Szerző Téma: Mindennapi kenyerünk  (Megtekintve 278441 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4091
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:2019. December 05. - 10:10:26
Válasz #2085 Dátum: 2019. November 09. - 10:55:50
2019. november 9. szombat

Ki választana el minket a Krisztus szeretetétől? Nyomorúság, vagy szorongattatás, vagy üldözés, vagy éhezés, vagy mezítelenség, vagy veszedelem, vagy fegyver? Hiszen meg van írva: "Teérted gyilkolnak minket nap mint nap, annyira becsülnek, mint vágójuhokat." De mindezekkel szemben diadalmaskodunk az által, aki szeret minket. Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket az Isten szeretetétől, amely megjelent Jézus Krisztusban, a mi Urunkban.

Róm 8,35-39.

KÖVETKEZETES HIT

Ne félj, és ne rettegj, mert veled van Istened, az ÚR mindenütt, amerre csak jársz. (Józs 1,9)

Múlt évben édesapámat, egyetlen közeli hozzátartozómat kitoloncolták Mexikóba, miután majdnem 40 évet élt az Egyesült Államokban. Életem nagyobb részét vele éltem, és most hirtelen elment. Mivel az egyetem kollégiumában laktam, nem lettem hajléktalan, de a fő támogatóm nem tudott többé segíteni.
Életem következő hónapjai nagyon megterhelőek voltak. Ilyen kérdéseket tettem fel magamnak: "Hol fogok lakni néhány hónap múlva? Vissza fogják venni tőlem az autómat?" Hangulatom egyre romlott, ahogy tanulmányi eredményeim is.
Egyik nap egy barátom szülei felhívtak, hogy szeretnének beszélni velem. Egy közös ebéden elmondták, hogy késztetést éreznek arra, hogy segítsenek nekem. Abban a pillanatban úgy éreztem, mintha egy két tonnás súly esett volna le a vállamról.
Később rájöttem, hogy helyzetem mindig is Isten kezében volt, de engedtem, hogy érzéseim a mélybe taszítsanak. Isten a kezdetektől fogva tudta a kimenetet, és megvolt a terve, hogyan gondoskodjon rólam. A küzdelmem során elfelejtettem, hogy az Úr mindig velünk van. Most már látom, hogyha az Úrra bízzuk magunkat, és Istenbe vetjük hitünket, nem kell aggodalmaskodnunk.

Imádság: Drága Urunk, segíts erősebb hittel beléd kapaszkodni, különösen küzdelmeink idején! Ámen.

Isten mindig mellettem áll.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4091
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:2019. December 05. - 10:10:26
Válasz #2086 Dátum: 2019. November 11. - 11:07:36
2019. november 11. hétfő

Ne legyetek pénzsóvárak, érjétek be azzal, amitek van, mert ő mondta: "Nem maradok el tőled, sem el nem hagylak téged." Ezért bizakodva mondjuk: "Velem van az Úr, nem félek, ember mit árthat nekem?"
Ne feledkezzetek meg vezetőitekről, akik az Isten igéjét hirdették nektek. Figyeljetek életük végére, és kövessétek hitüket. Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz.

Zsid 13,5-8.

ÜNNEPELJ!

Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek! (Fil 4,4)

Édesanyám nemrég hazaköltözött az Úrhoz. Ugyan életének 83 évét a maga teljességében élte meg, a szívem mégis összetört. Szerettem volna, ha a megemlékezés visszatükrözi azt a derűt és bátorságot, amivel az életet élte, ezért követtem a három egyszerű utasítását: nincs fekete ruha, kizárólag vidám történetek, és ha lehetséges, csak örömkönnyek.
Gondolkodtam, hogyan fejezhetném ki édesanyám iránti tiszteletemet úgy, hogy betartom akaratát, de egyben kifejezem iránta való szeretetemet. Istenhez fordultam segítségért.
Imádságaimra a válasz egy kicsi kövecske formájában érkezett. Felfedeztem, hogy dekoratív folyami köveket rendelhetek, ilyen feliratokkal: szeretet, remény, hit stb. Az általam választott szó az "ünnepelj" volt, mert úgy éreztem, ez tökéletesen kifejez egy szépen leélt életet.
A megemlékezés napján a vendégkönyv mellé helyeztem a köveket. Az ezt követő ebédnél mindenki a feliratos kövekről beszélt. A családnak és a barátoknak egyaránt tetszett az ötlet, hogy kézzelfoghatóan emlékezhetnek édesanyámra, és ünnepelhetik. Minden nap hiányzik az édesanyám. De hűségesen magamnál tartom a kövemet, és további erőt merítek a Zsid 13,5-ből: "Nem maradok el tőled, sem el nem hagylak téged."

Imádság: Mennyei Atyánk, hálát adunk, hogy szeretsz bennünket ma, holnap és mindig. Ámen.

Isten szeretetéért az élet minden pillanatát ünnepelhetjük



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4091
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:2019. December 05. - 10:10:26
Válasz #2087 Dátum: 2019. November 12. - 09:35:05
2019. november 12. kedd

"Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok, és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek. Mert az én igám boldogító, és az én terhem könnyű."

Mt 11,28-30.

AZ "ISTEN-DOBOZ"

Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok. (1Pt 5,7)

Nyugdíjas házépítő és műbútorasztalos testvérem, Lee, a hátsó udvarban működtetett egy asztalos műhelyt. Ott folytatta munkáját, miután végstádiumban lévő rákkal diagnosztizálták. Éveken keresztül különleges tárgyakat készített közösségek számára, melyeket adománygyűjtő alkalmakon árusítottak. Az egyik legnépszerűbb kézműves terméke egy cseresznyefából készült kicsi doboz volt, aminek a tetején lévő réztáblán ez volt olvasható "Isten-doboz". A dobozban pedig egy kis utasítás volt, hogy aki azt kézhez kapta, minden aggodalmát és gondját helyezze el az "Isten-dobozba", és hagyja is ott őket.
Ugyan az "Isten-doboz" ötlete nem Leetől származott, de szolgálatának érezte, hogy elkészítse a saját változatát, és több száz ilyen dobozt ajándékozott el. A halála előtti hetekben több tucat dobozt készített a család és barátok számára. A halála napján azt kérte, hogy az ápoló nővér és a lelkész is, aki látogatta őt, kapjon egyet. "Ez az ajándék lesz a központi témája a vasárnapi prédikációmnak." - mondta a lelkész. Utolsó óráiban békés derű öntötte el Lee-t, miközben a családja virrasztott mellette. Régi barátok jöttek, hogy elbúcsúzzanak. Amikor értesültek arról, hogy Lee csendesen elment, könnyezve, egy-egy "Isten-dobozzal" távoztak.

Imádság: Drága Urunk! Adj bátorságot, hogy aggodalmaink és félelmeink ellenére is bízzunk benned! Ámen.

Mely tehetségemmel mutatom meg Isten szeretetét másoknak?



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4091
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:2019. December 05. - 10:10:26
Válasz #2088 Dátum: 2019. November 14. - 08:46:40

2019. november 14. csütörtök

Miután Jézus összehívta a tizenkettőt, erőt és hatalmat adott nekik minden ördög felett, és a betegségek gyógyítására. Aztán elküldte őket, hogy hirdessék az Isten országát, és gyógyítsanak. Ezt mondta nekik: "Semmit ne vigyetek az útra, se botot, se tarisznyát, se kenyeret, se pénzt, két-két alsóruhátok se legyen. Amikor betértek egy házba, ott maradjatok, és onnan induljatok tovább. Ha valahol nem fogadnak be titeket, amikor kimentek abból a városból, verjétek le még a port is lábatokról, bizonyítékul ellenük." Útra keltek tehát, és jártak faluról falura, hirdették az evangéliumot, és gyógyítottak mindenütt.

Lk 9,1-6.

ISTEN GONDOSKODIK

Semmit ne vigyetek az útra, se botot, se tarisznyát, se kenyeret, se pénzt, második ruhátok se legyen! (Lk 9,3)

A mai igeszakaszban Jézus elküldi tizenkét tanítványát, hogy tanítsanak és gyógyítsanak. Úgy hiszem, mindannyian arra hívattunk, hogy Jézus rendelkezését kövessük az örömüzenet megosztásával és mások üdvösségre vezetésével. Mégis nagyon sokat aggódom: a családom jólétéért, a megélhetésemért, a családom és a közösségem gazdasági helyzetéért. Lelkészként nagyon nyugtalanít, hogyan osztjuk be a pénzünket, és el kell döntenem, hogy mennyit szánunk evangelizációra.
Nemrég megkerestek egy szervezettől, és azt kérték, hogy rajtuk keresztül szolgáljam Istent, és hátrányos helyzetű gyerekeket tanítsak zenére és Jézus Krisztus üzenetére. Fedezték a kiadásaimat, ruhával, étellel, utazási támogatással és tanszerekkel segítették a gyerekeket, akikkel foglalkoztam. De azalatt a hat hónap alatt is voltak kétségeim, hogy jól szolgálom, és követem-e Jézus utasításait, melyeket tanítványainak adott.
Függetlenül attól, hogyan szolgálunk, arra hívattunk, hogy Jézus szabadító üzenetét osszuk meg mindenkivel. Amikor Isten szolgálatában részt veszünk, hihetünk Isten ígéreteiben, és nem szükséges aggódnunk. Isten felkészít a szolgálatra.

Imádság: Drága Istenünk, segíts, hogy bízzunk benned, amikor akaratodat tesszük! Jézus nevében kérünk. Ámen.

Isten gondoskodik rólam, amikor hívására válaszolok



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4091
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:2019. December 05. - 10:10:26
Válasz #2089 Dátum: 2019. November 15. - 11:09:23

2019. november 15. péntek

"De mi a véleményetek erről? Egy embernek két fia volt, és az elsőhöz fordulva ezt mondta: Fiam, menj, dolgozz ma a szőlőben. Ő így felelt: Nem akarok; később azonban meggondolta magát, és elment. Azután a másikhoz fordulva annak is ugyanezt mondta. Ő azonban így felelt: Megyek, uram - de nem ment el. Ki teljesítette a kettő közül az apja akaratát?" "Az első" - felelték. Jézus erre ezt mondta nekik: "Bizony, mondom néktek: a vámszedők és a parázna nők megelőznek titeket az Isten országában. Mert eljött hozzátok János az igazság útján, de nem hittetek neki, a vámszedők és a parázna nők pedig hittek neki. Ti azonban ezt látva még később sem gondoltátok meg magatokat, hogy higgyetek neki."

Mt 21,28-32.

HŰSÉGESEN A SZOLGÁLATBAN

Az apa a másikhoz fordulva ugyanezt mondta. Ő azonban így felelt: Megyek, uram. De nem ment el. (Mt 21,30)

"Bob jövő héten ünnepli a 90. születésnapját" - jegyeztem meg férjemnek. "Venni kellene neki egy képeslapot és sütni valamit. Olyan magányos, mióta a felesége idősek otthonában van." Bobék kedves szomszédjaink voltak az elmúlt 37 évben. Sajnos, sosem küldtem képeslapot, és nem sütöttem nekik - elszalasztottam a lehetőséget, hogy kedvességet mutassak feléjük.
Ez a tapasztalat Jézus példázatára emlékeztet a Mt 21-ben. Az első fiú elutasította a munkát, de később megcsinálta azt. A második fiú vállalta, de sohasem tette meg. Jézus megkérdezte hallgatóságát: "Ki teljesítette a kettő közül az apja akaratát?" A helyes válasz az első fiú volt.
Vajon a második fiú szándékosan szegte meg szavát, vagy csak halogatta megtenni azt? Talán szándékában állt elmenni, csak sohasem jutott el. Az a fiú szeretnék lenni, aki engedelmeskedik apjának, de sajnos túl sokszor halogatok. Tudom, az a küldetésem, hogy gyümölcsöt teremjek és segítsek, istentiszteletre járjak és imádkozzak. Szándékomban áll megtenni - de gyakran elhalasztom. Milyen gyakran halogattam és elszalasztottam a lehetőséget, hogy keresztény szeretetet mutassak mások felé? A példázat emlékeztető, hogy kövessük jó szándékainkat Krisztus hűséges szolgálatában.

Imádság: Szerető Istenünk, nyisd meg szemünket a szolgálat lehetőségeire, és adj erőt, hogy végigvihessük azt! Ámen.

Nem akarom halogatni Isten szolgálatát?

IMÁDKOZZUNK, HOGY KEDVESEK TUDJUNK LENNI MÁSOKHOZ!



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4091
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:2019. December 05. - 10:10:26
Válasz #2090 Dátum: 2019. November 16. - 12:00:12
2019. november 16. szombat

Dávid ennek az éneknek a szavait mondta el az ÚRnak, amikor az ÚR kimentette őt minden ellenségének és Saulnak a kezéből. Így mondta:
Az ÚR az én kőszálam, váram és megmentőm, Istenem, kősziklám, nála keresek oltalmat. Pajzsom, hatalmas szabadítóm és fellegváram, menedékem és szabadítóm, megszabadítasz az erőszaktól. Az ÚRhoz kiáltok, aki dicséretre méltó, és megszabadulok ellenségeimtől. Mert körülvettek a halál örvényei, pusztító áradat rettent engem. A sír kötelei fonódtak körém, a halál csapdái meredtek rám. Nyomorúságomban az ÚRhoz kiáltottam, kiáltottam az én Istenemhez. Meghallotta hangomat templomában, kiáltásom fülébe jutott.

2Sám 22,1-7.

VEZESD A LÉPÉSEINKET!

Nyomorúságomban az ÚRhoz kiáltottam, segítségért kiáltottam Istenemhez. Meghallotta hangomat templomában, kiáltásom a fülébe jutott. (Zsolt 18,7)

Néhány hónappal a középiskola befejezése után azon kaptam magam, hogy egy biztonságos helyet kell keresnem. Az országban, ahonnan származom, háború tört ki, amiben körülbelül nyolcszázezer embert megöltek, köztük családtagjaimat is. Ez a váratlan barbár esemény elvette a szüleimet, az otthonomat és minden filléremet. Azon gondolkodtam, hol volt Isten, amikor ezek a szörnyű események történtek. Teljesen zavarodottan azt sem tudtam, hol és hogyan folytassam az életem.
Emlékszem, egy nap, egy fa alatt beszélgettem Istennel. "Istenem, hogy fogom így folytatni? Hogy fogok így tovább élni árvaként, támogatás és vezetés nélkül? Ki fog vigasztalni? Ki fog nekem tanácsot adni? Ki fog rólam gondoskodni?" Megbénultam a félelemtől és elkeseredéstől.
Néha olyan kihívásokkal nézünk szembe, amik túlmutatnak rajtunk. A Zsolt 18,7 arra emlékeztet, hogy hívjuk segítségül Istent a nyomorúság idején, és Isten meghallgatja az imánkat. Az a tudat, hogy Isten hallja a kiáltásunkat, és velünk van minden egyes lépésnél, erőt adott életem legsötétebb óráiban. Bízhatunk benne attól függetlenül, hogy az élet mit gördít elénk. Ő meghallgatja imáinkat, és vezérli lépteinket.

Imádság: Drága Istenünk, segíts, hogy rád hagyatkozzunk és benned bízzunk a félelem és gyász idején. Ámen.

Isten meghallja még a legmélyebbről jövő kiáltásainkat is.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4091
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:2019. December 05. - 10:10:26
Válasz #2091 Dátum: 2019. November 17. - 10:58:50

2019. november 17. vasárnap

Ne félj, mert én veled vagyok! Napkeletről visszahozom gyermekeidet, és napnyugatról összegyűjtelek.
Ezt mondom északnak: Add ide! - és délnek: Ne tartsd fogva! Hozd ide fiaimat a messzeségből, leányaimat a föld végéről,
mindenkit, akit nevemről neveznek, akit dicsőségemre teremtettem, formáltam és alkottam.

Ézs 43,5-7.

A MI KEZDŐ DÉLKÖRÜNK

Én vagyok az Alfa és az Ómega, a kezdet és a vég. Én adok majd a szomjazónak az élet forrásából ingyen. (Jel 21,6)

Egy missziós úton megálltam Londonban, és eltöltöttem egy napot a Greenwichi Csillagvizsgálóban, ahonnan az összes időzónát számítják GMT, vagyis Greenwich középidő néven. Ez az a hely, amely a térképek és GPS koordináták kiindulópontja, a nulladik hosszúsági kör. A csillagvizsgáló előtt egy vastag piros csík díszeleg, pontosan a Greenwich kezdő hosszúsági kör vonalán, hogy a turisták egyik lábukkal a nyugati, másik lábukkal a keleti féltekén állva készíthessenek fotókat.
Miután megérkeztem Ghánába, bejártam Tema kikötővárosát, és nagyon megörültem, hogy a délkör kettévágja a várost pontosan 4400 mérföldre Greenwichtől délre. A Greenwich Délkör Református Gyülekezet temploma áll rajta. Sokáig álldogáltam a templom előtt, és Jézusra gondoltam, aki az Alfa és az Ómega, a kezdet és a vég számunkra.
Ha már elveszítettük teherbíró képességünket, bátorságunkat, céljainkat, és nem látjuk az utat előre, akkor odafordulhatunk Megváltónkhoz, aki a forrásunk és végcélunk. Krisztusban találkozik a kelet és a nyugat. Ő az a "hely", ahol megkereszteltek, ahol először kaptunk szeretetet és elhívást Isten útjára és szolgálatára.

Imádság: Drága Jézus, állítsd be a belső, lelki iránytűnket, hogy hűségesek lehessünk hozzád! Ámen.

Isten a mi forrásunk és egyben a végcélunk.

IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK ELVESZETTNEK ÉS ÖSSZEZAVARODOTTNAK ÉRZIK MAGUKAT!



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4091
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:2019. December 05. - 10:10:26
Válasz #2092 Dátum: 2019. November 18. - 10:27:02
2019. november 18. hétfő

Jézus jól tudva, hogy az Atya mindent kezébe adott, és hogy az Istentől jött, és az Istenhez megy: felkelt a vacsorától, letette felsőruháját, és egy kendőt véve, körülkötötte magát; azután vizet öntött a mosdótálba, és elkezdte a tanítványok lábát mosni, és törölni azzal a kendővel, amellyel körül volt kötve. Eközben Simon Péterhez ért. Az így szólt hozzá: "Uram, te mosod meg az én lábamat?" Jézus így válaszolt neki: "Amit én teszek, most még nem érted, de később majd megérted." Péter így szólt hozzá: "Az én lábamat nem mosod meg soha." Jézus így válaszolt neki: "Ha nem moslak meg, semmi közöd sincs hozzám." Simon Péter erre ezt mondta neki: "Uram, ne csak a lábamat, hanem a kezemet, sőt a fejemet is!" Jézus így szólt hozzá: "Aki megfürdött, annak csak arra van szüksége, hogy a lábát mossák meg, különben teljesen tiszta. Ti is tiszták vagytok, de nem mind." Mert tudta, ki árulja el, azért mondta: "Nem vagytok mindnyájan tiszták."
Miután megmosta a lábukat, és felvette a felsőruháját, ismét letelepedett, és ezt mondta nekik: "Értitek, hogy mit tettem veletek? Ti így hívtok engem: Mester, és Uram, és jól mondjátok, mert az vagyok. Ha tehát megmostam a ti lábatokat, én, az Úr és a Mester, nektek is meg kell mosnotok egymás lábát. Mert példát adtam nektek, hogy amint én tettem veletek, ti is úgy tegyetek. Bizony, bizony, mondom néktek: a szolga nem nagyobb az uránál, sem a küldött nem nagyobb annál, aki elküldte. Ha tudjátok ezeket, boldogok lesztek, ha így cselekesztek.

Jn 13,3-17.

SZOLGÁLÓ SZÍV

Amit pedig szóltok vagy tesztek, mind az Úr Jézus nevében tegyétek, hálát adva az Atya Istennek őáltala. (Kol 3,17)

A törött térdem miatt hat héten át képtelen voltam ellátni magam. Amikor egy barátom felajánlotta, hogy eljön hozzám és ellátja a sérülésemet, vonakodva egyeztem bele. Rögtön érkezése után teletöltött meleg vízzel egy lavórt, amelybe a sérült lábamat áztattuk. Utána gyengéden megtörölgette a lábamat, és levágta, sőt kipolírozta a körmeimet, amitől úgy éreztem, hogy teljesen elkényeztet.
A barátom tette arra emlékeztetett, amikor Jézus megmosta tanítványai lábát. Habár Jézus volt a mesterük és Uruk, mégis magára vállalt egy olyan szolgálatot, ami valójában a szolgák feladata volt. Azt tanította meg nekik szavakkal és cselekedetekkel, hogyan bánjanak egymással. Pál ezt úgy fejezte ki: "Semmit ne tegyetek önzésből, se hiú dicsőségvágyból, hanem alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál, és senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is" (Fil 2,3-4).
Alázatra késztetett a barátom szolgáló szíve és a Szentírás szava. Arra bátorított, hogy keressem a szükségben lévőket, és akármilyen alázatot megkövetelő is a feladat, Istent szolgáljam azáltal, hogy embertársaimat segítem.

Imádság: Drága Istenünk, segíts figyelmesnek lennünk a szükséget szenvedők iránt! Ámen.

Jézus a példaképem mások szolgálatában.

IMÁDKOZZUNK, HOGY SZOLGÁLNI TUDJUNK MÁSOKNAK!



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4091
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:2019. December 05. - 10:10:26
Válasz #2093 Dátum: 2019. November 19. - 10:21:36
2019. november 19. kedd

Szenved-e valaki közöttetek? Imádkozzék! Öröme van-e valakinek? Énekeljen dicséretet! Beteg-e valaki közöttetek? Hívassa magához a gyülekezet véneit, hogy imádkozzanak érte, és kenjék meg olajjal az Úr nevében. És a hitből fakadó imádság megszabadítja a szenvedőt, az Úr felsegíti őt, sőt ha bűnt követett is el, bocsánatot nyer. Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok. Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének.

Jak 5,13-16.

TISZTA LELKIISMERET

...hirdettem, hogy térjenek meg, forduljanak az Istenhez, és éljenek a megtéréshez méltóan. (ApCsel 26,20)

Besétáltam az autókereskedésbe, az üzlettulajdonossal akartam személyes ügyben beszélni. Izzadó tenyérrel és görcsbe rándult gyomorral léptem be az irodájába. "Tolvaj vagyok!" - böktem ki. "Néhány éve elloptam egy autót az ön kereskedéséből. De Isten megítélt. Bocsánatot kérek, és kész vagyok kárpótlást fizetni."
A tulajdonos először megkövült a hír hallatán. Majd széles mosoly terült el arcán. Hirtelen megragadta a kezem, és azt mondta: "Megbocsátok. És ami a kártérítést illeti, a biztosító kifizette a káromat." Megállt, majd hozzátette: "Tudja, a gyerekeim nekem is sokat beszélnek Jézusról."
Főiskolás koromban lettem keresztény, és Pál szavai figyelmeztettek, hogy tiszta lelkiismerettel próbáljak élni (1Tim 1,19). Elsőként az autólopást rendeztem le. Nehéz volt megvallani bűnömet, de úgy hagytam el az irodát, mintha egy méterrel a föld fölött lebegnék. Ez a találkozás hitet és erőt adott ahhoz, hogy másoktól is bocsánatot kérjek. Nem fogható semmi ahhoz, mint amikor Isten előtt tiszta lelkiismerettel hajthatod álomra fejedet.

Imádság: Drága Istenünk, köszönjük a kegyelmedet. Adj nekünk hitet és bátorságot, hogy rendbe hozzuk a dolgainkat, majd tiszta lelkiismerettel élhessünk! Ámen.

A tiszta lelkiismeret békét ad Istennel.

IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK BOCSÁNATOT KÉRNEK!



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4091
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:2019. December 05. - 10:10:26
Válasz #2094 Dátum: 2019. November 20. - 20:25:37
2019. november 20. szerda

Ezt mondja az ÚR, aki utat készített a tengeren, ösvényt a hatalmas vízen át,
aki hagyta, hogy kivonuljanak a harci kocsik és lovak, a hadsereg és a harcosok, és most ott feküsznek, nem kelnek föl többé, elaludtak, elhamvadtak, mint a mécses:
Ne a régi dolgokat emlegessétek, ne a múltakon tűnődjetek!
Mert én újat cselekszem, most kezd kibontakozni, majd megtudjátok! Már készítem az utat a pusztában, a sivatagban folyókat fakasztok.
Még a mezei vadak is dicsőíteni fognak engem, a sakálok és a struccok is, mert vizet fakasztok a pusztában és folyókat a sivatagban, hogy inni adjak választott népemnek,
a népnek, amelyet magamnak formáltam, hogy hirdesse dicséretemet.

Ézs 43,16-21.

A HÁTSÓ ABLAKON ÁT

Ne a régi dolgokat emlegessétek, ne a múlton tűnődjetek! Mert én újat cselekszem, most kezd kibontakozni. (Ézs 43,18-19.)

A kutyám, Ranger, az anyósülésen utazott, amikor egy nyári délután egy vidéki, poros földúton vezetett utunk. Hamarosan egy nyúl mellett haladtunk el. Amikor Ranger meglátta a nyulat, ugatni kezdett, és még a hátsó, elsötétített ablakon át is bámulta. A nyúl már rég látótávolságon kívül volt, de Ranger még mindig kémlelte az ablakot. Közben két másik nyúl szökkent át az úton előttünk, és mivel Ranger le sem vette szemét a fekete ablakról az első nyulat lesve, meg sem látta a két másik nyulat. Az útról mezőre futó két nyúl sokkal nagyobb lázba hozta volna Rangert, mint egyetlen ülő nyúl.
Ez az élmény elgondolkodtatott. Vajon Istennek hány áldását mulasztottam el, mert Rangerhez hasonlóan a múlt eseményein merengtem, ahelyett, hogy előre tekintettem volna annak reményében, hogy Isten valami újat tervez velem? Ha folyton a múlt emlékeire koncentrálunk, akár örömteliek, akár pusztítóak, akkor elveszítjük a lehetőséget, hogy meglássuk Isten áldásait, amiket a jövőre tartogat nekünk.

Imádság: Atyánk, segíts lezárnunk a múltbéli dolgokat, amik akadályoznak, hogy továbblépjünk! Nyisd fel szemünket az általad előkészített jövőbeli áldásokra! Ámen.

Megnyugodhatok abban a reményben, hogy Isten új áldásokat tartogat minden napra.

IMÁDKOZZUNK VALAKIÉRT, AKI PRÓBÁLJA ELENGEDNI A MÚLTAT!



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4091
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:2019. December 05. - 10:10:26
Válasz #2095 Dátum: 2019. November 21. - 09:31:46

2019. november 21. csütörtök

"Ahogyan engem szeretett az Atya, úgy szeretlek én is titeket: maradjatok meg az én szeretetemben. Ha parancsolataimat megtartjátok, megmaradtok a szeretetemben, ahogyan én mindig megtartottam az én Atyám parancsolatait, és megmaradok az ő szeretetében. Ezeket azért mondom nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek, és örömötök teljessé legyen." "Az az én parancsolatom, hogy úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket. Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja barátaiért. Ti barátaim vagytok, ha azt teszitek, amit én parancsolok nektek. Többé nem mondalak titeket szolgáknak, mert a szolga nem tudja, mit tesz az ura. Titeket azonban barátaimnak mondalak, mert mindazt, amit hallottam az én Atyámtól, tudtul adtam nektek. Nem ti választottatok ki engem, hanem én választottalak ki, és rendeltelek titeket arra, hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és gyümölcsötök megmaradjon, hogy bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek. "Ezeket azért parancsolom nektek, hogy szeressétek egymást."

Jn 15,9-17.

ISTEN SZERETETE

Nem ti választottatok ki engem, hanem én választottalak ki titeket, és arra rendeltelek, hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek. Ezeket azért parancsolom nektek, hogy szeressétek egymást. (Jn 15,16-17)

Miután feladtam az állásomat, lehetővé vált, hogy megnyissam az otthonomat a hegyi faluban lakó gyerekek előtt, és ingyen tanítsak nekik angolt és matematikát. Először csak egy gyerek jött, Imam. Egyszer megkérdezte: "Miért tanítasz engem ingyen?" "Meg akarom osztani veled, amit tanultam!" "Miért akarod megosztani?" "Mert szeretlek." "Miért szeretsz?" "Mert Isten előbb szeretett engem." A következő nap három barátjával jött. Aztán pár nap múlva két másik barátját is hozta, majd hat új barátját. Mikor megkérdeztem, hogy miért hoz újabb és újabb barátokat, azt mondta: "Mert ön előbb szeretett!"
Jézus mondja: "Úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket" (Jn 15,12). Isten szeretete tesz képessé arra, hogy másokat is szeressünk, és hogy megosszuk a szeretetünket lehetőségeink szerint. Örülök, hogy megosztom Isten szeretetét tanítványaimmal. Néhányan azt mondják, hogy időpazarlás a gyerekeket tanítani, mert nem kapok érte fizetést. De az én örömöm nem abból fakad, amit mások mondanak, hanem Istentől jön, aki szeret engem. Ő megadja mindazt, amire szükségem van, és még többet is, hogy megosszam másokkal.

Imádság: Drága Istenünk, segíts, hogy szeressük egymást, és hogy megosszuk a te szeretetedet egymással! Ámen.

Kivel tudom ma megosztani Isten szeretetét?



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4091
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:2019. December 05. - 10:10:26
Válasz #2096 Dátum: 2019. November 22. - 08:06:13

2019. november 22. péntek

Az igaz virul, mint a pálmafa, magasra nő, mint a libánoni cédrus.
Az ÚR házában vannak elültetve, ott virulnak Istenünk udvarain.
Öreg korban is sarjat hajtanak, dús lombúak és zöldek maradnak,
és hirdetik: Igaz az ÚR, kősziklám ő, akiben nincs álnokság!

Zsolt 92,13-16.

NÖVEKEDÉS KRISZTUSBAN

Jézus pedig gyarapodott bölcsességben, testben, Isten és emberek előtt való kedvességben. (Lk 2,52)

Nemrég ellátogattam a földekre, amit a nagyapám művelt, és hatalmas meglepetés fogadott. Azt vártam, hogy sík mező látványa tárul majd elém, ehelyett egy keleti sárgafenyő-erdőben sétáltam. A mező, ahova több mint ötven évvel ezelőtt szójababot ültetett a nagyapám, fenyőerdővé alakult, 30 m magas fenyőkkel.
Az Istentől jövő természetes folyamatnak köszönhetően a környező fák magjai megfogantak az egykori sík mezőn. A talaj tápanyagban gazdag volt és a víztartalék bőséges. A magok facsemetékké nőttek, majd érett fák lettek.
Elgondolkodtam, hogy Isten gyermekeként hogyan növekedhetünk. Lukács Jézus növekedését így írja le: "Jézus pedig gyarapodott bölcsességben, testben, Isten és emberek előtt való kedvességben." Hálás vagyok a szüleimnek, akik elvetették bennem a krisztusi hit magját. A keresztény hitközösség gazdag táptalajt ad ennek, amiben növekedhetünk, és ezt táplálja az Atya, a Fiú és a Szentlélek. Hálás vagyok azért is, hogy a lelki növekedésünk alapja egyszerűen Isten túláradó kegyelme.

Imádság: Istenünk, dicsérünk téged, és köszönjük a te kegyelmedet, ami táplálja a lelki növekedésünket. Hadd ragadjunk meg minden lehetőséget, ami által Jézus Krisztus képére formálódhatunk! Ámen.

A lelki növekedésben egyre inkább Krisztus képére formálódunk.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4091
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:2019. December 05. - 10:10:26
Válasz #2097 Dátum: 2019. November 23. - 10:10:03
2019. november 23. szombat

Hálát adok a Krisztus Jézusnak, a mi Urunknak, aki megerősített engem, mert megbízhatónak tartott, amikor szolgálatra rendelt. Jóllehet előbb őt káromló, az övéit üldöző és erőszakos ember voltam, mégis irgalmat nyertem, mert hitetlenségemben tudatlanul cselekedtem. De bőségesen kiáradt rám a mi Urunk kegyelme a Krisztus Jézusban való hittel és szeretettel. Igaz az a beszéd, és teljes elfogadásra méltó, hogy Krisztus Jézus azért jött el a világba, hogy a bűnösöket üdvözítse, akik közül az első én vagyok. De azért könyörült rajtam, hogy Jézus Krisztus elsősorban énrajtam mutassa meg végtelen türelmét példaként azoknak, akik majd hisznek benne, és így az örök életre jutnak. Az örökkévalóság királyának pedig, a halhatatlan, láthatatlan egy Istennek tisztelet és dicsőség örökkön-örökké. Ámen.

1Tim 1,12-17.

MÉG ÉN IS

Krisztus Jézus azért jött el a világba, hogy a bűnösöket üdvözítse, akik közül az első én vagyok. (1Tim 1,15)

Csak 32 éves koromban lettem keresztény. Előtte nem ismertem Istent. Ahogy visszanézek a kamasz- és fiatal felnőtt éveimre, sok mindenért szégyellem magam. Egy önző fiatalember voltam, és csak a földi hívságok érdekeltek.
Átérzem Pál Timóteushoz intézett szavait az 1Tim 1,15-ben. Pál, aki megtérése előtt Krisztus követőit üldözte, úgy érezte, hogy ő a legbűnösebb ember a földkerekségen. Azonban Isten szemében a bűn az bűn, és nem számít, hogyan rangsoroljuk azt mi itt a Földön. Pál mondja: "Mivel mindenki vétkezett, és nélkülözi Isten dicsőségét" (Róm 3,23). Ami igazán számít, az az, hogy elfogadtuk Jézus Krisztust, mint Urunkat és Megváltónkat. Pál a Szentlélek vezetésével sok mindent elvégzett Jézus Krisztusért, többek között sok újszövetségi könyvnek ő lett a szerzője. Ha Jézus ilyen rendkívüli módon tudta használni Pált, akkor minket is használni tud.

Imádság: Úr Jézus, segíts használni az ajándékainkat és talentumainkat a te országod előmozdítására! Ámen.

Hogyan használom az adottságaimat Isten országának a javára?

IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIKET RÉGI BŰNEIK TERHELNEK!



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4091
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:2019. December 05. - 10:10:26
Válasz #2098 Dátum: 2019. November 24. - 11:26:41
019. november 24. vasárnap

Ezért tehát mi is, akiket a bizonyságtevőknek akkora fellege vesz körül, tegyünk le minden ránk nehezedő terhet, és a bennünket megkörnyékező bűnt, és állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő pályát. Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére, aki az előtte levő öröm helyett - a gyalázattal nem törődve - vállalta a keresztet, és az Isten trónjának a jobbjára ült. Gondoljatok rá, aki ilyen ellene irányuló támadást szenvedett el a bűnösöktől, hogy lelketekben megfáradva el ne csüggedjetek.

Zsid 12,1-3.

MEGSZAKÍTÁSOK

Az Úr pedig eljött, megállt, és szólította, mint azelőtt: Sámuel, Sámuel! Sámuel pedig így felelt: Szólj, mert hallja a te szolgád. (1Sám 3,10)

"Julia!" - szólt valaki, mikor kiléptem az utcára a fogorvosi rendelőből. Egy barátnőm volt, akivel üdvözöltük egymást. Aztán egyszer csak madárcsicsergés szólt a zsebéből. Elővette a telefonját. A csicsergés abbamaradt, ahogy elkezdte olvasni az üzenetet. "Jól van a családod?" - kérdeztem egy kis idő múlva. A barátnőm bólogatott, és az ujjai tovább röpködtek a telefon billentyűzete felett. Néhány perc után feladtam a figyelméért való küzdelmet. "Akkor szia!" - mondtam, és elmentem. Mikor átértem az út másik oldalára, ő még mindig üzenetet írt a telefonján.
Hirtelen arra gondoltam, vajon Istennel is így vagyunk? Olyan sokszor megszakítja az Istennel töltött csendességemet egy telefoncsörgés, kopogás az ajtón, a családi rohanás, vagy eszembe jut, hogy még valamit felírjak a bevásárló listára. Nagyon könnyen elvonja valami a figyelmünket. Habár a mi figyelmünk néha elterelődik Istenről, Isten figyelmét semmi sem vonja el rólunk.

Imádság: Bocsásd meg Urunk, ha hagyjuk, hogy kevésbé fontos dolgok elválasszanak tőled! Segíts, hogy rád figyeljünk, és kedvünket leljük a jelenlétedben töltött időben! Ámen.

Isten mindig figyel rám.

IMÁDKOZZUNK, HOGY MINŐSÉGI IDŐT TÖLTSÜNK ISTENNEL!



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4091
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:2019. December 05. - 10:10:26
Válasz #2099 Dátum: 2019. November 25. - 09:07:25

2019. november 25. hétfő

Áldott az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, az irgalom Atyja és minden vigasztalás Istene, aki megvigasztal minket minden nyomorúságunkban, hogy mi is megvigasztalhassunk másokat minden nyomorúságban, azzal a vigasztalással, amellyel az Isten vigasztal minket. Mert amilyen bőséggel részünk van a Krisztus szenvedéseiben, Krisztus által olyan bőséges a mi vigasztalásunk is. Ha szorongattatunk, ez a ti vigasztalásotokért és üdvösségetekért van, ha vigasztaltatunk, az a ti vigasztalásotokért van, amely elég erős ugyanazoknak a szenvedéseknek az elhordozására, amelyeket mi is szenvedünk. A mi reménységünk bizonyos felőletek, mert tudjuk, hogy amiképpen részestársak vagytok a szenvedésekben, ugyanúgy a vigasztalásban is.

2Kor 1,3-7.

MEGÚJULT ERŐ

Aki megvigasztal minket minden nyomorúságunkban, hogy mi is megvigasztalhassunk másokat minden nyomorúságban azzal a vigasztalással, amellyel Isten vigasztal minket. (2Kor 1,4)

Nagyon elszomorodtam, mikor meghallottam a hírt, hogy egy jó barátom a gyülekezetből meghalt. Ez felidézte bennem az édesanyám és a nővérem halálát, akik szintén halálos betegségben szenvedtek. Nem tudtam visszatartani a könnyeimet.
A hároméves kisfiam odajött hozzám, megsimogatta az arcomat, és megkérdezte: "Mi a baj, Anya? Miért sírsz?" Azt mondtam neki, hogy hiányzik az édesanyám és a nővérem. Rám nézett, elmosolyodott, kézen fogva kivezetett a házból. Azt mondta: "Nézz fel az égre, Anya! Ott vannak Istennel. Isten gondoskodik róluk. Nem kell szomorkodnod!"
Isten ott volt abban a pillanatban, és megmutatta nekem a hit erejét és mélységét. A fiam tanúságot tett Isten hűségéről itt az életben és a halálon túl. A fiammal folytatott beszélgetés megújította az erőmet, és segített továbblépni. Felismertem, hogy Isten néha az elképzelésünket felülmúló módon mutatja meg szeretetét és irgalmát.

Imádság: Örök szeretet Istene, segíts kitartani a hit útján! Ámen.

Isten váratlan helyzetekben újít meg minket.