Szerző Téma: Mindennapi kenyerünk  (Megtekintve 277693 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4065
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 09:56:06
Válasz #1980 Dátum: 2019. Július 06. - 07:28:15

2019. július 6. szombat

Dávidé, abból az időből, amikor eszelősnek tettette magát Abimeleknél, aki aztán elkergette, ő pedig elment.
Áldom az URat mindenkor, állandóan őt dicséri szám.
Az ÚRral dicsekszik lelkem. Hallják ezt az alázatosak, és örülnek.
Hirdessétek velem az ÚR nagyságát, magasztaljuk együtt az ő nevét!
Az ÚRhoz folyamodtam, és ő meghallgatott, megmentett mindattól, amitől rettegtem.
Örömre derülnek, kik rátekintenek, nem pirul az arcuk.
Kiáltott a nyomorult; az ÚR meghallgatta, és minden bajából kiszabadította.
Az ÚR angyala őrt áll az istenfélők mellett, és megmenti őket.
Érezzétek, és lássátok, hogy jó az ÚR! Boldog az az ember, aki hozzá menekül.

Zsolt 34,1-9.

VALÓDI FÉNY

Isten megvigasztal minket minden nyomorúságunkban, hogy mi is megvigasztalhassunk másokat minden nyomorúságban azzal a vigasztalással, amellyel Isten vigasztal minket. (2Kor 1,4)

Súlyos depresszióban szenvedtem. A válságos időszak után azonban gondolataimat a Mennyei Atyámra összpontosítottam, akinek gondoskodása és jelenléte állandó volt azokban a nehéz napokban. Hálát adtam Istennek családomért, akik segítettek, feltétel nélküli szeretetet és kitartást tanúsítva. Köszönetet mondtam az orvosokért, a gyógyszerekért, és a gyógyulásomért, felépülésemért imádkozó emberekért. Mindenekelőtt megköszöntem Istennek, hogy gondoskodott rólam, amikor képtelen voltam magamat ellátni.
A megtapasztalások megerősítettek abban, hogy én is irány-mutatást és bátorítást nyújthatok egyetemi lelkészi szolgálatom során másoknak, amikor ők vannak krízishelyzetben. Micsoda kiváltság az Istennek szolgálni! Milyen nagy felelősség másokat Jézushoz vezetni! A Szentlélek késztetésével, a megváltás örömhírét hirdetve alázatra indít az a tudat, hogy még a krízishelyzetekben is áldások közvetítői lehetünk mások számára.

Imádság: Mindenható Istenünk, köszönjük, hogy ránk ragyogtattad fényedet, és kivezettél a gyötrelem mélységeiből. Szereteted a gyógyulásunk forrása és életünk kútfeje. Ámen.

Isten a krízist a szolgálat lehetőségévé formálhatja át.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4065
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 09:56:06
Válasz #1981 Dátum: 2019. Július 07. - 15:03:24
2019. július 7. vasárnap

Jól vigyázzatok tehát, hogyan éltek; ne esztelenül, hanem bölcsen, kihasználva az alkalmas időt, mert az idők gonoszak. Éppen azért: ne legyetek meggondolatlanok, hanem értsétek meg, mi az Úr akarata.

Ef 5,15-17.

A HÁTRALÉVŐ IDŐ

Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk! (Zsolt 90,12)

Fiatalkoromban a nyár végtelen hosszúságúnak tűnt. Most, hogy a 65. életévemet is betöltöttem, már nem ez a helyzet. Különösen akkor veszem észre az idő múlását, amikor a szobakerékpáromat taposom. A rajta lévő kijelző monitor minden szükséges információt megad. Én azonban különösen két adatra figyelek: az eltelt és a még hátralévő időre.
Mai igeszakaszunk az efézusi levélből arra figyelmeztet, hogy bölcs módon éljünk, "kihasználva az alkalmas időt" (5,16). Amikor visszatekintek életem elmúlt idejére, látom, hogy nem voltam nagyon bölcs. Talán ezért is szeretnék a hátralévő időben azokra a dolgokra összpontosítani, amelyeket Isten akar, hogy tegyek a jövőben.
Hogyan valósíthatom meg ezt? Kiindulópontként teljességgel meg kell értenem, hogy az idő csupán egy villanás az élet forgatagában. Isten megteremti, és elénk hozza a lehetőségeket. Ha én viszont kifogásokat keresek, elszalasztom azokat, hogy segíthessek a rászoruló embereknek. Az óra ketyeg. Mostantól a tétovázás helyett figyelni szeretnék Istenre, és azonnal nekilátni a feladatnak.

Imádság: Mennyei Atyánk, segíts bölcsen kihasználni az időt a neked végzett szolgálatban! Ámen.

Ki fogom használni az időt, melyet Isten adott számomra.


IMÁDKOZZUNK A NYUGDÍJASOKÉRT!



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4065
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 09:56:06
Válasz #1982 Dátum: 2019. Július 08. - 09:15:25
2019. július 8. hétfő

Ez szó szerint az a levél, amelyet Jeremiás próféta Jeruzsálemből küldött a foglyok közt megmaradt véneknek és papoknak, prófétáknak és az egész népnek, akiket fogságba vitt Nebukadneccar Jeruzsálemből Babilóniába, miután Jekonjá király, az anyakirálynő, az udvari emberek, Júda és Jeruzsálem vezetői, a mesteremberek és a várépítők elkerültek Jeruzsálemből. Elászá, Sáfán fia és Gemarjá, Hilkijjá fia által küldte el, akiket Cidkijjá, Júda királya küldött Nebukadneccar babilóniai királyhoz Babilonba: Így szól a Seregek URa, Izráel Istene az egész fogoly néphez, amelyet fogságba vittek Jeruzsálemből Babilóniába: Építsetek házakat, és lakjatok bennük! Ültessetek kerteket, és egyétek azok gyümölcsét! Házasodjatok, szülessenek fiaitok és leányaitok! Házasítsátok meg fiaitokat, és adjátok férjhez leányaitokat! Szüljenek azok fiúkat és lányokat! Szaporodjatok, és ne fogyjatok! Fáradozzatok annak a városnak békességén, ahová fogságba vitettelek benneteket, és imádkozzatok érte az ÚRhoz, mert annak békességétől függ a ti békességetek is! Ezt mondja a Seregek URa, Izráel Istene: Ne engedjétek, hogy rászedjenek benneteket a próféták és a jósok, akik köztetek vannak, és ne hallgassatok az álmodók álmaira! Mert hazugságot prófétálnak nektek az én nevemben; nem küldtem őket - így szól az ÚR. Ezt mondja az ÚR: Majd ha eltelik a babiloni hetven esztendő, akkor gondom lesz rátok, és valóra váltom azt a jó szót, hogy visszahozlak benneteket erre a helyre. Mert csak én tudom, mi a tervem veletek - így szól az ÚR -: békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek. Ha segítségül hívtok, és állhatatosan imádkoztok hozzám, akkor meghallgatlak benneteket. Megtaláltok engem, ha kerestek és teljes szívvel folyamodtok hozzám. Megtaláltok engem - így szól az ÚR -, jóra fordítom sorsotokat, összegyűjtlek benneteket minden nép közül és minden helyről, ahová szétszórtalak - így szól az ÚR -, és visszahozlak erre a helyre, ahonnan fogságba vitettelek benneteket.

Jer 29,1-14.

VIGASZTALÁS

Mert csak én tudom, mi a tervem veletek - így szól az ÚR -: jólétet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövő az, amelyet nektek szánok. (Jer 29,11)

A fenti igevers az egyik legkedveltebb a kívülről való megtanulásra. És annak is kell lennie. Ez egy csodálatos, bátorító igevers. De sokan nem veszik észre, hogy ez az ige a száműzetésben lévőknek szóló levél része. A zsidókhoz szól, akikre még 70 év fogság vár. Ezeket a szavakat Isten nem boldog, nyugodt életű emberekhez címezte, akik kényelmes házaikban, kellemes családi körben élnek. Olyan emberekhez szól, akiknek nyomorúságban van részük.
Könnyű vigasztalást találni benne, ha nem nézzük a szövegkörnyezetet. Azt megfigyelve azonban még nagyobb jelentősége van. Különösen igaznak találtam ezt, amikor a rákbetegséggel harcoltam. Számomra a rák nem büntetés volt, ahogy a zsidó nép számára a fogság, de életem legsanyarúbb időszakaként tartom számon. Néha kicsit, néha nagyon féltem a jövőm miatt. De legtöbbször nagyobb békességem volt, mint azt egy negyvenéves, mellrákkal küzdő feleségtől és anyától várnánk.
Ez a békesség Istentől jött, aki jót és nem romlást tervezett számomra. Annyira hálás vagyok, hogy ugyanazok a szavak, amelyek vigasztalást nyújtottak a zsidó népnek évezredekkel ezelőtt, ma is vigasztalni tudnak.

Imádság: Urunk, köszönjük vigaszod a nehéz időkben. Segíts éreznünk jelenlétedet ilyen körülmények között is! Ámen.

Isten minden helyzetben a vigasz szavaival szól hozzám.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4065
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 09:56:06
Válasz #1983 Dátum: 2019. Július 09. - 09:32:48

2019. július 9. kedd

Te fakasztasz forrásokat a völgyekben, hogy folydogáljanak a hegyek között.
Megitatnak minden mezei vadat, a vadszamarak csillapíthatják szomjukat.
Fölöttük laknak az égi madarak, sűrű lombok között énekelnek.
Megöntözöd onnan fentről a hegyeket, alkotásaid gyümölcsével jól tartod a földet.
Füvet sarjasztasz az állatoknak, növényeket a földművelő embernek, hogy kenyeret termeljen a földből,
és bort, ami felvidítja az ember szívét, és ragyogóbbá teszi arcát az olajnál, a kenyér pedig erősíti az ember szívét.
Jóllaknak az ÚR fái is, a Libánon cédrusai, melyeket ő ültetett,
ahol fészket raknak a madarak, és a ciprusfákon gólya lakik.
A magas hegyeken a zergék, a sziklákon a mormoták találnak búvóhelyet.
Te alkottad a holdat, hogy jelezze az ünnepeket, és a napot, amely ismeri pályáját.
Ha sötétséget támasztasz, éjszaka lesz, amikor nyüzsög az erdő mindenféle vadja,
az oroszlánok zsákmányért ordítanak, sürgetve Istentől eledelüket.
Ha felragyog a nap, visszahúzódnak, és tanyáikon heverésznek.
Az ember munkába indul, és dolgozik egészen estig.
Milyen nagy alkotásaidnak száma, URam! Valamennyit bölcsen alkottad, tele van a föld teremtményeiddel.

Zsolt 104,10-24.

MINDEN RÉSZLET FONTOS

Uram, Istenem! Sok csodás tervet vittél véghez értünk, nincs hozzád fogható. Szeretném hirdetni és elmondani, de több annál, mint amit fel tudnék sorolni. (Zsolt 40,6)

Egy forró áprilisi délután az ötéves kislányomért indultam az iskolába. Gyalogolnunk kellett, mert nem engedhettük meg magunknak a tömegközlekedés viteldíját. Siettem, igencsak izzadtam, és közben azt kívántam, bárcsak lenne autónk.
A hazafelé vezető úton egy tyúk keresztezte az utunkat. A lányom ártatlan csodálkozással megkérdezte: "Anya, miért áll a tyúknak a hüvelykujja hátrafelé a lábán?" Nevettem, mielőtt választ adtam volna: "Azért, mert a hüvelykujja nélkül képtelen lenne jól egyensúlyozni magát".
Kissé zavarba is jöttem, miközben megválaszoltam kérdését. Ráébredtem ugyanis, hogy mialatt az én gondolataim a kényelmetlen helyzetünk körül forog, a kislányom belefeledkezett Isten teremtett világának csodálatos alkotásaiba. Már hetek óta annyira lekötöttek családunk problémái, hogy nem ismertem fel és nem becsültem az apró dolgokat. Amikor az Isten tökéletes teremtett világára figyeltem, és az általa alkotott apró létfontosságú részletekre, ráébredtem, hogy az én életem minden részlete is fontos Istennek.

Imádság: Urunk, köszönjük, hogy még életünk legapróbb dolgaival is törődsz. Add, hogy minden dicsőséget és magasztalást hozzon nevedre! Ámen.

Isten életem minden részletével törődik.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4065
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 09:56:06
Válasz #1984 Dátum: 2019. Július 10. - 06:03:38

2019. július 10. szerda

"Amikor pedig az Emberfia eljön az ő dicsőségében, és vele az angyalok mind, akkor odaül dicsősége trónjára. Összegyűjtenek eléje minden népet, ő pedig elválasztja őket egymástól, ahogyan a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől. A juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja. Akkor így szól a király a jobb keze felől állókhoz: Jöjjetek, Atyám áldottai, örököljétek a világ kezdete óta számotokra elkészített országot. Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok, mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok, börtönben voltam, és eljöttetek hozzám. Akkor így válaszolnak neki az igazak: Uram, mikor láttunk téged éhezni, hogy enned adtunk volna, vagy szomjazni, hogy innod adtunk volna? Mikor láttunk jövevénynek, hogy befogadtunk volna, vagy mezítelennek, hogy felruháztunk volna? Mikor láttunk betegen vagy börtönben, hogy elmentünk volna hozzád? A király így felel majd nekik: Bizony, mondom néktek, amikor megtettétek ezeket akárcsak eggyel is a legkisebb atyámfiai közül, velem tettétek meg."

Mt 25,31-40.

EGYSZERŰ SZOLGÁLAT

A király így felel majd nekik: Bizony mondom nektek, valahányszor megtettétek ezeket akár csak eggyel is az én legkisebb testvéreim közül, velem tettétek meg. (Mt 25,40)

Egyik nap, a buszra várakozva, édesanyám arról beszélt a jegyszedőnek, hogy neki is szüksége van Krisztusra. Az ember figyelmesen hallgatta. Édesanyám szavai nagy hatással voltak rá. Anya szerette az embereket, és szívesen beszélt hitéről.
Amikor a lelkészi szolgálatra készültem, olyan előadásokat hallgattam, mint "Hogyan tegyünk bizonyságot". Ma azonban, amikor a hitemről beszélek, megemlékezem édesanyám Jézusról tett bizonyságtételéről. Vágya, hogy Krisztust vigye az emberekhez, az értük való igazi törődésből fakadt, nem pedig egy osztályteremben tanított, lépésről-lépésre felépített módszer tapasztalatán alapult.
Anya cselekedete nagy hatással volt rám. Igaz hite volt, és azt szerette volna, hogy mindenki, akivel csak találkozik, tudjon Krisztus megmentő hatalmáról. Nem tekintette magát lelkésznek. Mégis, lelki táplálékot nyújtott az embereknek, és imádkozott azokkal, akiknek erre volt szükségük. Azt tette, amire szükség volt mások megsegítése és hite megosztása céljából.
Édesanyám példájából megtanultam, hogy hitünk továbbadásának nem kell bonyolultnak lennie, vagy különösebb módszereket követnie. Ezt bárki közülünk gyakorolhatja.

Imádság: Drága Istenünk, segíts, szeretetedet és a megváltás üzenetét vinni másokhoz! Ámen.

Bárhol vagyunk ma, Krisztus bizonyságtevői lehetünk.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4065
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 09:56:06
Válasz #1985 Dátum: 2019. Július 11. - 05:53:18

2019. július 11. csütörtök

Mivel tehát megigazultunk hit által, békességünk van Istennel a mi Urunk Jézus Krisztus által. Őáltala kaptuk hitben a szabad utat ahhoz a kegyelemhez, amelyben vagyunk, és dicsekszünk azzal a reménységgel is, hogy részesülünk az Isten dicsőségében. De nem csak ezzel dicsekszünk, hanem a megpróbáltatásokkal is, mivel tudjuk, hogy a megpróbáltatás munkálja ki az állhatatosságot, az állhatatosság a kipróbáltságot, a kipróbáltság a reménységet; a reménység pedig nem szégyenít meg, mert szívünkbe áradt az Isten szeretete a nekünk adatott Szentlélek által. Mert amikor még erőtlenek voltunk, a rendelt időben halt meg Krisztus értünk, istentelenekért.

Róm 5,1-6.

MEGSZENTELT KAPCSOLATOK

Egymás terhét hordozzátok, és így töltsétek be Krisztus törvényét. (Gal 6,2)

2014-ben megtudtam, hogy agydaganatom van. Egy 5 órás műtét után az orvosok úgy határoztak, hogy nem műthető a tumor. Ehelyett sugárkezelést alkalmaztak, hogy megakadályozzák a daganat további növekedését és károkozását.
Lesújtó volt. 80 éves voltam, korábban egészséges, teljes és független életet éltem. Most viszont kénytelen voltam alkalmazkodni látásom, az agyalapi mirigy, a mellékvese és egyéb szerveim maradandó károsodásához. Nem vezethettem, ami alapjaiban változtatta meg korábbi aktív életmódomat, különös tekintettel a gyülekezeti és közösségi programokra. Nem sokkal a sugárkezelések befejezése után gyülekezetem néhány hölgytagja felajánlotta, hogy elvisznek mindenhova, ahová mennem kell. Több mint három éven keresztül segítettek. Ez idő alatt közeli barátok lettünk, egymás életét gazdagítva.
Szenvedéseimen, valamint a közösség törődésén keresztül Isten megtanított egy értékes leckét a Gal 6,2-ből a keresztény közösségekben levő kölcsönös függésről. Most jobban értékelem a kapcsolatok szentségét. Rájöttem, hogy az idő rövid, és igyekeznem kell, hogy kimutassam mások iránti szeretetemet, kedves legyek és buzgó mások segítésében.

Imádság: Istenünk, segíts, hogy nyitottak legyünk akaratodra életünk minden körülménye között! Ámen.

Isten bármilyen körülményt fel tud használni a tanításra.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4065
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 09:56:06
Válasz #1986 Dátum: 2019. Július 12. - 12:49:57
2019. július 12. péntek

"Amikor imádkoztok, ne legyetek olyanok, mint a képmutatók, akik szeretnek a zsinagógákban és az utcasarkokon megállva imádkozni, hogy lássák őket az emberek. Bizony, mondom néktek: megkapták jutalmukat. Te pedig amikor imádkozol, menj be a belső szobádba, és ajtódat bezárva imádkozzál Atyádhoz titokban; Atyád pedig, aki látja, amit titokban teszel, megfizet neked."
"Amikor pedig imádkoztok, ne szaporítsátok a szót, mint a pogányok, akik azt gondolják, hogy bőbeszédűségükért hallgattatnak meg. Ne legyetek tehát hozzájuk hasonlók, mert tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek, mielőtt még kérnétek tőle."
"Ti tehát így imádkozzatok: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved,
jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is;
mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma,
és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek;
és ne vigy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól; mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen."
"Mert ha az embereknek megbocsátjátok vétkeiket, nektek is megbocsát mennyei Atyátok. Ha pedig nem bocsátotok meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket."

Mt 6,5-15.

ISTEN SZERET

Legyen meg a te akaratod. (Mt 6,10)

A többnapos távollétből Edit várt otthon. A konyhában ült az édesanyjával. Imádkoztak. Könnyek között mesélték: szombaton este kisebbik fiunk a barátaival ment el szórakozni. Éjféltájt csörgött a telefon: Zsoltit baleset érte, mentővel szállították be a sürgősségire. Edit a kórházba rohant, de épp csak megnézhette a kómában fekvő fiunkat. Vasárnap sem tudott meg többet. Ellátták fejsérülését, de semmi biztatót nem hallhatott.
Hétfőn már korán a kórházba siettünk. Zsolti fejét oly nagy ütés érte, hogy az arccsont varrata elvált a koponyacsonttól. A kómás állapotot mesterségesen is fenn kell tartani - mondták az orvosok. S hogy mi, szülők, semmiben nem segíthetünk.
Tehetetlenségünkben csak imádkozni tudtunk. Fiunk életé-ért. Hetek teltek el így. Minden változás nélkül.
A harmincadik éjjelen, imádkozásom végén, a Jézus által tanított ima után kétségbeesetten még hozzáfűztem: Uram! Zsolti esetében is a Te akaratod legyen meg, ne a miénk!
És másnap reggel a nővér már a kórházfolyosón így sietett elénk: "Csoda történt! Zsolti felébredt a kómából!" Valóban csoda történt! Zsolti az arccsont rögzítésének kisebb műtéte után rövidesen, maradandó károsodás nélkül, teljesen felépült!
2006-ban történt mindez, s azóta is, amikor csak fiunkra nézek, szívemben hála ébred a mi drága jó Urunk iránt.

Imádság: Jézusunk, taníts minket jól imádkozni. Ámen.

Isten jó, és szeret minket!

IMÁDKOZZUNK A SÚLYOS BALESETET SZENVEDŐKÉRT!



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4065
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 09:56:06
Válasz #1987 Dátum: 2019. Július 13. - 10:21:25

2019. július 13. szombat

Abban az órában odamentek a tanítványok Jézushoz, és megkérdezték tőle: "Ki a nagyobb a mennyek országában?" Jézus odahívott egy kisgyermeket, közéjük állította, és ezt mondta: "Bizony, mondom néktek, ha meg nem tértek, és olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek, nem mentek be a mennyek országába. Aki tehát megalázza magát, mint ez a kisgyermek, az a nagyobb a mennyek országában. És aki befogad egy ilyen kisgyermeket az én nevemben, az engem fogad be."

Mt 18,1-5.

A GYEREKEK JOBBAN TUDJÁK

Jézus így válaszolt: Sohasem olvastátok: "Gyermekek és csecsemők szája által szereztél dicséretet?" (Mt 21,16)

Egy nap, amikor kirándulni készültünk, a 4 éves kisfiam azt mondta, hogy indulás előtt imádkoznunk kellene. Amikor megkérdeztem, hogy miért szeretné, ha imádkoznánk, azt válaszolta: "Adjunk hálát Istennek Jézusért!"
Amikor gyermekeinket segítjük a hitben való növekedésben, akkor cserébe képesek egy egészen más perspektívát mutatni. Egész életemben imádkoztam és hálát adtam mindazokért az áldásokért, amiket naponta kaptam. De időnként nagyon sok elnyert áldás marad észrevétlen számomra. Fiam azonban emlékeztetett, hogy minden nap áldásokkal vagyunk körülvéve. Az egyik legnagyobb áldás, hogy megkaptuk Jézust, Isten Fiát, aki által mindannyiunk számára elérhető a kegyelem. Ezen a napon kisfiam emlékeztetett erre a tényre.
A gyerekeknél senki sem ismeri jobban Isten országát. Ezért mondja Jézus, hogy hitünkben legyünk hozzájuk hasonlók.

Imádság: Drága Urunk, hálát adunk neked Jézusért és a bőséges kegyelemért, mely általa elérhető számunkra. Ámen.

Ma hálát adok Istennek a Jézus Krisztus által kapott kegyelem ajándékáért.

IMÁDKOZZUNK AZ ÉDESANYÁKÉRT ÉS FIAIKÉRT!



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4065
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 09:56:06
Válasz #1988 Dátum: 2019. Július 15. - 10:33:44

2019. július 15. hétfő

Az ifjú Sámuel pedig az ÚR szolgája volt Éli felügyelete alatt. Abban az időben ritkaság volt az ÚR igéje, nem volt gyakran látomás. Egy napon az történt, hogy Éli a szokott helyén feküdt. Szeme már homályosodni kezdett, alig látott. Az Isten mécsese még nem aludt el, és Sámuel ott feküdt az ÚR templomában, ahol az Isten ládája volt. Az ÚR szólította Sámuelt, és ő így felelt: Itt vagyok. Majd odafutott Élihez, és ezt mondta: Hívtál engem, itt vagyok. Ő azonban így válaszolt: Nem hívtalak, menj vissza, feküdj le! Elment tehát, és lefeküdt. De újra szólította az ÚR Sámuelt, Sámuel pedig fölkelt, odament Élihez, és ezt mondta: Hívtál engem, itt vagyok. Ő azonban így felelt: Nem hívtalak, fiam, menj vissza, feküdj le! Sámuel még nem ismerte az URat, mert az ÚR még nem jelentette ki igéjét neki. Az ÚR azonban harmadszor is szólította Sámuelt. Ő pedig fölkelt, megint odament Élihez, és ezt mondta: Hívtál engem, itt vagyok. Ekkor értette meg Éli, hogy az ÚR szólítja az ifjút. Azért ezt mondta Éli Sámuelnek: Menj, feküdj le, és ha újból szólít, ezt mondd: Szólj, URam, mert hallja a te szolgád! Sámuel elment, és lefeküdt a helyére. Az ÚR pedig eljött, megállt, és szólította, mint azelőtt: Sámuel, Sámuel! Sámuel pedig így felelt: Szólj, mert hallja a te szolgád.

1Sám 3,1-10.

ÚJ CÉLOK

Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál, azoknak, akiket örök elhatározása szerint elhívott. (Róm 8,28)

Egy autóbaleset következtében 5 csigolyám eltört, és amputálni kellett a bal lábamat. Akkoriban jól fizető állásom volt a hadseregben. A baleset miatt kénytelen voltam rokkantsági nyugdíjba vonulni. A kórházban töltött hónapok alatt Istent faggattam, miért engedte ezt. Időnként átkoztam is őt a fájdalom és szeretett állásom elvesztése miatt. Hónapokig depressziós voltam.
Később, egy középiskolai osztálytalálkozón egyik osztálytársammal felelevenítettük a barátságunkat, és hamarosan összeházasodtunk. Mint korábbi egészségügyis, önkéntességet vállalt egy kórházban. Engem is bevont a szolgálatba, bűvész trükköket mutattam a kezelésekben részesülő gyerekeknek. Hamarosan ez a misszió három másik kórházban is elkezdődött, és 18 éven keresztül mosolyt csaltunk a gyerekek arcára.
Nem sokkal a misszió kezdete után, a szülők hálálkodva jöttek hozzánk köszönetet mondani, mert örömet szereztünk gyermekeiknek. Miután visszavonultunk kórházi munkánktól, rájöttem, hogyan munkálkodott Isten még a baleset utáni időszakban is bennem. Ő készített fel, hogy másoknak örömet adjak.

Imádság: Drága Istenünk, segíts, hogy meglássuk az új célt, melyet te építesz, amikor zsákutcába kerülünk. Ámen.

A ma veszteségében megtalálhatom a holnap szolgálatát.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4065
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 09:56:06
Válasz #1989 Dátum: 2019. Július 16. - 12:45:09
2019. július 16. kedd

Hálát adok a Krisztus Jézusnak, a mi Urunknak, aki megerősített engem, mert megbízhatónak tartott, amikor szolgálatra rendelt. Jóllehet előbb őt káromló, az övéit üldöző és erőszakos ember voltam, mégis irgalmat nyertem, mert hitetlenségemben tudatlanul cselekedtem. De bőségesen kiáradt rám a mi Urunk kegyelme a Krisztus Jézusban való hittel és szeretettel. Igaz az a beszéd, és teljes elfogadásra méltó, hogy Krisztus Jézus azért jött el a világba, hogy a bűnösöket üdvözítse, akik közül az első én vagyok. De azért könyörült rajtam, hogy Jézus Krisztus elsősorban énrajtam mutassa meg végtelen türelmét példaként azoknak, akik majd hisznek benne, és így az örök életre jutnak.

1Tim 1,12-16.

TÉGED VÁLASZTALAK

Jézus így szólt hozzájuk: Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek; nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket. (Mk 2,17)

A börtönudvaron épp a Bibliámat olvastam, amikor egy rabtársam odajött hozzám, és beszélni kezdett arról, amik foglalkoztatták. Nagyjából 20 percet beszéltünk, amikor indulnom kellett a kápolnába az istentiszteletre. "Jöhetek veled?" - kérdezte. Habozás nélkül igent mondtam. Miután befejeződött a szertartás, azt kérte, hogy várjam meg, míg beszél a lelkésszel. Rövid idő múlva mindketten odajöttek hozzám.
A lelkész így szólt: "Úgy hallom, tudsz egy s mást az igéről". Azután megkérdezte, érdekelne-e engem a bibliakörben való tanítás. Próbáltam megmagyarázni, nem hinném, hogy ez nekem való feladat. Ő visszakérdezett, hogy valami múltbéli tettem miatt gondolom-e így. Bólintottam. Azt felelte: "Isten nem azokat használja, akik készen állnak, hanem felkészíti azokat, akiket használni akar". Így hát belevágtam a bibliaköri szolgálatba.
Ebből tanultam meg azt az értékes leckét, hogy Isten bármelyikünket használni tudja, függetlenül az életünk körülményeitől.

Imádság: Drága Istenünk, segíts másoknak szolgálnunk, akárhol is vagyunk. Ámen.

A múltamtól függetlenül Isten használni tud engem.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4065
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 09:56:06
Válasz #1990 Dátum: 2019. Július 17. - 11:44:29
2019. július 17. szerda

A karmesternek: Dávidé, az ÚR szolgájáé, aki akkor mondta el ennek az éneknek a szavait az ÚRnak, amikor valamennyi ellensége hatalmából és Saul kezéből kimentette őt az ÚR.
Ezt mondta: Szeretlek, URam, erősségem!
Az ÚR az én kőszálam, váram és megmentőm, Istenem, kősziklám, nála keresek oltalmat, pajzsom, hatalmas szabadítóm, fellegváram!
Az ÚRhoz kiáltok, aki dicséretre méltó, és megszabadulok ellenségeimtől.
Körülvettek a halál kötelei, pusztító áradat rettent engem.
A sír kötelei fonódtak rám, a halál csapdái meredtek rám.
Nyomorúságomban az ÚRhoz kiáltottam, segítségért kiáltottam Istenemhez. Meghallotta hangomat templomában, kiáltásom a fülébe jutott.

Zsolt 18,1-7.

A HIT EREJE

Nyomorúságomban az Úrhoz kiáltottam, segítségért kiáltottam Istenemhez. Meghallotta hangomat templomában, kiáltásom a fülébe jutott. (Zsolt 18,7)

Keresztény családba születettem, és kisgyerekkoromtól részt vettem a gyülekezeti eseményeken. Felnőttként gyerektanítóként illetve tinik tanácsadójaként dolgoztam. Mégsem tudtam elképzelni, mekkora hatással lesz majd Isten az életemre.
Megpróbáltatásaim egy átlagos délutánon kezdődtek. Az orvos közölte velem, hogy a petefészkemben egy nagy ciszta található, amit sürgősen meg kell műteni. A fájdalmaim egyre erősebbé és elviselhetetlenebbé váltak, a félelmem és gyötrődésem pedig egyre csak nőtt. Minden egyes nap könyörögtem Istenhez, hogy kegyelmezzen meg nekem, és távolítsa el a testemből a cisztát.
A következő vizsgálat reggelén imában kértem Istent, hogy adjon erőt és bátorságot elfogadni az eredményt. A vizsgálóasztalon feküdve figyeltem az orvos arcát, aki a cisztát kereste. Teljesen összezavartan azt mondta: "Nem találok semmit, a ciszta eltűnt". Amikor ezt meghallottam, a szívem megtelt örömmel, és zakatolva vert. Semmi kétségem nem volt, hogy Isten ereje áradt ki rám. Úgy hagytam el a kórházat, hogy dicsőítettem Istent ezért a csodálatos eredményért. Biztos vagyok abban, hogy bízhatunk Istenben, mert ő mindenre képes.

Imádság: Mindenható Istenünk, köszönjük, hogy meghallgatod imáinkat, és megtartasz minket. Ámen.

Amikor felismerem Isten hatalmát, csodálom, amit ő tesz.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4065
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 09:56:06
Válasz #1991 Dátum: 2019. Július 18. - 09:41:10
2019. július 18. csütörtök

Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket az Isten szeretetétől, amely megjelent Jézus Krisztusban, a mi Urunkban.

Róm 8,38-39.

URAM, TARTSD A KEZEM!

Mert én, az Úr, a te Istened, erősen fogom a jobbodat, és ezt mondom neked: Ne félj, én megsegítelek. (Ézs 41,13)

"Fogd meg a kezem, amíg átmegyünk az úton, kisfiam!" - mondtam az akkor 5 éves gyerekemnek. "Nem, anya. Te fogd meg a kezem!" - válaszolta. Ahogy átsiettünk az úton, magamban csodálkoztam a kérésén, ezért később megkérdeztem, mit értett azon, hogy inkább én fogjam meg az ő kezét.
"Hát, az én kezem kicsi, kicsúszhat belőle a tied, de a te kezed erősebb. Ha te fogod a kezem, tudom, hogy nem engeded el". A bizalma felmelegítette a szívem.
Gyakran lehet az a kényszerképzetünk, hogy teljes erővel kapaszkodnunk kell Istenbe, nehogy elszakadjunk tőle és eltévedjünk. Annyira boldog vagyok, hogy Isten megígérte, a sokkal erősebb kezével mindig megtart engem.
Pállal együtt hirdethetem, hogy semmi sem képes elválasztani minket Isten szeretetétől. Isten kitart mellettünk, és soha semmi sem állhat közénk.

Imádság: Szent Atyánk, amikor félünk vagy magányosnak érezzük magunkat, segíts éreznünk kezed, amely a miénket fogja! Ámen.

A Mennyei Atya soha nem fogja elengedni a kezem.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4065
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 09:56:06
Válasz #1992 Dátum: 2019. Július 20. - 11:56:10
2019. július 20. szombat

Ekkor előállt egy törvénytudó, hogy megkísértse őt, és ezt kérdezte: "Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?" Ő pedig ezt mondta neki: "Mi van megírva a törvényben? Hogyan olvasod?" Ő pedig így válaszolt: "Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, és felebarátodat, mint magadat." Jézus ezt mondta neki: "Helyesen feleltél: tedd ezt, és élni fogsz." Ő viszont igazolni akarta magát, és megkérdezte Jézustól: "De ki a felebarátom?" Válaszul Jézus ezt mondta neki: "Egy ember ment le Jeruzsálemből Jerikóba, és rablók kezébe esett, akik kifosztották, meg is verték, azután félholtan otthagyva elmentek. Történetesen egy pap ment azon az úton, de amikor meglátta, elkerülte. Hasonlóképpen egy lévita is odaért arra a helyre, és amikor meglátta, ő is elkerülte. Egy úton lévő samaritánus pedig, amikor odaért hozzá és meglátta, megszánta; odament, olajat és bort öntött sebeire, és bekötötte azokat. Aztán feltette őt a saját állatára, elvitte egy fogadóba, és ápolta. Másnap elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak, és azt mondta neki: Viselj rá gondot, és ha valamit még ráköltesz, amikor visszatérek, megadom neked. Mit gondolsz, e három közül ki volt a felebarátja a rablók kezébe esett embernek?" Ő így felelt: "Az, aki irgalmas volt hozzá." Jézus erre ezt mondta neki: "Menj el, te is hasonlóképpen cselekedj."

Lk 10,25-37.

IGAZI SAMARITÁNUSOK

Egy arra utazó samaritánus pedig, amikor odaért hozzá és meglátta, megszánta. (Lk 10,33)

Egyik kedves barátomat megtámadták és kirabolták egy este, miután leszállt a buszról. Először senki sem sietett a segítségére. Azután két fiatalember ért a helyszínre, akik elkergették a rablót, hívták a mentőket, majd megvárták annak kiérkezését. Ahogy ott várakoztak, kiderült, hogy a két jótevő fiatalember muszlim bevándorló. És bár senki más nem állt meg, ez a két idegen igazi emberbarátként viselkedett.
Az irgalmas samaritánusról mondott jézusi példázatban azt látjuk, hogy azok az emberek, akiktől elvárható lett volna a segítség, meg sem álltak a rászoruló mellett, majd az segített, akitől azt nem is várták. Talán nekünk sem ártana megvizsgálnunk, hogyan tekintünk másokra. Ha Jézus szemén keresztül nézzük őket, akkor nem a hátterüket vagy a bőrszínüket látjuk. Mindenkit úgy látunk, ahogy Jézus, Isten képmására teremtve.

Imádság: Köszönjük, Urunk, hogy váratlan hősöket használsz arra, hogy a szükségben lévőket segítsd. Segíts minden embert a te szemeddel nézni, és úgy értékelni, mint a te szeretett teremtményedet! Jézus nevében kérünk. Ámen.

Jézus szemével nézve mindenkiben láthatok értéket.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4065
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 09:56:06
Válasz #1993 Dátum: 2019. Július 21. - 11:48:02

2019. július 21. vasárnap

Te alkottad veséimet, te formáltál anyám méhében.
Magasztallak téged, mert félelmes és csodálatos vagy; csodálatosak alkotásaid, és lelkem jól tudja ezt.
Csontjaim nem voltak rejtve előtted, amikor titkon formálódtam, mintha a föld mélyén képződtem volna.
Alaktalan testemet már látták szemeid; könyvedben minden meg volt írva, a napok is, amelyeket nekem szántál, bár még egy sem volt meg belőlük.
Mily drágák nekem szándékaid, Istenem, mily hatalmas azoknak száma!
Számolgatom, de több a homokszemeknél, s a végén is csak nálad vagyok.

Zsolt 139,13-18.

ISTEN CSODÁS TEREMTMÉNYE

Te alkottad veséimet, te formáltál anyám méhében. Magasztallak téged, mert félelmetes vagy és csodálatos; csodálatosak alkotásaid, és lelkem jól tudja ezt. (Zsolt 139,13-14)

Sokáig depresszióval és alacsony önértékeléssel küzdöttem. "Érdemes egyáltalán élni, ha mindig ilyen középszerű leszek?" - kérdeztem magamtól. Csak elvétve jártam templomba, úgyhogy édesanyám ragaszkodott hozzá, hogy kezdjek el rendszeresen járni. Nagyon hamar hallottam egy prédikációt arról, hogyan alkotott minket Isten a saját képmására és gyönyörűségére. Az istentisztelet után elmentem egy kiscsoportos beszélgetésre. Itt az emberek nyíltan beszéltek a problémáikról, amikkel éppen küzdöttek. Mikor megosztottam, hogy depressziós vagyok és értéktelennek érzem magam, meglepetten fedeztem fel, milyen sok ember küzd ugyanezzel a problémával.
Úgy éreztem, Isten szólt rajtam keresztül, mikor azt mondtam nekik, hogy mindig ott leszek számukra, ha szükségük lesz rám. Azóta minden héten ott vagyok, és segítek a csoportban. Így fedeztem fel a kegyelmi ajándékomat, ami mások segítése. Most éppen a doktorátusomat írom pszichológiából. Megtanultam - épp a megfelelő időben -, hogy Isten megmutatja mindannyiunk számára a tőle kapott kegyelmi ajándékot.

Imádság: Köszönjük, mindenható Istenünk, hogy elküldted Fiadat a bűneink miatt, és köszönjük, hogy különlegesnek teremtettél bennünket. Ámen.

Isten kegyelmi ajándékkal ruházott fel a szolgálathoz.


IMÁDKOZZUNK A DEPRESSZIÓBAN SZENVEDŐKÉRT!



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4065
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 09:56:06
Válasz #1994 Dátum: 2019. Július 22. - 09:20:03
2019. július 22. hétfő

Hallgassatok rám, szigetek! Újuljon meg a nemzetek ereje! Jöjjenek ide, azután beszéljenek, szálljunk perbe egymással!
Ki indította el napkeletről azt, akinek lépteit győzelem kíséri? Ki adja hatalmába a népeket, hogy királyokat tiporjon le? Porrá zúzza őket fegyvere, íja előtt szétszóródnak, mint a polyva.
Üldözi őket, háborítatlanul nyomul előre, lába is alig éri az ösvényt.
Ki tette, ki vitte véghez ezt? Ki hozta létre kezdettől fogva a nemzedékeket? Én, az ÚR, vagyok az első, és én mindvégig ugyanaz vagyok.
Láttára a szigeteken is megijednek, a föld szélein is reszketnek, közelednek egymáshoz, összejönnek.
Egyik a másikat támogatja, és ezt mondják egymásnak: Légy erős!
Biztatja a mester az ötvöst, aki simítókalapáccsal dolgozik az üllőn, és ezt mondja a forrasztásról: Jól van, meg kell erősíteni szegekkel, hogy ne mozogjon!
De te, szolgám, Izráel, Jákób, akit kiválasztottam, barátomnak, Ábrahámnak utóda!
A föld végén ragadtalak meg, annak széléről hívtalak el. Ezt mondtam neked: Szolgám vagy! Kiválasztottalak, nem vetlek meg!
Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened! Megerősítlek, meg is segítlek, sőt győzelmes jobbommal támogatlak.

Ézs 41,1-10.

TARTALAK!

Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened! Megerősítelek, meg is segítelek, sőt győzelmes jobbommal támogatlak. (Ézs 41,10)

Az első nyári missziós utamon segítőként kísértem az ifjúsági lelkészt vadonjáró kalandtúrákra a New Hampshire-i Fehér-hegységbe (White Mountains). Minden túra egy sziklamászással végződött. Nem vagyok oda a magasságokért, de beleegyeztem, hogy részt vegyek rajta, azt gondolva, hogy nem lehet olyan magas egy szikla New Englandben. De egy 90 méter magas szikla aljánál állva a félelem eluralkodott rajtam. A hivatásos túravezető biztosítva volt a szikla tetején, és várta, hogy a segítője rám erősítse a hevedert. Lassan elkezdtem ügyetlenkedve felmászni. 6 méternél már lefagytam a félelemtől, de hallottam fentről a túravezető hangját: "Tartalak!" Amíg szorosan tartottam a kötelet, biztos voltam, hogy ott van, és irányít. A bátorítása és az utasításai segítettek megmászni a sziklát. A hangját követve végül felértem a szikla tetejére.
Jézus megígérte, hogy mindig velünk lesz, és megtart, bármin is menjünk keresztül. Mikor úgy érezzük, mintha egy magas szikláról lógnánk le, nem látva semmiféle segítséget, emlékezhetünk Isten ígéretére, hogy mindenben velünk lesz. Isten szorosan tart minket, és vezet a helyes úton. Ha figyelünk, meghalljuk az Úr bátorító szavát: "Tartalak!"

Imádság: Urunk, köszönjük, hogy biztosítasz minket: hatalmasabb vagy bárminél, amivel szembe kell néznünk. Ámen.

Isten mindig biztos segítség a nyomorúságban. (Zsolt 46,2)