A világhoz való viszonyulás

[Virág]

Keresztyénként ez sok kérdést vet fel. Miben vehetünk részt? Meddig terjed a szabadság? El kell-e különülni?

[Csaba]

A világban is vannak olyan tevékenységek, amelyek  akaratlanúl is Istent dícsőitik, vagy a javunkat szolgálják.

Én szívesen elhallgatom az Orgona hangját akkor is, ha nem kimondottan Isten dícsőítésére  használják, mert az akusztika törvényszerű fizikája is Őt dícsőíti.

Vagy szívesen kirándulok a nem hívő barátaimmal is a Mecsekben.

Én akkor szoktam egy "buliból" kiszállni, ha azzal Keresztyénként már szégyent hoznék a mi Úrunkra.

[Virág]

Néha irigylem az ámisokat, hogy olyan védettségben élnek. Máskor meg épp a művi és kényszerű pózolásba fulladt kegyességtől menekülve szinte jól esik a sok esetben őszintébb világi emberekkel beszélni. Összességében én sem gondolom, hogy ami nem egy hívő embertől jön, ami nem a gyülekezetben történik, csak rossz lehet. De alapvetően igaz, hogy a világban a bűn uralkodik, amitől jobb a hívő embernek amennyire lehet tisztán megőriznie magát. 

[Csaba]

Tudod, amikor a világi barátaim kérdeznek Istenről, akkor ritkán van a kérdésben zsákbamacska.

[Virág]

Ezt most nem értem.

[Csaba]

Hát a keresztyénkedő világiakról beszélek, akik elhitetik magukról, hogy szentek.
Verik a mellüket, hogy bizony ők választották Istent, odáig vannak az egyéni vezetésűktől, s lépten-nyomon az ige ellen okoskodnak. Mézes-mázas szeretetről prédikálnak, aztán gyerekes dolgok miatt egymás torkának esnek...
Hát inkább a világi barátaimmal túrázok, mint hogy az ilyen testvérekkel Istenről beszélgessek!

[Virág]

Én is akkor ezek szerint hasonlót figyeltem meg. 

[zsotza]

Néha irigylem az ámisokat, hogy olyan védettségben élnek. Máskor meg épp a művi és kényszerű pózolásba fulladt kegyességtől menekülve szinte jól esik a sok esetben őszintébb világi emberekkel beszélni. Összességében én sem gondolom, hogy ami nem egy hívő embertől jön, ami nem a gyülekezetben történik, csak rossz lehet. De alapvetően igaz, hogy a világban a bűn uralkodik, amitől jobb a hívő embernek amennyire lehet tisztán megőriznie magát. 

Képmutatás –szerintem – azért alakul ki, mert az ember a tanultaknak megfelelően szeretne élni, de képtelen rá. Így a látszatát kívánja akarva, akaratlanul felmutatni. A helyett, elismerné nagy alázattal, olyan vagyok, amilyennek valójában láttok, sőt még sokkal rosszabb...   Szóval,"nagy a nyomás",de  én  azt határoztam el  korábban: nem  fogok "jópofizni",még  ha  ezért  kevesebben  fogadnak el. 

[Virág]

Néha irigylem az ámisokat, hogy olyan védettségben élnek. Máskor meg épp a művi és kényszerű pózolásba fulladt kegyességtől menekülve szinte jól esik a sok esetben őszintébb világi emberekkel beszélni. Összességében én sem gondolom, hogy ami nem egy hívő embertől jön, ami nem a gyülekezetben történik, csak rossz lehet. De alapvetően igaz, hogy a világban a bűn uralkodik, amitől jobb a hívő embernek amennyire lehet tisztán megőriznie magát. 

Képmutatás –szerintem – azért alakul ki, mert az ember a tanultaknak megfelelően szeretne élni, de képtelen rá. Így a látszatát kívánja akarva, akaratlanul felmutatni. A helyett, elismerné nagy alázattal, olyan vagyok, amilyennek valójában láttok, sőt még sokkal rosszabb...   Szóval,"nagy a nyomás",de  én  azt határoztam el  korábban: nem  fogok "jópofizni",még  ha  ezért  kevesebben  fogadnak el. 

Én is ezt láttam, és sokszor sajnálat ébred bennem. Nem is ítélek el ezért senkit. Próbálunk megfelelni, és időnként ez kicsit görcsösre sikerül. Az viszont gond, ha valaki megelégszik a puszta látszattal, és már meg sem próbálja közben, háttérmunkával hozzáigazítani a belsőt, az igazi valóját a külső képhez. 

[zsotza]

Nekem  erről  az  elkésés  jut  az  eszembe.  Bárkivel  előfordulhat,hogy  elkésik  az Istentiszteletről.  De  ha  valakinek  már  szokása lett  az  elkésés,és  nem zavarja,hogy  mások  imádatát  zavarja,no,ott már  baj  van  a  "lelkiismeret-riasztóval"!

[Kecskés István]

Sziasztok!

A napokban a lelkészünk beszélgetett egy testvéremmel. Tőle hallottam ezt a dolgot.
A testvérem azt mondta neki, hogy azt tapasztalja, hogy sok gyülekezetbe befészkelte magát a világias gondolkozás a világias zene a világias öltözködés stb.
A lelkész erre azt mondta neki, hogy a keresztények hibásak, mert távolságot tartanak a világtól.
pl. tartanak 3 méter távolságot folyamatosan a világi dolgoktól.
Ez nagy hiba, mert nem veszik azt észre, hogy a világ folyamatosan romlik, és ha tartják a távolságot akkor ők is ugyanúgy romlanak.
Ezért nem a világtól való távolságra kell figyelni, hanem a bibliai normák szerint kell élni, cselekedni, gondolkodni. Magyarán Istenhez kell viszonyulni.
Szerintem is ez a helyes és követendő.

István

[Virág]

Erről eszembe jutott még egy jelenség. Van, hogy a keresztyének egymáshoz mérik magukat. Pl. egy keresztyén nő bizonytalan abban, hogy helyénvaló-e, ha festi a körmét? De mivel látja, hogy a gyülekezetben vannak nőtársai, akik megteszik, megnyugszik, hogy ja, jól van, lehet. Isten akaratának keresése ebben az esetben is kimaradt. Vagy, van, amikor még direktebben, egymást nyugtatgatjuk, biztatjuk: Á, az nem bűn, ebben van szabadságunk, stb.

Ez van amikor nagyon veszélyes lehet szerintem.

[Jazmin]

A vilagban elunk de nem e vilag szerint.Jezus nem azt akarja,hogy kivonuljunk a vilagbol,hanem koztuk eljunk szentul.A vilagban elunk,de megis elkulonulunk.Ne nezzunk egymasra,hanem Istenre es igejere.

[Csaba]

Ákos a normalitás szócsőve.
Elöljáróban annyit, hogy ELVILEG szólásszabadság van az országban, én pedig kedvelem Ákost, mint előadóművészt.
Természetesen megilleti Ákost és a Telekomot is a saját véleményéhez való joga.
Trendi itthon mostanában keresztyén értékrendről beszélni.
Ákos szerint a nő beteljesedésének csúcsa a férj, s a családalapítás.
Én nem ellenzem ezt, csupán vizsgáljuk meg a Bibliát, hogy az valóban erről beszél-e a keresztyén nők kapcsán:
1Kor.7:
34. Különbözik egymástól az asszony és a hajadon. A ki nem ment férjhez, az Úr dolgaira visel gondot, hogy szent legyen mind testében, mind lelkében; a ki pedig férjhez ment, a világiakra visel gondot, mimódon kedveskedhessék a férjének.
35. Ezt pedig a ti hasznotokra mondom; nem hogy tőrt vessek néktek, hanem hogy illendőképen és állhatatosan ragaszkodjatok az Úrhoz háboríthatatlanul.
36. De ha valaki szégyennek tartja az ő hajadon leányára, ha virágzó idejét múlja, és úgy kell történnie, a mit akar, azt cselekedje, nem vétkezik; menjenek férjhez.
37. A ki pedig szilárdan áll a szívében és a szükség nem kényszeríti, hatalma pedig van a tulajdon akarata fölött, és azt végezte el szívében, hogy megtartja hajadon leányát, jól cselekszi.
38. Azért, a ki férjhez adja, az is jól cselekszi, de a ki nem adja férjhez, még jobban cselekszi.
Aszem nem kell nagy szöveg-értelmezőnek lenni, hogy a Biblia a keresztyén nők felé SEM parancsolja a családalapítást, mint életük legfőbb célját.
Aztán jön Ákos, a FIDESZ, a KDNP és Kövér László, akik világi nőknek akarják megmondani a frankót ketesztyén értékrendre hívatkozva. Szép-szép a keresztyén értékrend, főként ha tényleg Bibliára alapozott, s akkor is bátran emlegetjük, ha saját magunk elé tart tükröt.
Szóval Ákos a karrierista férfi kioktatja a karrierista nőt, hogy neki ez nem való.
A "ne gyűjtsetek magatoknak kincseket e földön"- keresztyén értékrend tanácsa pedig nemtől független!
Egyre inkább megcsömörlik a világi ember a keresztyénektől, mi pedig azzal áltatjuk magunkat, hogy ez azért van, mert annyira szentek vagyunk. Egy nagy fenét Testvérek, ideje felébredni...