Szerző Téma: Bizonyságaim  (Megtekintve 106255 alkalommal)

0 Felhasználó és 2 vendég van a témában

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #180 Dátum: 2019. Július 26. - 21:49:58
Kedves Zoltán Testvérem!

Viszont kivánom a te jókivánságaidat. Szükségetek lesz rá. Ez olyan mint a gyász. Akit szerettünk azzal megszakad a kapcsolat. A nagy kérdés, tudunk-e azzal az indulattal lenni az ilyen helyzetekben, amilyen indulat az Úr Jézusban volt.

Sok erőt kivánok az előttetek lévő úthoz, és hogy minél hamarabb megtaláljátok azt a helyet ahol az Úr akar látni titeket.
Az Atya szeretete, az Úr Jézus kegyelme, a Szent Szellem közösségében erővel harcoljátok meg az előttetek lévő nemes harcot.
Legyetek áldottak és erősek az Úrban



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #181 Dátum: 2019. Augusztus 25. - 21:26:16
Ma két érdekes dolog történt velem. Mióta meg van a facebook oldalam azóta próbálom arra felhasználni, hogy minden nap felkerüljön egy áhitat, amiben van Ige vers, és egy kis magyarázat. / amit itt is megosztok a Mindennapi kenyerünk topicban /. Ez azért vált nagyon fontossá számomra, mert az oldalamat rendszeresen olvasók között van régi osztálytárs, réges régi főnököm, munkatársaim. Ők azok akiknek mindennap eljuttathatom az Úr üzenetét, akik más módon nem találkoznak Isten Igéjével. Olyan jó látni, mikor jelzik, hogy olvasták és csak remélni tudom,. hogy az így elvetett mag időben gyümölcsöt fog teremni. Ma különösen boldog voltam, mert megláttam, hogy az egyik régi főnököm, aki aktív tagja volt az elmúlt rendszerben a Munkásőrségnek, büszke párttag volt, most több ilyen áhitatra írt Áment. Amikor együtt dolgoztunk akkor én nagyon messze voltam Istentől, és itt a virtuális világban találkoztunk újra, közben mindketten sok-sok változáson mentünk keresztül és most ő is szivesen olvassa az Ige üzenetét. Hálás vagyok a többiekért is, én ebben egy nagy lehetőséget látok, és örülök, hogy Isten lehetővé tette ezt számomra.
A másik örömöm szintén a virtuális világban történő dologhoz kapcsolódik. Többen vannak az oldalamon akikkel annak idején amikor még tag voltam az Agapéban, egy gyülekezetbe jártunk. Sokszor irunk egymásnak bátorítást, vagy lájkoljuk egy posztjait. Igy van ez az egyik Testvérrel, akivel nem volt közvetlen kapcsolatunk, csak így a facebookon. Ma nagyon érdekes fejtegetést tett fel a facebooki ismeretségről, amire reagálva egy nagyon kedves párbeszéd alakult ki köztünk és áldást tudtunk egymásra mondani. Ez annyira jó volt! Személyesen ha találkoznánk a Testvérem valószinű nem tudna be azonosítani, de így a virtuális világban már többször beszélgettünk. Szerintem nagy lehetőség ez különösen az olyanok számára, mint én, aki egyedül él, és jelenleg gyülekezetem sincs. Különösen az a jó, hogy ki tudtuk mondani, hogy Testvérek vagyunk. Hiszen valójában mind akik Jézus Krisztust tartjuk Megváltónknak, az Ő Menyasszonya, Isten gyermekei, egymásnak pedig a Testvérei vagyunk. Csodás dolog ez! Ha földi testben nem látjuk is egymást, akkor egy Szellemben vagyunk elrejtve. Köszönöm Isten hogy a Te házad népe vagyunk !



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #182 Dátum: 2019. Október 01. - 11:43:09
Nem rég itthon volt a fiam. A látogatás két hete nagyon gyorsan elszaladt. Mikor elment a sátán mindíg  össztüzet zúdított rám valamilyen betegség formájában. Mindíg rajtam ütött a jövőtől való félelemmel. És ez hol Crohhn betegség formájában, hol úgy, hogy nem tudtam lábra állni, vagy a depresszió felerősítésével jelentkezett. De a központi támadás mindíg abban fogalmazódott meg : hogy látod? Egyedül vagy, nincsen segítséged, És hosszú napok és sokszor hetek kellettek ahhoz, hogy az Ige igazságában tudjak maradni : Velem van az Úr nem félek, ember mit árthat nékem! És valamilyen formában mindíg megoldódtak a dolgok. Mert emberi segítségem tényleg nincs. Gyülekezetem sincs. Isten meg akar engem tanítani Belé vetett teljes hitre. Most amikor elment a fiam, depresszióval támadt. Napokig szinte csak aludtam, míg ráébreesztett az Úr, hogy ez menekülés. Mert nem akartam szembe nézni azzal, hogy legközelebb 7hónap múlva találkozom a fiammal. Ez a valóság, no meg az, hogy : Mind eddig megsegített engem az Úr! És akkor elkezdtem megint megharcolni a hiit nemes harcát. Egész tegnapig ki se mozdultam a lakásból, mindent házhoz szállítással kértem. De előállt a nagy helyzet! Nekem vannak rendszeresen szedett gyógyszereim, és azok mind elfogytak. Tehát menni kell a gyógyszertárba. Könyörögtem az Úrnak segítsen meg, megvallottam a félelmeimet, újra elmondtam, hogy bizonyos vagyok abban, hogy Ő soha nem hagy el. Kértem az Úr Jézust hogy jöjjön velem, fogja kezem, és úgy lett. Nagyjából mindent eltudtam intézni amit akartam, egyszer sem görcsölt be a derekam. Kifejezetten szép idő volt. Átéltem újra, hogy bár emberileg gyenge, és elhagyott vagyok, de velem a hatalmas Isten és Ő megígérte hogy velem lesz mindennap. Szellemileg is "kisütött" a nap. Nagyon hálás vagyok Istennek, mert lehet, hogy lesz aki azt mondja, hogy ez semmiség, de nekem nagyon nagy dolog, mert újra győzelmesen tudok járni, az Istenem kegyelméből.



Nem elérhető Virág

  • Technikai adminisztrátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4598
  • Nem: Nő
Válasz #183 Dátum: 2019. Október 01. - 13:43:13
Nem semmiség ez, mindenkinek más jelenti a terhet, az akadályt. Voltam én is hasonlóban, csak én a szorongás miatt, nagyon megterhelő volt számomra emberek közé menni, csak ha az Úr erőt adott hozzá.

Hála az Úrnak, hogy kihozott Téged a hullámvölgyből!  virag16

df3 df4 df5 

Szemeimet a hegyekre emelem, onnan jön az én segítségem. Zsolt 121:1


Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #184 Dátum: 2019. Október 01. - 16:37:54
Köszönöm kedves Virág!  a együttérzést.

/ Örülök nektek  vsziv1/



Nem elérhető Virág

  • Technikai adminisztrátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4598
  • Nem: Nő
Válasz #185 Dátum: 2019. Október 03. - 15:03:30
 :2smitten:

Szemeimet a hegyekre emelem, onnan jön az én segítségem. Zsolt 121:1


Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #186 Dátum: 2019. Október 23. - 16:16:38
Egy választás margójára

Túl éltünk megint egy választást. És ezek a kampányok egyre rettenetesebbek. Én tudatosan kizártam a kampányt az életemből az által, hogy ki se nyitottam a tv-t, a sátán bosszút állt, mert valamit meg akartam nézni és akkor kiderült, hogy felmondta a szolgálatot, Igy csak annyit tudok amennyi a neten a hírportálok szalag cimeiből eljutott hozzám, no meg lelkes híreket megosztó testvérek által eljuttatott hírek által. De ennyi is elég hogy nagyon szomorú legyek. Szörnyű lett a közbeszéd stilusa. És itt nincs kivétel, sőt a kormány oldal még szennyesebb talán a beszédben, a hazug hírek terjesztése általánossá vált. Én nem tudom melyik hírnek mennyi  valós alapja van, de azt tudom, hogy elkeserítő olvasni, látni. A Borkai úgy csak jéghegy csúcsa, de a frissen szerzett vagyonnal az új gazdagok azt gondolják nekik mindent szabad, és megint nemcsak az egyik oldalra gondolok. De kereszténységet ennyi átok még nem kisérte mint a most regnáló kormány óta. Ami pedig a kurd népírtással való egyetértést jelent az számomra elfogadhatatlan, felháborító és szégyen az országra nézve.
Szomorú a lelkem, és az a vágyam, hogy adjon Isten egy esélyt ennek a népnek a megtérésre, küldje az ébredést, mert a pusztulás útjára léptünk. Egyedül Isten az Aki segíthet!



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #187 Dátum: 2020. Január 26. - 10:53:28
Akik ismertek tudjátok, hogy nagyon régóta gyülekezet nélkül vagyok. Sok csalódás,fájdalom ért és az Úr egy időre kivitt engem a "pusztába", hogy beszélgessen velem. Ez az időszak nagyon érdekes így utólag - mert amikor benne voltam inkább nehéznek volt mondható. Különböző megpróbáltatásokon keresztül tanított Igei igazságok megélésére. Mivel nem volt emberi támaszom, így kénytelen voltam tényleg az Úrra bízni mindent. Megtanultam, hogy Isten ha szükséges tényleg tud támasztani "fiakat" a kövekből is. Megtanultam, hogy minden lehetséges annak aki hisz. Megtanultam, hogyha minden veszni látszik is, Isten egy szavával jóra fordíthatja. Közben az Úr Jézus gyógyítgatta a sebeimet is. Aztán eljutottunk a legnagyobb tanulni valóhoz : a megbocsájtáshoz. Szembesültem azzal, hogy bár Isten kegyelmét kértem amikor bűnbánatot tartottam, Aki kegyelmesen megbocsájtott, de én nem tudtam egy sor dolgot megbocsájtani magamnak. Először is ott volt Szent Szellem által az a Páli kérdés : Kicsoda vádolja az Isten Fiait? és hát nem úgy folytatódik, hogy ők maguk saját magukat. Nem volt könnyű,mert a sátán komoly kárhoztatás alatt tartott, de aztán sok könnyes imádság után megbocsájtottam magamnak. Aztán hozta az Úr Szelleme azokat akik iránt neheztelés, kárhoztatás volt a szívemben.  Hát ez sem ment könnyen. Hiszen a fájdalom valódi volt, a sérelmek megtörténtek. Aki elkövette vagy nem is tudott róla, mert észre se vette, vagy nem tartotta fontosnak, hogy rendezze. Nekem ezt el kellett engednem, arról volt szó, hogy nekem kell megbocsájtanom ha élni akarok. És megértettem, a megbocsájtás nem érzelmi kérdés, hanem döntés kérdése, És én eldöntöttem, hogy megbocsájtok az ellenem vétőknek. Mindnek.Kinek könnyebb volt, kinek nehezebb, és legközelebb mikor jött a sátán a vádlással, akkor Jézus Vére védelmében kimondhattam : nem emlékszem a történtekre,mert megbocsájtottam. Csodás jó érzés volt ami ezt követte és elmúlt a Chrohnn betegségem.
De ezeknek a dolgoknak már  5 éve és én nem tudtam elhatározni magam, hogy gyülekezetbe menjek. Kialakult bennem, egyfajta távolságtartás ,jobb ha nem engedek senkit túl közel,mert elég volt a csalódásokból.Igen ám! Csak hogy az Úrnak más terve van velem! Az utóbbi hetekben felfigyeltem rá, hogy erősödik a depresszió tünete nálam, és tudtam, hogyha nem lépek azonnal, akkor ez megint nagyon hosszúra fog nyúlni, amit nagyon nem akartam. Ezért megkértem a barátnőmet, aki egy gyülekezet aktív tagja, hogy kérje meg a pásztorát, hogy beszélgessen, imádkozzon velem. És a csoda az volt, hogy a nagyon elfoglalt pásztor : Dr. Kováts György, már másnap szakított időt a beszélgetésre. Erre a beszélgetésre nagy szükségem volt. Rég találkoztam már ennyire hiteles kereszténnyel. Olyan egyszerű volt, áradt belőle a figyelem, az elfogadás. Nem beszélt sokat, de amit mondott helyrebillentette bennem a dolgokat.És ami még nagyon megfogott, rég nem éltem át, hogy valaki árasztotta maga körül a Szent Szellem jelenlétét. Most még fizikai okok miatt nem tudok eljárni a gyülekezetbe, de jó dolog tudni, hogy szeretettel várnak, szolgálatra várnak és imádkoznak értem. Istennek újra gondja volt rám. És olyan jó Isten gyermekének lenni. Igazából nem is értem, hogy kinek nincs Istene, hogy tudja a nehéz időszakokat átvészelni. Köszönöm az Úrnak, és Ő után Gyuri pásztornak azt áldott másfél órát! és azt, hogy a szellemi otthonom hazavár.



Nem elérhető b urian jozsef

  • nagypapa
  • Diakónus
  • Törzstag
  • *
  • Hozzászólások: 1643
  • Nem: Férfi
Válasz #188 Dátum: 2020. Január 26. - 19:35:22
Kedves Irma!ÖRülök hogy a  pásztorral valo beszélgetesed ilyen jo hatassal volt rád!Tudom hogy egyedül te irsz napi szinten a fórumon ami nagyon jo neked és nekünk is.De hosszu távon a jo gyülekezetet nem pótolja.Emberekből áll a gyülekezet és tudjuk hogy nem vagyunk tökéletesek!De én csak biztatni tudlak hogy próbálld meg ujra!Tavaly mi is megharagudtunk a Kékkeresztes csoportra és 23 év oda járás után elmaradtunk.Nem haragszunk senkire de nem járunk.Most elhatároztuk hogy újra menni fogunk.Feleségem jövő hét pénteken megy ujra mütétre,ahol kiszedik a 9 db csavart a vállábol.Gyógyulás után ujra járni fogunk a csoportba!



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #189 Dátum: 2020. Január 27. - 08:44:08
Kedves Testvérem!

Köszönöm a biztatást, nagyon jól esik. Igen, a keresztényeknek valódi kapcsolatokra van szükségük. És nagyon jó ha újra szolgálni tudtok majd. KKedves feleségednek kivnok Atyánktól vló gyógyulást.

 :2smitten:



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #190 Dátum: 2020. Április 01. - 11:09:42
Olyan sok minden történik mostanában, olyasmi ami ezelőtt még sohasem volt. Világjárvány. Már a szó is elég ijjesztó, de amivel jár az még ijjesztőbb. Majdnem leállt az ország, hogy mi csak a magunk baját lássuk. Emberek tiz ezerei veszítik el a munkájukat. Olyanok is, akik eddig kényszerűségből feketén dolgoztak, kis pénzért. Hogy velük mi lesz arról a kormány egy megveszekedett betűt sem mond. A gyerekek akik eddig az iskolába kapott étellel élték túl a mindennapokat, most otthon vannak és éheznek és a civil szervezetek is falak mögé vannak kényszerítve. Nagyon szomorú valóság. a 21 század elején emberek éheznek a "művelt" Európa közepén. Nagyon fáj a szivem. Igy az én kis piti problémáim elenyésznek ennyi bánat között Pedig hát az én életemet is felforgatta a karantén, eddig is nekem mindent házhoz szállítással hoztak, csak hogy most nincs üres időpontjuk csakúgy május közepére. Aztán gyógyszer is csak elfogy, és aki eddig ajánlottta a házhozszálltást, az sajnos áruhiány miatt nem tudja kiszálltani. És akkor eszembe jutott, hogy nagyon ajálgatják az Önkormányzatok segítségét, felhívtam őket. Kiderült, hogy ahhoz elég öreg vagyok, hogy karanténban legyek, de a segítség nyújtáshoz meg "fiatal" mert az csak 70 felett jár, de egy nagyon kedves hölgy volt a vonal másik felén és felajánlotta, hogy munka ideje lejárta után ő elintézi nekem, csak vigyázzak magamra Elsírtam magam. Tényleg van az emberekben segítőkészség. Hazudozhat a kormány amit akar, ez az ország túl fogja élni, na nem az ő ügyes intézkedései miatt hanem, mert kinyílt az embereknek a szive egymás felé. És nem is kellett várnom a hölgyre délutánig, a Polgárőrség tagjai elhozták nekem. Jó volt áldást mondani rájuk.
De még két öröm is ért. Régen a munkahelyemen volt egy nagyon aranyos, fiatal kolleganő, akivel sokat beszélgettünk, aztán ő férjhez ment, lett három csoda szép gyereke, felhívott, hogyha bármi va szóljak neki, mert segít, Ő volt az egyik, a másik egy drága Testvérnőm, de mindketten kisgyerekek közelében vannak, nagyon nem szeretném ha bajuk esne. De jó volt, hogy gondoltak rám.
Nem tudom meddig fog ez tartani, de hiszem, hogy Isten átviszi mindazokat, akik biznak Benne



Nem elérhető Vali

  • Kezdő fórumozó
  • *
  • Hozzászólások: 1
Válasz #191 Dátum: 2020. Április 02. - 17:46:42
Kedves Irma,
teljesen új vagyok itt. Beleolvastam korábbi bizonyságaidba és nagyon megérintettek! Az Atyával való szeretetközösségedet érzekelem belőle!
A tegnapi jelentkezésed kapcsán azt szeretném mondani, hogy épp most ment el tőlem egy kedves testvérnő, akivel szóba került a beszélgetésben (tisztes távolságból, udvaron történt  :), hogy ha van valaki Budapesten, aki segítségre szorul, bevásárlásban tud segíteni! Ő egy egyedülálló fiatal hölgy, úgyhogy nem fél :), de úgyis csak letenné az ajtóban az árut.
Bátran szólj, ha szükséged van rá!
Szeretettel,
Vali




Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #192 Dátum: 2020. Április 03. - 11:03:15
Kedves Vali!

Először is sok szeretettel köszöntelek itt köztünk. És köszönöm a felajánlást, és eéfogom fogadni ha szükségbe kerülök. Isten Szelleme amikor létrehozta a Gyülekezetet azt hiszem így tervezte, hogy a hvők egymás terhét hordozók legyenek.

Légy áldott Testvérem


 :2smitten:



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #193 Dátum: 2020. Április 29. - 12:45:41
Ma elérkeztem életem egyik legszomorúbb napjához.
Minden évben ezen a napon szokott  fiam a kéthetes szabadságának az eltöltésére hazaérkezni. Azért választotta ezt az időpontot, mert háárom kiemelt nap is beleesik az együttlétünk idejére. A többi ünnep magányossága / karácsony,  húsvét, pünkösd / már fájdalmasan megszökött válik, de idáig az anyák napján, a születésnapomon még sosem voltam egyedül. Mióta kiderült, hogy nem jöhet, egyre szomorúbb vagyok. Nagyon fáj, mert már 9 hónapja nem találkoztunk, és most egyedül maradok. Nálunk az anyák napja mindig nagyon szép volt. Míg édesanyám élt, igazi ünneppé tettük. Hiszen ő nekem örökbefogadó szülőm volt. Nem volt köteles felnevelni, ők édesapámmal választottak engem, és szeretetük sok édes szülőénél több volt. Igy a fiam ezt látva, folytatta a hagyományt, mikor édesanyám meghalt. Igazi szeret teljes ünnep volt ez mindíg. És most nem jöhet.Nagyon fáj, de nem tehetünk semmit. Rázós lesz ez az időszak, de tudom Isten velem van és átsegít ezen is,és erő tad a megfáradottnak ezt igéri, és én ebbe lelek megnyugvást.



Nem elérhető Virág

  • Technikai adminisztrátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4598
  • Nem: Nő
Válasz #194 Dátum: 2021. Július 27. - 08:20:18
Kedves Testvérek!


Irma szívéhez nagyon közel álltak a bizonyságok, sok szép, Istent dicsőítő bizonyságot írt itt, a fórumon ebben a topicjában, és a többi topicjában is.
Érdemes bele-beleolvasni ezekbe.

 :sziv6:

Szemeimet a hegyekre emelem, onnan jön az én segítségem. Zsolt 121:1