Szerző Téma: Meglepő és érdekes felfedezések új elméletek ..  (Megtekintve 3866 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető clio

  • Moderátor
  • Aktív fórumozó
  • *
  • Hozzászólások: 344
  • Nem: Nő
    • Rineweld
Dátum: 2014. Január 12. - 14:16:01
Levelező tagja vagyok a Magyarországi teremtéskutató társaságnak. A tagság gerincét a tudomány valamely szakterületeit művelő hívők alkotják. A levelező tagok között sok a laikus de található több biológus, matematikus és egyéb más terület képviselője is.

weblapjukon sok érdekes cikk olvasható:

http://www.kezdetek.hu


Ezen az oldalon szeretném összegyűjteni azokat a cikkeket amikről eddig szó volt és érdemes elolvasni laikusoknak is. Neveket nem írok ki mert sajnos a jelenlegi ateista hozzáállás miatt akár a munkájukat is kockáztatják azok akik nyíltan vállalják hogy kreacionisták. Ha a tudomány egy egy szakterületén dolgoznak éppen.
« Utoljára szerkesztve: 2014. Január 12. - 19:37:52 írta Virág »



Nem elérhető clio

  • Moderátor
  • Aktív fórumozó
  • *
  • Hozzászólások: 344
  • Nem: Nő
    • Rineweld
Válasz #1 Dátum: 2014. Január 12. - 21:59:08
Egy beszélgetés részlet a világegyetem tér és idő elosztásáról az üstökösök kapcsán.

Az üstökösök születése és élete nagy fejtörést okozott. Mivel gyorsan elhasználják az "üzemanyagukat" szétesnének  emiatt nem lehetnének milliárd évesek.
Erre hozták létre az Oort felhő elméletét ahonnan a tudósok szerint folyamatosan születnek az Üstökösök.

"De az Oort-felhő hívei boldogok, mert nem látnak (not seeing), de
hisznek (but believing). Nem az igével játszadozom, csak azt
érzékeltetem, hogy van itt egy ilyen párhuzam is. Jézus is a hit
számára „látható”. Anélkül mutatja meg magát, hogy testi szemeinkkel
láthatnánk. Mégis hiszünk benne. Ugyanakkor mindkét esetben vannak
következmények, melyek vagy igazolják a hitet vagy nem. Jézus a hívő
számára valóban feltárja önmagát. Az Oort-felhő meg egyre jobban
elrejtőzik. Így azután egyre inkább tévhitnek bizonyul, ami nem kis
árnyékot vet a nagy boldogságra. Nincs rajta áldás.
 
Elolvastam az Oort-felhő wikipédia oldalt. Az üstökösök osztályozása
dicséretes vállalkozás. (Honnan jönnek, milyen a pályájuk, milyen
messzire juthatna, stb.) Csak ha ezt a több milliárd éves lét
feltételezés mellett kell tenni, az igen csak elvonja a lényegtől a
figyelmet., hiszen felesleges hipotézisekkel kell a modellt állandóan
hozzáigazítani. Ahelyett, hogy az ismert üstökösöket szednék egy
táblázatba és azt próbálnák osztályozni vagy csak klaszterelni
(megengedve az átfedéseket). Így azonban a hipotetikus objektum
hipotetikus osztályozását vagy inkább klaszterezését olvashatjuk.
Anélkül, hogy az átlag olvasó ezzel tisztában lenne. Stílusosan szólva
a milliárd évek „gravitációja” minden más osztályozási szempontot
elnyom, mindenbe beleszól.
 
Térjünk kicsit vissza a Hubble-állandóra. Az, hogy változik abban van
számunkra egy nagyszerű lehetőség. Bizonyítja, hogy a maximális
sebesség is változik. (Pontosabban: így szerintem sokkal egyszerűbb
modellel magyarázható.)
Miről van szó?
Eddig egy esetet nem említettem. Tágulhat úgy a világ, hogy közben a
görbülete nem változik. Ha ez a görbület eleve oo volt, akkor ez véges
egységekben tovább görbülve oo marad. (Azt most hagyjuk, hogy ez oo
„matematikai” fogalmára épít.) Egy ilyen világban mivel a görbület
állandó (oo), így hiába tágul helyben, mégsem változik a törésmutató.
A végtelen gömb teljesen hozásímul az érintő síkhoz. Vagyis c joggal
tekinthető időben is változatlannak. Itt a Hubble-konstans valóban
állandó lenne.
Mivel nem az, ez azt jelenti, hogy egy véges gömbben vagyunk. S mivel
távolodva nő, ezért a véges gömb tágul alattunk. [Minő meglepetés, még
sincs aktuális végtelen. :-)] S így a gömb felszínének van valódi
görbülete → ahogy már részleteztem → maximális sebesség nő.
Minél „messzebbre” nézünk, annál korábbi világegyetemből indult a jel,
annál görbültebb állapotból, annál kisebb maximális sebességgel. Annál
kisebb átlag sebességgel ért ide hozzánk. (Időközben a mi
sebességünkre gyorsult, hiszen alatta a tér is a mi görbültségünkhöz
simult.) Az adott helyre mért Hubble_konstans reciproka c-vel szorozva
megadja ezt az átlagsebességet. [c/Hubble_konstans] Minél közelebbről
jött annál gyorsabban indult, így annál nagyobb az átlagsebesség, így
annál kisebb a Hubble_konstansa. (Az nem egészen világos, hogy az
átlagsebesség itt mit is takar, de biztosan nem számtani közepet. A
lényeg valami szerinti közepet, ami még jó lesz valamire.)
Így az is világos miért nem tágulunk mi magunk. A Hubble_konstans mért
értéke 1-hez tart, ahogy a megfigyelt pont egyre közelebb van.
Önmagunkhoz képest nem tágulunk. Ám a Hubble-konstans = 1 helyi
értékre is érvényes, amit a többi állandóról korábban leírtam, a
görbülettel változik helyben is.
 
Itt nagyon szívesen írnák az időskálákról, de majd legközelebb, kicsit
összeszedem a gondolatokat.
 
Lépjünk egyet a táguló Világegyetem esetében is. Állandó c-ben
gondolkodva lépten-nyomon abba botlunk, hogy a létrejövő objektumok
egymás helyére pályáznak. A még alig létrejött galaxisok egymással
ütközve gyérültek. Galaxisunk 10 millió év múlva ütközhet az
Andromédával. Napunk a vele együtt kialakult csillagok kölcsönösen
lopkodták egymás „üstököseit”.
Növekvő maximális sebességben gondolkodva, a kibomlás nem ilyen.
Nincsenek ilyen ütközések. A „törpe” galaxisok szépen kitágultak, de
a köztük levő tér még inkább. A Napunk és szomszédai is a maguk
rendszerét szépen megkaphatták, anélkül, hogy egymásba értek volna.
Galaxisunk sem fog 10 millió év múlva az Andromédával ütközni. A 10
millió év ráadásul teljesen elrugaszkodik a Bibliától.
 
Apropó. Az Ősrobbanás, vagy mi nevezzük Teremtési Pontnak, „helyéről”
nézve a newtoni fizika érvényes. (Newton elfelejtette ezt az apró
tényt közölni.) Ott van kitüntetett koordináta rendszer. Nincs
maximális sebesség. [Pontosabban annyiban van, hogy ahogy van kezdete,
egyszer vége is lesz. S mivel véges, így vehetjük az összes sebességet
s lesz köztük legnagyobb, de itt vakójában elvágásról van szó, külső
beavatkozásról.] Az anyag egyenes vonalú egyenletes vonalú mozgással
halad előre az időben azonos impulzussal, így tömeggel fordított
arányú sebességgel. Van globális idő, a központtól való „távolság”. A
sebességek rendesen adódnak össze … Ekkor persze egy-egy gömbhéján – a
Teremtési Ponttól azonos távolságban levő pontok gömbhéjat alkotnak –
állandó a maximális sebesség, így ezt már a speciális relativitás írja
le, de az eltérő gömbhéjakon más és más hiszen egyre jobban simul a
gömb felszíne az érintő síkjához, azaz görbültsége csökken →
törésmutatója is csökken, így ennek leírására már az általános
relativitás elmélete kell. Bár lehet, hogy annak egy igen egyszerű
esete."


eddig az idézet.



Nem elérhető clio

  • Moderátor
  • Aktív fórumozó
  • *
  • Hozzászólások: 344
  • Nem: Nő
    • Rineweld
Válasz #2 Dátum: 2014. Január 12. - 22:15:48
Beszélgetés a jelenlegi világegyetem modell problémájáról és egy lehetséges új modell felállításáról.

egy párbeszéd részletét közlöm az írók neve nélkül:


Koszonom hogy vetted a faradsagot hogy megird a kommentarjaidat. B. Laszlo es mindnyajunk is sokat tanulhat majd ebbol. Hat, nem szakmam a csillagaszat. Azonban szerintem a Creation Basics eleg jo konyv, az ICR tobb szakertoje irta meg, es a szakirodalomra hivatkozik.
 
Mindenesetre lenne nehany kerdesem:
 
1. "Az általános relativitáselmélettel. Ebben építik fel a modelleket. S vetik össze a megfigyelésekkel és módosítják. Ez a része tudományos is, mert vizsgálható, épp ezért kell a modellt toldozni, foltozni. Persze ezt ne keverjük az Ősrobbanás pillanatával, mert azt a csillagászok nem tekintik a tudomány hatáskörébe esőnek."
 
Marpedig az osrobbanas pillanatat kell szemugyre venni. Az osrobbanast magat nem lehet megfigyelni, hiszen a tudomanyos vizsgalatokat meg kell ismetelni, es idoben kell megfigyelni. Es raadasul nem volt ott megfigyelo sem, akar relativitasrol esik szo, akar nem.
 
2. "4,5 milliárdra teszik. Gondolom elírtad. Nincs Oort felhő? Nincs. Ám a modell igényli. Definiálták hát. Menj filmezd le, hogy nincs ott. :-) Akkor majd mást definiálnak."
 
Nem en fogok egyetlen kocka filmet sem felvenni. Ok allitottak hogy letezik Oort felho, ezert ok bizonyitsak be, a bizonyitas terhe rajtuk all. Mondhatnam nekik, hogy de igenis letezik egyszarvu, ha nem hisznek nekem, vegyenek fel filmet hogy tenyleg nincs.
 
3. "Az elso napont Isten megteremtette a fenyt, ezzel eleg konnyu megcafolni azt a regi TE Bibliakritikat. [Ezt hívják úgy a csillagászok, hogy a Világegyetem átlátszóvá vált az elektromágneses hullámok számára."
 
Pedig le van irva hogy ezzel Isten elvalasztotta a sotetseget a vilagossagtol.
 
4. "Mert az Úrnál 1000 esztendő annyi mint a tegnapi nap, a fordítva."
Annyi, mint, de nem egyenlo vele, ez a szntirasi igehely metafora, nem tesz konkret egyenloseg jelet a nap es az 1000 ev kozott. Ez kiragadas. Ha igen, akkor ez azt jelenti, hogy Jezus meg a sirban van es nekunk nincsen udvossegunk, mert 3 nap az 3000 ev.
 


Válasz és új lehetséges elmélet amit a biblia inkább alátámaszt.

Koszonom hogy vetted a faradsagot hogy megird a kommentarjaidat. B.
Laszlo es mindnyajunk is sokat tanulhat majd ebbol. Hat, nem szakmam a
csillagaszat. Azonban szerintem a Creation Basics eleg jo konyv, az
ICR tobb szakertoje irta meg, es a szakirodalomra hivatkozik.
 
[Nem tudom érthető lesz, de az a bajom vele, mint a matematika
standard - értsd:uralkodó - ágával. Egyszerre kell nagyon közel menni
hozzá, hogy megtaláld a téves előfeltevést, s egyszerre kell pár lépés
távolságot tartani, hogy kész legyél a legalapvetőbb előfeltevést is
lecserélni, hogy aztán onnan újraépítsd. [Érdekes folyamat a
halmazelmélet - sőt inkább osztályelmélet - axiomatikus felépítését
lépésről lépésre követve, átépíteni, megérteni mit miért is gondoltak,
tettek bele valójában. Egy wikikönyvben pár éve részletesen leírták,
így van miből kiindulni.] Az ICR az elsőt maximálisan teljesíti,
belülről tökéletesen ismerik a rendszert, kifogástalan szakértők. Jól
látják, hogy belülről javíthatatlan. Mi van azonban, hogy maga az
alapötlet javítható? [Matematika esetében meg vagyok róla győződve.]
Ha javítható, akkor valami alapvető feltevést kell benne
megváltoztatni. Aki túl közel van, az az ilyen felvetéseket kapásból
elveti. Pedig ha kidolgozná, akkor az alapötlet használható változatát
kapná. Esetünkben egy Bibliával összhangban álló Ősrobbanás modellt.
Anélkül, hogy a Bibliát relativizálnánk. A Biblia egyszerűen maga a
mérce, hiszen abban szólt az aki egyedül ott volt, az egyetlen
megfigyelő. Aki három.]
 
Mindenesetre lenne nehany kerdesem:
 
1. "Az általános relativitáselmélettel. Ebben építik fel a modelleket.
S vetik össze a megfigyelésekkel és módosítják. Ez a része tudományos
is, mert vizsgálható, épp ezért kell a modellt toldozni, foltozni.
Persze ezt ne keverjük az Ősrobbanás pillanatával, mert azt a
csillagászok nem tekintik a tudomány hatáskörébe esőnek."
 
Marpedig az osrobbanas pillanatat kell szemugyre venni. Az osrobbanast
magat nem lehet megfigyelni, hiszen a tudomanyos vizsgalatokat meg
kell ismetelni, es idoben kell megfigyelni. Es raadasul nem volt ott
megfigyelo sem, akar relativitasrol esik szo, akar nem.
 
[A Biblia leírja az Ősrobbanás pillanatát. Isten szólt és előállott. Ő
az egyetlen aki hiteles forrás. Ahogy Jób könyvében maga is hivatkozik
rá, kérdezve Jóbot, hogy ott volt-e. Remélem nem kéred Istent, hogy
ismételje meg, mert így nem tudományos :-) Szóval három megfigyelő is
ott volt, Isten háromsága, akik az egészet teremtették. A
relativitáselméletek pedig megkerülhetetlenek. Enélkül ma már nincs
fizikatudomány. Itt főleg az egyidejűség relativizálódását kell
megérteni. A Bibliát is jobban fogjuk érteni. Az 1. napon lett a fény?
A standard Ősrobbanás modell-beli párja: x. időpontban a fény számára
áttetszővé lett a Világegyetem. Milyen megfigyelő szempontjából? A
standard modell ezzel bajban lenne, mert belülről nincs egyidejűség.
Mi viszont mondhatjuk, hogy az egyetlen külső megfigyelő számára.
Értsd: A standard modell úgy kezeli, mintha már mindenütt megtörtént
volna. Pedig a relativitáselméletek garantálják, hogy akárhol legyél
belül, kell lennie olyan helynek ahol még nem történt meg. Az általam
javasolt apró változtatás az alapban ezt is jól kezeli. A galaxisok
magjainak közepe ezek a helyek.]
 
2. "4,5 milliárdra teszik. Gondolom elírtad. Nincs Oort felhő? Nincs.
Ám a modell igényli. Definiálták hát. Menj filmezd le, hogy nincs ott.
:-) Akkor majd mást definiálnak."
 
Nem en fogok egyetlen kocka filmet sem felvenni. Ok allitottak hogy
letezik Oort felho, ezert ok bizonyitsak be, a bizonyitas terhe rajtuk
all. Mondhatnam nekik, hogy de igenis letezik egyszarvu, ha nem
hisznek nekem, vegyenek fel filmet hogy tenyleg nincs.
 
[Ezt remélem nem vetted túl komolyan. Ha lenne ilyen felhő szerintem a
műszerek már csak kimutatták volna. Van róla elég film, hogy nincs
ott. Persze mindig mondható, hogy még jobb műszer kell. A párhuzamod
az Unikornissal, csak akkor érv, ha te is megmondod hol kell keresni,
hol kell a filmet felvenni. Gondolom az Oort felhőben látták utoljára.
:-)]
 
3. "Az elso napont Isten megteremtette a fenyt, ezzel eleg konnyu
megcafolni azt a regi TE Bibliakritikat. [Ezt hívják úgy a
csillagászok, hogy a Világegyetem átlátszóvá vált az elektromágneses
hullámok számára."
 
Pedig le van irva hogy ezzel Isten elvalasztotta a sotetseget a vilagossagtol.
 
[Lehet félreértetted, de itt nem egy ellentétes véleményt írtam, hanem
veled egyezőt. Hogy ezt már a csillagászat is tudja, hogy a fény jóval
a Nap előtt született. Szóval a TE tényleg megcáfolva. Persze erre
valaki mondhatja, hogy nem azt mondtam, hogy van olyan hely, ahol még
nem született meg a fény? Van. De ott még nem is telt le az 1. nap.
Hiába már csak ilyen a relativitás. Belülről nincs globális
egyidejűség.]
 
4. "Mert az Úrnál 1000 esztendő annyi mint a tegnapi nap, s fordítva."
Annyi, mint, de nem egyenlo vele, ez a szntirasi igehely metafora, nem
tesz konkret egyenloseg jelet a nap es az 1000 ev kozott. Ez
kiragadas. Ha igen, akkor ez azt jelenti, hogy Jezus meg a sirban van
es nekunk nincsen udvossegunk, mert 3 nap az 3000 ev.
 
[Esetünkben a metafora nagyon is értelmes. Van amit mi 1 nap alatt
látunk lezajlani, miközben létezik olyan megfigyelési hely, ahonnan
nézve a saját idejükben 1000 évig tart. Mást mi látunk 1000 év alatt
megtörténőnek, miközben máshonnan csak egy őrváltásnyi idő éjjel. Ám
egyedül Isten mondhatja el, hogy ugyanazt az eseményt mindenünnen
megfigyeli, így számára ennyi is meg annyi is.
Jézus számunkra már nincs a sírban, mert erről a megfigyelési helyről
ez már a múlt része. Ettől teljesen független, hogy van a
Világegyetemnek olyan pontja, ahol az ottani saját időben Jézus sírban
létét 3000 évnek mérik. Nyilván az ő saját idejüknek ez a
tulajdonsága, nem befolyásolja, hogy itt a Föld saját idejében ez 3
nap volt és közel 2000 éve megtörtént, befejezett esemény.
Ezért jók a relativitáselméletek. Összhangban vannak a Bibliával, még
ha ehhez a bibliaértésünket is fejleszteni kell.]


Aki szúkít ugyanúgy vétkes, mint aki tágít. Jlézus 3 órát volt a
kereszten vak sötétben. Az ő ott végigélte. 3 óra amikor elhagyta az
Atya és a bűneiket elhordozta. Szentságtörés ezt úgy értelmezni, hogy
ez Istennek csak a pillanat 24-ed része volt. 3 napot volt a sírban és
nem 1 pillanatot és nem 3000 évet. Emberi testben volt ott. Számára
volt 3 óra iletve 3 nap, nem másnak.
 
Vita nélkül a vasárnapi istentiszteletünk: http://ujszeged.ref.hu/letoltes
 
Ebben elhangzik, hogy a Föld nem természeti csapás és nem az ember
mulasztása vagy éppen akarata miatt pusztul el. Isten tüze lesz az. A
jelek viszont folyamatosan teljesülnek.
 
Ahogy Isten nem a fényével úton teremtette a csillagokat, úgy nem is
így tünteti el őket.
Látjuk a világot szétesni. (gyorsulva tágulás), "csillagokat"
lehullani. Teljesen naiv kép azt gondolni, hogy a jelek egymás után
fognak teljesedni. Jézus bármikor visszajöhetne, a jelek már teljedtek
és teljesednek.
 
A relativitáselmélet természetesen csak a prófétai szó mögött jöhet.
Ha egyezik vele jó. Ha nem akkor a rlativitáselmélet a rossz. Meg kell
vizsgálni. Ha jó megtartani. Mindenesetre összhangban van azzal az
összetett Biblia látással, ami a BSZ egyik erőssége. Ez persze nem
érv, csak örömet okoz, amikor az ember több üton egyező
következtetésbe szalad bele. Amikor a különféle ismereteit összetudja
egyeztetni.
 
Sok ember azért ET, mert képtelenségnek tartja, hogy "ismereteit",
másképp is lehetne egyeztetni. Mások meg Istent tartják
képtelenségnek. Megint mások más istent hisznek egyeztethetőnek. Van
akik meg a tudományt vetik el és ezotériához fordulnak. van aki
nihilizmusba. Van aki a postmodern+ idejét éli. Ha azonban a
tudományos összeegyeztethetőséget nézzük, az mindig magtalálható.




Nem elérhető clio

  • Moderátor
  • Aktív fórumozó
  • *
  • Hozzászólások: 344
  • Nem: Nő
    • Rineweld
Válasz #3 Dátum: 2014. Január 13. - 12:12:16
Most egy kicsit a saját szavaimmal szeretném elmagyarázni a fent olvasottakat. Úgy ahogy hétköznapi emberként megértettem valamennyire..

Az ember szeretné megismerni a környezetét, kísérleteket végez. Megfigyeli a környezetét és törvényeket fogalmaz meg.
Az ősrobbanás elmélete már nagyon begyökeresedett a gondolkodásmódba. Már nagyon sok sebből vérzik.

Például a sötét anyag és a sötét energia elmélete vagy feltételezése azért kell mert az látjuk hogy a galaxisuk nem repülnek szét és nem szórják szét az anyagukat holott a newtoni fizika szerint így kellene alakulnia. Valamint azt látjuk hogy a galaxisok közötti tér gyorsulva tágul.
Mi abszolút térben és időben gondolkodunk. Hiszen kicsiben ezt figyeljük meg a bolygónkon a különböző kísérletekben.
Arról viszont fogalmunk sincs hogy olyan őrületes tömegben mint amit egy galaxis jelent a maga csillagaival együttvéve hogy működnek ezek a jelenségek.

Mondok egy példát.
Előttem van egy papírlap és kapok egy ceruzát. Az a feladat hogy húzzak egy tíz centiméteres egyenes vonalat. Viszonylag sikerül is. Nem kapunk hozzá vonalzót!

Képzeljük el ezt nagyobban. Előttünk egy hatalmas homokos puszta szintén az a feladatunk hogy húzzunk egy tíz kilométeres egyenes vonalat.  Itt sem kapunk segítséget. Vagy jobbra vagy balra de el fogunk térni az egyenestől.

Ami kicsiben működik mert a zavaró tényezők olyan kicsik hogy nincs jelentőségük, nem befolyásolják észrevehető mértékben a végeredményt, azok nagyban már másként működnek.

Például a fény sebességét állandónak gondoljuk, mivel a teret síknak és egyenletesnek képzeljük el.
De mi van akkor ha a tér nem sík és nem egyenes, hanem a tömeg meghajlítja. a mi emberi szintünkön ennek nincs jelentősége, de egy csillagrendszer  egy galaxis már óriási tömeg..

Amit sőtét anyanak hisznek lehet nem más mint maga a hajlított tér jelentősége. A galaxisok pedig azért nem repülnek szét mert ezekben a vájatokban futnak.
Mint amikor egy gumilepedőn egy nehéz golyó lesüllyed és képez egy tölcsért.

folytatom...