Szerző Téma: A hiányos evangélium  (Megtekintve 8185 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető Csaba

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 12673
  • Nem: Férfi
Dátum: 2015. Június 25. - 22:53:00
Manapság egy eléggé megváltozott világba élünk. A korábbi időkben természetesnek tűnő tényezők veszítik el a jelentőségüket.
Nem kellenek a telefonokra "gombok", egy házassághoz két külön nemű ember, a példaképnek tisztesség...
Hosszasan sorolhatnánk, hogy ma mi minden működhet régebben megérthetetlen módon.
Van ami bejön, s van ami nem!
Szuper módon működhet egy telefon kiálló billentyűzet nélkül is, éríntő képernyővel. Tökéletesen betölti a funkcióját, s sok olyan extrákat nyújt, amelyekről mondjuk 20 éve csak álmodoztunk. Az azonos neműek házasságáról, a másik nem kizárásáról már nem tudok ilyen pozitív fejlődésről beszámolni. Az eltorzult példaképek pedig nem kevés bajt okoztak már az emberek egészséges értékrendjében.
Az evangelizálás terűletén is megfigyelhetőek azok a torzulások, amelyek a történelmi protestántizmius keretein belül elképzelhetetlenek voltak.
Ma sokan úgy akarják az embereket megtérésre bírni, hogy elhallgatják az evangélium felét.
Ezzel éppen azt takarják el az Istent kereső ember elöl, hogy miért örömhír számára az örömhír.
Nem "korrekt" manapság az ember bűnös voltáról beszélni. Vérlázító a bűnöst bűnbánatra vezetni...
A habkönnyű evangélium féktelen örömre szólítja fel a megtérés előtt álló embert.
Isten igéje valami másról beszél:
2Kor.7: 10. Mert az Isten szerint való
szomorúság üdvösségre való
megbánhatatlan megtérést szerez; a
világ szerint való szomorúság pedig
halált szerez.
Talán ez a pont lehetne az evangelizáció ige szerinti felépítésének és egy értelmes párbeszédnek a kezdete...

'A szeretet nem keresi a maga hasznát...'
1Kor. 13


Nem elérhető Zoltan

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3291
  • Nem: Férfi
Válasz #1 Dátum: 2015. Június 25. - 23:23:53
 O0

Talán érdemes megfigyelni Péter pünkösdi prédikációját, amit nevezhetnék az első evangelizációs prédikációnak.

ApCsel 2:22
Izráelita férfiak, halljátok meg e beszédeket: A názáreti Jézust, azt a férfiút, a ki Istentől bizonyságot nyert előttetek erők, csudatételek és jelek által, melyeket ő általa cselekedett Isten ti köztetek, a mint magatok is tudjátok.
ApCsel 2:23 Azt, a ki Istennek elvégezett tanácsából és rendeléséből adatott halálra, megragadván, gonosz kezeitekkel keresztfára feszítve megölétek:

Nagyon érdekes, hogy itt ebben a versben Isten tanács végzéséről beszél, de ugyan ott az emberi tényezőről is. Tehát Krisztus Isten akaratából adatott halára, éppen üdvösségünkért, és a bűneinkért.
De nem halgatja el azt sem, hogy ezen okozói kik voltak - a halgatók -
később meg is ismétli:

ApCsel 2:36
Bizonynyal tudja meg azért Izráelnek egész háza, hogy Úrrá és Krisztussá tette őt az Isten, azt a Jézust, a kit ti megfeszítettetek.

Nem elég tudni a Jn.3.16- tott, kel tudni, azt hogy azok a mi bűneinkért történt, ha Isten tanácsvégzéséből és az Ő szeretetéből is, de a mi vétkeink voltak annak okozói.

A válasz nem maradt el:

ApCsel 2:37
Ezeket pedig mikor hallották, szívökben megkeseredének, és mondának Péternek és a többi apostoloknak: Mit cselekedjünk, atyámfiai, férfiak?

Minden megtérés kezdete a megszomorodásból kell fakadjon, mert a megszomorodásra jöhet a vígasztaló örömhír.



Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez;
Mert ő tőle, ő általa és ő reá nézve vannak mindenek. Övé a dicsőség mindörökké.


Nem elérhető Csaba

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 12673
  • Nem: Férfi
Válasz #2 Dátum: 2015. Június 26. - 07:31:49
Én is úgy gondolom Zoli, hogy aki soha sem szomorodott el azon, hogy egy ártatlannak kellett az életét adnia irántunk bűnösökért, az az ember nem is igazán értette meg a bűn súlyát, sem a kegyelem hatalmas voltát.

'A szeretet nem keresi a maga hasznát...'
1Kor. 13


Nem elérhető Virág

  • Technikai adminisztrátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4598
  • Nem: Nő
Válasz #3 Dátum: 2015. Június 26. - 07:52:16
Alapvetően egyetértek veletek. Szerintem is különös, ha egy friss hívő életében csak az öröm van jelen. Azt gondoltam, hogy vannak találkozások Istennel, amikor be-belép az életünkbe a megtéréshez vezető, hívó út során. Ezek lehetnek örömmel teljesek, csodálatosak vagy épp döbbenetesek. Felemelő pl. amikor egy Isten létezésében bizonytalan ember egy ponton szembesül azzal, hogy Isten tényleg létezik. Ezek nagyszerű találkozások. Lehetséges, hogy sokan az ilyen állomásokat megtérésnek vélik, vagy inkább kívülről rámondják, erősítik bennük, hogy megtértél. Nagy a felelőssége a már érett hívőknek.

Nagyjából ismerem azt a facebookos párbeszédet, ami gondolom, ezt a topicot ihlette, így én most egy kicsit annak irányában gondolkodnék tovább, vagyis, hogy mi a hiteles, igazi, ha a friss megtérőket az öröm jellemzi-e, vagy a bűnbánat? Vagy kell-e ilyen szabályszerűséget megállapítani?

Felvetődött bennem, hogy az említett "megszomorodós" igei példák mellett olyan megtérések nincsenek a Bibliában, amelyek örömmel kapcsolódnak össze? Egyelőre nem jutott eszembe.
De ahogy gondolkoztam ezen, arra jöttem rá, hogy az igei példák esetében a megszomorodás nem a megtéréssel, pontosabban a megtérés utáni állapot, hanem az azt megelőző:

"Amikor ezt hallották, mintha szíven találták volna őket, és ezt kérdezték Pétertől és a többi apostoltól: Mit tegyünk, testvéreim, férfiak? Péter így válaszolt: Térjetek meg, és keresztelkedjetek meg mindnyájan Jézus Krisztus nevében bűneitek bocsánatára, és megkapjátok a Szentlélek ajándékát."

"Mert az Isten szerint való szomorúság üdvösségre való megbánhatatlan megtérést szerez; a világ szerint való szomorúság pedig halált szerez."



Összességében teljesen egyetértek azzal, hogy a bűnbánat, megszomorodás nélküli megtérés kérdéseket vet fel. De az is furcsa, hogy egy emberből, aki épp megtapasztalta Isten kegyelmét, ne az öröm fakadjon fel.

df1 df2 df3

Szemeimet a hegyekre emelem, onnan jön az én segítségem. Zsolt 121:1


Nem elérhető Csaba

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 12673
  • Nem: Férfi
Válasz #4 Dátum: 2015. Június 26. - 08:42:16
Én csupán evangelizációs oldalról gondolkodtam ezen. Ahogy máshol már írtam, az evangelizáció olyan, mint egy orvosi szűrővizsgálat.
Először feltárja a beteg ember számára a betegsége tényét (bűnös voltát), majd megmutatja a biztos megoldást, gyógymódot. (Jézus Krisztusban) Én igazi örvendezésre akkor látok okot, ha előbb felfogtam, hogy tényleg szűkségem van a megoldásra, Krisztusra, s nélküle elvagyok veszve...

'A szeretet nem keresi a maga hasznát...'
1Kor. 13


Nem elérhető szati62

  • Aktív fórumozó
  • *
  • Hozzászólások: 680
  • Nem: Nő
  • Nyugdijas
Válasz #5 Dátum: 2015. Június 26. - 09:15:32
A  frissen megtért hívőt ,rá kell vezetni az Evangélium megismerésére.
Nem szabad magára hagyni mert a szél ide,és oda sodorja.
Semmit nem szabad erőltetni .Nekünk nem olyan Istenünk van aki erőszakos lenne.
Mi magunk legyünk előttük a példa.
Gondoljunk  csak bele mikor a Krisztusunk megfeszítése után a Tanítványok mit is tettek?..
pedig ők látták, ott voltak  tanította őket,és a jövőről is beszélt nékik.
Megijedtek,és meghúzódtak,elrejtőztek.
Míg a Szentlélek kinem árasztotta rájuk az Ő Szellemét. Aztán megnyílt az ajkuk,a szájuk.
Ez a tűzz kell ,égni kell nem hagyni ,hogy   pislákoló  mécsesek legyünk.
A  Samáriai asszony ,mit  tett?
Örült!!Ez az öröm kell,hogy látszódjon rajtunk.
 „Gyertek, lássátok azt az embert, aki elmondott nekem mindent,
amit cselekedtem. Vajon nem ő a Krisztus?” (Jn 4,29)
A szívbéli hit, és a szájjal történő megvallás összetartoznak, kiegészítik egymást.
 „Ha tehát a száddal vallod, hogy »Jézus az Úr!«, és a szívedben hiszed,
hogy Isten feltámasztotta őt halottaiból, üdvözülsz”

: „Valaki azért vallást tesz én rólam az emberek előtt
, én is vallást teszek arról az én mennyei Atyám előtt.” (Mát. 10,32)
Bűnünk ellenére Jézus szeret minket, megmentett, örömöt adott az életünkbe,
   El kell mondanunk, hogy mit tett velünk az Isten. mondta, hogy ez az öröm mindenkié, aki elfogadja.
„Amit sötétben mondok nektek, mondjátok el világosban, és amit fülbe súgva hallotok,hirdessétek a háztetőkről.” (Mt 10,27)egítéli a szív gondolatait és szándékait. [Ézs 49,2;  Jer 23,29;  Ef 6,17;  Jel 1,16]



« Utoljára szerkesztve: 2015. Június 26. - 09:17:30 írta szati62 »

„Ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.”
Róma 12:2


Nem elérhető Csaba

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 12673
  • Nem: Férfi
Válasz #6 Dátum: 2015. Június 26. - 10:23:47
Egyet értek Szati, van helye az örömnek.
Én a mai evangelizációk gyenge pontának azt tartom, hogy ''Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte.'' -Halleluja!
Ez egy féligazság, Isten nem azért adta a Fiát a világért, hogy a világ szerint éljünk! Sokan nem kiálltanának Halleluját, ha megértenék, hogy Istent annyira taszítja a világ állapota, hogy egyszer majd tűzben pusztítja el a világ szerelmeseivel együtt.

'A szeretet nem keresi a maga hasznát...'
1Kor. 13


Nem elérhető Virág

  • Technikai adminisztrátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4598
  • Nem: Nő
Válasz #7 Dátum: 2015. Június 26. - 10:54:25
Én csupán evangelizációs oldalról gondolkodtam ezen. Ahogy máshol már írtam, az evangelizáció olyan, mint egy orvosi szűrővizsgálat.
Először feltárja a beteg ember számára a betegsége tényét (bűnös voltát), majd megmutatja a biztos megoldást, gyógymódot. (Jézus Krisztusban) Én igazi örvendezésre akkor látok okot, ha előbb felfogtam, hogy tényleg szűkségem van a megoldásra, Krisztusra, s nélküle elvagyok veszve...

Igen, így már világos. Engem inkább a megtérő ember belső lelkivilága, folyamatai szempontjából ragadott meg a téma.

virag5

Szemeimet a hegyekre emelem, onnan jön az én segítségem. Zsolt 121:1


Nem elérhető Kálmán

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 13596
  • Nem: Férfi
Válasz #8 Dátum: 2015. Június 26. - 15:32:02
Testvéreim egyetértek veletek!

 :int



Nem elérhető Zoltan

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3291
  • Nem: Férfi
Válasz #9 Dátum: 2015. Június 26. - 15:43:39
Ezt a megszomorodást a bűn felismerése és annak következménye kell előidéze. Mikor megértem mi a következménye bűneimnek, életemre nézve, és mivolt a következménye Istenre nézve.
Ezért nem csak az első megtérésnél kell fell lépjen ez a szomorúság, hanem azután is, amikor vétkezünk. Elöször is bűn bánat  az amikor bánkódok bűneim  vagy bűnöm felet, másodszor, ha megszomorítom a Szent Szellemet, hogyne szomorodnék meg én is . 

Sőt  az ige fényében és megtpasztalás tükrében mondhatom, hogy Isten gyermekének lelki  s szinte testi fájdalmat okoz, a bűn, főleg ha nem akarja azt megbánni, nem akar abból megtérni.
Vannak ilyen igék a Bibliában:

Zsolt 32:2 -5
Boldog ember az, a kinek az Úr bűnt nem tulajdonít, és lelkében csalárdság nincsen.
Míg elhallgatám, megavultak csontjaim a napestig való jajgatás miatt.
Míg éjjel-nappal rám nehezedék kezed, életerőm ellankadt, mintegy a nyár hevében. Szela.
Vétkemet bevallám néked, bűnömet el nem fedeztem. Azt mondtam: Bevallom hamisságomat az Úrnak - és te elvetted rólam bűneimnek terhét. Szela.

Jak 4:8 -10
Közeledjetek az Istenhez, és közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg kezeiteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg szíveiteket ti kétszívűek.
Nyomorkodjatok és gyászoljatok és sírjatok; a ti nevetéstek gyászra forduljon, és örömötök szomorúságra.
Alázzátok meg magatokat az Úr előtt, és felmagasztal titeket.

Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez;
Mert ő tőle, ő általa és ő reá nézve vannak mindenek. Övé a dicsőség mindörökké.


Nem elérhető Kamilla

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 5877
  • Nem: Nő
Válasz #10 Dátum: 2015. Június 26. - 19:56:24
[valasz author=Csaba link=topic=794.msg65683#msg65683 date=1435265580]

[/valasz]

Hát igen. sokan ezzel az Igehellyel érvelnek:
Luk 4:17  Ézsaiás próféta könyvét adták oda neki, ő pedig felnyitva a könyvet arra a helyre talált, ahol ez volt írva:
Luk 4:18  Az Úr Lelke van énrajtam, aki felkent engem, hogy a szegényeknek az evangéliumot hirdessem, és elküldött, hogy a foglyoknak szabadulást hirdessek, és a vakoknak a szemük megnyílását, hogy szabadon bocsássam a megtörteket,
Luk 4:19  és hirdessem az Úr kedves esztendejét.
Luk 4:20  És behajtva a könyvet átadta a szolgának, és leült. A zsinagógában minden szem rászegeződött,
Luk 4:21  ő pedig beszélni kezdett: Ma teljesedett be ez az írás fületek hallatára.

Azzal, hogy itt behajtotta a tekercset, és nem olvasta tovább:
Ézs 61:2  Hogy hirdessem az ÚR kedves esztendejét, Istenünk bosszúállásának napját, megvigasztaljak minden gyászolót.

Pedig az evangéliumban beszél ilyesmiről Jézus, ítéletről, mennybe jutásról, illetve nemjutásról...  és mindez akkor lehet meg, ha megtörténik a megváltás.

Az igazi Krisztus Jézus mindig az Atyára mutat, Őt emeli fel, és dicsőíti. Felé továbbítja a hódolatot, imádatot.


Nem elérhető Kamilla

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 5877
  • Nem: Nő
Válasz #11 Dátum: 2015. Június 26. - 20:18:28

Felvetődött bennem, hogy az említett "megszomorodós" igei példák mellett olyan megtérések nincsenek a Bibliában, amelyek örömmel kapcsolódnak össze?


A komornyik története, Apcsel 8-ban?   :morfondirozik:   

  :)

Az igazi Krisztus Jézus mindig az Atyára mutat, Őt emeli fel, és dicsőíti. Felé továbbítja a hódolatot, imádatot.


Nem elérhető Kálmán

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 13596
  • Nem: Férfi
Válasz #12 Dátum: 2015. Június 26. - 21:16:08
Ezt a megszomorodást a bűn felismerése és annak következménye kell előidéze. Mikor megértem mi a következménye bűneimnek, életemre nézve, és mivolt a következménye Istenre nézve.
Ezért nem csak az első megtérésnél kell fell lépjen ez a szomorúság, hanem azután is, amikor vétkezünk. Elöször is bűn bánat  az amikor bánkódok bűneim  vagy bűnöm felet, másodszor, ha megszomorítom a Szent Szellemet, hogyne szomorodnék meg én is . 

Sőt  az ige fényében és megtpasztalás tükrében mondhatom, hogy Isten gyermekének lelki  s szinte testi fájdalmat okoz, a bűn, főleg ha nem akarja azt megbánni, nem akar abból megtérni.
Vannak ilyen igék a Bibliában:

Zsolt 32:2 -5
Boldog ember az, a kinek az Úr bűnt nem tulajdonít, és lelkében csalárdság nincsen.
Míg elhallgatám, megavultak csontjaim a napestig való jajgatás miatt.
Míg éjjel-nappal rám nehezedék kezed, életerőm ellankadt, mintegy a nyár hevében. Szela.
Vétkemet bevallám néked, bűnömet el nem fedeztem. Azt mondtam: Bevallom hamisságomat az Úrnak - és te elvetted rólam bűneimnek terhét. Szela.

Jak 4:8 -10
Közeledjetek az Istenhez, és közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg kezeiteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg szíveiteket ti kétszívűek.
Nyomorkodjatok és gyászoljatok és sírjatok; a ti nevetéstek gyászra forduljon, és örömötök szomorúságra.
Alázzátok meg magatokat az Úr előtt, és felmagasztal titeket.

 O0



Nem elérhető Csaba

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 12673
  • Nem: Férfi
Válasz #13 Dátum: 2015. Június 27. - 21:55:53
A megtérésben hogy ne lenne öröm?!
A szerecsen főkomornyik nem túl "vidám" próféciát olvasott éppen, nem hiszem hogy ettől kezdett volna örömködni. Sokkal inkább attól, amit ugyan az igeszakasz nem ír, de az Acs. 8:35 céloz reá...

'A szeretet nem keresi a maga hasznát...'
1Kor. 13


Nem elérhető Virág

  • Technikai adminisztrátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4598
  • Nem: Nő
Válasz #14 Dátum: 2015. Június 28. - 06:44:37

Felvetődött bennem, hogy az említett "megszomorodós" igei példák mellett olyan megtérések nincsenek a Bibliában, amelyek örömmel kapcsolódnak össze?


A komornyik története, Apcsel 8-ban?   :morfondirozik:   

  :)

Ez nagyon jó példa, köszönöm!  :2smitten:


Szemeimet a hegyekre emelem, onnan jön az én segítségem. Zsolt 121:1