Szerző Téma: Mindennapi kenyerünk  (Megtekintve 355301 alkalommal)

0 Felhasználó és 11 vendég van a témában

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1890 Dátum: 2019. Március 20. - 10:47:36

2019. március 20. szerda

Ekkor odament az írástudók közül egy, aki hallotta őket vitázni, és mivel tudta, hogy Jézus jól megfelelt nekik, megkérdezte tőle: "Melyik a legfőbb az összes parancsolat közül?" Jézus így válaszolt: "A legfőbb ez: Halljad, Izráel, az Úr, a mi Istenünk, egy Úr, és szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és teljes erődből. A második ez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. Nincsen más, ezeknél nagyobb parancsolat." Az írástudó ezt mondta neki: "Jól van, Mester, helyesen mondtad, hogy egy Isten van, és rajta kívül nincsen más; és ha szeretjük őt teljes szívünkből, teljes elménkből és teljes erőnkből, és ha szeretjük felebarátunkat, mint magunkat, sokkal több az minden égő és véres áldozatnál."

Mk 12,28-33.

VÁLTOZÁS A VILÁGBAN

És amint szeretnétek, hogy az emberek veletek bánjanak, ti is úgy bánjatok velük! (Lk 6,31)

Egy héten kétszer bebuszozok a városba. Felemelőnek tartom ezeket az utakat, mert Isten jelenlétét tapasztalom folyamatosan az utastársaim életében. A sofőrök mindig kedvesek és törődők, megvárják, ha valaki fut a busz után. Mindenkit üdvözölnek, nemcsak az ismerősöket. Az ülésükből kiszállva segítenek a mozgáskorlátozottaknak. Ugyanígy az utasok kedvessége is ösztönző számomra. Ha valakinek segítségre van szüksége, azonnal 2-3 utas ajánlja fel szolgálatát, például átadják helyüket a gyengéknek vagy időseknek, és nehéz csomagokat cipelőknek. Segítenek a babakocsis vagy kisgyermekes anyukáknak.
Gyakran gondoljuk azt, hogy csak óriási tettekkel hozhatunk számottevő változást a világba. Azonban a reggeli buszos utazás emlékeztet, hogy bármelyik ember apró kedvessége legalább annyira fontos. Mennyivel nagyszerűbb lenne a világ, ha mind úgy viselkednénk másokkal, ahogy szeretnénk, hogy velünk bánjanak. Hűséggel szolgálhatjuk Istent minden nap, ha embertársainkhoz kedvesek vagyunk.

Imádság: Szerető Istenünk, használj bennünket, hogy megmutasd szeretetedet a mások felé irányuló kedves gesztusainkon és szavainkon keresztül. Ámen.

Istent szolgálom, amikor kedves vagyok másokhoz.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1891 Dátum: 2019. Március 21. - 11:38:52
2019. március 21. csütörtök

Amikor Jákób föltekintett, látta, hogy már jön is Ézsau, és négyszáz ember van vele. Ekkor szétosztotta a gyermekeket Lea, Ráhel és a két szolgáló mellé. Előreállította a szolgálókat és gyermekeiket, mögéjük Leát és gyermekeit, ezek mögé Ráhelt és Józsefet. Ő maga előttük ment, és hétszer borult le a földre, amíg a bátyjához ért. Ézsau eléje futott, megölelte, nyakába borult, megcsókolta, és sírtak. Amikor föltekintett, és meglátta az asszonyokat és gyermekeket, azt kérdezte: Kik ezek? Ő így felelt: A gyermekek, akiket Isten kegyelme adott szolgádnak. Majd odaléptek a szolgálók gyermekeikkel együtt, és leborultak. Odalépett Lea is gyermekeivel együtt, és leborultak. Végül odalépett József és Ráhel is, és ők is leborultak. Akkor ezt mondta Ézsau: Mire való ez az egész tábor, amellyel találkoztam? Ő ezt felelte: Arra, hogy elnyerjem uram jóindulatát. Ézsau ezt mondta: Van nekem bőven, öcsém, legyen a tied, ami a tied! De Jákób ezt mondta: Ne úgy, hanem ha elnyertem jóindulatodat, fogadd el tőlem ezt az ajándékot! Mert amikor megláttam arcodat, mintha Isten arcát láttam volna, olyan kegyes voltál hozzám. Fogadd el ajándékomat, amelyet áldásommal vittek neked, hiszen Isten kegyelmes volt hozzám, és van mindenem. És addig unszolta őt, amíg el nem fogadta.

1Móz 33,1-11.

MIÉRT FÉLSZ ANNYIRA?

Jákób így imádkozott: Ments meg engem bátyámnak, Ézsaunak a kezéből, mert félek, hogy ha idejön, megöl engem és az anyákat is gyermekeikkel együtt. (1Móz 32,11)

Egyszer az általános iskolában valami aljas dolgot mondtam egy osztálytársamnak. Mike kemény gyerek volt, sokkal nagyobb is, mint én, úgyhogy azt gondoltam, szünetben majd biztos megver. Egész nap aggódtam. Mikor vége lett a tanításnak, azt mondtam Mike-nak: "Ha meg akarsz ütni, kérlek, a karomat üsd, hogy ne fájjon annyira." Nevetett, és azt mondta, hogy nem tervezett megütni, már rég elfelejtette az egészet. Feleslegesen aggódtam.
A félelemnek van értelme. Ha nem félnénk, olyan értelmetlenül kockázatos dolgokat vállalnánk, ami akár az életünket is veszélyeztetné. De nem félhetünk mindentől. Jákób kétszer kicsalta az örökséget a bátyjától, Ézsautól, aztán évekre eltűnt. Mikor Isten azt mondta Jákóbnak, hogy térjen haza, félt, hogy a bátyja megöli őt és családját. Éveket vesztegetett el a bátyja bosszújától tartva, feleslegesen. Ézsau régen megbocsátott neki.
Ha tehetünk valamit, hogy helyrehozzunk egy helyzetet, tegyük meg! Egyébként pedig gyakorolhatjuk hitünket, és aggodalmainkat Isten elé vihetjük.

Imádság: Mennyei Atyánk, tudjuk, hogy életünk minden területéről gondoskodsz. Segíts jobban bízni benned és kevesebbet aggódni! Ámen.

Jézus azt mondja, hogy aggódásunkkal egy perccel sem hosszabbíthatjuk meg az életünket. (Mt 6,27)

IMÁDKOZZUNK A BÁNTALMAZOTTAKÉRT!



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1892 Dátum: 2019. Március 22. - 10:22:23
2019. március 22. péntek

Dicsérjétek az URat! Dicsérjétek az URat, ti mennyeiek, dicsérjétek a magasságban!
Dicsérjétek őt, ti angyalai mind, dicsérje őt minden serege!
Dicsérje őt a nap és a hold, dicsérje minden fényes csillag!
Dicsérjék őt az egek egei, még a vizek is ott fönn az égben!
Dicsérjék az ÚR nevét, mert ő parancsolt, és azok létre jöttek,
mindörökre helyükre állította őket, rendelkezést adott, melytől nem térnek el.
Dicsérjétek az URat, ti földiek, ti tengeri szörnyek, az egész óceán!
Tűz és jégeső, hó és köd, parancsát teljesítő szélvihar,
ti hegyek és halmok mindnyájan, gyümölcsfák és cédrusok,
vadak és egyéb állatok, csúszómászók és szárnyaló madarak,
ti földi királyok és minden nemzet, vezérek és a földnek bírái,
ti ifjak a leányokkal, öregek a fiatalokkal együtt
dicsérjétek az ÚR nevét! Mert csak az ő neve magasztos, fensége a föld és az ég fölé emelkedik.
Megnöveli népe hatalmát, dicsővé teszi minden hívét, Izráel fiait, a hozzá közel álló népet. Dicsérjétek az URat!

Zsolt 148.

DICSÉRD ISTENT!

Az egész föld leborul előtted, és énekel neked, énekli neved dicséretét. (Zsolt 66,4)

Nagyon szeretek tavasszal korán reggel egyedül kint üldögélni, egy csésze forró kávét szürcsölni, és a Csendes Percek aznapra kijelölt üzenetét olvasni. Elmerülök a természet hangjaiban. Minden teremtmény Istent dicséri a maga módján.
Különösen élvezem a közelben élő különböző madárfajok dicséretének szimfóniáját. A zenekarban gyakran van hangos trombitás a felettünk elrepülő kanadai ludak képében, vannak magas hangon sípoló kanadai cinegék, a madáretetőnél tolakodva, és van egy magányos fakopáncs, az ütős részleget képviselve az öreg tölgyfában.
Minden madárnak egyedi hangja van, de együtt csodálatos dicsőítő kórust alkotnak. A madarakhoz hasonlóan nekünk is van egy egyedi, Istentől kapott hangunk, amivel dicsérhetjük őt. Néhányan olyan képességgel rendelkeznek, hogy hangosan dicsérik Istent, és mindenki hallja; mások ugyanezt csendesen teszik, miközben másokkal beszélgetnek; és vannak, akik magukban, imádságon keresztül dicsérik az Urat.
Mint a madaraké, a mi egyedi hangjaink is összeolvadhatnak egy gyönyörű dallammá Isten dicséretére, hogy az egész világ hallja!

Imádság: Drága Istenünk, segíts meglátni, hogy mennyi okunk van téged dicsőíteni! Ámen.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1893 Dátum: 2019. Március 23. - 10:56:14
2019. március 23. szombat

Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek. A ti szelídségetek legyen ismert minden ember előtt. Az Úr közel! Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt; és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban. Egyébként pedig, testvéreim, ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetreméltó, ami jóhírű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe! Amit tanultatok és átvettetek, hallottatok és láttatok is tőlem, azt tegyétek, és veletek lesz a békesség Istene!

Fil 4,4-9.

ISTEN MEGHALLGATOTT

A börtönben Pál és Szilász imádkozott, és énekkel magasztalta az Istent... hirtelen kinyílt minden ajtó, és mindegyikükről lehulltak a bilincsek. (ApCsel 16,25-26)

Húsz évvel ezelőtt találkoztam először Istennel. 10 éves voltam, utolsó éves az általános iskolában. Mikor a középiskolába felvételiztem, a legtöbb kérdésre nem tudtam a választ. Szomorú voltam, és elcsüggedtem, de az anyukám bátorított, hogy minden rendben lesz. Azt mondta, hogy ezt imádkozzam: "Istenem, te vagy Atyám. Segíts meg a vizsgán!" Komolyan vettem az imádságot, és napokig mondogattam, míg nyilvános nem lett a vizsgaeredmény.
Anyukám ment el a felvételi irodába, hogy megnézze az eredményt. Hazajött és azt mondta: "Megcsináltad! Isten meghallgatott téged!" Határtalan volt az örömöm. Úgy éreztem magam, mint Pál és Szilász, akiknek semmi reménye nem volt, hogy kiszabaduljanak a börtönből, mégis Istenhez fordultak imádságban. Az őr meglepetésére a börtönajtók megnyíltak, a láncok lehulltak, és minden fogoly szabad lett.
A gyerekkori élményem után Istent egy olyan létezőnek képzeltem, aki mindig meghallgatja az összes imádságot. Ez a kép velem maradt mindig; bármikor becsukom a szemeimet, hogy imádkozzak, bizonyos vagyok abban, hogy Isten hall engem.

Imádság: Drága Urunk, segíts tudnunk, hogy meghallgatsz, amikor hívunk téged. Ámen.

Isten hallja, ha hívom őt.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1894 Dátum: 2019. Március 24. - 09:39:46
2019. március 24. vasárnap

Vagy nem tudjátok, hogy mi, akik a Krisztus Jézusba kereszteltettünk, az ő halálába kereszteltettünk? A keresztség által ugyanis eltemettettünk vele a halálba, hogy amiképpen Krisztus feltámadt a halálból az Atya dicsősége által, úgy mi is új életben járjunk. Ha ugyanis eggyé lettünk vele halálának hasonlóságában, még inkább eggyé leszünk vele a feltámadásának hasonlóságában is. Hiszen tudjuk, hogy a mi óemberünk megfeszíttetett vele, hogy megsemmisüljön a bűn hatalmában álló test, hogy többé ne szolgáljunk a bűnnek. Mert aki meghalt, az megszabadult a bűntől. Ha pedig meghaltunk Krisztussal, hisszük, hogy vele együtt élni is fogunk. Hiszen tudjuk, hogy Krisztus, aki feltámadt a halottak közül, többé nem hal meg, a halál többé nem uralkodik rajta. Mert aki meghalt, az meghalt a bűnnek egyszer s mindenkorra, aki pedig él, az az Istennek él. Ezért tehát ti is azt tartsátok magatokról, hogy meghaltatok a bűnnek, de éltek az Istennek a Krisztus Jézusban.

Róm 6,3-11.

SZABADON

A keresztség által ugyanis eltemettettünk vele a halálba, hogy amiképpen Krisztus feltámadt a halálból az Atya dicsősége által, úgy mi is új életben járjunk. (Róm 6,4)

Édesanyám az 1930-as években született, egy 13 éves egyedül-álló anya egyetlen gyermekeként. Szegényen nőtt fel, szeretethiányban. Indulatos asszony volt, aki nem szerette az anyaszerepet. Úgy nevelt minket, ahogy ő is nevelkedett: keményen, kevés gyengédséggel. Így mi is szeretethiányosan nőttünk fel.
Negyedik osztályos lehettem, mikor a szégyenben és saját bűntudatomban elmerülve elkezdtem másokat bántani. A célpontjaim azok a lányok voltak, akik szerető és gondoskodó családból jöttek. Iskola után a játszótéren bántam el velük. Utáltam azokat a lányokat. Azonban nem éreztem jobban magam attól, amit tettem. Valójában még kedvetlenebb lettem.
Egyik nyáron a vasárnapi iskolás táborban Jézusról tanultam. Megtudtam, annyira szeretett, hogy meghalt értem a kereszten, hogy ne kelljen magam szégyellni, és ne érezzem magam értéktelennek. El sem tudtam képzelni azt, hogy valaki ennyire szeressen. Végül, vigaszt nyertem ezáltal. Új teremtés lettem (2Kor 5,17). Nem kellett utálnom azokat a lányokat, akikről az édesanyjuk gondoskodott. Ha szeretem azokat, akik jobb körülmények közül jönnek, mint én, megtapasztalom Isten szeretetét, és olyan emberré válok, akinek Isten szánt.

Imádság: Urunk, adj vágyat a szívünkbe, hogy megmutassuk másoknak szeretetedet, amivel szerettél bennünket. Ámen.

Megismerve Krisztus szeretetét, megmutathatom másoknak is.

IMÁDKOZZUNK ÖNZETLEN SZERETETÉRT MINDENKI IRÁNT!



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1895 Dátum: 2019. Március 25. - 07:39:36
2019. március 25. hétfő

Áldott az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, az irgalom Atyja és minden vigasztalás Istene, aki megvigasztal minket minden nyomorúságunkban, hogy mi is megvigasztalhassunk másokat minden nyomorúságban, azzal a vigasztalással, amellyel az Isten vigasztal minket. Mert amilyen bőséggel részünk van a Krisztus szenvedéseiben, Krisztus által olyan bőséges a mi vigasztalásunk is. Ha szorongattatunk, ez a ti vigasztalásotokért és üdvösségetekért van, ha vigasztaltatunk, az a ti vigasztalásotokért van, amely elég erős ugyanazoknak a szenvedéseknek az elhordozására, amelyeket mi is szenvedünk. A mi reménységünk bizonyos felőletek, mert tudjuk, hogy amiképpen részestársak vagytok a szenvedésekben, ugyanúgy a vigasztalásban is.

2Kor 1,3-7.

ISTEN NYUGALMA

Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. (Mt 11,28)

Amikor a kislányom Penelope tipegő volt, egyszer egy családi összejövetelt szerveztünk. Penelope az unokatestvéreivel játszott egy zajos szobában, ami tele volt rokonokkal. Penelope egy csendes kislány, és hirtelen túl sok lett ez a hangos környezet számára. Odatotyogott hozzám, a fejét az ölembe hajtotta, és elkezdte szopni a hüvelykujját, míg én a haját simogattam. Fél perccel később visszament játszani, megújult erővel.
Örültem, hogy Penelope odajött hozzám vigasztalásért, és csak egy kis simogatás kellett ahhoz, hogy jobban érezze magát. Ez a nap egyik legszebb emlékem maradt a gyerekkorából.
Amikor őszintén imádkozom Istenhez a kimerültség, nyomorúság, gyengeség vagy erőtlenség közepette, úgy érzem, mintha Isten is megsimogatná a fejemet. Ahogy Isten elé viszem a problémáimat, ő vigasztalást és megnyugvást ad a bajban, így könnyebben tudok szembenézni a problémákkal. Úgy érzem, Isten szeret minket megvigasztalni, ha segítséget kérünk, mint ahogy évekkel ezelőtt én is szívesen vigasztaltam Penelopét.

Imádság: Köszönjünk, Urunk, hogy megsegítesz minket a nyomorúság idején, és szereteteddel megvigasztalsz. Ámen.

Amikor gyengének érzem magam, Istenhez fordulok nyugalomért.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1896 Dátum: 2019. Március 26. - 08:07:31

2019. március 26. kedd

Ezt mondja az ÚR: Majd ha eltelik a babiloni hetven esztendő, akkor gondom lesz rátok, és valóra váltom azt a jó szót, hogy visszahozlak benneteket erre a helyre. Mert csak én tudom, mi a tervem veletek - így szól az ÚR -: békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek. Ha segítségül hívtok, és állhatatosan imádkoztok hozzám, akkor meghallgatlak benneteket. Megtaláltok engem, ha kerestek és teljes szívvel folyamodtok hozzám.

Jer 29,10-13.

ERŐSEN BELEKAPASZKODNI

Mert Isten igéje élő és ható, élesebb minden kétélű kardnál, mélyre hatol, az elme és a lélek, az ízületek és a velők szétválásáig, és megítéli a szív gondolatait és szándékait. (Zsid 4,12)

Életem egy nehéz szakaszában a fenti szakaszból kaptam egy verset: "Mert csak én tudom, mi a tervem veletek - így szól az ÚR -: békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek." Munkanélküli voltam, anyagi és házassági problémával küszködtem, nagyon reménytelennek és lesújtónak éreztem a helyzetemet. Ez az igevers tartott meg és őrzött meg a teljes összeomlástól. Amit Isten megígért, alkalmas időben meg is fogja valósítani. Így arra a döntésre jutottam, hogy a Lélek gyümölcseit helyezem a szívem és gondolataim középpontjába. Ezek a szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás (Gal 5,22-23). Ugyanakkor igyekeztem tovább erősödni és fejlődni a hitéletben.
Hűségesnek lenni mindig könnyebb, ha minden kerek, és a vágyaink szerint megy az életünk. De amikor megpróbáltatások jönnek, és a valóság nem a kedvünkre való vagy nem kielégítő, a körülményeink miatt meginoghat a hitünk. Tudom, hogy jönnek még kihívások. De Isten segíteni fog, ha belekapaszkodom ígéreteibe. Terve csakis a javamat szolgálja.

Imádság: Reménység Ura, segíts úgy tekinteni az élet kihívásaira, mint lelki fejlődésünk velejárójára! Szólj hozzánk, töltsd meg elménket és szívünket igazságoddal! Ámen.

Istennek, az élet Urának, jó terve van a számomra.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1897 Dátum: 2019. Március 27. - 10:12:03
2019. március 27. szerda

A karmesternek: Dávid zsoltára. URam, te megvizsgálsz, és ismersz engem.
Tudod, ha leülök vagy ha felállok, messziről is észreveszed szándékomat.
Szemmel tartod járásomat és pihenésemet, gondod van minden utamra.
Még nyelvemen sincs a szó, te már pontosan tudod, URam.
Minden oldalról körülfogtál, kezedet rajtam tartod.
Csodálatos nekem ez a tudás, igen magas, nem tudom felfogni.

Zsolt 139,1-6.

ŐSZINTESÉG AZ IMÁDSÁGBAN

Még nyelvemen sincs a szó, te már pontosan tudod, Uram. (Zsolt 139,4)

A zsoltárversen elgondolkodva, megijedek tőle. Dávid a Zsolt 139-ben arról beszél, hogy Isten mindent lát, és mindenütt jelen van. Isten látja, amint reggel fölébredünk, és látja azt is, hogy egész nap mit csinálunk, hova megyünk. Minden gondolatomat ismeri, és tudja, hogy éppen mit akarok mondani. Nem gyönyörű? Egyben nagyon ijesztő is lehet!
Habár Isten jól ismeri a ki nem mondott szavainkat is, sokszor mégis nagyon nehéz eldönteni, hogyan beszéljünk Istennel imádságban. Volt idő, mikor úgy imádkoztam, ahogy gondoltam, hogy imádkozni kell, vagy amiről úgy hittem, Isten azt akarja hallani tőlem, ahelyett, hogy valódi érzéseimet és gondolataimat mondtam volna el. Azt mondtam Istennek, hogy hálás vagyok, mikor valójában majd szétvetett az idegesség, vagy hálát adok az ő békességéért, amikor nem is volt békességem.
Végiggondolva ezt, úgy érzem, visszatartok dolgokat Isten elől, mert önzésnek tartom elmondani. Ám a Biblia arról beszél, hogy a mi Atyánk szereti hallani kéréseinket. Ezért elhatároztam, hogy őszinte leszek, és azt imádkozom, amelyet valóban mondani akarok. "Jézusom, nyugtalan vagyok, és tele vagyok aggódással. A te békességedre van szükségem." Semmi sem túl nagy vagy túl kicsi ahhoz, hogy megosszuk Istennel.

Imádság: Drága Istenünk! Segíts, hogy ne féljünk nyíltan és őszintén imádkozni. Ámen.

Ma őszintén fogok beszélni Istennel imáimban.

IMÁDKOZZUNK ŐSZINTESÉGÉRT ISTEN FELÉ!



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1898 Dátum: 2019. Március 28. - 11:22:58

2019. március 28. csütörtök

Jézus bejárta a városokat és a falvakat mind, tanított a zsinagógáikban, hirdette a mennyek országának evangéliumát, gyógyított mindenféle betegséget és erőtlenséget. Amikor látta a sokaságot, megszánta őket, mert elgyötörtek és elesettek voltak, mint a juhok pásztor nélkül. Ekkor így szólt tanítványaihoz: "Az aratnivaló sok, de a munkás kevés: kérjétek tehát az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat az aratásába."

Mt 9,35-38.

A SZEDERSZÜRET IDEJE

Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet. (Mt 28,19)

A vadszeder betakarítása nem egyszerű feladat. A nyári nap hevében érnek meg a szemek, olyan helyen, ahol kevés az árnyék. Ha megérnek, és nem szedjük le őket idejében, akkor nem lesz mit szüretelnünk. Az is lehet, ha egyik nap kimegyünk leszedni az érett szemeket, de otthagyjuk az éppen pirosodókat másnapra, akkor ezeket leginkább már csak a madarak fogják megenni. Aztán ott vannak a tövisek. Mindig úgy tűnik, hogy a legszebb és legérettebb szederszemek az alján találhatók, ahová csak a tövises ágak között lehet benyúlni. De megéri szenvedni értük.
Mennyire hasonló az emberek tanítvánnyá tétele a szederszürethez! Nem könnyű munka. Isten nem mindig a nekünk alkalmas időben indít bennünket. Akkor hív, mikor minden kész az aratásra. Lehet ez egy szomszéd, aki nemrégen műtéten esett át, vagy egy fiatal anya az út szélén, aki éppen lerobbant a kocsijával. Isten lehetőségeket helyez el az életünkben, amikor szeretetünket elhinthetjük a későbbi aratás reményében. Készek vagyunk belevetni magunkat a munkába a "szederföldön", amikor az aratás Urának hívása elhangzik?

Imádság: Atyánk, nyisd meg szemeinket, hogy meglássuk a köztünk élő szükségben lévőket. Adj nekünk bátorságot és hajlandóságot, hogy válaszolhassunk a te hívásodra. Ámen.

Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. (Mt 9,37)



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1899 Dátum: 2019. Március 29. - 13:35:15
2019. március 29. péntek

Te számon tartod bolyongásomat. Gyűjtsd könnyeimet tömlődbe, legyenek benne könyvedben!
Meghátrálnak majd ellenségeim, amikor hozzád kiáltok. Ebből tudom meg, hogy Isten velem van.
Istenben, akinek igéjét dicsérem, az ÚRban, akinek igéjét dicsérem,
Istenben bízom, nem félek, ember mit árthat nekem?!
Tartozom neked, Istenem, fogadalmaimmal, megadom hálaáldozatomat.
Hiszen megmentettél engem a haláltól, lábamat az elbukástól, hogy járhassak Isten színe előtt az élet világosságában.

Zsolt 56,9-14.

ISTEN KÖNNYGYŰJTŐ TÖMLŐJE

Te számon tartod bolyongásomat. Gyűjtsd könnyeimet tömlődbe. (Zsolt 56,8)

Miután feleségem hatvan év házasság után 2016. októberben meghalt, elkezdtem különböző könyveket olvasni, melyek a gyász kezeléséről szóltak. Egy gyógyászati központ által kiadott írás szerint a sírás által testünk megtisztul a mérgező anyagoktól. Így elmondhatjuk, hogy a gyász idején feltörő könnyeink valójában testünk természetes reakciója a szeretett családtag elvesztésére.
A Bibliát olvasva bátorító igét találtam a Zsolt 56,9-ben, ami arról az időszakról szól, amikor Dávid király életében nehéz idők jártak. El kellett rejtőznie ellenségei elől, és a félelmeiről írt. Egy kis könnytömlő képét használta, amiben felfogja fájdalma kézzelfogható bizonyítékát. De Dávid ezzel nem csupán egy ősi temetkezési szokásra utalt. Ezzel fejezte ki bizalmát és hitét Izráel Istene felé, aki megtartja őt az élet bármely és minden próbájában.
Feleségem a konyhába a következő fali mondást helyezte: Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít. (Fil 4,13). Amikor az élet nagyobb megpróbáltatásokat tartogat, mint amit elbírhatnánk, ezek a hitünket erősítő szavak segítenek bízni Isten megtartó szeretetében.

Imádság: Vigasztalás Istene, végy körül szereteteddel, melyet Megváltónkban nyilvánítottál ki, és segíts úgy élnünk, mint hűséges és szerető szolgáid! Ámen.

Isten tudja, mire van a legnagyobb szükségem.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1900 Dátum: 2019. Március 30. - 09:57:22
2019. március 30. szombat

Nincsen olyan teremtmény, amely rejtve volna előtte, sőt mindenki mezítelen és fedetlen az ő szeme előtt. Neki kell majd számot adnunk. Mivel tehát nagy főpapunk van, aki áthatolt az egeken, Jézus, az Isten Fia, ragaszkodjunk hitvallásunkhoz. Mert nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, kivéve a bűnt. Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk.

Zsid 4,13-16.

ISTENBEN VALÓ ÖRÖM

Aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé meg nem szomjazik, mert örök életre buzgó víz forrásává lesz benne. (Jn 4,14)

A kíváncsi négyéves Sarah bekukkantott az ajtón a terembe, ahol néhányan ültünk, és beszélgettünk az istentisztelet előtti imaközösségre várakozva. Hirtelen az arcán széles mosoly látszott, mert kiszúrta odabent az egyik legjobb barátját, egy háborús veteránt, aki nemrég tért vissza külföldi útjáról. Mikor a kislány felé fordult, Sarah odafutott, és hozzábújt. Ugyanakkor a férfi zsebéből kiemelte a mobiltelefont, és elkezdett játszani vele. Matt óvatosan kivette a telefont a kislány kezéből, és biztosította, hogy rövidesen megint találkozni fognak. Erre a kislány kifutott játszani a barátaival.
Nem tudom elfelejteni Sarah ragyogó arcát és azt a melegséget sem, ami a szívemet akkor átjárta. Tudom nagyon jól, hogy Isten is ilyen örömöt szeretne okozni nekem a közelségében. Ő a legjobb Barátom, aki mindig szeretettel fogad, én azonban olyan kelletlenül szakítok időt arra, hogy az ő közelébe menjek és gyermeki bizalommal forduljak hozzá.
Igen, nagy örömöket élhetünk át földi kapcsolataink során is, de biztosak lehetünk benne, hogyha Istenhez jövünk, akkor megismerhetjük a belülről fakadó élő víz forrását, mely örök életre buzgó víz forrásává lesz bennünk.

Imádság: Szerető Istenünk köszönjük, hogy arra biztatsz, hogy bizalommal és bátorsággal jöjjünk hozzád. Ámen.

Isten közelségében kimondhatatlan öröm tölt be.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1901 Dátum: 2019. Március 31. - 12:56:38
2019. március 31. vasárnap

Volt egy Rámátaim-Cófimból, az Efraim hegyvidékéről való ember, akinek Elkána volt a neve; efrátai volt, Jeróhámnak a fia, aki Elihú fia, aki Tóhú fia, aki Cúf fia volt. Két felesége volt; egyiknek a neve Anna, másiknak a neve Peninná volt. Peninnának voltak gyermekei, de Annának nem voltak gyermekei. Ez az ember évenként fölment városából Silóba, hogy imádkozzék és áldozzék a Seregek URának. Ott pedig Éli két fia, Hofni és Fineás volt az ÚR papja. Amikor eljött az a nap, amelyen Elkána áldozni szokott, egy-egy részt adott feleségének, Peninnának, meg mindegyik fiának és lányának. Annának is csak egy részt adott, pedig Annát nagyon szerette, de az ÚR bezárta a méhét. Vetélytársa is sokat bosszantotta őt, hogy felingerelje, mivel az ÚR bezárta a méhét. Így történt ez évről évre, valahányszor fölment az ÚR házába, így bosszantotta őt. Ő meg csak sírt, és nem evett semmit. Akkor ezt mondta neki a férje, Elkána: Anna, miért sírsz, és miért nem eszel? Miért vagy úgy elkeseredve? Nem érek én többet neked tíz fiúnál? Egyszer Anna fölkelt, miután ettek és ittak Silóban. Éli pap meg ott ült egy széken az ÚR templomának az ajtófélfájánál. Az asszony lelke mélyéig elkeseredve könyörgött az ÚRhoz, és keservesen sírt. Azután erős fogadalmat tett, és ezt mondta: Seregek URa! Ha részvéttel tekintesz szolgálólányod nyomorúságára, gondod lesz rám, és nem feledkezel meg szolgálólányodról, hanem fiúgyermeket adsz szolgálólányodnak, akkor egész életére az ÚRnak adom, és nem éri borotva a fejét! Mivel hosszasan imádkozott az ÚR színe előtt, Éli figyelte az asszony száját. Anna magában beszélt, csak ajka mozgott, de hangja nem hallatszott. Ezért Éli azt gondolta, hogy részeg, és ezt mondta neki: Meddig tart még a részegséged? Józanodj ki mámorodból! Anna azonban így válaszolt: Nem, uram! Bánatos lelkű asszony vagyok. Nem ittam bort vagy szeszes italt, hanem a lelkemet öntöttem ki az ÚR előtt. Ne tartsd szolgálólányodat elvetemült asszonynak, mert nagy bánatom és szomorúságom miatt beszéltem ilyen sokáig. Éli így válaszolt: Menj el békességgel! Izráel Istene teljesítse kérésedet, amit kértél tőle! Ő pedig ezt mondta: Nézz jóindulattal szolgálólányodra! Azután elment az asszony a maga útjára, evett, és nem volt többé szomorú az arca. Másnap reggel fölkeltek, imádkoztak az ÚR előtt, majd visszatértek otthonukba, Rámába. Amikor aztán Elkána a feleségével, Annával hált, az ÚRnak gondja volt rá. Egy idő múlva Anna teherbe esett, fiút szült, és elnevezte Sámuelnek, mert ezt mondta: Az ÚRtól kértem őt. És mikor fölment az az ember, Elkána, egész háza népével, hogy bemutassa az ÚRnak az évenkénti áldozatot, és teljesítse fogadalmát, Anna nem ment el, hanem ezt mondta férjének: Majd az elválasztása után viszem el a gyermeket, hogy megjelenjék az ÚR előtt, és végleg ott maradjon. A férje, Elkána ezt felelte neki: Tégy úgy, ahogy jónak látod. Maradj itthon, amíg elválasztod. Csak az ÚR tartsa meg ígéretét! Otthon maradt tehát az asszony, és szoptatta a fiát, míg el nem választotta. Miután elválasztotta, elvitte magával, és vele együtt vitt egy hároméves bikát, egy véka lisztet, meg egy tömlő bort, és bevitte az ÚR házába, Silóba. A gyermek még kicsiny volt. Akkor levágták a bikát, a gyermeket pedig bevitték Élihez. Az asszony ezt mondta: Kérlek, uram! A te életedre esküszöm, uram, hogy én vagyok az az asszony, aki itt állt melletted és imádkozott az ÚRhoz. Ezért a gyermekért imádkoztam, és az ÚR teljesítette kérésemet, amit kértem tőle. Én viszont felajánlom az ÚRnak. Legyen egész életére felajánlva az ÚRnak! És ott imádták az URat.

1Sám 1.

A BOZÓTBAN

Mert nem a félelem lelkét adta nekünk Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét. (2Tim 1,7)

Nemrégiben lehetőségem volt egy kis pedagógus csoporttal felfedezést tenni a Yellowstone Nemzeti Parkban. Egyik este, miközben libasorban sétáltunk a sűrű erdőben, az egyik vezetőnk jelzett, hogy álljunk meg, és legyünk csendben. Ahogy bekémlelt a bozótba, az arca elsápadt. Aztán lassan elkezdett hátrálni. Abban a pillanatban tudtam, hogy valami veszélyes lehet a sűrűben. Először elöntött a félelem, de szinte ugyanabban a pillanatban megéreztem Isten szent jelenlétét magam mellett. Tudtam, hogy bármi történik is, nem leszek egyedül. Ez a bizonyosság bátorságot adott.
Anna és Sámuel története azt mutatja, hogy Istenben mindig erőre lelhetünk. Annának óriási erőre volt szüksége, hogy megtartsa Istennek tett ígéretét. Nekünk is kihívást jelent, hogy bízzunk Istenben, figyeljünk szavára és engedelmeskedjünk. Az engedelmesség békességet hoz a szívünkbe és életünkbe.
Soha nem fogom megtudni, mi volt a bozótban, mert a vezetőink nem mondták meg. Azonban, ahogy gyorsan próbáltuk elhagyni a montanai erdőt, kiálltam a sorból, és magam elé engedtem a többieket. Magabiztosan haladtam a sor végén, mert éreztem, hogy Isten ott jön mellettem.

Imádság: Istenünk, adj olyan szívet és értelmet, hogy meghalljuk szavadat és bízzunk benned, hisz ez a legjobb nekünk. Segíts engedelmesnek és bátornak lenni benned! Ámen.

"Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?" (Róm 8,31)



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1902 Dátum: 2019. Április 01. - 11:50:47
2019. április 1. hétfő

Ha tehát feltámadtatok a Krisztussal, azokat keressétek, amik odafent vannak, ahol a Krisztus van, aki az Isten jobbján ül. Az odafennvalókkal törődjetek, ne a földiekkel. Mert meghaltatok, és a ti életetek el van rejtve a Krisztussal együtt az Istenben. Mikor Krisztus, a mi életünk megjelenik, akkor vele együtt ti is megjelentek dicsőségben.
Öljétek meg tehát tagjaitokban azt, ami csak erre a földre irányul: a paráznaságot, a tisztátalanságot, a szenvedélyt, a gonosz kívánságot és a kapzsiságot, ami bálványimádás, mert ezek miatt haragszik Isten. Ti is ezeket tettétek egykor, amikor ezekben éltetek; most azonban vessétek el magatoktól mindezt: a haragot, az indulatot, a gonoszságot, az istenkáromlást, és szátokból a gyalázatos beszédet. Ne hazudjatok egymásnak, mert levetkőztétek a régi embert cselekedeteivel együtt, és felöltöztétek az új embert, aki Teremtőjének képmására állandóan megújul, hogy egyre jobban megismerje őt. Itt már nincs többé görög és zsidó, körülmetéltség és körülmetéletlenség, barbár és szkíta, szolga és szabad, hanem minden és mindenekben Krisztus. Öltsetek tehát magatokra - mint Isten választottai, szentek és szeretettek - könyörületes szívet, jóságot, alázatot, szelídséget, türelmet. Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak, ha valakinek panasza volna valaki ellen: ahogyan az Úr is megbocsátott nektek, úgy tegyetek ti is. Mindezek fölé pedig öltsétek fel a szeretetet, mert az tökéletesen összefog mindent.

Kol 3,1-14.

SOSE TUDHATOD

Mint Istennek szent és szeretett választottai, öltsetek magatokra könyörületes szívet, jóságot, alázatot, szelídséget, türelmet. (Kol 3,12)

Az édesapám halála utáni napokban elvittem 86 éves édesanyámat bevásárolni. Az üzlet zsúfolásig tele volt rohanó emberekkel. A pénztárhoz menet anyukámat megállította egy barátnője, hogy részvétet nyilvánítson, és beszéljenek pár szót. Észrevettem, hogy egy nő mögöttünk mérgelődik, mert nem fér el tőlünk a bevásárlókocsijával. Félreálltam, hogy tudjon haladni a sor, és édesanyámék nyugodtan tudjanak beszélni. A másik vásárló sóhajtozva csóválta a fejét, miközben elviharzott.
Anya és a barátnője észre sem vették, hogy feltartják a sort, a türelmetlen vásárlónak pedig fogalma sem volt arról, hogy édesanyám épp akkor veszítette el a férjét. Ebből tanultam valamit. Felismertem, hogy amikor sietek, én is pont úgy viselkedem, mint ez a dühös vásárló. Nem tudhatjuk, hogy mások min mennek éppen keresztül, de ha minden helyzetben kedvesek vagyunk, azzal Krisztust tükrözhetjük feléjük.

Imádság: Drága Mennyei Atyánk, emlékeztess, hogy türelmesek, jóságosak, kedvesek legyünk másokkal, mert te is türelmes vagy velünk. Ámen.

Bármerre járok, Isten lehetőséget ad, hogy könyörületes és kedves legyek másokkal.

IMÁDKOZZUNK AZÉRT, HOGY TÜRELMESEK TUDJUNK LENNI MINDENKIVEL!



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1903 Dátum: 2019. Április 02. - 10:43:03

2019. április 2. kedd

Ezek után ünnepük volt a zsidóknak, és felment Jézus Jeruzsálembe. Jeruzsálemben a Juh-kapunál van egy medence, amelyet héberül Betesdának neveznek. Ennek öt oszlopcsarnoka van. A betegek, vakok, sánták, sorvadásosak tömege feküdt ezekben (és várták a víz megmozdulását. Mert az Úr angyala időnként leszállt a medencére, és felkavarta a vizet: aki elsőnek lépett bele a víz felkavarása után, egészséges lett, bármilyen betegségben is szenvedett). Volt ott egy ember, aki harmincnyolc éve szenvedett betegségében. Amikor látta Jézus, hogy ott fekszik, és megtudta, hogy már milyen hosszú ideje, megkérdezte tőle: "Akarsz-e meggyógyulni?" A beteg így válaszolt neki: "Uram, nincs emberem, hogy amint felkavarodik a víz, beemeljen a medencébe: amíg én megyek, más lép be előttem." Jézus azt mondta neki: "Kelj fel, vedd az ágyadat és járj!" És azonnal egészséges lett ez az ember, felvette az ágyát, és járt. Aznap pedig szombat volt.

Jn 5,1-9.

VÁLASZUL

Jézus ezt mondta neki: Kelj fel, vedd az ágyadat és járj! És azonnal meggyógyult ez az ember, felvette az ágyát, és járt. (Jn 5,8-9)

Amikor 38 évesen megkeresztelkedtem, azt hittem, azonnal drasztikusan meg fogok változni. A gyerekeimmel mindig türelmes leszek. Nagylelkűen kezelem az időmet és az anyagi javaimat, és mindig mindenkivel nagyon kedves leszek.
De az idő telt, és úgy éreztem, ugyanaz maradtam, aki mindig is voltam. Rájöttem, hogy a változás csak úgy jön, ha én is teszek érte. A Jézussal való találkozás választ kívánt tőlem. Igen, új életet kaptam a keresztségben, de ezt meg is kellett élnem. Ha azt akartam, hogy kialakuljanak bennem a jóság, türelem, nagylelkűség erényei, akkor gyakorolnom kellett őket, akkor is, ha nem volt hozzá kedvem.
A férfi a Bethesda tónál 38 éve volt beteg, amikor találkozott Jézussal. János evangéliuma szerint a találkozást követően "azonnal egészséges lett ez az ember". De Jézus nemcsak meggyógyította, hanem meg is parancsolta neki, hogy keljen fel, vegye az ágyát és járjon. Ahelyett, hogy tovább feküdt volna a medencénél, az ember megragadta az új életet, amit kapott, fogta az ágyát, és járt. Jézus azt várja, hogy mi is ezt tegyük, és bízzunk abban, hogy ő minden lépésnél velünk lesz az úton.

Imádság: Istenünk, adj bátorságot megragadni az új életet, és elhívásod szerint élni! Ámen.

Jézus adja az új életet, de nekem kell azt megélni.

IMÁDKOZZUNK A FRISSEN MEGKERESZTELT KERESZTÉNYEKÉRT!



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1904 Dátum: 2019. Április 03. - 11:56:23
2019. április 3. szerda

Az ÚR azonban ezt mondta Sámuelnek: Meddig bánkódsz még Saul miatt, hiszen én elvetettem, és nem marad Izráel királya? Töltsd meg olajjal a szarudat, és indulj! Elküldelek a betlehemi Isaihoz, mert ennek a fiai közül szemeltem ki a királyt. Hogyan mehetnék oda? - kérdezte Sámuel. Ha meghallja Saul, megöl engem. De az ÚR ezt mondta: Vigyél magaddal egy üszőborjút, és ezt mondd: Azért jöttem, hogy áldozatot mutassak be az ÚRnak. De Isait hívd meg az áldozati lakomára. Én pedig majd tudtodra adom, hogy mit kell tenned: azt kend fel, akit én mondok neked! És úgy tett Sámuel, ahogyan az ÚR megmondta neki. Amikor megérkezett Betlehembe, remegve mentek eléje a város vénei, és azt kérdezték: Békés szándékkal jöttél-e? Békés szándékkal - felelte. Azért jöttem, hogy áldozatot mutassak be az ÚRnak. Szenteljétek meg magatokat, és jöjjetek velem az áldozatra! Miután szentnek találta Isait és fiait, meghívta őket az áldozati lakomára. Amikor megérkeztek, és meglátta Eliábot, ezt gondolta: Biztosan ez lesz az ÚR felkentje, aki most itt van. De az ÚR ezt mondta Sámuelnek: Ne tekints a megjelenésére, se termetes növésére, mert én megvetem őt. Mert nem az a fontos, amit lát az ember. Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az ÚR azt nézi, ami a szívben van. Ekkor Abinádábot szólította Isai, és odavezette Sámuel elé, de ő ezt mondta: Őt sem választotta az ÚR. Azután Sammát vezette oda Isai, de ő ezt mondta: Őt sem választotta az ÚR. Így vezette oda Isai Sámuel elé mind a hét fiát, de Sámuel ezt mondta Isainak: Ezeket nem választotta az ÚR. Majd megkérdezte Sámuel Isaitól: Minden fiad itt van? Hátra van még a legkisebb - felelte ő -, de ő éppen a juhokat őrzi. Erre Sámuel azt mondta Isainak: Üzenj neki azonnal, és hozasd ide, mert addig nem ülünk le, amíg ő meg nem érkezik. Üzent tehát neki, és elhozatta. Ő pedig pirospozsgás, szép szemű és jó megjelenésű volt. Akkor ezt mondta az ÚR: Rajta! Kend fel, mert ő az! Sámuel pedig fogta az olajos szarut, és felkente őt testvérei jelenlétében. Akkor az ÚR lelke szállt Dávidra, és attól kezdve vele is maradt. Sámuel pedig elindult, és elment Rámába.

1Sám 16,1-13.

AZ APRÓ ZÖLD HAJTÁS

Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek! (Mt 7,1)

Kertészkedés közben találtam egy növényt, ami - úgy tűnt - elpusztult. Épp ki akartam ásni, mikor megpillantottam rajta egy aprócska zöld hajtást. Talán még meghagyhatnám, gondoltam magamban; és gondot fordítanék rá, és adhatnék neki még egy esélyt. Így is tettem, és a következő évben a virágom lassan kezdett magához térni. Mára egy csodálatos bokor lett belőle, és jövő tavaszra virágot is várok rajta. Örülök, hogy nem vettem el tőle a lehetőséget, hogy növekedjen és virágot hozzon.
Amikor az embereket nézem, sokszor nem veszem észre a bennük rejlő lehetőséget. Milyen jó, hogy szerető Atyánk a szívünket nézi, és lát mindent, amire képesek vagyunk. Isten bátorításával, mások szeretetével és törődésével válhatunk azzá, amire teremtettünk.
Isten vezetésével és segítségével folyamatosan tanulok másképp tekinteni az emberekre. Ahelyett, hogy kritikusan és ítélkezően nézném őket, igyekszem megtalálni mindenkiben az "apró, zöld hajtást", különösen a nehéz emberekben. Szeretnék olyan valaki lenni, aki nemcsak növekedésre, de virágtermésre is ösztönzi őket.

Imádság: Szerető Atyánk, nyisd meg a szemünket, hogy meglássuk másokban a lehetőséget! Segíts, hogy bátorítsunk, ne ítélkezzünk! Ámen.

Isten kinek a bátorítására ösztönöz ma?

IMÁDKOZZUNK, HOGY MÁSOKBAN A BENNÜK REJLŐ ÉRTÉKEKET KERESSÜK!