Mikeás
1Kir 22:13
A követ pedig, a ki elment volt, hogy elhívja Mikeást, szóla néki, mondván: Ímé a próféták egyenlő akarattal jót jövendölnek a királynak: szólj, kérlek, te is úgy, mint azok közül egy, és jövendölj jót.
14 Mikeás pedig monda: Él az Úr, hogy csak azt fogom mondani, a mit az Úr mondánd nékem.
15 És mikor a királyhoz ment, monda néki a király: Mikeás! elmenjünk-é Rámoth Gileád ellen hadba, vagy elhagyjuk? Ő pedig monda néki: Menj fel és járj szerencsével; az Úr kezébe adja azt a királynak.
16 És monda néki a király: Még hányszor kényszerítselek téged, hogy az igaznál egyebet ne mondj nékem az Úr nevében?
17 És monda: Látám az egész Izráelt szétszéledve a hegyeken, mint a juhokat, a melyeknek nincsen pásztoruk. És monda az Úr: Nincsen ezeknek urok? Térjen vissza kiki az ő házához békességben.
Jó a válasz. Engem egyébként korábban meglepett az alábbiak tükrében:
5 Mózes 18:18 - 18:22
Prófétát támasztok nekik az ő atyjukfiai közül, olyat mint te, és az én igéimet adom annak szájába, és megmond nekik mindent, amit parancsolok neki. És ha valaki nem hallgat az én igéimre, amelyeket az én nevemben szól, én megkeresem azon! De az a próféta, aki olyat mer szólani az én nevemben, amit én nem parancsoltam neki szólani, és aki idegen istenek nevében szól: haljon meg az a próféta. Ha pedig azt mondod a te szívedben: miképpen ismerhetjük meg az igét, amelyet nem mondott az Úr? Ha a próféta az Úr nevében szól, és nem lesz meg, és nem teljesedik be a dolog: ez az a szó, amelyet nem az Úr szólott; elbizakodottságból mondotta azt a próféta; ne félj attól!
Ennek ellenére ott van például
Jónás és Ninive
és Ézsaiás esete is:
2Kir 20,1-5.: „Ézsaiás próféta, Ámóc fia elment hozzá és ezt mondta neki: Így szól az ÚR: Rendelkezz házadról, mert meghalsz, nem maradsz életben! … És Ezékiás keservesen sírt. … Ézsaiás még a város közepére sem ért, amikor így szólt hozzá az ÚR igéje: Menj vissza és mondd meg Ezékiásnak … Meghallgattam imádságodat, láttam, hogy könnyeztél. Én meggyógyítalak…” Nyilvánvaló, hogy itt sem mondhatjuk ÉZSAIÁSra, hogy hamisan prófétált volna.
Úgy tűnik a számomra, hogy egy prófécia Istentől származását nem az mutatja meg főleg, hogy beteljesedik-e,
hanem inkább az, hogy milyen gyümölcsöket eredményez az emberek életében...
Pl. A jövendőmondó lányka próféciája igaz volt, mégsem Istentől származott, és nem is lett volna jó gyümölcse, ezért Pál leállította.