1Kor 12:13
Mert hiszen egy Szellem által mi mindnyájan egy testté kereszteltettünk meg, akár zsidók, akár görögök, akár szolgák, akár szabadok; és mindnyájan egy Szellemmel itattattunk meg.
A Szentlélek keresztség célja a hívőknek Krisztus testéhez a Gyülekezethez való csatolása.
Pünkösdkor történik, ami a zsidó ünnep volt - az első zsenge ünnepe - , ekkor születik meg első zsenge ként a Gyülekezet, a Jeruzsálemi tanítványokkal.
A fenti állítást három tény támasztja alá. Az 1Kor 12r 13 a legfontosabb igeszakasz világosan kimondja, hogy mindnyájan megkereszteltettek ugyanúgy, ahogy mindnyájan megitattattak (a Szentlélek bennünk lakozása által). Ez a kijelentés a Khorinthusi gyülekezetre vonatkozott, amelybe a lelki érettség széles skáláját képviselő hívők tartoztak, még a hitben igen gyengék is.
Ha az ,,egy keresztség" az Ef 4r5-ben a szentlélek keresztséget jelenti (ami nagyon is valószínű, akkor ugyanarra a csoportra vonatkozik, akié az ,,egy Úr" és ,,egy hit", azaz minden hívőre.
A Szentlélek Keresztség az üdvösség elnyerésével egyidejű és nem ismétlődik meg
Ha nem az üdvösségre jutás pillanatához kötődne, akkor lennének
olyan hívők, akik megtértek ugyan, azonban, mivel nem részesültek a Szentlélek keresztségében, nem tartoznának Krisztus testéhez,( ez felveti azt a kérdést, hogy lehetne üdvössége valakinek aki nem tartozik Krisztus testéhez?)
A Szentlélek keresztséggel leszünk Krisztus testének tagjaivá, tehát ha valaki keresztség nélkül üdvösséget kaphatna, akkor Krisztus testén kívüli hívőnek kellene tartanunk - ami lehetetlen.
Ha beszélhetünk többszöri Szentlélek keresztségről az ember életében, vagy megismétlődő esemény lenne egy adott hívő, keresztény életében, akkor ez csak úgy történhet meg, ha a hívő először elválik vagy elszakad a testtől, vagyis Krisztus testétől, aztán később megint visszacsatolódik hozzá. Mivel az első, a megtéréssel egyidejű lélekkeresztség a testhez köti a hívőt, csak azért lehetne szükség második lélekkeresztségre, mert a két keresztség közötti időben a hívő elszakadt a testtől. Viszont ez megint lehetetlen, nem lehet ki be ugrálni, Krisztus testéből.
Sokan hivatkoznak, pünkösd megismétlődésére, felhozva az Ap.Csel 8r, Ap.Csel 10. – részeket. A tévedés ott van, hogy ezek a tanítók nem veszik figyelembe, hogy ezek különleges események voltak a Gyülekezet életében. Ap.Csel 8r. – a samaritánusok fogadják be az igét, de szükség volt arra, hogy ezt a tanítványok hitelesítsék, ezért volt szükség Péter és János jelenlétére, de az apostolok mellet a Szentlélek is bizonyságot kellet tegyen, hogy ők is ugyan úgy vették a Szentlelket és ugyan úgy részesülhetnek, tagjai lehetnek a gyülekezetnek, Istennépének.
Különleges esemény volt Apcsel.11. Kornélius, egy pogány százados esete. Péter hirdeti az igét és az igehirdetés közben kitöltetik a Szentlélek a jelenlevőkre. Itt is a hitelesítés Péter és a Szentlélek részéről, hogy a pogányok is részesei lehetnek Isten népének, a Gyülekezetnek. Gondoljunk csak bele, hogy a Jeruzsálemi zsidő hívők, keresztények, mennyire felelőségre vonták Pétert. Egy zsidónak elképzelhetetlen volt, hogy akár egy pogány akár egy Samaritánus valaha is lehet Isten Szentlelkének, Isten népének, és az örök élet részese.
Ap.Csel.11.
17 Ha tehát az Isten hasonló ajándékát adta nékik, mint nékünk is, kik hittünk az Úr Jézus Krisztusban, kicsoda voltam én, hogy az Istent eltilthattam volna?
18 Ezeknek hallatára aztán megnyugovának, és dicsőíték az Istent, mondván: Eszerint hát a pogányoknak is adott az Isten megtérést az életre!
Ef.3.5. .... most kijelentetett az ő szent apostolainak és prófétáinak a Szellem által:
6 Hogy tudniillik a pogányok örökös társak és egyugyanazon test tagjai és részesei az ő ígéretének a Krisztus Jézusban az evangélium által.
Még csak egy utolsó gondolat. Ha megfigyeljük, az Ap.csel. –ben, mindig, mindenki részesült a Szentlélek keresztségben, akár pünkösdkor – mindenki aki jelen volt, úgy minden Samaritánus aki megtért, úgy Kornélius egész háza népe, ugyan úgy János minden tanitványa aki ott jelen volt. Nem volt kivétel. Mert mindannyian egyszerre, megtérésük, hitre jutásuk pillanatában, részesültek a Szentlélek keresztségében, mindnyájan egyszerre lettek Krisztus testének tagjai, a Krisztusba vetett hit által.
Ugyanakkor sehol sem olvasunk az Apostolok cselekedeteiben sem a Bibliában olyan parancsot, hogy imádkozni kell a Szentlélek keresztségéért. Sőt azt látjuk, hogy imádkozás nélkül, az evangélium hallgatása általi hitre jutás, megtérés következtében kapták azt. Viszont a Szentlélek általi betöltekezésért tenni kell, azért imádkozni kell, azért szoros kapcsolatban kell lenni az Úrral. Ezért nem szabad összekeverni a Szentlélek keresztségét a Szentlélekkel való betöltekezéssel.
Tehát röviden
Az Újjászületéskor, minden újjászületett részesül a Szentlélek jelenlétéből, tehát a Szentlélek belép az ember életébe, ugyanakkor megtörténik a Szentlélekbe való belemerülés (Szentlélek keresztség) is Krisztus által, ami a Krisztus testének, a gyülekezetnek a részévé tesz, egy testté keresztel, merít. - 2Kor.12.13.
A Szentlélek jelenléte és a Szentlélek Keresztsége, vagy a Szentlélekbe való bemerítés, egyszeri és megismételhetetlen, vagy nem megismétlődő esemény az ember életében, és ezt Isten által történik az ujjászületésünk pillanatában.
Viszont a Szentlélekkel való betelés, be töltekezés az kérés, parancs felénk, ami tőlünk függ, és ami minden nap, vagyis többszöri és folyamatos esemény az ember életében. A Szentlélekkel való betelés, betöltekezés az ami erőt ad, ami felken, ami megszentel.
Ef.3.19, Ef.5.18 (ApCsel 6:3; ApCsel 6:5; ApCsel 6:8; )
