Szerző Téma: Mindennapi kenyerünk  (Megtekintve 355629 alkalommal)

0 Felhasználó és 22 vendég van a témában

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1755 Dátum: 2018. Október 18. - 08:30:14

2018. október 18. csütörtök

Dávidé. Áldjad, lelkem, az URat, és egész bensőm az ő szent nevét!
Áldjad, lelkem, az URat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled!
Ő megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet,
megváltja életedet a sírtól, szeretettel és irgalommal koronáz meg.
Betölti javaival életedet, megújul ifjúságod, mint a sasé.
Minden elnyomottal törvényesen és igazságosan bánik az ÚR.
Megismertette útjait Mózessel, cselekedeteit Izráel fiaival.
Irgalmas és kegyelmes az ÚR, türelme hosszú, szeretete nagy.
Nem perel mindvégig, nem tart haragja örökké.
Nem vétkeink szerint bánik velünk, nem bűneink szerint fizet nekünk.
Mert amilyen magasan van az ég a föld fölött, olyan nagy a szeretete az istenfélők iránt.
Amilyen messze van napkelet napnyugattól, olyan messzire veti el vétkeinket.

Zsolt 103,1-12.

TÚLÁRADÓ SZERETET

Mi azért szeretünk, mert ő előbb szeretett minket (1Jn 4,19)

Ágyba készülődtem, mikor Keri, a 2 éves unokám ugrándozva bejött a szobámba. A tónál töltött egy vidám napot, ahol apai nagymamáját látogatta meg. Ölembe ugrott, átöleltük és megcsókoltuk egymást. A következő pillanatban csendesen megbújt a karomban. Fogtam, s arra gondoltam, mennyire szeretem. Lányom, ahogy ezt látta, így szólt: "De Anya, piszkos! Miért engeded, hogy az öledbe üljön?" Hozzá kell tennem, hogy éreztem a piszok, a kutyák, a halak, az étel, a tó és a heves játék szagát, ami a kis testéből áradt. Mégsem zavart. Nem kell tisztának lennie ahhoz, hogy szeressem. Nem kell tökéletesnek lennie. Valójában semmi se történhetne, amitől kevésbé szeretném őt. Bármit megtennék érte. Abban a pillanatban csak a túláradó szeretetet éreztem.
Ahogy fogtam a gyermeket, a "piszkos" szó az Ézs 64,5-re emlékeztetett: "Mindnyájan olyanok lettünk, mint a tisztátalanok, minden igazságunk olyan, mint a szennyes ruha." Erre a versre gondoltam, és Isten új látást adott. A feltétlen szeretet, melyet unokám iránt éreztem, olyan volt, mint az Atya irántam való feltétlen szeretete. Én, mint Keri, tökéletlenül megyek Istenhez, és hozzá hasonlóan szeretetet találok.

Imádság: Drága Istenünk, add, hogy mélyebben megérthessük feltétel nélküli szeretetedet. Segíts, hogy ezt kiterjeszthessük másokra is! Ámen.

Ma kinek mutathatom meg Isten feltétlen szeretetét?

IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK NEM ÉRZIK ISTEN SZERETETÉT!



IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK NEM ÉRZIK ISTEN SZERETETÉT!



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1756 Dátum: 2018. Október 19. - 08:32:22
2018. október 19. péntek

Ekkor Nebukadneccar haragra gerjedve megparancsolta, hogy vezessék elő Sadrakot, Mésakot és Abédnegót. Oda is vezették ezeket a férfiakat a király elé. Nebukadneccar ezt kérdezte tőlük: Sadrak, Mésak és Abédnegó! Igaz-e, hogy ti nem tisztelitek isteneimet és nem hódoltok az aranyszobor előtt, amelyet felállíttattam? Készek vagytok-e most, ha meghalljátok a kürt, síp, citera, hárfa, lant, duda és mindenféle hangszer hangját, leborulni és hódolni a szobor előtt, amelyet csináltattam? Mert ha nem hódoltok, azon nyomban bedobnak benneteket az izzó tüzes kemencébe. És van-e olyan Isten, aki az én kezemből ki tud szabadítani benneteket? Sadrak, Mésak és Abédnegó így válaszolt a királynak: Ó Nebukadneccar! Nem szükséges, hogy erre bármit is feleljünk. Van nekünk Istenünk, akit mi tisztelünk: ő ki tud minket szabadítani az izzó tüzes kemencéből, és ki tud szabadítani a te kezedből is, ó király! De ha nem tenné is, tudd meg, ó király, hogy mi a te isteneidet nem tiszteljük, és nem hódolunk az aranyszobor előtt, amelyet felállíttattál! Ekkor Nebukadneccart úgy elöntötte a harag Sadrak, Mésak és Abédnegó miatt, hogy még az arca is eltorzult. Meghagyta, hogy hétszerte jobban fűtsék be a kemencét, mint ahogyan be szokták fűteni. Azután megparancsolta hadserege legerősebb vitézeinek, hogy kötözzék meg Sadrakot, Mésakot és Abédnegót, és dobják be őket az izzó tüzes kemencébe. Megkötözték tehát ezeket a férfiakat, és úgy, ahogy fel voltak öltözve, nadrágostul, alsóruhástul és süvegestül, bedobták őket az izzó tüzes kemencébe. Mivel a király szigorú parancsára a kemencét roppantul befűtötték, a lángoló tűz megölte azokat az embereket, akik Sadrakot, Mésakot és Abédnegót odahurcolták. A három férfi, Sadrak, Mésak és Abédnegó pedig megkötözve az izzó tüzes kemencébe esett. Nebukadneccar király azonban megdöbbent, sietve fölkelt, és ezt kérdezte udvari embereitől: Nem három férfit dobtunk megkötözve a tűzbe? Azok így válaszoltak a királynak: Valóban úgy van, ó király! Ő azonban így szólt: Én mégis négy férfit látok szabadon járni a tűzben, és nincs rajtuk semmi sérülés. A negyedik pedig olyannak látszik, mint valami isten. Ekkor Nebukadneccar király odament az izzó tüzes kemence ajtajához, és így szólt: Sadrak, Mésak és Abédnegó, szolgái a felséges Istennek! Jertek ki, jöjjetek ide! És kijött Sadrak, Mésak és Abédnegó a tűzből. Az összegyűlt kormányzók, elöljárók, helytartók és a király udvari emberei pedig látták, hogy ezeknek a férfiaknak semmit sem ártott a tűz, a hajuk szála sem perzselődött meg, a ruhájuk sem égett meg, sőt még a füst szaga sem járta át őket. Nebukadneccar ekkor így szólt: Áldott legyen a Sadrak, Mésak és Abédnegó Istene, mert elküldötte angyalát, és kiszabadította szolgáit, akik benne bíztak. Még a király parancsát is megszegték, és kockára tették az életüket, de a maguk Istenén kívül nem tiszteltek egy istent sem, és nem hódoltak előttük.

Dán 3,13-28.

A TŰZBEN

A király azonban így szólt: Én mégis négy férfit látok szabadon járni a tűzben, és nincs rajtuk semmi sérülés. A negyedik pedig olyannak látszik, mint valami isten. (Dán 3,25)

Fiatal koromban a nagymamámmal eljártunk kerámiákat festeni. Megengedte, hogy válasszak egy darabot. Miután befejeztem a festést, ő betette egy elképzelhetetlenül forró kemencébe, aztán kivette, és egy védő mázat tett rá, mielőtt újra kisütötte volna. Ez a fény kihozta a színt, fényessé és ellenállóvá tette. A kerámiadarabok sokkal ragyogóbbak lettek a kezelés után.
Mikor Sadrákot, Mésákot és Abéd-Negót a tüzes kemencébe vetették Isten iránti hűségük miatt, s mert visszautasították, hogy Nebukadneccár arany szobrát imádják, nem voltak benne biztosak, hogy Isten megmenti őket. Mégis, amint a lángok közé vetették őket, a királyt megdöbbentette, hogy sértetlenek, s mintha egy istenségszerű negyedik személy is ott lenne velük.
Az intenzív szenvedés nyomokat hagy rajtunk. Isten nem ígér szenvedésmentes életet, de ami adatik, abban ott van velünk. S akár a kerámia, amely gyönyörűbb lesz, miután kikerül a kemencéből, Isten is életünk legintenzívebb pillanataiban formál mássá - szebbé, tartósabbá, krisztusibbá.

Imádság: Drága Urunk, a szenvedés pillanataiban adj békességet nekünk, és formálj Krisztushoz hasonlóvá! Ámen.

Isten nem ígéri, hogy távol tart a tűztől, de ott is velem van.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1757 Dátum: 2018. Október 20. - 11:02:21

2018. október 20. szombat

Történt azokban a napokban, hogy kiment a hegyre imádkozni, és Istenhez imádkozva virrasztotta át az éjszakát. Amikor megvirradt, odahívta tanítványait, és kiválasztott közülük tizenkettőt, akiket apostoloknak is nevezett: Simont, akit Péternek nevezett el, Andrást, a testvérét, Jakabot és Jánost, Fülöpöt és Bertalant, Mátét és Tamást, Jakabot, az Alfeus fiát és Simont, akit Zélótának neveztek, Júdást, a Jakab fiát, és Júdás Iskáriótest, aki árulóvá lett.

Lk 6,12-16.

REJTEKHELYEM

Te vagy az oltalmam, megóvsz a bajtól, körülveszel a szabadulás örömével. (Zsolt 32,7)

Néhány éve többféle gonddal küzdöttem. Nem tudtam, mit tegyek, és senkivel nem tudtam beszélni. Elhatároztam, hogy keresek egy csendes helyet, és minden gondomat Istennek mondom el. Egy csendes szobát választottam házunk második emeletén. Ott leültem és elkezdtem imádkozni. Elkezdtem Istennel beszélni mindenről, ami történt; bölcsességet és tanácsot kértem tőle. Előtte szívem félelemmel és aggodalommal volt tele, de abban a szobában nyugalmat éreztem, és Isten jelenléte töltötte be a szívemet. Tudtam, hogy az Úr sosem hagy egyedül.
Az a szoba a mai napig a csendes helyem. Ott imádkozom, olvasom a Bibliát, és hangosan énekelek Istennek. Bár csendes szobám különleges a számomra, az Isten jelenléte még különlegesebb. Bármilyen helyzettel vagy körülménnyel szembesülök, akár örömteli, akár szomorú, menedéket találok Isten jelenlétében.

Imádság: Istenünk, bármi is történik az életünkben, te vagy a reménységünk és az erőnk. Nem kell aggódnunk, mert benned lelkünk nyugalmat talál. "Atyánk, szenteltessék meg a te neved! Jöjjön el a te országod! Mindennapi kenyerünket add meg nekünk naponként. És bocsásd meg bűneinket, mert mi is megbocsátunk minden ellenünk vétkezőnek. És ne vígy minket kísértésbe!" Ámen. (Lk 11,2-4)

Bármi történik, Isten az én menedékem.

IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK VESZÉLYBEN VANNAK



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1758 Dátum: 2018. Október 21. - 12:47:25
2018. október 21. vasárnap

Mi pedig hálával tartozunk az Istennek mindenkor értetek, testvéreim, akiket szeret az Úr, mert kiválasztott titeket az Isten kezdettől fogva az üdvösségre, a Lélek megszentelő munkája és az igazságba vetett hit által. Erre hívott el titeket a mi evangéliumunk által, hogy így részesüljetek a mi Urunk Jézus Krisztus dicsőségében. Ezért tehát, testvéreim, álljatok szilárdan, és ragaszkodjatok azokhoz a hagyományokhoz, amelyeket akár beszédünkből, akár levelünkből tanultatok. Maga pedig a mi Urunk Jézus Krisztus és az Isten, a mi Atyánk, aki szeretett minket, és kegyelméből örök vigasztalással és jó reménységgel ajándékozott meg, vigasztalja meg a ti szíveteket, és erősítsen meg titeket minden jó cselekedetben és beszédben.

2Thessz 2,13-17.

VÁRATLAN LECKE

Ismertesd meg azokat fiaiddal és unokáiddal is. (5Móz 4,9)

A Keresztény Nevelés Vasárnapján (Christian Education Sunday) messze jártak gondolataim, miközben lelkészünk azokat a felnőtteket méltatta, akik a gyülekezeti gyermekek és fiatalok tanítását vállalták. Bevallom, semmire sem figyeltem, amíg a lelkész ezt nem mondta: "a tanítók sok életet érintenek meg."
Hirtelen egy szerető, ősz hajtincsekkel szegélyezett arc jelent meg előttem. Harmadikos vasárnapi iskolai tanítóm jutott eszembe, aki ezt mondta: "Fiúk! Lányok! Nagyon fontos, hogy Istenről és Jézusról tanuljatok. Soha nem lesztek egyedül, mert a barátotok, Jézus veletek megy mindenhová."
Szavai arra indítottak, hogy évekkel később én is a vasárnapi iskolában tanítsak. Amint lelkészünk köszöntötte az idei tanítókat, eszembe jutott egy üzenet, amit nemrég kaptam egy volt tanítványom édesanyjától: "Az olyan emberek, mint ti, változást hoztok." - írta, amikor megköszönte, hogy beszélgettem a fiával. Gyakran felteszem magamnak a kérdést: "Hol lennék, ha egy kedves asszony nem vállalkozott volna arra, hogy egy csapat harmadikos gyermeket tanítson Jézusról és az ő szeretetéről?" A Szentírás arra bátorít minket, hogy tanítsuk gyermekeinket a parancsolatokra és Jézus szavaira, hogy majd ők is továbbadhassák a következő nemzedéknek.

Imádság: Istenünk, hálát adunk mindenkiért, aki szóval vagy tettel megmutatta nekünk Jézus szeretetét. Ámen.

Hogyan adhatom tovább a hit ajándékát?



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1759 Dátum: 2018. Október 22. - 08:04:57
2018. október 22. hétfő

Történt egyszer, hogy valahol Jézus imádkozott, és mikor befejezte, így szólt hozzá egyik tanítványa: "Uram, taníts minket imádkozni, mint ahogy János is tanította a tanítványait." Ő pedig ezt mondta nekik: "Amikor imádkoztok, ezt mondjátok:
Atyánk, szenteltessék meg a te neved. Jöjjön el a te országod.
A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk naponként.
És bocsásd meg a mi bűneinket, mert mi is megbocsátunk minden ellenünk vétkezőnek. És ne vigy minket kísértésbe."
Azután így szólt hozzájuk: "Ki az közületek, akinek van egy barátja, és elmegy hozzá éjfélkor, és ezt mondja neki: Barátom, adj nekem kölcsön három kenyeret, mert útról érkezett egy barátom, és nincs mit elébe tegyek; - és az így válaszolna belülről: Ne zaklass engem, az ajtó már be van zárva, és velem együtt gyermekeim is ágyban vannak; nem kelhetek fel, hogy adjak neked! Mondom nektek, ha nem is kelne fel, és nem is adna neki azért, mert barátja, tolakodása miatt fel fog kelni, és megadja neki, amire szüksége van." "Én is azt mondom nektek: kérjetek, és adatik, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek. Mert mindaz, aki kér, kap; aki keres, talál; és aki zörget, annak megnyittatik."

Lk 11,1-10.

PÁL IMÁJA

Szüntelenül imádkozunk és könyörgünk értetek, hogy tökéletesen megismerjétek az ő akaratát minden lelki bölcsességgel és belátással, hogy élhessetek az Úrhoz méltóan. (Kol 1,9)

Legutóbbi atlantai látogatásomkor lányom, Tonya, megmutatta nekem azokat a kis kártyákat, amelyeket utazása során szokott idegenek kezébe adni. Ez áll rajtuk: "Ma imádkoztam önért." Teljesen le voltam nyűgözve! Adott nekem is néhányat, és elkezdtem ugyanazt gyakorolni. Nagyon megörvendeztetett az első reakció. Az orvosnál a recepciós ezt mondta: "Köszönöm, ma nehéz napom volt. Itt tartom ezt a kártyát magam mellett."
Ez a megtapasztalás segített, hogy átgondoljam, hogyan imádkozom másokért. Pál úgy imádkozott a kolossébeliekért, hogy soha nem találkozott velük. Vajon mit imádkozhatott? Elmondja, hogy azért imádkozott, hogy ezeket az idegeneket elsőként töltse be Isten akaratának ismerete, és hogy "élhessenek az Úrhoz méltóan."
Mindnyájunknak szüksége van imádságra. Persze, mindig kereshetjük, hogyan imádkozhatunk másokért különleges szükségeikben, például álláskeresésben, tévelygő gyermekeik miatt vagy egészségük javulásáért. Amikor bizonytalanok vagyunk, hogy mit imádkozzunk, emlékezzünk Pál imádságára.

Imádság: Atyánk! Köszönjük, hogy meghallgatod imádságainkat azokért, akik ma szenvednek. Kérjük, légy velük hatalmaddal. Ámen.

Kire szakítok ma időt, hogy imádságban hordozzam?



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1760 Dátum: 2018. Október 23. - 12:30:28

2018. október 23. kedd

Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűnünk, önmagunkat csaljuk meg, és nincs meg bennünk az igazság. Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól. Ha azt mondjuk, hogy nem vagyunk bűnösök, hazuggá tesszük őt, és nincs meg bennünk az ő igéje.
Gyermekeim, ezt azért írom nektek, hogy ne vétkezzetek; ha pedig vétkezik valaki, van pártfogónk az Atyánál: az igaz Jézus Krisztus, mert ő engesztelő áldozat a mi bűneinkért; de nemcsak a mienkért, hanem az egész világ bűnéért is.

1Jn 1,8-2,2.

MEGVOLT MINDENE

Elhatároztam, hogy bevallom hűtlenségemet az Úrnak, és te megbocsátottad bűnömet, amit vétettem. (Zsolt 32,5)

Miközben figyeltem a bibliatanulmányozó csoport többi résztvevőjét, azon tűnődtem, vajon mi hozta őket a Dávid királyról szóló beszélgetésre. Néhányan Dávidhoz hasonlóan vezetők voltak, mások pedig nagyszerű zenészek. Vajon van-e közöttük, aki Dávidhoz hasonlóan költeményeket is ír?
Magamban csodáltam Dávidot, hogy milyen tehetséges volt, és azt kívántam, bárcsak Isten engem is olyan kiemelkedő tehetséggel és jellemvonásokkal áldott volna meg, mint őt. Biztos voltam abban, hogy semmi közös nincs bennünk. A 13 hetes tanulmányozás végére nézőpontom megváltozott. Megtanultam, hogy tehetsége és képességei ellenére Dávid rossz döntéseket is hozott. Mégis, Dávid király kellő alázattal rendelkezett ahhoz, hogy beismerje bűnét, vállalja felelősségét, és elfogadja a következményeket. A szörnyű veszteségek és próbatételek után ő az igaz istendicséret útját választotta, és Isten útmutatását kérte minden további lépésében.
Meglepetésemre a bibliatanulmányozás rávilágított arra, milyen sok közös vonásunk van Dáviddal. Hozzá hasonlóan az én életem is időnként egy fájdalmas utazás, amely végül mégis győzelmessé válik, amikor Isten hűséges ígéreteire támaszkodom, hogy azok vezéreljék és megmentsék az életemet.

Imádság: Urunk, segíts, hogy ne másokhoz hasonlítgassuk magunkat, hanem a veled való kapcsolatra figyeljünk! Ámen.

Hibáim ellenére Isten nagylelkűen szeret engem.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1761 Dátum: 2018. Október 24. - 09:22:35
2018. október 24. szerda

Jézus szavai: "Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higgyetek Istenben, és higgyetek énbennem. Az én Atyám házában sok hajlék van; ha nem így volna, vajon mondtam volna-e nektek, hogy elmegyek helyet készíteni a számotokra? És ha majd elmentem, és helyet készítettem nektek, ismét eljövök, és magam mellé veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ott legyetek ti is. Ahova pedig én megyek, oda tudjátok az utat." Tamás erre így szólt hozzá: "Uram, nem tudjuk, hova mégy: honnan tudnánk akkor az utat?" Jézus így válaszolt: "Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam. Ha ismernétek engem, ismernétek az én Atyámat is: mostantól fogva ismeritek őt, és látjátok őt." Fülöp így szólt hozzá: "Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, és az elég nekünk!" Jézus erre ezt mondta: "Annyi ideje veletek vagyok, és nem ismertél meg engem, Fülöp? Aki engem lát, látja az Atyát. Hogyan mondhatod te: Mutasd meg nekünk az Atyát? Talán nem hiszed, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem van? Azokat a beszédeket, amelyeket én mondok nektek, nem önmagamtól mondom; az Atya pedig bennem lakozva viszi végbe az ő cselekedeteit. Higgyetek nekem, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem van; ha pedig másért nem, magukért a cselekedetekért higgyetek."
"Bizony, bizony, mondom néktek: aki hisz énbennem, azokat a cselekedeteket, amelyeket én teszek, szintén megteszi, sőt ezeknél nagyobbakat is tesz. Mert én az Atyához megyek, és amit csak kértek majd az én nevemben, megteszem, hogy dicsőíttessék az Atya a Fiúban; ha valamit kértek tőlem az én nevemben, megteszem."

Jn 14,1-14.

AZ ÚT

Én vagyok az út, az igazság és az élet. (Jn 14,6)

Csupán hetekkel azután, hogy dolgozni érkeztünk Angliába, feleségemmel elindultunk, hogy keresztülhajtsunk Londonon. Nagy próbatétel volt a jó úton maradni. Egyszer csak egy hatalmas körforgalomban találtuk magunkat, amelyből számtalan sáv indult kifelé. A jelzések összezavartak minket, és nem ismertük fel azt az utat, ami a célunkhoz vezet. A sávváltás veszélyesnek tűnt. Elhatároztuk, hogy maradunk a sávunkban, és megteszünk egy teljes kört. Másodszorra a jelzések értelmet nyertek, és felismertük a kijáratunkat, ahogy a sávváltás módját is. Hamarosan már biztonságban folytattuk utunkat.
Gyakran szomorúság, kudarc vagy a körülmények gyökeres megváltozása bizonytalanságba sodornak és összezavarnak. Döntésképtelenségben, máskor pedig a hit válságában rójuk a köröket. Feltesszük a kérdést: "Melyik út vezet tovább és felfelé?" Az első döntő lépés hinni abban, hogy van egy út, ami hitben és imádságban meglátható.
A keresztények tudják, hogy Krisztus az út. Amikor rátekintünk, és azt látjuk, hogy ő a haragra szeretettel válaszolt, elfogadta azokat, akik őt elutasították, hűséget, erőt és szelídséget mutatott, és a mennyei Atyában való hit által élt, akkor, mint utat követhetjük őt valamennyien.

Imádság: Drága Úr Jézus, segíts, hogy minden napon a te utadat keressük! Ámen.

Jézus biztosít minket, hogy van továbbvivő út.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1762 Dátum: 2018. Október 25. - 10:07:30
2018. október 25. csütörtök

Még ez beszélt, amikor megérkezett a másik, és így szólt: Fiaid és leányaid lakomáztak, és borozgattak elsőszülött testvérük házában. De hirtelen nagy szél támadt a puszta felől, megrendítette a ház négy sarkát, az rászakadt a fiatalokra, és meghaltak. Csak én menekültem meg, hogy hírt adhassak neked. Jób ekkor fölállt, megszaggatta köntösét, és megnyírta a fejét. Azután a földre esve leborult, és így szólt: Mezítelen jöttem ki anyám méhéből, mezítelen is megyek el. Az ÚR adta, az ÚR vette el. Áldott legyen az ÚR neve! Még ebben a helyzetben sem vétkezett Jób, és nem követett el megbotránkoztató dolgot Isten ellen.

Jób 1,18-22.

A VIGASZTALÁS IGAZI FORRÁSA

Isten megvigasztal minket minden nyomorúságunkban, hogy mi is megvigasztalhassunk másokat minden nyomorúságban azzal a vigasztalással, amellyel Isten vigasztal. (2Kor 1,4)

Kétéves unokám halála, amit 23 hónappal később egyetlen gyermekem halála követett, mély bánatba taszított, és a lelkem válaszokat keresett. Miért? Miért ők? Miért én? Hogyan élem ezt túl? Istenem, mit akarsz tőlem?
Életemnek e fájdalmas szakaszában ezekre a kérdésekre kerestem választ. Körülöttem minden és mindenki csak átmeneti enyhülést nyújtott bánatomra. Legnagyobb szenvedéseimben azonban rájöttem, hogy Isten a vigaszom egyetlen, igazi forrása. A Szentlélek vigasztalt, és minden értelmet meghaladó békességet adott. Ez a vigasz nem szüntette meg hirtelen a fájdalmat, és a gyász útját sem rövidítette meg. Helyette azonban a körülményekről a Megváltóra, Jézus Krisztusra helyezte a figyelmemet.
Mindannyian átélünk fájdalmas helyzeteket, melyek kétségbeesést okoznak. De Isten a legtragikusabb körülmények között is velünk van. Ő megvigasztal, és képessé tesz minket arra, hogy mi is megvigasztaljunk másokat azzal a vigasztalással, amit tőle kaptunk.

Imádság: Drága Édesatyánk, köszönjük, hogy velünk vagy legmélyebb bánatunkban. Segíts, hogy a fájdalmak idején is bízzunk benned! Ámen.

Isten még a legmélyebb bánatomban is jelen van.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1763 Dátum: 2018. Október 27. - 10:02:05

2018. október 27. szombat

"Vigyázzatok tehát, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok!"
"Mert úgy van ez, mint amikor egy idegenbe készülő ember hívatta szolgáit, és átadta nekik vagyonát. Az egyiknek adott öt talentumot, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek képessége szerint, és elment idegenbe."

Mt 25,13-15.

A MENEDÉK REMÉNYE

Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok. (Mt 25,35)

Sok menekült van ma a világban. Egyesek polgárháború vagy erőszak elől menekülnek. Mások házait természeti katasztrófa pusztította el, vagy a közösségük infrastruktúrája és ipara ment tönkre. A menekültek száma sokunkat elszomorít, különösen azért, mert nem mindig fogadják őket tárt karokkal.
A Bibliában olvasunk egy különleges menekült családról, Máriáról, Józsefről és a kis Jézusról. Ha nem szöknek el hazájukból menedéket keresni, a kisdedet megölték volna Heródes király parancsára. Sok mai menekültre is a biztos halál vár, ha a saját országában marad. Még ha el is indulnak, a veszély útközben sem múlik el.
Mária és József vissza tudott térni hazájába Heródes halála után, amikor a veszély elmúlt. A mai menekültek közül sokan ugyanebben reménykednek: arról álmodoznak, mikor térhetnek egyszer újra haza.
A menekültekkel együtt mi is, akiket nem költöztettek el, reménykedhetünk és imádkozhatunk a békéért, amely lehetővé teszi számukra, hogy visszatérjenek hazájukba. Míg imádkozunk, szem előtt tarthatjuk Krisztus hívását is, hogy a jövevényeket befogadjuk. Keresztényként az a küldetésünk, hogy mindent megtegyünk a körünkben megjelenő menekültekért.

Imádság: Istenünk, segíts Jézus tanításait megtartanunk azzal, hogy másokkal törődünk. Ámen.

Nyitottak-e karjaim Isten menedéket kereső népe számára?



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1764 Dátum: 2018. Október 28. - 12:11:25

2018. október 28. vasárnap

És tanítani kezdte őket arra, hogy az Emberfiának sokat kell szenvednie, és el kell vettetnie a vénektől, a főpapoktól és az írástudóktól, és meg kell öletnie, de harmadnapon fel kell támadnia. Jézus nyíltan beszélt erről a dologról. Péter ekkor magához vonva őt meg akarta dorgálni; ő azonban megfordulva tanítványaira tekintett, megdorgálta Pétert, és ezt mondta: "Távozz tőlem, Sátán, mert nem az Isten szerint gondolkozol, hanem az emberek szerint."
Ekkor magához hívta a sokaságot tanítványaival együtt, és ezt mondta nekik: "Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel a keresztjét, és kövessen engem. Mert aki meg akarja menteni az életét, az elveszti, aki pedig elveszti az életét énértem és az evangéliumért, megmenti azt. Mit használ ugyanis az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall?"

Mk 8,31-36.

IGAZ SZERETET

A szeretet, hogy ő az életét adta értünk; ezért mi is tartozunk azzal, hogy életünket adjuk testvéreinkért. (1Jn 3,16)

Házasságunk elején a férjem kijelentette, hogy ő hajlandó lenne meghalni értem. Jól hangzott ez a drámai nyilatkozat, de nem hittem el teljesen. Az ezt megelőző vacsoránál Michael rendelt egy vaníliaturmixot. Én nem akartam inni egy egész pohárral, ezért csak az övéből ittam néhány kortyot. Erre Michael megszólalt: "Miért nem rendelsz magadnak egy saját turmixot?" Így mikor azt mondta, meghalna értem, emlékeztettem: "Meghalnál értem, de a turmixodat nem akartad velem megosztani?"
Ma már nevetünk a turmix incidensen. Megtanultuk, hogy úgy szeretni egymást, ahogyan Krisztus szeret minket, nem azt jelenti, hogy nagy, drámai gesztusokat teszünk. Inkább azt, hogy számtalan kisebb áldozatot hozunk egymásért.
Michael úgy mutatja ki irántam a szeretetét, hogy kedvesen szól hozzám, amikor rossz hangulatban vagyok; keményen dolgozik a családért, és apró munkákat végez a ház körül, akkor is, ha inkább valami máshoz lenne kedve; masszírozza lábamat, ha fáj; még a turmixait is szívesen megosztja velem. Mindennapi tettei megmutatják, hogy odaáldozza magát értem.
Általában nem kell meghalnunk, hogy megmutassuk mások iránti szeretetünket. De lemondhatunk vágyainkról mások javára. Így visszatükrözhetjük, hogy Jézus életét adta értünk.

Imádság: Atyánk! Segíts, hogy Jézus önzetlen szeretete ösztönözzön bennünket a másokért való odaszánásra. Ámen.

Hogyan tükrözöm Krisztus áldozatos szeretetét másoknak?



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1765 Dátum: 2018. Október 29. - 09:22:15

2018. október 29. hétfő

Mózes folytatta a beszédet egész Izráelhez e szavakkal. Ezt mondta nekik: Százhúsz esztendős vagyok már, nem tudok tovább veletek együtt járni-kelni. Az ÚR is megmondotta nekem: Nem kelhetsz át a Jordánon! Az ÚR, a te Istened maga kel át előtted, és kipusztítja azokat a népeket, és te meghódítod őket. Józsué kel majd át előttetek, ahogyan megmondotta az ÚR. Úgy bánik el azokkal az ÚR, ahogyan elbánt Szíhónnal és Óggal, az emóriak királyaival és országukkal, amikor elpusztította őket. Hatalmatokba adja őket az ÚR, ti pedig mindenben úgy bánjatok el velük, ahogyan megparancsoltam nektek! Legyetek erősek és bátrak, ne féljetek és ne rettegjetek tőlük, mert maga az ÚR, a te Istened megy veled, nem hagy el téged, és nem marad el tőled. Akkor odahívta Mózes Józsuét, és ezt mondta neki az egész Izráel előtt: Légy erős és bátor, mert te fogsz bemenni ezzel a néppel arra a földre, amelyet az ÚR esküvel ígért oda atyáiknak, és te osztod azt fel majd köztük. Maga az ÚR megy előtted, ő lesz veled. Nem hagy el téged, és nem marad el tőled. Ne félj hát, és ne rettegj!

5Móz 31,1-8.

BÍZZ AZ ÚRBAN

Benned bíztak őseink, bíztak, és megmentetted őket. (Zsolt 22,5)

Szeretem a jól végződő történeteket, ahol minden probléma megoldódik, kibogozódnak a kusza szálak, és utána mindenki boldogan él. Az én életemben is voltak megoldódó helyzetek, de szomorúságot is átéltem, amikor elveszítettem munkámat, tulajdonomat és szeretteimet. Az évek során rájöttem, hogy az életet inkább kalandnak, mint tündérmesének tekinthetjük.
Mózes életében is voltak csúcsok és mélységek. Gazdagságban nőtt fel, bűntényt követett el, idegen országba menekült, feleséget talált, és családja lett. Később visszatért szülőföldjére, hogy átvezessen egy zúgolódó népet a pusztán, és meghalt, mielőtt bemehetett volna az ígéret földjére. Útja során átélt megbecsülést és nehézséget is. Istennek engedelmeskedett és benne bízott. A megpróbáltatásokkal bátran nézett szembe.
Az életben az út sokszor rögös, minden fordulónál kihívások várnak, és a vidám megoldások egyáltalán nem garantáltak. Jelenleg épp egészségügyi problémával küszködök, és fogalmam sincs, mi fog történni. De ha Mózes példáját követem, tudom, hogy Isten velem lesz. Ha megfogadjuk Mózes Józsuénak adott tanácsát, és bátorságot merítünk abból, hogy Isten velünk van, akkor lesz erőnk a nehézségek elviseléséhez. Ha úgy döntünk, hogy bízunk és engedelmeskedünk, megtapasztaljuk, hogy érdemes Isten hűségében hinni.

Imádság: Drága Atyánk, segíts bízni hűséges ígéretedben, hogy bármit hoz az élet, te velünk vagy. Ámen.

Bármit hoz az élet, bízhatok Isten hűségében.

IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK ISTENBEN AKARNAK BÍZNI!



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1766 Dátum: 2018. Október 31. - 10:41:47
2018. október 31. szerda

Amikor továbbhaladtak, betért egy faluba, ahol egy Márta nevű asszony a házába fogadta. Volt ennek egy Mária nevű testvére, aki leült az Úr lábához, és hallgatta beszédét. Márta pedig teljesen lefoglalta magát a sokféle szolgálattal. Ezért előállt Márta, és így szólt: "Uram, nem törődsz azzal, hogy a testvérem magamra hagyott a szolgálatban? Mondd hát neki, hogy segítsen!" Az Úr azonban így felelt neki: "Márta, Márta, sok mindenért aggódsz és nyugtalankodsz, pedig kevésre van szükség, valójában csak egyre. Mária a jó részt választotta, amelyet nem vehetnek el tőle."

Lk 10,38-42.

KAPCSOLAT ISTENNEL

Ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten akarata. (Róm 12,2)

Néhány évvel ezelőtt annyira lefoglalt a ház körüli munka, az egyházi találkozókra járás, a szükségben lévők segítése és sok egyéb feladat, hogy a legfontosabbat hanyagoltam el: az Istennel való kapcsolatot. Nem azért volt ez, mintha elfeledkeztem volna Istenről. Ellenkezőleg, nélküle nem is tudtam egy napot sem végigcsinálni. Megállás nélkül imádkoztam sokakért, és megszokásból az Istennel való kapcsolatomért is. De szétforgácsolt a sok elvégzendő feladat. Nem tudtam elegendő időt Istennel tölteni, hogy érezzem közelségét, és feltöltődjek.
A mai olvasmányban Mártának sem volt ideje az Úrral lenni, mert sok mindenért aggódott és nyugtalankodott, és elfelejtette a "jó részt" (Lk 10,41-42). Elkeserített a gondolat, hogy Mártához hasonlóan cselekszem én is.
Bármikor elfoglalhatjuk magunkat sok mindennel, amiről úgy gondoljuk, hogy Isten tetszésére van. Azonban épp azt hanyagoljuk el, ami a legfontosabb ahhoz, hogy közelebb kerüljünk Istenhez, és akaratát tegyük. Fontos, hogy miközben próbálunk Istennek szolgálni, az imádságra és bibliatanulmányozásra is odaszánjuk magunkat. Ez segít jobban megismerni őt és azt a szerepet, amit nekünk szán az ő országában.

Imádság: Istenünk, segíts a jobb részt választani, amit arra készítettél, hogy erősödjön a kapcsolatunk veled! Ámen.

Az Istennel töltött idő felkészít mások szolgálatára.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1767 Dátum: 2018. November 01. - 12:01:55
2018. november 1. csütörtök

Ekkor előállt egy törvénytudó, hogy megkísértse Jézust, és ezt kérdezte: "Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?" Ő pedig ezt mondta neki: "Mi van megírva a törvényben? Hogyan olvasod?" Ő pedig így válaszolt: "Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, és felebarátodat, mint magadat." Jézus ezt mondta neki: "Helyesen feleltél: tedd ezt, és élni fogsz." Ő viszont igazolni akarta magát, és megkérdezte Jézustól: "De ki a felebarátom?" Válaszul Jézus ezt mondta neki: "Egy ember ment le Jeruzsálemből Jerikóba, és rablók kezébe esett, akik kifosztották, meg is verték, azután félholtan otthagyva elmentek. Történetesen egy pap ment azon az úton, de amikor meglátta, elkerülte. Hasonlóképpen egy lévita is odaért arra a helyre, és amikor meglátta, ő is elkerülte. Egy úton lévő samaritánus pedig, amikor odaért hozzá és meglátta, megszánta; odament, olajat és bort öntött sebeire, és bekötötte azokat. Aztán feltette őt a saját állatára, elvitte egy fogadóba, és ápolta. Másnap elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak, és azt mondta neki: Viselj rá gondot, és ha valamit még ráköltesz, amikor visszatérek, megadom neked. Mit gondolsz, e három közül ki volt a felebarátja a rablók kezébe esett embernek?" Ő így felelt: "Az, aki irgalmas volt hozzá." Jézus erre ezt mondta neki: "Menj el, te is hasonlóképpen cselekedj."

Lk 10,25-37.

ÖNAZONOSSÁG

Levetkőztétek a régi embert cselekedeteivel együtt, és felöltöztétek az új embert, aki Teremtőjének képmására állandóan megújul. (Kol 3,9-10)

"Vagyok, aki vagyok" (2Móz 3,14) - válaszolta az Úr, amikor Mózes a nevét kérdezte. Mit válaszolok, ha kérdik, ki vagyok? Mondhatnám a nevemet, vagy, hogy festőművész vagy író vagyok, de egyik sem érne semmit, ha nem lennék valóban az, akinek mondom magam. Értelmetlen lenne, ha azt mondanám, tanár vagyok, de nem tanítanék.
Hasonlóképpen, nem mondhatnám, hogy keresztény vagyok, ha nem igyekeznék a krisztusi vonások szerint élni, és nem mutatnék szeretetet felebarátaim iránt. A pap és a lévita mai olvasmányunkban Isten szolgái voltak, de a samaritánus - akit kitaszítottnak és bálványimádónak tekintettek - több együttérzést mutatott a sebesült idegen iránt. Ezáltal a samaritánus megmutatta, hogy ő nem az, aminek az előítéletek alapján gondoljuk; ő egyszerűen egy ember, aki képes részvétet és szeretetet tanúsítani egy teljesen idegen, egy felebarát iránt. Jézus válasza az írástudónak azt mutatja, hogy rangunk és címünk nem sokat ér. Tehát, nem arról van szó, hogy megmondjuk, kik vagyunk, lévita, pap, barát, anya vagy író. Az számít igazán, hogy felmutassuk, akik valóban vagyunk: Isten gyermekei, akik igyekeznek a Teremtő képmására formálódni.

Imádság: Urunk, segíts szeretnünk teljes szívünkből, lelkünkből és minden erőnkből téged és felebarátainkat! Ámen.

Ma az szeretnék lenni, aki igazán vagyok: Isten gyermeke.

IMÁDKOZZUNK A LELKIPÁSZTOROKÉRT!




Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1768 Dátum: 2018. November 03. - 11:04:05

2018. november 3. szombat

Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek. A ti szelídségetek legyen ismert minden ember előtt. Az Úr közel! Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt; és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban. Egyébként pedig, testvéreim, ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetreméltó, ami jóhírű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe! Amit tanultatok és átvettetek, hallottatok és láttatok is tőlem, azt tegyétek, és veletek lesz a békesség Istene!

Fil 4,4-9.

CSODÁT REMÉLVE

Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat Krisztus Jézusban. (Fil 4,7)

Harminchat órán keresztül néztem tehetetlenül, ahogy újszülött kislányom küzdött az életéért. Kómás állapotában Amee-nek gépekre volt szüksége, hogy lélegezni tudjon, ellenőrizzék szívműködését, ellássák táplálékkal és gyógyszerekkel. Túlélési esélye öt százalék volt. Aggodalmaskodó gondolataim rendezetlen imádsággá formálódtak. De vajon eljutnak-e imáim Istenhez? Pál fenti szavai töltötték be ekkor szívemet.
Kétségeimet, aggódó gondolataimat és félelmeimet Isten kezébe tettem. Miközben hálát adtam neki a kislányomban adott ajándékáért, rájöttem, hogy Isten jobban szereti őt, mint én valaha is tehetném. Amint őszintén ki tudtam mondani: "Bízom benned Istenem, hogy meggyógyítod a lányomat, úgy és akkor, ahogy jónak látod", olyan békességet éreztem, mintha egy meleg takarót terítettek volna rám. A kislányom helyzete nem változott meg, de az én hozzáállásom igen.
Amee életének eltelt 34 évében megtapasztaltam, hogy az orvosilag lehetetlen dolgok valósággá válhatnak, és mindig hálát adtam Isten benne megnyilvánuló csodájáért. Amikor Istenhez fordulunk életünk minden helyzetében, ő elfogadja rendezetlen imádságainkat. Talán a válaszai és csodái nem azok, amit várunk, de pontosan azok, amire szükségünk van.

Imádság: Mennyei Atyánk, segíts bíznunk benned életünk minden helyzetében! Ámen.

Isten pontosan tudja, mire van szükségem



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1769 Dátum: 2018. November 04. - 10:51:42

2018. november 4. vasárnap

Az ÚR pedig azt mondta: Megláttam népem nyomorúságát Egyiptomban, és meghallottam kiáltozásukat a sanyargatók miatt, mert ismerem fájdalmukat. Le is szállok, hogy kimentsem őket Egyiptom hatalmából és elvigyem őket arról a földről egy jó és tágas földre, tejjel és mézzel folyó földre: a kánaáni, a hettita, az emóri, a perizzi, a hivvi és jebúszi nép helyére. Bizony, eljutott hozzám Izráel fiainak segélykiáltása; látom is, hogy mennyire sanyargatják őket az egyiptomiak. Most azért menj! Elküldelek a fáraóhoz, vezesd ki népemet, Izráel fiait Egyiptomból! Mózes azt felelte erre az Istennek: Ki vagyok én, hogy a fáraóhoz menjek, és kihozzam Izráel fiait Egyiptomból? De Isten azt mondta: Bizony, én veled leszek. Ez lesz annak a jele, hogy én küldelek: Amikor kivezeted a népet Egyiptomból, ennél a hegynél fogjátok tisztelni az Istent. De Mózes azt felelte Istennek: Ha majd elmegyek Izráel fiaihoz, és azt mondom nekik: a ti atyáitok Istene küldött engem hozzátok, és ők megkérdezik tőlem, hogy mi a neve, akkor mit mondjak nekik? Isten ezt felelte Mózesnek: Vagyok, aki vagyok. Majd azt mondta: Így szólj Izráel fiaihoz: A Vagyok küldött engem hozzátok. Még ezt is mondta Isten Mózesnek: Így szólj Izráel fiaihoz: Az ÚR, atyáitok Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákób Istene küldött engem hozzátok. Ez az én nevem mindörökre, és így szólítsatok meg engem nemzedékről nemzedékre!

2Móz 3,7-15.

HIBÁINK ELLENÉRE

Mózes azt felelte Istennek: Ki vagyok én, hogy elmenjek a fáraóhoz, és kivezessem Egyiptomból Izrael fiait? (2Móz 3,11)

Egyik barátom vásárolt egy felújításra szoruló házat. Miután a falakra felhelyezte a szegélyléceket, elmentem, hogy kifessem a helyiségeket. Az első feladatom volt, hogy minden résbe, repedésbe tömítőanyagot helyezzek. Mivel Dan tudta, milyen sok rést hagyott maga után, örült ennek, különösen, amikor a már készre festett falakat is meglátta.
Amikor az egyik fal munkálataival félig készen lettem, szünetet tartottam, hogy egy kicsit pihentessen a hátam. Erősen reméltem, hogy Dan nem éppen most fog bejönni, mert biztosan elküldene, hiszen még sok munka volt hátra. Közben a saját életemre gondoltam: nemrég váltam el, a hitelkártyáim vásárlási kereteit sorra kimerítettem, átéltem a fizetésképtelenséget is. Istennek bizony már rég el kellett volna vetnie engem.
Aztán eszembe jutott, hogy Isten Mózest sem vetette el, amikor megölt egy embert. Sőt, eljött az idő, amikor kiválasztotta, hogy Izrael népét ő vezesse be az ígéret földjére. Isten Mózest, a gyilkost, szent feladat elvégzésével bízta meg, és minket is használni tud.
Múltbéli hibáink nem akadályoznak meg abban, hogy szolgáljunk Istennek. A jövő feladatai még előttünk állnak, és Isten bármelyikünket elhívhat a szent szolgálatra.

Imádság: Atyánk, köszönjük, hogy szent feladatra hívsz el. Használj bennünket Jézus országának építésében! Ámen.

Isten ad egy második esélyt.

IMÁDKOZZUNK NYITOTTSÁGÉRT ISTEN SZOLGÁLATÁRA!