Szerző Téma: Lehet-e kenyérkéregető egy hívő?  (Megtekintve 43024 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető Csaba

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 12673
  • Nem: Férfi
Válasz #60 Dátum: 2016. Január 08. - 08:26:52
Szerintem ez nem elmélet Zoli, hanem a gyakorlat. Ezzel eljutottunk odáig, hogy a szűksêglet nem egyenlő az étellel, s a ruházattal, s nem csupán ezekkel kell megelégednie egy hívőnek. Pál is hasznát tudná venni egy számítógépnek ma, az ő korában egy értéktelen kacat lett volna, nem szűkséglet. :szelid:

'A szeretet nem keresi a maga hasznát...'
1Kor. 13


Nem elérhető Kálmán

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 13596
  • Nem: Férfi
Válasz #61 Dátum: 2016. Január 08. - 16:01:23
Lk 16,20-21: "És volt egy Lázár nevű koldus, ki az ő kapuja elé volt vetve, fekélyekkel tele. És kívánt megelégedni a morzsalékokkal, melyek hullottak a gazdagnak asztaláról; de az ebek is eljövén, nyalták az ő sebeit."

2Kor 11,27: "...., éhségben és szomjúságban..."

Zsid 11,37: "..., nélkülözve,..."



Nem elérhető Ani

  • Kezdő fórumozó
  • *
  • Hozzászólások: 36
  • Nem: Nő
Válasz #62 Dátum: 2016. Január 08. - 22:08:58

A kérdésem inkább az lenne, hogy beszélgettél-e már olyan hívővel, akinek be kellett állnia a "sorba" ingyen kajáért, s hogy miként élte ezt meg? Nem érzett-e szégyent, amikor ezt megtette?
Ha szégyelte, miért szégyelte stb.?
 

Sziasztok !

Elnézést, hogy beleszólok én is. Hívő vagyok . És álltam már sorba ingyen ebédért egy pár éve . Anya vagyok , és jóllakva feküdtek le a gyerekeim aznap. Hálás voltam nagyon Istennek ezért . Nem éreztem sem szégyent, sem pedig azt, hogy ez valamilyen bűnöm büntetése lenne. Még az sem érdekelt, hogy valaki ismerős meglát, és a fejemet sem hajtottam le . Én is ettem belőle , jólesett, finom volt , és éhes is voltam. Hálás voltam Istennek, és most is az vagyok.




Nem elérhető Csaba

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 12673
  • Nem: Férfi
Válasz #63 Dátum: 2016. Január 08. - 23:49:08
Köszönöm Ani, hogy elmondtad miként élted meg ezt a helyzetet.

Egy újabb kérdés merült fel bennem.
Ha Isten ilyen jellegű gondoskodást ígért az övéinek, s közben ugyan ezt kapják a hitetlenek is, akkor a Biblia ígérete általános, s nem az igazak a címzettek?

'A szeretet nem keresi a maga hasznát...'
1Kor. 13


Nem elérhető Zoltan

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3290
  • Nem: Férfi
Válasz #64 Dátum: 2016. Január 09. - 21:21:29
Isten gondoskodást igért az övéinek, hogy azt milyen módon hajtja végre azt ő tudja a legjobban.
S nincs abban semmi ellentmondás, ha az övéit úgy áldja meg, hogy abból más is részesűl, vagy ha éppen a hitetlenek által. Mert nem az számit, hogy hogyan, hanem az, hogy megteszi.
Pl. amikor a pusztában Isten a keserű mérgező vizet ihatóvá tette, vagy a kősziklából vizet fakasztott, nem csak Izrael népe ivott belőle, és oltotta szomját. Vagy Isten előbb meg kellet segítse a hitetlen egyiptomot, hogy megsegítse az övéit. Sok helyen használt fel Isten ilyen helyzeteket ahoz, hogy az övéit megmentse.

Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez;
Mert ő tőle, ő általa és ő reá nézve vannak mindenek. Övé a dicsőség mindörökké.


Nem elérhető Ani

  • Kezdő fórumozó
  • *
  • Hozzászólások: 36
  • Nem: Nő
Válasz #65 Dátum: 2016. Január 10. - 16:17:30
[valasz author=Csaba link=topic=864.msg73699#msg73699 date=1452293348]

[/valasz]

Kedves Csaba !

Elolvastam a kérdésed, és nekem egy történet jutott eszembe a Bibliából.Mégpedig amikor Mózes kémeket küldött , hogy vizsgálják meg Kanaán földjét. A kémek visszajöttek , és ezt mondták :

"4.Mózes 13/26
És visszatérének a föld megkémleléséből negyven nap mulva.
27
És menének, és jutának Mózeshez és Áronhoz, és Izráel fiainak egész gyülekezetéhez, Párán pusztájába, Kádesbe; és hírt vivének nékik és az egész gyülekezetnek, és megmutaták nékik a földnek gyümölcsét.
28
Így beszélének néki, és ezt mondák: Elmentünk vala arra a földre, amelyre küldöttél vala minket, és bizonyára tejjel és mézzel folyó az, és ez annak gyümölcse!
29
Csakhogy erős az a nép, amely lakja azt a földet, és a városok erősítve vannak, és felette nagyok; sőt még Anák fiait is láttuk ott.
30
Amálek lakik a dél felől való földön, és Khitteus, Jebuzeus és Emoreus lakik a hegyeken; a tenger mellett, és a Jordán partján pedig Kananeus lakik.
31
És jóllehet Káleb csendesíté a Mózes ellen háborgó népet, és azt mondja vala: Bátran felmehetünk, és elfoglalhatjuk azt a földet, mert kétség nélkül megbírunk azzal;
32
Mindazáltal a férfiak, akik felmentek vala vele, azt mondják vala: Nem mehetünk fel az ellen a nép ellen, mert erősebb az nálunknál."


Hogy miért jutott ez eszembe? A kémek elmondták, hogy az áldás az megvan, az ott van, de a városok erősek , az ott lakók erősek , sőt még Anák fiai is ott vannak. Tehát ahhoz, hogy az áldáshoz jussanak , ahhoz bizony át kellene menniük egy-két nehézségen ,ami ijesztőnek tűnik. A mi életünkben is vannak erős városok, erős emberek, bajok , gondok, amelyek megijesztenek , elriasztanak minket azoktól az áldásoktól, amelyeket Isten megígért nekünk . Ez lehet egy ingyenkonyha , egy áramkikapcsolás, betegség, a hétköznapok nehézségei. Olvassuk tovább , hogy Mózes közbenjárására Isten megkegyelmezett a népnek, de az áldást nem vehették el, csak Káleb, aki kétség nélkül elhitte, hogy megbírkóznak az erősségekkel , és bejutnak az ígéret földjére.

Az igazak tudják a szívükben hogy milyen áldást ígért Isten Csaba , érje őket, minket bármilyen nehézség , csak vigyázzunk a kémekkel :) és ne forduljunk vissza Egyiptomba.

Ani



Nem elérhető Csaba

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 12673
  • Nem: Férfi
Válasz #66 Dátum: 2016. Január 10. - 22:06:51
Zoli annyit tudnék mondani, hogy színtén hatalmas különbség van az között, amikor az Isten emberei kapnak áldást, s abból mások is részesedhetnek ( lásd, a vizek fakasztása) és a között, amikor a pogányt a lelkiismerete indítja arra, hogy a feleslegéből, ÖNKÉT akár a bajbajutott keresztyének felé is szolgáljon.
Ha megszüntetjük az ember erkölcsi felelősségének szerepét az ige által, akkor Istenből és a teremtett világból egy bábművész és a bábszínház giccses kapcsolatát kreáljuk, ahol Isten szálakon rángatja a teremtményeit saját kénye és kedve szerint. Az élet színpadán így látszólag mindenki szerepel, csak éppen nem él...
A keresztyén álláspont, miszerint a világi Istentől származó szívfelindítás nélkül nem képes segíteni másokon, a Biblia megcsufolása.
A vallási fanatizmus, amely kiiktatja az embert, s mindent Isten számlájára igyekszik írni minden esetben rossz, akár a keresztyénségről, akár az iszlámról beszélünk.
Az iszlám követői ép ilyen alapon nem tisztelik az európai befogadóikat, ahogy a keresztyének nem tisztelik a világi segítőiket.
Amikor az európai ember jót tesz a muzulmánnal, azt egyszerűen Allah legyőzhetetlen erejének és áldásának tekinti, a "hitetlen kutya" pedig nem tett mást, mint a kötelességét teljesítette.
A keresztyén gőg,ugyanilyen visszataszító, amikor Isten áldásának tekintve átnéz az emberen, aki nem más, mint egy felindított szívű eszköz Isten kezében.
Ezzel szemben az ige a pogány ember működésre képes lelkiismeretéről beszél, melyet Jézus Máté evangéliuma 25. fejezetében maga is üdvösséget szerző tényezőként jelöl meg.
« Utoljára szerkesztve: 2016. Január 10. - 22:14:53 írta Csaba »

'A szeretet nem keresi a maga hasznát...'
1Kor. 13


Nem elérhető Csaba

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 12673
  • Nem: Férfi
Válasz #67 Dátum: 2016. Január 10. - 22:08:16
Kedves Ani!
Köszönöm a válaszod.
Izrael tekintetében teljesen egyetértek veled.
Izrael egy nagyon konkrét igéretet kapott, az áldás valóban elkészítve várta őket.
Egyetlen feladatuk volt elvenni erőszakkal,embert ölve.
Ehhez tényleg gyávának bizonyúlt Izrael.
Isten kegyelméből az Újszövetségben nem kell gyilkolnunk Isten áldásaiért.
Ennek ellenére valóban bizonyulhatunk gyávának el venni valamit.
Lehet, hogy igazad van, s van aki gyáva ahhoz, hogy az ingyenkonyhában Isten áldását felismerje és elvegye.

'A szeretet nem keresi a maga hasznát...'
1Kor. 13


Nem elérhető Zoltan

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3290
  • Nem: Férfi
Válasz #68 Dátum: 2016. Január 11. - 03:51:09
Ha valaki jót tesz velem, vagy valaki által áldásban részesülök, vagy gonviselésben, nem kell át nézek az embren, én sose tenném, de kell lássam,  hogy a hátérben Isten gondviselése cselekvése van, még akkor is ha az az ember a lelkiismerete által, szánalomból, vagy szeretetből, rokoni kapcsolat okán, vagy akár kötelesség tudatból, tudatlanságból, vagy bármilyen okbók is cselekedet.

Mert máskép mi értelme volna Istennek bármiért is hálát adni. Ha nem Ő az, aki cselekszik, hanem én, vagy a szomszéd, - tehát az ember …
Mi értelme van  annak az imának amit az Úr tanított:

“… Minden napi kenyerünket ad meg nékünk ma …” – te kaptál valaha is Istentől kenyeret …?

A Bibliában sokszor olvasuk  azt, hogy “Isten felindítá”,  “Isten arra indította” – legtöbször  a hitetleneket, hogy segítsenek isten népén, vagy  “Isten kedvessé tette” ,  isten gyermekeit azok előt akik idegenek voltak, abból az akból hogy segitséget kapjanak. Mert Isten  az aki cselekszik.

Azért mert tudatában vagyonk Isten cselekvésének, nem kell tiszteletlennek lenni azok iránt akik által történik, még ha azok világiak.

Hogy a muszlim, Isten kezének lát dolgokat, az az ő dolga, s hitük,  de viszont szomorú módon a keresztyének sajnos egyre inkább nem látják és elfelejtik, hogy Isten az aki cselekszik, elfelejtenek vagy egyszerüen nem adnak hálát, mert  szinte mindent maguknak tulajdonítanak, saját erejüknek, és a saját kezeiknek tulajdonítaják aldásaikat, az embernek és nem Istennek ... 
« Utoljára szerkesztve: 2016. Január 11. - 03:54:51 írta Zoltan »

Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez;
Mert ő tőle, ő általa és ő reá nézve vannak mindenek. Övé a dicsőség mindörökké.


Nem elérhető Virág

  • Technikai adminisztrátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4591
  • Nem: Nő
Válasz #69 Dátum: 2016. Január 11. - 05:02:29
Egy újabb kérdés merült fel bennem.
Ha Isten ilyen jellegű gondoskodást ígért az övéinek, s közben ugyan ezt kapják a hitetlenek is, akkor a Biblia ígérete általános, s nem az igazak a címzettek?

Szerintem nem általánosak, egyformák az ígéretek a gondoskodásról a hívők és világiak felé. Van olyan ígéret, ami mindenkit érint, pl:

"Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket, hogy így mennyei Atyátoknak fiai legyetek, mert ő felhozza napját gonoszokra és jókra, és esőt ad igazaknak és hamisaknak." Mt 5:44-45


"Amikor az Úr megérezte a kedves illatot, ezt mondta magában az Úr: Nem átkozom meg többé a földet az ember miatt, bár gonosz az ember szívének szándéka ifjúságától fogva, és nem irtok ki többé minden élőt, ahogyan most cselekedtem. Amíg csak föld lesz, nem szűnik meg a vetés és az aratás, a hideg és a meleg, a nyár és a tél, a nappal és az éjszaka." 1 Móz 8:21-22

Ez nemcsak egy ígéret, hanem szövetség is, amit Isten kötött az emberiséggel:

"Ezt mondja az Úr: Ha érvénytelenné tudjátok tenni a nappalra és éjszakára vonatkozó szövetségemet úgy, hogy ne legyen nappal és éjszaka a maga idejében, akkor válik érvénytelenné szolgámmal, Dáviddal kötött szövetségem is úgy, hogy nem lesz fia, aki a trónján uralkodjék; meg szolgáimmal, a lévita papokkal kötött szövetségem is." Jer 33:21-22

(Itt csak a nappal és éjszaka váltakozása van megemlítve.)

Bár van egy ilyen ígéret és szövetség, hogy amíg a föld meglesz, lesz vetés és aratás is, és ez érint minden a földön élő embert, úgy gondolom, hogy ez egy általános ígéret, a föld termőereje megmarad végig. Ugyanakkor ez nem magától értetődő ígéret minden egyes ember számára, hogy az Úr gondoskodni fog róla. Ennek ellenére sokszor megteszi ezt:

"Ő az előző nemzedékek során megengedte, hogy minden nép a maga útján járjon, bár nem hagyta magát bizonyság nélkül, mert jótevőtök volt, a mennyből esőt adott nektek és termést hozó időket, bőven adott nektek eledelt és szívbéli örömet." ApCsel 14:16-17

... de csak a hívők felé kötelezi el magát külön ígéretben arról, hogy nem hagyja őket éhezni, koldussá válni. Bár ez sem teljesen feltétel nélküli ígéret.


Szemeimet a hegyekre emelem, onnan jön az én segítségem. Zsolt 121:1


Nem elérhető Kamilla

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 5870
  • Nem: Nő
Válasz #70 Dátum: 2016. Január 11. - 06:27:52
Szerintem kicsit rosszul közelítjük meg a kérdést. A jótevés nem alternatíva, nem kell hozzá külön felindítás, ösztökélés, hanem tulajdonképpen parancs, és igazából természetesnek kellene lennie, magától értetődőnek.
Isten rendelkezett a szegények megsegítése felől, és ez nem visszavonható, érvényes mindenkor.

pl.
3Móz 23:22 
Mikor pedig földetek termését learatjátok: ne arasd le egészen a meződnek széleit, és az elhullott gabonafejeket fel ne szedd; a szegénynek és jövevénynek hagyd azokat. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.

5Móz 24:19-22 
Mikor learatod aratnivalódat a meződön, és ott felejtesz egy kévét a mezőn, ne menj vissza, hogy fölszedd. A jövevényé, árváé és özvegyé legyen az, hogy megáldjon téged az ÚR, a te Istened kezed minden munkájában.
Ha olajfád termését lerázod, ne szedd le, ami még utánad maradt. A jövevényé, árváé és özvegyé legyen az.
Ha szőlődet megszeded, ne böngészd le, ami utánad marad. A jövevényé, árváé és özvegyé legyen az.
Emlékezz vissza arra, hogy szolga voltál Egyiptom földjén. Ezért parancsolom neked azt, hogy így cselekedj
.

Akkoriban ez volt, nem pénz, mint manapság, de természetesen "átültethetőek" a mai korba ezek az Igék.

Mivel ez Isten rendelkezése, gondoskodása, ezért nem szégyen odamenni és mezgerélni. lsd. Ruth esetét :)
Aki ezért megalázza a szegényt, azt gondolom, hogy Teremtőjével "száll szembe"...

5Móz 15:11 
Mert a szegény nem fogy ki a földről, azért én parancsolom neked, mondván: Örömest nyisd meg kezedet a te szűkölködő és szegény atyádfiának a te földeden.

Márk 14:7
Mert a szegények mindenkor veletek lesznek, és amikor csak akarjátok, jót tehettek velük; de én nem leszek mindenkor veletek.

Amikor csak akarjátok, jót tehettek velük!
Tehát bizony, rajtunk múlik. Annál is inkább, mert kibúvóként hivatkozhatnánk arra, hogy nem hallotttuk, nem értettük Isten "felindítását"..
De Isten az Ő és Igéje ismeretét kívánja, és a hitet, engedelmességet. Tehát a felindítás az, hogy Isten szelleme eszünkbe juttatja ezeket a parancsolatokat, és Isten figyeli, engedelmesek vagyunk-e, attól függetlenül, hogy mit érzünk. (indíttatást :)  )
Nem az érzelmeink határoznak meg minket, hanem szellemben járunk.  :szelid:
Isten ezt mondta? Akkor ezt tesszük. Nem véletlenek a különböző élethelyzetek, amikben vagyunk. 

Máté 25:34-40 
Akkor ezt mondja a király a jobb keze felől állóknak: Gyertek, én Atyámnak áldottai, örököljétek azt az országot, amely számotokra készíttetett a világ teremtésétől fogva.
Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok engem,  mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok, fogoly voltam, és eljöttetek hozzám.
Akkor felelnek majd neki az igazak: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, és tápláltunk volna, vagy szomjaztál, és innod adtunk volna?
 Mikor láttuk, hogy jövevény voltál, és befogadtunk volna, vagy mezítelen voltál, és felruháztunk volna?
Mikor láttuk, hogy beteg vagy fogoly voltál, és hozzád mentünk volna?
A király pedig azt mondja majd nekik: Bizony mondom nektek, amennyiben megcselekedtétek ezt akár csak eggyel is az én legkisebb atyámfiai közül, énvelem cselekedtétek meg.


Préd 12:15-16 
Mindezt hallva ez a dolgok summája: Féld Istent, és tartsd meg parancsolatait, mert ez az ember legfőbb dolga!
Mert Isten minden cselekedetet megítél, minden titkos dologgal együtt, akár jó, akár gonosz az
.


     :2smitten:
« Utoljára szerkesztve: 2016. Január 11. - 06:36:59 írta Kamilla »

Az igazi Krisztus Jézus mindig az Atyára mutat, Őt emeli fel, és dicsőíti. Felé továbbítja a hódolatot, imádatot.


Nem elérhető Kamilla

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 5870
  • Nem: Nő
Válasz #71 Dátum: 2016. Január 11. - 06:48:29
Kedves Ani!
Köszönöm a válaszod.
Izrael tekintetében teljesen egyetértek veled.
Izrael egy nagyon konkrét igéretet kapott, az áldás valóban elkészítve várta őket.
Egyetlen feladatuk volt elvenni erőszakkal,embert ölve.
Ehhez tényleg gyávának bizonyúlt Izrael.
Isten kegyelméből az Újszövetségben nem kell gyilkolnunk Isten áldásaiért.
Ennek ellenére valóban bizonyulhatunk gyávának el venni valamit.
Lehet, hogy igazad van, s van aki gyáva ahhoz, hogy az ingyenkonyhában Isten áldását felismerje és elvegye.

Igen, nekünk nem testtel és vérrel van tusakodásunk. :)
Szerintem leginkább saját magunkkal kell megküzdenünk és győznünk, és ehhez ismernünk kell Istent, Atyánkat, és igéit, azt, hogy kik vagyunk Krisztusban, hogy mit is jelent kereszténynek = Krisztusinak lenni.

Az ingyenkonyha az ételen kívül is ad áldást, mert minden a javunkra van. Formálódik a jellemünk. Szerintem nem baj az, ha néha megalázottnak érezzük magunkat, mert lehet, hogy néha fel vagyunk fuvalkodva, anélkül, hogy észre vennénk.  :szelid:

Az igazi Krisztus Jézus mindig az Atyára mutat, Őt emeli fel, és dicsőíti. Felé továbbítja a hódolatot, imádatot.


Nem elérhető Csaba

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 12673
  • Nem: Férfi
Válasz #72 Dátum: 2016. Január 11. - 10:11:22
Mindenkinek köszönöm a gondolatait a témában, számomra tanulságos volt! :szelid:

Igazából, ha nagyon fanatikus keresztyén akarok lenni, akkor mindenre mondhatom, hogy az Isten áldása, mert Isten mindent képes a javunkra fordítani.

Mégis a Biblia van annyira konokul következetes, hogy különbséget képes tenni Isten áldása, nevelése,megtartása és fenyítése között.
Én úgy látom, hogy a keresztyének többsége erre nem képes.

Sajnálom, de nem félelemből, hanem az ige alapján vagyok képtelen egy megalázó helyzetet áldásnak nevezni.

Sok mindennek tekinthetném, nevelésnek, fenyítésnek egyaránt, de áldás gyanánt osztogatott jutalomnak nem, s nem is vagyok hajlandó birka módra beállni a sorba, hogy Isten áldásai és a nyomorúság közé egyenlőség jelet rakjak.

Hatalmas áldás beli ígéret lett volna Izrael számára, ha Kánaán olyan hely lett volna, ahol egy darab kenyér, egy pohár víz és némi nyelhető por
 várta volna nap,mint nap Izraelt.

Ezért az áldásért valószínűleg Jozsué sem jött volna tűzbe...

'A szeretet nem keresi a maga hasznát...'
1Kor. 13


Nem elérhető Zoltan

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3290
  • Nem: Férfi
Válasz #73 Dátum: 2016. Január 11. - 16:32:47
Kamilla
Itt nem az a kérdés, hogy mi az ember felelősége, hogy mit kéne tegyen egy keresztyén – (ha bár az ige azt is mondja, hogy maga az Úr az aki elkészíti és elénkbe hozza a jó cselekedeteket, nekünk azokban csak járnunk kéne)  - hanem arról van szó, hogy mit tesz Isten. Vagyis ha az Úr tett egy ígéretet, - még pedig, hogy Ő gondoskodik -  akkor azt megcselekszi, vagy rábízza azt, az emberekre vállalva azt, hogy ígérete semmivé lesz. Tehát Isten tett egy ígéretet amit nem tud betartani az emberek engedetlensége miatt?

Én úgy látom, a Bibliából, hogy ha az Úr tett egy ígéretet, azt Ő mindig betartotta.
 

Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez;
Mert ő tőle, ő általa és ő reá nézve vannak mindenek. Övé a dicsőség mindörökké.


Nem elérhető Zoltan

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3290
  • Nem: Férfi
Válasz #74 Dátum: 2016. Január 11. - 16:44:36
A legnagyobb áldás szerintem az mikor megtapasztaljuk Isten jelenlétét az életünkben, akár a szükségben akár a bövölködésben, akár betegségben akár egészségben.
Van aki a gazdagságot nem tudja áldásnak tekinteni, viszont más egy tál ételt is áldásnak vesz.
Izrael számára gondoskodás – tehát egy fajta áldás -  volt a pusztában a manna, de nem látták, nem tudtak hálásak lenni, és zúgolódtak. Persze az Ígéret földje volt az a még nagyobb áldás, amit ugyan úgy nem becsültek meg.

Ahhoz, hogy Isten népe áldásban részesüljön, engedelmeskednie kellett Istennek.
Jézus ugyan ezt mondja:

Mt 6:31-33
 Ne aggodalmaskodjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? vagy: Mit igyunk? vagy: Mivel ruházkodjunk?
Mert mind ezeket a pogányok kérdezik. Mert jól tudja a ti mennyei Atyátok, hogy mind ezekre szükségetek van.
Hanem keressétek először Istennek országát, és az ő igazságát; és ezek mind megadatnak néktek.

Ahhoz, hogy engem megáldjon Isten, vagy gondosgodjon rólam én kell engedelmeskedjem, én kell keressem Isten országát és nem más.

Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez;
Mert ő tőle, ő általa és ő reá nézve vannak mindenek. Övé a dicsőség mindörökké.