Szerző Téma: Bizonyságaim  (Megtekintve 106250 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Dátum: 2013. November 18. - 09:31:59
Ahogy az Ige is mondja a hivő embert a bizonyságok fellegei veszik körül. Én szeretném megosztani azt amit az Úrral átélek.

Mostanában több orvosi rendelőben is megfordulok, egyfelől, mert a különböző kontroll vizsgálatokat el kell végeztetni, másfelől, mert a sátán erőteljes támadást intéz az egészségem ellen. Egyik ilyen alkalommal egy teljesen új doktornőhöz kellett mennem, és amikor már ott voltam, akkor jöttem rá csak, hogy valahogy egy sokkal régebbi leletem van nálam, nem a legújabb. Gondoltam, majd azt mondja jöjjek újra. De nem ez történt. Bementem és egy nagyon kedves, barátságos hölgy volt a doktornő / ami nagyon nagy szó a mai egészségügyi ellátásban / odaadtam a leletet, elkezdett kérdezgetni, és hát én elmondtam, hogy Isten kegyelme, hogy épített meg engem. Nagyon figyelmesen hallgatott, és nagyon kedvesen rákérdezett részletekre. Ezt a doktornőt érdekelte a történetem! Aztán amikor megköszöntem a kedves, figyelmes ellátást, nagyon érdekes dolgot mondott : Önön látszik, hogy törekszik a békességre és a megelégedettségre. Húh, alig tudtam kijönni az ajtón. Mert évekig ez volt a szellemi célom, amit Pál apostol igy fogalmaz meg: nagy nyereség a hit, megelégedéssel. Dehogy ezt észrevegye valaki? Isten jó gyümölcse! Amiért dicsérem a drága Jézus Nevét.

A másik szintén orvosnál tett látogatásom még jobb volt. Én most kerültem át egy új háziorvoshoz. Mikor bementem hozzá, azt hittem ripsz, ropsz elintézzük a dolgokat, hiszen a várója tele volt. De nem. Elkezdett mindenfélét kérdezgetni, és én tudtam bizonyságot tenni neki az Úr gyógyításairól, szabadításairól, majd egy órát beszélgettünk, és azt mondta, hogy őt nagyon megérintette amit mondtam, és nagyon szeretne erről többet hallani, számítsak rá, hogy sokat fogunk még beszélgetni, és én boldog vagyok hogy számot adhatok a bennem levő reménységről. Áldom ezért az én Ura Nevét! Dicsősség Jézusnak örökké!



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1 Dátum: 2013. November 19. - 19:35:51
Ma hajnalban történt velem egy nagyon kedves dolog. Amikor munkába megyek félnégykor szoktam kelni, hogy még legyen időm az az napi Igét is elolvasni. Éjszaka be volt kapcsolva a gépem, hogy mehessen a feltöltés a videó megosztóra. Nem vettem észre, hogy a facebook is bekapcsolva maradt. Egyszer csak megjelent : Julika üzenetet küldött! Ő egy nagyon kedves testvérnőm, több fórumon is, de priviben is elég sokat beszélgettünk. És azt irta nekem : Békesség Testvérem! és megkérdezte hogy vagyok, mert tudja, hogy most elég sok harcom van egy visszatérő betegség támadásával. Ez annyira jól esett, hiszen ki gondolná, hogy más is fenn van hajnali félnégykor, és küldött egy áldást. Úgy éreztem rajta keresztül maga Isten simogatott meg, és adott erőt mára, mintha egy angyal járt volna közöttünk. Bár testileg távol voltunk de összekötött minket Isten szeretete, és ez olyan jó.

Egyszer régebben, pont amikor ez a betegség először jelentkezett, akkor is átéltem már egy ilyen érintést. Akkor is november volt csak egy esős korai esti idő. Nagyon komoly fájdalmaim voltak, és úgy éreztem már nem is birom tovább. Egyik kollegám látta ezt és hazaengedett. Ültem a metrón és potyogtak a könnyeim, némán imádkoztam. Egyszer felnézek és egy drága testvérnő mosolygott velem szemben. Átölelt, és mindjárt minden könnyebb lett, mert tudatosult bennem, hogy Isten szemmel tart. Látott ott magányosan sirva a metrón és küldött egy drága testvért, aki közvetítette az Ő szeretetét. Úgy éreztem
angyal jár a metrón. Pár szót váltottunk csak, mert neki le kellett szállni, de abban a pár szóban ott volt köztünk Isten szeretete, amit átadtunk egymásnak. Csodálatos dolog hogy testvéreink lehetnek! Köszönöm ezt neked Uram!



Nem elérhető Csaba

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 12673
  • Nem: Férfi
Válasz #2 Dátum: 2013. November 19. - 20:05:36
Köszi Irma, a bizonyságaidat, jó volt olvasni őket!
O0

'A szeretet nem keresi a maga hasznát...'
1Kor. 13


Nem elérhető Kamilla

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 5877
  • Nem: Nő
Válasz #3 Dátum: 2013. November 19. - 20:24:29
 Köszönöm Irma!   

 :2smitten:     virag9
« Utoljára szerkesztve: 2013. November 19. - 20:32:04 írta Kamilla »

Az igazi Krisztus Jézus mindig az Atyára mutat, Őt emeli fel, és dicsőíti. Felé továbbítja a hódolatot, imádatot.


ircsi

  • Vendég
Válasz #4 Dátum: 2013. November 20. - 14:31:42
Magam is köszönöm Irma  :int2:

Jó az Úr, tud rólunk, tudja, hogy éppen akkor mire van szükségünk,
és gondunkat viseli minden körülmények között.
Áldott legyen az Ő szent neve, kívánok mielöbbi gyógyulást.



Nem elérhető Csaba

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 12673
  • Nem: Férfi
Válasz #5 Dátum: 2013. November 20. - 19:14:03
Szeretném, hogy ha az ilyen jellegű topickok, ilyen kommenteknél maradnának!
Köszike!
:2smitten:

'A szeretet nem keresi a maga hasznát...'
1Kor. 13


Nem elérhető Csaba

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 12673
  • Nem: Férfi
Válasz #6 Dátum: 2013. November 21. - 14:43:35
A topicot megnyítottam.
« Utoljára szerkesztve: 2013. November 21. - 14:46:45 írta Csaba »

'A szeretet nem keresi a maga hasznát...'
1Kor. 13


Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #7 Dátum: 2013. November 22. - 12:09:35
Ma arról teszek bizonyságot, hogy milyen jó is igyekeznünk arra, amire az Ige buzdít!

Ha szétnézünk a világban, de a keresztény körökben is azt látjuk, hogy az emberek teljesen kifordultak magukból, nagyon nagy a békétlenség, és tulajdonképpen tényleg az ember az ember farkasává lett. Ezt tapasztaltam a saját bőrömön a munkahelyemen. Mi a konkrét munkahelyen 5-en dolgozunk együtt, műszakonként 2-2 fővel. Mindig voltak s vannak súrlódások, hiszen 24 órán keresztül kell alkalmazkodnunk egymáshoz, és hát ez soha nem zökkenőmentes. Én mindig igyekeztem minél kevésbé részt venni a szóváltásokban, ha kellet segítettem akár anyagilag, akár másféleképpen, sokszor cseréltem el szolgálatokat, hogy valamelyik kollegám intézni tudja dolgait, de sokszor haza is engedtem őket. Napközben ami munka volt zokszó nélkül elvégeztem, és ezzel úgy éreztem mindent megtettem, hogy ne legyek valami baj okozója. Annál nagyobb volt a döbbenetem, amikor azt észleltem, hogy a hátam mögött ócsárolnak, mindenféle rosszat mondanak rólam. Nagyon rosszul esett. Imádkoztam és várta, hogy majd elmúlik a dolog, volt már ilyen. De nem hogy elmúlt volna egyre rosszabb lett, közben én ebbe már bele is betegedtem, egyre kérdeztem az Urat: mit csináltam rosszul? Mit vétettem? De nem kaptam feleletet. Aztán egyszer csak rádöbbentem, az Úr meg akarja Magát dicsőíteni azáltal, hogy én nem szólok vissza, nem kezdem el én is ócsárolni az ócsárólókat. Elkezdtem azért imádkozni, hogy ebben a helyzetben tudjak krisztusi módon viselkedni. Hogy megmaradjak az Úr békességében. Ha kell tudjak ugyanúgy segíteni, mintha mis sem történt volna, hiszen az Ige arra biztat, hogy tegyük jól azokkal akik ellenünk vétkeznek, és áldjuk azokat, akik átkoznak minket. Egyik nap orvosi vizsgálat miatt később értem be, és ezzel a kollegával voltam. De közben már az Úr "beszélt " vele. Kiderült, hogy az elmúlt időszakban, 2 agyinfarktusa volt, és a szervezete nagyon ki volt merülve. Óh, mindent megbocsájtottam. Jobb lett volna ha inkább ezt azonnal megmondja, de én azt is megértem, hogy nem szivesen mondta el ezt olyan embernek, aki az ilyen rohamot / mit az agyifarktus / olyan szépen vészelte át, mint én az Úr kegyelméből.
Nagy tanulság volt számomra! És örökre megtanultam, hogy bármikor mielőtt visszavágnék, vagy keresném a magam igazát, előbb az Urat kérdezem, aki elvezet engem minden igazságra. Itt az volt az igazság : boldogok a békességre igyekezők.....

Köszönöm Uram, hogy tényleg igaz : az Én békességemet adom néktek, és nem úgy adom ahogy a világ adj....



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #8 Dátum: 2013. November 22. - 20:06:08
Egyidőre felfüggesztem bizonyságaim közzétételét, mert ma olyan megdöbbentő véleményt olvastam itt a fórumon, hogy :

"....Ennek feltehetőleg az az oka, hogy az ilyen karizmániákus hívők kényszert éreznek arra, hogy a saját tapasztalataikról beszéljenek, netán még bemutatót is tartsanak róla. Azok a hívők, akik megkapták az ajándékot, és alázattal fogadják Istentől, nem biztos, hogy világgá fogják kürtölni. A volt lelkészem mesélte, hogy az ő gyülekezetébe (egy elég konzervatív és anti-karizmatikus gyülekezetről van szó) járt egy testvérnő, aki elmondta a vezetőknek, hogy nyelveken szól. Megkérték, hogy a gyülekezetben ne gyakorolja, csak otthon. Így is tett, és éveken keresztül senki nem tudta....."

S miután nálam ez egyáltalán nincs igy, a bizonyságokat megtartom a személyes beszélgetésekre. Nekem mindig épülésre vannak mások bizonyságai, de úgy látszik itt nem ez a helyzet. Sajnálom.



Nem elérhető Csaba

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 12673
  • Nem: Férfi
Válasz #9 Dátum: 2013. November 22. - 21:41:40
Mondjuk én nem láttam összefüggést a bizonyságaid és az idézett szöveg között.
:szelid:

'A szeretet nem keresi a maga hasznát...'
1Kor. 13


Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #10 Dátum: 2013. November 23. - 08:40:27
Tudod tegnap még nagyon bántónak éreztem, hogy azt írta Gábor, hogy kényszert éreznek hogy a saját tapasztalatairól beszéljenek, ma már másként látom, mert valójában úgy érzem, mint Pál apostol irta: a Krisztus szeretete szorongat, és csontomba rekesztett tűz, hogy beszéljek Isten nagyságos dolgairól. Aztán, hogy ki mire értékeli? Az már nem az én dolgom, nekem azt kell tennem, amerre vezet engem az Úr, úgyhogy ha Isten ad nekem átéléseket továbbra is meg fogom osztani, mert egymás hite által épülhetünk. Isten pedig majd a többiről gondot visel.
« Utoljára szerkesztve: 2013. November 23. - 08:52:45 írta Irma »



Nem elérhető Csaba

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 12673
  • Nem: Férfi
Válasz #11 Dátum: 2013. November 23. - 09:43:35
O0

'A szeretet nem keresi a maga hasznát...'
1Kor. 13


Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #12 Dátum: 2013. November 29. - 07:21:20
Ma reggel mikor jöttem haza egy kétnapos munka után, hajnalban a metrón történt egy kedves dolog, ami megmelegítette a szívemet. Picike kis dolog ez, de nekem nagy örömet szerzett, mert én sokat bánkódom azon, hogy népünk olyan elutasítóvá vált, mintha a segítőkészség, az előzékenység teljesen kiszorult volna a mindennapos gyakorlatból. Olyan érzésem van mintha mindenki óriási terheket cipelne / persze nagyon sok esetben ez igy is van vélhetőleg / és senki nem is akarna egy pillanatot sem arra szánni, hogy egyáltalán ránézzen a másikra. Mindenki bele van bújva a telefonjába / mintha egy új istenség született volna / és igyekszik arra, hogy kizárja a külvilágot. Ma azonban az történt, hogy felszállt a Deák téren egy külföldi házaspár és nyilván a reptérre igyekeztek. Mellettem egy fiatalember ült, aki ugyan olvasott, de mikor két megállóval korábban felállt ez a házaspár, hogy leszálljon, kedvesen megszólította őket angolul és mikor kiderült, hogy tényleg a reptérre mennek,, szólt nekik, hogy ez nem az a megálló és elmagyarázta, hogy hogyan érik el a reptéri buszt. Nekem ez annyira jólesett, olyan kedves volt ez a gesztus, hiszen ha ott leszállnak, elég zavaros helyzetbe kerültek volna, mert egy lakótelep volt éppen az a megálló. A fiatalember hamarabb leszállt mint ők, búcsúzólag még kivánt nekik jó utat. Nekem örömet szerzett ezzel, és láttam a házaspár is nagyon nagy örömmel vette ezt a kedvességet. Igen, ilyen volt a mi népünk kedves és vendégszerető. Hogy mi lett az tapasztaljuk, de én azért mindig hálás vagyok ha csak nyomokban is meglátom a szeretet és kedvesség menyilvánulását, én csendben megáldottam ezt a fiatalembert, hogy soha ne felejtse el, hogy egyedül jóságot érdemes adni másoknak.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #13 Dátum: 2013. December 03. - 08:20:45
Ma szólt hozzám Isten Igéje a megbékülésről. Mélyen megérintett az, hogy a megbékülést mindig az tudja kezdeményezni, aki engedelmes Isten  szeretet parancsának. És engedelmes akarok lenni. Nem akarok szívemben neheztelést hordozni. Nemrég itt a fórumon, az egyik fórumtárs nagyon mélyen megbántott, és nagyon fájtak a szavai, akkor úgy gondoltam, hogy elég volt. Annyiféle módon aláztak már meg ilyen fórumokon, hogy ennyi elég is volt. Nagyon úgy tünt számomra, hogy ezek a helyek nem jók semmi másra, mint egymás bántására. Többé nem akartam ebben résztvenni. De Isten szólt a szívemhez, és én úgy határoztam, hogy megbékülök és elengedem a bántást, elengedem azt amit én gondolok a bántóról és megengedem, hogy az Úr gyógyítson és kinyitom a szivem, hogy az Ő szeretete ömöljön be és hozza helyre azt ami elromlott. Hiszen nem az a fontos, hogy i egymást hogy itélgetjük, hanem sokkal inkább az, hogy Ő mit gondol rólunk, és Ő azt mondja : az én házam népe, legelőimnek juhai vagytok. Halleluja! Szabad nekem az engem bántókat szeretnem, és a bántásokat elfelejtenem! Szabad, mert az Úr Jézus ezeket már mind elhordozta. Szabad, mert a szivem Királya Jézus, aki azt mondta : úgy szeressem felebarátomat, mint magamat. És én, mivel nagyon szeretem az én Uramat, engedelmes leszek. Néha könnyel és fájdalommal van kikövezve az engedelmesség útja, de egyetlen értelmes cselekedet egy hívő ember számára : az engedelmesség. Annak idején arra tanított áldott emlékű édesanyám : nagy ára van a békességnek! Le kell mondanod a saját igazságod keresésének. És valóban! Én lemondok arról, hogy keressem, kinek is van igaza. Isten áldását kérem az én Fórumtársamra, és mindazokra akik olvassák ezt a fórumot, illetve ezt a bizonyságot, mert boldogok a békességre igyekezők! Ezt az Úr Jézus mondta, és tudom, hogy igy van. Magam igyekszem arra, hogy amennyiben rajtam áll, mindenkivel békességben legyek.



Nem elérhető Kálmán

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 13596
  • Nem: Férfi
Válasz #14 Dátum: 2013. December 03. - 08:48:45
 O0