Szerző Téma: Mindennapi kenyerünk  (Megtekintve 355583 alkalommal)

0 Felhasználó és 23 vendég van a témában

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1935 Dátum: 2019. Május 15. - 10:45:59
2019. május 15. szerda

Nem is fog meginogni sohasem, örökre emlékezetes lesz az igaz.
Nem fél a rossz hírtől, erős a szíve, bízik az ÚRban.
Rendületlen a szíve, nem fél, végül megvetéssel néz ellenségeire.

Zsolt 112,6-8.

NEM FÉLÜNK!

Nem fél a rossz hírtől, erős a szíve, bízik az Úrban. (Zsolt 112,7)

Nemrég az orvos azt mondta, hogy egy ritka, rosszindulatú bőrdaganatom van. Amikor meghallottam a hírt, kétféle válasz jutott az eszembe. Megadhatom magam a félelemnek, vagy hiszek Jézusban, az én Uramban. Amikor megtaláltam a fenti csodálatos verset, segített, hogy ne essek pánikba, és ne aggódjak az orvostól hallott rossz hírek miatt.
Az Úr megnyugtatott, hogy nem kell félnem a rossz hírektől. Ahogy a Zsolt 112-ben az igazak, én is rendíthetetlenül és bátran állhatok, magabiztosan hagyatkozva az Úrra. Igen, a hír rossz. A családom napi szükségletének biztosítása tőlem függ, és aggódom értük. De bízom Istenben, aki megígérte, hogy nagy segítség lesz a nyomorúság idején, és mindig velünk lesz (Zsolt 46).
Mindnyájunknak szembe kell néznie nehézségekkel, de az Úrba vetett bizalom megszabadíthat az aggódás terhétől. Könnyű átengedni magunkat a félelemnek, hogy uralja a gondolatainkat, amikor rossz híreket hallunk; de ha az Úrba vetjük bizodalmunkat, a félelem nem győz le bennünket.

Imádság: Drága Urunk, a nyomorúság idején adj bátorságot szembenézni a nehézségekkel, tudva, hogy te nagyobb vagy aggodalmainknál és félelmeinknél. Ámen.

Isten hűsége nagyobb a gondjainknál.

IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK RITKA BETEGSÉGBEN SZENVEDNEK!



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1936 Dátum: 2019. Május 16. - 10:01:53

2019. május 16. csütörtök

De most így szól az ÚR, a te teremtőd, Jákób, a te formálód, Izráel: Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy!
Ha vízen kelsz át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok nem sodornak el. Ha tűzben jársz, nem perzselődsz meg, a láng nem éget meg.
Mert én, az ÚR, vagyok a te Istened, Izráel Szentje, a te szabadítód! Kárpótlásul adom érted Egyiptomot, Etiópiát és Szebát adom helyetted.
Mivel drágának tartalak, és becsesnek, mivel szeretlek, azért embereket adok helyetted, életedért nemzeteket.
Ne félj, mert én veled vagyok! Napkeletről visszahozom gyermekeidet, és napnyugatról összegyűjtelek.
Ezt mondom északnak: Add ide! - és délnek: Ne tartsd fogva! Hozd ide fiaimat a messzeségből, leányaimat a föld végéről,
mindenkit, akit nevemről neveznek, akit dicsőségemre teremtettem, formáltam és alkottam.

Ézs 43,1-7.

KIVEZETŐ ÚT

Emberi erőt meghaladó kísértés még nem ért titeket. Isten pedig hűséges, és nem hagy titeket erőtökön felül kísérteni; sőt a kísértéssel együtt el fogja készíteni a szabadulás útját is, hogy elbírjátok azt viselni. (1Kor 10,13)

Sok ember azzal próbálja vigasztalni a tragédiát elszenvedőket, hogy "Isten soha sem ad nagyobb terhet, mint amit elbírunk". Sajnos, ez visszafelé sülhet el, és a bajban lévő még rosszabbul érzi magát. Gondolhatja azt is, hogy ha Isten azért vitte a szörnyű helyzetbe, mert erős, akkor nem akar erős lenni.
Ez az újkori mondás az 1Kor 10,13 újrafogalmazása, de az eredeti vers egészen mást jelent, és sokkal mélyebb értelmű. A teljes igevers arra utal, hogy az élet - és nem Isten - mindnyájunkat megpróbáltatások elé állít. Ez egy általános tapasztalat, és már ez a tudat maga is biztató. Az együttérzés és a terhek megosztása csodákra képes. A szöveg arra is utal, hogy időnként erőnkön és tartalékainkon felül ér megpróbáltatás. Néha az élet terhei összenyomnak, sőt, időnként nehezebbek, mint amit elbírunk.
Ha megértjük mindezt, Isten ad valamit, amivel képesek leszünk kitartani. Pál apostol megerősít minket, hogy amikor erőnkön felül kísértetünk meg, Isten elkészíti nekünk a szabadulás útját, mely átvezet egy új nap fényébe.

Imádság: Istenünk, adj szemet, hogy lássuk a kivezető utat a megpróbáltatások idején, és adj hitet, hogy bízzunk ígéretedben, mielőtt megkapnánk a szabadulást. Ámen.

Amikor az élet túl kemény, Isten elkészíti a szabadulás útját.

IMÁDKOZZUNK VALAKIÉRT, AKI VIGASZTALÁSRA SZORUL!



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1937 Dátum: 2019. Május 17. - 11:50:04
2019. május 17. péntek

Akiket pedig Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai. Mert nem a szolgaság lelkét kaptátok, hogy ismét féljetek, hanem a fiúság Lelkét kaptátok, aki által kiáltjuk: "Abbá, Atya!" Maga a Lélek tesz bizonyságot a mi lelkünkkel együtt arról, hogy valóban Isten gyermekei vagyunk. Ha pedig gyermekek, akkor örökösök is: örökösei Istennek és örököstársai Krisztusnak, ha vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk.
Mert azt tartom, hogy a jelen szenvedései nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, amely láthatóvá lesz rajtunk. Mert a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését. A teremtett világ ugyanis a hiábavalóságnak vettetett alá, nem önszántából, hanem az által, aki alávetette, mégpedig azzal a reménységgel, hogy a teremtett világ maga is meg fog szabadulni a romlandóság szolgaságából Isten gyermekeinek dicsőséges szabadságára.

Róm 8,14-21.

ISTEN SZERELMES ÉNEKE

Mily szépen lépkedsz saruidban, te fejedelmi lány! (Énekek 7,2)

Amikor férjemmel misszionáriusként Nicaraguában éltünk, a rettenetes hőség folyton kínozott. Csupán arra voltam képes, hogy végigszenvedjem a napot és elvégezzek néhány feltétlenül szükséges házimunkát. Migrén gyötört, és gyakran azon gondolkodtam, mit is keresek ott. Egyáltalán nem voltam biztos abban, hogy valaha képes leszek hozzászokni a körülményekhez, hogy bármi hasznosat tudjak ott csinálni.
A mai bibliai idézetet akkor írtam a naplómba, amikor Nicaraguába érkeztünk. Eszembe jutott egy reggel ez a vers, amint a lábamra néztem. "Mily szépen lépkedsz saruidban, te fejedelmi lány!" Elöntöttek az érzelmek, amikor ráébredtem, hogy a Király leánya vagyok, aki által drága, szeretett és megbecsült lettem. Tudom, hogy Isten gyönyörködik bennem és szeret. Akármikor elbizonytalanodtam Nicaraguában, hogy miért vagyok ott, csak a sarus lábaimra kellett tekintenem, és máris emlékeztem, ki is vagyok. Nem számított, hogy tudok-e hatalmas tetteket végrehajtani, Istennek akkor is értékes voltam.
Mindnyájan csodálatosak vagyunk, nem azért, amit csinálunk vagy elérünk, hanem mert Istenhez tartozunk. Vigasztaljon és bátorítson minket ez a tudat, és emlékeztessen a célra, függetlenül attól, mit sikerül elérnünk!

Imádság: Urunk, segíts a mai napot szereteted tudatában megélnünk, hiszen életünk célja benned rejlik! Ámen.

Nem kell kiérdemelnünk Isten szeretetét.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1938 Dátum: 2019. Május 18. - 10:38:43
2019. május 18. szombat

Miért mondod ezt, Jákób, miért beszélsz így, Izráel: Rejtve van sorsom az ÚR előtt, nem kerül ügyem Isten elé.
Hát nem tudod, vagy nem hallottad, hogy örökkévaló Isten az ÚR? Ő a földkerekség teremtője, nem fárad el, és nem lankad el, értelme kifürkészhetetlen.
Erőt ad a megfáradtnak, és az erőtlent nagyon erőssé teszi.
Elfáradnak és ellankadnak az ifjak, még a legkiválóbbak is megbotlanak.
De akik az ÚRban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el.

Ézs 40,27-31.

A MI TÜRELMES ISTENÜNK

De akik az Úrban bíznak, erejük megújul. (Ézs 40,31)

Ötéves koromban szívbelhártya-gyulladásom volt. Akkoriban ez egy nagyon súlyos betegségnek számított, és az életem egy évig veszélyben forgott. Habár a családtagjaim nem voltak keresztények, mivel egy kisvárosban laktunk, a helyi gyülekezet vasárnapi iskolájában hallottak rólam, és kiküldtek hozzám egy vasárnapi iskolai tanítót, sőt, a "Napfény Klub" gyerekcsoport tagjait is, hogy meglátogassanak.
Kevésre emlékszem a látogatásból, de arra igen, hogy kaptam egy kicsi, fényes táblácskát, amin Jézus egy báránykát tart a karjában. Az állt a táblán, hogy Jézus a jó pásztor. Még üzeneteket is írtak a hátuljára. A családommal és a feleségemmel együtt átélt sok költözködés ellenére sikerült megőriznem a táblácskát. Az üzenetek megkoptak, de még mindig olvashatók.
Későbbi keresztény életemben ez a tábla lett az egyik legféltettebb tulajdonom. Emlékeztetővé vált, hogy Isten milyen hűséges és türelmes velünk, és elérhető, amikor végül felismerjük, hogy szükségünk van rá. A fenti vers azt mondja, hogy "akik az Úrban bíznak, erejük megújul". Lelki erőt és fizikai gyógyulást nyertem, és még most - 85 évesen is - erős vagyok. Isten hű és igaz. Minél hamarabb jövünk Istenhez, annál hosszabb ideig dicsőíthetjük őt, és járhatunk Jézus Krisztussal.

Imádság: Urunk, áldj meg mindenkit, akit megérintett gondoskodásod, és vezesd őket a Jézusban való igaz hitre! Ámen.

Követem Isten vezetését, hogy mások is a hit útjára lépjenek.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1939 Dátum: 2019. Május 19. - 12:33:03
2019. május 19. vasárnap

Jézus mondja: "Hallottátok, hogy megmondatott: Szeresd felebarátodat, és gyűlöld ellenségedet. Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket, hogy legyetek mennyei Atyátoknak fiai, aki felhozza napját gonoszokra és jókra, és esőt ad igazaknak és hamisaknak. Mert ha azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, mi a jutalmatok? Nem ugyanezt teszik-e a vámszedők is? És ha csak atyátokfiait köszöntitek, mennyivel tesztek többet másoknál? Nem ugyanezt teszik-e a pogányok is? Ti azért legyetek tökéletesek, mint ahogy mennyei Atyátok tökéletes."

Mt 5,43-48.

TANULJUNK MEGBOCSÁTANI!

Jézus így könyörgött: Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek! (Lk 23,34)

Sok évvel ezelőtt, amikor én hét, az öcsém pedig hároméves volt, szemtanúja voltam annak, ahogy egy csoport felnőtt megfélemlítette édesanyámat japán származása miatt. Annak ellenére, hogy túl fiatal voltam megérteni, pontosan mi történik, haragot és gyűlöletet éreztem. Tudtam, ha most apám nem a tengerentúlon szolgálna katonaként, hanem otthon lenne velünk, azok az emberek biztos nem mertek volna úgy bánni velünk. Sokszor láttam anyukámat sírni, amíg apukám nem volt otthon. Nehezen értettem meg, miért kell a családunknak szenvedni származásunk miatt.
Idővel megértettem, hogy keresztényként Isten arra hívott minket, hogy bocsássunk meg azoknak, akik bennünket vagy szeretteinket bántják. Szerintem az egyik legnehezebb dolog, amit Isten kér tőlünk, hogy szeressük ellenségeinket, és imádkozzunk azokért, akik üldöznek minket (Mt 5,44), ahogyan Jézus is tette a kereszten. Habár nem felejtettem el, de megbocsátottam azoknak az embereknek, akik gonoszak voltak. Ez számomra olyan, mint egy fájdalmas seb, ami begyógyult, a heg viszont egy állandó emlékeztető. Jézus szavai és példája sokat tanított nekem a megbocsátásról.

Imádság: Drága Atyánk, köszönjük, hogy megbocsátasz nekünk, miképpen mi is megbocsátunk másoknak. Ámen.

Amikor megbocsátok, Isten meggyógyít.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1940 Dátum: 2019. Május 20. - 10:54:51

2019. május 20. hétfő

Tanítványaihoz pedig így szólt Jézus: "Ezért mondom nektek: ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, se testetekért, hogy mivel ruházkodjatok, mert több az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál. Nézzétek meg a hollókat: nem vetnek, nem is aratnak, nincsen kamrájuk, sem csűrük, Isten mégis eltartja őket. Mennyivel értékesebbek vagytok ti a madaraknál! De aggodalmaskodásával ki tudná közületek akár egy arasznyival is meghosszabbítani életét? Ha tehát a legcsekélyebbre sem vagytok képesek, miért aggódtok a többi miatt? Nézzétek a liliomokat, miként növekednek: nem fáradoznak, nem is fonnak, de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözött úgy, mint ezek közül bármelyik. Ha pedig a mező füvét, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, az Isten így öltözteti, mennyivel inkább titeket, kicsinyhitűek! Ti se kérdezzétek tehát, hogy mit egyetek, vagy mit igyatok, és ne nyugtalankodjatok. Mert mindezeket a világ pogányai kérdezgetik. A ti Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van ezekre. Inkább keressétek az ő országát, és ráadásul ezek is megadatnak nektek. Ne félj, te kicsiny nyáj, mert úgy tetszett a ti Atyátoknak, hogy nektek adja az országot!"
"Adjátok el vagyonotokat, és adjátok alamizsnául, szerezzetek magatoknak el nem avuló erszényeket, kifogyhatatlan kincset a mennyben, ahol a tolvaj nem férkőzhet hozzá, a moly sem emészti meg. Mert ahol a ti kincsetek van, ott lesz a ti szívetek is."

Lk 12,22-34.

ISTEN UTAT KÉSZÍT

Akinek szilárd a jelleme, azt megőrzöd teljes békében, mert benned bízik. (Ézs 26,3)

Pénzügyi szakember és lelkipásztor vagyok. Nemrég szembe kellett néznem azzal az eshetőséggel, hogy elbocsátanak. Az első reakcióm a félelem volt, és rögtön a feleségemre és kicsi fiunkra gondoltam. Csalódottságot is éreztem, mert a lehetséges elbocsátásom azt is jelentette, hogy az elmúlt négy évem kemény munkája a cégnél nem volt elég jó. Próbáltam úgy viselkedni a munkahelyemen, mintha minden rendben lenne, de közben mélyen legbelül nagyon bántott a helyzet.
Egyik este lefekvés előtt minden bánatomat imádságban az Úr elé vittem. Amikor másnap reggel felébredtem, az első gondolatom az volt, hogy Isten képes jóllakatni az ég madarait, és felöltöztetni a mező liliomait, ezért nincs okuk aggodalomra (Lk 12,22-34). Isten áldásainak emlékeztetője eltörölte szívem minden bánatát, és emlékeztetett az Úr lehetőségeire és gondviselésére. Ez a felismerés azóta is fenntartja a hitemet, hogy Isten gondoskodik a szükségeimről még akkor is, ha elveszítem a munkám.
Amikor félelmetes helyzetekkel nézünk szembe, könnyű aggódni és úgy érezni, egyedül maradtunk. De az aggodalom és bizonytalanság idején Istenre hagyatkozhatunk. Az Úr megoldást kínál, amikor mi nem látunk kiutat.

Imádság: Urunk, köszönjük, hogy utat készítesz számunkra. Segíts bíznunk benned, amikor félünk a jövőnk miatt! Ámen.

Minden új nap új bizonyosságot hoz Istenben.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1941 Dátum: 2019. Május 21. - 10:58:33

2019. május 21. kedd

Jézus szavai: "Ne aggódjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? - vagy: Mit igyunk? - vagy: Mit öltsünk magunkra? Mindezt a pogányok kérdezgetik; a ti mennyei Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van minderre. De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek. Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja."

Mt 6,31-34.

ISTEN GONDVISELŐ!

Mert tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek... (Mt 6,8)

A háborús Jugoszláviából elmenekülve a második éve éltünk már Budapesten, amikor sikerült néhai adai házunkat eladni, s nekiláthattunk otthonunk megteremtéséhez az új hazánkban is.
Bő évnyi folyamatos keresésbe tellett, mire megtaláltuk az azóta is szeretett kispesti otthonunkat. Mert panellakás ugyan akadt rendre, de egy megfizethető önálló kis ház elérése szinte lehetetlenségnek bizonyult. Pedig minden nap jártuk a várost.
Már-már úgy volt, hiába a sok ima is, fel kell adni álmunk, mikor elolvasva a napi Igét lélekben mégiscsak megnyugodtunk: mert tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek... (Mt. 6,8).
S valóban, a következő vasárnapon, az istentisztelet után elindulva megtaláltuk a XIX. kerületben azt a kis előkertes házat, melyben azóta is lakunk. Mikor megláttuk a meggyfát a két szilvafával és a diófát, tudtuk, hogy jó helyre kerültünk, hisz Adán is e három fajta fa uralta kertünket.
1994 májusában történt ez, és augusztusban be is költöztünk. A két fiunk már új otthonunkból járva fejezte be az általános iskolát, a középiskolát, Zalán az egyetemet is, Zsolti a főiskolát.
Külváros, de jó a tömegközlekedés. Közel a metró, gyorsan el lehet jutni bárhova. Amúgy is, azt igyekeztük hangsúlyozni kezdettől fogva: nem csak lakni jöttünk Pestre, hanem élni is, és csak annyit kell venni a város forgatagából, amennyi jólesik.

Imádság: Atyánk, segíts mindenkor megállni, és hálával megköszönni gondviselésedet! Ámen.

Isten támogat minket életünk fontos lépéseinél.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1942 Dátum: 2019. Május 22. - 11:17:28
    Írj áhítatot!
    Mobil applikáció
    Részletes keresés

2019. május 22. szerda

Akkor így szólt hozzájuk Jézus: "Mindnyájan megbotránkoztok bennem ezen az éjszakán, mert meg van írva: Megverem a pásztort, és elszélednek a nyáj juhai. De miután feltámadtam, előttetek megyek Galileába." Ekkor Péter így szólt hozzá: "Ha mindenki meg is botránkozik benned, én soha meg nem botránkozom." Jézus pedig ezt mondta neki: "Bizony, mondom néked, hogy ezen az éjszakán, mielőtt a kakas megszólal, háromszor tagadsz meg engem." Péter így válaszolt: "Ha meg is kell halnom veled, akkor sem tagadlak meg." Ugyanígy beszélt a többi tanítvány is.
Akkor elment velük Jézus egy helyre, amelyet Gecsemánénak hívtak, és így szólt tanítványaihoz: "Üljetek le itt, amíg elmegyek, és amott imádkozom." Maga mellé vette Pétert és Zebedus két fiát, azután szomorkodni és gyötrődni kezdett. Akkor így szólt hozzájuk: "Szomorú az én lelkem mindhalálig: maradjatok itt, és virrasszatok velem!" Egy kissé továbbment, arcra borult, és így imádkozott: "Atyám, ha lehetséges, távozzék el tőlem ez a pohár; mindazáltal ne úgy legyen, ahogyan én akarom, hanem amint te." Amikor visszament a tanítványokhoz, alva találta őket, és így szólt Péterhez: "Ennyire nem tudtatok virrasztani velem egy órát sem? Virrasszatok, és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek: a lélek ugyan kész, de a test erőtlen." Másodszor is elment, és így imádkozott: "Atyám, ha nem távozhat el tőlem ez a pohár, hanem ki kell innom, legyen meg a te akaratod." Amikor visszament, ismét alva találta őket, mert elnehezült a szemük. Otthagyta őket, újra elment, harmadszor is imádkozott ugyanazokkal a szavakkal. Azután visszatért a tanítványokhoz, és így szólt hozzájuk: "Aludjatok tovább és pihenjetek! Íme, eljött az óra, és az Emberfia bűnösök kezébe adatik. Ébredjetek, menjünk! Íme, közel van az, aki engem elárul."

Mt 26,31-46.

VIRRASSZATOK!

Szomorú az én lelkem mindhalálig: maradjatok itt és virrasszatok velem! (Mt 26,38)

Egyre közeledett Jézus elárulásának pillanata. Arra vágyott, hogy közel legyen Istenhez, és a hozzá legközelebb álló tanítványokat magával vitte egy csendes helyre. Amikor Jézus imádságban akarta megszólítani Atyját, azt mondta a tanítványainak, hogy maradjanak ott és virrasszanak vele. Bár nem tudtak segíteni a bánatán vagy az előtte álló feladatban, mégis vágyott a közösségükre.
Jézus kérése a tanítványokhoz arra emlékeztet, mikor fiatalabb voltam, és sportoltunk az iskolában. Azt tanították nekünk, hogyha nem is játszunk, akkor is lelkesen kövessük a játékot. Szurkoljunk a csapattársainknak, figyeljünk arra, ami történik, és álljunk készen, ha beszólítanának a pályára játszani.
Sajnos, amikor nem vagyunk a "pályán", néha kikapcsolunk; nem vagyunk többé elérhetőek, és elszunnyadunk Isten munkájában. Isten azt kívánja tőlünk, hogy motiváltak legyünk és készek a szolgálatra. Az Istennel való közösségnek része az is, hogy támogatjuk mások hűséges munkáját, és éberen várunk arra az időre, amikor Isten minket hív cselekvésre.

Imádság: Urunk, ha éppen nincs is konkrét feladatunk, segíts, hogy motiváltak maradjunk a te szolgálatodban! Ámen.

Ha Isten hív, készen állok.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1943 Dátum: 2019. Május 23. - 10:35:07
2019. május 23. csütörtök

A karmesternek: Kórah fiaié. Ének magas hangra.
Isten a mi oltalmunk és erősségünk, mindig biztos segítség a nyomorúságban.
Azért nem félünk, ha megindul is a föld, és hegyek omlanak a tenger mélyébe;
ha háborognak és tajtékoznak is vizei, és tombolásától megrendülnek a hegyek. (Szela.)
Egy folyam ágai örvendeztetik Isten városát, A Felségesnek szent hajlékait.
Isten van benne, nem inog meg, megsegíti Isten reggelre kelve.
Népek háborognak, országok inognak, ha az ÚR mennydörög, megretten a föld.
A Seregek URa velünk van, Jákób Istene a mi várunk. (Szela.)
Jöjjetek, lássátok az ÚR tetteit, aki bámulatos dolgokat művel a földön.
Háborúkat szüntet meg a föld kerekségén, íjat tör össze, lándzsát tördel szét, harci kocsikat éget el.
Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten! Magasztalnak a népek, magasztal a föld.
A Seregek URa velünk van, Jákób Istene a mi várunk. (Szela.)

Zsolt 46,1-11.

MENEDÉK A VIHARBAN

Az Úr az én kőszálam, váram és megmentőm, Istenem, kősziklám, nála keresek oltalmat, pajzsom, hatalmas szabadítóm, fellegváram! (Zsolt 18,3)

Amikor a María hurrikán lecsapott Puerto Rico-ra, a férjemmel együtt rettegtünk. Tehetetlenek voltunk, ahogy a hurrikán megrohamozta a szeretett szigetünket. Azokat az ijesztő pillanatokat mély imádságban töltöttük, kérve Istent, hogy legyen a mi menedékünk a vihar idején.
Kimerült voltam, és úgy éreztem, nincs erőm folytatni. Miközben nagy szorongás vett erőt rajtam, eszembe jutottak a zsoltáros szavai: "Isten a mi oltalmunk és erősségünk, mindig biztos segítség a nyomorúságban" (Zsolt 46,2). Erősen ragaszkodtam Isten ígéretéhez, és megtapasztaltam Isten jelenlétét.
Abban a viharban megtanultam, hogy ne a saját erőmre támaszkodjak, hanem Istenben bízzak. Átéltem a feltétel nélküli szeretetet, miközben Isten jelenléte tartott meg azon a sötét, rémisztő éjszakán, és továbbra is az ő védelmében bízom. Még az erős viharokban is emlékezzünk arra, hogy a Mindenható Isten a mi menedékünk!

Imádság: Istenünk, köszönjük az állandó gondoskodásodat, és hogy ügyelsz ránk a viszontagságok között. Légy a mi menedékünk, amikor gyengék vagyunk, és támogass az erőddel! Ámen.

Isten az én menedékem



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1944 Dátum: 2019. Május 24. - 10:38:50

2019. május 24. péntek

Ott a hegyen legelészett egy nagy disznónyáj; azt kérték tehát a gonosz lelkek, engedje meg, hogy azokba mehessenek. Jézus pedig megengedte nekik. Kijöttek hát az ördögök az emberből, és belementek a disznókba. Ekkor a nyáj a meredekről a tóba rohant, és belefulladt. A pásztorok a történtek láttára elfutottak, és hírül vitték ezt a városba és a falvakba. Az emberek erre kijöttek, hogy lássák, mi történt. Amikor odaértek Jézushoz, és ott találták azt az embert, akiből kimentek az ördögök, amint felöltözve és ép elmével ül Jézus lábánál, megrettentek. Akik látták, elbeszélték nekik, hogyan szabadult meg a megszállott. Ekkor Gadara vidékének egész népe kérte őt, hogy távozzon közülük, mert nagy félelem lett úrrá rajtuk. Jézus ekkor hajóra szállt, és visszatért. Az az ember pedig, akiből kimentek az ördögök, arra kérte, hogy vele maradhasson. De Jézus elküldte, ezt mondva neki: "Térj haza, és beszéld el, mit tett veled az Isten." Ő pedig elment, és hirdette az egész városban, hogy milyen nagy jót tett vele Jézus.

Lk 8,32-39.

AMIT MEGTEHETÜNK

Térj haza, és beszéld el, mit tett veled az Isten. Ő pedig elment, és hirdette az egész városban, hogy milyen nagy jót tett vele Jézus. (Lk 8,39)

Régebben attól féltem, hogy nem leszek képes megtenni azt, amit Isten vár tőlem. Olvastam a szentek cselekedeteiről egészen Jézus kora óta, és tudtam, hogy én sosem érnék fel az ő eredményeikhez. Ezért elhatároztam, hogy közelebbről is megvizsgálom, mit várt Jézus azoktól, akikkel találkozott.
Amikor Jézus embereket gyógyított, sokféle utasítást adott nekik. A béna embernek, akit a barátai a tetőn keresztül eresztettek le, azt mondta: "Kelj fel, vedd az ágyadat és menj haza" (Lk 5,24). A megszállottnak, hogy "térj haza, és beszéld el, mit tett veled az Isten." A tíz leprásnak pedig: "Menjetek el, és mutassátok meg magatokat a papoknak" (Lk 17,14). Jézus azt mondta a tanítványainak, hogy vegyék fel keresztjüket és kövessék őt, és tegyenek tanítvánnyá minden népet (Mt 28,19).
Egy ponton rájöttem, hogy bár Jézus mindnyájunkat arra hív, hogy vegyük fel a keresztünket, kövessük őt, és tegyünk tanítványokká másokat, ezt nem mindenkinek ugyanúgy kell tennie. Talán kezdhetem azzal, hogy egyszerűen segítek másoknak vagy bátorítom őket, ha erre alkalom kínálkozik. Örülhetünk, hogy szolgálhatunk más embereknek a szükség idején. Isten segíteni fog, hogy azt tegyük, amire elhívást kaptunk.

Imádság: Atyánk, Istenünk, áldd meg azokat, akik ma neked szolgálnak! Jézus nevében kérünk. Ámen.

Isten mindnyájunkat szeret, és különböző feladatokra hív el.

IMÁDKOZZUNK, HOGY ALKALMAT TALÁLJUNK A SZOLGÁLATRA!



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1945 Dátum: 2019. Május 25. - 11:51:00

2019. május 25. szombat

Dávidé, abból az időből, amikor eszelősnek tettette magát Abimeleknél, aki aztán elkergette, ő pedig elment.
Áldom az URat mindenkor, állandóan őt dicséri szám.
Az ÚRral dicsekszik lelkem. Hallják ezt az alázatosak, és örülnek.
Hirdessétek velem az ÚR nagyságát, magasztaljuk együtt az ő nevét!
Az ÚRhoz folyamodtam, és ő meghallgatott, megmentett mindattól, amitől rettegtem.
Örömre derülnek, kik rátekintenek, nem pirul az arcuk.
Kiáltott a nyomorult; az ÚR meghallgatta, és minden bajából kiszabadította.
Az ÚR angyala őrt áll az istenfélők mellett, és megmenti őket.
Érezzétek, és lássátok, hogy jó az ÚR! Boldog az az ember, aki hozzá menekül.

Zsolt 34,1-9.

TÖKÉLETES BIZALOM

Kiáltott az elesett, az Úr meghallgatta, és minden bajából kiszabadította. (Zsolt 34,7)

Az ötéves kislányom alig várta, hogy segítsen nekem gyümölcstortát sütni. Nagy örömmel hozta ki a lisztet és a mazsolát a spájzból, miközben soroltam a hozzávalókat. "Tojás" - mondtam, és kinyitotta a hűtőt. Gyorsan megfordultam, hogy kivegyem a habverőt a fiókból, és ekkor összeütköztünk. Az egész doboz tojás szétfolyt a konyhapadlón. Nem tudtam elrejteni a kétségbeesésemet. Kevés pénzünk volt, és nem volt több tojásunk. A kislányom higgadtan nézett rám. "Ne aggódj, Mami!" - mondta - "Apa meg tudja javítani őket".
A kislányomnak a szeretett édesapjába vetett hite tökéletes emlékeztető volt számomra. Mi is így hihetünk a mennyei Atyánkban, hogy képes helyrehozni az életünk sérüléseit. Míg a kislányom apja nem tudott törött tojásokat összeragasztani, semmi sem lehetetlen a mennyei Atyának, akinek gondja van ránk, és csak azt várja, hogy a segítségét kérjük. Még ha azt gondoljuk is, hogy az életünk javíthatatlanul összetört, Atyánk helyre tudja hozni, ha rábízzuk magunkat.

Imádság: Szerető Atyánk, eléd hozzuk, ami összetört az életünkben. Ezeket a darabokat a te szerető kezedbe tesszük. Kérjük és elfogadjuk a segítségedet. Ámen.

Amikor én nem látok kiutat, Isten lát.

IMÁDKOZZUNK A MEGTÖRT SZÍVŰEKÉRT!



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1946 Dátum: 2019. Május 26. - 11:45:38

2019. május 26. vasárnap

A húsvét ünnepe előtt Jézus jól tudva, hogy eljött az ő órája, amelyben át kell mennie e világból az Atyához, jóllehet szerette övéit e világban, szerette őket mindvégig. És vacsora közben, amikor az ördög már a szívébe sugallta Júdás Iskáriótesnek, Simon fiának, hogy árulja el őt, Jézus jól tudva, hogy az Atya mindent kezébe adott, és hogy az Istentől jött, és az Istenhez megy: felkelt a vacsorától, letette felsőruháját, és egy kendőt véve, körülkötötte magát; azután vizet öntött a mosdótálba, és elkezdte a tanítványok lábát mosni, és törölni azzal a kendővel, amellyel körül volt kötve. Eközben Simon Péterhez ért. Az így szólt hozzá: "Uram, te mosod meg az én lábamat?" Jézus így válaszolt neki: "Amit én teszek, most még nem érted, de később majd megérted." Péter így szólt hozzá: "Az én lábamat nem mosod meg soha." Jézus így válaszolt neki: "Ha nem moslak meg, semmi közöd sincs hozzám." Simon Péter erre ezt mondta neki: "Uram, ne csak a lábamat, hanem a kezemet, sőt a fejemet is!" Jézus így szólt hozzá: "Aki megfürdött, annak csak arra van szüksége, hogy a lábát mossák meg, különben teljesen tiszta. Ti is tiszták vagytok, de nem mind." Mert tudta, ki árulja el, azért mondta: "Nem vagytok mindnyájan tiszták."
Miután megmosta a lábukat, és felvette a felsőruháját, ismét letelepedett, és ezt mondta nekik: "Értitek, hogy mit tettem veletek? Ti így hívtok engem: Mester, és Uram, és jól mondjátok, mert az vagyok. Ha tehát megmostam a ti lábatokat, én, az Úr és a Mester, nektek is meg kell mosnotok egymás lábát. Mert példát adtam nektek, hogy amint én tettem veletek, ti is úgy tegyetek. Bizony, bizony, mondom néktek: a szolga nem nagyobb az uránál, sem a küldött nem nagyobb annál, aki elküldte. Ha tudjátok ezeket, boldogok lesztek, ha így cselekesztek."

Jn 13,1-17.

NAGYVONALÚ SZERETET

Ha tehát megmostam a ti lábatokat, én, az Úr és a Mester, nektek is meg kell mosnotok egymás lábát. (Jn 13,14)

Születésnapomra a nővérem nagyon drága ajándékkal lepett meg. Nem volt szokatlan tőle ez a fajta nagylelkűség. Hatodik osztályos kora óta, amikor hívő keresztény és Jézus Krisztus követője lett, sok ember élete is örökre megváltozott, látva az ő önzetlen szeretetét. Mindenét megosztotta velünk: a gyönyörű kertjéből a terméseket, az orvosi tapasztalatait és életbölcsességét, az általa sütött finomságokat, nem beszélve azokról az órákról, mikor mások felé szolgált. Közösségünkből sokan emlékeznek még azokra az évekre, mikor ő vezette az ifjúsági órákat. Másoknak pedig eszébe jut a templomban havonta megrendezett közösségi étkezés vagy szeretetvendégség.
A tanítványok nehezen fogadták el mélyreható, alázatos és önzetlen szeretetet, amit Jézus azzal mutatott meg, hogy megmosta a lábukat. Ezzel a tettével arra tanít minket, hogy szeretettel és alázattal szolgáljunk mi is másokat. "Legyetek az igének cselekvői, ne csupán hallgatói, hogy be ne csapjátok magatokat" (Jak 1,22). Amikor befogadjuk Jézus szeretetét, olyan emberek leszünk, akik szeretettel fordulnak a másik felé.

Imádság: Szeretet Istene, köszönjük a Fiadon keresztül felénk árasztott szeretetedet. Csordultig tölts el minket, hogy megoszthassuk szereteted másokkal! Ámen.

Ma alkalmat keresek arra, hogy bemutassam Krisztus szeretetét.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1947 Dátum: 2019. Május 27. - 11:20:05
2019. május 27. hétfő

Ekkor Heródes titokban hívatta a bölcseket, pontosan megkérdezte tőlük a csillag feltűnésének idejét, majd elküldte őket Betlehembe, és ezt mondta: "Menjetek el, szerezzetek pontos értesüléseket a gyermekről; mihelyt pedig megtaláljátok, adjátok tudtomra, hogy én is elmenjek, és imádjam őt!" Miután meghallgatták a királyt, elindultak, és íme, a csillag, amelyet láttak feltűnésekor, előttük ment, amíg meg nem érkeztek, és akkor megállt a fölött a hely fölött, ahol a gyermek volt. Amikor meglátták a csillagot, igen nagy volt az örömük. Bementek a házba, meglátták a gyermeket anyjával, Máriával, és leborulva imádták őt. Kinyitották kincsesládáikat, és ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát. Mivel azonban kijelentést kaptak álomban, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza hazájukba.

Mt 2,7-12.

FELEBARÁTI SZERETET!

Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mint ha valaki életét adja barátaiért. (Jn 15,13)

2007-ben Irakban voltam katona. Egyik reggel rettegve imádkoztam, és Isten védelméért könyörögtem, hogy őrizze meg családomat attól a fájdalomtól, amit akkor éreznének, ha nem térnék haza. Levelet írtam a feleségemnek és a gyerekeknek, majd megkértem a műveleti tisztet, hogy juttassa el nekik a levelet, ha velem történne valami.
A gyomromban érzett görccsel indultunk a bevetésre. Bagdad külvárosában egy eszelősen integető muszlim rendőr állított meg, akivel korábban több mint egy évig együtt dolgoztam. Figyelmeztetett minket, hogy ne menjünk tovább az úton, mert tele van bombákkal. Későbbi vizsgálat után kiderült, hogy támadást készítettek elő ellenünk, és ez a váratlanul felbukkanó hírnök akadályozta meg a halálunkat.
Nehéz arra a napra gondolnom, de megvigasztal az a felebaráti cselekedet, amit akkor megtapasztaltam. Könnyű lett volna neki hagyni minket tovább haladni, vagy nekem félvállról venni őt. Akkor ez a felebarát leckét adott nekem szeretetből és kedvességből. Isten arra hív el, hogy keressük a barátságot és a megértést azokban is, akik különböznek tőlünk. A felebaráti szeretet hatalmas áldásokat rejteget számunkra.

Imádság: Atyánk, taníts minket kedvesnek lenni az idegenekhez. Segíts úgy bánnunk másokkal, mint ahogyan mi szeretnénk, hogy bánjanak velünk! Ámen.

Isten azt szeretné, hogy kedves legyek mindenkivel.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1948 Dátum: 2019. Május 28. - 09:49:36

2019. május 28. kedd

Testvéreim, ha valakit tetten is érnek valamilyen bűnben, ti, akik lelki emberek vagytok, igazítsátok helyre az ilyet szelíd lélekkel. De azért vigyázz magadra, hogy kísértésbe ne essél. Egymás terhét hordozzátok: és így töltsétek be a Krisztus törvényét. Mert ha valaki azt gondolja, hogy ő valami, jóllehet semmi, megcsalja önmagát. Mindenki a saját tetteit vizsgálja meg, és akkor csakis a maga tetteivel dicsekedhet, és nem a máséval. Mert mindenki a maga terhét hordozza. Akit pedig az igére tanítanak, az minden javából részesítse tanítóját. Ne tévelyegjetek: Istent nem lehet megcsúfolni. Hiszen amit vet az ember, azt fogja aratni is: mert aki a testének vet, az a testből arat majd pusztulást; aki pedig a Léleknek vet, a Lélekből fog aratni örök életet. A jó cselekvésében pedig ne fáradjunk el, mert a maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk. Ezért tehát, míg időnk van, tegyünk jót mindenkivel, leginkább pedig azokkal, akik testvéreink a hitben.

Gal 6,1-10.

ISTENTŐL KAPOTT LEHETŐSÉG

És senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is. (Fil 2,4)

Végzős voltam a gimnáziumban, amikor a nagymamám meghalt. Halála előtt már nem tudott járni, és gyakran kért tőlem segítséget. Akkor kicsit morgolódtam ezen. Arra gondoltam, hogy miért mindig engem kér, miért nem a bátyámat vagy a nővéremet? Nem sokkal később a nagyi meghalt, és én sírtam.
Amíg élt, az egyedülálló nagynéném viselte gondját, aki velünk lakott. Az utóbbi időben már ő sem tudott járni, de a nagyival ellentétben ő csak nagy ritkán kért segítséget tőlem. Az állapota eszembe jutatta, hogyan reagáltam nagyi kéréseire. Azon gondolkoztam, hogy vajon Isten egy második esélyt ad, hogy önzetlen és gondoskodó legyek a családommal?
A Gal 6,2-ben Pál arra biztatja a galáciabelieket, hogy egymás terhét hordozzák. A szakasz arra emlékeztet, hogy szükség esetén milyen fontos másoknak segíteni. Ez nem egy kötelesség, hanem Istentől kapott lehetőség. Ennek tudatában, amikor Isten mások megsegítésére biztat minket, azt örömmel elvégezhetjük.

Imádság: Urunk, segíts kihasználnunk azokat a lehetőségeket, melyeket mások megsegítésére adsz nekünk. Vezess minket, hogy a lehető legjobb segítséget nyújthassuk! Ámen.

Ha örömmel engedelmeskedem, amikor Isten segíteni hív, akkor mások áldására lehetek



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1949 Dátum: 2019. Május 29. - 08:44:46
2019. május 29. szerda

A fáraó közeledett. Izráel fiai pedig föltekintettek, és látták, hogy az egyiptomiak utánuk eredtek. Ekkor nagy félelem fogta el őket, és segítségért kiáltottak Izráel fiai az ÚRhoz. Mózesnek pedig ezt mondták: Nincs talán elég sír Egyiptomban, hogy a pusztába hoztál bennünket meghalni? Mit tettél velünk, miért hoztál ki bennünket Egyiptomból?! Nem megmondtuk neked még Egyiptomban, hogy hagyj nekünk békét, hadd szolgáljuk az egyiptomiakat?! Mert jobb nekünk, ha az egyiptomiakat szolgáljuk, mint ha a pusztában halunk meg! De Mózes így felelt a népnek: Ne féljetek! Álljatok helyt, és meglátjátok, hogyan szabadít meg ma az ÚR benneteket! Mert ahogyan ma látjátok az egyiptomiakat, úgy soha többé nem fogjátok látni őket. Az ÚR harcol értetek, ti pedig maradjatok veszteg!
Akkor ezt mondta Mózesnek az ÚR: Miért kiáltasz énhozzám? Szólj Izráel fiaihoz, hogy induljanak útnak. Te pedig emeld föl a botodat, nyújtsd a kezedet a tenger fölé, és hasítsd ketté, hogy szárazon menjenek át Izráel fiai a tenger közepén. Én pedig megkeményítem az egyiptomiak szívét, hogy menjenek utánuk. Így mutatom meg dicsőségemet a fáraón és egész haderején, harci kocsijain és lovasain. Majd megtudja Egyiptom, hogy én vagyok az ÚR, amikor megmutatom dicsőségemet a fáraón, harci kocsijain és lovasain.

2Móz 14,10-18.

MARADJATOK VESZTEG

Az ÚR harcol értetek, ti pedig maradjatok veszteg! (2Móz 14,14)

Az egyik barátom vadvízi evezésen vett részt egy kisebb csoporttal, és miután átkeltek egy nagyon veszélyes zúgón, kiesett a hajóból a folyónak egy örvényekkel teli szakaszán. Természetes ösztönből küzdeni kezdett volna az árral, és megpróbált volna a felszínre úszni, de a vadvízi oktatója korábban elmondta, hogy ilyen esetben egy módon lehet csak életben maradni: ha veszteg marad az ember. Az oktató szavaira emlékezve nyugodt maradt, így az örvény kivetette magából.
Micsoda tanulságot jelentettek a zsidó nép számára Mózes szavai, miután Isten segítségével biztonságban átkeltek a Vörös tengeren: "Az ÚR harcol értetek, ti pedig maradjatok veszteg!" Néha, mikor életem során örvénybe kerülök, csendben és veszteg maradni a legnehezebb dolog a világon. Amikor a fáraó serege látótávolságba került, és a zsidó nép úgy érezte, hogy közeledik a vég, Mózes így szólt: "maradjatok veszteg!" Ha az élet kihívásaival kell szembenéznünk, gyakran vissza szeretnénk vágni, vagy egyszerűen feladni az egészet. De ha veszteg maradunk, kimutatjuk bizalmunkat, hogy Istenünk nagyobb, mint a kihívások. Ha mi elbizonytalanodunk, ő akkor is hű marad hozzánk.

Imádság: Drága Istenünk, a kétségek és próbák idején, mikor tehetetlenek vagyunk, taníts bízni benned! Ámen.

Mivel bízom Istenben, nyugodt maradhatok a válság idején.