Szerző Téma: Lehet-e kenyérkéregető egy hívő?  (Megtekintve 43025 alkalommal)

0 Felhasználó és 2 vendég van a témában

Nem elérhető Csaba

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 12673
  • Nem: Férfi
Válasz #180 Dátum: 2019. Február 10. - 17:37:44
[valasz author=Piros Tulipán link=topic=864.msg89328#msg89328 date=1549800408]

[/valasz]

"Szíved joga kritikával illetni Isten Igéjét, ezzel majd neked kell elszámolnod, nem nekem."

Csak mégegy gondolat erejéig:
Isten Igéje nagy betűkkel az Úr Jézus Krisztus, Őt sohasem kritizáltam.
Dávid Zsoltára, amit te színtén Isten tévedhetetlen "Igéjének" tartasz, tartalmazza Dávid személyes látását is a témában.
« Utoljára szerkesztve: 2019. Február 10. - 17:38:40 írta Csaba »

'A szeretet nem keresi a maga hasznát...'
1Kor. 13


Elérhető Lucius

  • újjászületett hívő testvér
  • Aktív fórumozó
  • *
  • Hozzászólások: 725
  • Nem: Férfi
Válasz #181 Dátum: 2020. Január 11. - 08:15:15
Visszatérve a tized, a tizedfizetés kérdésére, azok az emberek, akik a tizedfizetést szorgalmazzák, és nagyjából értik az újszövetség különbségét a tételes parancsolatokból
álló ószövetséghez képest, 

a leggyakrabban Ábrahám és Melkhisédek történetéből szokták bizonyítani, hogy Isten igenis igényt tart a tizedünkre az újszövetségben is.

Ábrahám ugyanis még a törvény előtti korban élt. Ennek ellenére tizedet fizetett Melkhisédeknek, Isten papjának, amit Melkhisédek el is fogadott. Ha pedig Ábrahám akinek hitből volt igazsága, nem pedig "a törvény által", akire nem vonatkozott a mózesi törvény,  tizedet fizetett, akkor logikus, hogy nekünk,  újszövetségi hívőknek is tizedet kell fizetnünk, nem???  Talán Isten a tizedfizetést tőlünk is elvárja...?!??!!

Alaposabban megvizsgálva Ábrahám történetét, és főleg az utódai, Izsák, és Jákób életét, látni fogjuk, hogy a tizedfizetés egyáltalán Isten elvárása a mózesi törvény előtti
időkben, (és természetesen az újszvetségben sem az). Az igéből ugyanis bebizonyítható, hogy Ábrahám az életében csupán egyetlen alkalommal fizetett tizedet, és akkor sem minden vagyonából, hanem csupán a hadizsákmányból fizetett tizedet, egy hatalmas győztes csatát követően.

1Móz 14:17 - 14:21

Minekutána pedig visszatért Khédorlaomernek és a vele volt királyoknak megveréséből, kiméne ő elébe Szodomának királya a Sáve völgyébe, azaz a király völgyébe. 
Melkhisédek pedig Sálem királya, kenyeret és bort hoza
; ő pedig a Magasságos Istennek papja vala. 
És megáldá őt, és monda: Áldott legyen Ábrám a Magasságos Istentől, ég és föld teremtőjétől. 
Áldott a Magasságos Isten, aki kezedbe adta ellenségeidet. És tizedet ada neki mindenből. 
És monda Szodoma királya Ábrámnak: Add nekem a népet, a jószágot pedig vedd magadnak. 


Ábrahám tehát jött vissza a hatalmas zsákmánnyal, és még mielőtt hazatért, kijött eléje Szodoma királya és Melkhisédek. Az igéből azt látjuk, hogy Ábrahám ekkor tizedet
fizetett Melkhisédeknek, a hadizsákmányt pedig, ami Szodomából származott, visszaadta Szodoma királyának.
Miből is fizetett tizedet Ábrahám? Minden vagyonából, az otthoniból is?
Nem, hanem csak a hadizsákmányból. Hiszen más nem is volt nála, talán egy-egy kardon, vagy boton kívül.
Ábrahám még nem ért haza, hogy az otthoni vagyonából is tizedet fizethessen, és nem is fizetett, csak a hadizsákmányból.

Ez a megállapítás az újszövetségben írtakkal teljes összhangban van, azaz vitathatatlan:

Zsid 7:1 - 7:4

Mert ez a Melkisédek Sálem királya, a felséges Isten papja, aki a királyok leveréséből visszatérő Ábrahámmal találkozván, őt megáldotta, 
Akinek tizedet is adott Ábrahám mindenből: aki elsőben is magyarázat szerint igazság királya, azután pedig Sálem királya is, azaz békesség királya, 
Apa nélkül, anya nélkül, nemzetség nélkül való; sem napjainak kezdete, sem életének vége nincs, de hasonlóvá tétetvén az Isten Fiához, pap marad örökké. 
Nézzétek meg pedig, mily nagy ez, akinek a zsákmányból tizedet is adott Ábrahám, a pátriárka; 


Most pedig nézzük meg azt, hogy vajon ismétlődött-e a tizedfizetés Ábrahám életében.
Ha ugyanis a rendszeres tizedfizetés Isten elvárása lenne, akkor Ábrahámnak erről biztosan tudnia kellett volna.

A bibliában egyetlen más alkalomról sem olvashatunk, hogy Ábrahám bármikor máskor tizedet fizetett volna!
" Lehet, hogy fizetett, csak mivel a biblia nem ír le minden részletet, ezért lehet, hogy ezt sem említi meg. Annak ellenére, hogy Ábrahám esetleg mégis rendszeresen tizedet fizetett" -gondoltam én ezt sokáig.

Arról a tényről, hogy Ábrahám nem volt rendszeres tizedfizető Jákób történetének vizsgálatával győződhetünk meg!!!
Az ókori pátriárkák, Ábrahám, Izsák, Jákób pásztornépek voltak, rengeteg időt töltöttek együtt egymással. Nem volt TV, számítógép, stb. stb. Rengeteget beszélgettek,
tanították egymást Isten dolgairól, stb. Ábrahám bizonyosan részletesen elmesélte az Istennel szerzett tapasztalatait Izsáknak, Izsák pedig Jákóbnak, és így tovább.
Átadták egymásnak, amit Istenről tudtak.

Ha Ábrahám szerint a rendszeres tizedfizetés Isten elvárása lett volna, akkor erre egészen biztosan megtanította volna Izsákot, Izsák pedig Jákóbot. Tudtak volna erről a pátriárkák. Az Ige szerint azonban erről egyáltalán nincsen szó. A tizedfizetés nem volt bevett gyakorlat a pátriárkák életében. Ahogyan már írtam, ezt Jákób történetének a leírásából érthetjük meg:

Volt egy nap, amikor Jákób szembesült Isten valóságosságával. Amikor menekült a bátyja elől, az egyik napon álomba merült, és azon az éjjelen maga Isten szólt hozzá:

1Móz 28:12 - 28:13
És álmot láta: Íme egy lajtorja vala a földön felállítva, melynek teteje az eget éri vala, és íme az Istennek Angyalai fel- és alájárnak vala azon. 
És íme az Úr áll vala azon és szóla: Én [vagyok] az Úr, Ábrahámnak a te atyádnak Istene, és Izsáknak Istene; ezt a földet amelyen fekszel neked adom és a te magodnak.


Jákób sokat hallhatott Istenről korábban a szüleitől, de ezen az éjjelen látta, hogy mindez valóság, Isten valóságos. Nagyon meg is rettent, és a következő fogadalmat tette ennek hatására:

1Móz 28:17 - 28:22
Megrémüle annak okáért és monda: Mily rettenetes ez a hely; nem egyéb ez, hanem Istennek háza, és az égnek kapuja. 
És felkele Jákób reggel, és vevé azt a követ, melyet feje alá tett vala, és oszlopul állítá fel azt, és olajat önte annak tetejére; 
És nevezé annak a helynek nevét Béthelnek, az előtt pedig Lúz vala annak a városnak neve. 
És fogadást tőn Jákób, mondá: Ha az Isten velem leénd, és megőriz engem ezen az úton, amelyen most járok, és ha ételül kenyeret s öltözetül ruhát adánd nekem; 
És békességgel térek vissza az én atyámnak házához: akkor az Úr leénd az én Istenem; 
És ez a kő, amelyet oszlopul állítottam fel, Isten háza lészen, és valamit adándasz nekem, annak tizedét neked adom. 


Jákób fogadalma önmagában bebizonyítja, hogy Ábrahám nem volt rendszeres tizedfizető, és a rendszeres tizedfizetés nem volt Isten elvárása a pátriárkák életében.

Ha ugyanis az lett volna, akkor Ábrahám erre megtanította volna Izsákot, aki rendszeresen tizedet fizetett volna, Izsák pedig a gyermekeit, Ézsaut és Jákóbot, akik szintén rendszeres tizedfizetők lettek volna. Jákób fogadalmából azonban nem ezt látjuk. Még amikor Istennel átélt egy hatalmas találkozást, még akkor sem fogadta meg, hogy mostantól ő is rendszeres tizedfizető lesz, hanem akkor is kitolta ezt a JÖVŐBE. "Ha megőrzöl az úton, ha épségben visszatérek, AKKOR MAJD valamit adándasz nékem, annak tizedét neked adom".

Jákób bizonyosan ismerte Ábrahám történetét.
Ott volt Ábrahám, aki egy lehetetlen küldetésre vállalkozott, Isten megáldotta a harcban, és Ábrahám a hadizsákmány tizedét Melkhisédeknek adta. Jákób is egy roppant nehéz küldetésbe indult, nincstelenül menekült, és úgy tűnik, szerette volna ehhez megkapni Isten áldását, ezért tette a fenti fogadalmat.

Ami a lényeg, világosan látható, hogy rendszeres tizedfizetésről Jákóbot egyáltalán nem tanította senki,  ilyenről nem is volt tudomása, hiszen a tizedfizetését kitolta arra az esetre, ha Isten majd megáldja az úton, és javakkal tér majd vissza ebből a nehéz helyzetből. A rendszeres tizedfizetés tehát egyáltalán nem volt Isten elvárása a pátriárkák életében.

Ábrahám egyetlen alkalommal történő, és csak a hadizsákmányból fizetett tizedére hivatkozással megindokolni napjaink tizedfizetését, tizedszedését téves következtetés.



« Utoljára szerkesztve: 2020. Január 11. - 08:19:56 írta Lucius »

Az Úr a mi igazságunk...


Nem elérhető Kamilla

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 5870
  • Nem: Nő
Válasz #182 Dátum: 2020. Január 11. - 15:05:00
Szia Lucius

1Móz 14:
8. Kiméne tehát Sodoma királya, Gomora királya, Admáh királya, Czeboim királya, és Bélah, azaz Czoár királya, és megütközének azokkal a Sziddim völgyében:
9.    Khédorlaomerrel, Élám királyával, és Thidállal, Gójim királyával, Amráfellel, Sineár királyával, és Ariókhkal, Elászár királyával: négy király öt ellen.
10.    A Siddim völgye pedig tele vala szurok-forrásokkal. És megfutamodának Sodoma és Gomora királyai, és azokba esének: a megmaradottak pedig a hegységbe futának.
11.    És elvivék Sodomának és Gomorának minden jószágát és minden eleségét; és elmenének.
12.    Elvivék Lótot is az Ábrám atyjafiának fiát jószágostól együtt, és elmenének; mert Lót Sodomában lakik vala.
13.    Eljöve pedig egy menekűlt és hírűl hozá a héber Ábrámnak, a ki lakik vala az Emoreus Mamrénak, Eskol atyjafiának és Áner atyjafiának tölgyesében, a kik meg Ábrámnak szövetségesei valának.
14.    A mint meghallá Ábrám, hogy az ő atyjafia fogságba esett, felfegyverzé házában nevekedett háromszáz tizennyolcz próbált legényét és üldözve nyomula Dánig.
15.    És csapatokra oszolván ellenök éjszaka ő és szolgái, megveré őket, és űzé őket mind Hóbáig, a mely Damaskustól balra esik.
16.    És visszahozá mind a jószágot; Lótot is, az ő atyjafiát jószágával egybe visszahozá, meg az asszonyokat és a népet.
17.    Minekutánna pedig visszatért Khédorlaomernek és a vele volt királyoknak megveréséből, kiméne ő elébe Sodomának királya a Sáve völgyébe, azaz a király völgyébe.
18.    Melkhisédek pedig Sálem királya, kenyeret és bort hoza; ő pedig a Magasságos Istennek papja vala.
19.    És megáldá őt, és monda: Áldott legyen Ábrám a Magasságos Istentől, ég és föld teremtőjétől.
20.    Áldott a Magasságos Isten, a ki kezedbe adta ellenségeidet. És tizedet ada néki mindenből.

Elolvasva így egyben a történetet, az jutott eszembe, hogy lehet van összefüggés a későbbi események és e tizedadás között.
Ahogy írod is, Ábrahám a visszaszerzett zsákmányból, amit Sodoma királyától zsákmányolt az ellenség, abból adott Ábrahám tizedet. Semmi nem az övé volt, de, őt illette volna, gondolom, az akkori szabályok szerint.

Meg is jegyzi Ábrahám:
21. És monda Sodoma királya Ábrámnak: Add nékem a népet, a jószágot pedig vedd magadnak.
22.    És monda Ábrám Sodoma királyának: Felemeltem az én kezemet az Úrhoz, a Magasságos Istenhez, ég és föld teremtőjéhez:
23.    Hogy én egy fonalszálat, vagy egy sarukötőt sem veszek el mindabból, a mi a tiéd, hogy ne mondjad: Én gazdagítottam meg Ábrámot.

24.    Semmi egyebet, csupán a legények élelmét, és ama férfiak részét, kik én velem eljöttek volt: Áner, Eskhol, Mamré, ők vegyék ki az ő részöket.

Sodoma királya a zsákmány azon részét ajánlotta fel, amiből már adott Ábrahám tizedet.

A 18. fejezetben olvashatjuk, amikor Ábrahám alkudozik Sodomáért, 50 főtől indul,  és végül 10 igaz emberért már megmenekülhetne a város.

Szerinted lehet összefüggés a tizedadás és a megmenekülés e lehetősége között?

Ábrahám tizedet adott Sodoma királya helyett.

És ugye, ott volt Lót is, és családja a megmentettek között, mindkétszer.

                        :morfondirozik:

Az igazi Krisztus Jézus mindig az Atyára mutat, Őt emeli fel, és dicsőíti. Felé továbbítja a hódolatot, imádatot.


Elérhető Lucius

  • újjászületett hívő testvér
  • Aktív fórumozó
  • *
  • Hozzászólások: 725
  • Nem: Férfi
Válasz #183 Dátum: 2020. Január 12. - 08:31:06
Én nem látok semmilyen összefüggést, Kamilla.

Te igen?

Az Úr a mi igazságunk...