János Márkról van szó, aki az Evangélium szerzője.
Péter jól ismert Márkot. Márk később - lehet Barnabással együtt- , Péter munkatársa lett. Márk sokáig szolgált együtt Pétererrel. Márk lejegyezte prédikációit (az akkori prédikációk, nagyrészt Jézus cselekedeteit és mágváltó munkáját tartalmazták), és ezek alapján írta meg evangéliumát, erről tesznek bizonyságot, az egyház atyák feljegyzései.
Márk élet története – már amennyit ismerünk belőle- érdekes, mert tanulhatunk belőle.
Azér mert valaki meghátrál egy szolgálatban, nem biztos, hogy nem alkalmas, vagy később nem lesz belőle egy alkalmas, hasznos szolgáló, (Kol 4:10; 2Tim 4:11), sőt ha vannak olyan vezetők akik nem elutasítják a félénkeket, erőtleneket, hanem inkább felkarolják,bátorítják és türelemmel tanítják őket.
Sokan úgy vélik, hogy Pál tévedett Márkkal kapcsolatban, mikor nem vitte magával, (s persze senki sem tévedhetetlen, még egy olyan ember is mint Pál tévedhetett) Nehéz megítélni azokat az okokat ami alapján Pál úgy döntött, hogy nem viszi magával Márkot. Talán Pál tudta, hogy mivel kell szembe néznie, látta küldetésének súlyát és komolyságát, és milyen komoly üldözések és megpróbáltatások várnak rá (ott volt az Úr kijelentése arról, hogy Pálnak sokat kell szenvednie), s erre nem látta alkalmasna Márkot. Pálnak nem volt ideje felkészíteni Márkot, neki egy felkészűlt megbízható emberre, szolgatársra volt szüksége.
Később mikor látta Márk alkalmas voltát, nem habozott, maga mellé venni, sőt kérte.