Szerző Téma: Mindennapi kenyerünk  (Megtekintve 355157 alkalommal)

0 Felhasználó és 20 vendég van a témában

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1590 Dátum: 2018. Március 26. - 09:54:55
 

2018. március 26. hétfő

Hálát adok az én Istenemnek, valahányszor megemlékezem rólatok, és mindenkor minden könyörgésemben örömmel imádkozom mindnyájatokért, mert közösséget vállaltatok az evangéliummal az első naptól fogva mind a mai napig. Éppen ezért meg vagyok győződve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégzi a Krisztus Jézus napjára. Így kell gondolkoznom mindnyájatokról, mert szívemben hordozlak titeket, mivel fogságomban is, az evangélium védelme és megerősítése közben is mindnyájan együtt részesültök velem a kegyelemben. Mert tanúm az Isten, mennyire vágyódom mindnyájatok után a Krisztus Jézus szeretetével; és imádkozom azért, hogy a szeretet egyre inkább gazdagodjék bennetek ismerettel és igazi megértéssel; hogy megítélhessétek, mi a helyes, hogy tiszták és kifogástalanok legyetek a Krisztus napjára, és gazdagon teremjétek az igazság gyümölcseit Jézus Krisztus által Isten dicsőségére és magasztalására.

Fil 1,3-11.

EMLÉKEK

Hálát adok az én Istenemnek, valahányszor megemlékezem rólatok. (Fil 1,3)

"Én magát ismerem! Emlékszem, hogy az ötödik osztályban tanított engem." - mosolygott a fiatalasszony. "És mire emlékszik?" - kérdeztem tőle. "Például arra, amikor ebédet főztünk a szüleinknek. Kitaláltunk egy egészséges menüt, és kiszámoltuk, mindez mennyibe kerülne. Még az étkezési etikettet is megtanította nekünk."
Régi tanítványomat látva eszembe jutott, hogy akarva-akaratlanul mindannyian hatással vagyunk a körülöttünk lévőkre. Mindnyájunknak vannak emlékei azokról, akik gazdagították az életünket Pál szavai szerint: "Vigasztaljátok tehát egymást, és építse egyik a másikat..." (1Thessz 5,11)
Sajnos sokan olyan emléket is fel tudunk idézni, amikor bántó tetteink kapcsolatok széthullásához vezettek. Jézus ezek kezelésére egy speciális utasítást adott: "...menj el, békülj ki előbb atyádfiával." (Mt 5,23-24).
Ha a múlttal szembenézünk, és lépéseket is teszünk egy megromlott kapcsolat helyrehozására, visszaállíthatjuk a békét magunk és embertársaink között. Ha mi vagyunk is a hibásak, és ezért kínosan érezzük magunkat, törekedhetünk a változásra Isten segítségével, és komoly elhatározással életünk a jövőben Jézust tükrözheti, ami pozitív hatással lehet másokra.

Imádság: Mennyei Atyánk, segíts úgy élnünk, hogy szeretetedet és téged tükrözhessünk. Ámen.

A Jézussal való kapcsolatom hatással van másokra.



Nem elérhető Csaba

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 12673
  • Nem: Férfi
Válasz #1591 Dátum: 2018. Március 26. - 15:36:20
O0

'A szeretet nem keresi a maga hasznát...'
1Kor. 13


Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1592 Dátum: 2018. Március 27. - 10:42:03

2018. március 27. kedd

"Ezért mondom nektek: ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, és mit igyatok, se testetekért, hogy mivel ruházkodjatok. Nem több-e az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál? Nézzétek meg az égi madarakat: nem vetnek, nem is aratnak, csűrbe sem takarnak, és mennyei Atyátok eltartja őket. Nem vagytok-e ti sokkal értékesebbek náluk? Aggódásával pedig ki tudná közületek meghosszabbítani életét csak egy arasznyival is? Mit aggódtok a ruházatért is? Figyeljétek meg a mezei liliomokat, hogyan növekednek: nem fáradoznak, és nem fonnak, de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül akár csak egy is. Ha pedig a mező füvét, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, így öltözteti az Isten, nem sokkal inkább titeket, kicsinyhitűek?" "Ne aggódjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? - vagy: Mit igyunk? - vagy: Mit öltsünk magunkra? Mindezt a pogányok kérdezgetik; a ti mennyei Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van minderre. De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek. Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja."

Mt 6,25-34.

ÉLETCÉL

Ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, vagy mit igyatok, se testetekért, hogy mibe öltözködjetek. Nem több-e az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál? (Mt 6,25)

Azon a napon, amikor az osztályunk leérettségizett, könnyekben törtem ki. Zokogás közben azt kívántam, bárcsak én is ott lehetnék a barátaimmal, amikor elindulnak az élet nagy kalandjai felé. Ehelyett egyedül voltam egy szigorúan őrzött börtön hideg falainak és rideg rácsainak sötét árnyékában.
A börtönben azt gondoltam, vége az életemnek. De Isten másként döntött. Tanulási lehetőség nyílt a börtönlakók számára egy szeminárium keretei között. Kiváltságnak tekintem, hogy ott tanulhatok és megoszthatom az örömüzenetet őrizetes társaimmal. A hegyi beszédben Jézus azt mondja, hogy tegyük félre aggodalmainkat, és figyeljünk a sokkal fontosabbakra, úgymint Isten országának és igazságának keresésére. (Mt 6,33)
Időnként mindenki kétségbe eshet, és azt gondolhatja, hogy talán elpocsékolja az életét. De nem vesszük észre, hogy az aggodalmaskodással eltöltött hosszú órák mennyi időt rabolnak el tőlünk. Az sem számít, hogy éppen hol vagyunk, mert ha félre tudjuk tenni aggodalmainkat, és tudunk teljes erőből csak Istenre koncentrálni, akkor megtalálhatjuk őbenne életünk egyedüli célját és értelmét.

Imádság: Drága Úr Jézus, segíts sokkal jobban figyelni rád, mint önmagunkra! Ámen.

Az aggódásra elfecsérelt energiát fordíthatom Isten céljának betöltésére.



Nem elérhető Csaba

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 12673
  • Nem: Férfi
Válasz #1593 Dátum: 2018. Március 27. - 12:37:43
:like:

'A szeretet nem keresi a maga hasznát...'
1Kor. 13


Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1594 Dátum: 2018. Március 28. - 09:39:32

2018. március 28. szerda

Amikor Aháb elmondta Jezábelnek mindazt, amit Illés tett, és hogy a prófétákat megölte karddal, Jezábel követet küldött Illéshez ezzel az üzenettel: Úgy bánjanak velem az istenek most és ezután is, hogy holnap ilyenkorra azt teszem veled, ami azokkal történt! Illés megijedt, elindult és elment, hogy mentse az életét, és elérkezett a júdai Beérsebába. Legényét ott hagyta, ő pedig elment a pusztába egynapi járóföldre. Odaérve egy rekettyebokorhoz, leült alá, meghalni kívánt, és ezt mondta: Elég most már, URam! Vedd el életemet, mert nem vagyok jobb elődeimnél! Azután lefeküdt, és elaludt a rekettyebokor alatt. De egyszer csak egy angyal érintette meg, és ezt mondta neki: Kelj föl, egyél! Amikor föltekintett, látta, hogy a fejénél forró kövön sült lángos és egy korsó víz van. Evett és ivott, majd újra lefeküdt. Az ÚR angyala másodszor is visszatért, megérintette, és ezt mondta: Kelj föl, egyél, mert erőd felett való út áll előtted! Ő fölkelt, evett és ivott, és annak az ételnek az erejével ment negyven nap és negyven éjjel az Isten hegyéig, a Hórebig. Itt bement egy barlangba, és ott töltötte az éjszakát.

1Kir 19,1-9.

JÉZUS SOHASEM HIBÁZIK

Még nyelvemen sincs a szó, te már pontosan tudod, Uram. (Zsolt 139,4)

Legjobb barátnőm otthonában voltam telve aggodalommal és teljesen kiborulva a munkahelyemmel kapcsolatos súlyos problémák miatt. A barátnőm éppen munkában volt, de édesanyja és a gyermekei vigaszt nyújtottak számomra. Öröm volt velük lenni. Elhalmoztak szeretetükkel, apró ajándékokkal és rajzokkal, saját maguk készítette kis tárgyakkal és a kedvenc keresztény íróim könyveivel.
Az itt töltött idő Illést juttatta eszembe, amikor a gonosz Jezábel királynő elől menekült, és egyedül Isten volt a segítsége, aki egy angyalon keresztül gondoskodott róla. A Zsolt 46-ban azt olvashatjuk, hogy Isten a mi oltalmunk, és erősségünk, aki életünk minden apró részletével törődik.
Örvendezve hagytam el aznap a barátaim házát. Igaz, még nem tudtam a megoldást a munkahelyi problémáimra, de bizonyos voltam benne, hogy a válasz már úton van.

Imádság: Istenünk, hálát adunk neked örökkévaló szeretetedért. Ha életünkben nehéz idők is jönnek, emlékeztess, hogy hozzád forduljunk, és te meghallgatsz minket. Ámen.

Mikor az aggodalmaink már-már elborítanak, Isten az ő békességét ajánlja fel.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1595 Dátum: 2018. Március 29. - 08:20:58
2018. március 29. csütörtök

"Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Mert az Isten nem azért küldte el a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem, hogy üdvözüljön a világ általa. Aki hisz őbenne, az nem jut ítéletre, aki pedig nem hisz, már ítélet alatt van, mert nem hitt az Isten egyszülött Fiának nevében. Az ítélet pedig azt jelenti, hogy a világosság eljött a világba, de az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert a cselekedeteik gonoszak. Mert aki rosszat cselekszik, gyűlöli a világosságot, és nem megy a világosságra, hogy le ne lepleződjenek a cselekedetei. Aki pedig az igazságot cselekszi, a világosságra megy, hogy kitűnjék cselekedeteiről, hogy Isten szerint cselekedte azokat."

Jn 3,16-21.

ÉLETRE SZÓLÓ AJÁNDÉK

Szeresd felebarátodat, mint magadat! (Mk 12,31)

Mostanában egy életre szóló ajándékot kaptam. Azt nem tudom, hogy kitől származik, és talán soha nem is fogom megtudni, de ez az ajándék megszabadított nagyon sok testi és lelki bajtól. Reményt és esélyt nyújtott, hogy életem megújulhasson.
Hogy mi volt ez az ajándék? Vesét kaptam egy szervdonortól, ami tökéletesen beültethető volt. Tudom, hogy ezek a fajta ajándékok manapság már mindennaposak, de számomra ez egy csoda volt, és nagyon hálás vagyok Isten kegyelméért.
Eszembe jut egy másik életre szóló ajándék is: "Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az egyszülött Fiát adta." Ezzel az Isten irántunk érzett mélységes szeretetét bemutató ajándékkal megkaptuk a bűneinkből való szabadulás lehetőségét és az örök élet ígéretét. A Kálvária mellett nem megyünk el, és nem úgy tekintünk rá, mint egyszerű dombra. Reménységünk forrásává és egy igazi életre szóló ajándékká lett számunkra, már itt a földön és majd odaát. Áldást nyertem és mindannyian áldást nyertünk Isten kegyelme által.

Imádság: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is; mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe... Ámen. (Mt 6,9-13)

Isten kegyelmi eszköze lehetek a másik ember számára.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1596 Dátum: 2018. Március 31. - 09:05:36

2018. március 31. szombat

Tizenkét órától kezdve három óráig sötétség lett az egész földön. Három óra tájban Jézus hangosan felkiáltott: "Éli, éli, lamá sabaktáni!" azaz: "Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet?" Néhányan az ott állók közül, akik hallották ezt, így szóltak: "Illést hívja." Egy közülük azonnal elfutott, hozott egy szivacsot, megtöltötte ecettel, nádszálra tűzte, és inni adott neki. A többiek pedig ezt mondták: "Hadd lássuk, eljön-e Illés, hogy megmentse." Jézus pedig ismét hangosan felkiáltott, és kilehelte lelkét. És íme, a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt, a föld megrendült, és a sziklák meghasadtak. A sírok megnyíltak, és sok elhunyt szentnek feltámadt a teste. Ezek kijöttek a sírokból, és Jézus feltámadása után bementek a szent városba, és sokaknak megjelentek. Amikor pedig a százados és akik vele őrizték Jézust, látták a földrengést és a történteket, nagyon megrémültek, és így szóltak: "Bizony, Isten Fia volt ez!" Volt ott sok asszony is, akik távolról figyelték mindezt. Ezek Galileából követték Jézust, és szolgáltak neki. Köztük volt a magdalai Mária és Mária, a Jakab és József anyja, valamint a Zebedeus fiainak anyja.

Mt 27,45-56.

A MEGVÁLTÓ TUDJA

Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. Vegyétek magatokra az én igámat... és megnyugvást találtok lelketeknek. Mert az én igám jó, és az én terhem könnyű. (Mt 11,28-30)

Már több mint 19 éve töltöm börtönbüntetésemet, és néha úgy gondolom, senki nem érti meg, mennyire összetört és magányos vagyok. Ilyenkor emlékeztetem magam arra, min ment keresztül Jézus, és tudom, hogy ő megérti a fájdalmamat. Eljött közénk, magára vette ezt a földi testet, hogy megváltsa a világot. Mégis keresztre feszítették.
Jézus tudja, mit jelent a fizikai és érzelmi fájdalom. Tudja, mit jelent elszenvedni az árulást, a kiközösítést, és még azt is, hogy a szerettei elhagyják. Minden fájdalmat ismer, amit én megtapasztalok.
De Jézus története nem fejeződött be a keresztre feszítés fájdalmával. A kereszt után feltámadás következett. Jézus feltámadt a sírból, hogy legyőzze a halált. Most ott ül Isten jobbján, és még mindig odafordul a megtörtekhez és a megfáradtakhoz. Kezébe teszem lelkemet, mert tudom, hogy meg tudja gyógyítani megtört szívemet, és be tudja kötözni sebeimet.

Imádság: Drága Urunk, segíts emlékeznünk, hogy te megérted nehézségeinket, és megígéred, hogy begyógyítod sebünket, ha hozzád fordulunk. Ámen.

Jézus szereti a magányosokat, és meggyógyítja a szenvedőket.


IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK MAGÁNYOSAK!



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1597 Dátum: 2018. Április 01. - 11:04:47
2018. április 1. vasárnap

Ellenben azt, ami nekem nyereség volt, kárnak ítéltem a Krisztusért. Sőt most is kárnak ítélek mindent Krisztus Jézus, az én Uram ismeretének páratlan nagyságáért. Őérte kárba veszni hagytam, és szemétnek ítélek mindent, hogy Krisztust megnyerjem. Hogy kitűnjék rólam őáltala: nincsen saját igazságom a törvény alapján, hanem a Krisztusba vetett hit által van igazságom Istentől a hit alapján, hogy megismerjem őt és feltámadása erejét, valamint a szenvedéseiben való részesedést, hasonlóvá lévén az ő halálához, hogy valamiképpen eljussak a halottak közül való feltámadásra.

Fil 3,7-11.

HÚSVÉTVASÁRNAP

Én vagyok az első és az utolsó és az élő: halott voltam, de íme, élek örökkön-örökké. (Jel 1,17-18)

Szeretek a tornácon üldögélve gyönyörködni a házunk mögötti tóban. Ha süt a nap, a vízfelszín szikrázva táncol a fényben. Azon a húsvét hajnalon viszont a köd, mint egy hullámzó, vastag szürke takaró borította be a tavat. De amikor a nap felkelt, és felmelegítette a levegőt, a köd kezdett vékonyodni, míg végül eltűnt, és a víz újra csilloghatott a ragyogó napsütésben. A felkelő nap melege erősebbnek bizonyult, és a ködtakarónak mennie kellett.
Arra gondoltam, mennyire illik ez a kép a feltámadás reggeléhez. Mikor Jézus feltámadt, hogy nekünk életet adjon, a köd felszállt az életünkről, és láthatjuk Jézust teljes dicsőségében. Mivel Jézus bennünk él, mi is világíthatunk másoknak.
A bűn és halál sötétsége legyőzetett, és a kő elhengeríttetett húsvét hajnalán. Ahogyan a köd nem tudta legyőzni a felkelő nap melegét, úgy a bűnnek és halálnak sincs hatalma, hogy legyőzze Isten szeretetét és kegyelmét, ami megjelent Krisztusban. Jézus feltámadt! Dicsőség Istennek!

Imádság: Mindenható Istenünk, köszönjük a húsvétban kínált reménységet. Segíts, hogy másokkal is meg tudjuk ezt osztani! A feltámadt Krisztus nevében kérünk. Ámen.

Jézus feltámadása reményt ad a világnak.


IMÁDKOZZUNK A HÚSVÉT EVANGÉLIUMÁNAK TERJEDÉSÉÉRT!



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1598 Dátum: 2018. Április 02. - 09:15:50
2018. április 2. hétfő

Szombat elmúltával, a hét első napjának hajnalán, elment a magdalai Mária és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt. És íme, nagy földrengés volt, az ÚR angyala leszállt a mennyből, odament, elhengerítette a követ, és leült rá. Tekintete olyan volt, mint a villámlás, és ruhája fehér, mint a hó. Az őrök a tőle való félelem miatt megrettentek, és szinte holtra váltak. Az asszonyokat pedig így szólította meg az angyal: "Ti ne féljetek! Mert tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek. Nincsen itt, mert feltámadt, amint megmondta. Jöjjetek, nézzétek meg azt a helyet, ahol feküdt. És menjetek el gyorsan, mondjátok meg a tanítványainak, hogy feltámadt a halottak közül, és előttetek megy Galileába: ott meglátjátok őt. Íme, megmondtam nektek!" Az asszonyok gyorsan eltávoztak a sírtól, félelemmel és nagy örömmel futottak, hogy megvigyék a hírt tanítványainak. És íme, Jézus szembejött velük, és ezt mondta: "Legyetek üdvözölve!" Ők pedig odamentek hozzá, megragadták a lábát, és leborultak előtte. Ekkor Jézus így szólt hozzájuk: "Ne féljetek: menjetek el, adjátok hírül atyámfiainak, hogy menjenek Galileába, és ott meglátnak engem."

Mt 28,1-10.

NAPFELKELTE

Jézus hozzájuk lépett, és így szólt: Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön. (Mt 28,18)

A barátjuk és mesterük keresztre feszítése miatt érzett szomorúságban, kételkedésben és félelemben a tanítványok Jézus minden ígéretéről megfeledkeztek.
A hét első napjának hajnalán azonban minden megváltozott. Az asszonyok felkeltek, és elmentek, hogy megnézzék a sírt. Az Úr angyala elhengerítette a követ, és a felkelő nap fénye megvilágította az üres sírt. Amikor az asszonyok futottak, hogy elmondják a tanítványoknak a feltámadás hírét, találkoztak Jézussal.
A napfelkeltével együtt jött az Úr hangja: "Ne féljetek! Menjetek el, adjátok hírül testvéreimnek, hogy menjenek Galileába, és ott meglátnak engem." (Mt 28,10) Mikor Jézus megérkezett, nem feddte meg tanítványait kételkedésük miatt, hanem emlékeztette őket, hogy ő minden hatalom forrása.
Azon a napon a napfelkelte a megváltás hajnalát hozta el. Ma is ez a mi reménységünk, amikor a fájdalom és szomorúság sötét, elhagyatott völgyén keresztül visz utunk. A feltámadás gyógyulást hozhat egy betegségtől meggyötört test vagy egy tönkrement házasság számára is. Istennek, aki akkor régen elhengerítette a követ, ma is van hatalma mindent újjá tenni.

Imádság: Istenünk, amikor fájdalom és szomorúság kínoz, segíts, hogy higgyük és reméljük, a nap fel fog kelni. Ámen.

Most húsvétkor is örvendhetünk a megváltás hajnalának.


IMÁDKOZZUNK AZÉRT, HOGY REMÉNYSÉGET TALÁLJUNK A FELTÁMADÁSBAN!



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1599 Dátum: 2018. Április 03. - 10:04:22
2018. április 3. kedd

Életem a porhoz tapad: eleveníts meg igéddel!
Ha dolgaimat elbeszélem, te meghallgatsz. Taníts meg rendelkezéseidre!
Értesd meg velem utasításaid célját, hogy elmélkedjem csodáidon!
Nem tudok aludni a bánat miatt, erősíts meg engem igéddel!
Tarts engem távol a hazugok útjától, és ajándékozz meg kegyelmesen törvényeddel!
Az igaz utat választottam, döntéseidet magam előtt tartom.
Ragaszkodom intelmeidhez, URam, ne engedj megszégyenülnöm!
Parancsolataid útján járok, mert bizakodó szívet adsz nekem.

Zsolt 119,25-32.

NEM BELEFÁRADNI

Életem a porhoz tapad: eleveníts meg igéddel! (Zsolt 119,25)

Emlékszem arra az időszakra, mikor testileg és lelkileg is teljesen kimerültem. Édesanyám nem sokkal azelőtt halt meg, a gyülekezetben súlyos vezetői problémák voltak, és a fiam örökletes betegsége is előtört. Néhány esemény váratlanul jött, de voltak olyanok is, melyekre hónapok óta számítani lehetett. Csináltam a napi rutint, automatikusan téve egyik lábamat a másik elé, de az élet egy taposómalomnak tűnt, amin fájdalmas volt keresztülvergődni.
Vannak, akik beletörődnek ebbe a megfásult állapotba. Én viszont megtaláltam az ellenszerét két dologban: a meggyőződésben, hogy Isten megelevenít, és másoknak adott kézzelfogható szolgálatban. Megfogadtam, hogy több időt fogok szánni a zsoltárok tanulmányozására, és pártfogásba vettem egy fiatalembert, akinek komoly családi problémái voltak. Hamarosan új erőre kaptam, és a lelkem is megelevenedett.
Megtapasztaltam, hogy Isten gyakran ad enyhülést a csüggedésből, ha őrá figyelünk, és nem arra, amit kapni szeretnénk. Isten átirányíthatja a figyelmünket a saját problémáinkról arra, hogyan segíthetnénk másoknak. Ezzel nemcsak nekik, de magunknak is megnyugvást szerezhetünk.

Imádság: Urunk, a nehézségek idején újíts meg a te békességeddel, és adj vágyat a mások szolgálatára! Ámen.

Az Isten iránti bizalom és mások szolgálata megeleveníti a lelket.


IMÁDKOZZUNK AZ ELCSÜGGEDTEKÉRT!



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1600 Dátum: 2018. Április 04. - 08:09:24

2018. április 4. szerda

Mi tehát azért szeretünk, mert ő előbb szeretett minket. Ha valaki azt mondja: "Szeretem Istent", a testvérét viszont gyűlöli, az hazug, mert aki nem szereti a testvérét, akit lát, nem szeretheti Istent, akit nem lát. Azt a parancsolatot is kaptuk tőle, hogy aki szereti Istent, szeresse a testvérét is.

1Jn 4,19-21.

MEDDIG MÉG?

A jó cselekvésében pedig ne fáradjunk el, mert a maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk. (Gal 6,9)

Elvált, gyermektelen nő vagyok. Talán úgy gondolják, milyen sok szabad időm van, pedig már 41 éve gondját viselem a húgomnak. Egy skizoaffektív zavar nevű betegsége van, emiatt gyógyszeres kezeléssel kell stabilizálni a hangulatát.
A hosszú évek alatt mindvégig együtt küzdöttünk a betegséggel vívott csatájában. Amikor kiújul nála a mániás állapot vagy a depresszió, a pszichiáterétől kell segítséget kérnem, hogy egyeztessünk a gyógyszerekről. Ha dühroham tör rá, nekem is végig kell szenvednem, titokban imádkozva, hogy nyugodjon meg. Bár sokszor szomorú vagyok a helyzet miatt, a testvérem mégis közelebb hozott az Úrhoz, mivel folyamatos imádságra késztet.
Itt Thaiföldön nincs olyan intézet, ahol a mentális betegségben szenvedőknek állandó felügyeletet biztosítanának. Ezért feltettem Istennek a kérdést: "Nekem kell életem hátralévő részében gondoskodnom a testvéremről?" Isten válasza pedig az volt, hogy türelmesen ápoljam a testvéremet, amíg csak tudom. Ezért ha Isten ide helyezett engem, és azt akarja, hogy segítsek a testvéremnek, örömmel megteszem.

Imádság: Istenünk, köszönjük, hogy te adsz bölcsességet és türelmet a szeretteinkről való gondoskodáshoz. Add, hogy a te erődet és békességedet közvetítsük számukra. Ámen.

Az Úr ad erőt, hogy tudjak másokon segíteni.


IMÁDKOZZUNK A MENTÁLIS BETEGSÉGBEN SZENVEDŐKÉRT!



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1601 Dátum: 2018. Április 05. - 09:41:01
2018. április 5. csütörtök

Ujjongjatok, egek, vigadozz, föld, törjetek ki ujjongásba, hegyek! Mert megszánta népét az ÚR, és könyörül a nyomorultakon.
De Sion ezt mondta: Elhagyott engem az ÚR, megfeledkezett rólam az én Uram!
Megfeledkezik-e csecsemőjéről az anya, nem könyörül-e méhe gyermekén? Ha mások megfeledkeznének is, én nem feledkezem meg rólad!
Íme, tenyerembe véstelek be, szüntelen előttem vannak falaid.
Fiaid hozzád sietnek, pusztítóid és rombolóid pedig kivonulnak belőled.
Emeld föl a tekintetedet és nézz körül: mind összegyűltek, eljöttek hozzád. Életemre mondom - így szól az ÚR -, hogy ékszerként veszed föl valamennyit, magadra aggatod őket, mint egy menyasszony!

Ézs 49,13-18.

HÁROMLÁBÚ VERSENY

Ha ő (az anya) meg is feledkezne, én nem feledkezem meg rólad! Íme, tenyerembe véstelek be, szüntelen előttem vannak falaid. (Ézs 49,15-16)

A környék lakói számára rendezett pikniken az öcsémmel összekötöttük az én jobb bokámat az ő bal bokájával, majd sűrű kuncogások közepette ide-oda himbálózva a rajtvonalhoz bicegtünk.
"Felkészülni, vigyázz, rajt!" Valahogy sikerült összehangolni a lépéseinket, és elsőként értünk célba. Széles mosollyal az arcomon végignéztem a szülőkön, de egyetlen tekintet vagy fényképezőgép sem szegeződött ránk. Nem értettem, hisz mi nyertünk, miért nem néz vagy éljenez senki minket? Nincs senki, akit érdekelnénk? Minden szülő csak a saját gyerekével volt elfoglalva, és nekünk néhány éve már nem voltak szüleink, akik örülhettek volna.
Azóta már a fenti igéből megértettem, hogy mindig volt, és mindig is lesz egy mennyei Atyám, aki szeret, és törődik velem. Rájöttem, hogy tévedtem, amikor azt hittem, nekem nincs szülőm, aki örülne a sikeremnek. Isten, a mi mennyei szülőnk, mindig figyel minket, és szurkol nekünk.

Imádság: Atyánk, emlékeztess minket, de különösen azokat, akiknek nincsenek földi szülei, hogy te vagy nekünk! Ámen.

Istennel soha nem vagyok magányos, elhagyatott vagy elfeledett.


IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT A GYEREKEKÉRT, AKIKNEK MÁR NEM ÉLNEK A SZÜLEIK!



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1602 Dátum: 2018. Április 06. - 08:46:51
2018. április 6. péntek

Teljes szívből kereslek téged, ne engedd, hogy eltérjek parancsolataidtól!
Szívembe zártam beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened.
Áldott vagy te, URam! Taníts meg rendelkezéseidre!
Ajkam fölsorolja szád minden döntését.
Minden gazdagságnál nagyobb öröm, ha intelmeid szerint élhetek.
Utasításaidon elmélkedem, és figyelek ösvényeidre.
Gyönyörködöm rendelkezéseidben, igédről nem feledkezem meg.

Zsolt 119,10-16.

ISTEN IGÉJE SEGÍT NEKÜNK

Szívembe zártam beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened. (Zsolt 119,11)

Mindig is könnyen keveredtem vitába a barátaimmal vagy a családommal, és találtam magam erősebb szóváltásban, mint kellett volna. Amikor feldühítettem másokat, megbántam, mindig kész voltam bocsánatot kérni, és továbblépni. Egyszerűen nem tudtam elmenni szó nélkül, ha felmerült egy aktuális eseményeket érintő eszmecsere lehetősége.
Ez így ment hosszú éveken át egészen addig a napig, amikor egy apámmal folytatott, lassan veszekedéssé fajuló vita kellős közepén hirtelen elfelejtettem, mit akartam mondani. Az egyetlen dolog, ami eszembe jutott, a mai idézet volt. Pár héttel a vita előtt olvastam a Bibliámban ezt az igét. Abban a pillanatban megváltozott a nézőpontom. Ráébredtem, hogy már annyira elragadtattam magam a vita hevében, hogy csak valami bántó dolgot tudnék mondani, amivel "megnyerhetném" a csatát. Megfékeztem magam, lakatot tettem a számra azon a napon, és letettük a fegyvert.
Később megköszöntem Istennek, hogy a legmegfelelőbb pillanatban eszembe juttatta ezt az igét. Minél többet tanulmányozzuk Isten igéjét, annál inkább tudunk támaszkodni útmutatására, amikor szükségünk van rá.

Imádság: Istenünk, köszönjük, hogy bölcsességet adsz nekünk a Szentírás által, amikor arra a legnagyobb szükségünk van. Ámen.

Mielőtt megszólalok, Isten bölcsességéért fogok imádkozni.


IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIKET SZAVAINKKAL MEGBÁNTOTTUNK!



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1603 Dátum: 2018. Április 07. - 08:49:34

2018. április 7. szombat

Eljött Amálék, és megtámadta Izráelt Refídímben. Akkor ezt mondta Mózes Józsuénak: Válassz ki férfiakat, vonulj ki, és ütközz meg Amálékkal! Én pedig odaállok holnap a halom tetejére, és Isten botja a kezemben lesz. Józsué úgy cselekedett, ahogyan Mózes mondta neki, és megütközött Amálékkal. Mózes, Áron és Húr pedig fölment a halom tetejére. És az történt, hogy valahányszor Mózes fölemelte kezét, Izráel volt az erősebb, amikor pedig leeresztette a kezét, Amálék volt az erősebb. De Mózes kezei elfáradtak. Ezért fogtak egy követ, alája tették, és ő ráült. Áron és Húr pedig tartotta a kezét, az egyik erről, a másik amarról, úgyhogy két keze fölemelve maradt naplementig. Így győzte le Józsué Amálékot és annak hadát fegyverrel. Akkor így szólt az ÚR Mózeshez: Írd meg ezt a dolgot emlékezetül egy könyvben, és vésd Józsué emlékezetébe, hogy Amáléknak még az emlékét is eltörlöm az ég alól! Mózes akkor oltárt épített, és így nevezte el: "Az ÚR az én hadijelvényem". És így szólt: Mivel kezet emelt az ÚR trónusára, harcolni fog Amálék ellen az ÚR nemzedékről nemzedékre.

2Móz 17,8-16.

TÁMASZKODJ RÁM!

De Mózes kezei elfáradtak... Áron és Húr pedig tartotta a kezét, az egyik erről, a másik amarról, úgyhogy a két keze fölemelve maradt napnyugtáig. (2Móz 17,12)

Farmon nőttem fel, ahol a kemény munka megszokott volt. Az izmok feszültek, és a mindennapi munka végtelennek tűnt. Amikor egy kis pihenésre volt szükség, gyakran nekitámaszkodtunk a legközelebbi kerítésnek. Támaszt nyújtott nekünk, amíg hideg vizet ittunk, vagy megtöröltük az arcunkat, és arra gondoltunk, vajon mennyi idő van még a munka végéig.
A kerítésekhez hasonlóan életünk megpróbáltatásai során jó barátaink nyújtanak támaszt nekünk. Számíthatunk rájuk, hogy mindig ott lesznek - erősítve, állhatatosan és óvón. Ezt tette Áron és Húr is Mózes számára. Amikor Mózes elfáradt, tartották a kezét "úgyhogy a két keze fölemelve maradt napnyugtáig". Vele maradtak, nem inogtak mindaddig, míg nem teljesítette feladatát, hogy biztos legyen az izraeliták győzelme.
Ezek a példák és más bibliai személyekről szóló történetek kérdéseket vetnek fel bennem: "Engedem-e, hogy mások rám támaszkodjanak, amikor gyengék? Ajánlunk-e pihenőt azoknak, akiknek pihenésre van szükségük?" "Biztosítunk-e szünetet, amíg átgondolják feladataikat?" Egymásnak támaszt nyújthatunk az élet nehézségei között. Ha támaszt nyújtunk másoknak, Isten erejét tapasztaljuk meg az élet nehézségei során.

Imádság: Istenünk, segíts, hogy eszközeid lehessünk, miközben egymásnak segítő kezet nyújtunk. Ámen.

Isten kezet ad nekünk, hogy segítsük egymást.


IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK TÁMASZT NYÚJTANAK NEKÜNK!



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1604 Dátum: 2018. Április 09. - 07:15:33

2018. április 9. hétfő

Történt egy napon, hogy Jézus tanítványaival együtt hajóra szállt, és így szólt hozzájuk: "Menjünk át a tó túlsó partjára!" El is indultak. Miközben hajóztak, ő elaludt. Ekkor szélvihar csapott le a tóra, és a hajó kezdett vízzel megtelni, úgyhogy veszélyben forogtak. Ekkor odamentek hozzá, felébresztették, és így szóltak: "Mester, Mester, elveszünk!" Ő pedig felkelt, ráparancsolt a hullámokra, mire azok lecsillapodtak, és csendesség lett. Aztán ezt kérdezte tőlük: "Hol van a ti hitetek?" Ők pedig megrettenve és csodálkozva így szóltak egymáshoz: "Hát ki ez, hogy a szeleknek és a víznek is parancsol, és azok engedelmeskednek neki?"

Lk 8,22-25.

BÉKE A VIHARBAN

Békességet hagyok nektek, az én békességemet adom nektek, de nem úgy adom nektek, ahogyan a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, ne is csüggedjen! (Jn 14,27)

Istenem, segíts! Édesapám éppen elhunyt, én pedig egy érzelmi hullámvasúton száguldottam. Az egyik percben teljesen rendben voltam, a következőben pedig a gyötrődés és a kétségbeesés mély gödrében. Aznap, miközben egy megbízást teljesítettem, rájöttem, imádkoznom kell Isten békességéért, "mely minden értelmet meghalad..." (Fil 4,7) Ezután így tettem, és folytattam az utam. Amint hazatértem, beszéltem valakivel a küzdelmemről. Finoman emlékeztetett Isten békességére, melyet Isten oly szívesen ad. Egy másik asszony is imádkozott, békét kérve nekem. Ezekkel az élményekkel megtapasztaltam, hogy Isten békessége ebben a nehéz időben eljut hozzám.
Jóllehet apám nagyon hiányzik, tudom, nem vagyok egyedül a gyötrelemben. Isten erőt és békét ad nekem, hogy keresztüljussak bármilyen viharon.
Sok viharral kell megküzdenünk életünkben. Időnként úgy érezzük, hogy a fájdalom olyan mélységes, hogy ledönt bennünket. Csalódásunkban egyedül érezhetjük magunkat. De Isten megígérte, soha nem hagy el bennünket, és nem mond le rólunk. Ha a vihar közepette imádkozunk, Isten olyan békességet ad, mely minden értelmet meghalad.

Imádság: Atyánk, köszönjük, hogy mindig velünk vagy. Ámen.

Isten megígérte, hogy soha nem hagy el.


IMÁDKOZZUNK A DEPRESSZIÓBAN SZENVEDŐKÉRT!