Szerző Téma: Mindennapi kenyerünk  (Megtekintve 291303 alkalommal)

0 Felhasználó és 5 vendég van a témában

Elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4174
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 08:58:28
Válasz #2145 Dátum: 2020. Január 18. - 11:00:58
2020. január 18. szombat

Ezután Illés ezt mondta Ahábnak: Menj föl, egyél, és igyál, mert eső zúgása hallatszik. Aháb fölment, hogy egyék és igyék. Illés pedig fölment a Karmel tetejére, a földre kuporodott, és arcát a térdei közé hajtotta. Így szólt a szolgájához: Menj föl, és tekints a tenger felé! Az fölment, és arra tekintett, majd ezt mondta: Nincs ott semmi. Illés ezt mondta: Menj vissza hétszer! Hetedszerre ezt mondta a szolga: Most egy tenyérnyi kis felhő emelkedik föl a tengerből. Ő azt felelte: Menj el, és mondd ezt Ahábnak: Fogj be, és menj le, míg föl nem tartóztat az eső! Eközben az történt, hogy viharfelhők sötétítették el az eget, és nagy eső lett. Aháb harci kocsira szállt, és Jezréelbe ment.

1Kir 18,41-45.

ISTEN AZ APRÓSÁGOKBAN

Hetedszerre ezt mondta a szolga Illésnek: Most egy tenyérnyi kis felhő emelkedik föl a tengerből. (1Kir 18,44)

Felhívott az egyik unokaöcsém, hogy elmondja, sajnos elveszítette a karkötőt, amit tőlem a szülinapjára kapott. Tudni akarta, hol vettem. Jól emlékszem a napra, amikor megvettem neki a karkötőt. Nem volt sok pénzem, de szerettem volna küldeni neki valami jelképes ajándékot szeretetem jeléül. Habár egyáltalán nem volt drága, Isten arra használta, hogy bátorítsa unokaöcsémet. Ebből a tapasztalatból tanultam meg, hogy Istent a kis dolgokban is lehet keresni.
Eszembe jutott a mai olvasmány. Illés próféta elkezdett imádkozni egy három és fél éve tartó aszály idején. Elküldött egy szolgát, hogy jelet keressen, jön-e már az eső. A szolga hétszer kiment, mire meglátott egy tenyérnyi kis felhőt. Ez az apró bizonyíték tudatta velük, hogy Isten valami hatalmas dolgot fog művelni.
Minden helyzetben kereshetjük Istent. Talán nem tűnnek el a problémáink egy szempillantás alatt, de mindig találhatunk valamit, amiért hálásak lehetünk. És egy hálás szív megváltoztatja a szemléletünket.

Imádság: Drága Urunk, köszönjük a szereteted és jelenléted bizonyosságát. Segíts meglátnunk téged az életünk minden helyzetében! Ámen.

Milyen apró jelét vettem észre ma Isten jelenlétének?

IMÁDKOZZUNK AZ ASZÁLYTÓL SZENVEDŐ ORSZÁGOKÉRT!



Elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4174
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 08:58:28
Válasz #2146 Dátum: 2020. Január 20. - 07:59:32

2020. január 20. hétfő

Az Atya adja meg nektek dicsőségének gazdagsága szerint, hogy hatalmasan megerősödjék bennetek a belső ember az ő Lelke által; hogy a Krisztus lakjék szívetekben a hit által, a szeretetben meggyökerezve és megalapozva képesek legyetek felfogni minden szenttel együtt: mi a szélesség és hosszúság, magasság és mélység; és így megismerjétek Krisztusnak minden ismeretet meghaladó szeretetét, hogy teljességre jussatok, az Isten mindent átfogó teljességéig. Aki pedig mindent megtehet sokkal bőségesebben, mint ahogy mi kérjük vagy gondoljuk, a bennünk munkálkodó erő szerint: azé a dicsőség az egyházban Krisztus Jézus által nemzedékről nemzedékre, örökkön-örökké. Ámen.

Ef 3,16-21.

BELSŐ ERŐ

Adja meg nektek dicsőségének gazdagsága szerint, hogy hatalmasan megerősödjék bennetek a belső ember az ő Lelke által. (Ef 3,16)

Az első New York-i utamon nagy hatással voltak rám a hatalmas felhőkarcolók, amik meghatározzák Manhattan látképét. Azonban ezek a szerkezetek többet rejtenek, mint amennyit mutatnak. Az épületek a belső felépítésük miatt tudnak az égig érni. Belülről acél, beton és vezetékek hálózata szövi át, erősíti őket. Ez a megerősítés teszi lehetővé, hogy az épület ilyen magasságban is stabil maradhasson a viharok és erős szél közepette is. Mindegyik épület a mérnöki és építészeti munka remeke, kívül-belül.
A mi keresztény életünket jobban jelképezik ezek a felhőkarcolók, mint gondolnánk. Csak ha Istenre - az örök mérnökre és tervezőre - nézünk, akkor vagyunk igazán felvértezve az élet viharai ellen. Isten a mi belső erőnk, habár az élet sok nehézséget és kihívást hoz. Ami a felhőkarcolóknak a beton és az acél, az nekünk az ima, a bibliatanulmányozás és az istentisztelet. Azzal a bizonyossággal maradhatunk erősek és stabilak, hogy Isten mindig ad erőt a megpróbáltatásokban, amiket az élet hoz.

Imádság: Urunk, segíts keresnünk kimeríthetetlen erődet az életünkben! Vezess és terelj az élet viharain át! Ámen.

Krisztus az én belső erőm



Elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4174
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 08:58:28
Válasz #2147 Dátum: 2020. Január 21. - 08:34:36

2020. január 21. kedd

Irgalmas és kegyelmes az ÚR, türelme hosszú, szeretete nagy.
Nem perel mindvégig, nem tart haragja örökké.
Nem vétkeink szerint bánik velünk, nem bűneink szerint fizet nekünk.
Mert amilyen magasan van az ég a föld fölött, olyan nagy a szeretete az istenfélők iránt.
Amilyen messze van napkelet napnyugattól, olyan messzire veti el vétkeinket.
Amilyen irgalmas az apa fiaihoz, olyan irgalmas az ÚR az istenfélőkhöz.
Hiszen tudja, hogyan formált, emlékszik rá, hogy porból lettünk.

Zsolt 103,8-14.

A FELEJTÉS ÁLDÁSA

Ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának Krisztus Jézusban adott jutalmáért. (Fil 3,14)

Megtörtént újra! Egyszerűen nem jutott eszembe egy barátom neve, akit évezredek óta ismertem. A neve teljesen kiment a fejemből. Mikor végre eszembe jutott, megjegyeztem magamnak, hogy ez is az öregedés jele.
Elkezdtem azon gondolkodni, hogy milyen szörnyű és zavarba ejtő lehet feledékenynek lenni. Aztán eszembe jutott az a fajta feledékenység, amiért hálás vagyok - hogy Isten a bűneimet eltörölte és elfelejtette. Ahogy Jer 31,34 mondja: "...megbocsátom bűneiket, és nem gondolok többé vétkeikre." Örökké hálás leszek, hogy Isten nem gondol többé vétkeimre. Elkezdtem hálát adni Istennek, hogy megbocsátotta bűneimet, és hogy segít felejteni, mikor én is megbocsátok azoknak, akik megbántottak az évek során. Mint Pál, én is igyekszem elfelejteni mindazt, ami mögöttem van, beleértve a csalódásaimat és a múltbéli hibáimat. Ha elfelejtem ezeket, könnyebb megbocsátani magamnak és reményteljesen nézni a jövőbe.
Sokszor hallom másoktól, hogy megbocsátottak, de nem felejtenek. Ez embereknél elég valószínű. De dicsérjük Istent, hogy ő nem csak megbocsát, hanem el is feledi a vétkeinket!

Imádság: Kegyelmes Istenünk, köszönjük, hogy megbocsátod és elfeleded vétkeinket, ha megvalljuk neked. Ámen.

Isten megbocsátja vétkeimet, és többé nem emlékezik rájuk.

IMÁDKOZZUNK AZ EMLÉKEZETVESZTÉSBEN SZENVEDŐKÉRT!



Elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4174
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 08:58:28
Válasz #2148 Dátum: 2020. Január 22. - 10:57:46
2020. január 22. szerda

A karmesternek: Dávid zsoltára.
URam, a te erődnek örül a király. Mennyire ujjong, hogy megsegítetted!
Megadtad neki szíve kívánságát, ajka óhajtását nem tagadtad meg. (Szela.)
Hiszen gazdag áldással fordulsz feléje, fejére színarany koronát teszel.
Életet kért tőled, és megadtad neki, hosszú életet, örökké tartót.
Nagy a dicsősége, mert megsegítetted, fenséget és méltóságot adtál neki.
Bizony, áldottá teszed örökre, megvidámítod őt, örülhet előtted.
Bízik a király az ÚRban, szereti a Felséges, ezért nem tántorodik meg.

Zsolt 21,1-8.

OLTALMAZÓ ISTEN

Bizony, áldottá teszed örökre, megvidámítod őt, örülhet előtted. (Zsolt 21,7)

Legkisebb gyerekként nem voltak olyan testvéreim, akiket ölbe foghattam volna vagy játszhattam volna velük. Kerestem valakit, akiről gondoskodhatnék. Kiválasztottam egy kis bárányt az édesapám nyájából, aki a barátom lett. Mindig mindenhova vittem magammal. Mikor felnövekedett, nem tudtam már magammal vinni, de mindenhova követett.
A báránnyal való kapcsolatom segített megérteni, hogy Isten ilyen kapcsolatot szeretne velünk. Mikor hagyjuk, hogy Isten hordozzon minket, közelebb kerülünk hozzá, és mélyebben megismerjük őt. Aztán ahogy növekedünk a hitben, egyre szorosabban követjük majd Istent.
Megtapasztaltam ezt néhány hónappal ezelőtt, amikor döntést hoztam, hogy közelebbi kapcsolatot szeretnék Istennel. Elkezdtem minden nap több időt tölteni bibliaolvasással. Közben egyre erősebben vágytam arra, hogy kövessem Istent és engedelmeskedjem neki. Olyan örömöt és beteljesedést éltem át Isten jelenlétében, amit azelőtt soha. Ő megváltoztatta az életemet. A mai napig vágyom az Úr jelenlétére, mert megtapasztaltam, milyen áldást hoz magával. Mindent megnyerhetünk, ha Isten jelenlétében időt töltünk.

Imádság: Urunk, adj vágyat, hogy naponként időt töltsünk igéd olvasásával. Add nekünk azt a kiteljesedő örömet, ami a veled való kapcsolatból származik! Ámen.

A bibliaolvasással töltött idő sohasem elvesztegetett idő.



Elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4174
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 08:58:28
Válasz #2149 Dátum: 2020. Január 23. - 08:57:27

2020. január 23. csütörtök

"Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok, és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek. Mert az én igám boldogító, és az én terhem könnyű."

Mt 11,28-30.

BIZTOSÍTS EGY KIS TERET!

Füves legelőkön terelget, csendes vizekhez vezet engem. (Zsolt 23,2)

A legutóbbi ifjúsági napok vasárnap reggeli istentiszteletén előre hívtam három embert a hallgatóságból. Aztán megkértem őket, hogy álljanak sorba aszerint, hogy ki mennyire elfoglalt. A legelfoglaltabb embernek két hatalmas dobozt kellett tartania. A következő egy könyvkupacot fogott, az utolsónak semmi sem volt a kezében. Ezek után mondtam nekik, hogy el kell kapniuk a labdát, amit dobok nekik. Mindenkinek odadobtam a labdát, de csak ketten kapták el a háromból. Elmagyaráztam, hogy a labda az Istentől jövő lehetőségeket rejti, és ha túl elfoglaltak vagyunk, nem tudjuk majd "elkapni", amit Isten "dob" nekünk.
Aznap délután, amikor hazaértem, rájöttem, hogy én magam is milyen elfoglalt vagyok. Tele voltam az iskolával, a cserkészcsapattal, a dicsőítő csapattal, a kórussal, barátokkal, a gyülekezettel. Elég nagy szerepünk van abban, hogy mennyire elfoglalt az életünk. Ha felszabadítunk egy kis teret az életünkben, lehetőséget biztosítunk Istennek arra, hogy nyugalmat adjon nekünk, és örömmel fogadhatjuk az előttünk megnyíló lehetőségeket.

Imádság: Istenünk, taníts minket letenni a terheinket, és nyugalmat találni benned, hogy ne szalasszuk el a lehetőségeket, amelyeket biztosítasz számunkra. Ámen.

Mit kell feladnom azért, hogy élhessek az Istentől jövő lehetőségekkel?

IMÁDKOZZUNK AZ ELFOGLALT EMBEREKÉRT



Elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4174
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 08:58:28
Válasz #2150 Dátum: 2020. Január 24. - 08:20:41
2020. január 24. péntek

Jákób fölkelt még azon az éjszakán, fogta két feleségét, két szolgálóját és tizenegy gyermekét, és átkelt a Jabbók-gázlónál. Fogta és átküldte őket a patakon, és átküldte mindenét. Jákób pedig ott maradt egyedül. Ekkor Valaki tusakodott vele egészen hajnalhasadtáig. De látta, hogy nem bír vele, ezért megütötte a csípője forgócsontját, és kificamodott Jákób csípőjének forgócsontja a tusakodás közben. Akkor ezt mondta Jákóbnak: Bocsáss el, mert hajnalodik! Ő azt felelte: Nem bocsátlak el, amíg meg nem áldasz engem. Ekkor megkérdezte tőle: Mi a neved? Ő így felelt: Jákób. Erre azt mondta: Nem Jákób lesz ezután a neved, hanem Izráel, mert küzdöttél Istennel és emberekkel, és győztél. Jákób ezt kérte: Mondd meg nekem a nevedet! De ő ezt mondta: Miért kérdezed a nevemet? És megáldotta őt. Jákób Penúélnak nevezte el azt a helyet és ezt mondta: Bár láttam Istent színről színre, mégis életben maradtam.

1Móz 32,23-31.

KÜZDELEM ISTENNEL

Teljes örömnek tartsátok, testvéreim, amikor különféle kísértésekbe estek, tudva, hogy hitetek próbája állhatatosságot eredményez. (Jak 1,2-3)

Miután Jákób megküzdött egy idegennel, ez az idegen egy új nevet adott neki. Azt mondta: "Nem Jákób lesz ezután a neved, hanem Izráel, mert küzdöttél Istennel és emberekkel, és győztél" (1Móz 32,29). Ezen a küzdelmen keresztül Jákób megváltozott. Nem ugyanaz az ember volt, mint előtte.
Talán egyszer vagy már többször is minden hívő érezte, hogy olyan, mintha Istennel küzdene. Ezt érzem, mikor új munkát keresek. Talán egyeseknek ez a feladat nem olyan stresszes; de a munkakeresésben néha azt érzem, mintha Istennel és az érintett emberekkel egyfajta húzd meg - ereszd meg játszmában lennék. Próbálok megküzdeni az újabb és újabb elutasítással, imádkozom, kiküldök még több önéletrajzot, még többet telefonálok - és néha azt érzem, hogy elveszett ügy bármit is bizonyítani magamról. Mindeközben igyekszem bízni az Úrban a keresés alatt. Mint Jákób is, az Istennel való találkozás után nem ugyanaz az ember vagyok, mint előtte.
Megtanultam, ha hűséges vagyok, küzdelmem nem hiábavaló. Bármivel küzdünk is ma, bátorságot nyerhetünk. És ami küzdelemnek tűnik, Isten által áldásunkra válhat.

Imádság: Istenünk, emlékeztess arra, hogy a küzdelmeinken keresztül kitartást és bölcsességet tanulhatunk. Ámen.

A küzdelmeim között Isten érettebbé és teljesebbé formál.

IMÁDKOZZUNK VALAKIÉRT, AKI MUNKÁT KERES!



Elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4174
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 08:58:28
Válasz #2151 Dátum: 2020. Január 25. - 08:46:12
2020. január 25. szombat

Dicsérjétek az URat! Dicsérjétek Istent szentélyében, dicsérjétek a hatalmas égboltozaton!
Dicsérjétek hatalmas tetteiért, dicsérjétek nagyságához méltóan!
Dicsérjétek kürtzengéssel, dicsérjétek lanttal és hárfával!
Dicsérjétek dobbal, körtáncot járva, dicsérjétek citerával és fuvolával!
Dicsérjétek csengő cintányérral, dicsérjétek zengő cintányérral!
Minden lélek dicsérje az URat! Dicsérjétek az URat!

Zsolt 150.

DICSÉRJÜK ISTENT!

Magasztallak, URam, a népek között, zsoltárt éneklek nevednek. (2Sám 22,50)

Végzős voltam a gimnáziumban, és rajtam volt a sor, hogy prédikáljak az egyik istentiszteletünkön. Hálás voltam és nagyon lelkes, hogy alkalmam nyílt Isten igéjét hirdetni.
A liturgiát a megszokott rend szerint terveztem - először dicsőítés, aztán az üzenet - Isten segített rájönnöm, hogy az ő dicsőítése nem szorítható csak az istentisztelet nyitó részébe. A dicséret sosem ér véget.
A mindennapi hitéletünkben az összes szeretetteljes cselekedetünk, az összes szolgálatunk Istent dicsőíti. Úgyhogy a zenei rész és dicsőítés után elkezdtem hirdetni az üzenetet Isten szeretetéről és hűségéről, és a Mindenható felé érzett hálámról beszéltem. A diákok és a tanárok is Istent dicsérték, és megnyitották szívüket előtte.
Mindenben, amit teszünk, bármerre is vagyunk, dicsérhetjük Istent. Csak arra van szükségünk, hogy a lelkünk is hajlandó legyen erre, és hogy legyen bennünk vágy, hogy a mi csodálatos Teremtőnket áldjuk.

Imádság: Istenünk, méltó vagy minden dicséretre. Segíts, hogy minden körülmények között áldjunk téged! Ámen.

Minden szeretetteljes cselekedet istendicsőítés.

IMÁDKOZZUNK A FIATAL KERESZTÉNYEKÉRT, AKIK MEGOSZTJÁK MÁSOKKAL ISTEN SZERETETÉT!



Elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4174
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 08:58:28
Válasz #2152 Dátum: 2020. Január 26. - 10:06:15
2020. január 26. vasárnap

Szenved-e valaki közöttetek? Imádkozzék! Öröme van-e valakinek? Énekeljen dicséretet! Beteg-e valaki közöttetek? Hívassa magához a gyülekezet véneit, hogy imádkozzanak érte, és kenjék meg olajjal az Úr nevében. És a hitből fakadó imádság megszabadítja a szenvedőt, az Úr felsegíti őt, sőt ha bűnt követett is el, bocsánatot nyer. Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok. Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének. Illés ugyanolyan ember volt, mint mi, és amikor buzgón imádkozott azért, hogy ne legyen eső, nem is volt eső a földön három évig és hat hónapig. Aztán ismét imádkozott, és az ég esőt adott, és a föld meghozta termését.

Jak 5,13-18.

NINCS JELENTÉKTELEN IMÁDSÁG

Minden imádságotokban és könyörgésetekben imádkozzatok mindenkor a Lélek által, és legyetek éberek, teljes állhatatossággal könyörögve valamennyi szentért. (Ef 6,18)

Eljött az ideje, hogy süssek a sütőversenyre. Többhetes felkészülést követően sem voltam meggyőződve arról, hogy a muffinok versenykész állapotban kerülnek ki a sütőmből. A versenyt megelőző vasárnapon eléggé bátortalanul léptem be a vasárnapi iskola termébe. Az óra végén a vezetőnk, Mr. Jean imakéréseket várt tőlünk. Amikor láttam, hogy senki sem jelentkezik, egy kicsit szégyenlősen ugyan, de felemeltem a kezemet. "Lehet, hogy ez annyira nem is fontos, de azért elmondom. A süteménykészítő versenyre holnap kerül sor, és azt kérném Istentől, hogy a muffinjaim szép magasak legyenek" - mondtam minden bátorságomat összeszedve. Mr. Jean kis kuncogás után arról tájékoztatott, hogy Istennél nem létezik jelentéktelen imádság.
Amikor úgy érzem, hogy az imádságom terhet jelent az Úrnak, a fenti igeversre gondolok és a leckére, amit soha nem felejtek el. Ő az idő korlátlan uraként képes mindannyiunk imádságát mindenkor meghallgatni és válaszolni rájuk. Megtanultam, hogy az imádság nem más, mint egy párbeszéd, egy gyönyörű kapcsolat lehetősége Istenünkkel.

Imádság: Drága Urunk, segíts minden terhünket eléd hoznunk imáinkban, és így közelebb kerülni hozzád! Ámen.

Ma kis és nagy problémáimért is imádkozni fogok.



Elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4174
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 08:58:28
Válasz #2153 Dátum: 2020. Január 27. - 08:45:05
2020. január 27. hétfő

Alázzátok meg tehát magatokat Isten hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket annak idején. Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok. Legyetek józanok, vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el: álljatok ellene a hitben szilárdan, tudván, hogy ugyanazok a szenvedések telnek be testvéreiteken e világban. A minden kegyelem Istene pedig, aki elhívott titeket Krisztusban az ő örök dicsőségére, miután rövid ideig szenvedtetek, maga fog titeket felkészíteni, megszilárdítani, megerősíteni és megalapozni. Övé a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké. Ámen.

1Pt 5,6-11.

ISTEN GONDOT VISEL

Vesd az ÚRra terhedet, és ő gondot visel rád! Nem engedi sohasem, hogy ingadozzon az igaz. (Zsolt 55,23)

Amint az egyik nap a Csendes Perceket olvastam, belebotlottam a fent idézett igeszakaszba. Az igevers mellett a Bibliámban ez a széljegyzet áll: "nem veszi el a terhet, de gondoskodik rólad." Ezt a megjegyzést jóval azelőtt írtam, mielőtt elvesztettem volna a férjemet közel 48 évi boldog házasságot követően. De az igét és a megjegyzést olvasva, mintha magyarázatot találtam volna Isten munkájára az életemben.
Időnként úgy gondolom, hogy nem tudok tovább létezni a férjem nélkül. De amikor így érzek, mindig jön egy látogató, egy üzenet vagy egy telefonhívás a barátoktól vagy a családtagoktól. Néha a napi csendesség alatt kapok egy bátorító üzenetet, ami kimondottan az én helyzetemre illik, vagy egy igeverset, ami balzsamot jelent összetört szívemnek. Máskor a nehézségek között lévők megsegítésére kapok indíttatást. Ilyenkor mindig eszembe jut, hogy milyen áldott is vagyok. Az, hogy segítek nekik, az nekem is nagy segítséget jelent.
Férjem elvesztésének nyomasztó terhe nem szűnt meg, de világosan érzem az Úr vállait is a terhem alatt, és tudom, hogy ő gondoskodik rólam. Ezért nem ingadozom!

Imádság: Drága Istenünk, köszönjük hűséges gondoskodásodat szomorúságunkban és próbáinkban. Ámen.

Szenvedéseimben Isten megsegít, hogy én is segíthessek.



Elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4174
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 08:58:28
Válasz #2154 Dátum: 2020. Január 28. - 08:29:51
2020. január 28. kedd

A hét első napján, korán reggel, miután feltámadt, először a magdalai Máriának jelent meg, akiből hét ördögöt űzött ki. Ő elment, és megvitte a hírt követőinek, akik gyászoltak és sírtak. Amikor ezek meghallották, hogy ő él, és hogy Mária látta, nem hitték el. Ezután más alakban jelent meg közülük kettőnek útközben, amikor vidékre mentek. Ezek is elmentek, és megvitték a hírt a többieknek, de nekik sem hittek.
Végül pedig megjelent magának a tizenegynek is, amikor asztalnál ültek, és szemükre vetette hitetlenségüket, keményszívűségüket, hogy nem hittek azoknak, akik látták őt, miután feltámadt. Ezután így szólt hozzájuk: "Menjetek el szerte az egész világba, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. Aki hisz, és megkeresztelkedik, üdvözül, aki pedig nem hisz, elkárhozik. Azokat pedig, akik hisznek, ezek a jelek követik: az én nevemben ördögöket űznek ki, új nyelveken szólnak, kígyókat vesznek kezükbe, és ha valami halálosat isznak, nem árt nekik, betegre teszik rá a kezüket, és azok meggyógyulnak."
Az Úr Jézus pedig miután ezeket mondta nekik, felemeltetett a mennybe, és az Isten jobbjára ült. Azok pedig elmentek, hirdették az igét mindenütt, az Úr pedig együtt munkálkodott velük, megerősítette az igehirdetést a nyomában járó jelekkel.

Mk 16,9-20.

TÖRTÉNETEINK MEGOSZTÁSA

Abból a városból pedig a samáriaiak közül sokan hittek benne az asszony szava miatt, aki így tanúskodott: Megmondott nekem mindent, amit tettem. (Jn 4,39)

A közelmúltban találkoztam egy fiatalasszonnyal, aki elmesélte, hogy Isten mit végzett el az életében, és ez mennyire határozottá tette, és megerősítette az Úrral való kapcsolatát. Világos volt számomra, hogy ő előre nem tervezte meg, hogy elmondja nekem ezt a történetet, és én sem vágytam rá, hogy valakinek a bizonyságtételét halljam azon a bizonyos napon. De Istenbe vetett bizodalmát és magabiztosságát fejezte ki azzal, hogy engedett a Lélek ösztönzésének.
Bizonyságtevése teljes mértékben megelevenítette és megerősítette Krisztusba vetett hitemet. Ezt követően megváltozott az életem. Ez a beszélgetés meggyőzött arról, hogy mennyire fontos élményeinket és átéléseinket megosztani másokkal, amikor erre alkalmunk nyílik. Annyi ember él körülöttünk, akiknek szükségük van történeteinkre és bizonyságtételünkre azért, hogy ők is megtapasztalhassák a Krisztusban való új életet.

Imádság: Szerető Istenünk, nyisd meg szívünket, elménket és szánkat, hogy beszélhessünk rólad a körülöttünk lévőknek! Ámen.

Kinek fogok ma bizonyságot tenni a hitemről?

IMÁDKOZZUNK BÁTORSÁGÉRT A HITÜNKRŐL BESZÉLNI!



Elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4174
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 08:58:28
Válasz #2155 Dátum: 2020. Január 30. - 09:34:09

2020. január 30. csütörtök

Pedig ha dicsekedni akarnék, nem lennék esztelen, mert igazságot mondanék, de mérséklem magamat, hogy valaki többnek ne tartson, mint aminek lát, vagy amit tőlem hall; még a kinyilatkoztatások különleges nagysága miatt sem. Ezért tehát, hogy el ne bizakodjam, tövis adatott a testembe: a Sátán angyala, hogy gyötörjön, hogy el ne bizakodjam. Emiatt háromszor kértem az Urat, hogy távozzék az el tőlem. De ő ezt mondta nekem: "Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz." Legszívesebben tehát az erőtlenségeimmel dicsekszem, hogy a Krisztus ereje lakozzék bennem. Ezért a Krisztusért örömöm telik erőtlenségekben, bántalmazásokban, nyomorúságokban, üldöztetésekben és szorongattatásokban; mert amikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős.

2Kor 12,6-10.

ISTEN KEGYELMÉNEK HARANGJA

Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz. Legszívesebben tehát az erőtlenségeimmel dicsekszem, hogy a Krisztus ereje lakozzék bennem. (2Kor 12,9)

Egy forró nyári napon a fűnyíróm nem működött jól, így bementem a házba megpihenni. A két kislányom a nagyszülőknél volt látogatóban, én meg magányosan gyászoltam rákban nem oly rég elhunyt feleségemet. Amint áthaladtam az autóbeállón, lágy szellő lengette meg a szélharangot. Egy rövid pillanatig olyan volt, mintha egy régi, jól ismert ének első pár hangját hallottam volna. Bátorítást nyertem, hogy nem vagyok egyedül, mert Isten Lelke és kegyelme velem van.
Sokszor megtapasztaltam Pál "tövis adatott a testembe" élményének üzenetét. Nem tudjuk, mi volt neki ez a tövis, de azt tudjuk, hogy a tövis fájdalmat jelent. Háromszor is kérte az Urat, hogy vegye el ezt a tövist, de a válasz ez volt: "Elég néked az én kegyelmem." Pál szavainak az igazságát saját magam is megtapasztaltam. Isten kegyelme mindig elegendő. Ha bízunk szeretetében, végtelen áldásával jutalmaz meg minket.
Az életben a tövisek néha elmúlnak, néha megmaradnak. De bárhogy is van, Isten szeretete által elviselhetjük őket, és örvendezhetünk Isten csodálatos kegyelmének.

Imádság: Drága Istenünk, segíts mindig bíznunk benned életünk nehézségei között és megtapasztalnunk, hogy kegyelmed mindig elegendő! Jézus nevében. Ámen.

Isten kegyelme még a tragédiákban és a gyászban is elegendő számomra.



Elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4174
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 08:58:28
Válasz #2156 Dátum: 2020. Január 31. - 08:57:14

2020. január 31. péntek

Az ÚR igéje alkotta az eget, egész seregét szájának lehelete.
Gáttal torlaszolta el a tenger vizét, mederbe zárta hullámait.
Féljen az ÚRtól az egész föld, rettegjen tőle a világ minden lakója,
mert amit ő mondott, meglett, és amit parancsolt, előállott.

Zsolt 33,6-9.

AZ ELSŐ SZIVÁRVÁNY

Ha ott lesz a szivárvány a felhőn, látni fogom, és visszaemlékezem az örök szövetségre, amelyet Isten kötött minden élőlénnyel, amely testben él a földön. (1Móz 9,16)

Múlt nyáron kisebbik fiúunokámmal egy hétre nyaralni mentünk országunk gyönyörű Rila-hegységébe. Az időjárás állandóan változott. Egy napon belül napsütést, esőt, sőt jégesőt is tapasztaltunk. A vihar után egy gyönyörű szivárvány jelent meg az égen. Unokám életében először fogott meg jégeső darabot, vagy látott szivárványt. Annyira boldog volt!
Hálás vagyok az Úrnak az unokámmal töltött időért és a gyönyörű természeti jelenségekért. A távoli országban, ahol él, és ahol nagyon ritka az eső, szép emlékei lesznek ezek.
A Zsolt 24,1-2 ezt mondja: "Az Úré a föld, és ami betölti, a földkerekség és a rajta lakók. Mert ő vetette meg alapját a tengereken, ő rögzítette a folyókon." Amikor a természet vesz körül bennünket, könnyű körülnézni és meglátni annak szépségét. De mögötte annak Teremtőjét is megláthatjuk.

Imádság: Drága Istenünk, segíts emlékeznünk, hogy mindaz, amit teremtettél, a te szereteted ajándéka! Ámen.

A teremtett világ szépsége Isten szeretetére és dicsőségére emlékeztet.



Elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4174
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 08:58:28
Válasz #2157 Dátum: 2020. Február 02. - 23:45:30
2020. február 2. vasárnap

Jobban boldogul kettő, mint egy: fáradozásuknak szép eredménye van. Mert ha elesnek, az egyik ember fölemeli a társát. De jaj az egyedülállónak, mert ha elesik, nem emeli föl senki. Éppígy, ha ketten fekszenek egymás mellett, megmelegszenek; de aki egyedül van, hogyan melegedhetne meg? Ha az egyiket megtámadják, ketten állnak ellent. A hármas fonál nem szakad el egyhamar.

Préd 4,9-12.

ÖSSZEJÖVETEL

Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben: ott vagyok közöttük. (Mt 18,20)

Emlékszem, amikor gyerekkoromban istentiszteletest játszottunk. Szomszéd gyerekek, osztálytársak, rokon gyerekek, babák, plüssállatok és néha egy-egy háziállat alkotta a gyülekezetet. Felváltva prédikáltunk, tanítottunk, úrvacsorát osztottunk, énekeltünk, perselyeztünk. Az alkalmak sosem voltak hosszúak, de nagyon jól éreztük magunkat.
Eszembe jutottak ezek a gyerekkori összejövetelek, amikor egy hideg, téli vasárnap délelőtt az istentiszteletre a lelkészen és a kántoron kívül mindössze négyen jöttek el. Bár csak ilyen kevesen merészkedtek ki a hidegbe, ez nem tántorított el attól, hogy megtartsuk az istentiszteletet.
Amikor Jézus a tanítványságról tanított, emlékeztette a követőit, hogy ahol ketten vagy hárman az ő nevében összejönnek, ő ott van közöttük. Akkor nem gondoltam erre, de Krisztus velünk volt, mikor gyerekként játszottunk, és akkor is, amikor azon a hideg téli reggelen az ő nevében összegyűltünk.

Imádság: Urunk, akárhányan vagyunk is együtt, add, hogy lélekben és igazságban imádjunk téged! Ámen.

Akárhányan vagyunk az istentiszteleten, Istennel találkozhatunk.



Elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4174
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 08:58:28
Válasz #2158 Dátum: 2020. Február 04. - 22:19:09

2020. február 4. kedd

Ezt mondja az ÚR: A kegyelem idején meghallgatlak, a szabadulás napján megsegítlek. Megőrizlek és megajándékozom általad szövetségemmel népemet, hogy te állítsd helyre az országot, és oszd szét az elpusztult örökséget.
Mondd a foglyoknak: Jöjjetek ki! - a sötétségben levőknek: Jöjjetek a napvilágra! Útközben lesz élelmük, még a kopár hegyeken is lesz legelőjük.
Nem éheznek és nem szomjaznak majd, nem bántja őket a nap heve, mert az terelgeti őket, aki könyörült rajtuk, az vezeti őket forrásvizekhez.

Ézs 49,8-10.

A MAGA IDEJÉBEN

Mert csak én tudom, mi a tervem veletek - így szól az Úr -: jólétet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövő az melyet nektek szánok. (Jer 29,11)

Majd kétévi krónikus depresszió után egy különösen sötét pillanatban úgy döntöttem, hogy eldobom magamtól az életet. Nem láttam értelmét, hogy tovább folytassam. Eltávolodtam Istentől, és minden reményt elvesztettem. Miközben készültem az öngyilkosságra, egy dicsőítő ének sorai futottak át az agyamon. Abban a pillanatban tudtam, hogy nem fogom végrehajtani a tervemet. Visszamentem a kocsihoz, és a hátsó ülésen találtam egy Bibliát. Imádkoztam, majd találomra felütöttem, és szemem az Ézs 49,8-ra esett: "A kegyelem idején meghallgatlak, a szabadulás napján megsegítelek." Sírni kezdtem, amikor megértettem mindazt, amit Isten értem tett, és hogy ő a fájdalmas időszakban is mindvégig velem volt.
Abban a pillanatban megértettem, hogy dicsőíthetem Istent, bármin is menjek keresztül. Lehet, hogy nem értem, miért történik valami vagy hova vezet az út, de ha tudom, hogy Isten szeret, meghallgatja kiáltásomat és meggyógyít, reménységben élhetek. Ma már tudatosan figyelek minden jóra az életben, és keresem Isten áldásait a sötétségben is.

Imádság: Köszönjük Istenünk, hogy mindig velünk vagy, és szeretsz minket. Segíts, hogy tudjuk egymást bátorítani, és reménységünket megosztani a szenvedőkkel! Ámen.

Mivel Isten szeret engem, végtelenül értékes vagyok.

IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK ÖNGYILKOSSÁGON GONDOLKODNAK!



Elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4174
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 08:58:28
Válasz #2159 Dátum: 2020. Február 05. - 10:10:54

2020. február 5. szerda

Ekkor előállt egy törvénytudó, hogy megkísértse Jézust, és ezt kérdezte: "Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?" Ő pedig ezt mondta neki: "Mi van megírva a törvényben? Hogyan olvasod?" Ő pedig így válaszolt: "Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, és felebarátodat, mint magadat." Jézus ezt mondta neki: "Helyesen feleltél: tedd ezt, és élni fogsz." Ő viszont igazolni akarta magát, és megkérdezte Jézustól: "De ki a felebarátom?" Válaszul Jézus ezt mondta neki: "Egy ember ment le Jeruzsálemből Jerikóba, és rablók kezébe esett, akik kifosztották, meg is verték, azután félholtan otthagyva elmentek. Történetesen egy pap ment azon az úton, de amikor meglátta, elkerülte. Hasonlóképpen egy lévita is odaért arra a helyre, és amikor meglátta, ő is elkerülte. Egy úton lévő samaritánus pedig, amikor odaért hozzá és meglátta, megszánta; odament, olajat és bort öntött sebeire, és bekötötte azokat. Aztán feltette őt a saját állatára, elvitte egy fogadóba, és ápolta. Másnap elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak, és azt mondta neki: Viselj rá gondot, és ha valamit még ráköltesz, amikor visszatérek, megadom neked. Mit gondolsz, e három közül ki volt a felebarátja a rablók kezébe esett embernek?" Ő így felelt: "Az, aki irgalmas volt hozzá." Jézus erre ezt mondta neki: "Menj el, te is hasonlóképpen cselekedj."

Lk 10,25-37.

"ÉN IS ÁTÉLTEM EZT!"

Áldott az irgalom Atyja, aki megvigasztal minket minden nyomorúságunkban, hogy mi is megvigasztalhassunk másokat minden nyomorúságban azzal a vigasztalással, amellyel Isten vigasztal minket. (2Kor 1,3-4)

Éppen karácsony előtt történt, hogy a lány, akibe beleszerettem, közölte velem, mással randevúzik. Összetörtem, sokat sírtam. Aztán azt gondoltam, olyan emberek társaságát keresem, akik szintén veszteséget szenvedtek. Egy hónap alatt tudtam segíteni egy asszonynak, aki édesapját vesztette el, egy másik keresztény testvérnek, akinek a fia öngyilkos lett, és egy házaspárnak, akiknek idősebb lányuk Isten ellen lázadt.
Lehet, hogy sokaknak nem tűnik fel egy lényeges mozzanat az irgalmas samaritánusról szóló példázatban. Úgy vélem, hogy a pap és a lévita, nem teljesen értették, milyen helyzetben van valójában az ember. De a samaritánus, mint egy lenézett nép tagja, megértette őt, valószínűleg személyes tapasztalatai okán. A samaritánus valóban azonosulni tudott a szenvedő férfi megpróbáltatásaival, és azt mondhatta: "Én is átéltem ezt!"
Amikor különféle nehéz helyzetekkel küzdünk, Jézus arra hív, hogy támogassuk azokat, akik szintén szenvednek. Megnyugtathatjuk őket azzal a békességgel, amit Istentől kapunk. Az együttérzéssel Krisztust követjük, és ezáltal közelebb kerülünk Istenhez és a körülöttünk lévőkhöz is.

Imádság: Atyánk, fájdalmunkban adj erőt, hogy mások megbántottságát átérezzük, és vigasztalhassuk őket! Ámen.

Isten azt szeretné, ha vigasztalását megosztanám másokkal.

IMÁDKOZZUNK VALAKIÉRT, AKINEK KAPCSOLATI PROBLÉMÁJA VAN!