Szerző Téma: Mindennapi kenyerünk  (Megtekintve 355841 alkalommal)

0 Felhasználó és 27 vendég van a témában

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1500 Dátum: 2017. December 18. - 11:03:37

2017. december 18. hétfő

Szeretteim, szeressük egymást; mert a szeretet Istentől van, és aki szeret, az Istentől született, és ismeri Istent; aki pedig nem szeret, az nem ismerte meg az Istent; mert Isten szeretet. Abban nyilvánul meg Isten hozzánk való szeretete, hogy egyszülött Fiát küldte el Isten a világba, hogy éljünk őáltala. Ez a szeretet, és nem az, ahogy mi szeretjük Istent, hanem az, hogy ő szeretett minket, és elküldte a Fiát engesztelő áldozatul bűneinkért. Szeretteim, ha így szeretett minket Isten, akkor mi is tartozunk azzal, hogy szeressük egymást. Istent soha senki sem látta: ha szeretjük egymást, Isten lakik bennünk, és az ő szeretete lett teljessé bennünk.

1Jn 4,7-12.

FÉNY A SÖTÉTSÉGBEN

Nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának Krisztus Jézusban adott jutalmáért. (Fil 3,14)

Kezdő gimnazistaként gyakran elborítanak a feladatok. Gyorsan gyűlnek a megoldásra váró tesztek, projektek, dolgozatok, házi feladatok. Régen eldöntöttem, hogy nem halogatom a dolgokat, így késő éjszakáig dolgozom, hogy mindent elvégezzek a következő napra, sőt előre is. Így nem halmozódnak fel az iskolai dolgok. Figyelmemet sok minden próbálja elvonni, különösen a telefonom, de ha a célra nézek, hogy a választott egyetemre tudjak menni, képes vagyok túlélni az éjszakákat és a nappalokat a számítógép előtt. Végül megérte az erőfeszítés, mert ebben az évben értem el a legjobb tanulmányi eredményt.
Ha a célra nézek, hogy egyetemre mehessek, az segít könnyebben elvégezni az iskolai munkámat; ha Krisztusra nézek, bízhatok abban, hogy egy napon a mennyben vele lehetek. Minden, amit Istenért teszek, megerősíti az iránta érzett szeretetemet, és vágyat ébreszt bennem, hogy vele akarjak élni az örökkévalóságban. Krisztus karácsonyi eljövetele beragyogta a világot. Halála és feltámadása ösvényt nyitott a mennybe, biztosítva, hogy ez a fény sose halványuljon.

Imádság: Drága Urunk, vigasztalj minket, mikor bizonytalanok vagyunk a jövő felől! Áraszd utunkra örök fényedet, hogy dicsőíthessünk téged! Ámen.

Nem számít, milyen rossznak tűnnek a dolgok, Isten fénye ragyog rám.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1501 Dátum: 2017. December 19. - 20:58:55
2017. december 19. kedd

Ne tévelyegjetek: Istent nem lehet megcsúfolni. Hiszen amit vet az ember, azt fogja aratni is: mert aki a testének vet, az a testből arat majd pusztulást; aki pedig a Léleknek vet, a Lélekből fog aratni örök életet. A jó cselekvésében pedig ne fáradjunk el, mert a maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk. Ezért tehát, míg időnk van, tegyünk jót mindenkivel, leginkább pedig azokkal, akik testvéreink a hitben.

Gal 6,7-10.

TÜRELMES BIZALOM

Legyetek tehát türelemmel, testvéreim, az Úr eljöveteléig. Íme, a földművelő várja a föld drága gyümölcsét, és türelmesen várja, amíg az korai és késői esőt kap. (Jak 5,7)

A Lk 10,2-ben Jézus az evangélium terjesztését a földműveléshez hasonlítja. Azt mondja a tanítványoknak: "Az aratnivaló sok, de a munkás kevés".
Ez az összehasonlítás segít, hogy jól lássam a hitem továbbadására tett erőfeszítéseimet. A magvető elveti a magot, és várja az eredményt. Ha a föld puszta marad, mi tartja vissza a földművest az elkeseredéstől? A türelem. Tudja, hogy várnia kell, míg a mag kikel. Ha meglátja a növényt kibújni, tovább vár a növekedésre. A növekedés minden szakasza türelmet kíván.
Évekkel ezelőtt rendszeresen imádkoztam szeretteimért, s próbáltam nekik megmutatni Isten szeretetét. Lapokat küldtem és telefonáltam. Ha találkoztunk, bátorítottam őket. Mégis, az eredmény, amit láttam, kicsi volt a befektetett munkához képest. Mikor emiatt imádkoztam, Isten emlékeztetett, hogy a farmer sem láthatja a mag föld alatti növekedését, így én sem láthatom, amit Isten elvégez a szeretteim életében.
Bízhatunk és türelemmel várhatunk a növekedésre. Mint a földművesek, mi is dolgozhatunk és reménykedhetünk az aratásban, s türelmünk meghozza gyümölcsét.

Imádság: Drága Urunk, segíts bízni benned, hogy te munkálkodsz, míg mi várjuk az aratást. Ámen.

Ha én vetem a magot, Isten elhozza az aratást.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1502 Dátum: 2017. December 20. - 11:05:12

2017. december 20. szerda

Dávid bizonyságtétele. Tarts meg engem, Istenem, mert hozzád menekültem!
Ezt mondom az ÚRnak: Te vagy az én Uram, rajtad kívül nincs, ami jó nekem.
A szentekben, akik a földön élnek, és a dicsőségesekben telik minden kedvem.
Sok fájdalmuk lesz azoknak, akik máshoz csatlakoznak. Nem mutatok be nekik vérrel kevert italáldozatot, még nevüket sem veszem ajkamra.
URam, te vagy osztályrészem és poharam, te tartod kezedben sorsomat.
Osztályrészem kies helyre esett, örökségem nagyon tetszik nekem.
Áldom az URat, mert tanácsot ad nekem, még éjszaka is figyelmeztet bensőm.
Az ÚRra tekintek szüntelen, nem tántorodom meg, mert a jobbomon van.
Ezért örül a szívem, és ujjong a lelkem, testem is biztonságban van.
Mert nem hagysz engem a holtak hazájában, nem engeded, hogy híved leszálljon a sírba.
Megismerteted velem az élet útját, teljes öröm van tenálad, örökké tart a gyönyörűség jobbodon.

Zsolt 16.

VÁLTOZTASS HOZZÁÁLLÁSODON

Megismerteted velem az élet útját, teljes öröm van tenálad. (Zsolt 16,11)

Mozgáskorlátozott vagyok, ezért a nap folyamán sok akadállyal kell szembenéznem. Olykor kemény harcot vívok önmagammal, hogy ne engedjek a kedvetlenségnek, türelmetlenségnek, hanem elfogadva helyzetemet, maradjak Isten jelenlétében.
Egyik reggel kimentem az udvarra, és meglátva a sok tennivalót, megterhelődve tértem vissza a szobámba. Vigasztalást keresve vettem fel a Csendes Percek-et, s már a címe így szólt hozzám: Változtass hozzáállásodon! Rögtön világosság támadt bennem, és rájöttem, hogy a saját természetem elégedetlenkedik megint. Elszégyelltem magam, és az Úr bocsánatát kértem, hiszen oly sok szeretetet és törődést kapok tőle mindennap. Rajtam nyugvó jó kegyelme, - hiszem és vallom -, hogy az élet minden gondjára, bajára elég. Hálát adtam, hogy helyreállította lelki egyensúlyomat, megtisztította látásomat, és újra az ő megelégedett békessége töltötte be szívemet.

Imádság: Édes Atyám, köszönöm, hogy szereteted felemel. Kegyelmeddel fedezed be bajokkal küszködő életemet, és új öröm és áldott békesség lehet megint a részem. Segíts Jézusban maradni minden élethelyzetemben. Ámen.

Isten gyermekei örömben és békességben élhetnek az Úrban a megpróbáltatások között is.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1503 Dátum: 2017. December 21. - 08:29:33

2017. december 21. csütörtök

Felelt Jób, és ezt mondta az ÚRnak:
Tudom, hogy mindent megtehetsz, és nincs olyan szándékod, amelyet meg ne valósíthatnál.
Ki merné elhomályosítani az örök rendet tudatlanul? Azért mondottam, hogy nem értem. Csodálatosabbak ezek, semhogy felfoghatnám.
Hallgass meg, hadd beszéljek! Én kérdezlek, te pedig oktass engem!

Jób 42,1-4.

FELFOGHATATLAN EZ NEKEM!

Ki akarja eltakarni örök rendemet tudatlanul? - kérded. Valóban olyasmiről szóltam, amit nem érthetek: csodálatosabbak, semhogy felfoghatnám. (Jób 42,3)

Jób egyike a Biblia legigazabb embereinek, ám, amikor súlyos próbatételekkel nézett szembe, megátkozta születése napját, és arra kérte Istent, hadd haljon meg. Isten egy sor kérdéssel válaszolt. Azt firtatta, vajon Jób ismeri-e az Úr roppant hatalmát. Jób megalázva magát, megértette, milyen elhamarkodottan beszélt olyanokról, amik csodálatosabbak, semhogy felfoghatná.
Életem első "Jób élménye" akkor történt, amikor elkezdtem a főiskolát. Azelőtt úgy tűnt, hogy életem biztos alapokon áll. Családom hitét és tanácsát követtem. A főiskolán viszont találkoztam a szabadsággal. Ezzel a bizonytalanság érzése is együtt járt: "Mi a következő lépés? Mi történik, ha rosszul választok?" Egy nap felhívtam édesanyámat, és engedélyét kértem egy év halasztásra, hogy mindent átgondolhassak. Nyugtalanított, hogy tanulmányaimat a jövő felőli bizonytalansággal folytassam. Úgy tűnt, Isten nem hallgat meg, ezért elveszettnek éreztem magam.
Jób könyvét olvasva megtaláltam utamat. Jób hasonló helyzetben volt: válaszokat várt Istentől. Jóbbal együtt olyan dolgokról kérdeztük Istent, amelyek csodálatosabbak voltak, semhogy felfoghattuk volna. Tanulgatom, hogy bizonytalanságom beleillik egy olyan tervbe, amit nem érthetek. De tudom, hogy Isten akarata jó nekem, és napról napra tanulom, hogy ez elég.

Imádság: Urunk, emlékeztess, hogy hallgatásod nem jelenti azt, hogy elhagysz minket. Segíts mindig bízni benned. Ámen.

Istent nem láthatom, de bízhatok, hogy útjai nagyszerűek.


IMÁDKOZZUNK A MAGÁNYOS EMBEREKÉRT!



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1504 Dátum: 2017. December 23. - 10:50:35

2017. december 23. szombat

Ezt mondja az ÚR: A kegyelem idején meghallgatlak, a szabadulás napján megsegítlek. Megőrizlek és megajándékozom általad szövetségemmel népemet, hogy te állítsd helyre az országot, és oszd szét az elpusztult örökséget.
Mondd a foglyoknak: Jöjjetek ki! - a sötétségben levőknek: Jöjjetek a napvilágra! Útközben lesz élelmük, még a kopár hegyeken is lesz legelőjük.
Nem éheznek és nem szomjaznak majd, nem bántja őket a nap heve, mert az terelgeti őket, aki könyörült rajtuk, az vezeti őket forrásvizekhez.
Minden hegyen utat készítek, kimagaslanak az országutak.
Ezek itt messze földről jönnek, azok észak és nyugat felől, amazok meg Színím földjéről!
Ujjongjatok, egek, vigadozz, föld, törjetek ki ujjongásba, hegyek! Mert megszánta népét az ÚR, és könyörül a nyomorultakon.
De Sion ezt mondta: Elhagyott engem az ÚR, megfeledkezett rólam az én Uram!
Megfeledkezik-e csecsemőjéről az anya, nem könyörül-e méhe gyermekén? Ha mások megfeledkeznének is, én nem feledkezem meg rólad!
Íme, tenyerembe véstelek be, szüntelen előttem vannak falaid.

Ézs 49,8-16.

FELEDÉKENYSÉG

Megfeledkezik-e csecsemőjéről az anya, nem könyörül-e méhe gyermekén? De ha ő meg is feledkezne, én akkor sem feledkezem meg rólad! Íme, tenyerembe véstelek be. (Ézs 49,15-16)

Miközben kilencéves fiammal a vasárnapi iskolába tartottunk, találkoztunk egy asszonnyal. Ráköszönt a kisfiamra: "Jó reggelt, Houston!" Gyermekemet bátorítottam: "Köszönj Allison néninek!" A hölgy meg sem várva ezt, így szólt: "Tudod, Allison egy szép név, és szeretem, de általában a másik nevemre, a Sarah-ra hallgatok, amit anyukámtól kaptam."
Ahogy idősödünk, egyre nehezebben jut eszünkbe családtagjaink vagy régi barátaink neve. Megfeledkezünk a születésnapokról, évfordulókról és más különleges alkalmakról. Átmegyünk egyik szobából a másikba, és már arra sem emlékszünk, minek mentünk oda. Egy idő után már nemcsak azt felejtjük el, hová tettük az autó kulcsát, hanem azt is, hol hagytuk az autót.
A Bibliában sok feledékeny ember van. A tanítványok elfelejtik, hogy Jézus néhány kenyérrel és hallal jóllakatott egy sokaságot (Mk 8,18-19). Izrael megfeledkezik, hogy Isten szabadította meg őket, és bálványokat kezdenek imádni (Zsolt 106,21). Péter elfelejti Jézus szavait, és háromszor tagadja meg őt (Mk 14,72). Néha mi is megfeledkezünk Isten ígéreteiről és az életünkben tett hatalmas dolgairól. Jó hír, hogy Isten soha nem feledkezik meg rólunk és soha el nem hagy (5Móz 31,6).

Imádság: Urunk, köszönjük, hogy soha nem hagysz magunkra, akkor sem, ha mi elfeledkezünk hűségedről. Ámen.

Isten nem feledkezik meg rólam.


   
   



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1505 Dátum: 2017. December 24. - 09:25:15

2017. december 24. vasárnap

Ti vagytok a világ világossága. Nem rejthető el a hegyen épült város. A lámpást sem azért gyújtják meg, hogy a véka alá, hanem hogy a lámpatartóra tegyék, és akkor világít mindenkinek a házban. Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.

Mt 5,14-16.

SZENTESTE

Ha pedig a világosságban járunk, ahogyan ő maga a világosságban van, akkor közösségünk van egymással, és Jézusnak, az ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől. (1Jn 1,7)

A karácsony esti istentisztelet végén mindenki a mellette ülő gyertyáját gyújtja meg, jelképesen megosztva Krisztus világosságát. Megindító látvány, ahogy a résztvevők egy-egy pislákoló gyertyát tartanak az elsötétített templomban. Az elmúlt szentestén, miközben a továbbhaladó fényt néztem, a gyertyámat majdnem kioltotta a megolvadt viasz, amely a kanóc körül gyűlt össze. Ahogy észrevettem, megdöntöttem a gyertyát, az olvadt viasz a tartóra folyt, és a láng újra fényesen égett.
Eszembe jutott, hogy az összegyűlő viasz azt a viselkedést jelképezi, amely nem engedi, hogy Krisztus világosságát tükrözzük mások felé. Később gondolatban egy listát készítettem, mik akadályozhatják a fényt: hálátlanság, aggodalmaskodás, negatív gondolatok, a megbocsátás hiánya, ítélkezés, az anyagi javakra való törekvés, és mások véleményének túlzott jelentősége. Mi az orvosság? Talán, hogy Isten szeretetét helyezzük a középpontba, nem a világ dolgait vagy véleményét. Hálásak lehetünk érte, és bízhatunk benne; adhatunk és elfogadhatunk megbocsátást, és feltétel nélkül szerethetünk másokat. Így szabadulhatunk meg a túl sok "viasztól", és engedhetjük, hogy Krisztus világossága ragyogja be életünket.

Imádság: Atyánk, köszönjük, hogy megmutatod, hogyan fogadjuk el és tükrözzük vissza Krisztus világosságát. Ámen.

Mi tart vissza, hogy Krisztus fényével világítsak másoknak?



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1506 Dátum: 2017. December 25. - 09:23:16
2017. december 25. hétfő

"Hallottátok, hogy megmondatott: Szeresd felebarátodat, és gyűlöld ellenségedet. Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket, hogy legyetek mennyei Atyátoknak fiai, aki felhozza napját gonoszokra és jókra, és esőt ad igazaknak és hamisaknak. Mert ha azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, mi a jutalmatok? Nem ugyanezt teszik-e a vámszedők is? És ha csak atyátokfiait köszöntitek, mennyivel tesztek többet másoknál? Nem ugyanezt teszik-e a pogányok is? Ti azért legyetek tökéletesek, mint ahogy mennyei Atyátok tökéletes."

Mt 5,43-48.

KARÁCSONY NAPJA

Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek. (Mt 5,9)

Közvetlenül a karácsonyi ünnepi istentisztelet előtt megszólalt a telefonom. Mivel nem ismertem fel a számot, nem válaszoltam. Csupán egy üzenetet küldtem a hívónak, amelyben rákérdeztem, hogy kicsoda.
Néhány perc múlva kaptam egy válaszüzenetet a hívótól, akiről kiderült, hogy az egyik munkatársam. A sértő hangnem miatt úgy ítéltem meg, hogy biztos dühös rám. Szomorúság, harag és csalódottság töltötte el szívemet. Gyors dühös választ akartam küldeni, de eszembe jutott, hogy karácsony este van.
Karácsony Krisztusról szól, aki maga a szeretet. Azért jött a földre, hogy békességet és szeretetet hozzon minden ember számára: a kedves és kellemetlen, a jó és a rossz embernek is. Megkérdeztem magamtól: "Hogyan lehetek dühös valakire karácsony éjszakáján?"
Amikor erőért és türelemért imádkoztam, és azért, hogy képes legyek megbocsátani munkatársamnak, ahogy Jézus megbocsátott nekem, Isten a szomorúságomat, a haragomat és a csalódottságomat békességre és örömre fordította. Azon a napon megértettem a karácsony igazi jelentését. Nem csak annyi, hogy egy parti erejéig megbocsátunk valakinek, hanem életünkkel hirdetjük Jézus Krisztus szeretetét és szelídségét.

Imádság: Urunk, adj türelmet, amikor bántás ér, és segíts megbocsátanunk mindenkinek. Ámen.

IMÁDKOZZUNK BÉKESSÉGÉRT! Kinek fogok szeretetet, békességet és örömet közvetíteni ma?



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1507 Dátum: 2017. December 27. - 10:38:57
2017. december 27. szerda

Adjatok hálát az ÚRnak, mert jó, mert örökké tart szeretete!
Így szóljanak az ÚR megváltottai, akiket megváltott az ellenség kezéből,
és összegyűjtött a különböző országokból; keletről, nyugatról, északról és délről.
Vannak, akik bolyongtak a pusztában, úttalan utakon, nem találtak lakott várost.
Éheztek is, szomjaztak is, elcsüggedt a lelkük.
De az ÚRhoz kiáltottak nyomorúságukban, és kimentette őket szorult helyzetükből.
A helyes útra vezette őket, hogy lakott városba jussanak.
Adjanak most hálát az ÚRnak szeretetéért, az emberekkel tett csodáiért,
mert megitatta a szomjazókat, és jól tartotta az éhezőket.

Zsolt 107,1-9.

KÖLTÖZÉSI ÉLMÉNY

Mert ahová te mégy, oda megyek, ahol te megszállsz, ott szállok meg én is. (Ruth 1,16)

A fent idézett igevers romantikusan hangzik, amikor egy esküvői ceremónián olvassák, de amikor csomagolnom kellett, és követni a férjemet egy új városba, akkor már igazságtalannak tűnt számomra. Ahogy imádkoztam, kezdtem elhinni, némi vonakodással, hogy az áthelyezés nem egyedül a férjem ötlete volt, hanem Istené. Annyira fájdalmas volt otthagynom az első otthonunkat, a gyülekezetet és a barátainkat, akiket szeretettünk! Becsatoltam a két kisgyerekünket az ülésükbe, majd megkezdtük hosszú utunkat az új városunk felé.
A férjem hosszú órákig dolgozott az új munkahelyén, és miközben én a két kisgyermekről gondoskodtam, több csöndes órám volt egyedül olvasásra, imádságra és igetanulmányozásra, mint korábban. Brenda, egy keresztény szomszédunk jó barátommá lett. Együtt megalapítottunk egy női bibliatanulmányozó csoportot. A következő hónapokban sok nő vett részt ezeken, és vált Jézus Krisztus követőjévé. Később megalapítottunk egy egész városra kiterjedő női közösséget. Ennek eredményeként 12 bibliatanulmányozó csoport indult városszerte.
Amikor jelentős változásokkal szembesülünk, úgy gondolhatunk ezekre, mint szent kalandokra. Bárhová is megyünk, Isten már ott van, és élményeket készít nekünk.

Imádság: Urunk, segíts emlékezni, hogy te előrementél, és előkészítetted az utunkat! Ámen.

Bárhová is megyek, Isten már előre elkészíti az utat.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1508 Dátum: 2017. December 29. - 10:22:41
2017. december 29. péntek

Ezt mondja az ÚR: Majd ha eltelik a babiloni hetven esztendő, akkor gondom lesz rátok, és valóra váltom azt a jó szót, hogy visszahozlak benneteket erre a helyre. Mert csak én tudom, mi a tervem veletek - így szól az ÚR -: békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek. Ha segítségül hívtok, és állhatatosan imádkoztok hozzám, akkor meghallgatlak benneteket. Megtaláltok engem, ha kerestek és teljes szívvel folyamodtok hozzám. Megtaláltok engem - így szól az ÚR -, jóra fordítom sorsotokat, összegyűjtlek benneteket minden nép közül és minden helyről, ahová szétszórtalak - így szól az ÚR -, és visszahozlak erre a helyre, ahonnan fogságba vitettelek benneteket.

Jer 29,10-14.

VÁLTOZATLAN SZERETET

Mert csak én tudom, mi a tervem veletek - így szól az Úr -: jólétet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövő az, amelyet nektek szánok. (Jer 29,11)

Az életem egyik legboldogabb napjának kellett volna lennie, végül az egyik legmagányosabb lett. Nyolc nappal a lelkészképzőm diplomaosztója előtt a feleségem úgy döntött, nem akar tovább házasságban élni velem. Reménytelennek éreztem magam. Amikor a diplomaosztó előtti napon találkoztam szüleimmel, anyám adott egy kártyát, amelyen a fenti idézet szerepelt.
Jeremiás ezt a babiloni fogságban lévő zsidóknak írta, hogy reménykedjenek, Isten nem felejtette el őket. A saját fogságomban, magányom és kétségbeesésem idején ez az igevers emlékeztetett, hogy Isten gyermeke vagyok. Isten még mindig szeret, és nem feledkezett meg rólam.
A válás után visszavonultam a munkámból, és hazaköltöztem a szüleimhez. Isten hű volt, még a legnehezebb pillanatokban is. Két év múlva találtam munkát egy gyülekezetben, és újra megházasodtam. Néha, amikor az élet nem úgy megy, ahogy terveztük, azt érezhetjük, hogy Isten elfelejtett bennünket. De Jeremiás szavai emlékeztetnek, hogy amikor saját fogságunkban vergődünk - fájdalomban, magányban, félelemben -, Isten változatlanul szeret minket és törődik velünk.

Imádság: Istenünk, köszönjük, hogy szeretsz minket, és a legjobbat akarod nekünk. Segíts bízni benned, még akkor is, ha az élet sivárnak tűnik! Ámen.

Isten szeret engem, és jót akar nekem.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1509 Dátum: 2017. December 30. - 09:49:35
2017. december 30. szombat

Ezért várom és remélem, hogy semmiben sem fogok szégyent vallani, hanem mint mindenkor, úgy most is Krisztust egészen nyíltan fogják magasztalni énértem, akár életben maradok, akár meghalok. Mert nekem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség! Ha pedig az életben maradás az eredményes munkát jelenti számomra, akkor, hogy melyiket válasszam: nem tudom.

Fil 1,20-22.

FÓKUSZPONT

Mert a keresztről szóló beszéd bolondság ugyan azoknak, akik elvesznek, de nekünk, akik üdvözülünk, Istennek ereje. (1Kor 1,18)

Mindig is élveztem a rajzolást. Egyszer egy karikatúra rajzórán a professzorom azt mondta: "Mielőtt egy személy vonalait megformáznák, az arcot jelöljék meg egy kereszttel. Ez segít majd a munkájuk irányát meghatározó középpontra összpontosítani, miközben a személy alakját és kifejezését megrajzolják."
Ahogy a professzor megjegyzésén elgondolkodtam, emberi mivoltom jutott eszembe. Az életem sokszor kibillent az egyensúlyából, mert nem Krisztust tartottam életem középpontjának. A kereszt az, ami értelmet és iránymutatást ad a létezésemnek.
Krisztus keresztáldozata bizonyítja Istennek az emberiség felé tanúsított bővelkedő szeretetét. Ez a szeretet az életünk középpontja, ami irányítja és rendezi az életünket.

Imádság: Istenünk, köszönjük Krisztus áldozatát a kereszten, amely az üdvösség ajándékát kínálja nekünk. Ámen.

Hogyan válhat Krisztus szeretete az életem középpontjává?



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1510 Dátum: 2017. December 31. - 13:19:00
2017. december 31. vasárnap

Látta Isten, hogy a világosság jó, elválasztotta tehát Isten a világosságot a sötétségtől. És elnevezte Isten a világosságot nappalnak, a sötétséget pedig éjszakának nevezte. Így lett este, és lett reggel: első nap. Azután ezt mondta Isten: Legyen boltozat a vizek között, hogy elválassza egymástól a vizeket. Megalkotta tehát Isten a boltozatot, és elválasztotta a boltozat alatt levő vizeket a boltozat felett levő vizektől. És úgy történt. Azután elnevezte Isten a boltozatot égnek. Így lett este, és lett reggel: második nap. Azután ezt mondta Isten: Gyűljenek össze az ég alatt levő vizek egy helyre, hogy láthatóvá váljék a száraz. És úgy történt. Azután elnevezte Isten a szárazat földnek, az összegyűlt vizeket pedig tengernek nevezte. És látta Isten, hogy ez jó. Azután ezt mondta Isten: Növesszen a föld növényeket: füvet, amely magvakat hoz, gyümölcsfát, amely fajtájának megfelelő gyümölcsöt terem, amelyben magva lesz a földön. És úgy történt. Hajtott tehát a föld növényeket: füvet, amely fajtájának megfelelő magvakat hoz, és gyümölcstermő fát, amelynek ugyancsak fajtájának megfelelő magva van. És látta Isten, hogy ez jó. Így lett este, és lett reggel: harmadik nap. Azután ezt mondta Isten: Legyenek világító testek az égbolton, hogy elválasszák a nappalt az éjszakától, és meghatározó jelei legyenek az ünnepeknek, a napoknak és az esztendőknek. Legyenek ezek világító testek az égbolton, hogy világítsanak a földre. És úgy történt. Megalkotta Isten a két nagy világító testet: a nagyobbik világító testet, hogy uralkodjék nappal, és a kisebbik világító testet, hogy uralkodjék éjszaka; meg a csillagokat. Az égboltra helyezte őket Isten, hogy világítsanak a földre, és uralkodjanak nappal meg éjszaka, és elválasszák a világosságot a sötétségtől. És látta Isten, hogy ez jó. Így lett este, és lett reggel: negyedik nap.
Azután ezt mondta Isten: Pezsdüljenek a vizek élőlények nyüzsgésétől, és repdessenek madarak a föld felett, az égbolt alatt. És megteremtette Isten a nagy víziállatokat, a vizekben nyüzsgő különféle fajta úszó élőlényeket, és a különféle fajta madarakat. És látta Isten, hogy ez jó. Azután megáldotta őket Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, és töltsétek meg a tenger vizét; a madár is sokasodjék a földön! Így lett este, és lett reggel: ötödik nap. Azután ezt mondta Isten: Hozzon létre a föld különféle fajta élőlényeket: különféle fajta barmokat, csúszómászókat és egyéb földi állatokat. És úgy történt. Megalkotta Isten a különféle fajta földi állatokat, a különféle fajta barmokat, meg a föld mindenféle csúszómászóját. És látta Isten, hogy ez jó.
Akkor ezt mondta Isten: Alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá: uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, az állatokon, az egész földön és mindenen, ami a földön csúszik-mászik. Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket. Isten megáldotta őket és ezt mondta nekik Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be és hódítsátok meg a földet. Uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és a földön mozgó minden élőlényen! Azután ezt mondta Isten: Nektek adok az egész föld színén minden maghozó növényt, és minden fát, amelynek maghozó gyümölcse van: mindez legyen a ti eledeletek. Minden földi állatnak, az ég minden madarának és minden földi csúszómászónak pedig, amelyben élet van, eledelül adok minden zöld növényt. És úgy történt. És látta Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó. Így lett este, és lett reggel: hatodik nap.

1Móz 1,4-31.

GYÖNYÖRŰ VIRÁGOK

Ne a külső dísz legyen a ti ékességetek... hanem a szív elrejtett embere a szelíd és csendes lélek el nem múló díszével: ez értékes az Isten előtt. (1Pt 3,3-4)

A mai idézet a korabeli keresztényeknek íródott, de úgy gondolom, hogy ma is sokan azonosulni tudnak vele, különösen, ha kevés az önbizalmuk. Tizenhat évesen én sem vagyok kivétel.
A gyülekezet az egyik hely, ahol érzem, szükség van rám. Az óvodás - és kisiskolás csoport segédtanítója vagyok. Csodálatos érzés, amikor körülvesznek a gyerekek, mert ők mindenkit tárt karokkal, csillogó, boldog tekintettel elfogadnak.
Egyik vasárnap délelőtt kimentünk a szabadba, hogy megnézzük Isten teremtett világának szépségét. A gyerekek észrevették a magas fákat, a ragyogó kék eget és még a szöcskét is. A tanító felemelt egy élénk rózsaszín virágot, és ezt mondta: "Látjátok ezt a virágot? Azért ilyen gyönyörű, mert Isten alkotta. Nem kell igazgatnia a frizuráját, sminkelnie, vagy drága ruhába öltöznie, mert már önmagában, így ahogy van, gyönyörű. Ez érvényes az egész világra.
Úgy éreztem, Isten akarta, hogy ott legyek, és halljam ezt a leckét. Ha minden jó, amit Isten teremtett, akkor ez azt jelenti, hogy mi is gyönyörűek vagyunk? Csakúgy, mint a virágnak, nekünk sem szükséges gyönyörűvé válnunk; már azok vagyunk, kívül-belül. Isten azért szeret, akik valójában vagyunk.

Imádság: Köszönjük Istenünk, hogy mindnyájunkban látod a szépséget. Segíts szeretni téged, magunkat és egymást is, ahogy te szeretsz minket! Ámen.

Istennek minden teremtménye gyönyörű.


IMÁDKOZZUNK AZ ÖNBIZALOMHIÁNNYAL KÜZDŐKÉRT!



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1511 Dátum: 2018. Január 01. - 12:26:08

2018. január 1. hétfő

Hova menjek lelked elől? Orcád elől hova fussak?
Ha a mennybe szállnék, ott vagy, ha a holtak hazájában feküdnék le, te ott is ott vagy.
Ha a hajnal szárnyaira kelnék, és a tenger túlsó végén laknék,
kezed ott is elérne, jobbod megragadna engem.
Ha azt gondolnám, hogy elnyel a sötétség, és éjszakává lesz körülöttem a világosság:
a sötétség nem lenne elég sötét neked, az éjszaka világos lenne, mint a nappal, a sötétség pedig olyan, mint a világosság.
Te alkottad veséimet, te formáltál anyám méhében.
Magasztallak téged, mert félelmes és csodálatos vagy; csodálatosak alkotásaid, és lelkem jól tudja ezt.
Csontjaim nem voltak rejtve előtted, amikor titkon formálódtam, mintha a föld mélyén képződtem volna.
Alaktalan testemet már látták szemeid; könyvedben minden meg volt írva, a napok is, amelyeket nekem szántál, bár még egy sem volt meg belőlük.
Mily drágák nekem szándékaid, Istenem, mily hatalmas azoknak száma!
Számolgatom, de több a homokszemeknél, s a végén is csak nálad vagyok.

Zsolt 139,7-18.

ÚJABB ÉV KEZDŐDIK

Magasztallak téged, mert félelmetes vagy és csodálatos; csodálatosak alkotásaid, és lelkem jól tudja ezt. (Zsolt 139,14)

Újra eljött hát az idő, és készen állok az új év megkezdésére. Ugyanazt remélem ettől az évtől is, mint az elmúlttól: többet fogok tornázni és aludni, egészséges ételeket fogok enni, többet dolgozom, ha szükséges, és kevesebbet, ha megtehetem.
Igen, ez lesz az az év, amelyben mindezekkel a változtatásokkal javítok az életemen!
Ahelyett azonban, hogy gyorsan fejest ugornék az új esztendőbe, elhatároztam, hogy visszatekintek az elmúlt évre, és megünneplem mindazt, amit sikerült megvalósítani. Ért néhány megpróbáltatás és csalódás, de eljutottam az új évbe, és tanultam a küzdelmeimből. Természetesen mindig van hova fejlődni, és minden évben elhatározom, hogy jobbá válok. Azt is tudom azonban, hogy Isten szeretett gyermeke vagyok, és ő feltétel nélkül szeret engem. Bármit teszek, Isten nem fog jobban vagy kevésbé szeretni.
Amikor tehát előre tekintek az új esztendőbe, tele vagyok új reménységgel, várakozással és elhatározásokkal. Az elmúlt évre visszatekintve pedig megköszönöm az életemet és mindazt, amit átélhettem, tudva, hogy Isten mindenben velem volt.

Imádság: Urunk, emlékeztess, hogy szeretett gyermekeid vagyunk, és ezt a szeretetet továbbadhatjuk másoknak. Ámen.

Isten szeretete segít hálás szívvel tekinteni az életemre.


IMÁDKOZZUNK AZÉRT, HOGY SZERETNI TUDJUK AZ ÉLETÜNKET!



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1512 Dátum: 2018. Január 02. - 10:07:16
2018. január 2. kedd

Mária pedig, amint odaért, ahol Jézus volt, meglátta őt, leborult a lába elé, és így szólt hozzá: "Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem." Amikor Jézus látta, hogy Mária sír, és a vele jött zsidók is sírnak, megrendült lelkében és háborgott, és megkérdezte: "Hova helyeztétek őt?" Azt felelték: "Uram, jöjj és lásd meg!" Jézus könnyekre fakadt. A zsidók ezt mondták: "Íme, mennyire szerette!" Közülük néhányan pedig így szóltak: "Ő, aki a vak szemét megnyitotta, nem tudta volna megtenni, hogy ez ne haljon meg?"

Jn 11,32-37.

JÉZUS KÖNNYEKRE FAKADT

Amikor Jézus látta, hogy Mária sír, és a vele jött zsidók is sírnak, háborgott lelkében, és megrendült. Megkérdezte: Hova helyeztétek őt? Azt felelték: Uram, jöjj és lásd meg! Jézus könnyekre fakadt. (Jn 11,33-35)

A telefonhívás egy szokásos délelőtt közepén érkezett. A hívó szinte összefüggéstelenül, fájdalomtól elcsukló hangon mondta: "Ricky meghalt!"
Ricky az unokaöcsém volt. Egy szokatlan baleset történt, és egy fiatalember, akit annyira szerettek, és aki önzetlenül szeretett, most elment. Hátrahagyta feleségét, mostohafiait, unokáit, édesanyját, testvéreit, nagynénit, nagybácsit, és barátokat. Igyekeztem megérteni, megpróbáltam legalább egy vigasztaló szót találni az édesanya számára. Kerestem a vigasz szavait azoknak, akik szenvedtek a bánattól, és magamnak is.
A Lázárról szóló szakaszban (Jn 11) találtam meg a megfelelő igéket: "Jézus könnyekre fakadt". Három szó az egész, de elég arra, hogy emlékeztessen, Isten velünk együtt szomorkodik. Nem kérdeztem a "miért"-et Ricky haláláról, nem volt szükség válaszokra. Csak együtt kellett sírnom a sírókkal. A lelkész beszéde Ricky temetésén erőteljes volt. Emlékeztetett arra, amiként Lázár esetében is történt, Jézus reményt ad a reménytelennek tűnő helyzetekben is. Az örök élet ígérete erőt ad az örömre még a szomorúság idején is.

Imádság: Istenünk, segíts vigasztalnunk a bánatos szívűeket, együtt sírni a sírókkal és örülni az örülőkkel! Ámen.

Isten mindig reményt és megnyugvást tud adni.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1513 Dátum: 2018. Január 03. - 11:01:08
2018. január 3. szerda

Fogadjatok be minket: senkit nem bántottunk, senkit nem károsítottunk meg, senkit nem csaltunk meg. Nem vádképpen mondom, hiszen az előbb mondottam, hogy szívünkben vagytok, hogy együtt éljünk, és együtt haljunk. Nagy a bizalmam irántatok, sok dicsekedni valóm van veletek, tele vagyok vigasztalódással, minden nyomorúságunk ellenére csordultig vagyok örömmel.
Mert amikor megérkeztünk Macedóniába, semmi nyugalma sem volt testünknek, hanem mindenféleképpen gyötrődtünk: kívül harcok, belül félelmek. De Isten, a megalázottak vigasztalója, megvigasztalt minket Titusz megérkezésével; de nemcsak az ő megérkezésével, hanem azzal a vigasztalással is, amellyel ő nálatok megvigasztalódott. Hírül hozta ugyanis nekünk a ti vágyódásotokat, a ti kesergéseteket, a ti hozzám való ragaszkodásotokat, úgyhogy még jobban megörültem.

2Kor 7,2-7.

1630 KILOMÉTER IMÁDSÁG

Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened! (Ézs 41,10)

Amikor Ukrajnából Oroszországba utaztunk egy kis csoporttal, hogy együtt ünnepeljük a Metodista Egyház 125 éves jelenlétét Eurázsiában, hazámban nagy felfordulás volt. Ukrajna politikai, gazdasági és pénzügyi válság közepén volt, sőt háború dúlt az országban. Az 1630 kilométeres úton végig éreztük azonban az otthoni és a ránk váró testvérek imádságának erejét.
Minden ellenőrző pontnál féltünk, hogy a katonák visszafordítanak minket, mivel több katonai szolgálatra alkalmas fiatal utazott velünk. De mindvégig engedték, hogy továbbmenjünk. Az utolsó ellenőrzési ponton a határőrök bele sem néztek papírjainkba. Egyszerűen lepecsételték az útleveleinket, és átengedtek!
Az utazásunk során végig láttam, hogy Isten keze vezet minket. Félelmeink voltak, de a nehézségek, melyekkel szembe kellett néznünk, nem kelhettek versenyre Isten hatalmával. Isten hűséges segítségébe vetett bizodalmunk átsegített, és győzelemre vezetett.
Mennyire örültünk, amikor megérkeztünk, és megölelhettük oroszországi testvéreinket! Isten nagy családjának tagjai voltunk, amelyet sem határok, sem politikai, gazdasági és pénzügyi problémák nem választhatnak el egymástól.

Imádság: Istenünk, köszönjük, hogy velünk vagy, amikor ismeretlen úton járunk. Segíts mindig benned bízni! Ámen.

Minél jobban bízom Istenben, annál kevésbé kell félnem.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1514 Dátum: 2018. Január 04. - 11:59:56

2018. január 4. csütörtök

Kívántok valamit, és nem kapjátok meg, öltök és irigykedtek, de nem tudtok célt érni, harcoltok és viszálykodtok. Mégsem kapjátok meg azért, mert nem kéritek. Vagy ha kéritek is, nem kapjátok meg, mert rosszul kéritek: csupán élvezeteitekre akarjátok azt eltékozolni. Parázna férfiak és asszonyok, nem tudjátok-e, hogy a világgal való barátság ellenségeskedés az Istennel? Ha tehát valaki a világgal barátságot köt, ellenségévé válik az Istennek. Vagy azt gondoljátok, hogy az Írás ok nélkül mondja: "Irigységre kívánkozik a lélek, amely bennünk lakozik?" De még nagyobb kegyelmet is ad, ezért mondja: "Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosoknak pedig kegyelmét adja". Engedelmeskedjetek azért az Istennek, de álljatok ellen az ördögnek, és elfut tőletek. Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg a kezeteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg a szíveteket, ti kétlelkűek. Gyötrődjetek, gyászoljatok és sírjatok, nevetésetek forduljon gyászra, örömötök szomorúságra. Alázzátok meg magatokat az Úr előtt, és ő felmagasztal titeket.

Jak 4,2-10.

ELLENÁLLNI A KÍSÉRTÉSNEK

Emberi erőt meghaladó kísértés még nem ért titeket. Isten pedig hűséges, és nem hagy titeket erőtökön felül kísérteni; sőt a kísértéssel együtt el fogja készíteni a szabadulás útját is, hogy el bírjátok azt viselni. (1Kor 10,13)

Boldog voltam: péntek volt és fizetésnap. De nem volt pénzem a buszra, hogy elmenjek a munkahelyemre a fizetésemért.
Hosszasan gondolkoztam, mit tegyek, majd elhatároztam, hogy megpróbálok egy régi jegyet felhasználni, remélve, hogy a buszvezető nem veszi észre. A buszmegállóban már rosszul éreztem magam a döntésem miatt. A kísértéssel szembesülve, hogy csaláshoz folyamodjam, eszembe jutott József története.
Amikor Potifár felesége megkísértette Józsefet (1Móz 39,9-12), ő nem engedett a csábításnak, sőt, elfutott előle. József példát mutatott, mit kell tenni kísértéskor. Isten ad kiutat, csak élnünk kell vele. Imádkoztam Isten segítségéért, és ahogy József, én is jutalmat kaptam az állhatatosságért Istentől.
Amikor a busz megérkezett, utoljára szálltam fel a gyűrött, használt jegyemmel, majd visszahátráltam, eldöntve, hogy nem fogok hazudni. A buszvezető megkérdezte, hogy nem akarok-e felszállni, majd megengedte, hogy ingyen utazhassak. A problémáink néha elviselhetetlennek tűnnek, és csalás nélkül megoldhatatlanoknak, Isten azonban ismeri ezeket a helyzeteket. Ha imádságban keresünk más kiutat, megtaláljuk.

Imádság: Drága Urunk, taníts benned bízni, hogy erőt adsz, amikor kísértésekkel nézünk szembe. Ámen.

Isten utat készít számunkra, ha ellenállunk a kísértésnek.