A frissen megtért hívőt ,rá kell vezetni az Evangélium megismerésére.
Nem szabad magára hagyni mert a szél ide,és oda sodorja.
Semmit nem szabad erőltetni .Nekünk nem olyan Istenünk van aki erőszakos lenne.
Mi magunk legyünk előttük a példa.
Gondoljunk csak bele mikor a Krisztusunk megfeszítése után a Tanítványok mit is tettek?..
pedig ők látták, ott voltak tanította őket,és a jövőről is beszélt nékik.
Megijedtek,és meghúzódtak,elrejtőztek.
Míg a Szentlélek kinem árasztotta rájuk az Ő Szellemét. Aztán megnyílt az ajkuk,a szájuk.
Ez a tűzz kell ,égni kell nem hagyni ,hogy pislákoló mécsesek legyünk.
A Samáriai asszony ,mit tett?
Örült!!Ez az öröm kell,hogy látszódjon rajtunk.
„Gyertek, lássátok azt az embert, aki elmondott nekem mindent,
amit cselekedtem. Vajon nem ő a Krisztus?” (Jn 4,29)
A szívbéli hit, és a szájjal történő megvallás összetartoznak, kiegészítik egymást.
„Ha tehát a száddal vallod, hogy »Jézus az Úr!«, és a szívedben hiszed,
hogy Isten feltámasztotta őt halottaiból, üdvözülsz”
: „Valaki azért vallást tesz én rólam az emberek előtt
, én is vallást teszek arról az én mennyei Atyám előtt.” (Mát. 10,32)
Bűnünk ellenére Jézus szeret minket, megmentett, örömöt adott az életünkbe,
El kell mondanunk, hogy mit tett velünk az Isten. mondta, hogy ez az öröm mindenkié, aki elfogadja.
„Amit sötétben mondok nektek, mondjátok el világosban, és amit fülbe súgva hallotok,hirdessétek a háztetőkről.” (Mt 10,27)egítéli a szív gondolatait és szándékait. [Ézs 49,2; Jer 23,29; Ef 6,17; Jel 1,16]
« Utoljára szerkesztve: 2015. Június 26. - 09:17:30 írta szati62 »
„Ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.”
Róma 12:2