Szerző Téma: Mindennapi kenyerünk  (Megtekintve 269445 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3958
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 23:08:16
Válasz #1695 Dátum: 2018. Augusztus 06. - 08:48:09

2018. augusztus 6. hétfő

Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál, azoknak, akiket elhatározása szerint elhívott. Mert akiket eleve kiválasztott, azokról eleve el is rendelte, hogy hasonlókká legyenek Fia képéhez, hogy ő legyen az elsőszülött sok testvér között. Akikről pedig ezt eleve elrendelte, azokat el is hívta, és akiket elhívott, azokat meg is igazította, akiket pedig megigazított, azokat meg is dicsőítette.
Mit mondjunk tehát erre? Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk? Aki tulajdon Fiát nem kímélte, hanem mindnyájunkért odaadta, hogyne ajándékozna nekünk vele együtt mindent? Ki vádolná Isten választottait? Isten, aki megigazít. Ki ítélne kárhozatra? A meghalt, sőt feltámadt Jézus Krisztus, aki az Isten jobbján van, és esedezik is értünk? Ki választana el minket a Krisztus szeretetétől? Nyomorúság, vagy szorongattatás, vagy üldözés, vagy éhezés, vagy mezítelenség, vagy veszedelem, vagy fegyver? Hiszen meg van írva: "Teérted gyilkolnak minket nap mint nap, annyira becsülnek, mint vágójuhokat." De mindezekkel szemben diadalmaskodunk az által, aki szeret minket. Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket az Isten szeretetétől, amely megjelent Jézus Krisztusban, a mi Urunkban.

Róm 8,28-39.

JAVUNKRA SZOLGÁL

Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál, azoknak, akiket örök elhatározása szerint elhívott. (Róm 8,28)

2016-ban fivérem felvételizett egy főiskolára. A felvételi vizsga napján a számítógépes rendszerben zavar keletkezett, így testvérem elveszítette néhány feladatának megoldását, és a hiba miatt több kérdésre sem tudta leírni a választ. Amikor közreadták az eredményeket, kiderült, hogy nem sikerült bejutnia a főiskolára. Csüggedtek voltunk, elbizonytalanodtunk Isten ígéretében.
A helyzet ellenére este mégis összegyűltünk Isten igéjének tanulmányozására. Isten üzenete Róm 8,28-ban megerősítette szívünket. Egy héttel ezt követően híreket kaptunk, miszerint a vizsgabizottság újraértékelte az eredményeket. Akiknél vizsga közben fellépett a technikai probléma, kaptak plusz negyven pontot, így a fivérem is. Dicsőítettük Istent ezért az áldásért.
Gyakran történnek velünk olyan események, amelyek megingatják Istenbe vetett hitünket. De bátorságot meríthetünk, mert tudjuk, minden a javunkra szolgál - nem saját tudásunknak köszönhetően, hanem Isten szeretetéből és hűségéből fakadóan. Ha hűek maradunk Istenhez és szüntelenül bízunk benne, reményt és bátorságot találunk a kitartáshoz.

Imádság: Urunk, segíts kitartanunk hitünkben az élet kihívásai közepette, tudva, te mindig javunkra teszel! Ámen.

A technikai rendszerben lehet hiba, Jézus azonban nem téved.



Elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3958
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 23:08:16
Válasz #1696 Dátum: 2018. Augusztus 07. - 06:25:54

2018. augusztus 7. kedd

Utaidat, URam, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem!
Vezess hűségesen, és taníts engem, mert te vagy szabadító Istenem, mindig benned reménykedem.
Gondolj, URam, irgalmadra és kegyelmedre, melyek öröktől fogva vannak.
Ifjúkorom vétkeire és bűneimre ne emlékezz! Kegyelmesen gondolj rám, mert te jóságos vagy, URam!
Jó és igaz az ÚR, ezért megmutatja a vétkeseknek a jó utat.
Az alázatosakat igazságosan vezeti, és az ő útjára tanítja az alázatosakat.
Az ÚR minden ösvénye szeretet és hűség azoknak, akik megtartják szövetségét és intelmeit.

Zsolt 25,4-10.

JÉZUS A VEZETŐNK

Bölccsé teszlek, és megtanítalak, melyik úton kell járnod. Tanácsot adok, rajtad lesz a szemem. (Zsolt 32,8)

Megérkeztünk a parkolóba, idősebbik fiam főiskolája közelében. Átvezetett minket a parkolón, és egy gyalogösvényhez értünk. "Jártál már ezen az úton?" - kérdeztem tőle. "Nem, csak követjük, és meglátjuk, hova visz." - felelte magabiztosan. Rendben, gondoltam, amint útnak indultunk, és kíváncsian vártam, hova fogunk érni. Az ösvényt helyenként kissé benőtte a növényzet, és olyankor csak az előttünk lévő szakaszt láttuk. Követtük az ösvényt, bízva abban, hogy átjutunk. Így lett! Olykor gyönyörű tájak tárultak elénk, állatok bukkantak fel, míg végül elértük a célt, boldogan és biztonságosan.
Néha életünk is ehhez a helyenként elburjánzott növényzettel tarkított ösvényhez hasonlít. Lehet, hogy lelkesen, magabiztosan indulunk útnak, biztosan abban, hogy elérjük céljainkat, és álmaink valóra válnak. De útközben összezavarodhatunk, nem tudjuk, merre van a helyes irány. Az egyetlen, amit tehetünk, hogy tekintetünket az előttünk húzódó ösvényen tartjuk.
Jézus vezet minket életünk útjain, és mutatja az irányt. A Szentírás és az ima segítségével magabiztosan járhatjuk be életutunkat. Krisztus vezet bennünket, mutatja az utat, és biztonságban juttat el bennünket a célig.

Imádság: Drága Jézus, segíts, hogy az általad kijelölt útra figyeljünk! Adj nekünk bátorságot, hogy kövessünk oda, ahova vezetsz minket! Ámen.

Minden egyes napon Jézust követem



Elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3958
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 23:08:16
Válasz #1697 Dátum: 2018. Augusztus 07. - 06:29:02

2018. augusztus 7. kedd

Utaidat, URam, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem!
Vezess hűségesen, és taníts engem, mert te vagy szabadító Istenem, mindig benned reménykedem.
Gondolj, URam, irgalmadra és kegyelmedre, melyek öröktől fogva vannak.
Ifjúkorom vétkeire és bűneimre ne emlékezz! Kegyelmesen gondolj rám, mert te jóságos vagy, URam!
Jó és igaz az ÚR, ezért megmutatja a vétkeseknek a jó utat.
Az alázatosakat igazságosan vezeti, és az ő útjára tanítja az alázatosakat.
Az ÚR minden ösvénye szeretet és hűség azoknak, akik megtartják szövetségét és intelmeit.

Zsolt 25,4-10.

JÉZUS A VEZETŐNK

Bölccsé teszlek, és megtanítalak, melyik úton kell járnod. Tanácsot adok, rajtad lesz a szemem. (Zsolt 32,8)

Megérkeztünk a parkolóba, idősebbik fiam főiskolája közelében. Átvezetett minket a parkolón, és egy gyalogösvényhez értünk. "Jártál már ezen az úton?" - kérdeztem tőle. "Nem, csak követjük, és meglátjuk, hova visz." - felelte magabiztosan. Rendben, gondoltam, amint útnak indultunk, és kíváncsian vártam, hova fogunk érni. Az ösvényt helyenként kissé benőtte a növényzet, és olyankor csak az előttünk lévő szakaszt láttuk. Követtük az ösvényt, bízva abban, hogy átjutunk. Így lett! Olykor gyönyörű tájak tárultak elénk, állatok bukkantak fel, míg végül elértük a célt, boldogan és biztonságosan.
Néha életünk is ehhez a helyenként elburjánzott növényzettel tarkított ösvényhez hasonlít. Lehet, hogy lelkesen, magabiztosan indulunk útnak, biztosan abban, hogy elérjük céljainkat, és álmaink valóra válnak. De útközben összezavarodhatunk, nem tudjuk, merre van a helyes irány. Az egyetlen, amit tehetünk, hogy tekintetünket az előttünk húzódó ösvényen tartjuk.
Jézus vezet minket életünk útjain, és mutatja az irányt. A Szentírás és az ima segítségével magabiztosan járhatjuk be életutunkat. Krisztus vezet bennünket, mutatja az utat, és biztonságban juttat el bennünket a célig.

Imádság: Drága Jézus, segíts, hogy az általad kijelölt útra figyeljünk! Adj nekünk bátorságot, hogy kövessünk oda, ahova vezetsz minket! Ámen.

Minden egyes napon Jézust követem



Elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3958
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 23:08:16
Válasz #1698 Dátum: 2018. Augusztus 08. - 13:08:06
2018. augusztus 8. szerda

Alázzátok meg tehát magatokat Isten hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket annak idején. Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok. Legyetek józanok, vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el: álljatok ellene a hitben szilárdan, tudván, hogy ugyanazok a szenvedések telnek be testvéreiteken e világban. A minden kegyelem Istene pedig, aki elhívott titeket Krisztusban az ő örök dicsőségére, miután rövid ideig szenvedtetek, maga fog titeket felkészíteni, megszilárdítani, megerősíteni és megalapozni.

1Pt 5,6-10.

ÚJ REMÉNY

Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok. (1Pt 5,7)

Ahogy közeledett a kolonoszkópiás vizsgálat napja, egyre idegesebb voltam, hogy esetleg kiújult a rákom. Egy éve az orvos talált néhány jóindulatú polipot, amiket eltávolított. Noha már kétszer volt előtte vastagbéldaganatom, ez a "mi van, ha" érzés nagyon megviselt. Végül elegem lett a kishitűségemből.
Elkezdtem őszintén imádkozni. Elmondtam Istennek, mennyire dühös vagyok, hogy 17 éves koromban rákot állapítottak meg nálam, és egy ritka genetikai adottságomnak köszönhetően a daganatos betegség kockázatával kell számolnom. Nagyon szomorú lettem az egészségem, a termékenységem és a gondtalan kamasz éveim elvesztése miatt. Sokat sírtam, mígnem egy nap abbahagytam. A bánatomban elkezdtem érezni Isten jelenlétét, és rájöttem, mennyire lehúztak a negatív gondolataim. Elhatároztam, hogy nem engedek ezeknek, hanem a körülöttem lévő pozitív dolgokra figyelek. Ott voltak mindenütt addig is, de szükségem volt Istenre, hogy meglássam azokat.
A vizsgálat napján is az áldásokat kerestem. Sokat találtam: erőt adó szavak, meleg takaró a vizsgálóban, a családtagok ölelései a procedúra után, és a szabadság érzése, hogy újra nyíltan megoszthatom személyes történetemet. Ha felismerjük a lehúzó gondolatokat, félelmünk helyébe új remény érkezhet.

Imádság: Urunk, segíts negatív gondolatainkat átadni neked, és segíts meglátnunk az áldásokat magunk körül! Ámen.

Isten segít nekem, hogy a dühöt reményre cseréljem.


IMÁDKOZZUNK A DAGANATOS BETEGSÉGET TÚLÉLŐKÉRT!



Elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3958
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 23:08:16
Válasz #1699 Dátum: 2018. Augusztus 10. - 16:55:54
2018. augusztus 10. péntek

Aki a Felséges rejtekében lakik, a Mindenható árnyékában pihen,
az ezt mondhatja az ÚRnak: Oltalmam és váram, Istenem, akiben bízom!
Mert ő ment meg téged a madarász csapdájától, a pusztító dögvésztől.
Tollaival betakar téged, szárnyai alatt oltalmat találsz, pajzs és páncél a hűsége.
Nem kell félned a rémségektől éjjel, sem a suhanó nyíltól nappal,
sem a homályban lopódzó dögvésztől, sem a délben pusztító ragálytól.
Ha ezren esnek is el melletted, és tízezren jobbod felől, téged akkor sem ér el.
A te szemed csak nézi, és meglátja a bűnösök bűnhődését.
Ha az URat tartod oltalmadnak, a Felségest hajlékodnak,
nem érhet téged baj, sátradhoz közel sem férhet csapás.

Zsolt 91,1-10.

ISTEN A MENEDÉKEM

Aki a Felséges rejtekében lakik, a Mindenható árnyékában pihen. (Zsolt 91,1)

Néhány évvel ezelőtt sógorommal, Einarral túráztunk Kelet-Norvégia hegyvidékein. Vittünk magunkkal ételt, vizet és kávét az útra, mely erdők és hegyek között vezetett. Hirtelen a napsütéses idő megváltozott, heves zivatar kerekedett. Ahogy esni kezdett, gyorsan egy hatalmas, csavart törzsű, széles és sűrű lombozatú fenyő alá húzódtunk. Letelepedtünk, megettük ebédünket, megittuk a kávét, jól éreztük magunkat.
Einar egyszer csak megszólalt: "Gondoltál már arra, hogy a zsoltáros hasonlót érezhetett a 91. zsoltár írásakor? Úgy érzem, mintha szó szerint az Úr védelmezne most bennünket."
Egy darabig nem szólaltunk meg. Éreztük, hogy az Úr átkarol minket. Menedéket találtunk a viharban aznap, de sokkal fontosabb Isten örök ígérete, hogy minden nap az ő oltalma alatt vagyunk. Olyan volt, mintha Isten a fülünkbe súgta volna: "Mindig pihenhettek az árnyékomban."

Imádság: Drága Istenünk, köszönjük örökké tartó szeretetedet, hogy minden oldalról körülfogsz minket és kezeidet rajtunk tartod (Zsolt 139,5). Ámen.

Isten árnyékában menedékre lelek.



Elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3958
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 23:08:16
Válasz #1700 Dátum: 2018. Augusztus 11. - 12:51:36

2018. augusztus 11. szombat

Jézus eltávozott onnan hajón egy lakatlan helyre egyedül. Amikor meghallotta ezt a sokaság, utána ment gyalog a városokból. Amikor Jézus kiszállt, és meglátta a nagy sokaságot, megszánta őket, és meggyógyította betegeiket. Amikor esteledett, odamentek hozzá tanítványai, és így szóltak hozzá: "Lakatlan ez a hely, és későre jár. Bocsásd el a sokaságot, hogy menjenek a falvakba, és vegyenek élelmet maguknak." Jézus azonban ezt mondta nekik: "Nem kell elmenniük: Ti adjatok nekik enni!" Ők pedig így válaszoltak: "Nincs itt egyebünk, csak öt kenyerünk és két halunk." Ő pedig ezt mondta: "Hozzátok ide nekem azokat!" Ekkor megparancsolta a sokaságnak, hogy telepedjenek le a fűre, aztán vette az öt kenyeret és a két halat, feltekintett az égre, megáldotta, megtörte a kenyereket és a tanítványoknak adta, a tanítványok pedig a sokaságnak. Miután valamennyien ettek és jóllaktak, összeszedték a maradék darabokat, tizenkét tele kosárral. Aki pedig evett, mintegy ötezer férfi volt az asszonyokat és a gyermekeket nem számítva.

Mt 14,13-21.

MINDENRE ELÉG

Jézus vette a kenyereket, hálát adott, és kiosztotta az ott ülőknek; ugyanúgy osztott a halakból is, amennyit kívántak. (Jn 6,11)

Én voltam a soros segítő a gyülekezet szombati ebédszolgálatában, és nyilvánvaló volt, hogy aznap teltház lesz. Egy önkéntes munkatárs benézett a terembe, 80 vendéget számolt, majd bejelentette, hogy még többen jönnek. A konyhai dolgozók egymásra néztek, hiszen a menüt kevesebb embernek készítették elő. Lassan elkezdtük előkészíteni a tányérokat, és a vendégek kezébe adtuk, ahogy érkezés után sorba álltak. Amikor végül felnéztünk, csodálkozva láttuk, hogy minden vendéget kiszolgáltunk. Még nagyobb meglepetésünkre elegendő ételünk volt, hogy második adagot is adjunk.
Amikor erre az esetre gondolok, eszembe jut, ahogy Jézus megvendégelte a sokaságot. Azon a napon a konyhában mi ugyanúgy, mint ahogy Jézus tanítványai, aggódtunk, hogy nem tudunk mindenkit megetetni. Végül, pont úgy, ahogy 2000 évvel ezelőtt, Isten gondoskodott a vendégeinkről.
Emberi természetünkből fakad aggódásunk, hogy talán nem lesz elég étel, idő, pénz vagy tehetség. Ezért elkezdünk túlságosan félni, hogy egyáltalán adjunk. De Isten nagyszerű ellátó. Amikor félünk, fontos, hogy eszünkbe jusson bizalmunkat Istenbe helyezni, és egyszerűen "adni nekik enni".

Imádság: Istenünk, add, hogy ne fáradjunk bele, hogy enni adjunk az éhezőknek. Ámen.

Szerény adományaimból Isten bőséget tud teremteni.


IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIKNEK NINCS ELÉG ENNIVALÓJUK!



Elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3958
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 23:08:16
Válasz #1701 Dátum: 2018. Augusztus 12. - 10:01:41
2018. augusztus 12. vasárnap

Semmit ne tegyetek önzésből, se hiú dicsőségvágyból, hanem alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál; és senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is. Az az indulat legyen bennetek, ami Krisztus Jézusban is megvolt:
mert ő Isten formájában lévén nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlő Istennel,
hanem megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel, emberekhez hasonlóvá lett, és magatartásában is embernek bizonyult;
megalázta magát, és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig.
Ezért fel is magasztalta őt Isten mindenek fölé, és azt a nevet adományozta neki, amely minden névnél nagyobb,
hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és földalattiaké;
és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére.

Fil 2,3-11.

ALÁZATOS SZÍV

Alázzátok meg tehát magatokat Isten hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket annak idején. (1Pt 5,6)

Évekkel ezelőtt a lelkipásztor egy férfi csendes napon arra buzdított bennünket, hogy amikor imádkozunk, térdeljünk le, és így gyakoroljuk az Isten iránti alázatot. Ez a fajta testhelyzet új volt számomra, de letérdeltem a többiek mellé, hogy meghajolhassak az Úr előtt. Annyira meghatódtam ettől az élménytől, hogy azután napi szinten letérdeltem imádság közben, hogy kimutassam tiszteletemet az Úrnak.
Most, a hetvenes éveimben térdfájdalmam miatt sokszor nem tudok térdelni. De továbbra is alázattal tudok az Úr elé jönni, mert Isten látja a szívemet függetlenül fizikai testtartásomtól. Így mindegy, hogy ülök, állok vagy térdelek, hálaadással figyelek Istenre.
Isten mindannyiunk alázatára vágyik, de az alázat nem mindig jön természetesen. Néha nehéz beismerni a tévedésünket, és megbocsátást kérni, lealacsonyító feladatokkal másokat szolgálni, vagy visszafogni magunkat teljesítményünk fényezésétől. De számunkra Jézus az alázat végső példája. Emberré lett, aki másoknak szolgált, és engedelmes volt a kereszthalálig (Fil 2,8). Így, amikor Jézusra nézünk, és kérjük Istent, hogy segítsen, megtanulhatjuk az alázatot.

Imádság: Urunk, kérünk, hogy követve a példádat, segíts meghajolni Isten előtt, és imádni őt igaz alázattal! Ámen.

Hogyan követem Jézust az alázat példájában?



Elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3958
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 23:08:16
Válasz #1702 Dátum: 2018. Augusztus 13. - 09:26:10
2018. augusztus 13. hétfő

Szenved-e valaki közöttetek? Imádkozzék! Öröme van-e valakinek? Énekeljen dicséretet! Beteg-e valaki közöttetek? Hívassa magához a gyülekezet véneit, hogy imádkozzanak érte, és kenjék meg olajjal az Úr nevében. És a hitből fakadó imádság megszabadítja a szenvedőt, az Úr felsegíti őt, sőt ha bűnt követett is el, bocsánatot nyer. Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok. Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének.

Jak 5,13-16.

AZ IMÁDSÁG AJÁNDÉKA

Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének. (Jak 5,16)

A férjem, Milt, nemrég ért haza egy férfiaknak tartott csendes napról. Amikor bementem a nappaliba, arra számítottam, hogy a kényelmes fekvőfotelében ül. De meglepetten láttam, hogy a kanapé mellett térdel nyitott Bibliájával maga előtt. Hozzászoktam, hogy Milt olvassa a Bibliáját, és imádkozik minden reggel, de nem térdeplő helyzetben.
Hosszú idő elteltével a szőnyegen bemélyedések kezdtek jelentkezni, mert nem csak egy "áldd meg ezt és azt" imát mondott el. Ehelyett Milt Isten szavát kereste, és az igeverseket arra használta, hogy minden családtagjáért név szerint imádkozzon. Most, évtizedekkel később a férjem imádkozása a családunkért továbbra is a leggyönyörűbb látvány az otthonunkban. Milt vékony és törékeny teste ellenére lélekben és imában hatalmas. Megnyugtat a tudat, hogy napi szinten közbenjár értem, a gyermekeinkért és unokáinkért. Milyen megfizethetetlen ajándék ez!

Imádság: Mennyei Atyánk! Köszönjük azokat, akik értünk imádkoznak. Segíts követni Jézus hű példáját, és imádkozni másokért! Ámen.

Az imádság egy megfizethetetlen ajándék, amit adhatok.


IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK ÉRTÜNK IMÁDKOZNAK!



Elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3958
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 23:08:16
Válasz #1703 Dátum: 2018. Augusztus 14. - 09:38:26

2018. augusztus 14. kedd

Aki pedig magot ad a magvetőnek, és eledelül kenyeret, megadja és megsokasítja vetőmagotokat, és megszaporítja "igazságotok gyümölcsét." Így mindenben meggazdagodtok a teljes tisztaszívűségre, amely hálaadást szül az Isten iránt általunk. Mert ennek a szolgálatnak az ellátása nemcsak a szentek szükségleteit elégíti ki, hanem sokakat hálaadásra is indít az Isten iránt. Mert e szolgálat eredményességéért dicsőítik majd az Istent, azért az engedelmességért, amellyel Krisztus evangéliumáról vallást tesztek, és azért a jószívűségetekért, amely irántunk és mindenki iránt megnyilvánul. És ők könyörögnek is értetek, és vágyódnak utánatok, mivel Isten jósága bőven kiáradt rátok. Hála legyen az Istennek kimondhatatlan ajándékáért!

2Kor 9,10-15.

ELEFÁNT A PERSELYBEN

Mindenki úgy adjon, ahogyan előre eldöntötte szívében, ne kedvetlenül vagy kényszerűségből, mert "a jókedvű adakozót szereti Isten". (2Kor 9,7)

Az orgonista játszott, és mindenki állva énekelt. Az adománygyűjtők lassan haladtak előre a gyülekezetben a perselyekkel. Minden úgy történt, ahogyan kellett, kivéve egy dolgot. Egy bolyhos plüsselefánt ült az egyik adománygyűjtő kosár tetején. A plüsselefánt látványa - az adománygyűjtők és a lelkész komoly tekintetétől övezve - majdnem hangos nevetésre késztetett.
A lelkész imádkozott, felajánlotta az ajándékokat Istennek, majd a szolgálat folytatódott. Ültem, gondolkodva azon az elefánton, és ez azóta is foglalkoztat. Mi van, ha ez volt az egyetlen dolog, amit az adakozó adni tudott? Ez valami értékes lehetett annak a személynek, egy személyes áldozat.
Ajándékaink nem pusztán a pénzünk, hanem a javaink, az időnk, az adottságaink és készségeink, a szeretetünk és törődésünk, az energiánk és szenvedélyeink is. Mindannyian egyediek vagyunk abban, hogy mit tudunk felajánlani Istennek. Ki vagyok én, hogy nevetek az adománygyűjtő kosárban lévő elefánton? Talán, amit felajánlok, meglep másokat. De ez nem számít, mert az ajándék Istené, akit kevésbé érdekel, hogy mit adunk, sokkal inkább, hogy milyen a hozzáállásunk.

Imádság: Istenünk! Segíts, hogy jókedvű adakozók legyünk, megörvendeztetve téged nagylelkűségünkkel. Ámen.

Ajándékaim Istentől jönnek, és megosztom őket másokkal.


IMÁDKOZZUNK, HOGY ÉRTÉKELJÜK ISTEN AJÁNDÉKAIT!



Elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3958
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 23:08:16
Válasz #1704 Dátum: 2018. Augusztus 15. - 09:55:48
2018. augusztus 15. szerda

Adjatok hálát az ÚRnak, hívjátok segítségül nevét, hirdessétek tetteit a népek közt! Énekeljetek, zengjetek zsoltárt neki, emlegessétek minden csodáját! Dicsőítsétek szent nevét, szívből örüljenek, akik keresik az URat. Folyamodjatok az ÚRhoz, az ő hatalmához, keressétek orcáját szüntelen! Emlékezzetek csodatetteire, amelyeket véghezvitt, csodáira és döntéseire, ti, Izráel utódai, kik szolgái vagytok, Jákóbnak fiai, kiket kiválasztott.

1Krón 16,8-13.

ISTEN MEGHALLGAT

Folyamodjatok az Úrhoz, az ő hatalmához, keressétek orcáját szüntelen! (1Krón 16,11)

Friss keresztényként küzdöttem, hogy megértsem az imádság fontosságát. Nem láttam a lényeget, és emiatt a lelki növekedésem kárt szenvedett.
Idővel megtanultam, hogy imádság nélkül nincs valódi kapcsolatom Istennel. Képtelenségnek tűnt, hogy Istent barátomnak szólítom, anélkül, hogy beszélnék és időt töltenék vele. Így kérdéseket tettem fel néhány barátomnak és gyülekezeti társamnak, mint például: "Mi a megfelelő ideje az imádságnak?" és "Mi a megfelelő módja?" Megtanultam, hogy az imádság a szívről szól, és nem az számít, hogy mikor és mit mondunk, mert Isten mindig meghallgat.
Az imádság egy utazás az Istenhez fűződő nagyszerű kapcsolatunkban. Ez egy kiváltság. Az imádkozás nem arról szól, hogy mit csinálunk, hanem arról, amit keresünk: egy mélyebb kapcsolatot Istennel. Ha ezt nyitott szívvel tesszük, Isten elvégzi a többit.

Imádság: Istenünk, segíts emlékezni, hogy bármikor, bárhol és bármiről imádkozhatunk hozzád. Köszönjük, hogy mindig meghallgatsz. "Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is; mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket... Ámen." (Mt 6,9-13)

Istenhez imádkozni egy csodálatos kiváltság.



Elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3958
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 23:08:16
Válasz #1705 Dátum: 2018. Augusztus 16. - 06:28:36
2018. augusztus 16. csütörtök

Ezért tehát nem vagytok többé idegenek és jövevények, hanem polgártársai a szenteknek és háza népe Istennek. Mert ráépültetek az apostolok és a próféták alapjára, a sarokkő pedig maga Krisztus Jézus, akiben az egész épület egybeilleszkedik, és szent templommá növekszik az Úrban, és akiben ti is együtt épültök az Isten hajlékává a Lélek által.

Ef 2,19-22.

A MI ALAPUNK

Mert más alapot senki sem vethet a meglevőn kívül, aki Jézus Krisztus. (1Kor 3,11)

Néhány évvel ezelőtt egy hurrikán következtében a lakásunkat elárasztotta a víz. Egyrészt e kellemetlen élmény miatt, másrészt mivel egy áradásra hajlamos patak partján élünk, elhatároztuk, hogy megemeljük a házunkat, megelőzve ezzel további károkat az esetleges viharoknál. Mikor a házat megemeltük, új alapot kellett építenünk. A folyamat olyan sok időt vett igénybe, hogy egy ideig máshol kellett élnünk, miközben alig vártuk, hogy a házunk felújítása elkészüljön. Ez két évbe telt.
A stresszel teljes időszak alatt depresszióba estem, és igen nehezen éltem meg minden egyes napot. Majd elkezdtem tanulmányozni a Bibliát, és kiépíteni egy mély és stabil kapcsolatot Jézussal. Nem csupán a házunknak lett új alapja, én is megújultam, Jézus szilárd tanítására alapozva az életem.
Mi, hívők, mindannyian egy közösség része vagyunk, és az egyházunk feje, Jézus Krisztus a sarokkövünk. A sarokkő egy olyan szilárd alap, amely a falakhoz csatlakozva tartja a szerkezet, s egyben az egész épület súlyát. Ezt tette Jézus, mikor meghalt éltünk a kereszten. Ő hordozta a vétkeink súlyát, és most mindnyájunkat összeköt a Szentlélek által. A hitünk Jézusra épül, és ő minden nap erőt ad, hogy megküzdjünk a feladatainkkal. Ő és az ő szeretete a szilárd alapja az életünknek.

Imádság: Köszönjük, Urunk, hogy hordozod vétkeink súlyát, és felemelsz minket, mikor elkeseredünk. Ámen.

Jézus lesz az életem sarokköve.



Elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3958
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 23:08:16
Válasz #1706 Dátum: 2018. Augusztus 17. - 17:25:35

2018. augusztus 17. péntek

Hiszen emlékeztek, testvéreink, a mi fáradozásunkra és vesződségünkre: éjjel és nappal dolgoztunk, hogy senkit meg ne terheljünk nálatok, és úgy hirdettük nektek az Isten evangéliumát. Ti vagytok a tanúim és az Isten: milyen szentek, igazak és feddhetetlenek voltunk közöttetek, akik hisztek. Aminthogy azt is tudjátok, hogy mint gyermekeit az apa, mindenkit egyenként intettünk és buzdítottunk, és kérve kértünk titeket: éljetek az Istenhez méltó módon, aki az ő országába és dicsőségébe hív titeket. Ezért mi is szüntelenül hálát adunk az Istennek, hogy amikor hallgattátok az Istennek általunk hirdetett igéjét, nem emberi beszédként fogadtátok be, hanem Isten beszédeként, aminthogy valóban az, és annak ereje munkálkodik is bennetek, akik hisztek.

1Thessz 2,9-13.

AZ EVANGÉLIUM HIRDETÉSE

Mert az egész törvény ebben az egy igében teljesedik be: "Szeresd felebarátodat, mint magadat." (Gal 5,14)

Gyermekkoromban édesanyám volt a vasárnapi iskolai tanítónk. Azt javasolta, úgy tekintsünk magunkra, mint tükörre, amely Jézus szeretetét tükrözi mások felé a cselekedetek által.
Évekig azt hallottam, hogy a keresztényeknek tanúskodniuk kell Jézus mellett. Mivel úgy gondoltam, hogy ez komoly összeütközést jelent a nem hívőkkel, sokat vívódtam.
Kevésbé zavar, amikor édesanyám tanácsára gondolok, hogy tükrözzük Jézus szeretetét. Még ma sem szívesen konfrontálódok másokkal Krisztus miatt. Ugyanakkor megnyugvást ad, hogy mások látják Jézus szeretetét abban a szeretetben, amit én adok, akár személyesen, akár lelki írásaimon keresztül.
A szeretet is egy módja az evangélium hirdetésének. Mindnyájunknak szól az üzenet, hogy szeressük egymást. Ez a végső célja az életünknek. Ha szolgálunk egymásnak, a szeretetünket fejezzük ki. Azt adjuk tovább, amit az Úrtól kaptunk. Ha egymásnak szolgálunk, az Úrnak szolgálunk, és minden cselekedetünk a hitünket igazolja.

Imádság: Köszönjük Istenünk, hogy Krisztust tükrözhetjük mások felé. Köszönjük, hogy a te fényed világít rajtunk keresztül. Ámen.

Hogyan hirdetem az evangéliumot?


IMÁDKOZZUNK A HITOKTATÓKÉRT!



Elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3958
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 23:08:16
Válasz #1707 Dátum: 2018. Augusztus 18. - 10:12:27
2018. augusztus 18. szombat

Tanítványaihoz pedig így szólt: "Ezért mondom nektek: ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, se testetekért, hogy mivel ruházkodjatok, mert több az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál. Nézzétek meg a hollókat: nem vetnek, nem is aratnak, nincsen kamrájuk, sem csűrük, Isten mégis eltartja őket. Mennyivel értékesebbek vagytok ti a madaraknál! De aggodalmaskodásával ki tudná közületek akár egy arasznyival is meghosszabbítani életét? Ha tehát a legcsekélyebbre sem vagytok képesek, miért aggódtok a többi miatt? Nézzétek a liliomokat, miként növekednek: nem fáradoznak, nem is fonnak, de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözött úgy, mint ezek közül bármelyik. Ha pedig a mező füvét, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, az Isten így öltözteti, mennyivel inkább titeket, kicsinyhitűek!"

Lk 12,22-28.

A JELEN SZÁMÍT

De aggódásával ki tudná közületek meghosszabbítani életét akár egy perccel is? (Lk 12,25)

Aggódás töltött el. Tudni akartam, mit hoz a jövő, hogy kezemben tarthassam az életemet. De ez lehetetlen volt. Minél többet gondolkodtam a jövőn, annál inkább aggódni kezdtem. Úgy döntöttem, hogy sétálok egyet, és azon gondolkodom, vajon mit tartogat a jelen. A séta közben az út menti fákon ücsörgő madarak csicsergése elterelte a figyelmemet. A madarak boldognak és élénknek tűntek. Néhány olyan alapvető kérdést tettem fel magamnak, amelyeket még előtte sohasem. Hogyan gondoskodnak a madarak a jövőjükről? Mijük van, amit továbbadhatnak gyermekeiknek? Semmi! Ezek a madarak úgy élik a mindennapokat, hogy nem tudják, mit hoz a holnap. A saját életritmusuk szerint élnek. Azt demonstrálják, hogy az élet csupán egy pillanat.
Ezért mondta Krisztus: Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja (Mt 6,34). Minden pillanatunk értékes, soha vissza nem térő. Ha követjük Krisztus tanítását, nem hagyjuk, hogy gondjaink ellopják az örömünket, hanem kincsként tekintünk a jelen pillanatra és az azt követőkre.

Imádság: Drága Urunk, adj bátorságot, hogy a jelenben éljünk, és aggodalmainkat a te válladra helyezzük! Ámen.

Isten szeretete állandó, soha nem múlik el.


IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK PÉNZÜGYI GONDOKKAL KÜZDENEK!



Elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3958
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 23:08:16
Válasz #1708 Dátum: 2018. Augusztus 19. - 10:50:02
2018. augusztus 19. vasárnap

Ezért vagyok én, Pál, a Krisztus Jézus foglya értetek, a pogányokért. Ha ugyan hallottatok az Isten kegyelme megbízásáról, amelyet nekem adott a ti javatokra, amikor kijelentésével ismertette meg velem a titkot, ahogy előbb röviden megírtam. Ha elolvassátok, megtudhatjátok belőle, hogyan értem én a Krisztus titkát, amely más nemzedékek idején nem vált ismertté az emberek fiai előtt úgy, ahogyan most kijelentette szent apostolainak és prófétáinak a Lélek által: hogy tudniillik a pogányok örököstársaink, velünk egy test, és velünk együtt részesek az ígéretben is Krisztus Jézusért az evangélium által. Ennek lettem szolgájává az Isten kegyelmének ajándékából, amelyben hatalmának ereje által részesített engem. Nekem, minden szent között a legkisebbnek adatott az a kegyelem, hogy a pogányoknak hirdessem a Krisztus mérhetetlen gazdagságát, és hogy világossá tegyem mindenki előtt, mi ama titok megvalósulásának a rendje, amely el volt rejtve öröktől fogva Istenben, mindenek teremtőjében; és hogy ismertté legyen most az egyház által a mennyei fejedelemségek és hatalmasságok előtt az Isten sokféle bölcsessége. Ez felel meg örök végzésének, amelyet megvalósított Krisztus Jézusban, a mi Urunkban: őbenne van bátorságunk és szabad utunk bizodalommal a benne való hit által.

Ef 3,1-12.

FELFOGHATATLAN KEGYELEM

Nekem... adatott az a kegyelem, hogy a pogányoknak hirdessem Krisztus mérhetetlen gazdagságát. (Ef 3,8)

A Smithsonian Intézet* gyűjteményében több mint 150 millió tárgy található. Ha napi 8 órában csak 2 percet szánunk egy tárgy megtekintésére, majdnem 2000 év alatt jutnák a végére. Én két percnél jóval tovább néztem a kiállított darabokat. Több tízezer évig tartott volna a kiállítás megtekintése, s akkor még semmit sem tudnék a tárgyak mögött rejlő történetekről.
Isten mélységeit kutatva végtelenül sok izgalmas rejtély vár ránk. Mielőtt Pál keresztény lett, szigorú, törvényeskedő farizeus volt. Mikor a Krisztusban való hit által elkezdte megérteni Isten megváltó tervét a zsidókra és a pogányokra nézve, ez olyan lehetett, mintha belépett volna a Smithsonianba. Bizonyára lenyűgözte az újonnan felfedezett kegyelem mindent elsöprő, túláradó természete. Minden friss meglátás Isten kedvességének és irgalmának új dimenzióit tárta fel számára. Pál Isten kegyelmének és szeretetének leírására gyakran használja a kifürkészhetetlen, semmihez sem fogható, felfoghatatlan szavakat.
Isten arra hív, hogy fedezzük fel ezeket a leírhatatlan csodákat, s Pállal együtt valljuk: "Ó, Isten gazdagságának, bölcsességének és ismeretének mélysége! Mily megfoghatatlanok az ő ítéletei, és mily kikutathatatlanok az ő útjai!" (Róm 11,33)
*Egy hatalmas oktatási, kutatási intézet és múzeum együttes (USA).

Imádság: Drága Istenünk, segíts meglátnunk kegyelmed kifürkészhetetlen gazdagságát! Ámen.

Isten szeretetének mélysége és szélessége lenyűgöző!



Elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3958
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 23:08:16
Válasz #1709 Dátum: 2018. Augusztus 20. - 08:26:04
2018. augusztus 20. hétfő

Dávid bizonyságtétele. Tarts meg engem, Istenem, mert hozzád menekültem!
Ezt mondom az ÚRnak: Te vagy az én Uram, rajtad kívül nincs, ami jó nekem.
A szentekben, akik a földön élnek, és a dicsőségesekben telik minden kedvem.
Sok fájdalmuk lesz azoknak, akik máshoz csatlakoznak. Nem mutatok be nekik vérrel kevert italáldozatot, még nevüket sem veszem ajkamra.
URam, te vagy osztályrészem és poharam, te tartod kezedben sorsomat.
Osztályrészem kies helyre esett, örökségem nagyon tetszik nekem.
Áldom az URat, mert tanácsot ad nekem, még éjszaka is figyelmeztet bensőm.
Az ÚRra tekintek szüntelen, nem tántorodom meg, mert a jobbomon van.
Ezért örül a szívem, és ujjong a lelkem, testem is biztonságban van.
Mert nem hagysz engem a holtak hazájában, nem engeded, hogy híved leszálljon a sírba.
Megismerteted velem az élet útját, teljes öröm van tenálad, örökké tart a gyönyörűség jobbodon.

Zsolt 16.

MENEDÉK A SEBESÜLTEKNEK

Mind örülnek majd, akik hozzád menekülnek. Örökké ujjonganak, mert oltalmazod őket. (Zsolt 5,12)

Néhány évvel ezelőtt egy természetvédelmi és természettudományi múzeumban vadgondozóként önkénteskedtem. Az volt a feladatom, hogy etessem és gyógyszerekkel kezeljem az állatokat, illetve tisztán tartsam kültéri élőhelyüket. Néhány állat, többek között két kopasz sas, olyan sérüléseket szenvedett, melyek akadályozták a vadonban való túlélést. A szárnyukon lévő lőtt sebek miatt nem tudtak repülni. Valahányszor beléptem nagy, bekerített helyükre, próbálták megemelni sérült, lecsüngő szárnyaikat, és rám vijjogtak. Sérüléseik ellenére, mely megváltoztatta életüket, a múzeumunk menedékének köszönhetően életben maradtak.
Ha sebeink megváltoztatják életünket, nekünk is van menedékünk. Akár fizikai, akár lelki sebektől szenvedünk, Isten a mi védelmezőnk. Ha megsérülünk, ő meggyógyít. A bátyám halála után, mikor a veszteség sebei töltötték be az életem, Isten "gyászomat örömre fordította" (Jer 31,13), amikor behívtam Jézust a szívembe. S mikor apám meghalt rákban, Isten megáldotta a szolgálatot, melyet az ő emlékére kezdtem el. Olyan voltam, mint szomorkodó, de mindig örvendező (2Kor 6,10). Isten be tudja kötözni összetört szívünket. Isten szeretetének oltalmában olyan vigaszt találunk, hogy "örömmel énekelünk".

Imádság: Vigasztaló és gyógyító Istenünk, köszönjük, hogy hozzád menekülhetünk, ha az élet megsebez minket. Ámen.

Mindenki boldog, aki az Úrhoz menekül! (Zsolt 2,12)