Érdekes irások

[Irma]

A panaszkodás átneveli az agyat a negativitásra

Kutatás bizonyítja, hogy minél többet panaszkodunk, annál valószínűbb, hogy egyre negatívabb színben látjuk majd a dolgokat. A panaszkodás és negatív gondolkodás során használt idegsejtek közelebb kerülnek egymáshoz, és a közöttük lévő kötelékek erősebbek lesznek, ezért könnyebben használjuk őket később is, nem csak akkor, amikor aktívan rossz dolgokra gondolunk.

A panaszkodás átírja az idegpályákat – ez egyáltalán nem túlzás, a gyakori negatív gondolkodás tényleg hatással van az idegsejtek közötti kapcsolódásokra. Statisztikák szerint egy átlagos ember jellemzően egy percet panaszkodással tölt el egy beszélgetés során, ami rettentő soknak számít, ha megfigyeljük, milyen fizikai változásokat hoz az agyunkban ez a gyakori negativitás.
A panaszkodás biológiailag is befolyásol minket
Hidat építünk a negatív gondolatoknak

Először is, a negatív gondolatok során használt idegpályák erősebbek lesznek, az ekkor aktív idegsejtek pedig fokozatosan közelebb kerülnek egymáshoz. Kutatók ezt úgy érzékeltetik, hogy ha gyakran kelünk át a folyón egy adott helyen, nem kifizetődő mindig ideiglenes hidat építeni – fel kell állítani egy  masszív, állandó hidat, amin mindig könnyedén át tudunk kelni,  ha már úgyis gyakran járunk arra. Nincs ez másképp a negatív gondolatokkal sem – ha túl sokat panaszkodunk, az agynak kifizetődőbb a bejáratott idegpályákat használni, ezért ezeket erősíti meg.

A Stanford Egyetem kutatói azt is megállapították, hogy a sok panaszkodás és negatív gondolat lassan leépíti a hippokampuszt, ami különösen ijesztő, ha arra gondolunk, hogy ez az agyi terület felelős a kritikus gondolkodásért is. Az Alzheimer-kór is egyebek között a hippokampuszt támadja meg.
Küzdj vagy menekülj!

A panaszkodás hatására a szervezetünkben kortizol nevű hormonok szabadulnak fel, amelynek hatására a testünk „küzdj vagy menekülj” üzemmódba kapcsol. Ilyenkor a szervezet oxigénjének és vérmennyiségének jó része azokba a szervekbe jut, amelyek a túléléshez elengedhetetlenek. Mellékhatásként az egekbe dobja a vérnyomást és a vércukorszintet, mindkettőről tudjuk, hogy nem tesz túl jót az emberi szervezetnek.
A negatív gondolkodás hatására a stressz-szint is megemelkedikForrás: Thinkstock
Mit tegyünk?

A sok panaszkodás ellen mi is tehetünk, még akkor is, ha hajlamosak vagyunk a dolgok negatív oldalát látni először. Az első tanács, amit pszichológusok ilyenkor adni szoktak, az az, hogy gyakoroljuk a hála érzését – amikor panaszkodni akarunk, gondoljunk inkább arra, mennyi minden megy jól az életünkben, ne arra, hogy mi megy rosszul. Ez például a kortizolszintet 23%-kal is csökkentheti. A Kaliforniai Egyetem kutatása alapján azok, akik mindennap gyakorolták ezt a szokást, sokkal kevésbé szorongtak, mert a kortizolszintjük ritkábban emelkedett meg.

A második tanács az, hogy ha már panaszkodásra adjuk a fejünket, annak legyen célja és iránya – ne csak arra gondoljunk, milyen rossz most nekünk, hanem azonnal találjunk lehetséges megoldásokat is. Nem kell elnyomni a negatív gondolatokat, de nem szabad, hogy azok csak magukban létezzenek. Ha rögtön van megoldás is a problémára, vagy legalább egy olyan út, amin el lehet indulni, már kevésbé vagyunk stresszesek, és nem szorongunk annyira – vagyis a kortizolszintünk normális keretek között marad.

[Irma]

Ezután vajjon hova "fejlődik" ez a nyomorult világ?

Nem lehet mától Anyának és Apának hívni a szülőket Franciaországban - hivatalosan Szülő 1 és Szülő 2 az új elnevezés
Origo2019.02.13. 19:03

A bevándorláspárti francia elnök, Emmanuel Macron egyik képviselője, Valérie Petit terjesztette a Nemzetgyűlés elé a törvényt, és Macron képviselői (zömében egykori szocialista politikusok) elfogadták, mivel ők vannak többségben a francia parlamentben: ezentúl nem lehet az iskolákban Anyának és Apának hívni a szülőket Franciaországban. Az új hivatalos elnevezés: Szülő 1 és Szülő 2. A homoszexuális párokra akarnak így tekintettel lenni.

A konzervatív ellenzék egyik vezetője, Xavier Breton tiltakozott a törvény ellen. Az LR (Köztársaságiak – Nicolas Sarkozy egykori pártja) képviselője azt mondta, hogy a politikai korrektség legyőzte a valóságot.

A hagyományos, emberi elnevezést (Anya, Apa) a meleg szülők érdekeinek védelmében törlik például az osztálynaplókból is. Franciaországban a Le Parisien szerint a hivatalosan párkapcsolatban élő emberek 96%-a heteroszexuális, közülük is kevesen nevelnek együtt gyereket – azaz, kevés embert érint pozitívan az új törvény.

A francia iskolákban hivatalosan tehát mától nincs Anya és Apa, csak Szülő 1 és Szülő 2.

[Kamilla]

orwelli... elképesztő...   

[Csaba]

Nem tudom, hogy olyan áron is akarunk-e egy egységes Európát, hogy mindent felszámolnak, ami normálisnak mondható....

[Irma]

[valasz author=Csaba link=topic=358.msg89349#msg89349 date=1550089347]

[/valasz]

A baj ott van, hogy nekünk nem igen van választásunk. Bár ez a jelenlegi kormány elég sokat tesz azért, hogy végül kiebrudaljanak bennünket. Hogy i lenne jobb menni, vagy maradni a britek se tudják eldönteni. De ez a borzalom már túl megy minden határon.

[Csaba]

[valasz author=Irma link=topic=358.msg89350#msg89350 date=1550099608]

[/valasz]
Valójában igazad van Irma, mert mi csupán sodrodunk az árral, a körülmények pedig egy antikrisztusi kor felé mutatnak. Mire az eljő az Isten szemében kedves emberi kapcsolatok többségének meg kell szünnie, s azok kerülnek előtérbe amelyeket utálatosnak tart.
Az anya-apa fogalma majdnem egyidős az emberiséggel a XXI. sz. - ra a liberális fertő központjában úgyfest fel tudják számolni...
Na de mit várunk egy olyan államtól, amely 2 évszázada kijelentette, hogy nincs Isten?

[Irma]

[valasz author=Csaba link=topic=358.msg89351#msg89351 date=1550127292]

[/valasz]

A franciák élenjárnak az Isten tagadásban, de az se jobb ami nálunk van, szinleg kereszténység. De ha ilyen bődületes marhaság megjelent egy úgymond művelt nemzetnél, majd lesznek követői, sajnos.

[Csaba]

[valasz author=Irma link=topic=358.msg89355#msg89355 date=1550163390]

[/valasz]

Ma a facebookon futottam bele, hogy egy magyar celeb - pár, gyerekeket szeretne, de előbb világkörüli utat terveznek.
Önmagában ebben nem sok érdekesség van, de az 1300 kommentben annál több.
Nálunk is felnőtt egy aberrált hülye nemzedék, amely egyenjogúságot követel a természetellenes dolgoknak...

[Irma]

Igen felnőtt egy nemzedék, aminek már az élvezeteken kivül semmi sem szent. De én ennek a tragikus voltát abban látom, hogy országunk 50 éves orosz megszállás alatt olyan hihetetlen szellemi hanyatlásba került, hogy mr ennek a nemzedéknek a szülei sem kaptak valódi értékeket pláne igaz Isten ismeretet. Talán emlékszel a Pokolgép nevezetű rcok zenekar nótájára : Mi vagyunk az elfelejtett nemzedék.... és ezt majd negyven éve írták. Miután a középpontban az anyagi javak megszerzése került, a szülőknek már se erejük, se idejük, se szellemi tartalékuk nincs, amit továbbadhatnának. Nagyon szomorú jövő elé nézünk.

[Irma]

“Isten teljesen átformált bennem mindent” – Molnár Ferenc Caramel

Mély és felemelő interjúban beszél Caramel Istenbe vetett hitéről: Magyarország egyik legnépszerűbb énekese az utóbbi időben több nehéz időszakot is megélt, de ezeket követően nem elfordult, hanem sokkal inkább közelebb került a hitéhez. A vasarnap.hu interjúját szemlézzük!

“A hitről beszélni mindig egy kicsit magánügy marad. Az egyik legfontosabb dolog az otthoni egyedüllétedben végzett, személyes imádságod.

    Ám az Istennel való élet felvállalása nagyon felemelő.

Isten üzenetét hirdetni egy másik dimenzió. A kimondott szavak igenis jelentőséggel bírnak. Bárki beszél Istenről, annak ereje van. És van egyfajta kiszámíthatatlansága: soha nem tudod, hogy kit érint meg az általad kimondott két mondat. Legtöbbször nem is a megtérítés szándékával jelentünk ki bizonyosságokat Istenről. Egyszerűen boldogság Istenről beszélni. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy én lennék a legnagyobb hívő a világon. A hitben is nagyon sok hibám van. Én is megbotlom, rám is hatással van a világ.
hirdetés

Úgy látom, hogy Isten számára nem az a fontos velem kapcsolatban, hogy „megváltsam” a világot, hanem hogy engem boldoggá tegyen.

    Igen, számomra boldogság kimondani akár a színpadon is Isten nevét.

Kimondom. De ettől nem válok sebezhetővé. Éppen ellenkezőleg: védelmet kapok tőle. Természetesen vannak olyan helyzetek, amikor látod, hogy nem fér bele, hogy a hitedről, Istenről szólhass. De még ezekben a helyzetekben is megvan a lehetőségem választani: foglalkozom-e azzal, hogy a közönség a hitemmel kapcsolatos megvallásra hogyan reagál, vagy nem érdekel, és mondom. Nem jó út ebben az erőszakosság. Jézus sem volt erőszakos.

    Isten nem erőltet senkire semmit, csak meghív.

Másfél-két éve döntöttem mellette tudatosan. Ám előtte is már sok minden csírázott a lelkemben. Foglalkoztam Istennel, de csak úgy a magam módján, a saját határaimon belül. Ha valaki a tíz-tizenöt évvel ezelőtti dalomat meghallgatja, hallhatja, hogy abban már jelen volt az Istenbe vetett hitem kezdeti formája.

A számomra kilátástalannak tűnő helyzetben Isten mutatta meg nekem a reményt. Belső békességet kaptam Istentől. Az erősített meg, hogy egy ilyen nehéz helyzetben csak egy csoda lehet az a megnyugvás, amit a lelkemben kaptam. Úgy érzem, ezek után bármi történne velem az életben, az Istenbe vetett bizonyosságomat már nem veszíteném el. Isten teljesen átformált bennem mindent.

Másképpen látom már az engem körülvevő dolgokat, történéseket. A hitem része lett, hogy rábízom magamat a Jóistenre. Bármiféle rossz dolog is történik az életemben, Isten szemével nézve már elbírható. Így felesleges dolgokba már nem fogunk beleroppanni.

    Nekem fontosabb dolog a hit és Isten, mint a cigányság.

Roma emberként mondom ezt. Mindenfajta – mélyszegénység, szociális helyzet, versenyképtelenség, képzetlenség – hiánynál sokkal fontosabb az Isten hiánya. Ha eljut az Isten üzenete cigányhoz és nem cigányhoz egyaránt, akkor nem lesz kérdés többé a felebarát szeretete. Akinek a szívében ott él Isten, abban nem lesz előítélet a másik ember irányában.

[Irma]

Hol van Isten, amikor nagyon fáj?
Kérdezted már valaha azt, hogy „Istenem, hol vagy?” Mikor számíthatunk Istenre?

Milyen szinten számíthatunk rá, hogy Isten velünk lesz? Olyan valaki ő egyáltalán, akihez bizalommal fordulhatunk a válság és a békesség idején is?
Hol van Isten a tragédiák közepette?

Isten a világegyetem teremtője, aki vágyik rá, hogy megismerjük. Ezért vagyunk itt mindannyian. Az a kívánsága, hogy megtapasztaljuk és támaszként használjuk az ő erejét, szeretetét, igazságát, szentségét és könyörületét. Ezért azt mondja mindenkinek, aki csak hajlandó odafigyelni: „Gyertek hozzám.”

Tőlünk eltérően Isten tudja, mi fog történni holnap, jövő héten, jövőre vagy a következő évtizedben. Azt mondja: „Előre megmondtam a jövendőt, és régen a még meg nem történteket.”1 Tudja, mi fog történni a világban. Még ennél is fontosabb, hogy tudja, mit hoz majd az élet, és ott lehet veled, ha úgy döntesz, hogy engeded, hogy része legyen az életednek. Ő lehet „a mi oltalmunk és erősségünk, mindig biztos segítség a nyomorúságban.”2 De őszintén igyekeznünk kell, hogy keressük. Azt mondja: „Megtaláltok engem, ha kerestek és teljes szívvel folyamodtok hozzám.”3

Ez nem jelenti azt, hogy akik Istent követik, azok megússzák a nehéz időket. Nem így van. Ha egy terrortámadás szenvedést és halált okoz, akkor azok is kapnak, akik ismerik Istent. De van egyfajta békesség és erő, amit Isten jelenléte ad. Jézus Krisztus egyik követője így írta ezt le: „Mindenfelől szorongatnak minket, de össze nem zúznak, bizonytalanságban élünk, de kétségbe nem esünk. Üldözést szenvedünk, de elhagyatottak nem vagyunk. Földre terítenek bennünket, de el nem pusztulunk.”4 Tehát fogunk az életben problémákkal szembesülni. De ha úgy megyünk keresztül ezeken, hogy ismerjük Istent, akkor más perspektívával és olyan erővel reagálhatunk, ami nem a sajátunk. Egyetlen probléma sem olyan súlyos, hogy Isten számára leküzdhetetlen lenne. Ő hatalmasabb, mint az összes probléma, amivel szembenézünk, és vele nem kell mindennel egyedül elbánnunk.

Isten Igéje elmondja, „Jó az Úr! Menedék a nyomorúság idején, gondja van a hozzá folyamodókra.”5 És: „Közel van az ÚR mindenkihez, aki hívja, mindenkihez, aki igazán hívja. Teljesíti az istenfélők kívánságát, meghallja kívánságukat, és megsegíti őket.”6

Jézus Krisztus a következő vigasztaló szavakat mondta a követőinek: „Ugye, a verébnek párja egy fillér, és egy sem esik le közülük a földre Atyátok tudtán kívül? Nektek pedig még a hajatok szálai is mind számon vannak tartva. Ne féljetek tehát: ti sok verébnél értékesebbek vagytok.”7 Ha valóban Istenhez fordulsz, úgy törődik majd veled, ahogy senki más nem fog és nem is lenne képes.
A katasztrófák és a szabad akarat

Isten a választás képességével teremtette az embereket. Ez azt jelenti, hogy nem vagyunk kapcsolatra kényszerítve vele. Megengedi, hogy visszautasítsuk és azt is, hogy más gonosz tetteket vigyünk véghez. Kényszeríthetne, hogy jók legyünk. Kényszeríthetne, hogy szeretőek legyünk. De akkor miféle kapcsolatunk lehetne vele? Azt már nem is lehetne kapcsolatnak nevezni, csak egy kikényszerített, totális kontroll szülte engedelmességnek. Ehelyett megadta nekünk a szabad akarat emberi méltóságát.

Természetesen jön a lelkünk mélyéről a kiáltás: „De Istenem, hogy hagyhattál valami ekkora szörnyűséget bekövetkezni?”

Mit akarunk, mit tegyen Isten? Azt akarjuk, hogy irányítsa az emberek cselekedeteit? Ha egy terrortámadással állunk szemben, mi lenne az elfogadható halálesetek száma, amit Isten még megengedne? Jobban éreznénk magunkat, ha Isten csak pát száz ember megölését engedné? Vagy inkább azt szeretnénk, hogy Isten csak egy személy halálát hagyja? És mégis, ha Isten megakadályozná akárcsak egy ember meggyilkolását, már nem lenne többé szabad akarat. Az emberek dönthetnek úgy, hogy tagadják Istent, hogy a saját fejük után mennek, és hogy szörnyűséges dolgokat tesznek másokkal.
Katasztrófák a mi világunkban

Ez a bolygó nem egy biztonságos hely. Lehet, hogy lelőnek, vagy elüt a villamos. Lehet, hogy ránk dől egy száz éves épület, de ha elég magasról jön, elég egy darab is a tetőből. Ezen kívül még számtalan dolog történhet velünk ebben a Föld nevű durva környezetben, azon a helyen, ahol Isten akaratát nem mindig követik.

De nem Isten kéri az emberek kegyelmét, hanem fordítva. Szerencsére mi függünk az ő kegyelmétől. Ez az az Isten, aki a világegyetemet megszámlálhatatlan csillaggal teremtette pusztán a szavával: „Legyenek világító testek az égbolton”8 Ez az az Isten, aki figyelmeztet, hogy ő „az egész föld királya.”9 Határtalan az ereje és a bölcsessége. Bár a gondok néha leküzdhetetlennek tűnnek számunkra, van egy hihetetlenül hatalmas Istenünk, aki így szól, „Én vagyok az Úr, minden élőnek az Istene. Van-e számomra lehetetlen?”10 Valahogy képes a bűnös emberek szabadságát fenntartani és közben mégis keresztülvinni az akaratát. Isten világosan kijelenti, „Megvalósul tervem, mindent megteszek, ami nekem tetszik.”11 És ebből vigasztalást meríthetünk, ha az életünk alá van vetve neki. „Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosoknak pedig kegyelmét adja”12
Katasztrófák: Hol van ilyenkor Isten?

Sokan vagyunk, akik –nem is, inkább mindannyian – időről időre fittyet hányunk Istenre és az ő útjaira. Másokhoz képest, vagy mondjuk egy terroristához képest lehet, hogy tiszteletre méltó, szerető embereknek tartjuk magunkat. De a szívünk tömény őszinteségével megvallva, ha Istennel kellene szembenéznünk, egyből tudatára ébrednénk a bűnösségünknek. Amikor imádságban hozzá fordulunk, nem belénk hasít néha váratlanul az az érzés, hogy Isten nagyon is jól ismeri a gondolatainkat, cselekedeteinket és önzőségünket? Az életünkkel és a tetteinkkel eltávolodtunk Istentől. Sokszor éltünk úgy, mintha remekül elboldogulnánk az életben nélküle is. A Biblia azt mondja: „Mindnyájan tévelyegtünk, mint a juhok, mindenki a maga útját járta. De az Úr őt sújtotta mindnyájunk bűnéért.”13

A következmény? A bűnünk elválaszt minket Istentől, ez pedig nem csak a mi egyéni életünkre van hatással. A bűnünkért való büntetés a halál, vagyis az Istentől való örökös elválasztottság. De Isten adott nekünk egy lehetőséget, hogy megismerjük és bocsánatot nyerjünk tőle.
Hol van Isten? Isten szeretete

Isten eljött a földre, hogy megmentsen minket. „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Mert az Isten nem azért küldte el a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem, hogy üdvözüljön a világ általa.”14

Isten ismeri azt a fájdalmat és szenvedést, amit ezen a világon átélünk. Jézus elhagyta az otthonának a biztonságát azért, hogy belépjen abba a durva környezetbe, ahol mi élünk. Jézus is elfáradt, megéhezett, megszomjazott, szembenézett mások vádjaival és családja/barátai kiközösítésével. De Jézus jóval többet is megtapasztalt, mint a mindennapi nehézségeket. Jézus, Isten Fia emberi formában, önként magára vette mindannyiunk bűneit és megfizette az értük járó halálbüntetést. „Abból ismerjük a szeretetet, hogy ő az életet adta értünk.”15 Kínzáson és lassú, megalázó halálon ment keresztül, ahogy a kereszten fulladozott, hogy mi megbocsátást nyerjünk.

Jézus már előre elmondta másoknak, hogy megfeszítik. Azt mondta, hogy három nappal a halála után visszatér az életbe, hogy bebizonyítsa, hogy ő Isten. Nem azt mondta, hogy egy nap majd reinkarnálódik. (Ki tudhatná, hogy tényleg megtörtént-e?) Azt mondta, három nappal azután, hogy eltemetik, fizikailag élve megmutatkozik majd olyanok előtt, akik látták a keresztre feszítését. A harmadik napon Jézus sírját üresen találták, és később sokan tanúsították, hogy látták őt élve.

Most pedig örök életet ajánl nekünk. Nem érdemeltük ki ezt. Ajándék, amit Isten felkínál, és amit megkapunk, amikor azt kérjük, hogy lépjen be az életünkbe. „Mert a bűn zsoldja a halál, az Isten kegyelmi ajándéka pedig az örök élet Krisztus Jézusban, a mi Urunkban.”16 Ha megbánjuk a bűneinket, és visszafordulunk Istenhez, akkor miénk lehet az örök élet ajándéka Jézus Krisztuson keresztül. Egyszerű: „Akié a Fiú, azé az élet; akiben nincs meg Isten Fia, az élet sincs meg abban.”17 Be akar lépni az életünkbe.
Hol van Isten? Isten terve

Mi a helyzet a mennyországgal? A Biblia azt mondja, Isten „az örökkévalóságot is az emberi értelem elé tárta”.18 Talán ez azt jelenti, hogy a szívünkben tudjuk, hogyan nézne ki egy jobb világ. Az általunk szeretett emberek halála győz meg minket arról, hogy valami nagyon nincs rendben ezzel a világgal. Valahol mélyen a lelkünkben tudjuk, hogy kell, hogy legyen egy jobb hely, ahol élhetünk megszabadulva a szívszorító nehézségektől és a fájdalomtól. Hogy biztosak legyünk ebben, Isten készített egy jobb helyet, amit nekünk kínál. Ott egy teljesen más rendszer lesz, ahol az ő akarata mindenkor teljesül. Abban a világban Isten minden könnyet letöröl majd az emberek arcáról. Nem lesz több gyász, sírás, halál vagy fájdalom.19 És Isten az Ő Lelke által úgy fog a népe között lakni, hogy sosem vétkeznek többet.20

Egy terrortámadás elég borzasztó dolog. A Jézus által kínált örök kapcsolat visszautasítása még borzasztóbb lenne. Nem csak az örök életre nézve, hanem mert ebben az életben sincs olyan kapcsolat, amit Isten ismeretéhez lehetne hasonlítani. Ő a célja az életünknek, a vigasztalásunk forrása, a bölcsességünk zavaros időben, az erőnk és reménységünk. „Az Úr angyala őrt áll az istenfélők mellett, és megmenti őket.”21

Vannak, akik szerint Isten csak egy mankó. De úgy tűnik, ő az egyetlen használható mankó.

Jézus azt mondta:„Békességet hagyok nektek: az én békességemet adom nektek; de nem úgy adom nektek, ahogyan a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, ne is csüggedjen.”22 Azok számára, akik Jézusban bíznak, azt mondja ő olyan lesz, mintha az életedet sziklára építenéd. Bármilyen krízishelyzet is lép fel az életedben, ő erőssé tesz majd.
Hol van Isten? Isten Fia

Jézust már most befogadhatod az életedbe. „Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazokat, akik hisznek az ő nevében.”23 Jézus Krisztuson keresztül térhetünk vissza Istenhez: „Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam.”24 Jézus így hív minket: „Íme, az ajtó előtt állok, és zörgetek: ha valaki meghallja a hangomat, és kinyitja az ajtót, bemegyek ahhoz,”25

Akár most is kérheted Istent, hogy lépjen be az életedbe. Imádsággal teheted ezt meg. Az imádság azt jelenti, hogy őszintén beszélsz Istennel. Ebben a percben megszólíthatod Istent, ha őszintén elmondasz neki valami ilyesmit:

„Istenem, elfordultam tőled a szívemben, de meg akarom ezt változtatni. Meg akarlak ismerni. Be akarom fogadni Jézus Krisztust és az Ő megbocsátását az életembe. Nem akarok többé távol lenni tőled. Légy az életem Istene a mai naptól fogva. Köszönöm Istenem.”

Behívtad most Istent őszintén az életedbe? Ha igen, akkor sok minden vár rád. Isten azt ígéri, hogy a jelenlegi életed nagyobb megelégedést hoz majd a vele való kapcsolaton keresztül.26 Hol van Isten? Ő azt ígéri, hogy mostantól benned lakik.27 És örök életet ad neked.28

Nem számít, mi történik a téged körülvevő világban, Isten ott van neked. Bár az emberek nem Isten útjain járnak, Ő mégis képes a szörnyű körülményeken át is keresztülvinni a saját akaratát, mindennel szemben. Isten a világ eseményeinek végső ura. Ha te Istené vagy, akkor számíthatsz arra az ígéretre, hogy „Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál, azoknak, akiket elhatározása szerint elhívott.”29

Jézus azt mondta, „Békességet hagyok nektek: az én békességemet adom nektek; de nem úgy adom nektek, ahogyan a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, ne is csüggedjen… A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot.”30 Azt ígéri, hogy sosem hagy el vagy hagy cserben minket.31

[Irma]

    Közélet

    Külföld

    Bulvár

    Humor

   

Meghalt egy ember. Kínok között, üvöltve…

Meghalt egy ember. Kínok között, üvöltve halt meg.

Vért hányva, csillapítatlan fájdalomban fetrengve szenvedett. Órákig. Egy kórházi folyosón.

Már van közlemény is. A beteg menthetetlen volt. Nem lehetett megmenteni az életét.

Elhiszem.

Az emberségét meg lehetett volna menteni.

A méltóságát meg lehetett volna menteni.

A közlemény azt mondta: a kórház nem hibázott.

Nem hibázott, amikor átnéztek a fájdalomtól üvöltő emberen.

Nem hibázott, amikor nem enyhítettek a szenvedésén.

A kórházi protokoll.

Minden rendben volt. Mindent jól csináltak.

Egy ember a folyosón haldoklott órákig, embertelen kínok közepette ott, ahol segítséget remélt. És nem kapott segítséget.

Egy közleményt kapott, hogy minden rendben.

De akkor már halott volt. Akkor már nem ordított és nem hányt vért. Akkor őt már nem érdekelte, hogy minden rendben volt.

Miniszterek és államtitkárok sora fotózkodik boldogan a csillogóra felújított kórházakban. Pózolnak a szép, új ágyak mellett, hordákban állják körbe az új berendezéseket.

És kampányolnak vele. Hogy lám, törődünk veletek. Mindent megteszünk értetek. Fontosak vagytok. Semmi pénzt nem sajnálunk, hogy jobb legyen nektek.

Az nincs rajta azokon a fotókon, hogy azt a pénzt az Unió adta. Hogy azt a pénzt semmi másra nem lehetett elkölteni, mint amire adták. Nincs rajta a fotókon, hogy azt a pénzt nem tudták ellopni, szétosztani maguk között.

Azokon a fotókon tisztaság van, mosolygó politikusok, hófehér ruhában segítőkész orvosok, a biztonság nyugalmában lubickoló betegek vannak.

Olyan fotó nincs, amin mocsokban fürdő vécék vannak.

Olyan fotó nincs, amin saját szarukban, hugyukban fetrengő betegek vannak.

Olyan fotó nincs, amin a kórházak eldugott, demens osztálynak csúfolt alagsori pokol-bugyraiban nyöszörgő öregek vannak.

Olyan fotó sincs, amin stadionokra, új szolgálati autókra, felújított várbeli luxusra, selyemtapétára, magánrepülőgépre költött milliárdok vannak.

Olyan fotó nincs, amin parókiák felújítására, templomok építésére, külföldön élő emberek gazdagítására, más országok nyugdíjasainak eltartására költött milliárdok vannak.

Olyan fotó sincs, amin az ellopott, külföldi magánszámlákra rejtett, magánvagyonok vannak. Közpénzből.

Csak kihízott, vigyorgó politikusok és őket fedező haszonlesők vannak. Csak mindent megmagyarázó szóvivők, sértett közlemények vannak. Hogy minden rendben volt, minden szabályos volt. Minden jól van így, ahogy van.

Csak kiégett, túlhajszolt, robot-üzemmódban működő egészségügyi dolgozók vannak. Csak kialvatlan, a tehetetlenségtől zombivá tompult orvosok vannak. És eleve pályaalkalmatlan, eleve embertelen lények vannak. Az előbbiek igyekeznek átvenni a terheket az utóbbiaktól. Mert kirúgni nem lehet őket, kell a munkaerő. És még jobban kiégnek, mert kevesen vannak, mert nincs felszerelés, nincs pénz, nincs idő, nincs elég szakember.

Nincs felelős. Minden szabályszerű volt. Az ember úgyis meghalt volna, menthetetlen volt.

A kórház folyosójára hányt vért majd felmossa valaki. Talán a véres lepedőt is ki lehet mosni. A fájdalmas üvöltést el lehet felejteni. Minden megy tovább a maga útján.

A miniszterelnök, miniszterek, államtitkárok ezután is kapnak külön szobát. Nem kell fél napig várniuk a retkes műanyagszéken, vagy a földön ülve. Őket azonnal megvizsgálják, lesz szabad berendezés, műtő, tiszta ágynemű. Értük mentőhelikopter érkezik egy csuklótöréshez is.

Minden rendben van, minden szabályszerűen történt.

A stadionok világítását esténként bekapcsolják, a gyep fűtése gond nélkül működik. A csúti elégedett böfögéssel dől hátra a repülőgép ülésében. A gázszerelő luxusgépén van pezsgő és kaviár. A parókakészítő meg tudja venni a kubai szivart. A politikus anyja megkapja a százmilliós támogatást a disznótelephez. A külhoniak szavazatát meg tudják fizetni. A papok kampánybeszédét meg tudják vásárolni. Az úri kölykök mehetnek táborozni. Minden rendben van.

A többieknek – fideszeseknek és ellenzékieknek meg azoknak, akik szarnak a politikába – ezután is lehet üvöltve haldokolni a kórház folyosóján. Vagy a nedves, szürke lepedőn. Csupaszon, megalázva, kiszolgáltatottan. A demens osztályon, katéterrel a hólyagjukban, zombivá szedálva. Vagy a saját otthonukban, mozgásképtelenül, segítség nélkül.

A többiek – fideszesek, ellenzékiek és azok, akik szarnak a politikára – továbbra is kivárhatják azt a pár hónapot, vagy évet a csípőprotézis-beültetésig, a gerincműtétig, a hályogműtétig. Más országokban is vannak várólisták. Más országokban is vannak kórházi fertőzések, penészes falak, szétrozsdásodott, gombától szürke mosdók, patkányok, tetvek, rüh, kórházi fertőzések. Máshol is százhúsz beteg jut egy nővérre, ötszáz beteg egy orvosra, máshol is a szutykos padlón alszanak a szülők a beteg gyerekük ágya mellett, hogy ők pelenkázhassák, fürdethessék a kicsit.

Minden szabályosan történt, a sorok összezárnak, a közlemények megíródnak, mindenki megnyugszik.

Csak egy ember halt meg. Csak órákig üvöltött fájdalmában és senki nem volt, aki enyhített volna rajta.

Nem történt semmi különös. Csak haldoklik egy ország. Csendben, nem üvöltve.

[Irma]

Idejutottunk! Egy bevallottan ateista, baloldali ember kér számon egy úgy mond "kereszténydemokrata" kormányfőt! Ha nem lenne ilyen szomorú a helyzet, ez viccnek is beillene, de hát nem az.

"....Gyurcsány Ferenc
19 perce ·

Iszonyatos erő van az istenhitben. Közösségeket épít, az életnek sokak számára teljességét ad.
A hit, a vallás különleges erővel ruházhatja fel az embert, az egyház nem csak égi, de földi hatalom is.
Csínján kell bánni ezzel a hatalommal, nem bazári áru. Végképp nem politikai fegyver kalandorok kezében.
Hogyan mondta Pietro Parolin bíboros, vatikáni államtitkár, amikor arra figyelmeztetett, hogy nem szabad egybemosni a hitet és a politikát: „A pártpolitika megoszt, Isten azonban mindenkié. Mindig is nagyon veszélyes volt Istent a magunk javára segítségül hívni.”
Gondolom, az ő értelmezése irányadó minden katolikusnak.
Isten igéje a hit tápláléka minden hívő embernek. Ebből most nem kér a keresztény Európáért aggódó magyar kormányfő. Nem megy el Csíksomlyóra, meghallgatni a pápai szentmisét.
Gondolom, bármely focimeccs fontosabb neki. Ott is van táplálék. Szotyola. Azt is köpi. Meg mit még?....

[Irma]

Megkezdődött...
Innen már csak egy lépés ....


Svédországban elkezdték chippelni az embereket. Sokan szkeptikusak ezzel kapcsolatban

Svédországban már tavaly óta igénybe lehet venni egy olyan szolgáltatást, mellyel orvosi úton a bőr alá helyeznek egy chipet. A hüvelykujj és a mutatóujj közötti bőrréteg alá ültetik be, amely létfontosságú dolgokat képes helyettesíteni. Nagyon népszerű a svédek körében, kezdetben 100 emberen végezték el a beavatkozást, ám ez a szám napról napra nő, és ma már több, mint 4000 emberbe van ilyen chip ültetve.

Mai cikkünkben bemutatjuk, milyen funkciókat képes ellátni, illetve, hogy helyileg hova is van beágyazva

A chip főbb rendeltetési köre és kinézete:

Képes minden elektronikus pénztárcát, bankkártyát, utazási kártyát és kulcskártyát helyettesíteni. Ha fizetni szeretnénk egyszerűen csak megérintjük a terminált és már kész is a tranzakció.

Olyan kicsi, mint egy rizsszem.

Az ára, beültetéssel együtt körülbelül 51 ezer forint, ám vannak olyan cégek, melyek biztosítják ezt a szolgáltatást alkalmazottaiknak.

Mivel nem foglal magába GPS nyomkövetést, ezért nem kell attól félni, hogy lenyomoznak bennünket.

A chip csak akkor aktiválódik, ha a terminált nagyon közel teszik hozzá. Szóval csak abban az esetben tudják ellopni róla az adatokat és a pénzt, ha valamilyen úton-módon elkapják az illető kezét.

Ez csak a beletáplált adatokat foglalja magába, így más személyes jellegű adatokhoz nem tudnak hozzáférni.

Amellett, hogy nagyon kényelmes viselet, és nem akadályoz a különböző fizikai tevékenységek elvégzésében, nagyon praktikus eszköz, ami kaput nyit egy új digitális korszakba

Szabad szemmel nem lehet látni.

[Irma]

Tízszer javasoltak neki abortuszt, mindannyiszor elutasította

Tíz alkalommal javasolták orvosok egy brit nőnek, hogy vetesse el kisbabáját, mert súlyos rendellenességet találtak nála. Natalie azonban nem engedte, hogy kioltsák lánya életét, akit születése után megműtöttek és jól halad felépülése.

Natalie Halsonnak az  orvosok azt tanácsolták, hogy szakítsa meg a 22 hetes terhességét, miután egy rutin ultrahang vizsgálat során a magzatnál nyitott hátgerincet állapítottak meg. A rendellenességnek lehetnek enyhe vagy súlyos következményei, az elváltozás mértékének függvényében. Olyan tünetek kísérhetik mint az izomgyengeség, részleges bénulás, az érzékelés hiánya, inkontinencia és az agykárosodás.

Az orvosok ragaszkodtak ahhoz, hogy Natalie megszakítsa a terhességét és biztosították arról, hogy ez a legjobb- és az egyetlen- opciója. A The Sun magazinnak Natalie így nyilatkozott: „Úgy tettek, mintha az abortusz lenne az egyetlen lehetőségem és elmagyarázták, hogy ha megtartom, a gyerekem kerekesszékhez lesz kötve és alacsony lesz az életminősége. ”

Szerencsére röntgenasszisztensként Natalie jártas az orvoslásban és nem hagyta, hogy rákényszerítsék egy döntésre, anélkül, hogy  utána járt volna a dolgoknak. „A hívás után kutatni kezdtem és megtudtam, hogy a kislányomnak vannak opciói – hirtelen elöntött a düh, amiért nem tájékoztattak róluk”– mondta.

Műtét révén helyreállítható a gerincoszlopdeformáció és a tünetek kezelhetőek. A műtét és a folyamatos kezelés ellenére a nyitott gerincvelővel született gyerekeknek lehetnek nehézségei vagy fogyatékosságai, de a betegség nem feltétlenül ítéli őket egy nyomorúságos életre.

Natalie esélyt adott a lányának az életre, visszautasította  az abortuszt és helyette a műtéti beavatkozást választotta. „Maribelle esetében nem volt lehetőség a méhen belüli  beavatkozásra, de a születést követően a nyitott gerincoszlop bezárható. A műtét ugyan  nem biztosíték a gyógyulásra, de ez volt a legjobb lehetőségünk.”

Ennek ellenére az orvosok továbbra is ragaszkodtak az abortuszhoz. „Minden alkalommal, azaz nagyjából tízszer ajánlották fel, hogy szakítsam meg a terhességet, egészen a szülésig. Továbbra is sürgettek, annak ellenére, hogy többször is nemet mondtam, sőt, hetekkel a szülés előtt is felajánlották, hogy vetessem el a babát, ami igazán elszomorít. ”

Maribelle, Nataile lánya a terhesség 38. hetében született meg császármetszéssel Liverpoolban. A babát azonnal az Alber Hey gyermekkorházba vitték, ahol másnap megműtötték.

    A műtét sikeres volt.

„Azt mondták a neurális csövet bezárták. Elérzékenyültem, nem tudtam abbahagyni a sírást”-mondja Natalie.

Maribelle otthon van,  jól halad a felépülése. A betegsége miatt még kihívásokkal kell szembenéznie, de javul az állapota és összességében egészséges. Az édesanyja boldogan számol be arról, hogy hetente kétszer úszni viszi, kapott fizióterápiás kezelést, érzékeli, ha megérintik a lábát, úgyhogy minden jól alakul.

Natalie hálás, hogy visszautasította az abortuszt. „Néha egyszerűen szeretném látni a jövőt, hogy tudjam, mire lesz képes, de valójában nem számít. Én ugyanúgy szeretem. Tudom, elérkezik majd a saját mérföldköveihez. Minden nap küzdök azért, hogy a lehető legjobb élete lehessen. Erős embernek tartom magam, de ez egy hihetetlenül nehéz utazás”. Natalie, felidézve hogyan próbálták rábírni az abortuszra próbálták rábírni, így nyilatkozott: „Ránézek Maribellre, és eszembe jut, hogy sohasem ismerhettem volna meg. Még a gondolata is elviselhetetlen”.

Natalie legfontosabb üzenete: „valójában nem számít, én ugyanúgy szeretem”.

    A szeretet nem csak a fogyatékosságot látja, hanem a személyt, aki szeretetet érdemel.

Nem a képességeikért vagy az adottságaikért kell szeretnünk az embereket, hanem azért akik valójában: Isten képére és hasonlatosságára teremtett személyek. Nem tudhatjuk, Istennek milyen terve van az emberrel, beteggel és egészségessel. Az a feladatunk, hogy minden egyes embert szeressünk a fogantatástól a természetes halálig, tegyünk meg minden tőlünk telhetőt, hogy enyhítsünk a szenvedésen és segítsünk annak felismerésében, hogy mire hívja őket Isten, a földön és az örökkévalóságban.

Forrás: Aleteia

Fordította: Zölde Júlia