Szerző Téma: Mindennapi kenyerünk  (Megtekintve 269450 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3958
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 23:08:16
Válasz #1860 Dátum: 2019. Február 19. - 13:00:13

2019. február 19. kedd

A szeretet ne legyen képmutató. Iszonyodjatok a gonosztól, ragaszkodjatok a jóhoz, a testvérszeretetben legyetek egymás iránt gyengédek, a tiszteletadásban egymást megelőzők, a szolgálatkészségben fáradhatatlanok, a lélekben buzgók: az Úrnak szolgáljatok. A reménységben örvendezzetek, a nyomorúságban legyetek kitartók, az imádkozásban állhatatosak. A szentekkel vállaljatok közösséget szükségeikben, gyakoroljátok a vendégszeretetet. Áldjátok azokat, akik üldöznek titeket; áldjátok és ne átkozzátok. Örüljetek az örülőkkel, sírjatok a sírókkal. Egymással egyetértésben legyetek, ne legyetek nagyratörők, hanem az alázatosakhoz tartsátok magatokat. Ne legyetek bölcsek önmagatok szerint. Ne fizessetek senkinek rosszal a rosszért. Arra legyen gondotok, ami minden ember szemében jó.

Róm 12,9-17.

MŰKÖDŐ HIT

A testvérszeretetben legyetek egymás iránt gyengédek, a tiszteletadásban egymást megelőzők! (Róm 12,10)

Éppen egy étteremben voltam, amikor azt láttam, hogy a mellettem levő asztaltársaság imádkozott étkezés előtt. Ami ezután következett, az nagy hatást tett rám. A felszolgáló a következő pillanatban az egyik elegánsan öltözött hölgy ölébe ejtett egy tál ételt. A hölgy ahelyett, hogy dühbe gurult volna, és hívatta volna az üzletvezetőt, biztosította az ijedt felszolgálót, hogy minden rendben van. Napokig ez az eset járt a fejemben. Ez a csoport megmutatta a hitét, amikor imádkoztak a vacsoránál. De ennél fontosabb volt a hölgy könyörülete. Ezzel bizonyítékát adta hitének. Jóindulatát tucatnyi vacsoravendég látta.
Gyakran gondolok arra a napra, és eszembe jut, hogy mennyire elengedhetetlen a jóindulat és a könyörület a keresztény élethez. Tudni ezt könnyebb, mint megcselekedni. Munkánk, gyermekeink, társadalmi kötelességeink és kiterjedt családunk annyira be tudják tölteni gondolatainkat, hogy elfelejtjük megmutatni ezeket az értékeket. Azért imádkozom, hogy mások is meglássák Krisztust bennem, úgy, ahogyan én megláttam abban az éttermi asztaltársaságban. Engedjük minden nap, hogy Jézus világossága átragyogjon rajtunk!

Imádság: Kegyelmes Urunk, hadd legyünk naponként a te világosságod visszatükrözői! Ámen.

Mit tehetnék ma azért, hogy Krisztus fényét megmutassam ebben a világban?



Elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3958
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 23:08:16
Válasz #1861 Dátum: 2019. Február 20. - 10:01:46
2019. február 20. szerda

És láttam új eget és új földet, mert az első ég és az első föld elmúlt, és a tenger sincs többé. És a szent várost, az új Jeruzsálemet is láttam, amint alászáll a mennyből az Istentől, felkészítve, mint egy menyasszony, aki férje számára van felékesítve. Hallottam, hogy egy hatalmas hang szól a trónus felől: "Íme, az Isten sátora az emberekkel van, és ő velük fog lakni, ők pedig népei lesznek, és maga az Isten lesz velük; és letöröl minden könnyet a szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak." A trónuson ülő ezt mondta: "Íme, újjáteremtek mindent". És így szólt: "Írd meg, mert ezek az igék megbízhatók és igazak!" És ezt mondta nekem: "Megtörtént! Én vagyok az Alfa és az Ómega, a kezdet és a vég. Én adok majd a szomjazónak az élet vizének forrásából ingyen. Aki győz, örökölni fogja mindezt, és Istene leszek annak, az pedig fiam lesz.

Jel 21,1-7.

A GYŐZELEM JELKÉPEI

Aki győz, azt öltöztetik fehér ruhába, annak a nevét nem törlöm ki az élet könyvéből. (Jel 3,5)

Mindig nagy lelkesedéssel olvastam az olimpikon atlétákról. A doppingvétségről szóló beszámolók, az igazságtalan bírókról és manipulált eredményekről szóló vádak miatt azonban kezdtem keresni a győzelem más példaképeit is.
Ma jobban szeretem a kicsi, de figyelemreméltó győzelmeket szemlélni, amelyek mellett gyakran elmegyünk. Magával ragadnak egy édesanya erőfeszítései, aki hajnalban kel, a kiszámíthatatlan tömegközlekedést használja, és hosszú utat tesz azért, hogy gyermekei számára megteremtse a betevőt. Csodálom annak az erőfeszítését, aki éveken át függőségben élt, de új életet kezdett. Ösztönző számomra egy Sao Paulo külvárosában élő kőműves élete, akinek mindkét lábát amputálták, felesége elhagyta, és mégis tovább folytatta hivatását. Újra megházasodott, és egy magas követelményekkel járó munkakörbe került.
A sportban és az életben is szeretem azokat a történeteket, amelyek szereplői elszántan és bátran legyőzik a kihívásokat. Talán azért használja az üldözött keresztények bátorítására a Jelenések szerzője korának győzelmi jelképeit (palástokat, koronákat), hogy kitartással és hittel győzedelmeskedjenek. Amikor Istenre tekintünk, képesek leszünk kitartani és győzni minden akadály fölött.

Imádság: Istenünk, adj bátorítást a nehézségek között! Segíts kitartanunk és benned győzelmet találni! Ámen.

Az akadályok arra hívnak, hogy hitünkben kitartsunk.

IMÁDKOZZUNK A MINDENNAPOK HŐSEIÉRT!



Elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3958
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 23:08:16
Válasz #1862 Dátum: 2019. Február 22. - 11:48:31

2019. február 22. péntek

"Amikor pedig az Emberfia eljön az ő dicsőségében, és vele az angyalok mind, akkor odaül dicsősége trónjára. Összegyűjtenek eléje minden népet, ő pedig elválasztja őket egymástól, ahogyan a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől. A juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja." "Akkor így szól a király a jobb keze felől állókhoz: Jöjjetek, Atyám áldottai, örököljétek a világ kezdete óta számotokra elkészített országot. Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok, mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok, börtönben voltam, és eljöttetek hozzám. Akkor így válaszolnak neki az igazak: Uram, mikor láttunk téged éhezni, hogy enned adtunk volna, vagy szomjazni, hogy innod adtunk volna? Mikor láttunk jövevénynek, hogy befogadtunk volna, vagy mezítelennek, hogy felruháztunk volna? Mikor láttunk betegen vagy börtönben, hogy elmentünk volna hozzád? A király így felel majd nekik: Bizony, mondom néktek, amikor megtettétek ezeket akárcsak eggyel is a legkisebb atyámfiai közül, velem tettétek meg."

Mt 25,31-40.

NYÚJTS SEGÍTŐ KEZET!

A király így felel majd nekik: Bizony mondom nektek, valahányszor megtettétek ezeket akár csak eggyel is az én legkisebb testvéreim közül, velem tettétek meg. (Mt 25,40)

Néhány évvel ezelőtt a nyári vakációm során Roanokéba (Virginia) mentem egy missziós útra. Egy csoport a gyülekezetemből, valamint 600 további diák és tanár szolgált a városban. A mi feladatunk az volt, hogy alakítsuk át egy helyi ingyenes klinika alagsori részét. Munkánk magába foglalta a termek kifestését és kitakarítását, szekrények összeszerelését, és egy nagyobb falszakaszon egy kép felfestését.
A munka nehéz volt, különösen akkor, amikor a légkondicionáló elromlott. Ennek ellenére jól haladtunk, és a munkánk végeredménye mindnyájunkat büszkeséggel töltött el. Egy ütött-kopott és koszos pincerészt sikerült átalakítanunk használható egészségügyi raktárrá a klinika számára. Ezt a munkát a gondnok egyedül nem tudta volna elvégezni. Bár nem közvetlenül a betegekért dolgoztunk, mégis könnyebbé tettük az ott dolgozók munkáját, és segítettünk, hogy még jobban szolgálhassák a város közösségét.
Az alagsorban végzett munka volt az egyik legnagyobb lelki tapasztalat az életemben. Segítségével könnyebben megláttam, hogyan válhat mindenféle munka a szolgálat eszközévé mások számára. Úgy, ahogy Jézus arról a Mt 25-ben beszélt.

Imádság: Istenünk, bocsásd meg, ha saját szükségeinket előtérbe helyezzük, és segíts neked szolgálnunk! Ámen.

Isten segítségével változást hozhatok valaki életébe.



Elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3958
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 23:08:16
Válasz #1863 Dátum: 2019. Február 23. - 10:52:44
2019. február 23. szombat

Legyetek tehát türelemmel, testvéreim, az Úr eljöveteléig. Íme, a földművelő várja a föld drága gyümölcsét, és türelmesen várja, amíg az korai és késői esőt kap. Legyetek tehát ti is türelemmel, és erősítsétek meg a szíveteket, mert az Úr eljövetele közel van. Ne panaszkodjatok, testvéreim, egymásra, hogy el ne ítéltessetek! Íme, a bíró az ajtó előtt áll. Vegyetek példát, testvéreim, a szenvedésben és a türelemben a prófétákról, akik az Úr nevében szóltak. Íme, boldognak mondjuk azokat, akik tűrni tudtak a szenvedésekben. Jób állhatatosságáról hallottatok, és láttátok, hogyan intézte a sorsát az Úr; mert igen irgalmas és könyörületes az Úr. Mindenekelőtt pedig, testvéreim, ne esküdjetek se az égre, se a földre, se más egyébre. Hanem legyen a ti igenetek igen és a ti nemetek nem, hogy ítélet alá ne essetek.

Jak 5,7-12.

PANASZTÓL A MEGBOCSÁTÁSIG

Ne panaszkodjatok, testvéreim, egymásra! (Jak 5,9)

Egyik éjjel hirtelen heves szívverésre ébredtem, és még a torkom is kiszáradt. Rémálmomban a férjemmel egy családi kérdésben vitatkoztam. Valamikor régebben az egyik rokonom mélyen megbántott. Az idő múltával azt hittem, elfelejtettem az esetet, és megbocsátottam a rokonnak, aki ilyen mentális és érzelmi fájdalmat okozott nekem. Tudat alatt azonban még mindig nehezteltem a történtek miatt, és haragudtam rá, annyira mélyen, hogy folyamatosan panaszkodtam róla a férjemnek.
Ezen a bizonyos reggelen, a rossz álmom után Isten szólt hozzám Jakab fenti szavaival. Ahogy ezeken az igéken tűnődtem, elkezdtem megtapasztalni a szeretet tisztító lelkületét, amely az elmémbe és a szívembe hatolt, és magával hozta Isten békességét.

Imádság: Istenünk és Atyánk, szükségünk van a te gyógyító érintésedre. Segíts emlékeznünk számtalan áldásodra, hogy zsörtölődés és panaszkodás helyett szeretet és megbocsátás legyen az életünkben! Ámen.

Isten képes elvezetni engem a panasztól a megbocsátásig.



Elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3958
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 23:08:16
Válasz #1864 Dátum: 2019. Február 24. - 11:58:05
2019. február 24. vasárnap

Jézus még nem ért be a faluba, hanem azon a helyen tartózkodott, ahol Márta találkozott vele. A zsidók, akik vele voltak a házban, és vigasztalták, látták, hogy Mária hirtelen felállt, és kiment. Utánamentek tehát, mert azt gondolták, hogy a sírbolthoz megy, hogy ott sírjon. Mária pedig, amint odaért, ahol Jézus volt, meglátta őt, leborult a lába elé, és így szólt hozzá: "Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem." Amikor Jézus látta, hogy Mária sír, és a vele jött zsidók is sírnak, megrendült lelkében és háborgott, és megkérdezte: "Hova helyeztétek őt?" Azt felelték: "Uram, jöjj és lásd meg!" Jézus könnyekre fakadt. A zsidók ezt mondták: "Íme, mennyire szerette!" Közülük néhányan pedig így szóltak: "Ő, aki a vak szemét megnyitotta, nem tudta volna megtenni, hogy ez ne haljon meg?" Jézus - még mindig mélyen megindulva - a sírhoz ment: ez egy barlang volt, és kő feküdt rajta. Jézus így szólt: "Vegyétek el a követ." Márta, az elhunyt testvére így szólt hozzá: "Uram, már szaga van, hiszen negyednapos." Jézus azonban ezt mondta neki: "Nem mondtam-e neked, hogy ha hiszel, meglátod az Isten dicsőségét?" Elvették tehát a követ, Jézus pedig felemelte a tekintetét, és ezt mondta: "Atyám, hálát adok neked, hogy meghallgattál. Én tudtam, hogy mindig meghallgatsz, csak a körülálló sokaság miatt mondtam, hogy elhiggyék, hogy te küldtél engem." Miután ezt mondta, hangosan kiáltott: "Lázár, jöjj ki!" És kijött a halott, lábán és kezén pólyákkal körülkötve, arcát kendő takarta. Jézus szólt nekik: "Oldjátok fel, és hagyjátok elmenni!" Ekkor sokan hittek benne azok közül a zsidók közül, akik elmentek Máriához és látták, amit Jézus tett.

Jn 11,30-45.

JÉZUS KÖNNYEI

Jézus könnyekre fakadt. (Jn 11,35)

Gyermekkoromban egyik vasárnap az volt a feladat, hogy megtanuljunk egy igeverset. Átlapoztam a Bibliámat, hogy megtaláljam a létező legrövidebbet. Bingó! Rátaláltam a Jn 11,35-re, amely mindössze három szóból állt! Ezt még én is meg tudtam jegyezni!
Most, hogy már idősebb vagyok, és álltam már a családtagjaim és szeretteim koporsói mellett, és megkönnyeztem, amikor leeresztették őket a sírba, más fényben látom ezt az igeverset. Ó, hogy mennyire szerethette Jézus ezt a családot! Lázár temetkezési sírjánál állva, kicsorduló könnyekkel "Jézus sírt". És mennyire szeret Jézus mindnyájunkat! Még a legnehezebb időszakokban is, még akkor is, amikor sötétség vesz körül, még akkor is, ha a halál kopogtat az ajtónkon, ott áll Jézus, aki szeret minket, és velünk együtt sír.

Imádság: Drága Istenünk, köszönjük szeretetedet és együttérzésedet, és állandó jelenlétedet, ami körülvesz minket. "Atyánk, szenteltessék meg a te neved! Jöjjön el a te országod! Mindennapi kenyerünket add meg nekünk naponként. És bocsásd meg bűneinket, mert mi is megbocsátunk minden ellenünk vétkezőnek. És ne vígy minket kísértésbe!" Ámen. (Lk 11,2-4).

Amikor sírok, Jézus velem együtt sír.



Elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3958
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 23:08:16
Válasz #1865 Dátum: 2019. Február 25. - 10:17:09
2019. február 25. hétfő

Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által. Akik Krisztusba keresztelkedtetek meg, Krisztust öltöttétek magatokra. Krisztusban tehát nincs zsidó, sem görög, nincs szolga, sem szabad, nincs férfi, sem nő, mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban. Ha pedig Krisztuséi vagytok, akkor Ábrahám utódai vagytok, és ígéret szerint örökösök.

Gal 3,26-29.

MINDENKI HIVATALOS

Itt már nincs többé görög és zsidó, körülmetéltség és körülmetéletlenség, barbár és szkíta, szolga és szabad, hanem minden és mindenekben Krisztus. (Kol 3,11)

Nagy szegénységben nőttem fel, szüleim arató béresek voltak. Egyik nap meghallottam, hogy születésnapi partit szervez valamelyik szomszéd gyerek, akivel játszani szoktunk. Egész héten alig vártam, hogy mehessek a partira, és játszhassak a többi gyerekkel, tortát és fagylaltot ehessek, és része lehessek a mulatságnak. Egyetlen probléma volt csak ? nem hívtak meg. Le voltam sújtva. Ennyire még soha nem éreztem magam megbántottnak és elutasítottnak. Mindez csupán a társadalmi helyzetem miatt történt; a családom túlságosan szegény volt.
Hála Istennek, amiatt sosem kell aggódnom, hogy Krisztus testéből kizárjanak. A gyülekezetemben mindazok, akik szeretik Krisztust, komolyan megbánják bűneiket, és igyekeznek békében élni egymással, hivatalosak az úrvacsorára. Urunk nem vagyon vagy társadalmi helyzet alapján ítél, ellenben mindenkit meghív, hogy lakomájából részesedjen.
Miért is akarnánk kizárni bárkit abból, amit Isten csodálatos kegyelméből kínál nekünk? Végtére is mindannyian bűnösök vagyunk. Krisztus példáját követve mi is meghívhatunk másokat a keresztény közösség örömeibe.

Imádság: Drága Urunk, segíts, hogy mindig meglássuk mások szükségeit, és meghívjuk őket gyülekezeteinkbe és az Úr asztalához! Ámen.

Krisztus soha nem utasít el.

IMÁDKOZZUNK A KRISZTUSBAN VALÓ EGYSÉG ÖRÖMÉÉRT



Elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3958
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 23:08:16
Válasz #1866 Dátum: 2019. Február 26. - 10:36:31
019. február 26. kedd

Ezért tehát nem csüggedünk. Sőt ha a külső emberünk megromlik is, a belső emberünk mégis megújul napról napra. Mert a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk minden mértéket meghaladó nagy, örök dicsőséget szerez nekünk, mivel nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra, mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók.

2Kor 4,16-18.

ISTENT VILÁGOSABBAN LÁTNI

Mert hitben járunk, nem látásban (2Kor 5,7)

Három éves orvosi küzdelem után úgy tűnt, hogy a szemem állapota stabilizálódott. Úgy gondoltam, itt az ideje, hogy új szemüveget írassak fel magamnak, így hát előjegyeztettem a vizsgálatot. A látszerész azt mondta: "A mostani szemüveg jó, azonban az ön makula degenerációja (sárgafolt sorvadása) előrehaladott az elmúlt évben".
Letört a hír. A látásom soha nem lesz jobb, mint amilyen most, és az új szemüveg sem fog segíteni, gondoltam.
Félelmemet megosztottam azokkal a barátaimmal, akik korábban imádkoztak értem. Sokan bátorítottak bibliai versekkel és gondolataikkal, de a legnagyobb hatást mégis egy gospel egyik sora jelentette: "Nap mint nap, oh drága Uram, három dologért imádkozom: Hadd lássalak téged világosabban, hadd szeresselek téged nagyobb odaadással, hadd kövesselek téged hívebben". Most már az íróasztalom fölött van ez az idézet, és minden nap elgondolkozom rajta.
Természetesen nem a fizikai szemünkkel látjuk Istent, de "látjuk" Istent, amikor imádkozunk, olvassuk a Bibliát, és más keresztényekkel testvéri közösségben vagyunk. Ezek még közelebb visznek bennünket hozzá.

Imádság: Istenünk, kérünk, taníts, hogy rád figyeljünk, és vonj közelebb magadhoz minden nap! Ámen.

Amikor Istenre figyelek, a látásom mindig tökéletes.



Elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3958
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 23:08:16
Válasz #1867 Dátum: 2019. Február 27. - 12:33:47

2019. február 27. szerda

Akkor Jézus így szólt a sokasághoz és tanítványaihoz: "Az írástudók és farizeusok a Mózes székébe ültek. Tehát mindazt, amit mondanak, tegyétek meg és tartsátok meg, de cselekedeteiket ne kövessétek, mert beszélnek ugyan róla, de nem teszik. Súlyos és elhordozhatatlan terheket kötnek össze, és az emberek vállára rakják, de maguk az ujjukkal sem akarják azokat megmozdítani. Mindent csak azért tesznek, hogy feltűnjenek az embereknek: megszélesítik imaszíjaikat, és megnagyobbítják ruhájuk bojtjait; a lakomákon az asztalfőn és a zsinagógákban a főhelyeken szeretnek ülni; szeretik, ha köszöntik őket a tereken, és ha mesternek szólítják őket." "De ti ne hívassátok magatokat mesternek, mert egy a ti mesteretek, ti pedig mindnyájan testvérek vagytok. Atyátoknak se szólítsatok senkit a földön, mert egy a ti Atyátok, aki a mennyben van. Ne hívassátok magatokat tanítóknak se, mert egy a ti tanítótok: a Krisztus. Aki pedig a legnagyobb közöttetek, az legyen szolgátok! Mert aki felmagasztalja magát, megaláztatik, és aki megalázza magát, felmagasztaltatik."

Mt 23,1-12.

CSENDES SZOLGÁLAT

Aki a legnagyobb közöttetek, az legyen a ti szolgátok. (Mt 23,11)

Mikor anyukám lakója lett egy ápolási otthonnak, alkalmam nyílt megfigyelni sok idősgondozót. Emlékszem, amikor először megláttam Mannyt. Nagyon keményszívű fickónak tűnt, de éppen az ellenkezőjének bizonyult. Mindennap Manny segít az anyukájának megebédelni. Gyöngéden és gondosan eteti, egyszerre mindig csak egy kis kanállal. Azt hiszem, türelme és odaadása táplálóbb a mamájának, mint bármi a tányéron. Figyeltem, ahogy a többi segítő is dolgozott - kevés pénzért, mégis szeretettel és odafigyeléssel - azokért az emberekért, akik túl gyengék voltak, hogy magukat ellássák. Sok bentlakó még csak értékelni sem tudta a segítségüket.
A helyi hírek néha beszámolnak hősökről, akik valamilyen nagy szolgálatot tettek, és megérdemlik, hogy ezért elismerjék őket. Azonban sokan vannak olyanok, akik csendben a háttérben szolgálják a körülöttük lévőket nap, mint nap. Ők soha sem fognak megjelenni az esti hírekben. Biztos vagyok benne, hogy ők nem tartják magukat nagynak, mégis, én úgy látom, ők úgy szolgálnak, ahogyan azt Krisztus tanította. Jézus szavaival ők a "legnagyobbak közöttetek", a hűséges és kitartó szolgálatuknak köszönhetően.

Imádság: Nyisd meg a szemünket, Jézus, hogy lássuk azokat, akik türelemmel és irgalommal szolgálnak. Segíts tanulni példájukból, hogy mi is alázatosan szolgálhassunk azoknak, akikkel találkozunk. Ámen.

Ha egyedül csak Isten látja a munkámat, az elég.

IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK IDŐS EMBEREKET ÁPOLNAK!



Elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3958
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 23:08:16
Válasz #1868 Dátum: 2019. Február 28. - 10:04:12
2019. február 28. csütörtök

Majd ezt mondta Gedeonnak az ÚR: Még ez a nép is sok. Vezesd le őket a vízhez, hadd tegyem próbára őket ott! Amelyikről azt mondom neked, hogy menjen veled, az menjen veled. De akiről azt mondom neked, hogy ne menjen veled, az ne menjen. Akkor levezette a népet a vízhez, az ÚR pedig ezt mondta Gedeonnak: Mindazokat, akik nyelvükkel nyaldossák a vizet, ahogyan a kutya nyaldossa, állítsd külön; meg azokat is, akik letérdelve isznak! És azoknak a száma, akik kezüket a szájukhoz emelve szürcsöltek, háromszáz volt. A nép többi része letérdelve itta a vizet. Az ÚR ezt mondta Gedeonnak: Ezzel a háromszáz emberrel, akik szürcsöltek, szabadítlak meg benneteket, és adom a kezedbe Midjánt. A nép többi része pedig menjen haza! Akkor ez a nép magához vette az élelmet és amazoknak a kürtjeit. A többi Izráelből való férfit pedig elküldte, mindenkit a maga sátrába, és csak a háromszáz férfit tartotta magánál. Midján tábora alattuk volt a síkságon.
Azon az éjszakán ezt mondta neki az ÚR: Kelj föl, támadd meg a tábort, mert a kezedbe adtam azt! De ha félsz megtámadni, menj le előbb a legényeddel, Purával, a táborhoz. Hallgasd meg, miről beszélnek, akkor majd felbátorodsz és rá mersz támadni a táborra! Lement tehát legényével, Purával, egészen a tábori előőrsökig. Midján, Amálék és a keleti törzsek úgy ellepték a völgyet, mint egy sáskahad, tevéiknek nem volt se szeri, se száma: annyian voltak, mint a tenger partján a föveny. Amikor Gedeon odaért, egyikük éppen az álmát mesélte el a társának, és ezt mondta: Azt az álmot láttam, hogy egy kerek árpakenyér gurult le Midján táborára, és amikor a sátorhoz ért, úgy megütötte, hogy ledőlt; felfordította és összedőlt a sátor. A társa így felelt neki: Nem más ez, mint az izráeli Gedeonnak, Jóás fiának a fegyvere. Kezébe adta az Isten Midjánt és az egész tábort.

Bír 7,4-15.

ISTEN VEZETÉSÉT KÖVETVE

Ha az Úr nem építi a házat, hiába dolgoznak azon építői (Zsolt 127,1)

Az egyetemi misszió vezetősége hónapokon át azon dolgozott, hogy a tervezett aukción minél több anyagi támogatást szerezzünk. Mint a testület elnöke, gyakran találkoztam egy fiatal nővel, aki felajánlotta segítségét. Egy hónappal az esemény előtt bejelentette, hogy nem tudja kezelni a felelősséget, és otthagyott minket. Ezután egy másik önkéntes is visszalépett családi okok miatt, akitől a dekorációs munka függött. Ráadásul az anyám hospice gondozásba került, én meg teljesen szétestem. A rendezvény hetében az aukciós is kihátrált.
Amikor kezdtem pánikba esni, eszembe jutott Gedeon példája. Arra kérte Isten, hogy csökkentse le a katonáinak számát, hogy az izraeliek lássák, Isten az, aki megszabadítja népét. Gedeon követte Isten utasításait, és győzött a midianiták felett.
A vezetőségi értekezleten tudatosult bennünk, hogy Isten a helyzetünkön keresztül szól hozzánk. Nem volt szükségünk egy hadseregre; újra a céljainkra kellett összpontosítanunk, és Istenre hagyatkozni. Tehát imádkoztunk, hogy ő irányítson. Biztosak voltunk, hogy Isten majd gondoskodik rólunk. Sokkal kevesebb látogatónk volt, mint az előző évben, de a bevételünk több mint a duplája lett. Amikor imádságban Istenre figyelünk, és követjük őt, akkor Isten megtart minket.

Imádság: Emlékeztess minket, Urunk, hogy a mi terveink semmit sem érnek, ha azokban te nem szerepelsz! Ámen.

Amikor Isten céljaira koncentrálok, ő megtart engem.



Elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3958
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 23:08:16
Válasz #1869 Dátum: 2019. Március 01. - 10:40:05
2019. március 1. péntek

Mert ahogyan a test egy, bár sok tagja van, de a test valamennyi tagja, noha sokan vannak, mégis egy test, ugyanúgy a Krisztus is. Hiszen egy Lélek által mi is mindnyájan egy testté kereszteltettünk, akár zsidók, akár görögök, akár rabszolgák, akár szabadok, és mindnyájan egy Lélekkel itattattunk meg. Mert a test sem egy tagból áll, hanem sokból. Ha ezt mondaná a láb: "Mivel nem vagyok kéz, nem vagyok a test része", vajon azért nem a test része-e? És ha ezt mondaná a fül: "Mivel nem vagyok szem, nem vagyok a test része", vajon azért nem a test része-e? Ha a test csupa szem, hol lenne a hallás? Ha az egész test hallás, hol lenne a szaglás? Márpedig az Isten rendezte el a tagokat a testben, egyenként mindegyiket, ahogyan akarta. Ha pedig valamennyi egy tag volna, hol volna a test? Így bár sok a tag, mégis egy a test. Nem mondhatja a szem a kéznek: "Nincs rád szükségem", vagy a fej a lábaknak: "Nincs rátok szükségem!" Ellenkezőleg: a test gyengébbnek látszó részei nagyon is szükségesek, és amelyeket a test tisztességtelen részeinek tartunk, azokat nagyobb tisztességgel vesszük körül, és amelyek ékesség nélkül valók, azok nagyobb megbecsülésben részesülnek: az ékeseknek azonban nincs erre szükségük. Isten szerkesztette így a testet egybe: az alacsonyabb rendűnek nagyobb tisztességet adva, hogy ne legyen meghasonlás a testben, hanem kölcsönösen gondoskodjanak egymásról a tagok. És így ha szenved az egyik tag, vele együtt szenved valamennyi, ha dicsőségben részesül az egyik tag, vele együtt örül valamennyi. Ti pedig Krisztus teste vagytok, és egyenként annak tagjai.

1Kor 12,12-27.

MINDEN TAG ÉRTÉKES

A test gyengébbnek látszó tagjai nagyon is szükségesek. (1Kor 12,22)

Egy 20 kilós kukoricás zsákot cipeltem a házunkhoz vezető ösvényen. Mivel a megszokott gumicsizma helyett papucsot viseltem, megcsúsztam a kavicsos domboldalon. Nem sérültem meg, kivéve a kis lábujjamat, amelyre ráestem. Másnapra teljesen bekékült, és feldagadt. Bár időnként fel tudtam pócolni a lábam, mégis járkálnom kellett rajta napközben. Észrevettem, mennyire függ a testtartásom a kisujjamtól, amikor lépéskor ráhelyezem a testsúlyt, illetve amikor segíti az egyensúly megtartását. Több mint két hétig kellett figyelnem a járásomra, nehogy újra megsérüljek, és inkább a többi lábujjamat és a másik lábamat terheltem.
Most már mélyebben megértem, miről is beszél Pál apostol a Krisztus teste tagjainak leírásakor, miszerint a legkisebb tag is szükséges, és az egész test szenved, mikor az egyik tagja fáj. Ha ennyire törődöm a kisujjammal, jobban oda tudnék figyelni embertársaimra is, különösen azokra, akiket olyan könnyen mellőzök.

Imádság: Drága Istenünk, segíts támogatnunk Krisztus testének más tagjait, és figyelni azokra, akik úgy érzik, hogy velük nem törődnek. Ámen.

Ma hálás szeretnék lenni testem minden tagjának lehetőségeiért.



Elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3958
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 23:08:16
Válasz #1870 Dátum: 2019. Március 02. - 07:50:23
2019. március 2. szombat

Miután ezeket mondta Jézus, tekintetét az égre emelve így szólt: "Atyám, eljött az óra: dicsőítsd meg a te Fiadat, hogy a Fiú is megdicsőítsen téged, mivel hatalmat adtál neki minden halandó felett, hogy mindazoknak, akiket neki adtál, örök életet adjon. Az pedig az örök élet, hogy ismernek téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust. Én megdicsőítettelek téged a földön azzal, hogy elvégeztem azt a munkát, amelyet rám bíztál, hogy elvégezzem: és most te dicsőíts meg, Atyám, önmagadnál azzal a dicsőséggel, amely már akkor az enyém volt tenálad, mielőtt még a világ lett."

Jn 17,1-5.

ÜDVÖSSÉGEM TÖRTÉNETE

Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van. (Jn 5,24)

Gyermekként hallottam emberekről, akik nemcsak a templomba jártak, hanem az életük valahogy más volt, mint a többieké. Én is szerettem volna valami hasonlót. Nekem nem akart sikerülni "hinni", pedig az indulás jó volt. Szüleim gyermekkortól hitre próbáltak nevelni.
Ötven évesen is vártam, kerestem a csodát, a megszólítást, a megtérést. Egyszer csak jelek érkeztek, nem mindennaposak! Öten a közeli hozzátartozóim közül egy fél éven belül eltávoztak ebből a világból. Figyeltem az elmúlást, hiszen ötven felett már nekem is a "B oldal" forog.
Ez idő tájban fedezték fel az emberi géntérképet, ekkor találkoztam az "Élet rejtélye" című filmmel. A film, a felfedezések és a családi történések emlékei megállítottak. Mi van, ha mégis igaz, hogy "Megteremtette Isten az embert a maga képmására" (1Móz 1,27). Ez az egész bonyolult világ nem működik csak a véletlen szerint. Ma már tudom, hogy ennek a teremtettségnek én is a része vagyok. Mindannyian teremtettek, egyediek és drágák vagyunk Istennek. Volt egy szelíd hang, a keresztanyámé. Ő mindig állhatatosan imádkozott értem. Az imája meghallgattatott, én is hitre jutottam.

Imádság: Mennyei Atyánk, add, hogy tudjuk keresni a te akaratodat, azt megértve tehessük dolgainkat, hogy betöltse életünk a teremtésed célját! Ámen.

Boldogok leszünk, ha megértjük teremtettségünk célját!



Elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3958
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 23:08:16
Válasz #1871 Dátum: 2019. Március 03. - 10:08:24
2019. március 3. vasárnap

"Hasonló a mennyek országa egy királyhoz, aki számadást akart tartani szolgáival. Amikor hozzákezdett, vittek eléje egy szolgát, aki tízezer talentummal volt adósa. Mivel nem volt miből fizetnie, megparancsolta az úr, hogy adják el őt és feleségét, gyermekeit és mindenét, amije van, és fizessen. A szolga erre leborult előtte, és így esedezett: Légy türelemmel hozzám, és mindent megfizetek neked. Az úr pedig megszánta a szolgát, elbocsátotta, és elengedte az adósságát. Amikor azonban eltávozott az a szolga, összetalálkozott egyik szolgatársával, aki száz dénárral tartozott neki. Megragadta, fojtogatni kezdte, és ezt mondta neki: Fizesd meg, amivel tartozol! Szolgatársa ekkor leborult előtte, és így kérlelte: Légy türelemmel hozzám, és mindent megfizetek neked. De az nem engedett, hanem elmenve börtönbe vettette őt, amíg meg nem fizeti tartozását. Amikor szolgatársai látták, hogy mi történt, nagyon felháborodtak. Elmentek, és jelentették uruknak mindazt, ami történt. Akkor magához hívatta őt ura, és így szólt hozzá: Gonosz szolga, elengedtem minden tartozásodat, mivel könyörögtél nekem. Nem kellett volna-e neked is megkönyörülnöd szolgatársadon, amint én is megkönyörültem rajtad? Ekkor haragra lobbant ura, és átadta őt a hóhéroknak, amíg meg nem fizeti neki az egész tartozást. Így tesz majd az én mennyei Atyám is veletek, ha szívetekből meg nem bocsátotok, mindenki az ő atyjafiának."

Mt 18,23-35.

TÖREKVÉS A MEGBOCSÁTÁSRA

Amikor megkövezték Istvánt... térdre esett, és hangosan felkiáltott: Uram, ne ródd fel nekik ezt a bűnt! (ApCsel 7,59-60)

Ifjúkorom állandó haragban és keserűségben telt. 30 éves koromban tönkrement a házasságom. A Bibliára ebben a gyötrelemben találtam rá. Elhittem, hogy Krisztus által bűneim bocsánatot nyernek. Micsoda megkönnyebbülés és öröm! De a megbocsátással továbbra is gondom volt. Sokszor elolvastam az irgalmatlan szolga példázatát, de az eszem mégis azon járt, hogyan bántottak meg mások. Sok bántás jelentéktelen volt azokhoz képest, amelyeket hívő testvéreim meg tudtak bocsátani másoknak, a szívem mégis ragaszkodott a keserűséghez.
Egyszer aztán az ApCsel-t olvasva meglepődtem István imádságán, amikor halálra kövezték. Nem imádkozott segítségért, hogy tudjon megbocsátani ellenségeinek, nem vetette össze a megkövezés fájdalmát a keresztre feszítéssel, és nem intette magát, hogy Jézushoz hasonlóan neki is meg kell bocsátania. Helyette egyszerűen megállapította, hogy ami történik, az bűn, és imádkozott, hogy Isten ezt ne rója fel a csőcseléknek.
Elkezdtem hasonlóan imádkozni. Megállapítottam az ellenem elkövetett vétket, de nem próbáltam számba venni vagy elbagatellizálni. Imádkoztam, hogy az engem bántók jöjjenek Isten elé, és ő bocsássa meg minden cselekedetüket. Elképzeltem magamban életük filmjét, amelyből az ellenem elkövetett vétkek ki lettek törölve. Lassanként a szívem békességet talált.

Imádság: Irgalmas Istenünk, kérünk, szabadíts meg vétkeinktől és a nehezteléstől, hogy békességet leljünk! Ámen.

Isten kegyelme minden bűnt el tud törölni.

IMÁDKOZZUNK AZÉRT, AKINEK NEM TUDUNK MEGBOCSÁTANI!



Elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3958
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 23:08:16
Válasz #1872 Dátum: 2019. Március 04. - 09:39:56

2019. március 4. hétfő

Mózesnek, az ÚR szolgájának halála után ezt mondta az ÚR Józsuénak, Nún fiának, Mózes szolgájának: Az én szolgám, Mózes meghalt. Most azért indulj, kelj át itt a Jordánon, te és ez az egész nép arra a földre, amelyet én adok Izráel fiainak. Nektek adok minden helyet, ahová léptek, ahogyan megígértem Mózesnek. A pusztától és a Libánontól a nagy folyamig, az Eufrátesz folyamig, nyugat felé pedig a nagy tengerig a ti területetek lesz a hettiták egész országa. Senki sem állhat ellened egész életedben. Veled leszek, ahogy Mózessel is vele voltam. Nem maradok el tőled, nem hagylak el. Légy erős és bátor, mert te teszed ezt a népet annak az országnak az örökösévé, amelyről megesküdtem atyáiknak, hogy nekik adom. Csak légy igen bátor és erős, őrizd meg, és tartsd meg azt a törvényt, amelyet Mózes, az én szolgám parancsolt neked. Ne térj el tőle se jobbra, se balra, hogy boldogulj mindenütt, amerre csak jársz. Ne hagyd abba ennek a törvénykönyvnek az olvasását, hanem tanulmányozd éjjel-nappal, őrizd meg, és tartsd meg mindazt, ami ebben meg van írva. Akkor sikerrel jársz utadon, és boldogulsz. Megparancsoltam neked, hogy légy erős és bátor. Ne félj, és ne rettegj, mert veled van Istened, az ÚR, mindenütt, amerre csak jársz.

Józs 1,1-9.

CSÓKOK A TENYÉRBEN

Légy erős és bátor. Ne félj, és ne rettegj, mert veled van Istened, az Úr mindenütt, amerre csak jársz. (Józs 1,9)

Amikor a kislányom kétéves lett, el kellett vinnem bölcsődébe, hogy munkába állhassak. Szörnyen nehezére esett az elválás, a nyakamba csimpaszkodott, és sírt, amikor ott akartam hagyni.
Az egyik napon megfogtam a kezét, és néhányszor megcsókoltam a tenyerét. Majd ugyanezt tettem a másik kezével is. "Így ni!" - mondtam. "Most már csókok vannak a tenyeredben. Ha félnél, csak nyiss ki néhány csókot, és tudni fogod, hogy itt vagyok veled, és visszajövök érted. Ez erőt és bátorítást ad majd neked." És ez működött! A kislányom már 12 éves, és a "csókok a tenyérben" még mindig az alvás előtti rituálé része.
Amikor aggodalom fog el, a Józs 1,9 igéje kicsit hasonló számomra. Ismételgetem magamnak, és arra emlékeztet, hogy Isten velem van, és bármi fenyegető dologgal szembenézhetek. Ha visszatekintek, azt látom, hogy ez az ige igaz volt egész eddigi életemre. Megtapasztaltam nehéz időket, de Isten mindenkor velem volt, megtartott, vigasztalt, és megerősített.

Imádság: Szentlélek Isten, amikor eltölt minket az aggodalom vagy a félelem, nyújts vigaszt, emlékeztetve állandó jelenlétedre és irántunk való szeretetedre. Ámen.

A Szentírás vigasztalást nyújt, amikor aggodalmaskodom.

IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIKET ELTÖLT AZ AGGODALOM!



Elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3958
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 23:08:16
Válasz #1873 Dátum: 2019. Március 06. - 09:30:37
2019. március 6. szerda

A sokaság rájuk támadt, az elöljárók pedig letépették ruhájukat, és megbotoztatták őket. Sok ütést mértek rájuk, majd börtönbe vetették őket, és megparancsolták a börtönőrnek, hogy gondosan őrizze őket. Az pedig, mivel ilyen parancsot kapott, a belső börtönbe vetette őket, és a lábukat kalodába zárta. Éjféltájban Pál és Szilász imádkozott, és énekkel magasztalta az Istent. A foglyok pedig hallgatták őket. Ekkor hirtelen nagy földrengés támadt, úgyhogy megrendültek a börtön alapjai, hirtelen kinyílt minden ajtó, és mindegyikükről lehulltak a bilincsek. Amikor a börtönőr felriadt álmából, és meglátta, hogy nyitva vannak a börtönajtók, kivonta a kardját, és végezni akart magával, mert azt hitte, hogy megszöktek a foglyok. Pál azonban hangosan rákiáltott: "Ne tégy kárt magadban, mert valamennyien itt vagyunk!" Erre az világosságot kért, berohant, és remegve borult Pál és Szilász elé; majd kivezette őket, és ezt kérdezte: "Uraim, mit kell cselekednem, hogy üdvözüljek?" Ők pedig így válaszoltak: "Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz mind te, mind a te házad népe!"

ApCsel 16,22-31.

HAMVAZÓSZERDA

Áldom az Urat mindenkor, állandóan őt dicséri szám. (Zsolt 34,2)

Döbbenten olvastam az üzenetet. Sok száz kilométerre édesanyám a rákbetegséggel való küzdelmének végéhez közeledett. Két hete még erős és bizakodó volt. Érzelmeim teljesen elborítottak: düh, hogy nem lehetek közel hozzá; bánat, hogy soha nem lesz már úgy, mint régen; és rémület, miközben eszeveszetten kerestem valamit, bármit, hogy segíthessek rajta. Imádságomban felkiáltottam: "Uram, nem tudom, mit tegyek"!
Mindannyian találkozunk olyan helyzetekkel, amelyek kicsúsznak a kezünkből. Pál és Szilász azonban mutatott egy követendő utat. Láncokba verve hevertek egy sötét tömlöcben, testük a botütésektől összeverve, nem voltak urai a körülményeknek. Mégis imádkoztak, és énekkel magasztalták Istent, a fogolytársaik pedig figyelték őket. Isten meghallgatta imáikat, és válaszképpen kiszabadította őket a fizikai börtönükből. Majd megszabadította a börtönőrt és családját a lelki börtönből.
Annak a napnak keserű pillanataiban Isten dicsőítését választottam, felcserélve a keserűséget Isten jelenlétéért való hálaadással. A veszteség fölötti bánat helyét átvette a hálaadás mindazért, amim van, és az örökkévalóság ígéretéért. A rémület elmúlt, és beköltözött a békesség. Amikor tanácstalanok vagyunk, tehetjük azt, amit mindig tudunk: magasztalhatjuk Istent, és bízhatunk, hogy megszabadít minden aggodalomtól.

Imádság: Drága Istenünk, segíts, hogy neved dicsérete legyen mindig ajkunkon és szívünkben! Ámen.

Ha Istent magasztalom, aggodalmaim eltörpülnek.



Elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3958
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 23:08:16
Válasz #1874 Dátum: 2019. Március 07. - 10:07:59
2019. március 7. csütörtök

Hogy megismerjem őt és feltámadása erejét, valamint a szenvedéseiben való részesedést, hasonlóvá lévén az ő halálához, hogy valamiképpen eljussak a halottak közül való feltámadásra. Nem mintha már elértem volna mindezt, vagy már célnál volnék, de igyekszem, hogy meg is ragadjam, mert engem is megragadott a Krisztus Jézus. Testvéreim, én nem gondolom magamról, hogy már elértem, de egyet teszek: ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért.

Fil 3,10-14.

NÉZZ ELŐRE!

Ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának Krisztus Jézusban adott jutalmáért. (Fil 3,13-14)

Férjemmel, Jimmel nagyon szeretjük a gondozott zöldséges kertünket. Mindennél jobban kedveljük a friss zöldségeket, és a növények hosszú egyenes sorai egyfajta sikerélményt adnak.
Jim kamionsofőr volt, és néha több napig is távol volt otthonról. Gondoltam, hogy segítek neki a retekültetvény megkapálásával. Felültem a traktorunkra, beindítottam, sebességbe tettem, és nekivágtam az ültetvény sorainak. Jim figyelmeztetett már korábban: "Ha traktorral kapálsz a sorok között, soha nem nézz hátra! Ha megfordulsz, a sor görbe lesz." Megfeledkezve a tanácsáról, egyszer hátranéztem. Amikor a sor végére értem, megfordultam, hogy megszemléljem a munkámat. Rémülten láttam, hogy egy nagy szakaszon a retekpalánták a gyökerükkel felfelé virítottak. Az sem használt, amikor visszadugdostam őket. Az egész szakasz kipusztult.
Hívőként is kísértést jelenthet, hogy hátratekintgessünk. De ha túl sokat összpontosítunk a múlt hibáira, elfelejthetjük, hogy Jézus megbocsátotta bűneinket. Pál apostol egy jobb utat ajánl: törekedjünk arra a jutalomra, amely azokra vár, akik követik Jézus Krisztust, és tanulnak a példájából. Szegezzük tekintetünket Jézusra, hitünk szerzőjére és beteljesítőjére (Zsid 12,2).

Imádság: Istenünk, nem a múlt hibáira akarunk tekinteni, hanem azon az úton járni, melyet Jézus szánt nekünk! Ámen.

Isten megbocsátotta bűneimet, reménységgel nézhetek előre.

IMÁDKOZZUNK A MÚLT EMLÉKEIVEL KÜSZKÖDŐKÉRT!