Szerző Téma: Szellemi vagyok, avagy testi?  (Megtekintve 3435 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető Csaba

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 12673
  • Nem: Férfi
Dátum: 2017. Június 11. - 12:14:51
Gábor topicját olvasva, elgondolkodtatott a "testi(es) keresztyénség "-fogalma.
Ha a szóbanforgó igehírdetés végkövetkeztetését nézem, akkor Jézus Krisztus által, Isten a testi(es) keresztyéneket is szereti.

Aztán elgondolkodtatott az igehírdető által definiált fogalmak tartalma:

- A szellemi hívők csoportja akik komolyan, életük odaszánásával és a világgal való szakításukkal követik Urunkat.
-A testies hívők akik csupán jólétre, áldásokra vágynak áhítoznak és igazából Krisztus nem, csak áldásai kell nekik.

Ez picit összezavart!

Hogy szeretné Krisztus által Isten azokat, akiknek valójában Krisztus nem kell?!

Miként lehet valakire keresztyénként tekinteni, ha Krisztusból csak az áldásokra tart igényt?

A bennem kavargó kérdések közül a következő önmagamhoz szólt:
Szelleminek, testinek, vagy mindkettőnek érzem a hitemet?

Őszíntén úgy érzem, hogy a hitem kettős természetű. A szellemi ígényeim mellett vannak testi kívánságaim is, s egyáltalán nem érzem magam rosszul attól, ha betöltésre találnak.
S mindjárt kijelenthetem azt is, hogy nem lelkendezek tőle, ha a testi kívánságaim nem teljesülnek. Nem mondom, hogy képtelen vagyok elviselni, de nem jelent örömöt, s ez az igazság.
Ugyanakkor nem a testi kívánságaim teljesűlését várom elsősorban Krisztustól.
Pál valahogy úgy fogalmazott, hogy " Ha csak ebben az életben reménykednék Krisztusban, minden embernél nyomorúltabb volnék."

Nem igazán díjazom azon szuper szellemi keresztyéneket, akik azt állítják magukról, hogy ők már a testet megfeszítették minden kívánságával együtt. Főleg gáz ez a kijelentés egy olyan ember szájából, aki egy-egy testies kívánság be nem teljesűlése után kifordúl önmagából...

Amúgy nagyon őszíntén úgy érzem, hogy Krisztus testében a feszűltségeket és a szakadásokat, mindig a szellemi keresztyének gerjesztik.
Egyszerűen önmagukat állítják követendő etalonnak hit, tanítás, gondolkodás és erkölcs tekintetében.

Aztán hamar megkapja a testies jelzőt az a testvér, aki ezen a "szent rostán" fennakad...

Röviden összefoglalva az esetek döntő többségében jól érzem magam a testemben és a testies mivoltomban, főként hogy még keresztyént nem láttam ezen gyarló állapota nélkül. :P

'A szeretet nem keresi a maga hasznát...'
1Kor. 13


Nem elérhető Gábor

  • Törzstag
  • *
  • Hozzászólások: 1466
  • Nem: Férfi
Válasz #1 Dátum: 2017. Június 11. - 14:51:00
Talán úgy tudnám megfogalmazni hogy adott két hívő, mindkettő üdvösséget nyer, megismerik Isten áldásait Krisztusban. Azonban az egyik magát Isten akarja napról napra megismerni, egyre engedelmesebb lesz, a szenvedések tüze pedig kiégeti a salakot belőle s Istent már önmagáért nem pedig áldásaiért szereti.

A másik hívő viszont megreked a fejlődésben, kiskorú marad a hitben, ráadásul azt hiszi sokkal különb laza stb mint azok a szenvedéseken átment hívők akiknek csak az Úrban van gyönyörűsége :)

Ami azt illeti és testiességen nem a szexualitást egyebeket értem hanem azt hogy pl a hívő életet világi módra éljük meg! Pl bulizó keresztényekről is hallani vagy a részegedjetek meg tépjetek be a szentlélektől mozgalom is van már...

Magyarán akik a világi dolgokat beviszik a gyülekezetbe s a hívő életük tele van világias dolgokkal...

Én nem szeretnék testi módon élni de egyáltalán nem tartom magamat szuperhívőnek, éppen ellenkezőleg! Hálát adok Istennek a kiválasztásért, hogy méltatott arra hogy elhívjon! :)



Nem elérhető Gábor

  • Törzstag
  • *
  • Hozzászólások: 1466
  • Nem: Férfi
Válasz #2 Dátum: 2017. Június 11. - 14:53:44
És Csaba nincs ellentmondás, mert Isten a testiesen gondolkodó hívőket is szereti! Pont azért mert bennük van a remény hogy idővel szellemivé lesznek! :)
Olvass Tozert, Spurgeont, Kálvint, Wesleyt és rájössz hogy életünk egy folyamat, amikor testies vagy gyermeki hívőböl felnőtt férfiúságra jutunk el! :)

Lótot is szerette hiszen saját angyalait küldte el érte az Úr hogy kimenekítse onnan ahol csak a bűn volt! :) Hiszem azt hogy Isten a testies HÍVŐKET is szereti, azért engedi meg a szenvedéseket stb az életükben... :)



Nem elérhető Csaba

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 12673
  • Nem: Férfi
Válasz #3 Dátum: 2017. Június 11. - 23:06:55
[valasz author=Gábor link=topic=926.msg83542#msg83542 date=1497185624]

[/valasz]

"És Csaba nincs ellentmondás, mert Isten a testiesen gondolkodó hívőket is szereti! Pont azért mert bennük van a remény hogy idővel szellemivé lesznek! "

Ezt úgy érted, hogy a testi hívő reménykedik abban, hogy idővel szellemivé válik?
« Utoljára szerkesztve: 2017. Június 11. - 23:08:01 írta Csaba »

'A szeretet nem keresi a maga hasznát...'
1Kor. 13


Nem elérhető Gábor

  • Törzstag
  • *
  • Hozzászólások: 1466
  • Nem: Férfi
Válasz #4 Dátum: 2017. Június 12. - 06:09:04
Nem Isten reménykedik benne hogy idővel szellemivé lesz az a gyermeke aki testies és keveri a világot a szent élettel!
S hogy ez milyen veszélyes azt a 3 Mózes 10-ben lehet olvasni, amikor Nádáb és Abihu idegen tűzzel áldozott az Úrnak amit Ő nem kért tőlük...
Idegen tűz az ha a világot belekeverjük a szent életbe s hívő életbe. Idegen tűz a mai emberi pszichológián alapuló tanítások, vagy a feminizmus bevitele pl a prédikációkba. Idegen tűz amikor világi szerelmes énekek mintájára írunk "hívő" dalokat... Így értem.

Nádáb és Abihu meghaltak mert a Törvény korszakában éltek, de mi akik a kegyelem korszakában élünk sokkal nagyobb kegyelmünk és szerencsénk van...Sok halott lenne egy-egy keresztény rockfesztiválon sajnos...ha ugyanaz az alapelv érvényesülne mint akkor...



Nem elérhető Csaba

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 12673
  • Nem: Férfi
Válasz #5 Dátum: 2017. Június 12. - 07:39:29
Gabi én nem ismerem.a reménykedő Istent, csak a mindent tudót.
A mindenható Isten és a reménykedés hogyan férnek meg egymással? :szelid:

'A szeretet nem keresi a maga hasznát...'
1Kor. 13


Nem elérhető Gábor

  • Törzstag
  • *
  • Hozzászólások: 1466
  • Nem: Férfi
Válasz #6 Dátum: 2017. Június 12. - 12:52:11
Hmmm ebben igazad van :) S ez egy hosszas teologiai disputa is lehetne a szabad akaratról. Mert ugye valaki saját akaratából marad a kiskorúságban annak minden nyűgével :)