Jn1:19. És ez a János
bizonyságtétele,
a mikor a zsidók
papokat és
Lévitákat
küldöttek
Jeruzsálemből,
hogy
megkérdezzék
őt: Kicsoda vagy
te?
20. És megvallá és
nem tagadá; és
megvallá, hogy:
Nem én vagyok a
Krisztus.
21. És kérdezék őt:
Kicsoda tehát?
Illés vagy-é te?
És monda: Nem
vagyok. A
próféta vagy-é
te? És ő felele:
Nem.
22. Mondának azért
néki: Kicsoda
vagy? Hogy
megfelelhessünk
azoknak, a kik
minket
elküldöttek: Mit
mondasz magad
felől?
23. Monda: Én kiáltó
szó vagyok a
pusztában.
Egyengessétek
az Úrnak útját, a
mint
megmondotta
Ésaiás próféta.
24. És a küldöttek a
farizeusok közül
valók voltak:
25. És megkérdék őt
és mondának
néki: Miért
keresztelsz
tehát, ha te nem
vagy a Krisztus,
sem Illés, sem a
próféta?
26. Felele nékik
János, mondván:
Én vízzel
keresztelek; de
köztetek van, a
kit ti nem
ismertek.
27. Ő az, a ki utánam
jő, a ki előttem
lett, a kinek én
nem vagyok
méltó, hogy
saruja szíjját
megoldjam.
28. Ezek
Béthabarában
lettek, a
Jordánon túl, a
hol János
keresztel vala.
29. Másnap látá
János Jézust ő
hozzá menni, és
monda: Ímé az
Istennek ama
báránya, a ki
elveszi a világ
bűneit!
30. Ez az, a kiről én
ezt mondám: Én
utánam jő egy
férfiú, a ki
előttem lett,
mert előbb volt
nálamnál.
31. És én nem
ismertem őt; de
hogy
megjelentessék
Izráelnek, azért
jöttem én, a ki
vízzel
keresztelek.
32. És bizonyságot
tőn János,
mondván:
Láttam a Lelket
leszállani az
égből, mint egy
galambot; és
megnyugovék ő
rajta.
33. És én nem
ismertem őt; de
a ki elkülde
engem, hogy
vízzel
kereszteljek, az
mondá nékem: A
kire látod a
Lelket leszállani
és rajta
megnyugodni, az
az, a ki keresztel
Szent Lélekkel.
34. És én láttam, és
bizonyságot
tettem, hogy ez
az Isten Fia.
35. Másnap ismét ott
állt vala János és
kettő az ő
tanítványai
közül;
36. És ránézvén
Jézusra, a mint
ott jár vala,
monda: Ímé az
Isten Báránya!