, mert könnyű utat mutatva elfedik a húsvét valódi, hitre épülő tartalmát.




Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #51 Dátum: 2014. Május 15. - 20:40:55
Ezt egy nem hívő ember írta, de nagyon elgondolkodtató:

Ajánlom a mai fiataloknak!

AJÁNLOM A MAI FIATALOKNAK!!!!
Nekem édesanyám volt. Neked muterod.
Én permetezett almát loptam a szomszéd kertjéből. Te részegen édesapád kocsijával szombat éjszaka megölsz két embert.
Nekem János Vitéz. Neked Bakugan.
Én a szomszéd falubeliekkel keménykedtem. Te a tanáraiddal és a szüleiddel, mert "jogod" van hozzá.
Nekem a szex olyan volt, mint a Lady Chatterlley szeretőjében. Neked olyan, mint a pornófilmekben.
Én ha nyaklevest kaptam a tanártól, akkor édesapám adta a másikat, mert biztosan megérdemeltem. Te nem kaphatsz nyaklevest, mert sérülsz a jogaidban.
Én végig stoppoltam az országot és túrára mentem. Te a számítógépes játékokon ölöd százával a zombikat.
Ha egyest kaptam, akkor hülye voltam. Ha Te kapsz egyest, akkor hülye a tanárod.
Ha unatkoztam, akkor könyvet olvastam vagy kimentem játszani a szomszédokkal . Te horrort nézel, de már nem kavar fel vagy ülsz a gép előtt és csinálod a semmit.
Az én sztárom zenész volt, aki virtuóz módon játszott a gitáron. A tied nem ért a hangszerhez és nem tud énekelni, viszont jól néz ki.
Én autogramot kértem Rubik Ernőtől. Te Alekosztól.
Azt hiszed menő dolog ha 200 like-ot kapsz egy képedre, csak mert úgy viselkedsz mint az én időmben a kurvák, jellemtelenül és esztelenül... az önbecsülésed az egekben miközben sötétség tombol a fejedben ! a Mobilod nélkül már Sza*ni sem mehetsz mert akkor nem tudnál reagálni olyan ember üzenetére akiket az utcán meg sem ismersz, ÉN ha beszélgetni akartam a barátaimmal elsétáltam a házukhoz és becsöngettem ! lehet nem volt 3-4 ezer ismerősöm csak 200 de annak mindnek köszöntem és valóban ismertem is ! Tudod ha valaha lesz majd gyerekem vagy unokám elmondhatom neki .. hogy ÉN idősebb vagyok mint az internet, de neked fogalmad sincs hogy az igazi élet és az igazi értékek akkor léteztek amikor még nem volt se internet se Iphone se X6 -s BMW



Nem elérhető Jazmin

  • Aktív fórumozó
  • *
  • Hozzászólások: 875
  • Nem: Nő
Válasz #52 Dátum: 2014. Július 03. - 08:58:34
Hm...es mi lesz 10 ev mulva......

Az Isten szeretet.  1 Jan 4:16


Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #53 Dátum: 2014. Július 03. - 13:13:52
Drága Jázmin!

De örülök, hogy ujra itt vagy!

 virag4



Nem elérhető Jazmin

  • Aktív fórumozó
  • *
  • Hozzászólások: 875
  • Nem: Nő
Válasz #54 Dátum: 2014. Július 03. - 13:24:24
En is orulok!    :juhej    ugyszeretlekmajdmegeszlek   :2smitten:

Az Isten szeretet.  1 Jan 4:16


Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #55 Dátum: 2014. Július 06. - 14:58:39

Halálra ítélték, de felmentették a gyömrői asszonyt!


Bizonyságom a befogadó szeretet hatalmáról, erejéről

 

Létezik a szeretteim korai elvesztésénél, vagy akár a látásom elvesztésénél is nagyobb teher számomra a világon? Mi az, amit képesek lehetünk elhordozni akár hálával is, s mi az, amit nem az élet mért ránk, de mi mégis cipeljük, pedig nem kellene, helyette szabadon szárnyalhatnánk?

 

Azt gondolom, hogy azért sok a megfáradt ember, mert olyan súlyos terheket is hordoznak, amiket nem kellene. Amikor hibáink, gyengeségeink nyomasztanak, vagy annak következményeit kell cipelnünk, nem marad energiánk arra, hogy tegyük azokat a dolgokat, amire elhívást kaptunk. Engem nagyon meg tud bénítani, ha kő van a szívemen. Sajnos túl sokáig szoktam ezek felett keseregni! Bárcsak mindig gyorsan végiggondolnám olyankor, hogy honnan jöttem, ki és hogyan vette le a terheimet akkor, és ki és hogyan tudná ezt megtenni abban a nehéz pillanatban is, ha kérem! Az alábbiakban megismerheti az olvasó, hogy milyen külső és belülről fakadó nehézségekkel küzdöttem és küzdök ma is akár, s mi az, amit nem bírnék hordozni, de nem is kell, hogy ezt tegyem!

 

Isten bírósága

 

15 év után fény derült sötét és titkos tetteire, majd halálra ítélték a bíróságon Dunaveczki Leonát! Kit? Micsoda? Hol élünk? Nálunk már nincs halálbüntetés! Egyébként is mit tudott olyan dolgot elkövetni ez a fiatal lány? Hiszen semmi súlyos kivetnivaló nem látszik az életében. Persze, mindenki ember, nyilván vannak hibái, de halálbüntetés?! Azért ez mégis csak túlzás!

 

Hol a „jó” Isten?

 

Amikor Jézus a földön járt, gyilkosnak nevezte azt is, aki haraggal gondol a másikra. Ki az, aki még soha nem haragudott senkire? Paráznának nevezte azt is, aki csak mmegkívánt valaki mást. Ki ne ismerné azt a mondást, hogy „attól még, hogy már választottunk, megnézhetjük az étlapot!” A Biblia minden bűnre azt mondja, halált érdemel a tettes! Képes az ember megugrani az Isten által felállított lécet? Ha nem, akkor mit gondoljunk arról az Istenről, aki olyan dolgot kér, amit meg sem tudunk valósítani? Hol van itt a szeretet?

 

Vesztettem 1.

 

Szürkehályoggal születtem. Pár hónapos voltam, amikor megműtöttek, úgyhogy egy darabig láttam annyit, hogy tudtam olvasni a normál méretű betűket, önállóan közlekedtem és nagyon szerettem rajzolni. A színekben tudtam a legjobban gyönyörködni. Ezért szerettem kislánykoromban szedni a mezei virágokat is például, vagy megcsodálni, hogy nagymamám hogyan gondozza a kertet. Sokat nyaraltam a Balatonnál, a naplementét a mai napig látom magam előtt. 13 éves koromban egy jutalomüdülésen vehettem részt Mallorca szigetén. Nagy valószínűséggel ott történt, hogy a nehéz bőrönd cipelése következtében levált a retinám. Először nem értettem, hogy miért látok rosszabul, ha sötétedik. Volt olyan, hogy segítséget kellett kérnem már ott, hogy az esti sétánál ne botoljak meg, ez azelőtt nem volt jellemző. Amikor pár hét múlva már az apró betűket nem láttam elolvasni, azonnal megvizsgáltak és befektettek a kórházba. Kétszer operáltak meg, ami arra volt elég, hogy ne hirtelen veszítsem el a látásomat, hanem lassuljon a folyamat. Azt mondták, hogy vagy egy év, vagy ötven év, és teljesen meg fogok vakulni. Ennek már 23 éve, s valóban, szép lassan, azóta is folyamatosan romlik a látásom. Még a napsütést és az erős lámpafényt érzékelem, ami nagyon jó hatással tud lenni a hangulatomra.

 

Hálás vagyok a színekért, a látással töltött évekért, a napsütésért, azért, hogy a vakságon keresztül nagyon sokat tanulhatok a bizalomról, vezetésről, és arról, hogy milyen az, amikor nem vagyok képes meglátni az élet értelmét, csodáit, valaki szeretetét, saját helyzetemet.

 

Vesztettem 2.

 

8 éves voltam, amikor édesanyám meghalt szénmonoxid mérgezésben. 32 éves volt. Titkárnőként dolgozott, s emlékszem, hogy legépelte nekem az ly-s szavakat, hogy könnyen meg tudjam tanulni. Hétvégén odaült mindig mellém, és nézte, hogyan formálom a betűket. Szerettem, amikor vasalt, annak olyan jó illata volt. Amikor kórházban voltam a szemem miatt, csak vasárnapi és szerdai napokon volt látogatás abban az időben, de valahogy neki sikerült megoldani, hogy máskor is meglátogasson. Mindig szoknyát hordott, télen is, festette a körmeit, emlékszem még a színére is. A hajára, az arcára is, sőt arra a dezodorra is, amit használt. Vitt minden héten zeneóvodába, s amikor egyszer egy piros csillagot hoztam haza, áradozott mindenkinek, hogy majd egyszer biztos énekes leszek. Én voltam a szeme fénye.

 

Vesztettem 3.

 

Nagymamám nevelt tovább az ő halála után, aki nagyon sokat segített abban, hogy feldolgozzam édesanyám hiányát. Erős hite volt, mindig mondta, hogy imádkozzunk. Volt egy mondata, – így szoktam fogalmazni – olyan sokszor elmondta, hogy a végén elhittem: „Sose zúgolódjál fiam, mert az Isten jó!” Sajnos őt is elvesztettem, amikor 14 éves voltam. Azt írta az emlékkönyvembe, „Szeresd az Istent, s boldog lesz az életed!” Amikor nagymamámra és édesanyámra gondolok, hála tölt el az együtt töltött évekért. A gondoskodásukért, a gondolataikért, a tetteikért, és örülök, hogy ezek megmaradtak bennem annyira, hogy tovább tudom adni a gyerekeimnek!

 

Szeretek, hogy szeressenek

 

A nagymamám halála után az motiválta a tetteimet, hogy szeressenek. Hogy kapjak. Azért próbáltam mindenkinek megfelelni, amennyire csak lehetett, hogy ezt a szeretetéhségemet valahogy csillapítsam. S úgy éreztem, hogy semmi nem elég. Mindig többre és többre volt szükségem. Elvesztettem azokat, akiket a legjobban szerettem, elvesztettem a látásom, s ekkkor vált igazán fontossá számomra, hogy keressek választ erre az ürességre. Hálás vagyok ezekért a fájdalmakért, hogy az élet lényeges kérdéseihez vezettek el engem!

 

Ami nekem lényeges kérdés volt

 

Létezik olyan valaki, akit ha megszeretek, nem kell elveszítenem soha? Aki mindig elérhető és úgy szeret, ahogy vagyok? Akinek nem kell megfelelnem? Aki segít nekem, hogy őszintén tudjak szeretni, ne csak azért, hogy viszont szeressenek? Létezik egyáltalán önzetlenség a világon? Ezt például nem tudtam soha elképzelni, hiszen az adok-kapok rendszerben tudtam csak gondolkodni. Csak a feltételes szeretet törvényét ismertem. S nem is láttam kiutat ebből. Pedig nagyon vágytam rá, hogy a tetteimet ne a viszonzás reménye hajtsa. Hogy tudjak úgy szeretni, hogy ne várjak cserébe semmit. Hogy tudjak úgy adni bármit is, hogy ne azt nézzem, ebből mi lesz a hasznom később. Hogy fel merjem vállalni a hibáimat és ne tagadjam le, vagy ne hárítsam át másokra. Hogy őszintén beszélhessek, és cselekedhessem. Ne a szeretetéhség diktáljon és vezessen. Úgy vágytam arra, hogy egyszer azt érezzem, békességem van, mindenem megvan, mert valaki annyira erősen szeret, hogy az elég, és úgy, ahogy vagyok. Ismerve minden titkos húzásomat is. Erre nem láttam esélyt. Úgyhogy beletörődtem, hogy nincs kiút, az életem lényege, hogy megszerettesse magam másokkal, hogy aztán viszonzást nyerjek és ne fájjon annyira, hogy édesanyám és nagymamám már nem élnek.

 

Szomjoltás

 

Ilyen lelki körülmények között hallottam 15 éves koromban a Bibliából egy asszonyról, aki a kúthoz ment vízért és találkozott Jézussal. Ő azt mondta neki, hogy olyan vizet ad, amitől sohasem fog megszomjazni. Igen – kiáltottam fel magamban – nekem is erre van szükségem, mert annyit sejtettem, hogy itt a lelki szomjúságról beszélnek! S ahogy ez a sóhaj megszületett bennem, úgy éreztem, hogy megtaláltam a választ a magányomra! Azt hírdették, hogy Jézus ma is él, közöttünk van, bármikor megszólíthatjuk s annyira szeret, hogy meghalt a mi bűneinkért, az összesért. Van valaki, aki ismer, és mégis szeret! Mert azt addig is sejtettem, hogy bár mások nem látnak belőlem szinte semmit, Ő mindent lát. És mégis szeret! És mégis szeret! Ennek bizonyítéka, hogy hagyta magát megölni, amikor a Földön járt. Mindig ez a bizonyíték lebeg a szemem előtt, ha elkezdek kételkedni a körülmények miatt. Ha csak ez az egy dolog lenne az életemben, ami pozitív, már akkor is teljes lenne, de Isten megajándékozott az évek során olyan emberekkel, akik ha kellett, anyám helyet anyám voltak, sok testvért kaptam, akiknek a hite és szeretete erősít, van férjem és vannak gyerekeim. S közben Isten családjához tartozom!

 

Sokan kérdezik, hogy honnan van ennyi erőm, hogy vakon is ilyen aktív életet élek

 

Három gyermekünk van, blogot írok, énekelek a Para-ra Gospel Kórusban, és tanulok. Istentől kérem az erőt, aminek segítségével ezekre képes vagyok. Az Ő erejét használom a mindennapokhoz, mert azt tapasztaltam, hogy az enyém nem elég ahhoz az élethez, amire vágyom. Márpedig én mozgalmas és színes életre vágyom, amiben őszintén szerethetek!

 

Sokan kíváncsiak arra, hogy hogyan dolgoztam fel, hogy nem látok

 

A legnagyobb értéknek azt tartom, hogy a mindenható Isten úgy szeret, ahogy vagyok, s ahhoz, hogy lássam szépségét, csodáit, a nyitott szívemre van szükség csupán. Ha egyszer mégis valamilyen csoda folytán látnék, az már csak hab lenne a tortán. A boldogságom nem ettől függ! Van egy dal, aminek a szövegében egy mondat sokat adott: „Csak nézlek, csodállak, szebb vagy, mit szem láthat”. Amíg el tudtam idáig jutni, hogy így gondolkodjam eről, egy hosszú folyamat eredménye.

 

Sok erőt szabadít fel Amikor nem cipelek felesleges terheket.

 

A teher az, amikor megbántok valakit, amikor irígy vagyok valakire, amikor aggodalmaskodom, amikor nincs bennem kitartás, amikor nincs bennem szeretet. Ezek nagyon tudnak nyomasztani, de mindig felszabadít az a tény, amiről mélyen meg vagyok győződve: Jézus halála elég fizettség az én Isten elleni múltbéli, jelenlegi és a jövőbeni lázadásaimért, szeretet nélküli önzéseimért. Ha ezt nem hinném el, előbb-utóbb biztosan összeroppannék a bűntudat terhei alatt.

 

Horváthné Dunaveczki Leona felmentve!!!



Nem elérhető Zoltan

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3291
  • Nem: Férfi
Válasz #56 Dátum: 2014. Július 06. - 16:27:26
Jó volt olvani.
Dicsőség az Úrnak.

 :2smitten:

Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez;
Mert ő tőle, ő általa és ő reá nézve vannak mindenek. Övé a dicsőség mindörökké.


Nem elérhető Kálmán

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 13596
  • Nem: Férfi
Válasz #57 Dátum: 2014. Július 06. - 21:00:52
Köszönöm, hogy megosztottad velünk ezt a bizonyságtevést. Áldott legyen az Úr az Ő szabadításáért!

 :int



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #58 Dátum: 2014. Július 30. - 15:50:47
 Amikor egy betűn múlik élet vagy halál


    Készült: 2014. július 24. csütörtök, 11:02
   

NNemzetközi kampány indult az iraki, pontosabban az ottani, ISIS által ellenőrzött területeken élő keresztényekért. Jelképe az arab N betű. Ez most életet vagy halált jelenthet számukra. Nagy arab N-nel tiltakoznak sokan a közösségi médiában és tüntetéseken, például Párizsban az ellen, ami most történik Irak terroristák által megszállt részein.

A moszuli keresztények a múlt hét végéig kaptak ultimátumot az ISIS-től, hogy eldöntsék: áttérnek-e az iszlámra, különadót fizetnek-e, vagy elmenekülnek. Mert különben meghalnak. Házaikat nagy N, vagyis ن betűvel jelölték meg. Ami azt jelenti: naszráni, vagyis keresztény.

Az üldöztetés szimbólumából segélykiáltás lett. És a szolidaritás jelképe. Miután a világ hatalmai nem lépnek, az egyes emberek próbálnak tenni valamit. Sokan az ن betűre cerélték le a profilképüket a Facebookon vagy a Twitteren, főleg keresztények. Akiket ez a betű szintén bélyeggel lát el. És különböző hashtageket hoztak létre, hogy tájékoztassák egymást meg a világot arról, ami Irakban folyik.

Például arról, hogy hiába akartak magukkal bármit is vinni a száműzetésbe, sokukat a fejükhöz szorított fegyverrel kényszerítették tárgyaik, pénzük, ékszereik átadására az ISIS fegyveresei. Csak a rajtuk lévő ruhát vihették át az ellenőrzőpontokon az ősi keresztény közösség tagjai. Akik közül sokan most a kurdisztáni Ibril Szent József templomában húzódnak meg, de hamarosan sátrakba költöztetik őket - a templomok nem bírják el a menekültáradatot.

Bagdadban már vasárnap 200 muszlim is együtt tüntetett a keresztényekkel, "Iraki vagyok, keresztény vagyok" táblákat tartva. Mások magukra tűzték a hirhedtté vált betűt. Tegnap este Párizsban tettek így sokan. A Nemzetgyűlés előtt sorakoztak fel úgy százan, magasra tartva az arab N betűt. Azt sürgették, hogy a francia törvényhozók tegyenek valamit



Nem elérhető Csaba

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 12673
  • Nem: Férfi
Válasz #59 Dátum: 2014. Augusztus 04. - 20:52:59
:(

'A szeretet nem keresi a maga hasznát...'
1Kor. 13