1Kor 5:1: „Mindenfelé az a hír járja, hogy paráznaság van közöttetek, mégpedig olyan, amilyen még a pogányok között sem fordul elő; hogy tudniillik valaki apjának feleségével él.”
Máté 5:32: „Én pedig azt mondom nektek, hogy aki elbocsátja feleségét, paráznaság esetét kivéve, az házasságtörővé teszi őt, és aki elbocsátott asszonyt vesz feleségül, az házasságtörést követ el."
Ebben az esetben elég könnyen tudjuk azonosítani a paráznaság fogalmát. Valaki, másnak a feleségével él nemi életet..Van egy olyan rész az 1kor 7:1-5-ben is ami szintén a házasságtörésre utal mint paráznaságra:
„ A paráznaság miatt azonban mindenkinek legyen saját felesége, és minden asszonynak saját férje. A férj teljesítse kötelességét felesége iránt, hasonlóan a feleség is a férje iránt. A feleség nem ura a maga testének, hanem a férje; s ugyanúgy a férj sem ura a maga testének, hanem a felesége. Ne fosszátok meg egymást magatoktól, legfeljebb közös megegyezéssel egy időre, hogy szabaddá legyetek az imádkozásra, de azután legyetek ismét együtt, nehogy megkísértsen a Sátán titeket azáltal, hogy képtelenek vagytok magatokon uralkodni."
Ez a tanács arra figyelmezteti a házasságban élőket, hogy ha nem törődnek egymás szexuális szükségleteivel, akkor annak paráznaság lehet a vége. Még egy történetet olvashatunk a Bibliában amit paráznaságnak neveznek. Ezt az 1Mózes 38:24-ben találjuk:
„Mintegy három hónap múlva hírül vitték Júdának: Paráználkodott Támár, a menyed, és már terhes is a paráznaság miatt. Akkor ezt mondta Júda: Vigyétek ki, és égessétek meg!"
Itt is paráznaságról olvasunk, de ez is házasságtörésnek számít, mivel Támár Júda menye volt, aki a sógorházasság elrendezése szerint Juda kiskorú fiának Sélának volt a felesége.