Örömhír Fórum

Teológiai témakörök => Teológiai vitatémák => A témát indította: Virág - 2010. Július 29. - 12:31:01

Cím: A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Virág - 2010. Július 29. - 12:31:01
A sokféle keresztyén közösségben és felekezetben más és más módon vezetik a gyülekezeteket. Van amelyik közelít a biblikus egyházmodellhez, de van, amelyik köszönő viszonyban sincs vele. Ebben a topicban lehet megbeszélni, mi lenne a követendő példa, hogyan kellene a gyülekezeteknek felépülniük és milyen lenne az ideális egyházkormányzás.
Cím: Re: Egyházmodellek
Írta: Csaba - 2010. December 18. - 18:01:53
Jééé, mióta van ilyen topic? :2funny:
Cím: Re:Egyházmodellek
Írta: Virág - 2010. December 18. - 18:12:30
Nagyon vicces :gunyol2
 :2smitten:
Több, mint egy éve megvan ez a topic, már a fórum legelső formájában is megtalálható volt, amikor még a forumx.hu oldalon voltunk.

Ha már így felélesztetted a topicot, nem írnád le néhány gondolatodat a témában?  :szelid:
Cím: Re:Egyházmodellek
Írta: Csaba - 2010. December 18. - 18:28:39
Deee csak előbb körbe nézek a fórúmon! Be-be-beee!
:2smitten:
Cím: Re:Egyházmodellek
Írta: Virág - 2010. December 18. - 18:33:35
 :hi  :2smitten:
Cím: Re:Egyházmodellek
Írta: Ambrus - 2010. December 18. - 18:33:59
Talán jobb megközelítés, illetve pontosabb a fogalmazás, ha felekezetmodelleket mondunk az egyházmodellek helyett. Egyetlen egyház van, akiért Jézus visszajön. Jézus a saját egyházán őrködik,azt Jézus hozta létre. Amikor a katolicizmus azt hirdeti, hogy a pápa a gyülekezet feje, akkor egy torz szörnyszülöttet hirdet, aminek két feje van. Jézus egyházának nincs földi helytartója, a földi trónusa üres. Ember nem tud tenni Krisztus egyháza ellen, nem tudja szétszakítani, sem megszüntetni, sem létrehozni.
A hierarchia, földi, politikusi találmány. Nem kell, hogy Krisztus egyházán püspök, vagy pápa őrködjön - nem elég nekünk Jézus? Gyülekezeti kérdésben dönt a gyülekezet az Ige alapján. Ha rosszul dönt, majd Isten helyrehozza, nem kell megijedni. Kellenek olyan presbiterek, akiknek a Szentlélek megadta az Ige magyarázásának a tudományát, és az adott kérdésben el tudják mondani, hogy az Ige mit tanít arról. A gyülekezet pedig dönt. Persze, ehhez olyan gyülekezeti tagok kellenek, akik elhívottak, nem pedig az egyházadó megfizetése alapján gyülekezeti taggá avanzsált pogányok. A gyülekezeti tagokat pedig tanítani kell, nem pedig mesterségesen csecsemő állapotában, tejen tartani.
Azt mondják, az egyház egy hajó, amelyik úszik a pogányok tengerén.  Addig nincs baj, amíg egy hajó meg nem telik vízzel. Adott a kérdés: Most hol tartunk? Van-e még a református egyháznak víz fölötti része? Ki merik-e merni a hajóból a vizet, vagy inkább hagyják,, hogy elsüllyedjen? Fel meri-e vállalni valaki, hogy a gyülekezetében mondjuk csak négy hitvalló életet élő gyülekezeti tag van, vagy inkább szemet hunynak a pogányoktól beszedett pénz leplével?
A kérdés nem itt van ám igazán: Vajon, ha jól belegondolunk - amikor Jézus eljön az egyházáért, azt fogja-e nézni, hogy ki gyülekezeti tag, ki fizette be az éves adóját, vagy azt, hogy ki tartozik az ő testébe, az ő egyházába? Ez megint hozza a következő kérdést: Vajon ezt a tudós püspökök, teológiai professzorok nem tudják? Vagy nem hiszik? Vagy mi van? Miben reménykednek? Tartok tőle, hogy amit Jézus mondott, hogy lesz majd sírás és fogcsikorgatás - hirtelen valóra válik...
Ha ezen elv alapján szemléljük a felekezeteket, akkor látjuk a lényeget.
Cím: Re:Egyházmodellek
Írta: Csaba - 2010. December 18. - 18:41:35
Aszem párszor már boncolgattuk ezt a témát más topicban, azért lepődtem meg a topic címén! :)

Én úgy vélem, hogy a Biblikus egyházmodellnek több lényeges pontja van.
Talán a legfontosabb az ige szerinti vezetés a lelkész, presbiter, presbiterek személye.
A hitvalló gyülekezet megléte. Ezek egyűttállása esetén működhet az egészséges egyházfegyelem, amely sok más tényezőt is meghatározhat. Többek között a "szellemben és igazságban" történő imádat rendjét, a karizmák igei használatát, a diakóniát és egyéb tényezők mellett a hiteles evangélizácíó biztositását!
Hát egy szuszra ennyi, így már ez a topic sem üres! :hehe:
Cím: Re:
Írta: Csaba - 2010. December 18. - 18:52:32
Ja Ambrus tesó beelőzött, így már amúgy sem lenne üres!
Az az igazság, hogy amiről Ambrus beszél az nem csak Református probléma!
Sajnos a legtöbb felekezetnél a "mennyiség"-elve érvényesűl, s így a felekezetek felhígúlnak.
Persze ez Krisztus testét nem befolyásolja, de a tíszta hitéletet még is megnehezítí. Példáúl az Úrvacsorai asztalközösségben elég gáz lehet egyűtt lenni úgy valakivel, hogy tudjuk róla, hogy csak egy "napi teendőként" kezeli... Aztán robog vissza a világba.
Cím: Re:Egyházmodellek
Írta: Ambrus - 2010. December 18. - 18:59:07
Bizony, nagyon lényeges kérdés, az Úrvacsorában való közösségvállalás. Majd egyszer erről is beszélek részletesen. A gyülekezetünk az igaz és a hamis egyház között hasonlóképpen tesz különbséget, amit te írtál Csaba testvér:

Jézus egyházának három jellemzője:
-   többre tartja az Igét minden egyházi rendeletnél
-   a sákramentumokat rendeltetésszerűen szolgáltatja ki
-   felkarolja és pásztorolja a hívőket, az egyházfegyelmet gyakorolja

A hamis egyház:
        - az emberi rendeleteket többre tartja,
         - a sákramentumokat nem igeszerűen osztja ki,
         - üldözi a szenteket

Cím: Re:Egyházmodellek
Írta: Csaba - 2010. December 18. - 21:15:48
Aszem ezt is elfogadhatónak találom! :2funny:
Cím: Re:Egyházmodellek
Írta: Virág - 2010. December 18. - 21:41:32
Aszem párszor már boncolgattuk ezt a témát más topicban, azért lepődtem meg a topic címén! :)

Azt hiszem, igazad van, tényleg van szó már máshol is erről. Bocsi  v16
Cím: Re:Egyházmodellek
Írta: Ambrus - 2011. Január 02. - 17:37:53
Sok kérdés felvetődik, látva a mai ökumenikus törekvéseket. E törekvés alapját kell megvizsgálni ahhoz, hogy mindezeket tisztán lássuk. Először is el kellene tudnunk döntenünk, hogy vajon az Atya meghallgatta-e Jézus Főpapi imáját, és teljesítette-e? Konkrétan kiemelném azt az Igét, amire az ökumenikusok hivatkoznak:

János 17;11.  És nem vagyok többé e világon, de ők a világon vannak, én pedig te hozzád megyek. Szent Atyám, tartsd meg őket a te nevedben, a kiket nékem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi!  (Az ökumenében ez Ige utolsó szavaira hivatkoznak, a többit lehagyják: ..."egyek legyenek" - mondván itt a parancs az egységre törekvésre)

Kikről beszél itt Jézus?

6.  Megjelentettem a te nevedet az embereknek, a kiket e világból nékem adtál: tiéid valának, és nékem adtad azokat, és a te beszédedet megtartották.
7.  Most tudták meg, hogy mindaz te tőled van, a mit nékem adtál:
8.  Mert ama beszédeket, a melyeket nékem adtál, ő nékik adtam; és ők befogadták, és igazán megismerték, hogy én tőled jöttem ki, és elhitték, hogy te küldtél engem.
9.  Én ezekért könyörgök: nem a világért könyörgök, hanem azokért, a kiket nékem adtál, mert a tiéid. 10.  És az enyémek mind a tiéid, és a tiéid az enyémek: és megdicsőíttetem ő bennök.

Jézus azokról beszél, akiket az Atya neki adott, és akik alkotják majd az ő Egyházát. Kitől kéri Jézus az Egyház egységét? Az Atyától!
Vajon az Atya teljesítette-e Jézus kérését?
Ha valaki elolvassa az egész fejezetet, akkor csak egyetlen válasz lehetséges, hogy IGEN.

Ugyanis Jézus énekelve ment a Gecsemáné (gat sömanije=olajprés kertje) kertjébe innen. Jézus énekelt, mert tudta, hogy az Atya megadta neki ezt a kérést.

Akkor térjünk vissza az ökumené gondolatának az eredetéhez: Ha úgy gondolják az emberek, hogy az Egyház egységét helyre kell állítani, akkor ezzel azt állítják, hogy az Atya nem teljesítette a Fiú kérését! Ugyanakkor a teljes tudatlanságról tesznek tanúbizonyságot, mert ezek szerint nem tudják, hogy az Egyház az soha nem szakadt, mindig egyetlen volt, és az egység fölött maga az Úr áll őrt! Nem szakadt amikor Konstantinápoly és Róma elvált egymástól - az nem volt más, mint politika. Az Egyházhoz nincs közük a pápáknak.

Isten Egyháza nem szakadt, annak egységének a "helyreállításán" az embernek nem kell munkálkodni. 
Cím: Re:Egyházmodellek
Írta: Csaba - 2011. Január 02. - 21:08:37
Hát ökomenikus vonatkozásban nincs is szűkség egységre, sem helyreállításra!
Ha az egyháztörténelmet vizsgáljuk az első igazi helyreállítás az apostoli őskeresztyén egyház volt, valóságosan az Úr Jézus Krisztusra mutatva. Amennyiben ugrunk "pár" évszázadot az egyháztörténelemben, azt tapasztalhatjuk, hogy a Reformácíó egy újabb Istentől rendelt Helyreállítási szolgálat volt, amely kihatott Krisztus testének hitéletére a közösség egységére, az Istentisztelet formájára, az egyházfegyelemre, a tanításra, röviden az egyházmodellre.
Ma Krisztus testének tagjai különböző felekezetekben várja az elragadtatást, nem egyszer egymástól elszigetelődve,  a felekezeti dogmáktól befolyásolva,  egymással ellenségeskedve...
Az emberi rész ma sem több, mint az apostoli, vagy reformátori időkben!
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Ambrus - 2011. Január 02. - 21:28:47
Hm. Ezekkel egyetértek, bár ezt lehetne tovább pontosítani, egy jó kis beszélgetés keretében. Mire is gondolok? Amikor a reformátor ősök színre léptek, az ellenük felhozott vádakkal szemben nem valami újat hirdettek, hanem a régit. Azok, akik az Igének engedelmeskedtek, azok elszeparálódtak az engedetlenektől. A pápizmus maradt, ők nem lettek helyreállítva, és ma sincsenek helyreállítva. Azt is tudjuk, hogy miért nem, mert be kell teljesednie az Írásoknak. Ebben az értelemben nem lehet helyreállítani azt, ami soha el sem romlott - más "zsák" az, hogy az emberek merre mentek? Az irányt lehet helyesbíteni, a tévelygőket, akiket lehet, (akik közülük választottak) azokat lehet a helyes útra téríteni, ebben lehet helyreállítás. A katolicizmust nem lehet az Igére nézve helyreállítani, mert a katolicizmus meg fog maradni a végső itéletre, de ki lehet onnan téríteni a helyes irányba embereket, ami helyreállítás.
Ezért mondom, hogy két vonatkoztatásban használtuk a helyreállítás fogalmát, amit tényleg élő beszélgetéssel tudunk teljesen pontosítani.  Így pontosítanám az általam használt területet - az Isten üdvterve, beleértve az ő egyházát - nem sérül. Ugyanis arra nincs az embernek ráhatása. Azt az ember nem tudja sem elrontani, sem helyreállítani. Mindazokban, amelyekben pedig te használtad, amelyet nagyon jól látsz, a hitélet, egyházfegyelem, stb vonatkozásában - abban valamennyien ügyködünk, és ügyködnünk kötelező.
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Csaba - 2011. Január 02. - 22:27:43
Akkor ezt most tisztáztuk is! :)

Krisztus testét nem tudjuk megváltoztatni, mert azt a választottak alkotják! Hamis felekezetekből nem tudunk az ökumené nevében igaz felekezeteket kreálni, mert azok nem tartóznak az egyházba!
".,mert mi szövetsége van igazságnak és hamisságnak?"
Egyet értünk, az Istentől származó helyreállításnak nem az egyesűlés, hanem az elkülönűlés az alapgondolata és feladata!
"Sok egyéb beszéddel is buzgón kéri és inti vala őket, mondván: Szakasszátok el magatokat e gonosz nemzetségtől!"
Acs. 2:40
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Ambrus - 2011. Január 03. - 05:07:16
Szinte el sem hiszem, hogy lehet beszélgetni vmosoly9 Ráadásul, hogy le merted írni a ma már azonnali felzúdulást kiváltó szavakat:
"Egyet értünk, az Istentől származó helyreállításnak nem az egyesűlés, hanem az elkülönűlés az alapgondolata és feladata!"
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Csaba - 2011. Január 03. - 10:53:26
Szeretett Testvérem a Krisztusban!

Amikor az Úr az Ő végtelen kegyelméből elhívott a Keresztyén Helyreállítás szolgálatába, egy gondolatsort helyezett a szívemre a feladattal kapcsolatban: "... célunk Krisztus testének kiábrázolása, amár meglévő gyülekezetekben..."

Ez a kiábrázolás nem történhet meg másként, mint az elkülönűlés által!

Néhai Attila testvérünknek is ez volt a szívére helyezve, a néki adatott bölcseség szerínt igyekezett a tanításaival különbséget tenni, az egyházi hagyomány és a biblia kinyílatkoztatásai között.

Én úgy vélem, nem csak a "Szent hagyományok", hanem a modern kori, humanista teológiai írányzatok is Krisztus testének ellenében tevékenykednek, elhitetve az embert, hogy megválthatja önmagát a saját döntései által.
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Virág - 2011. Január 03. - 11:12:00
Kedves Testvérek! Módosítottam a topic nevét, a korábbi Egyházmodellek névről A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek elnevezésre.

 :hi
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Csaba - 2011. Január 03. - 11:45:37
Köszi! :2funny: :2smitten:
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Virág - 2011. Január 03. - 11:48:10
Szívesen!  lany3
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Csaba - 2012. Július 05. - 15:33:53
Ahogy ezt a topicot újraolvastam, picit elszomorodtam, hogy ezen a ponton Ambrus testvérünkkel megszakadt a párbeszéd! :(
Isten kegyelméből személyesen megismerhettem Ambrus felekezetének pécsi tagjait, a lelkészüket, sajnos Ambrust nem.
Jó ideig úgy gondoltam, hogy megtaláltam az Istentől rendelt helyemet közöttük, aztán jött egy nagyon negatív hatás
Magyarországon senkivel nem vállalnak közösséget, s nyíltan hírdetik:
"Aki a katolikus hitben marad, az elkárhozik..."
Annyira ellentmond ez a kálvinizmus általuk vallott öt pontjának, hogy az csak csuda!
Ha ugyanis Jézus üdvözit és nem az ismeret, s ha Jézus a Választottak MINDEN bűnéért meghalt, akkor az ilyen kijelentésekkel óvatosan kellene bánunk...
Igen, megint egy hibát találtam, ami lehetetlenné tette, hogy a Magyar Kálvinista Egyház tagja legyek, annak ellenére, hogy nagyon jól éreztem magam közöttük...
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: athanasius - 2012. Augusztus 01. - 09:21:05
Vajon ez a Magyarországi Református-Presbiteriánus Egyház? Melyik is a gyülekezete?
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Csaba - 2012. Augusztus 01. - 09:55:06
Szia Athanasius!
Jó hogy újra olvashatlak!
Ez a felekezet a Szalay Szilárd nevéhez fűződő Magyar Kálvinista Egyház. (MKE)
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Eca - 2012. Augusztus 01. - 14:37:17
Bocsánat Csaba, de a MKE amit az előbb említettél egyenlő a magyarországi Református Presbiteriánus Egyházzal???
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Csaba - 2012. Augusztus 01. - 15:51:19
Szia Eca! Nem, nem egyenlő! A presbiteriánusok Bagoly Gyula, Szőke Imre, Sikó Mihály szintén Református vonalon indúltak, Szalay testvéréktől függetlenül. Nagyon sok tantételt látnak azonos módon, de a MRPE és az MKE mégsem tudott testvér felekezetté válni. Számomra "vicces" dolgok ékelődtek közéjük, de ők ezeket a kérdéseket olyan szígorúan kezelik, hogy nem vállalnak közösséget egymással, azért a mennyekben biztos másként lészen! hehe
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Eca - 2012. Augusztus 01. - 16:18:25
Értem Csaba!
Csodálkoztam volna, de azért rákérdeztem ;) Egy kis ideig én is jártam a presbiteriánus egyházhoz, de választás elé állítottak, hogy vagy ők, vagy a ref. egyház. És választottam, (nem én, az Úr nem engedett el. Ott a helyem ahová Ő állított) Biztos tudja, hogy miért, azóta már én is sok mindent megértettem.
Biztos másként lesz oda fenn, és ez jó is így.
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Csaba - 2012. Augusztus 01. - 16:44:07
Az való igaz, hogy nem lehetünk egyidőben két gyülekezetnek a tagjai, s a választásra is szűkség van, de én azt biztos nem erőltetném. Isten úgyis indítja reá az embert, ha eljött az ideje. :szelid:
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Magduska - 2012. Augusztus 01. - 16:50:00
Az való igaz, hogy nem lehetünk egyidőben két gyülekezetnek a tagjai, s a választásra is szűkség van, de én azt biztos nem erőltetném. Isten úgyis indítja reá az embert, ha eljött az ideje. :szelid:

Úgy gondolod, hogy nem lehet valaki egyszerre református, és katolikus, meg baptista?

 :sherlock:
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Csaba - 2012. Augusztus 01. - 16:57:20
Nem, nem így gondolom! :)
Nem lehet egyszerre két hús-vér gyülekezetnek a tagja.
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Eca - 2012. Augusztus 01. - 16:59:25
Értem Csaba.
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Magduska - 2012. Augusztus 01. - 17:08:10
Nem, nem így gondolom! :)
Nem lehet egyszerre két hús-vér gyülekezetnek a tagja.

Na és aki ingázik?

 :2funny:
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Eca - 2012. Augusztus 01. - 17:18:07
Voltam én is ingázó, de ezt nem tudod sokáig csinálni. :)
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Csaba - 2012. Augusztus 01. - 17:18:22
Az nem tag sem itt, sem ott!
Hogyan gyakorolja pl. az egyházfegyelmet?
Az más lapra tartozik, ha valaki xy gyülekezet tagja és érdeklődésből, testvéri szeretetből, szolgálati elhívásból ellátogat más gyülekezetekbe időnként. Bár azt azért lássuk be, hogy az nem normális dolog, ha egy református beűl a katolikus misére...
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Magduska - 2012. Augusztus 01. - 17:21:42
Bocsánat az ingázást nem a gyülekezetek között értettem, hanem a lakóhely és a munkahely között
 roll

De a katolikust azért említettem mert erről pl, írt valaki régebben, máshol és a véleményem megint megegyezett a tiéddel kedves Csaba.

ez pedig nálam ritka tünemény, de itt elég sűrűn ismétlődik
 :int2:
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Eca - 2012. Augusztus 01. - 17:21:58
Egyértelmű amit írtál.

Magduska, te hogy gondoltad?
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Csaba - 2012. Augusztus 01. - 17:24:48
Ha valaki a lakóhelye és a munkahelye között ingázik, ott célszerű gyülekezetbe épűlnie, ahol aktívan részese lehet a közösségnek.
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Magduska - 2012. Augusztus 01. - 17:27:49
Igen, valóban!

 :angel:
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Magduska - 2012. Augusztus 01. - 17:30:48
Egyértelmű amit írtál.

Magduska, te hogy gondoltad?

Ahogy Csaba írja az elfogadható, de gyakorlati szinten még senkinél sem láttam, ezért csak elképzelésem van róla.

Például Pálék is ingáztak, meg mozgó kereszténységet kért tőlünk az Úr Jézus Krisztus.

Szóval még várom a tanítását  :angel:
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Csaba - 2012. Augusztus 01. - 17:33:16
Azért azt elmondanám, hogy vannak kivételes helyzetek, pl. amikor valaki több évre kűlföldre kerül a munkája miatt.
Ilyenkor viszont illendő kikérnie a saját gyülekezete véleményét, s ha lehetséges a segítségét, hogy kűlhonban befogadó gyülekezetre találjon, amíg ott tartózkodik. ;)
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Magduska - 2012. Augusztus 01. - 17:34:40
Ámen
Cím: A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: zsotza - 2013. Július 21. - 16:22:57
Azért azt elmondanám, hogy vannak kivételes helyzetek, pl. amikor valaki több évre kűlföldre kerül a munkája miatt.
Ilyenkor viszont illendő kikérnie a saját gyülekezete véleményét,
s ha lehetséges a segítségét, hogy kűlhonban befogadó gyülekezetre találjon, amíg ott tartózkodik. ;)

Ha  valaki  magyarként, Magyarországon  talál befogadó gyülekezetet,
az  nagyon  áldottnak  mondhatja  magát!
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Lucius - 2018. Augusztus 13. - 12:29:42
" ,.... Pál tanításának lényege az, hogy minden tagnak szüksége van a többire. Egyikünk sem független, nem létezhetünk egymás nélkül. Ezért nem mondhatjuk más hívőknek: "boldogulok én nélküled, nem érdekel, mi történik veled, lényeg, hogy nálam minden rendben van,"

... a fej Jézust jelképezi. Jézus sohasem mondaná az Ő teste legkevésbé fontos részének: "Nincs rád szükségem". Sőt, nagyon is szüksége van ránk, mert mi vagyunk az Ő teste, az eszköz, amit használ, hogy elvégezzen dolgokat ebben a világban. Mindig a leggyengébb tagok a legfontosabbak. Egyetlen külső testrész sem olyan érzékeny és sérülékeny tagja a testnek, mint a szem, mégsem fontosabb egyik sem a szemnél... 

Minden védelmet és tiszteletet megkap, nem azért mert erős, hanem azért, mert gyenge. Így kapcsolódnak tehát a tagok a testben. Az erősnek meg kell védenie a gyengét. Nem vehetjük semmibe, vagy hagyhatjuk figyelmen kívül a test egyetlen tagját sem. Ez életbevágóan fontos lecke... Szükségünk van egymásra, függünk egymástól, és mindannyiunknak tisztelnünk kell egymást...

Egyetlen beteg testrész kihatással van az egész test egészségére...

Feltétlenül meg kell értenünk, hogy szükségeink a kapcsolatainkon keresztül töltetnek be a testben.
Kol 2:19 "... ragaszkodván a Főhöz, Akiből az egész test, a kapcsok és kötelek által segedelmet vévén és egybeszerkesztetvén, nevekedik az Isten szerint való nevekedéssel."

A "kötél" egy elkötelezett szövetséges szeretet... Bármely házasság, amelyben a kötelezettség csak addig tart, amíg nincs feszültség, vagy probléma, hamar tönkremegy. tehát szükség van valamire, ami az embereket egybetartja a feszültségek és problémák ellenére. Mi lehet az? Ez a szövetségi elkötelezettség: egy mély, végleges, személyes elkötelezettség.

Szükségleteinket nem kizárólagosan a Fej tölti be, hanem a test kapcsainak és köteleinek a hálózata is, amely számtalan ponton és módon kapcsolódik a Fejhez. A Fej gondoskodik minden tag minden szükségéről, de a szükségek nem lesznek betöltve addig, amíg a tagok nincsenek megfelelő kapcsolatban egymással a Fejen keresztül.

Mivel a szellemi "táplálék" magunkhoz vétele kapcsokon és köteleken keresztül történik, nem mondhatjuk: Mindent, amire szükségem van, egyedül az Úrtól szerzem be". Az Úr nem ilyennek alkotta a testet. Ő úgy szerkesztette a testet, hogy sok szükségünket csak a test más tagjai legyenek képesek betölteni....

Sajnálom azokat az embereket, akik meglopják saját magukat a "testben való élet" örömeitől lázadásukkal és függetlenedésükkel. Ők elmulasztják a szeretetet, amit Isten Krisztus testének szervezetén keresztül közvetít... Ne kövesd el a hibát, amit oly sokan elkövettek, és azután magukra maradtak a test erőforrásai nélkül, holott nagy szükségük lenne rá. Ne mondd ezt: "Ha tragédia súlyt, majd megoldom egyedül! Ha már elért a nehézség, elkéstél azzal, hogy kapcsolatokat kezdj kiépíteni a gyülekezettel. Találd meg a helyedet már most, és építs ki szoros barátságot hívő társaiddal! Nemcsak neked van szükséged rájuk, hanem nekik is rád!...

Derek Prince könyve: " Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése " megvásárolható az online könyvesboltokban.
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Lucius - 2018. Augusztus 13. - 12:44:13
" .., Szilárd meggyőződésem, hogy a jelen korszak végén a Krisztus követőknek csak két csoportja lesz - nem két felekezet, hanem két csoport. Az egyik a menyasszony, a másik a parázna asszony.

Mi lesz a különbség kettőjük között?

Vízkeresztség? Nyelveken szólás? Nem hiszem. Hiszem, hogy a különbség a Jézus Krisztushoz való hűség lesz.

A menyasszony hűséges marad; a parázna asszonyt pedig eltérítik Jézushoz való hűségétől.

A Jelenések könyvében a parázna asszony és a menyasszony egymással szemben áll. Nem felekezeti hovatartozásuk vagy hitbéli tanaik különbözősége miatt, hanem a Jézus Krisztussal való kapcsolatuk miatt. Mindkét csoport formálódása előrehaladott állapotban van ma az egyházban. ... Vannak, akik azt tanácsolják, maradj meg a jelenlegi gyülekezetedben. Én magam nem tanácsolom sem azt, hogy menj, sem azt, hogy maradj. Az igehirdetőknek valójában nincs joguk ahhoz, hogy a hívőket ilyesmire utasítsák. Arról azért gondoskodj, hogy ne egy parázna gyülekezethez tartozz - mert sok gyülekezetben sokkal több a parázna jellem, mint a menyasszonyi hűség...

"Ama naphoz" közeledve egyre nagyobb a felelősségünk, hogy összejöjjünk, kihívásokat intézzünk egymás felé, jó cselekedetekre provokáljuk egymást. intsük egymást, és őrködjünk egymás fölött.

Hiszem, hogy a házi csoportoknak ezen a téren különleges jelentősége van. Itt tudjuk a legjobban bátorítani és inteni egymást. Egy nagy közösségben egy nagyon sok problémával küzdő, vagy egy a visszaesés határán lévő hívő könnyedén rejtve marad. Viszont egy 10-12 főből álló házi csoportban kevés dolog marad sokáig rejtve. Egy kis csoportban..., mélyebb dolgok kerülnek a felszínre. Véleményem szerint a házi csoport célja nem egy imaalkalom vagy bibliatanulmányozás megrendezése. Egy bibliatanulmány közben az emberek rejtve maradhatnak, az imaalkalmon az emberek gyönyörűséges imákat mondhatnak. De amikor mindannyian megnyílunk egymás felé, döntés előtt állunk. Tényleg szeretném, hogy az emberek ennyire jól megismerjenek engem? Vagy szeretném inkább magamon hagyni az álarcomat.?

A házi csoportokban a vallásos keresztények gyakran eljutnak arra a pontra, ahol nagy kísértést éreznek arra, hogy visszaforduljanak...
Aggaszt engem, hogy emberek éveken keresztül ülhetnek a gyülekezetben úgy, hogy közben komoly személyes problémákkal küzdenek, melyeket soha nem osztanak meg másokkal...

Részletek Derek Prince könyvéből: " Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése "
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Lucius - 2018. Augusztus 13. - 12:50:24

"Krisztus a fej ...
És Isten Őt (Jézust) tette mindenek felett való fővé az egyházban". Ef1,22

Ez az állítás nagyon határozott. Krisztus nem valami dolgoknak a feje, Ő minden dolgoknak a feje. A gyülekezetben Számára minden elérhető, és minden az Ő ellenőrzése alatt áll. Senki nem versenyezhet tekintélyével, az kizárólagosan Neki adatott.
Ha megnézzük Dániel 7. fejezetét és Jelenések 12-13. fejezetét, különböző vadállatokat látunk felbukkanni. Igen érdekes jellemzőjük, hogy mindegyikük sokfejű. Bizonyos értelemben szörnyek. Egy "lény" aminek biztosan nem lesz több feje, az Jézus Krisztus gyülekezet. Ő soha nem válik szörnnyé.

Megkockáztatom, hogy a döntő szellemi tényező, amellyel még szembe kell majd néznünk, az, hogy ki a gyülekezet feje... az emberi történelem végső harca éppen ezen tény körül forog majd. Az egyetemes gyülekezetnek csak egy feje van, és ez a Fej Jézus Krisztus...

Rengeteg problémát és sok csalódottságot láttam olyan próbálkozások eredményeként, amelyek a gyülekezetet földi irányítással akarták működtetni.Kelet-Afrikában voltam misszionárius, egy olyan misszióban, amelynek központja Torontó volt. Egy-egy megoldandó helyzet procedúrája végtelenül hosszúnak tűnt..., Mire mindezt végigjártuk, a cselekvés  lehetősége elúszott. A gyülekezet nem lesz az ördög egyenrangú ellenfele mindaddig, amíg rá nem ébredünk, hogy egyetlen központi irodánk van a mennyben. Minden hívőnek, szolgálónak, pásztornak joga van közvetlenül a központi irodához fordulni. ...,

Az én központi irodám a mennyben van, és nekem minden esetben oda kell fordulnom. Ha oda járok beszámolni, nem leszek elkeseredett, vagy zavarodott. .... Egy szabad (anya) gyülekezet szabad közösségeket hoz létre törvények, emberi szabályok, címek és hagyományok nélkül. Ennek következményei meghökkentőek!....

Részletek Derek Prince könyvéből: " Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése "
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Lucius - 2018. Augusztus 13. - 12:51:53
"..., A helyi gyülekezet elemi egysége    - a sejt

Egy helyi gyülekezet növekedése és fejlődése fázisokban történik.

"Mert ahol ketten vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben, én ott vagyok közöttük."Mt18,20
Hogy egy helyi gyülekezet kiinduló magját jól értelmezzük, nézzük meg ismét Mt. 18,20-at. Igazából szívesebben használom a szó szerinti fordítást:
"Ahova ketten vagy hárman egybe vezettettek az Én nevembe, ott vagyok Én is közöttük."

..., a Szentszellem az, aki egybevezeti (gyűjti) az embereket..., Ez alapkövetelmény: ketten vagy hárman, akik "egybevezettettek" Jézus nevébe, nem pedig Jézus nevében. Az "Én nevembe" kifejezés utal egy középpontra, amely körül az emberek összegyűlnek, Mi ez a középpont? Jézus neve. A Szent Szellem soha nem fog hívőket összegyűjteni más alapon. Más szóval, a Szent Szellem nem fog embereket tanok vagy gyülekezeti tagság köré gyűjteni...., Amikor egybevezettetünk és Jézus Krisztus nevébe összegyűlünk, tulajdonképpen Jézus Krisztus láthatatlan személye köré gyűlünk össze..., Jézus köré gyűlünk össze - nem egy emberi vezető vagy tan köré, nem tapasztalat köré, hanem egy Személy köré....

A helyi gyülekezet meghatározása

... Hadd ajánljam saját, elismerten radikális meghatározásomat...:

A helyi gyülekezet, az egyetemes gyülekezetnek egy adott helyen élő tagjai.

Nincsenek további kitételek. A helyi gyülekezethez soha nem kell csatlakoznod, mert az nem a te döntési jogod. Ha az egyetemes gyülekezet része vagy, (azaz elfogadtad Jézust Uradnak és Megváltódnak - megjegyzés: tőlem) úgy automatikusan, minden további kitételek nélkül tagja vagy városod helyi gyülekezetének is. Mint mondtam, ez nem rajtad áll. Az egyetemes gyülekezetre nézve egyetlen választási lehetőséged az, hogy személyes kapcsolatod legyen Jézussal. Ha ilyen kapcsolatban vagy, akkor az egyetemes gyülekezet tagja vagy. A dolog el van intézve...

Az Újszövetség egyszer sem beszél TÖBBES számban GYÜLEKEZETEKRŐL egy városban. Egy kis helyiségben mindig csak egy gyülekezet van. Másrészről nem beszél egyetlen egyes számú gyülekezetről egy tartományon belül. Egyetlen gyülekezet sem növekedhet olyan hatalmas szervezetté, amely különböző területeken élő embereket foglal magába... Ha az ember végigtekint a város gyülekezetein, lát baptistákat, reformátusokat, pünkösdieket. Látja a sok gyülekezetet, mindegyiket a saját vezetőjével. Állítom, Isten egyáltalán nem így nézi a képet. ... Csak népét látja egy városban. Tulajdonképpen különböző nyájakat (gyűléseket) lát, amelyek a város EGYETLEN gyülekezetét alkotják...

Nézzünk meg egy érdekes statisztikát az Újszövetségből. Az alábbiakban a GYÜLEKEZET szó különféle használatát látjuk:

Gyülekezet EGYES számban EGY városban ---  35-ször
Gyülekezetek TÖBBES számban EGY városban: ---  0-szor
Gyülekezet egyes számban egy háznál: --- 4-szer
Gyülekezetek többes számban egy tartományban: --36-szor
Gyülekezetek egyes számban egy tartományban: -- 0-szor
Gyülekezés (Efézus városában): -- 4-szer

A jelenlegi szokás egy városon belül a sok helyi gyülekezet, és mindegyik a saját vezetőjével. Azonban Isten eredeti rendje más: egy városban egy helyi gyülekezet, sok vezetővel...
Isten rendje a gyülekezet egysége (egyetlen gyülekezet) és abban egy több-személyes vezetőség... Az ember mégis a feje tetejére állította ezt a rendet és bevezette a "sok gyülekezet egy-egy vezetővel" elképzelést. Tanúként állítom, hogy választanunk és döntenünk kell: a gyülekezet vajon Isten látását vagy emberek látását követi életére és szerkezetére vonatkozóan? Bizonyságjelét látom annak, hogy bátor emberek számtalan városban felvállalják ezt a kihívást. Te felvállalod? "

Részletek Derek Prince könyvéből: " Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése "

Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Lucius - 2018. Augusztus 13. - 12:54:43
"Apostoli Csoportok és Vének: A Test Két Lába

Ha az igaz Gyülekezetet kívánjuk építeni, keményen kell ásnunk... Feltételezgetések, hagyományok, téves tanítások rétegeit kell eltávolítanunk, hogy tiszta alapot fektethessünk le...

Meglátásom szerint a Gyülekezetben kétféle vezetési forma működik. Az egyik a mozgó vezetőség - az apostoli csoportok. A másik a helyi vezetés - a presbiterek vagy vének csoportjai, mely egy többszemélyes vezetés. A vén szó jelentése Nyugaton nem nagyon ismert, viszont a Közel-Keleten és Afrkában kúltúráik alappillérei. A vének tanácsa egy mindig is létező vezetési forma volt. Isten népének is már évszázadok óta ilyen vezetési formája volt. Igazából én azt gondolom, hogy a vének tanácsa, mint vezetési forma a teremtésnél kezdődött és egészen a Jelenések könyvéig tart.

Az apostoli csoportok... munkájának az Újszövetség több figyelmet szentel, mint a presbitériumokénak. Mind a négy evangélium középpontjában egy Jézus által vezetett apostoli csoport áll.

A vezetőség ezen két egységének (egy mozgó és egy helyhez kötött egység) helyreállításában találja meg a gyülekezet a valóságos erőt, és az igazi rendet. Sajnos a Gyülekezet ezen fő elemeit igen kevesek értik meg.

Az apostoli csoportok és a presbitériumok fő jellemzője, hogy általános értelmezésükben többes számúak. Hosszasan kellene kutatnod az Újszövetséget ahhoz, hogy egy önállóan szolgáló apostolt találj. Véleményem szerint a presbitérium is mindig több emberből áll...

(A vezetői csoportok) .. mindegyike önálló (szuverén) a saját területén, de nem független... kölcsönösen függünk egymástól....

A minta (a bibliából kiderül) világos: apostolok neveznek ki véneket:

Apcs14.23 "Miután választottak nekik gyülekezetenként véneket, imádkozván böjtölésekkel egybe, ajánlják őket az Úrnak, kiben hittek. "

..., Ennek a kapcsolatnak a másik oldala az, hogy a vének küldenek ki apostolokat:

Apcs. 13.1-3 "voltak pedig Anthiókiában... Barnabás és Simeon és ... Luczius.... Mikor azok szolgáltak az Úrnak, és böjtöltek, monda a Szent Lélek: Válasszátok el nékem Barnabást és Saulust arra a munkára, amelyre elhívtam őket.. Akkor.... kezeiket rájuk vetették és elbocsáták őket."

A fent említett emberek az Antiókhiai gyülekezet elsőszámú vezetői voltak. Vénekként feladatuk volt - a Szent szellem vezetésével - kiküldeni Sault (Pált) és Barnabást. Pál és Barnabás ettől a ponttól voltak apostolok. Érdekes, hogy Pál nem volt apostol mindaddig, amíg..., ki nem küldték őt. ...., Az apostolok kineveznek véneket, a vének kiküldenek apostolokat - egyik csoport sem független egymástól.... Isten nem akarja, hogy bárki is teljesen független legyen. ..., Az apostolok a helyi gyülekezet tekintélye alá tartoznak. Nem a gyülekezet uralkodói, hanem az őket kiküldő gyülekezet képviselői voltak. ... Ők teljesítették a feladatot, ... azután visszatértek a helyi gyülekezetbe, hogy beszámoljanak arról, amit tettek. ... A helyi gyülekezet kiküld egy apostolt, aki... minden tevékenységéért elszámoltatható azok felé, akik őt a legjobban ismerik. Messzi utakra megy, mégis van egy lelki otthona, egy bázisa, ahol hűséggel törődnek vele. Nagy tekintéllyel munkálkodik, de mindig többedmagával, így testvérei folyamatosan korrigálhatják és alakíthatják őt. Az ilyen emberben meg lehet bízni...,

Néhány fontos különbség van az apostoli csoportok és a presbitérium szolgálati feladataiban és hatáskörében. Először is a vének egy adott helyiségen belül működnek. Ha a korintusi vének közül valaki Rómába költözik, nem válik automatikusan a római vének tanácsának tagjává. Viszont ha valaki apostol, akkor mindenhol az. Ez hasonlóan igaz más mobil szolgálatokra, prófétákra, tanítókra és evangélistákra. Az apostoli csoportok az egész test szolgálatában állnak, és az egész világ az ő egyházközösségük..., A vének rendelkeznek, kormányoznak és vezetik a közösség tagjait. Az apostoli csoportok támogatják őket, de fő törekvésük  Isten királyságának a határait kibővíteni...

Valójában, amit a következőkben olvastok egy bizonyos mozgalom - melyhez magam is csatlakoztam egy időre - kiértékelésének az eredménye. Ez a mozgalom végül olyannyira elferdültté vált, hogy elhatároltam magam tőle. Néhány leckét... megtanultam... megosztom veletek, hogy gyülekezetként tanuljunk hibáinkból:

Mondanivalóm leglényegesebb igazsága az, hogy a tekintélyről szóló helyes biblikus tanítást szükséges ellensúlyoznunk azokkal a biztonsági megkötésekkel, amelyeket a Biblia az emberi tekintély köré helyez.

Az egyetlen korlátlan tekintély (hatalom) Istené; minden más tekintély Isten által adott korlátokkal rendelkezik. ..., A probléma az, hogy a bukott ember... testi természetéből adódóan rossz indítékokkal, vagy törvénytelen módon vezet vagy mindkettő. Az eredmény rendszerint manipuláció vagy egyeduralom... (valószínűleg ezért) az Újszövetség bizonyos megkötéseket helyez a tekintélygyakorlásra.
Ezek közül az első.. a több személyes vezetés. Egyetlen személy sem mondhatja a másiknak: "Én vagyok az, akinek engedelmeskedned kell". ... Egy apostoli csapatban, egy elismert vezető a többieknél nagyobb személyes tekintéllyel rendelkezhet. Láthatóan Pál is vezette az ő apostoli csoportját, valakinek vezetnie kell a csapatot... Ez a pozíció azonban elsődlegesen tiszteleten és elismerésen nyugszik és nem lehet törvényesíteni vagy intézményesíteni, mint ahogyan azt a kereszténység már megtette.

A második megkötés... egy apostol nem tévedhet be egy gyülekezetbe csak úgy, ahol aztán kijelenti: " Na figyeljetek, én egy apostol vagyok, és ti azt teszitek, amit mondok nektek!" A véneknek joguk van kiállni és elmondani: "Mi vagyunk a felelősek azért, ami itt történik. Ha minket meggyőzöl, számíthatsz ránk, de semmiképpen ne minket megkerülve menj a nyájhoz!"
..., Földi szinten nincs emberi tekintély az apostoli csoportok és a presbitériumok (vének tanácsa) fölött. Átkutathatod az egész Szentírást, ilyenfajta tekintélyi szint után, de nem fogsz ilyet találni. Jézus kormányozza őket közvetlenül a mennyből, a Szent Szellem által. Az évszázadok során az emberek szinte kivétel nélkül mindig egyetlen személyt, vagy csoportot helyeztek az apostoli csoportok és a presbitériumok fölé, meghiúsítva így Jézus kormányzását... Tudod, amikor nem fogadjuk el Isten láthatatlan kormányát, és egy embert kérünk helyébe, akkor magát Istent utasítjuk el. (1 Sámuel 8,4-7)

..., A következő tényező, amit fel kell ismernünk, hogy a helyi gyülekezet helyi vezetőit az Ige mindig többes számban említi. Egyetlen olyan esetet sem találunk az Újszövetségben, ahol egy helyi gyülekezetet egyetlen ember, a pásztor vezette volna. Ez az elképzelés nem az Újszövetségből származik... teljes mértékben eltér minden elképzeléstől, amit az Újszövetség tanít a helyi vezetésről. Ehelyett az Újszövetség egy szolgálói csoport képét vázolja fel nekünk. Nézzünk példákat: " Miután pedig választottak nekik gyülekezetenként véneket..." (Apcsel 14,23) Figyeljük meg, hogy a gyülekezet egyes számban szerepel, míg a vének többes számban. Minden gyülekezetben voltak vének. Nem EGY vén, EGY pásztor, hanem vének minden gyülekezetben. Apcs. 20,17: "Pál magához hívatá a gyülekezet véneit" Nem a vént, nem a pásztort, a püspököt, hanem a gyülekezet véneit. Leghalványabb árnyékát sem találni olyan utalásnak, hogy egyetlen ember irányítaná a helyi gyülekezetet. Teljesen világos, hogy minden említett helyen egy többszemélyes vezetésről, vagyis vezetői csoportról van szó. .... isten népének pásztorlása olyan felelősségteljes munka, amely egy egész csoportot igényel....
... az apostol a lakóhelye szerinti gyülekezetben egy vén szerepét tölti be. Nem áll a többi vén fölött, hiszen a vének fölött nem áll sem személy, sem csoport. Ez egy nagyon fontos alapelv, s ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni. A vének a vezetők (a helyi gyülekezetben), és senki nem állhat felettük. Ha a vének felé kerül valaki, szükségszerűen fölötte is állnia kell valakinek, aki fölé szintén szükség lenne valakire, s így a végén elkerülhetetlenül egy bürokratikus rendszert kapunk.

..., Évekkel ezelőtt felismertem, hogy ha kezünkben is van az újszövetségi Gyülekezet terve, felépítéséhez gyakran nem áll rendelkezésünkre megfelelő építőanyag: igazi újszövetségi hívők! Ennek ellenére bízom Istenben, hogy Ő kimozdítja Krisztus testét, hogy az egyre inkább az Újszövetség által vázolt gyülekezetre hasonlítson. Semmiképpen nem adom fel!"

Részletek Derek Prince könyvéből: " Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése " A könyv megvásárolható még az online könyvesboltokban.
Áldottak vagytok! Üdvözlettel: Lucius

Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Kamilla - 2018. Augusztus 13. - 19:20:11
Szia Lucius

Tudsz működő példát írni erre a modellre?


                 vint
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Lucius - 2018. Augusztus 14. - 14:42:20
Szia Kamilla!

Van ilyen az országban is, de igazi ritkaság.
Én is ilyen gyülekezet tagja szeretnék lenni, azonban napjainkban csak igen kevés hívő látja ennek a jelentőségét. Így itt a környezetemben, Szombathelyen nemigen találok ehhez elhivatott társakat. Ha valaki itt él, és szeretne egy ilyen gyülekezet tagja lenni, örömmel venném, ha kapcsolatba lépne velem, velünk. Egyelőre csak 3-5-en vagyunk itt, akik ilyen gyülekezetet szeretnénk, és tudunk egymásról.

Csatolom egy ilyen gyülekezetben élő hazai presbiter írását alább a tapasztalatairól:

"A házankénti gyülekezés kezdeti tapasztalatai – Abonyi Sándor

Egy „intézményes karizmatikus gyülekezetből” történt kiválás után egy új úton indultunk el összegyülekezve házaknál, amihez eleinte külföldiektől kértük a tapasztalataik elmondását. Egy év alatt menet közben tanultunk meg sok mindent és eljutottunk valahova, amit látunk, hogy még messze nem a teljesség. Folyamatos megtisztulásban vagyunk és vágyunk arra, hogy az Úr valóságosan ott legyen a közösségben és keressük a növekedés útját is. Igyekszünk kialakítani egy új kapcsolatrendszert a térségben, Mo-on és külföldiekkel is. Mára már valami kialakult ezen a téren is.
Az összejövetelekről egy rövid áttekintést adva a következőt lehet elmondani. Az összejövetelek előtt többnyire semmi, előre megbeszélt “forgatókönyv – menetrend, program nincs”. Minden alkalom menet közben alakul és más jellegű. Így kialakulnak: közösségi jellegű, imádó-prófétai és tanítói jellegű stb. alkalmak. Néhány jellegzetesség a gyakorlatunkból, ami mások számára is hasznos lehet.

Igei szolgálat
Azt a fajta rendszeres, egy órás igei szolgálatokat, amik korábban voltak a gyülekezetben itt nem látjuk helyénvalónak, mert itt „interaktív közösség” van és nem “hallgatóság”. Most a házankénti összegyülekezésnél vagyunk hárman, akik a korábbi gyülekezetben szolgáltunk igével és most ellátjuk a hívőket “házifeladatokkal” (elolvasandó és meghallgatandó tanításokkal, tanítás sorozatokkal, elolvasandó könyvekkel célirányosan, személy szerint). Előfordul, hogy egy DVD-s tanítást közösen is megnézünk. Egyéni tanítási képzés folyik és egy-egy alkalomra többen hoznak igét, vagy kérdéseket, amiket megbeszélünk, értelmezünk az ige alapján. Én, mint legidősebb hívő és korábbi előljáró hagyom, hogy ha vannak mások, akik megmagyarázzák az igét, akkor hadd tegyék, hadd fejlődjön ebben mindenki. Olyanfajta vendég igei szolgálóink, mint korábban, eddig nem voltak, de nyitottak vagyunk erre is. Már többen jelezték, hogy meglátogatnának bennünket. Persze ilyen körben egy vendégszolgálat is interaktív kell, hogy legyen és nem közlő jellegű, mint az általában szokás.

Dicséret 
Három ember van, akik felváltva egy szál gitárral “vezetik” a dicsőítést. Igyekszünk megélni az igét, hogy “mindenkinek van zsoltára, igéje, kijelentése…” és ebből adódóan ösztönözzük, hogy mindenki úgy jöjjön az alkalmakra, hogy “mindenki hozzon valamit”. Ez alapján most a dicsőítés úgy alakult, hogy nem egyetlen tesó készül fel dalokkal, hanem többen hoznak (5-6-an) dalokat és azokat elénekeljük gitár kísérettel. Helye van annak is, ha ott helyben kap valaki a Szent Szellem által egy dalt, akkor azt is elénekeljük. 

Ima, kijelentés, prófétálás 
Minden alkalommal van ima a dicsőítéssel “össze-vegyítve” egy közös blokkban és ilyenkor figyelünk az Úrra és kijelentéseket veszünk, amiket utána elmondunk. 2-3 látás, kijelentés majdnem minden alkalommal van.

„Egymás” felé való szolgálat 
Bátorítani, vigasztalni, örömöt megosztani….erre egy-egy alkalommal 1-1,5 óra jut, hogy mindenki elmondja örömét, bánatát, problémáját és tanácsoljunk valamit, imádkozzunk érte, bátorítsuk. Ebben mindenki részt vesz. Ezt nagyon igénylik a testvérek és ez nagyon fontos, mert korábban ez teljesen hiányzott. Emiatt és a rendszeres étkezések miatt így az alkalmak 4-5 órásak.

Szellemi vezetés  
Nincs külön elkülönült vezetéség, végső soron a “vének” ott vannak a többiek között (1 Péter 5.1), és többiekkel egyeztetve születnek döntések. A kapott kijelentések, próféciák határozzák meg a folyamatos előrehaladás irányát és esetenként a megteendő lépéseket.

Egymás segítése 
Ez az a terület, ami drasztikusan megváltozott a korábbihoz viszonyítva- „egy család” vagyunk és ismerjük egymás szükségeit. Én pl. szereltem villanyt egy idős testvérnőnél vagy vettünk tüzelőt télire, akinek ez probléma volt és van aki bevásárolt nagy tételben  rászorulónak (alapvető élelmiszereket) stb. Az autókat úgy használjuk, mint a család, mindenki szükségére, egymást segítve. Nem fizetünk terembért, vendégszolgálókat és nagy költségigényű programok sincsenek, ezért „minden pénzünk megmarad”, amit korábban tizedre fizettünk. Ezt most magunkra, egymásra, a rászorultakra költjük, de támogatunk nem rászorultakat is; ha valaki rendszeres szolgál az autójával, akkor hozzájárulunk a vizsgáztatáshoz, vagy autócseréhez.

Adakozás 
Nem gyűjtünk tizedet, hanem mindenki a feleslegéből használ fel a szolgálathoz és egyénileg is támogatunk másokat, de van „közös pénzünk” is, amiből az elmúlt évben 2-szer is kirándultunk. Minden felesleget (bőséget felhasználunk, akinek van). Nem tized van, hanem, aki szükségben van, az többnyire csak kap, de aki bőségben van az pedig a bőségével szolgál, ami jóval több is lehet, mint a tized.
Közös étkezések, Úrvacsora 
Azért kezeltem ezt a kettőt együtt, mert nem lehet teljesen szétválasztani. Minden alkalommal van közös étkezés, az alkalom végén. Ez lehet „csak” egy pizzázás vagy szendvicsek, hidegtál, zsíros kenyér hagymával, de sokszor van teljes értékű meleg vacsora is, amikor az egész közösség együtt étkezik.
Ebbe beleilleszteni a korábbi „kis kocka kenyérből” és „gyűszűnyi” borból álló régi Úrvacsora gyakorlatot komikus lenne. Hamar elhagytuk a régi gyakorlatot és kerestük az Úrvacsora megélésének helyes igei gyakorlatát. Több idevonatkozó irodalmat áttanulmányoztunk és az igéből, valamint mások tapasztalataiból a következő gyakorlat alakult ki:
az Úrvacsora teljesen egyszerű módon egy lehetőség arra, hogy együtt elfogyasztva az ételt egy teljes értékű étkezés keretében, megosszuk javainkat egymás között és ilyen módon is betöltsük egymás szükségeit. Pál is ezekről beszél az Úrvacsora kapcsán a korinthusiaknak. Ilyen módon rendszeresen azok is jól tudnak lakni, akik esetleg szükségben vannak és maguknak sokszor nem engedhetnek meg egy kiadós étkezést.
A normál vacsora esetében egyszerűen megáldjuk az ételt az étkezés elején. Ha azanban eldöntjük, hogy most Úrvacsorázunk, akkor a vacsora megkezdésekor valamelyik férfi vagy a házigazda szolgál a többiek felé. A szokásos poharakba kitölti mindenkinek a bort vagy szőlőlevet. Az étkezés elején valaki hálát ad és megemlékezik Jézus kereszthaláláról: megtört testéről és kifolyt véréről. Megtörjük a kenyeret (egy darab, vagy egész szeletet tálcán körbeadva mindenki tör belőle) és az étkezés végén megemlékezve imában a megerősítjük az Úrral és az egymással való szövetséget egy pohár bor megivása által.
A kenyérrel és a borral megemlékezünk az étkezés keretében Jézus kereszthaláláról és megerősítjük a szövetséget vele és egymással. Ez az eddig kialakult gyakorlatunk és látásunk.

Az összejövetelekről 
Szerdánként vannak házankénti összejöveteleink du. 5-9, gyakorlatilag 3 helyen és szombatonként du. 4-9-ig együttesen. Körforgó jelleggel jövünk össze 6 háznál, nyáron együttesen az udvarokban is. Vannak „átjárások” a kisebb közösségek között és kisebb (3-4 fős) egyéb összejövetelek is ezeken felül. Pl. mi 4-en férfiak – „vének” – össze szoktunk jönni látásokat egyeztetni és javaslatokat előkészíteni a közösség részére, de a közösség dönt a mi javaslatunk alapján.
Voltak már bemerítéseink és most tervezünk ismét (kádban, nyilvános fürdőben megszervezve, ahogy sikerül). Ketten korábbi gyülekezetekből csatlakoztak hozzánk és vannak új megtértek is, akiktől elvárjuk a tejes odaszánást, a teljes megtérést annak nyilvánvaló jeleivel együtt. Nem a növekedés a célunk, hanem a biblikus keresztyén norma szintjének (minőség) megtartása és azt várjuk, hogy az Úr legyen az, aki „szaporítja a közösséget üdvözülőkkel”, amit látunk, hogy be is teljesít. Az újonnan bemerített és más közösségből jött emberekkel együtt a létszám egy év alatt közel kétszeresére nőtt. Mások is arról számolnak be, hogy az évenkénti megduplázódás teljesen természetes a házankénti gyülekezések esetében.

Új hívők
Több újjászületett embert merítettünk be az első évben. Egy fiatalasszony bemerített egy másik fiatalasszonyt és egy idős asszony egy másik idős asszonyt. Másik alkalommal egy kiránduláson vettünk részt és a végén a közösség jelenlétében spontán módon bemerítettünk  egy fiatalembert. A bemerítést fürdőkádban végeztük el, de más lehetőségekre is nyitottak vagyunk. Két ember csatlakozott hozzánk egy másik karizmatikus gyülekezetből. A közösségünkben elvárjuk mindenkitől, hogy teljesen elkötelezze magát Krisztus felé és mindenben engedelmeskedjenek a Szentírásnak. Nem célunk a gyülekezet mennyiségi növelése, hanem megélni egy valódi – minőségi – keresztyén életet és közösséget. Az Úrtól várjuk, hogy Ő növelje a gyülekezetet üdvözülőkkel és bizonyossá tette számunkra, hogy Ő ilyen módon működik. Így a közösségünk egy év alatt megduplázódott. Más házi gyülekezetekről szóló beszámolók is igazolják, hogy az ilyen mértékű növekedés természetes.
Elsősorban a megtéretlen családtagokat próbáljuk elérni a családi ház adta természetes környezet kihasználásával. Minden lehetőséget megragadunk, hogy elérjük és építsük a kapcsolatot a megtéretlen családtagokkal, hogy azok ismerjék meg a gyülekezetet: fizikai segítés, gitártanítás, esküvőbe való besegítés, kérésükre imádkozva értük stb. Ilymódon Krisztus jelen van a közösség családjainak életében.

Szellemi harc
Az első év során több alkalommal is megtapasztaltunk szellemi támadásokat és nehézségeket. Két-három hónapon keresztül az intézményes karizmatikus gyülekezetből való kijövetelünket követően, nagyon erős szellemi támadásaink voltak. A városunkban és a térségünkben mindenki ellenünk fordult a szervezett gyülekezet elhagyása miatt. Azt gondolhatták, hogy a gyülekezeti életünk egyszerű, életszerű, természetes módon való megélése fenyegeti az ő megszokott gyakorlatukat. Próbáltuk megmagyarázni gyülekezetről alkotott látásunkat, de nem értették meg azt és nem is akartak közösséget ill. kapcsolatot tartani velünk. A kijövetelünket követő első félévben ezért teljesen magunkra maradtunk, ami nagyon hasznosnak bizonyult számunkra.  Volt időnk keresni az Úr akaratát és lerakni a közösségi élet alapjait, egy teljesen új rendszerben munkálkodva.  Felkutattunk más kis közösségeket is, akik hasonló úton jártak. El kellett felejtenünk sok korábbi gyakorlatot a szervezett gyülekezeti életünkből és új (régi, biblikus) utakat keresni. A korábbi gondolkozásmódunk nagy akadály volt, ezért félre kellett azt tenni. Ez a legtöbb hívő számára nem volt könnyű, mert automatikusan működtek bennük a régi reflexek.  Két-három hónap után képesek voltunk stabilizálni a közösséget és lerakni az alapokat. Ezen időszak alatt meglátogattak bennünket más keresztyének is, akik zavarokat okoztak közöttünk; néhányan közülük ismeretlenek voltak számunkra. Ráadásul egy nyilvánvalóan elkötelezett hívő, aki évek óta nem kötődött egyik gyülekezethez sem, megpróbálta lerombolni az új közösségünket már az indulásnál. El kellett küldeni. Ez idő alatt megpróbáltunk módot találni a többszöröződésre annak érdekében, hogy a hívő életünket több kisebb csoportban, földrajzilag elkülönülve, de hálózatszerűen összekapcsolódva folytassuk. Emiatt sokszor megtapasztaltunk szellemi támadásokat. A Sátán megpróbált zavarokat okozni közöttünk, ezért az egyetlen védekezési lehetőségünk az volt, hogy szellemi módon harcoljunk, és az Úr győzelmet fog adni nekünk"   Forrás: https://keskenyut.wordpress.com
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Kamilla - 2018. Augusztus 14. - 16:43:50
Köszönöm válaszod, Lucius.
Várjuk az Urat, hogy cselekedjen, mert fog, az biztos!  :)
Összegyűjti az Övéit, a jó Pásztor   :2smitten:
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Kamilla - 2018. Szeptember 15. - 07:34:57
felekezetmodell:

44:20 "Hirdetjük az Igét szeretettel türelemmel továbbra is és az igazságokat. Nem szabad ezzel kapcsolatban megalkudni.
Nem az a cél hogy nagyon nagy legyen a gyülekezet elvtelenül, hanem fontosak a krisztusi elvek.
Látás nélkül megvadul a nép.
Ezért a látásokat, kijelentéseket követni kell, és hát fontos, vannak itt olyan szellemi dolgok mint szellemek megítélése, Szent Lélek vezetése.
Tehát itt olyan isteni dolgok vannak, amit egy hívő nem tud megítélni, és nincs benne abban a helyzetben, szellemi erkölcsi és egyéb más, Isten által felruházott kenetben, pozícióban, elhívásban, hogy lényegi dolgokban egy hívő megmondja a tutit.
Hanem Isten Igéjét el kell fogadni, az aktuális üzenetet, a rhémát kell mindig elfogadni, megérteni, befogadni. Az Igazság Szelleme elvezet minden igazságra, a hazugság szellemétől meg meg kell szabadulni, Isten meg tud szabadítani." (Kötő István a HITrádióban)


források:
 (http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9103733&la=149013926)

https://youtu.be/Bxa6gxIVM2E
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Irma - 2018. Szeptember 15. - 13:12:34
[valasz author=Lucius link=topic=26.msg87275#msg87275 date=1534250540]

[/valasz]

Lucius ha szombathelyi vagy, esetleg hallottál már az Immánuel gyülekezetről? Vagy a Golgota gyülekezetről? vagy a Keresztény gyülekezetről? Érdemes utánnuk nézni, hátha szellemi otthonoddá válna valamelyik.
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Lucius - 2018. Október 08. - 13:16:17
[valasz author=Irma link=topic=26.msg87787#msg87787 date=1537009954]

[/valasz]

Ó, Kedves Irma, csak most olvasom hozzászólásodat!
Köszönöm a segítségedet, már sikerült találnom közösséget, úgy néz ki... :)
Most alakul...
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Lucius - 2018. Október 08. - 13:25:43
Kedves Testvérek!

Amikor a korábbi gyülekezetünkben megértettük, hogy miért mennek rossz irányba a dolgok, az alábbi levelet írtuk a feleségemmel az akkori pásztorainkat a biblikus felekezetmodellről. A neveket és helyszíneket megváltoztattam. Az eredmény az lett, hogy azonnal kizártak. Erre fel voltunk készülve, csak a gyorsaság, és az igével meggyőzni akarás hiánya lepett meg. Alább küldöm, talán érdemes elolvasni.

"
Áldott Testvéreink!

Nem győzünk hálát adni Istennek, hogy nem botránkoztatok meg a tizedről írt gondolataink miatt.

Jézus visszajövetelére a Menyasszony szeplő nélküli lesz, hisszük, hogy ennek a folyamatában vagyunk. Gyülekezetünk, amely valóban Isten egyik csodálatos gyülekezete nagyon szépen fejlődik. Gyönyörű, van azonban néhány dolog, ami véleményünk szerint megakadályozza abban, hogy teljes szépségében tündökölhessen. Ezek egyike volt a tized kérdése. Van azonban a sok-sok gyönyörűséges dolog mellett, amit nap-mint nap tapasztalunk néhány egyéb hiba, vagy helyesebben szépíteni való, ami szerintünk szintén árt a Menyasszony szépségének.

Szeretnénk ezek közül a figyelmeteket a szerintünk legfontosabbra felhívni. Arra kérünk Benneteket, ne vegyétek bántásnak és kötelezőnek. Ha Isten Szelleme nem áll mellénk a szellemetekben ebben a kérdésben, ne foglalkozzatok vele. Ám ha mellénk áll, ne késlekedjünk, mert minél később reagálunk Isten Szellemére, annál fájóbb lehet. Ne gondoljátok azt sem, hogy a saját dicsőségünk keresése miatt írjuk le ezeket. Ha ezt keresnénk, sohasem írtuk volna meg ezt a levelet, ezt könnyen beláthatjátok, mert várhatóan ezzel elsőre nem leszünk túlzottan népszerűek előttetek. De egy igazi testvér felelősséggel tartozik a barátjáért, és szól neki, ha valamilyen veszélyforrást lát az életében, akkor is, ha tudja, hogy ezért esetleg a barátja megharagudhat. Nem bűn jelezni, ha látjuk a farkast jönni, inkább az a bűn, ha látjuk, és nem szólunk. Örülünk, hogy a testvéreink vagytok, szeretünk benneteket!


2Tim 4:2 Hirdesd az igét, állj elő vele alkalmas, alkalmatlan időben, ints, feddj, buzdíts teljes béketűréssel és tanítással.

Kérdéseken keresztül mondom el talán amit akarok:


I. Kérdés: Tudtátok-e, hogy a korabeli gyülekezeteket a vének vezették, akik többen voltak, és sohasem egy személy önmagában?

A korabeli gyülekezeteket sohasem csak egyetlen személy vezette. (Ennek bizonyítékait, igei hátterét megadom alább majd). Nem volt olyan fogalom, hogy "gyülekezeti vezető". A gyakorlat az volt, hogy a frissen megtérteket egy városban először tanították, majd amikor elértek egy bizonyos érettséget, akkor maguk közül szavazással gyülekezeti véneket választottak. Megbízható, erkölcsös, tehetséges, ajándékokkal ellátott embereket. Nem egy vezetőt választottak maguk közül, hanem véneket választottak, akik ellátták a pásztorlással, tanítással, iránymutatással, védelemmel kapcsolatos feladatokat a gyülekezetben.

Első pillantásra úgy tűnhet, hogy nincsen ennek nagy hordereje, viszont egyre inkább hisszük, hogy Isten a maga bölcsességében határozott így. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy ez nem demokrácia volt, hanem Isten kormányzásának a megvalósulása több vénen keresztül. Istennek a vezetését, iránymutatását, amely több emberen keresztül történik, az ajándékainkon keresztül már mindannyian megtapasztaltuk az életünkben bizonyos esetben. Egy testvérünk mond egy próféciát, a másikunk egy másikat, a harmadik látást lát.... és amikor ezeket a mozaikokat összerakjuk, kiadja az Isten szerinti útmutatást. Isten ebben az esetben az akaratát több testvérnek, egymást kiegészítve, komplementer módon  jelenti ki.

A kérdés, amit szeretnénk feltenni felétek: Hogyan akarja Isten kormányozni JELENLEG a gyülekezetünket?

A) Egy vezető pásztoron keresztül, (nem úgy, mint az apostolok korában.)

B) Több vezetőn (vénen) keresztül, (mint az apostolok korában.)

Szeretnénk elmondani, hogy szerintünk miért lehet indokolt a B válasz:

Sok-sok érv van, itt nem írok többet, (csatoltam az írásom végén néhány tanulmányt, amelyek jól kifejtik a fő érveket,) helyette azonban szeretném megmutatni az Igéből milyen volt a korabeli egyházi vezetés:

1. A gyülekezeteket mindig több vénre bízták, és sohasem egyre. A vének többes számban:

Apcs. 11.30; Apcs 14.23; Apcs 15.2; Apcs 20.17; Apcs 21.18; Jak 5.14; Tit 1.5;

2. Gyülekezeti kérdésekben a vének többen, egyenrangúan döntöttek, és nem egy "gyülekezetvezető".

Apcs 15.2;-15.6;  Apcs 20.17; Apcs 21.18

3. A vén a legnagyobb, legfelsőbb emberi vezetői kategória a Mennyben, (Jel 4,4) (és ezért a Földön is) ha lehet így mondani.
A "vén" és "püspök" vagy görögül vigyázó ugyanazt jelenti, ez Titus 1.5-11-ből derül ki, nem áll fölötte tekintély, csakis Jézus

Az apostolok maguk is elsősorban "vének" voltak

1 Pét 5.1; 2Ján 1,1; 3Ján 1.1

4. A pásztori teendőket is vének látták el, és nem a mai értelemben vett gyülekezetvezetők:

Apcs. 20.28 , 1Pét 5.2

5. Úgy tűnik, a véneket (bizonyos szempontok figyelembevételével - rátermettség, hitélet, családi élet ) kézfelemeléssel  választották ki egymás közül:

 (Csia)  Apcs 14:23 Kézfelemeléssel eklézsiánként véneket választattak nekik, majd böjtölés és imádkozás után rábízták őket az Úrra, akibe hitüket vetették.

Néhány lehetséges buktató az egyszemélyes vezetésnél:

1. Amennyiben egy ember (pásztor) vezeti a gyülekezetet egyedül, abban az esetben nincs semmilyen védelme a gyülekezetnek a visszaélések ellen. Pl. az a Torinó melletti pásztor (Jónás) amikor paráznaságba esett, vitte magával az egész gyülekezetet. Nem voltak mellette vének, akivel egyenrangú lett volna, így amikor bukott, vitt mindent magával. Egyébként, több vén vezetése esetén (abban a gyülekezetben) minden nagyszerűen működhetett volna tovább a megmaradtak vezetésével. Nem szakadt volna el az egész gyülekezet. Jónásnak ebben az esetben nem lett volna akkora hatalma, hogy megtegye, amit tett.

2. Több vezető (vén) tanácsa nélkül ki fogja megmondani, hogy mi legyen a gyülekezet iránya? A pásztor egyedül. Ez nagyszerű, amíg van látása, de mi történik akkor, ha elgyengül hitben, elesik egy kísértésben, elveszíti a látását és rossz úton vezeti a gyülekezetet? Ezt ti már átéltétek (mármint a pásztorotok elesését) egyszer, vagy többször, jól tudom. Világos, hogy vinné magával a bárányokat a nem megfelelő úton. A megmaradt "laikusoknak" nincs akkora hatalmuk, akkora tekintélyük a többiek előtt, hogy helyes útra tegyék a pásztort. Egyetlen választásuk marad: elhagyják a gyülekezetet, amikor nem bírják már tovább . "Á, nem így van, mert mi apostoli tekintély alatt vagyunk, és az apostol helyrerakná a dolgokat (mondhatjátok.)" Nyilván, szerencsés esetben így történne, azonban a legtöbb ilyen esetben az elvakult pásztor ilyenkor elszakítja a nyájat az apostoltól, és egy másik "szellemi atyát" keres a gyülekezet számára, valójában saját maga számára. Ilyen esetekkel találkozhatunk bőven. Arról nem is beszélek, hogyha az Apostol is elbukik a Pásztorral együtt, akkor ki lesz a nyáj védelme egyenrangú gyülekezeti vének hiányában???

Ezzel szemben, ha több egyenrangú vezető vén van, akkor amikor az egyik elesik, akkor a megmaradtaknak van elég hatalmuk hozzá, hogy helyretegyék az elkószált juhot, vagy a gyülekezetet akár a kieső helyett tovább vezessék.

3. A gyülekezetnek létfontosságú szüksége van az ajándékok működésére. A tanítói, és pásztori ajándék rendkívül hasznos ajándék. Ha egy ilyen ajándékkal megáldott pásztort hallgatunk minden héten, az nagyszerű, sokat épülünk belőle. Csak az a baj, hogy nem jut szóhoz a többiek ajándéka, és úgy gondoljuk ez nagy-nagy hiba, ami nemcsak a mi gyülekezetünkben áll fenn, és ennek orvoslására feltétlenül ki kellene találnunk valamit, mert a Gyülekezetünk sokkal jobban épülhetne. Ennek jó példája, hogy én személy szerint a legnagyobb szabadulást akkor kaptam, amikor Glória elkezdte használni az ajándékát, és kijelentett bizonyos érzéseket, amelyek megjelentek a prófétikus szellemében. Nem a tanításokból épültem a legtöbbet, bármilyen furcsa is, hanem Glória ajándékából, ami egyszer működni kezdett...  Az ajándékok építik a gyülekezetet, de ehhez teret kell biztosítanunk hozzá, hogy működhessenek és fejlődhessenek...

A magam részéről rendkívüli módon meg vagyok lepődve a volt adventista testvéreim hatalmas fejlődésén. Körbeülnek, és mindenki beszélhet arról, hogy mit kapott az Úrtól. Ezzel nem azt mondom, hogy nekünk is ezt kell tennünk, hanem azt, hogy a többszemélyes egyenlő jogú vezetés elméletileg nagyobb teret biztosít, hogy mások is szóhoz jussanak, és erre maximálisan törekednie kell a gyülekezetünknek.

Az írások a végén részletesen kifejtik ezt a témát.

Sokan rájöttek már erre a történelem folyamán. Ha tehetitek, olvassátok el Derek Prince „Isten gyülekezetének úrafelfedezése” c. könyvét. Ő élete vége felé megértette ezt az igazságot. Watchmann Nee ír erről a könyvében, a bizonyságtételeiben a 402. oldaltól, amit a hét levélről írt. Ő is ismerte és értette ezt az igazságot, egy nagyon mély szinten, olvassátok el.


Végezetül csupán egyetlen dolgot mondanék még, ezen kívül már más nem nyomja a szívünket. A gyülekezetünk csodálatos. Még nem befejezett, de ennek ellenére csodálatos. És higgyétek el, ha nem lennétek annyira nagyszerű pásztorok, vének, ezeket meg sem írtuk volna. Imádkozunk, hogy mindig legyen erőnk szívfájdalom nélkül elhagyni mindent, ami nem Istentől van. Úgyis megfog égni, és semmi haszna, Ti ezt nagyon jól tudjátok. Ámen.

II. KÉRDÉS: Tudtátok-e, hogy Jézus megtiltotta, hogy a keresztények különféle címeket használjanak, mert mi mindannyian testvérek vagyunk?

“Ti pedig ne hívassátok magatokat Mesternek, mert egy a ti Mesteretek, a Krisztus; ti pedig mindnyájan testvérek vagytok. Atyátoknak se hívjatok senkit e földön; mert egy a ti Atyátok, aki a mennyben van. Doktoroknak se hívassátok magatokat, mert egy a ti Doktorotok, a Krisztus. Hanem aki a nagyobb közöttetek, legyen a ti szolgátok. Mert aki magát felmagasztalja, megaláztatik; és aki magát megalázza, felmagasztaltatik.”    (Máté 23.8-12)
Jézus nagyon világosan megparancsolta a fenti igeszakaszban, hogy a tanítványok ne használjanak semmiféle címet. Egyszerűen „testvérnek” kell lenniük, éppen úgy, mint mindenki másnak a gyülekezetben. A felsorolásban nincs benne a "professzor" cím például. Ez azt jelentené, hogy akkor ezt használhatják??? Bizony nem. Az igeszakasz mondanivalója az, hogy hagyjuk a nevünk mellé ragasztott címeket, mert a mi címünk az, hogy "testvérek" vagyunk. Az emberek a világban azért használnak címeket a nevük mellett, hogy azzal maguknak elismerést szerezzenek, azzal magukat olyanok fölé emeljék, akik ilyen címmel nem rendelkeznek. A gyülekezetben azonban egyedül Jézusnak van joga, hogy mások fölé legyen emelve, mert Ő a Fej és Úr. Az önfelmagasztalás bármilyen formája – olyan címek használata által, mint tisztelendő, főtisztelendő, érsek, apostol, próféta, pápa, bíboros, püspök, pásztor stb. – Krisztussal kel versenyre a gyülekezetben való elismerésért. Egy gyülekezetvezető elhívatása az, hogy „szolga” legyen. (Máté 23.11)

Ezt megértve mi ezentúl lelkiismereti okokból, Jézusnak engedelmeskedve "csakis" "testvérnek" , vagy egyszerűbben csak a keresztnevén szólítva vagyunk hajlandóak nevezni bárkit is Krisztus testében. Istennek kell inkább engedelmeskednünk, mint embereknek. Megértéseteket köszönjük. Az elöljárókat tisztelet illeti meg mindenképpen, de nem ez a fajta tisztelet. Remélem nem veszitek ezt lázadásnak. Meg akarjuk tisztítani az életünket minden olyan "hagyománytól", ami nincs összhangban Jézus tanácsaival. Nem kárhoztatunk senkit, aki esetleg másként tesz, mindenki cselekedjen a neki adott isteni vezetés szerint. Nekünk ebben van békességünk, és ezt nem erőltetjük másra, egyszerűen csak jelezzük felétek, hogy szerintünk nem helyes ez a gyakorlat.

Testvéreitek:
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Kamilla - 2018. Október 08. - 19:23:27
Szép hosszú, tartalmas levél... nem is értem, miért nem örültek neki...   :nemtudom:    kuncog


Lucius, a feleséged próféta?   :szelid:
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Gábor - 2018. Október 08. - 20:02:28
Luciussal ugy látom ugyanazon megyünk át :)
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Lucius - 2018. Október 08. - 20:14:37
[valasz author=Kamilla link=topic=26.msg88009#msg88009 date=1539019407]

[/valasz]

A feleségemnek sok ajándéka van, nagyon sok intuitív igeértelmezést, és tudást kap az Úrtól, de a prófétaság ajándékát eddig még nem nagyon láttam nála megnyilvánulni.
Akiről írtam a levélben az nem a feleségem volt, hanem éppen a pásztor felesége...

Ajándéka által szabadultam meg egy addig számomra rejtett bűnömből, a saját magam vizsgálgatásából.
Erről prófétált. Elkezdett érzéseket, gondolatokat elmondani, nem tudta kiéit.
A gondolatok az én gondolataim voltak, ahogyan magamat szoktam vizsgálgatni. Ő nem tudta, kiknek a gondolatai, csak elmondta.
Ekkor vált a számomra tudatossá, hogy ez a gondolkodási séma nem az Úrtól van, és megszabadultam.
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Lucius - 2018. Október 08. - 20:24:15
[valasz author=Gábor link=topic=26.msg88010#msg88010 date=1539021748]

[/valasz] O0
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Kamilla - 2018. Október 08. - 20:42:15
[valasz author=Lucius link=topic=26.msg88011#msg88011 date=1539022477]

[/valasz]

Már értem, köszi a választ. :)
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Lucius - 2018. Október 09. - 10:19:14
Arról, hogy miért akarnak az emberek "királyt", azaz pásztort, vagy papot maguk fölé, csatolom Fegyver Zoltán elgondolkodtató írását.
Zoltánnak nagyon jó meglátásai vannak.
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Kamilla - 2018. Október 09. - 10:27:42
Jó lesz, várom. :)
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Lucius - 2018. Október 09. - 10:43:45
[valasz author=Kamilla link=topic=26.msg88017#msg88017 date=1539073662]

[/valasz]

NEKÜNK KIRÁLY KELL

FEGYVER ZOLTÁN
[zoltan.fegyver@gmail.com]

BEVEZETŐ
A mai keresztény gyülekezetekben körültekintve számos, sajnálatos ellentmondással
találkozhatunk: tanítás- és személybeli különbségek, az ezekből fakadó gyakori viták
és háborúságok, sztárként ünnepelt, királyként kezelt vezetők az őket körülvevő, mármár
birodalmi szintű rendszerrel s az őket követő tömeggel. A látottak nem igazán
emlékeztetnek az Apostolok Cselekedeteiben leírt mintára, mintha csak valahol-valami
félresiklott volna.

Ezzel az írással az a célom, hogy az Izraelben kialakuló királyi rendszert és annak
előzményeit röviden bemutassam, s összevessem ezt a mai gyülekezetekben tapasztalható
jelenségekkel. Bízom abban, hogy az itt olvasottak sokak számára szolgálhatnak
útmutatóul, épülésül, s talán segíthetnek jobban megérteni és kezelni a felmerülő
ellentmondásokat.

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
Miután Izrael kivonult Egyiptomból, negyven évig vándorolt a pusztában. Ahogyan Pál
apostol írja, mindannyian felhő alatt voltak, és a tengeren mentek át; mindannyian
Mózesre keresztelkedtek meg a felhőben és a tengeren. Mindannyian ették a szellemi
kenyeret és ittak a szellemi kősziklából, aki nem más, mint Krisztus. [1Kor 10,1-11]
Mindannyian látták Isten nagy tetteit, jeleit, csodáit. Átvették a Tízparancsolatot
és más rendeléseket. Maga Isten uralkodott felettük és vezette őket.
Mózes halála után Izrael Józsué vezetésével kezdte elfoglalni az ígéret földjét.
Halála előtt Józsué összehívta a nép vezetőit, s áttekintette velük együtt Izrael
addigi történelmét egészen Ábrahámtól kezdve, részletesen taglalva Isten Izrael iránt
tanúsított kegyelmét és nagy tetteit [Józs 24]. Józsué végül választás elé állította
Izraelt: szolgáljanak az Úrnak, vagy válasszanak maguknak más isteneket. A nép, a
szentségre való felszólítás és az engedetlenség következményeinek taglalása után is,
az Urat választotta.

A Bírák könyvében leírtak szerint azonban Izrael le-letévedt a törvény szabta útról.
Istentől való, igen fontos rendelés volt az ígéret földjének a más népektől és azok
isteneitől való megtisztítása. Izrael az engedelmesség helyett sokakat meghagyott, és
inkább adófizetőivé tette a leigázott népeket. Ennek következménye egy prófétai
figyelmeztetés lett: „Annak okáért azt mondom, nem űzöm el őket előletek, hanem
legyenek nektek mint tövisek a ti oldalaitokban, és az ő isteneik legyenek tinektek
tőr gyanánt.“ [Bír 2,3]

Innentől fogva és ennek eredményeként egy történelmi körforgás húzódik végig a Bírák
könyvén. Izrael gonoszul cselekszik, más isteneknek szolgál, majd a bűnei miatt
nyomorúságra jut. A nép elnyomást szenved: az Úrhoz kiált. Ő szabadítót, úgynevezett
bírót támaszt, aki Isten segítségével megszabadítja a népet és bíráskodik. Izrael egy
ideig nyugalomban él, a bíró halálával azonban a körforgás elölről kezdődik.
Az első férfiú, akit Izraelben királlyá akartak tenni, Gedeon volt, aki Istentől
elhívottan legyőzte a midianitákat, és nagy szabadulást szerzett. Gedeon azonban így
utasította el a nép kérését: „Én nem uralkodom felettetek, sem az én fiam nem fog
uralkodni rajtatok. Az Úr uralkodik ti felettetek!“ [Bír 8,23] Bár királlyá nem
tétette magát, anyagi javakat azonban elfogadott a néptől, ami később csaknem teljes
családjának vesztét okozta.

Gedeon ágyasától született fia, Abimélek volt az első ember, akit királlyá is
választottak Sikem városában. Ennek előzménye, hogy saját testvéreit, apja hetven
fiát megölte, így Jóthám kivételével egyedül ő maradt meg Gedeon fiai közül. Bár az
írás ezt nem állítja, de valószínűleg így az övé lett az a hatalmas vagyon is,
amelyet Gedeon a győztes csata után a néptől elfogadott. Abimélek ellen később
lázadást szítottak a sikembeliek Gaál vezetésével. A csatában számtalan férfi, nő és
gyermek mellett maga Abimélek is életét vesztette.

Sámuel bíró alatt nagy változás állt be, a nép ugyanis királyt kívánt magának, holott
ki lett jelentve, hogy maga az Úr uralkodik Izrael fölött. Az Úr parancsára Sámuel
végül engedett a nép kérésének, és királlyá tette Sault, aki azonban hamarosan
elbukott. Ezt követően Sámuel egy Isten szíve szerint való férfiút, Dávidot kente
királlyá. Dávidot Salamon követte a trónon, majd Izrael kettészakadt. Ezután királyok
sora váltotta egymást Izrael és Júda trónján, köztük sajnos sokkal több negatív,
mintsem pozitív szereplővel, kalandos történelmüket árulásokkal, mások és egymás
ellen is folytatott háborúkkal, viszálykodásokkal fűszerezve.

„VÁLASSZ NEKÜNK KIRÁLYT“
Mikor Sámuel megvénült, fiait tette bírákká. Ők azonban nem ítéltek igazságosan:
telhetetlenségükből fakadóan ajándékokat fogadtak el, hagyták magukat megvesztegetni.
Izrael vénei Sámuelhez gyűltek, s ezekkel a szavakkal fordultak hozzá: „Íme, te
megvénültél, és fiaid nem járnak az útjaidon. Most azért válassz nekünk királyt, aki
ítéljen felettünk, mint minden népnél szokás!“ [1Sám 8,5] Sámuelnek azonban nem
tetszett ez a kérés. Az írás pontosan ki is emeli, hogy Sámuelnek, igazságos ember
lévén, nem a fiai ellen emelt kifogásokkal volt problémája, hanem magával a
királyválasztással. Istenhez fordult tehát a kéréssel, aki így felelt neki: „Fogadd
meg a nép szavát mindenben, amit mondanak neked, mert nem téged utáltak meg, hanem
engem utáltak meg, hogy ne uralkodjam felettük. [...] Most azért hallgass szavukra;
mindazáltal tégy ellenük bizonyságot, és add tudtukra a király hatalmát, aki
uralkodni fog felettük.“ [1Sám 8,7-9]

Isten világossá teszi tehát, hogy a népnek nem Sámuellel, hanem magával Istennel, az
Ő uralkodásával van problémája, s emiatt kíván magának királyt. Hiába állt
rendelkezésre a törvény, hiába szóltak Isten tettei és csodái mind az Úr mellett,
hiába emelt fel szabadítókat és bírákat: a nép nem tanult, nem formálódott át, hogy
az Úr vezetését, közvetlen uralkodását elfogadja. Ezt a folyamatot Sámuel, mikor
bírói tisztéről lemond, az alábbi szavakkal hozza Izrael tudomására [1Sám 12,7-13]:
„És mondta Sámuel a népnek: Igen, az Úr, aki rendelte Mózest és Áront, és aki kihozta
atyáitokat Egyiptom földjéről! Most azért álljatok elő, hadd perlekedjem veletek az
Úr előtt az Úrnak minden jótéteményei felett, amelyeket cselekedett veletek és a ti
atyáitokkal. Miután Jákób Egyiptomba ment, atyáitok az Úrhoz kiáltottak, és az Úr
elküldte Mózest és Áront, akik kihozták atyáitokat Egyiptomból, és letelepítették
erre a helyre. De ők elfeledték az Urat, az ő Istenüket, azért adta őket Siserának,
a Hásor serege vezérének kezébe, és a Filiszteusok kezébe és Moáb királyának kezébe,
és azok harcoltak ellenük. Akkor kiáltottak az Úrhoz, és mondták: Vétkeztünk, mert
elhagytuk az Urat, és szolgáltunk a Baáloknak és Astarótnak; most azért szabadíts meg
minket ellenségeinknek kezéből, hogy neked szolgáljunk. És elküldte az Úr Jerubbaált
és Bédánt és Jeftét és Sámuelt, és megszabadított titeket mindenfelől ellenségeitek
kezéből, és biztonságban laktatok. Mikor pedig láttátok, hogy Náhás, az Ammon fiainak
királya ellenetek jött, azt mondátok nekem: Semmiképpen nem, hanem király uralkodjon
felettünk, holott csak a ti Istenetek, az Úr a ti királyotok. Most azért, ímhol a
király, akit választottatok, akit kértetek. Íme, az Úr királyt adott nektek.“

Nagyon fontos a kiemelésben szereplő állítás. Sámuel itt teszi nyilvánvalóvá, hogy a
királyválasztás oka nem Sámuel fiainak elhajlott útja, hanem alapvetően a félelem, a
bizalmatlanság és a hitetlenség Istenben! Hiszen az Úr minden eddigi bizonysága,
hűsége és kegyelme ellenére Izrael jobban bízott a győzelemben akkor, ha király
vezeti a csatában, mintsem ha Istenre bízza magát. Ez két ok miatt is lehetséges:
egyrészt egy emberi-uralkodói rendszerben valószínűleg jobban látták a problémákból
való kiutat, semmint Isten vezetésében, másrészt a nép cselekedetei és szíve talán
nem volt egyenes Isten irányába, tehát tudták, hogy egy leendő ütközetben emiatt is
veszíthetnek. Az mindenesetre bizonyos, hogy a királyválasztás alapvető motívuma a
hitetlenség és a félelem volt.

Isten, noha elfogadta Izrael király iránti igényét, nyilvánvalóvá tette, hogy nem ez
az Ő tökéletes akarata. Emellett azt is kihangsúlyozta, hogy a királyi rendszer bár
uralkodással jár, tehát a felelősség jobban megoszlik, és a királyra tevődik, mégsem
mentesít senkit az egyéni felelőssége alól [1Sám 12,14-17]:
„Hogyha az Urat félitek, és neki szolgáltok; szavára hallgattok és az Úr szája ellen
engedetlenek nem lesztek; és mind ti, mind pedig a király, aki felettetek uralkodik,
az Urat, a ti Isteneteket követitek: megtartattok. Ha pedig az Úr szavára nem
hallgattok, és az Úr szava ellen engedetlenek lesztek: az Úrnak keze ellenetek lesz,
miként a ti atyáitok ellen. Most is azért álljatok meg, és lássátok meg azt a nagy
dolgot, amelyet az Úr visz véghez szemeitek előtt. Avagy nem búzaaratás van-e most?
Kiáltani fogok az Úrhoz, és ő mennydörgést és esőt ad, hogy megtudjátok és
meglássátok, mily nagy a ti gonoszságtok, melyet cselekedtetek az Úr szemei előtt,
mikor királyt kértetek magatoknak.“

Az engedelmesség szempontjából tehát gyakorlati változást nem hozott a királyi
rendszer, sőt, talán még nehezítette is a helyzetet: immár nem csak a népnek kellett
igazságban járnia, hanem egy törvény iránt engedetlen király is romlást hozhatott az
egész népre. A bírák korában ráadásul a nép viszonylagos szabadságban élt: „Ebben az
időben nem volt király Izraelben, azért mindenki azt cselekedte, ami jónak látszott
az ő szemei előtt.“ [Bír 21,25] Problémás, vitás esetben pedig felkereste a bírót,
aki ítéletet hozott. Mostantól azonban az uralkodónak az egész nép engedelmességgel
tartozott, a király pedig Istentől kapott jogkörrel bírt a nép fölött. Erről a
jogkörről később még részletesen írok. Összességében tehát az izraeli királyság a
félelem és a hitetlenség által motiválva jött létre, nem volt Isten tökéletes
akaratában. A nép sorsa pedig nem könnyebbedett: továbbra is ugyanolyan
engedelmességgel tartozott Isten felé, de immár király is uralkodott rajta. Így Isten
uralkodását el- és megvetve ezáltal kiszolgáltatottá vált az emberi tényezőnek, az
emberi gyarlóságnak is.

AZ URALKODÁS KÉRDÉSE AZ ÚJSZÖVETSÉGBEN
Térjünk át röviden az Újszövetségben található, uralkodással kapcsolatos
kijelentésekre. Már az apostolok között is felmerült a kérdés, hogy vajon ki közülük
a nagyobb [Luk 22,24-26]:
„Vitatkozás támadt köztük afelől, hogy közülük ki tekinthető legnagyobbnak. Jézus ezt
mondta nekik: A nemzeteken királyaik uralkodnak s azok, akiknek hatalmuk van rajtuk,
jótevőknek hívatják magukat. Ti ne így legyetek. Ellenkezőleg. Aki közöttetek
legnagyobb, legyen olyan, mint a legkisebb, aki vezet, olyan legyen, mint aki
felszolgál."

Péter apostol szintén tesz utalást a vezetés és uralkodás kérdéskörére [1Pét 5,1-3]:
„A köztetek lévő presbitereket kérem én, a presbitertárs, és a Krisztus szenvedésének
tanúja, és a megjelenendő dicsőségnek részese. Legeltessétek az Istennek köztetek
lévő nyáját, gondot viselve arra nem kényszerítésből, hanem örömest; sem nem rút
nyerészkedésből, hanem jóindulattal. Sem nem úgy, hogy uralkodjatok a
gyülekezeteken, hanem mint példányképei a nyájnak.“

Az újszövetség tanítása világos: Krisztusban, egymás testvérei lévén, nincs uralkodói
rendszer a testvérek között, aki pedig nagy akar lenni, az legyen mindenkinek a
szolgája. Vannak természetesen vének, elöljárók és tekintélyesek a gyülekezetekben.
Ugyanígy jelen vannak tanítók és más szolgálati ajándékok is, akik az egész test
építésére és épülésére adattak. A tekintély és a tisztelet azonban soha nem vezethet
uralkodásra és mások leuralására, mint ahogyan a presbitereknek is inkább a nyáj
példaképe, semmint a pásztor hasonlatot ajánlja Péter.

Jézus azt is világossá teszi, hogy a nemzetekben megjelenő királyi rendszer nem az
egyház számára rendeltetett. Jézus kivételével természetesen, aki a mi Urunk, és a
királyok királya. Számos mai gyülekezetet szemlélve ugyanakkor mégis inkább a királyi
rendszer, mintsem a testvérek szeretetteljes közössége jut az eszünkbe.

PÁRHUZAMOK
Pál apostol, a már említett 1. Korintusi levél 10. fejezetében párhuzamot von Izrael
kivonulási történelme és az egyház között, a keresztség és a Krisztusból való
részesedés tekintetében. Azt is megjegyzi, hogy mindezek a mi tanulságunkra lettek
lejegyezve.

Fennáll-e a vajon az egyházzal való párhuzam Izrael történelmének további
szakaszaira is? Véleményem szerint igen.
A kivonulás története, a páskabárány, a tengeren való átkelés, a kősziklából fakadó
víz mind-mind előképek, és az új szövetségre, valamint Jézus Krisztusra mutatnak. A
mi bárányunk, Jézus is megöletett, Isten pedig kivezette a Jézusban hívőket a
szellemi Egyiptomból, a halál fogságából az életre és a vele való közvetlen, atyai
közösségre, az ígéret földjére. Jézus a bírák korához hasonló szabadságra hívott el
minket, hogy Isten Szelleme által vezéreltetve Isten királyi uralkodása valósuljon
meg az életünkben!

A Jézusban hívő, újjászületett nép tehát be van vezetve az ígéret földjére. Isten
szelleme pedig bennünk munkálkodva elvezet minket minden igazságra. Rendelkezésünkre
áll a Szentírás, akárcsak Izrael népének Mózes törvényei. A feladatunk Isten
Szellemének a követése, a neki való engedelmesség. Ehhez hasonlóan az Izraelnek adott
feladat a törvény betartása és az Úrnak való szolgálat volt.
Az újszövetségi egyházban maga Isten gondoskodik szolgálattevőkről, presbiterekről,
példaképekről, vezetőkről és szolgálati ajándékokról, akik Krisztus testének, az
egyháznak az építésére adattak. [Ef 4,11] Hozzájuk lehet fordulni kérdéses esetekben.
Így akárcsak Izraelnek a bírák és a próféták, úgy a mai egyháznak is megadattak a
megfelelő személyek, akik által mindenki tanácsot, épülést és áldást vehet.

Szabadságra lettünk rendelve, nem szolgaságra. Az Istennel való Atya-fiú viszonyra
hívattunk el, s nem ember-vezette királyi, uralmi rendszerre. Pál apostol világossá
teszi, hogy az Istenhez való fordulásunk után az a cél, hogy mindannyian eljussunk
hitben a felnőtt férfiúságra, az Istennel való személyes, stabil, hiten és bizalmon
épülő kapcsolatra. [Ef 4,13]

Mégis, hogyan válik gyakran ez az ideális állapot a gyakorlatban tapasztalt királyiuralmi
rendszerré?

EMBERI TÉNYEZŐK
Téves lenne azt gondolni, hogy az uralmi rendszer kialakulása vagy csak a királytól,
vagy csak a néptől függ. Valójában mind a két oldalról találhatóak nagyon is emberi
tényezők, melyek az uralmi rendszer kialakulásához vezethetnek.
Amint a történeti áttekintésben olvashattuk, az első ember, akit királlyá akartak
tenni, Gedeon volt. A győztes csata után a nép ajánlotta fel neki, hogy uralkodjon
rajtuk, ő azonban visszautasította a kérést, s nyilvánvalóvá tette, hogy egyedül
Isten uralkodik Izraelen. Sámuel pedig azt jelenti ki, hogy a nép királykívánása
mögött elsősorban nem a nép által említett erkölcsi ok, azaz Sámuel fiainak
gyarlósága, hanem egy sokkal egyszerűbb tény, a félelem és a hitetlenség mutatkozik
meg.

Mind a két esetben a nép volt az, aki királyt kívánt magának. Gedeonban az erőskezű,
sikeres vezetőt látták, a nép pedig úgy gondolta, hogy az ő vezetésével a környező
népek nem árthatnak nekik. A királyi rendszer stabilitást és állandóságot sugallt
számukra, holott az ellenségek Izrael ellen való sikerességének egyetlen oka a nép
engedetlensége volt, nem pedig a királyi rendszer megléte vagy nemléte. Az emberekben
tehát mindig is jelen volt a király és a királyi rendszer iránt való igény, hiszen ez
emberi szemmel nézve egy stabilitást sugalló, erős hierarchikus rendszer. Jólszervezettsége
miatt pedig sokkal erősebbnek tűnhet, mint az Istenben hívő és bízó
emberek vegyes sokasága.

A másik ok, ami miatt a nép királyt kívánhat, az az egyéni felelősség nem vállalása,
áthárítása. A bírák ideje is azt mutatja meg, hogy a nép számára sokkal könnyebb egy
embert követni, semmint Isten rendeléseire figyelni, és azokat megtartani. A döntés,
a vezetés terhe a királyi rendszerben részben a királyra hárul, akit a népnek csak
követnie kell.

(Ebben a kérdésben tanulságos, ha körülnézünk a mai világban: egyre több fiatal
férfi marad otthon még felnőttkorában is a szüleivel, hiszen ez sokkal kényelmesebb,
mint önállóan helyt állni az életben, felelősséget vállalni és saját lábra állni. A
jelenség Pán Péter szindróma néven ismert.)

A másik oldalról megközelítve a kérdést, szintén lehetséges eset, mikor valaki
kapzsiságból, becs- vagy hatalomvágyból királlyá igyekszik tenni magát, mint például
a bírák idejében Abimélek. Az egyéni motívumok tehát szintén nem zárhatóak ki a
kérdéskörből. Az ilyen önjelölt királyokhoz előszeretettel csatlakoznak emberek, akár
anyagi, akár más önös érdekekből, gyakran szintén egyéni ambícióktól vezéreltetve, a
vezető farvizén evezve.

ÉRETTSÉG AZ ÚJSZÖVETSÉGBEN
Péter apostol az újjászületett hívőket a csecsemőkhöz hasonlítja, akik a tiszta,
hamisítatlan tejen növekszenek. A Zsidó levél szerzője az alábbi szavakkal inti
levelének címzettjeit [Zsid 5,12]: „Mert noha ez idő szerint tanítóknak kellene
lennetek, ismét arra van szükségetek, hogy az Isten beszédeinek kezdő elemeire
tanítson valaki titeket; és olyanok lettetek, akiknek tejre van szükségetek és nem
kemény eledelre. Mert mindaz, aki tejjel él, járatlan az igazságnak beszédeiben,
mivelhogy kiskorú. Az érett korúaknak pedig kemény eledel való, mint akiknek
mivoltuknál fogva gyakorlottak az érzékeik a jó és rossz között való
különbségtételre.“ Egy másik, már említett igeszakaszban Pál apostol ismerteti, hogy
a cél az, hogy mindenki eljusson hitben a felnőtt férfiúságra [Ef 4,13].

Látható, hogy az újjászületés utáni folyamat is egy fejlődés. Kezdődik a csecsemőkorral,
amikor tejen, könnyű étellel táplálják a kisdedet, aki egyre fejlettebbé és
értelmesebbé válva megtanulja és önállóan gyakorolja a jó és rossz közötti
különbségtételt. Végül eljut a felnőtt férfiúságra, sőt, arra is alkalmassá válik,
hogy másokat tanítson, vezessen, támogasson. Isten világos ígéretet tett arra, hogy
az Ő Szelleme elvezet bennünket minden igazságra, s mindent megad ahhoz, hogy a
növekedésünket, küldetésünket, feladatainkat sikeresen betöltsük.

A felnőtté válás azonban együtt jár a felelősségvállalással, az önálló döntéshozatallal is.
A kérdés ismét kétoldalú: egyrészt akar-e a hívő önálló lenni, a felnőtt férfiúságra
eljutni, másrészt a tanítója erre motiválja-e, s megad-e neki mindent, ami a felnőtté
válásához szükséges.

Amennyiben valaki nem akar felnőni, s számára könnyebb útnak tűnik, hogy mindig a
vezetőtől várja az iránymutatást, máris nagy lépést tett egy ember-vezette rendszerbe
való tagozódás felé. Ha pedig a tanító nem adja meg tanítványának a szükséges példát,
útmutatást és bátorítást, azt valószínűleg valamilyen önös, például anyagi érdekből,
vagy hatalomvágyból teheti. A tanítvány ekkor egy önállótlan, függő gyermek marad.

KIRÁLYSÁGOK SZÜLETÉSE
Ez a folyamat lehet akár szinte teljesen tudattalan is. Isten például látványosan
elhív egy embert, s nagy tetteket, vezetést, vagy szabadítást ad rajta keresztül.
Sokan ezt látva hozzá csatlakoznak, hallgatják szavait, némelyek egyenesen csodálják.
Ha nem is nyíltan kimondva, de felkérik királynak: vezesse őket, mutassa meg nekik az
Isten által rendelt utat; ők pedig követik a vezetőt, hiszen Isten elhívottját látják
benne. Szélsőséges esetben akár még úgy is gondolhatják: ő nem tévedhet, tehát ha
mindenben engedelmeskednek neki, akkor mindenképpen Isten akaratában járnak. Ezáltal
részben az egyéni felelősségüktől is megszabadulnak, míg a király közelsége, a
körülötte kialakuló rendszer és szervezet pedig biztonságérzetet nyújt. Az elhívott
természetesen visszautasíthatja a felkérést, s kinyilváníthatja, hogy ő nem fog
vezető lenni, vagy uralkodni a népen. Ez ugyanakkor nem zárja ki, hogy sokan továbbra
is királyként tekintsenek rá, s úgy is kezeljék. Ám az elhívott el is fogadhatja a
felkérést, és a nép élére állhat: ezzel máris kezdetét veszi egy új királyi rendszer.
Itt szeretném kihangsúlyozni, hogy a királyi rendszer alapvetően egy szemléletmód,
egy hozzáállás, mondhatni szellemiség, amelyben benne élhet mind a vezető, mint a
vezetett. A gyakorlatban tapasztalt rendszerek és visszásságok pedig mind-mind ennek
a szemléletmódnak a kikristályosodásai. S amit még nagyon fontos megemlíteni: a
királyi rendszer mindig uralmi rendszer. Aki ebbe belelép, az önkéntelenül a részévé
válik, s rá is vonatkozni fognak a király által gyakorolható, Isten adta jogok,
melyeket Sámuel az első király választásakor részletezett.

KIRÁLYI JOGOK
A királyi jogokat az 1. Sámuel 8. fejezetében találjuk:
„És mondta [Sámuel]: A királynak, aki uralkodni fog felettetek, ez lesz a hatalma:
fiaitokat elveszi és szekér vezetőivé és lovasaivá teszi őket, és szekere előtt
futnak. Ezredesekké teszi őket, és hadnagyokká ötven ember felett; velük szántatja
meg barázdáit, és velük végezteti aratását, készítteti hadi szerszámait és harci
szekereihez az eszközöket. Leányaitokat pedig elviszi kenőcskészítőknek,
szakácsnéknak és sütőknek. Elveszi legjobb szántóföldjeiteket, szőlőhegyeiteket és
olajfás kertjeiteket, és szolgáinak adja. Veteményeiteket és szőlőiteket
megdézsmálja, és főbb embereinek és szolgáinak adja. Elveszi szolgáitokat,
szolgálóitokat, legszebb ifjaitokat és szamaraitokat, és a maga dolgát végezteti
azokkal. Barmaitokat megdézsmálja, és ti szolgái lesztek néki. És panaszkodni fogtok
annak idejében királyotok miatt, kit magatok választottatok, de az Úr nem fog
meghallgatni akkor titeket. A nép azonban nem akart Sámuel szavára hallgatni, és
mondának: Nem! Hanem király legyen felettünk. És mi is úgy legyünk, mint a többi
népek, hogy királyunk ítéljen minket is, és előttünk járjon, és vezesse a mi
harcainkat. És miután Sámuel meghallgatta a népnek minden szavát, megmondta azokat az
Úrnak. És monda az Úr Sámuelnek: Hallgass szavukra, és adj nekik királyt.“
A gyakorlati életben a királyi rendszert a gyümölcseiről, a fent felsorolt jogok és
körülmények érvényesüléséről lehet felismerni:
• Uralmi rendszer és hierarchia: a király által kinevezett vezetők, tekintélyek
által alkotott, gyakran piramisszerű rendszer, élén a királlyal.
• Uralkodás: a nép a király szolgája lesz, a király uralkodik fölöttük.
• Munkaadás és birtoklás: a király gyakran mint munkaadó is megjelenik, a királyi
rendszer fenntartásához szükséges feladatok elvégzésére tart embereket. A
király a nép javait is (részben) a magáénak tekinti, azokkal él, azokat a saját
céljaira használhatja fel, és szétoszthatja az emberei között.
• Dézsma/tized: a király a nép javait megdézsmálja, azt magának és főembereinek
juttatva. Az itt található héber szó (H6237: asar) az elvett tized értelmében
is használatos. A király tehát gyakorlatilag tizedet szedhet a néptől.
A nép azonban mindezen királyi jogok ellenére királyt akar magának: egy olyan emberi
uralkodót kíván maga fölé, aki vezeti a harcban, az életben, aki előttük jár, és
példát mutat, akit lehet követni, akinek a szava döntő és ítéletet szolgáltat a nép
számára.

GYÜLEKEZETI KIRÁLYSÁGOK
Érdemes tehát megvizsgálni a gyülekezeteket a fenti, királyi jogok megjelenésének,
megtapasztalhatóságának szempontjából. Ehhez a rendszerhez azonban más, inkább
közvetve a királyi jogkörhöz tartozó jelenségek is társulhatnak, melyek szintén a
királyi uralom meglétére utalnak:
• A király, mint a nép egységének szimbóluma: az újszövetségi gyülekezetekben ez
ott lelhető fel gyakran, hogy a fókuszban már nem Jézus Krisztus, hanem a
gyülekezet vezetője áll. Gyakorlatilag az ő nevével azonosítják a felekezetet,
az általa képviselt álláspontot. A vezető testesíti meg a gyülekezet egységét.
• Rögzült, hierarchikus rendszer: a királyi rendszer jellemzője, a király azon
jogából fakad, hogy vezetőket nevezzen ki. A gyülekezet szétválása a királyra,
a vezetőkre és a köznépre. Ehhez járulhat még a vezetők megközelíthetetlensége,
és esetleges elszakadása a köznéptől.
• A király megkérdőjelezhetetlensége: mivel az ítéletalkotás királyi jog, így az
ő szava a döntő, az ítélet minden kérdésben. Amit a király jónak mond, az jó,
amit rossznak, az rossz. A nép pedig a király ítéletalkotását fenntartás nélkül
elfogadja, az esetlegesen ellenkező embereket akár lázadónak kiálthatja ki.
• Tizedszedés és -fizetés: ezt a területet bár már tárgyaltuk a királyi jogoknál,
mégis érdemes megfigyelni, hogy a királyi rendszerben élő és abban gondolkodó
emberek semmi kifogást nem emelnek az újszövetségi tizedszedési gyakorlat
ellen, sőt, természetesnek veszik, míg a királyi rendszeren kívül gondolkodó
emberek azok, akik ezt a gyakorlatot általában helytelenítik.
• Pozicionálás, pozícióharc: mivel a király a fej, a hozzá való viszony döntően
meghatározza az egyén pozícióját a királyságon belül. Így többek között
elkerülhetetlen az érdek-vezérelt, bólogató emberek megjelenése, s az egymás
közötti harc a jobb, fontosabb szolgálatok, pozíciók betöltéséért. (Nem is
beszélve arról, hogy ha a bölcs tanácsadók emiatt kiszorulnak a vezetésből, az
a király személyiségének torzulásával járhat; köszönhetően az egyéni érdekeiket
előtérbe helyező, s emiatt a királynak mindenben, feltétel nélkül megfelelni
akaró, nem őszinte, hanem hízelgő személyeknek.)
• Királyságok közötti csaták: a királyságok között sajnos elmaradhatatlan a
rivalizálás, a versengés, a hatalmi háború. Ez fakadhat például a gyülekezetvezetők
közötti összeférhetetlenségből vagy érdekellentétből. A nép pedig
örömmel veti magát a csatába, és vehemensen védi, oltalmazza királyát, valamint
az általa képviselt rendszert.

ÖSSZEFOGLALÁS
A fentebb tárgyaltakat figyelembe véve, és a felsorolt tulajdonságokat elemezve,
felismerve tehát sejthető, hogy egy-egy gyülekezetben mennyire van jelen a királyság
rendszere. Szeretném ismét kihangsúlyozni, hogy véleményem szerint a királyi rendszer
alapvetően egy szemléletmód, egy hozzáállás, egy szellemiség amelyben benne élhet
mind a vezető, mint a vezetett, akár anélkül is, hogy ezt felismerné, tudatosítaná
magában.

A királyi rendszer minősége nagyban függ a király személyétől. Saul emberi szemmel
nézve meggyőző erőt képviselő király volt, Isten előtt mégis hamar megbukott. Dávid
az egyik legpozitívabb szereplő a Szentírásban: uralkodása, Istenről való éles
szellemi látása Izrael virágzó periódusát nyitotta meg. Salamon bölcsességét csodálta
az egész világ. De sajnos számos királyt kísér végig a zsarnokság, az árulás, a
háború: ezeket a történelmi korokat a nép is nagyon megszenvedte. Sajnos elmondható,
hogy sokkal több negatív királyról olvashatunk, mint pozitívról.
Ám az igében megírtak szerint Isten eredeti terve Izrael számára nem a királyság
volt, hanem az Úr személyes uralma és vezetése. Jézus is világosan kijelenti, hogy
noha a nemzeteken a királyaik uralkodnak, az Őbenne hívők számára nem ez az út van
kijelölve. Mégis, Izrael az őt körülvevő világ hatására királyt kívánt magának, ebben
keresve a megoldást a saját engedetlensége miatt bekövetkezett nehézségeire, s
hasonló jelenséggel találkozhatunk számos mai, újszövetségi gyülekezetben is, ahol
Isten Szellemének vezetését egyre inkább az emberi uralom, vezetés, a vezetőben, a
szervezet erejében való bízás váltja fel.

Rendkívül fontos tehát, hogy a hívők tekintetüket az egyetlen igazi úrra és királyra,
az Úr Jézus Krisztusra fordítsák, felnőjenek és megerősödjenek az Istenbe vetett
hitben. Fontos, hogy az emberi vezetés és uralom helyett Isten uralma alatt állva, Őt
követve éljék hitben az életüket. Így válhatnak leginkább hasznára mind
testvéreiknek, mind Istennek, s szolgálhatnak olyan igazságos királyt, akinek örökre
megálló országa van.

Fegyver Zoltán
Budapest, 2016. október
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Kamilla - 2018. Október 09. - 11:22:29
Idézet
Jézus a bírák korához hasonló szabadságra hívott el
minket, hogy Isten Szelleme által vezéreltetve Isten királyi uralkodása valósuljon
meg az életünkben!

Ez meglepett! Sosem gondoltam még így a bírák korára!
Biztosan nem véletlen, de mindig negatív színben lett feltüntetve ez a korszak és ez a mondat:
"Ebben az időben nem volt király Izráelben; azért mindenki azt cselekedte, a mi jónak látszott az ő szemei előtt."

Ezen elgondolkozok....   :szelid:
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Lucius - 2018. Október 09. - 12:36:42

Ez meglepett! Sosem gondoltam még így a bírák korára!
Biztosan nem véletlen, de mindig negatív színben lett feltüntetve ez a korszak és ez a mondat:
"Ebben az időben nem volt király Izráelben; azért mindenki azt cselekedte, a mi jónak látszott az ő szemei előtt."

Ezen elgondolkozok....   :szelid:

Hacsak tényleg nem volt király felettük, és szó szerint kell érteni, azaz sem az Úr nem uralkodott felettük királyként akkoriban, sem más. Ha így lenne, az tényleg negatív...
:(
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Kamilla - 2018. Október 09. - 13:19:40
Lucius, Te hogy látod? Isten uralkodott a bírák korában a nép felett?
Ha igen, ezt miből gondolod?
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Lucius - 2018. Október 09. - 13:43:35
[valasz author=Kamilla link=topic=26.msg88021#msg88021 date=1539083980]

[/valasz]

Nekem úgy tűnik, elég távol voltak az Úrtól, csak elvétve követték.
Isten uralkodása nem valósult meg az életükben akkor sem, amikor nem volt emberi király fölöttük, és sajnos akkor sem, amikor már volt.
Ebből nekem az jön le, hogy attól még, hogy megszüntetné valaki erővel a pásztori rendszerű gyülekezeteket, attól még az
emberek nem kerülnének közelebb Istenhez.
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Kamilla - 2018. Október 09. - 13:54:09
[valasz author=Kamilla link=topic=26.msg88021#msg88021 date=1539083980]

[/valasz]

Nekem úgy tűnik, elég távol voltak az Úrtól, csak elvétve követték.
Isten uralkodása nem valósult meg az életükben akkor sem, amikor nem volt emberi király fölöttük, és sajnos akkor sem, amikor már volt.
Ebből nekem az jön le, hogy attól még, hogy megszüntetné valaki erővel a pásztori rendszerű gyülekezeteket, attól még az
emberek nem kerülnének közelebb Istenhez.

Elfeledkeztél arról, hogy már megtörtént a megváltás, már lehetséges személyesen odajárulni Isten trónja elé, Főpapunk közbenjárásával, és Isten szelleme a segítségünkre van.
Pedig erről Te magad beszéltél többször is...  :szelid:

Akkoriban Isten megengedte, hogy legyen a nép és közte emberi közvetítő, akin keresztül irányította a népet, és megismerhette a nép gondolatait, kívánságait, meghallgatta imáikat... mert nem volt még a kárpit elszakítva... Ezzel együtt az embereknek tudniuk kellett volna engedelmeskedni, hitben járni, látva a jeleket, csodákat, amiket Isten adott bizonyságul Önmagáról, de ott volt a lepel, amit maga Isten tett rájuk, és ott volt a halál leple, ami a bűnbeesés következtében minden emberen rajta van, míg újjá nem szüli Isten Krisztusban.
Ezért kell tanulni esetükből, választani, és jól dönteni minden embernek, különbséget téve jó és rossz között, élet és halál között, látva, mire megy az ember Istennel és Nélküle... szerintem. :)
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Lucius - 2018. Október 10. - 13:27:16
[valasz author=Kamilla link=topic=26.msg88023#msg88023 date=1539086049]

[/valasz]

Kedves Kamilla!
Amit írtál, abban egyetértünk. Nem ezt értettem azon, amit írtam, hanem azt, hogy a többszemélyes vezetőségű gyülekezeti modell
nem csodagyógyszer, amely önmagában megoldaná a hívők problémáit. Ez csak egy elem a sok közül, amelynek a helyére kellene kerülnie
ahhoz, hogy a Gyülekezet Isten elképzelése szerint működhessen.

Olvastátok Wathman Nee írását a hét levélről?

Ez egy nagyon érdekes és értékesírás, a Jelenések Könyve hét levelén keresztül magyarázza el miért nem bibliaik napjaink gyülekezeti
modelljei, és arra is egy nagyon jó választ ad, ami számomra már régi kérdés volt, kik azok a "Nikolaiták"

Ha valakit érdekel, szívesen csatolom azt is...

???

Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Csaba - 2018. Október 10. - 17:40:12
[valasz author=Lucius link=topic=26.msg88027#msg88027 date=1539170836]

[/valasz]

"Lenni, vagy nem LeNee?"
Gyönyörű mese Nee professzortól, a Krisztusi gyülekezet kiválasztásra, de van egy pocsék hírem a" jobbítsuk meg a gyülekezeteket"-című társasjáték szereplőinek.
Jézus nem fog gyülekezeteket üdvözíteni, "Biblikus egyházmodelleket" sem. Egyéneket fog üdvözíteni, ezt a közösséget nevezi az egyházának.
S bármilyen fura ismeri őket egyenként már most.
Ja és ez az egyház valóban Istennek tetszően fog működni, mert csupa Istennek tetsző emberek alkotják!
Addig a Biblia - mániákusok meg szenvedjenek csak a könyvecskéjükkel, hátha megalkotják belőle az Istennek tetsző módon műkődő 
gyülekezetüket...
Na pusz odaát!
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Kamilla - 2018. Október 10. - 19:01:52
[valasz author=Lucius link=topic=26.msg88027#msg88027 date=1539170836]

[/valasz]

Engem érdekel...   :hi
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Kamilla - 2018. Október 10. - 19:10:43
[valasz author=Kamilla link=topic=26.msg88021#msg88021 date=1539083980]

[/valasz]

Nekem úgy tűnik, elég távol voltak az Úrtól, csak elvétve követték.
Isten uralkodása nem valósult meg az életükben akkor sem, amikor nem volt emberi király fölöttük, és sajnos akkor sem, amikor már volt.
Ebből nekem az jön le, hogy attól még, hogy megszüntetné valaki erővel a pásztori rendszerű gyülekezeteket, attól még az
emberek nem kerülnének közelebb Istenhez.

Akkor Fegyver Zoltán megállapítása nem áll meg, miszerint "Jézus a bírák korához hasonló szabadságra hívott elminket, hogy Isten Szelleme által vezéreltetve Isten királyi uralkodása valósuljon
meg az életünkben!"

Igazából a lelkiismereti korszak is hasonló volt, nem? 

                          :morfondirozik:
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Csaba - 2018. Október 11. - 10:43:45
Amikor egy gyülekezet bibliai minta szerint próbál működni, az nem biztos hogy Istennek is tetszővé válik a többiek közt.
Ilyenkor nincs másról szó, mint hogy többen követni próbálnak egy olyan működési elvet, amit felismertek a Bibliából.
Ez viszont sok tekintetben elavúlt, ill. nem biztos hogy megfelel a mai társadalom igényeinek.
Volt szerencsém látni olyan vének csoportját, akik igencsak sötétek voltak nem csak a Bibliához, hanem egy írott szöveg értelmezéséhez is...
Persze próbálkozni érdemes, csak ne álljunk elő az Isten akarata szerinti működés igényével.
A gyülekezetek éppen úgy működnek, ahogy azt Isten megengedte.
A konkoly együtt növekszik a búzával.
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Kamilla - 2018. Október 11. - 16:12:42
Szia Csaba
Többször elolvastam, amit írtál, de nem értem...    nerd
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Lucius - 2018. Október 11. - 16:56:00
[valasz author=Kamilla link=topic=26.msg88030#msg88030 date=1539190912]

[/valasz]

Sziasztok!
 
Alább küldöm Watchman Nee írását!
Bár valóban csak mese lenne...

Nikolaiták és Bálám tanítása
Kivonat
Watchman Nee Bizonyságtételei című könyvből


"Az efézusi gyülekezet: Jelenések 2,1-7

Az efézusi gyülekezet az egyháznak az apostolok utáni első korszakára vonatkozó
prófécia. Kr.u. 96-ig tartott az apostoli korszak. 96 után az apostoli korszaknak
nyilvánvalóan vége volt, és sok rossz dolog kezdett belopakodni a gyülekezetbe. Mivel
ez prófétai könyv, a benne lévő nevek is prófétai jellegűek."Ephesos" görögül "kívánatos"-t jelent.
Az apostoli kor után következő gyülekezet azért még mindig kívánatos volt.
Azt mondja az Úr: "Tudom a te cselekedeteidet, fáradozásodat és állhatatosságodat".
A "te" névmás mutatja, hogy a Jelenések 2. és 3. fejezete egyes számot használ. A hét
gyülekezet közül öt részesül dorgálásban, egy nem kap dicséretet sem dorgálást, és csak
egy kap dicséretet dorgálás nélkül. Efézus a megdorgáltak közt van. De az Úr itt a
gyülekezet küldöttjének először a szellemi valóságról beszél. Vannak, akik azt
gondolják, hogy az Úr azért mond valami jót a dorgálás előtt, hogy aztán a dorgálás ne
keserítse el őket túlságosan, tehát az Úr diplomatikusan fogalmaz. Ez azonban nem az Úr
módszere. Itt kimutatja a gyülekezetben lévő szellemi valóságot. Van valami, amit
szellemi valóságnak nevezhetünk, ami létezik függetlenül a külső megjelenési formától.

Noha Izrael népe az emberek szemében méltatlan volt, Bálámon keresztül mégis azt
mondja Isten, hogy "nem vett észre hamisságot Jákóbban" (4 Móz 23,21). Nem azért,
mintha nem figyelne eléggé; inkább nagyon jól odafigyel, és mégsem lát semmi rosszat.
Nem is azért, mintha Isten szeme jobb lenne, mint a miénk, hanem azért, mert Isten a
szellemi valóságot látja.

Nem nehéz meglátnunk, hogy az "egyház" ma a sivárság képét mutatja. Olykor egy-egy
testvérünkről is úgy gondoljuk, hogy sivár az élete. De ha az Úr megnyitja Isten
gyermekeinek a szemét, akkor meglátják, hogy a sok gyengeség és kudarc merő
hazugság. Ha a szellemi valóság az igaz, akkor minden egyéb hazugság. Vegyünk pl.
egy kisgyermeket, aki kiszalad az utcára és fülig sárosan jön vissza a házba, mégis azt
mondom róla, hogy tiszta és szép. Igaz, hogy teste sárral van bemocskolva, de a szenny
nem belőle nőtt ki. Ha megmosdatom, újra tiszta lesz. A szenny hazugság; az ő valósága:
jó. A mai Gyülekezet nem látszik olyan dicsőségesnek, ahogy Isten mondja, mégis a mai
Gyülekezet is dicsőséges.

Ha rendelkezünk szellemi látással, megláthatjuk, hogy a Gyülekezet így, megmosatlan állapotában is jó.
Ezért is szüntelen hálát adhatunk Istennek a Gyülekezetért. A Gyülekezet ma is dicsőséges, nincs rajta
szeplő vagy ránc, vagy ehhez hasonló (Ef 5,25-27). A szeplőtlenség azt jelenti, hogy bűntelen, és hogy
nincs rajta ránc, az azt, hogy nem elöregedett, hanem friss és üde az Úr előtt. Isten azt
mondja, az efézusi gyülekezet jó; a szellemi valósága az, ami jó." ... és próbára tetted azokat, akik
apostoloknak mondják magukat, holott nem azok, és hazugoknak találtad őket."

Az Úr az apostolok próbára tételéről szól, ami azt bizonyítja, hogy az apostoli korszak
után is vannak apostolok a gyülekezetben. Ha csak a tizenkettő lenne apostol, akkor csak
azt kellene kérdezniük, hogy az említett apostol János, vagy nem ő. Ha pedig nem János,
akkor nem is lenne apostol, mert a többi tizenegy már meghalt, és csak János maradt. Az
apostolok próbára tételének szükségessége bizonyítja, hogy a tizenkét apostol után még
volt több apostol.

"De azért van kifogásom ellened: hogy az első szeretetedet elhagytad".

Az "első" görögül "prótén", mely nemcsak időrendben való elsőséget, hanem elsőrendő
minőségőt is jelent. Lukács 15-ben az atya a legszebb ruhát adja tékozló fiára; a
"legszebb" itt szintén a "prótén" szóval van kifejezve.

" ... Különben eljövök hozzád és a lámpatartódat kimozdítom helyéből, ha meg nem
térsz”.

A Jelenések 2 és 3 fejezetének gyülekezetei nemcsak prófétai jelképes gyülekezetek,
hanem Ázsia hét városában valóságosan létező hét gyülekezet. Figyelemre méltó tény ez,
mert a történelem tanulsága szerint több mint ezer éve nincs többé gyülekezet Efézusban.
Eltűnt a lámpatartó, de eltűnt a gyülekezetnek minden nyoma ott. Korintusban, Rómában
és más helyeken vannak gyülekezetek, Efézusban nincs. Mivel nem tért meg,
lámpatartóját elmozdította az Úr.

"De az megvan benned, hogy a nikolaiták cselekedeteit gyűlölöd, amelyeket én is
gyűlölök."

A nikolaitákat nem találjuk az egyháztörténelemben. De mert a Jelenések prófétai
könyv, a szó jelentését kell kutatnunk. A "nikolaita" szó görögben két szóból van
összetéve. "Nikaó" azt jelenti: "meghódít", "mások fölé emelkedik". "Laos" pedig:
"népet" vagy "laikusokat" jelent. "Nikolaita" tehát azt jelenti, hogy "uralkodni a népen",
vagy is a laikusok fölé emelni magát". A szó az emberek olyan csoportjára vonatkozik,
akik magukat a közönséges hívők fölé emelték. Az Úr van fenn, a közönséges hívők
lenn. A nikolaiták ugyan az Úr alatt vannak, de a közönséges hívők fölött. Az Úr pedig
gyűlöli a nikolaiták viselkedését. Az Úr megveti azoknak viselkedését, akik a
közönséges hívők fölé emelik magukat, mint valami közbenjárók; ez gyűlöletes az Úr
előtt. Akkortájt ez még csak viselkedés volt; még nem lett belőle tan.
Az újszövetségben van egy alapvető tanítás: Isten minden gyermeke Isten papja.

A 2 Mózes 19,5-6-ban Isten így szól Izrael népéhez: "Most azért ha figyelmesen
hallgattok szavamra és megtartjátok az én szövetségemet, úgy ti lesztek nekem
valamennyi nép közt az enyéim, mert enyém az egész föld. És lesztek nekem papok
birodalma és szent nép."

Kezdetben Isten úgy rendelte, hogy az egész nép az ő papja
legyen; nemsokára azután jött azonban az aranyborjú imádása. Mózes összetörte a
törvény tábláit, és így szólt: aki az Úré, az vágja le testvérét. Ekkor a léviták az Úr
oldalára álltak, és azon a napon 3000 embert megöltek Izraelben (2 Mózes 32,25-29).
Ettől kezdve csak a léviták lehettek papok; a papok birodalma helyett jött a papok törzse.
Izrael népének többi része nem lehetett pap többé, és a lévitákra kellett bízniuk,
hogy a papi szolgálatot végezzék érettük. A papi rend az Ószövetségben közbenjáró
rend volt. De az Újszövetségben Péter így szól:

"Ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet vagytok, olyan nép, amelyet
Isten sajátjának tekint" (1 Pt 2,9).

Papok vagyunk, az egész gyülekezet az; így jutunk el az eredeti állapothoz. A Jelenések
1,5-6 szerint mindazok papok, akiket megtisztított a Bárány vére. A papok Isten
ügyének szolgálatával vannak megbízva; minden hívő meg van bízva Isten ügyének
szolgálatával. Nincs szükség közbenjárók rendjére a gyülekezetben. A gyülekezetnek
egy főpapja van, az Úr Jézus.

Mielőtt a nagy változás bekövetkezett a gyülekezetben, az Úr ügye minden hívő ügye
volt. Az apostolok után azonban megváltozott a helyzet; lankadni kezdett az érdeklődés
az Úr ügye iránt. Mikor a római katolikus egyház kialakulása megkezdődött (Pergámum
korszakában), kevesen voltak az üdvözülők, de sokan voltak a megkereszteltek;
hitetlenek töltötték meg az "egyházat". És így megjelent a "klérus" csoportja. Mivel az
"egyháztagok" közül sokan nem voltak szellemi emberek, mit lehetett tenni? Az, hogy
megkérjék őket, tegyék félre a számadáskönyveket, vegyék elő a Bibliát és
prédikáljanak, nem látszott célravezetőnek. Kiválasztottak tehát egynéhány embert,
hogy kiváltképpen a szellemi dolgokkal foglalkozzanak, míg az egyház többi tagja
végezte világi munkáját. (így alakult ki a "klérus", Isten akarata, kívánsága, szándéka
ellenére. Mert Isten akarata az, hogy mindazok, akik világi munkát végeznek,
foglalkozzanak a szellemi dolgokkal is.

A római katolikus egyházban a kenyér megtörését, kézrátételt, keresztelést stb. mind a
"lelkiatyák" végzik; még az esküvő és temetés is a "klérus" dolga. A protestáns
egyházban ott vannak a "lelkipásztorok." Ha beteg vagy, hívd az orvost; ha törvényes
ügyed van, az ügyvédet; szellemi-lelki problémáidban fordulj a lelkipásztorhoz. És te
magad? Nos, háborítatlanul végezheted a magad világi munkáját. De kérlek, gondold
csak meg: a taoizmusban a taoista papok éneklik a liturgiát a nép helyett, a
judaizmusban a papok intézik Isten dolgát az emberek helyett, a Gyülekezetben
azonban nincs szükség közbenjárók rendjére, mert mi mindnyájan papok vagyunk.
Abel bemutathatott áldozatot: Nóé úgyszintén. Kezdetben Izrael népének minden tagja
áldozhatott; de később, az aranyborjú miatt nem mutathattak be többé áldozatot. Isten
azt mondja, hogy minden hívő közvetlenül járulhat Isten elé. De most közbenjárók
serege van az egyházban. Ma nikolaiták vannak az egyházban, és a keresztyénség
judaizmusba süllyedt.

Az Úr azokat szereti, akik visszautasítják a közbenjárók osztályát. Akiket vérével
megmosott, azokat a szellemi ügyek közvetlen részesévé tette. A gyülekezet csak ezen
az alapon állhat; másképpen judaizmussá lesz. Ezért mi elsősorban nem a szekták
ellen harcolunk, hanem azért az igazságért, hogy az egyetlen kiváltságot Jézus vére adja.
Ma az "egyházaknak" három fő csoportjuk van: az egyik a világegyház, a római
katolikus egyház; a másik az államegyház, mint az anglikán és lutheránus egyház; és a
harmadik a független egyházak, mint pl. a presbiteriánus egyház. A római katolikus
egyházban papi rendszer van, az anglikán egyházban klerikális rendszer, és a független
egyházakban pásztori rendszer. Mindegyikben megtaláljuk a közbenjáró rendet,
amely szellemi ügyekben illetékes. Isten azonban olyan "egyházat" akar alapítani,
amelyben közvetlenül hirdetheti az evangéliumot, közbenjáró rend nélkül. Nem
lehet igaz egyház az, amely szertefoszlik, ha a teljes evangélium érvényre jut benne.
,,Akinek füle van, hallja meg, mit mond a Szellem a gyülekezeteknek." Az Úr
ugyanazt mondja mind a hét gyülekezetnek, megmutatván ezzel, hogy nemcsak az
efézusi, hanem minden gyülekezetnek oda kell hallgatnia.

,,Annak, aki győz, enni adok az élet (száraz) fájáról, amely az Isten paradicsomában
van."

 Isten eredeti szándéka, hogy az ember egyék az élet fájáról. Most azt mondja,
hogy közvetlenül hozzá járulhatunk, és az ő eredeti szándéka szerint cselekedhetünk.
Nem az a kérdés, hogy mi az élet fája; sokkal inkább az a kérdés, kész vagy-e
engedelmeskedni Isten szándékának, és enni az élet fájáról, amely az Isten
kertjében van. Csak a győztesek ehetnek abból. Aki engedelmeskedik Isten eredeti
szándékának és parancsának, az a győztes.

A pergamumi gyülekezet: Jelenések 2.12-17
Az efézusi gyülekezet az apostoli kor végéhez tartozott, a János apostol halálát
közvetlenül megelőző korszakhoz. Erre a gyülekezetre maga János úgy utalt, mint az
utolsó idők gyülekezetére; ez a gyülekezet Péter második levelében és a Timóteushoz írt
második levélben szerepel. Ezt már láttuk. Ezt követően látjuk a gyülekezet
üldöztetésének korszakát, amelyet a szmirnai gyülekezet próféciájában mutat be nekünk
az Úr. Ezt a megelőző fejezet tárta elénk. Most látni fogjuk a pergámumi gyülekezetet.
A "pergamon" szó "házasságot" vagy "egyesülést" jelent.

 Látjuk, hogy a Gyülekezet élete fordulatot vett. Úgy gondolom, hogy a korabeli olvasók, mikor a
Pergamumhoz írt sorokat olvasták, nem értették, mit jelent ez a levél; de ma
visszatekintve az "egyház" történetére, teljesen világos jelentése van. A történetíró
Gibbon azt mondta, hogy ha Róma városának minden keresztyén lakosát megölték
volna, az egész város lakatlan maradt volna. Tehát a világ legnagyobb mérető
üldözése sem volt képes elpusztítani a Gyülekezetet. Ezért a Sátán változtatott a
támadás módszerén. A világ nemcsak hogy nem szegült szembe többé a
keresztyénekkel, hanem a föld legnagyobb birodalma, Róma, elfogadta a
keresztyénséget mint államvallást. A monda szerint Konstantin álmot látott, amelyben
kereszt tőnt fel előtte, ezzel a felirattal: "Ezzel a jellel győzni fogsz!" Felfedezte, hogy a
kereszt a keresztyénség jelképe; elfogadta tehát a keresztyénséget államvallásnak. Népét
felbátorította, hogy merítkezzék be, ("keresztelkedjék meg"). Minden bemerítkezett
ember két fehér ruhát kapott és néhány ezüstpénzt. Az "egyház" egyesült a világgal, és
ez által elbukott.

Az előző fejezetben olvastuk, hogy a szmirnai gyülekezet szenvedő
gyülekezet volt, és az Úrnak nem volt ellene szóló szava. Itt Pergamum egyesült a
világgal, hogy a legnagyobb államvallás legyen. Az emberek ebben előmeneteltmláthatnak;
de az Úrnak nem tetszik. Ha a Gyülekezet egyesül a világgal, megromlik a tanúbizonyság tétele.
A Gyülekezet idegen ebben a világban. Rendjén való, ha a hajó a vízben van, de az már nem, ha a víz a hajóban van.

" ... akinél a kétélő éles kard van ... "

Az Úr úgy mutatkozik be, mint akinek kétélő kard van a kezében. Itt ítélet van.
A gyülekezet elbukott, de ez nem jelenti azt, hogy annak a kornak a Gyülekezete
egyáltalában nem tesz tanúbizonyságot. Körülményeitől és állapotától függetlenül a
Gyülekezet valósága állandó. Pergamum az a gyülekezet, amely közvetlenül Szmirnát
követi. Milyen helyzetben él? Az Úr azt mondja: "Tudom, hol lakol, ahol a Sátán
trónja van". Az Úr ismeri a Pergamum helyzetéből adódó nehézségeket. Mivel ott lakik,
ahol a Sátán trónusa van, elég nehéz lehet számára a bizonyságtétel. Itt egy valóban
különös személy van: "Antipas", "az én hő tanúm. Az ő nevét nem találjuk a
történelemben; ezért - próféciáról lévén szó - a név jelentését kell keresnünk. "Anti"
jelentése "ellen", "pas" pedig azt jelenti: "minden". Van tehát egy hő ember, aki
mindennel szemben áll. Nem abban az értelemben, mintha szándékosan zavart keltene
és nem venné figyelembe a helyzetet, hanem azt jelenti, hogy Isten oldalán áll mindennel
szemben. Természetesen sorsa a mártíromság lesz. A történelem nem ismeri a nevét, de
az Úr igen.

Erre a hűséges emberre tekint az Úr, mikor ezt mondja: "ragaszkodol nevemhez, és a
belém vetett hitet nem tagadtad meg". Két dolgot mond itt az Úr: az egyik a neve, a
másik a belé vetett hit. Azok Isten gyermekei, akiket Isten választott a nemzetek (a
pogányok) közül az Úr nevében.

Alapvető különbség van a Gyülekezet és a vallás közt. A vallásban elég, ha valaki elfogadja a tanítást,
de a Gyülekezetben mindez semmit sem ér, ha valaki nem hisz az Úrban. Az Úr neve pedig magát az
Urat jelenti. Ez a sajátos jellemzője. De nemcsak ezt jelenti, hanem ez a név azt is elmondja, hogy itt
járt és visszament. Meghalt és újra él; így a neve itt él köztünk. Ha elveszítjük Urunk nevét,
nincs többé miről tanúságot tennünk. Pergamum megkapja az Úr nevét.

Egyvalamire nagyon nagy gondot kell fordítaniuk Isten gyermekeinek: nyilvánvalóvá kell tennünk,
hogy mi az Úr nevében élünk. Ez a név különleges név, olyan név, amely megóv attól,
hogy megszőnjünk bizonyságtévők lenni, és attól is, hogy az İ neve mellé, vagy helyébe
más nevet tegyünk. Azt is mondja, hogy "a belém vetett hitet nem tagadtad meg".
A "hit" ezen a helyen görögül "pistis". Ennek a szónak a jelentése: hit, bizalom.
Nem valami közönséges hit, hanem az egyetlen, az a hit, amely különbözik minden más hittől.
Az Úr azt mondja, hogy nem tagadtad meg ezt az egyetlenszerű, belém vetett hitet. A gyülekezet nem
filozófia, természettudomány, erkölcstan vagy lélektan. Ezek nem a gyülekezet körébe
tartoznak. A gyülekezet lényege a hit. "Nem tagadtad meg a belém vetett hitet". Mit
jelent ez? Azt, hogy "állhatatosan hittél bennem".

Isten gyermekeinek életben kell
tartaniuk ezt a hitet. Az Úr Jézusba vetett hitünk nem változhat meg. Ez a hit különít el
bennünket a világtól. "Ragaszkodol nevemhez, és a belém vetett hitet nem tagadtad
meg", ez a két dolog az, amiért dicsérte őt az Úr.

"De van valami kevés kifogásom ellened, mert vannak nálad olyanok, akik Bálám
tanítását követik, ki Bálákot tanította, hogy tőrt vessenek Izrael fiai elé, hogy egyenek
a bálványáldozatokból és paráználkodjanak." Bálám pogány volt; nem tudjuk, miért
nevezte Isten őt is prófétának. Miként Sault, Isten Szelleme őt is felindította, de nem
költözött belé. Izrael népének sorozatos győzelme megijesztette Bálákot, és Bálámért
küldött. Azt mondta neki: "Te próféta vagy. Kérlek, átkozd meg Izrael népét". Bálám
megkívánta a felajánlott pénzt, menni akart, és bár Isten először meggátolta ebben,
később megengedte neki, hogy menjen. De képtelen volt rá, hogy megátkozza Izrael
népét. Mivel azonban elfogadta Bálák pénzét és semmit sem tett érte, kényelmetlenül
érezte magát; cselt szItt tehát. A moábiták kérjék meg asszonyaikat, hogy menjenek el
Izrael népéhez. Így a moábita asszonyok egyesültek Izrael népével, Izrael fiai feleségül
vették őket. Ezek a pogány asszonyok magukkal vitték bálványaikat is, és így rávették
Izrael népét nemcsak a paráználkodásra, hanem a bálványimádásra is. Isten haragja
felgyúlt, és megölt huszonnégyezer izráelitát; Moáb azonban megmenekült.

4 Mózes 25. fejezetben olvashatjuk, hogy Izrael fiai moábita asszonyokkal házasodtak össze, de
csak a 31. fejezetből tudjuk meg, hogy ezt a cselszövést Bálám eszelte ki.
Isten megmutatja nekünk, micsoda Pergámum: a pergamon szó a világgal való
házasságot jelenti. Kezdetben a világ szemben állt a Gyülekezettel, most a
Gyülekezet és a világ összeházasodtak. Sokszor elmondtam már, hogy a "Gyülekezet"
(ekklésia) jelentése: a kihívottak közössége. Nem egyesítve a világgal, nem
összeszerkesztve vele, hanem különválasztva tőle, kihívva belőle - ez a gyülekezet.
Bálám módszere lerontja a válaszfalat a Gyülekezet és a világ közt, és az eredmény
bálványimádás.

Itt különösen két dologra kell figyelnünk a paráználkodásra és a bálványimádásra.
Különös, hogy ez a kettő együtt szerepel. Az első korinthusi levélben ez a két dolog
szintén együtt van említve. Testi életünkben ezt a két dolgot gyűlöli Isten, szellemi
életünkben szintén ezt a két dolgot gyűlöli. Hallgassuk csak, mit mond erről Jakab
levelének 4. fejezete: "Nem tudjátok, hogy a világ barátsága ellenségeskedés Istennel?"
Amit Isten gyűlöl, az a világgal való egyesülés. Ugyancsak szemben áll Istennel a
Mammon. "Nem szolgálhattok Istennek és a Mammonnak" (Mt 6,24). Vagy egyiket
szolgálja az ember vagy a másikat. Nagyon fontos látnunk ebből, hogy a Mammon
szemben áll Istennel. Sok bálvány kizárólag a Mammonnak köszönheti létezését. Ma
egyetlen keresztyén ember sem gyilkol, nem is imád öntött bálványokat, de ha
pénzsóvárak vagyunk, a pénz hatalmában bízunk, az felér a bálványimádással. A
bálványok alapja a Mammon, és Isten el akar választani bennünket a Mammontól.
Látjuk, hogy a paráznasághoz kapcsolódik a bálványimádás: éppígy kapcsolódik a
pénzsóvárság a világgal való egyesüléshez. Szeretném felhívni a figyelmet a Biblia
ellentéteire. Ha látjuk a negatívoldalt, akkor látjuk a pozitívat is.

A Biblia mindig szembeállítja a Sátánt Krisztussal, a hústestet a Szent Szellemmel,
 a világot és Mammont az Atya Istennel. A világ szemben áll az Atyával; ezért
mondja l János 2,14, hogy ha"valaki a világot szereti, nincs abban az Atya szeretete".
A Mammon Istennel szembenáll. Ha valaki a  Mammont szolgálja, nem szolgálhatja Istent.
Bálám műve a Gyülekezet egyesítése a világgal. Mikor Nagy Konstantin elismeri a
Gyülekezetet, Bálám tanítását követi és semmi sem nehezebb, mint Bálám művét

megakadályozni. Ma Isten gyermekei nagyok akarnak lenni, gazdagodni akarnak,
és közben nem törődnek a szentséggel és tisztasággal. Engednek a kísértésnek,
engednek Bálám tanításának, és így közvetve megtagadják az Úr nevét.
Itt kiváltképpen Bálámot említi az Úr. Bálám volt az első, aki pénzt keresett prófétai
képességével. Az Újszövetség néhány helyen még említi Bálámot. 2 Péter 2,15 mondja,
hogy Bálám a gonoszság jutalmát kedvelte. Júdás írja, hogy Bálám sóvárgott a
jutalomra. Álljunk meg itt egy kissé. Elképzelhető az, hogy a korintusi gyülekezet
meghívja Pált, és először a szolgálat honoráriumát tárgyalják meg? Elképzelhető az,
hogy a jeruzsálemi gyülekezet szerződésben biztosította Péter apostol évi jövedelmét?
Nem, ilyesmit el sem tudunk képzelni. Eredetileg azok, akik Isten ügyében
fáradoztak, Istentől várták megélhetésüket, és nem fogadtak el pénzt a pogányoktól
(3 János 7). De Konstantin alatt Isten minden szolgája az államkincstárból kapta
fizetését. Alig valamivel 300 után kezdődött meg ez a rendszer.

Aki először elfogadta a fizetést, az Bálám módszerét vezette be, és ha már abban az
időben kérdezte volna meg valaki az akkori apostolokat: "Mennyi a havi fizetésed?",
az már nem lett volna tréfa. És ma már általánosan ez a helyzet, ahelyett, hogy az
szolgálna az Úrnak, aki rá tudja bízni magát, aki pedig nem tudja rábízni magát, az
nem szolgálna neki. Jól meg kell ezt fontolnunk az Úr színe előtt.
A következő mondanivalót az ,,így" szócska kapcsolja a már mondottakhoz a levélben.
Ismét a nikolaitákról van szó. Az Ur kifejezi, hogy elveti Bálám tanítását; és ugyanígy
azt is, hogy a nikolaiták tanítását utálja. Isten maga rendelte el a Bibliában, hogy
milyen legyen a Gyülekezet. Olvassuk el Máté 20,25-28-at:

"Jézus pedig előszólította őket és ezt mondta: tudjátok, hogy a fejedelmek uralkodnak
népeiken, és a nagyok hatalmaskodnak rajtuk. De ne így legyen köztetek; hanem aki
köztetek nagy akar lenni, szolgáljon nektek, és ha valaki első akar lenni köztetek, legyen
a ti rabszolgátok. Aminthogy az Ember Fia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak,
hanem hogy ő szolgáljon, és adja az ő életét váltságul sokakért."

Értjük? Az Úr alapította a gyülekezetet, de a fejedelmek és földi nagyságok módján
uralkodó osztály nélkül. Az Úr úgy rendelte, hogy aki nagy akar lenni, az
szolgáljon; és aki leginkább szolgál, az a legfőbb. A nagyság kérdésében nem a
betöltött hivatal a döntő, hanem a végzett szolgálat. Máté 23,8-11-et olvasva ez még
nyilvánvalóbbá válik.

A gyülekezet alapelve, hogy mindnyájan testvérek vagyunk, nincsenek rabbik, sem
 mesterek, sem atyák. Mikor Konstantin államvallássá tette a keresztyénséget, azt tette,
amit Bálám, és következésképpen megjelent a színen a nikolaiták tanításának gyümölcse.
 Az "atyák" rendszere, akik közt legmagasabb rendő a pápa. Amikor valaki megcsókolja a lábát,
azt kell kiáltania: "Uram!" Ugyanakkor megjelentek a vatikáni udvarban a magas hivatalok,
amelyekben sok ország képviselteti magát nagykövetekkel miniszterekkel. Királyokkal körülvéve,
magas hivatalokban, ezek azok, akiket
atyáknak és rabbinak neveznek. Ez a nikolaiták tanítása, amelyet már láttunk.

Ezért óvakodjanak azok, akiknek a világban magas tisztségük és hírük van, hogy a világ
dolgait bele ne vigyék a gyülekezetbe. Ha a nyomorultat, aki melletted ül, nem tudod
testvérednek tekinteni, akkor baj van a keresztyénségeddel. Ha testvérek közt ülsz, és
nem tudsz testvérré lenni köztük, akkor a nikolaitizmus szelleme van jelen általad. A
"nikaolaos" görög szóban a "laos" nemcsak világiakat (közönséges embereket)
jelent, hanem laikust jelent a gyakorlott szakemberrel szemben is. PŐ. az orvos
specialista a hivatásában, s mindazok, akik nem orvosok, laikusok a szemében. Ha az ács
találkozik egy másik ácsmesterrel, mindketten szakemberei ugyanannak a szakmának.
De ha ugyanaz az ács találkozik valakivel a szakmáján kívül, az laikus a szemében. A
nikolaitizrnus ilyen értelemben azt jelenti, hogy a "szakemberek", akik a "szakmán
belül" vannak, uralkodni akarnak a többieken, a laikusokon, akik a "szakmán
kívül" vannak. Ez az, amiről az Úr azt mondja, hogy "ellenére van".

Más az efézusi és más a pergamumi gyülekezet állapota. Az efézusi gyülekezetben még
csak mint egyesek viselkedése található meg a nikolaitizmus, míg a pergamumi
gyülekezetben már tanná lett. Időbe telik, amíg a viselkedésből tanítás lesz. Ha egy
bizonyos magatartást már nyilvánosan hirdetnek, és tanbeli alapjait prédikálják, ez azt
jelenti, hogy már nemcsak így tudnak viselkedni, hanem meg tudják alkotni a magatartás
elméleti alapját is; ez már egy lépés előre. A viselkedés megelőzi a tant. Akkor válik
komollyá az ügy, amikor a tan megjelenik. Néhány éve találkoztam egy gyülekezeti
taggal, aki felesége mellé ágyast is vett magának. Arra kértek, hogy beszéljek a fejével.
Kiderült, hogy nemcsak helyesnek tartotta az ágyas tartását, hanem még bibliai
példákkal is igazolta bűnét. Ágyast tartani, az még csak viselkedés; de ezt bibliai
idézetekkel alátámasztani, az már tan. Így ma nyilvánosan tanítják a nikolaitizmust.
Hogyan alkotta meg Pergamum ezt a tant? Már mondtuk, hogy Konstantin elfogadta a
keresztyénséget államvallásnak, a Gyülekezet összeházasodott a világgal. Aki csak a
birodalom polgára volt, megkeresztelkedhetett; következésképpen a Gyülekezet megtelt
hitetlenekkel. Eredetileg csak testvérekből állott a Gyülekezet, és minden testvér pap
volt. Akkor betódult a Gyülekezetbe egy vegyes sokaság. Ezektől azt várni, hogy
Istennek szolgáljanak, lehetetlen volt. A legkényelmesebb megoldás az volt, hogy
kiválasztottak néhány embert, mondván: "Ti foglalkozzatok a lelki-szellemi dolgokkal; a
többi a köznép, a laikusok tömege". Sokan úgy lettek gyülekezeti taggá, hogy
egyáltalában nem is ismerték az Úr Jézust. Azok tehát, akik ismerték az Úr Jézust, lettek
a "szakemberek"; így megjelent a nikolaitizmus.

Ez a gyülekezet és az állam
összeházasodásának kikerülhetetlen következménye. Amit a nikolaiták Efézusban
tettek, az még csak egyfajta viselkedés volt, Pergámumban tanná lett. A dolog úgy fest,
hogy mostantól kezdve a gyülekezet a "szakemberek" ügye és nem a laikusoké. Azt
tanítják, hogy egészen rendben lévő, ha nem vagyunk szellemi emberek; a szellemi
életünk dolgát a "szakemberekre" bízhatjuk; mi, köznépből valók foglalkozzunk
csak nyugodtan világi ügyeinkkel. És kialakul a tan, mely szerint kétféle ember él a
Gyülekezetben: vannak, akik a szellemi ügyekkel foglalkoznak, mások a világi
dolgokkal. A közönséges ember számára elég, ha részt vesz az összejöveteleken,
mással nem kell törődnie. Ha valaki itt alkalmazni akarná az 1 Korinthus 14.
gyülekezeti összejövetelekről szóló tanítását, az már nem menne. Bálám doktrinája
bevezeti a nikolaiták tanítását.

Azt hiszem, ez az, amit az Úr a legjobban gyűlöl; ezért különösen figyelnünk kell rá.
Elismerem, hogy van különleges szolgálatra való elhívatás. Azt is elfogadom, hogy míg
Pál a szolgálattal egy időben sátorkészítéssel is foglalkozott, Péter és János és Jakab
teljesen az igehirdetésnek szentelte életét. De ma, amit a testvérek helyzetének hívunk,
az nincs összekapcsolva a szolgálat helyével. A helyi gyülekezetben az ottani testvérek
elöljárók és szolgálók legyenek. A szellemi ügyekre való gond valamennyi testvér
ügye; ők a papok. Az elöljárók nem végezhetnek el mindent helyettük; az ő
feladatuk csupán a "felügyelet". S ha a gyülekezet munkásai megjelennek a
gyülekezetben, semmivel sem többek bármely testvérnél. Itt a különbség a nikolaiták és
a testvérek közössége közt.

A Bibliából megtudhatjuk, hogy valamennyi testvér
bizonyságtevő, csak az apostolok több tanúságot tesznek. Jellegükben azonosak, csak
szolgálatukban van fokozati különbség. A nikolaiták tanítása ezt teljesen megfordítja; a
szellemi ügyekre való gondviselés egy különleges osztályba tartozók dolga. Ezt Isten
színe előtt vissza kell utasítanunk, mert ha ez az eset fennáll, a gyülekezet világivá lehet,
és megelégedhet egy néhány szellemi szolgával. A gyülekezet kiválaszt néhány
különlegesen szellemi embert, hogy a szellemi dolgokkal törődjék. Ők egy külön
osztállyá lesznek a szellemi ügyek útján.

A világegyház lelkiatya-rendszere, az
államegyházak klerikális rendszere, és az independens egyházak lelkipásztori
rendszere e tekintetben azonos természetűek. Valamennyien nikolaiták. A Biblia
csak testvéreket ismer. Van pásztori adottságú ember, de nincs lelkipásztori
rendszer. A lelkipásztori rendszer már emberi tradíción alapul. Ha Isten gyermekei
nem hajlandók visszatérni a kezdeti állapothoz, tehetnek, amit akarnak, az nem
lesz jó. A gyülekezetnek nem szabad a világgal egyesülnie, és nem szabad
hitetleneket befogadnia, különben könnyen elfogadja a nikolaiták tanítását. Az
embereket el kell választanunk a világtól, mielőtt befogadnánk őket a gyülekezetbe.
Ha csak egy hitetlent beengedünk a gyülekezetbe, az már nem gyülekezet, hanem
világ. A gyülekezet szentségét és különállását minden áron fenn kell tartanunk.

"Térj meg azért; ha pedig nem, hamarosan ellened megyek és vívok azok ellen
szájamnak kardjával."

Itt az Úr nagyon erős kifejezést használ. Ha nem akarsz megtérni, megbüntetlek
téged szájamnak kardjával - azaz İ megbünteti és megítéli az ellene lázadókat. Kérjük
Istent, hogy ne legyenek köztünk nikolaiták! Úgy érzem, hogy ha a Gyülekezet megőrzi
szellemi mivoltát, akkor nincs benne helye a nikolaitáknak. A nikolaiták csak akkor
jelennek meg, ha a Gyülekezet elvilágiasodik. Isten először azt kívánta Izraeltől, hogy
az egész nép pap legyen. Csak mert Izrael vétkezett, azért választotta külön a leviták papi
törzsét. Amikor a Gyülekezet elvilágiasodott, akkor lett az Isten szolgálata csupán
néhány ember dolga. Most Isten akarata az, hogy a Gyülekezet minden tagja
szellemi dolgokkal foglalkozzék.

,,Annak, aki győz, enni adok az elrejtett mannából, és adok neki fehér kövecskét és a
kövecskén új írott nevet, amelyet senki sem tud, csak az, aki kapja."

A győztesnek két dolgot ígér: az egyik az elrejtett manna, a másik a fehér kövecske. Az
elrejtett manna nem azonos a pusztai vándorlás mannájával. Mikor Izrael népe a pusztában
vándorolt, naponta manna hullt az égből, hogy táplálja őket. Azután Mózes megparancsolta,
hogy egy aranyedényt töltsenek meg egy hómer mannával, és helyezzék el a
frigyládában. Mi kor a késő utódok kérdik majd, mi ez, elmondhatják, hogyan hullatott
Isten mannát, hogy táplálta őket a pusztában, amit a frigyládában elhelyezett manna
igazol majd (2 Mózes 16,14-35).

A késői utódoknak, akik nem tudják, hogy milyen volt
a manna, megmutathatják majd a frigyládában lévő mannát, és abból megtudják. De
egészen más kapcsolatban vannak az eltett (elrejtett) mannával azok, akik ettek mannát.
Akik nem ízlelték, azoknak nincs ilyen emlékük róla, noha tudták, hogy mi az. Aki győz,
annak az Úr ad enni az elrejtett mannából, hogy legyen ilyen emlékük.
Istennel kapcsolatos élményeink mindegyike drága, és nem vész el. Sok testvérem kérdi
tőlem: mindaz, amit átéltünk, Isten előtt használ majd az örökkévalóságban? Aki tudja az
elrejtett manna jelentését, az tudja, hogy lesz-e haszna, vagy sem. Ha az "elrejtett
mannát" megláthatjuk, akkor egyszer majd visszatekinthetünk a "mindennapi manná"-ra.
Akármilyen próbákkal teljes és könnyhullatásos legyen is a jelenünk, egyszer majd,
mindez emlék lesz. Számomra az elrejtett manna ugyanaz, mint a mindennapi manna.
Akik soha nem látták a mannát, azok nem emlékeznek majd rá ama napon, amikor
meglátják az elrejtett mannát. Tudják ugyan, hogy van vezérlő kegyelem, de soha nem
ízlelték azt. De akik kóstolták azt, azok telve lesznek reá való emlékezéssel. Az elrejtett
manna a Biblia nagy alapgondolatai és nagy kincsei közé tartozik. Egykor majd a
mennyei, az elrejtett mannával tápláltatunk. Ha e világban nem kapunk sebeket, nem
tartozunk a győztesek közé. Ha nem mentünk át földi szenvedéseken, akkor az
eljövendő világban, még ha kapunk is az elrejtett mannából, nem ismerjük fel az
ízét, mert nem lesznek vele kapcsolatos emlékeink. Ne gondoljuk, hogy amit ma
átélünk, annak nincs jelentősége. Egyetlen élmény sem vész el. Ama napon minden
élményünkre vissza tudunk majd emlékezni. Ne mondjuk azt, hogy a mennyek
országában már mindez mindegy lesz. Nem, semmi sem mindegy.

E földi világban átélt
tapasztalataink közvetlen kapcsolatban vannak a mennyei örömökkel. Az elrejtett manna
ismerős azoknak, akik tudnak róla, és ismeretlen azoknak, akik nem tudnak róla. Ma
szenvedéseken és megpróbáltatásokon megyünk át; ama napon az Úr letörli majd a
könnyünket. Hogyan ismerhetné a letörlött könnyek gyönyörőségét az, aki itt nem
hullatott könnyeket?

Van még egy jutalom, a fehér kő, melybe be van írva a győztes neve. Az Úr új nevet ad
majd neki, olyan nevet, amely megfelel az Úrral való kapcsolatának. Egy testvér azt
akarja, hogy én válasszak számára új nevet, de nem tudom, hogy ha ezt meg is tenném,
utána nem kellene-e megváltoztatnia még egyszer. Az Úr fehér kőre írja nevedet; ezt a
nevet csak az Úr ismeri majd és te. A győztes nem valami különleges nevet kap, azt a
nevet kapja, amelyre rászolgált. Remélem, hogy az Úr megnyitja szemünket,
felismerjük az utat, amely a győzelem felé vezet, és megkapjuk az elrejtett mannát
és az új nevet."
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Csaba - 2018. Október 11. - 19:59:26
[valasz author=Kamilla link=topic=26.msg88037#msg88037 date=1539267162]

[/valasz]

Mi az, amit nem értesz?
:szelid:
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Kamilla - 2018. Október 11. - 20:06:43
Amikor egy gyülekezet bibliai minta szerint próbál működni, az nem biztos hogy Istennek is tetszővé válik a többiek közt.

pl ezt a mondatot sem értem. Nem tetszik Istennek, ha bibliai módon akar működni egy gyüli?

Idézet
Ilyenkor nincs másról szó, mint hogy többen követni próbálnak egy olyan működési elvet, amit felismertek a Bibliából.
Ez viszont sok tekintetben elavúlt, ill. nem biztos hogy megfelel a mai társadalom igényeinek.
Mióta kell megfelelni a kor igényeinek? A világnak?

Idézet
Persze próbálkozni érdemes, csak ne álljunk elő az Isten akarata szerinti működés igényével.
Miért ne?

Idézet
A gyülekezetek éppen úgy működnek, ahogy azt Isten megengedte.
A konkoly együtt növekszik a búzával.
Igen, Isten megengedte, de vajon nem akar rajta változtatni? Nem értelek, bocsi...  nemertem    :szelid:
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Csaba - 2018. Október 11. - 20:43:08
Kezdjük a végén Kamilla!
Nem akar változtatni Isten a dolgon.
Maga az Úr Jézus tanít erről, amikor arról beszél, hogy a konkoly az aratáskor lesz megégetve.
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Csaba - 2018. Október 11. - 20:46:52
Azért ne álljon senki itt nekem elő az Isten akarata szerint műkődő gyülekezet ígényével, mert máris bemutatja a legújabb kizárólaosan üdvözítő gyülekezet mintáját...
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Csaba - 2018. Október 11. - 20:51:04
Nem kell megfelelne a kor és a társadalom ígényeinek, simán le lehet másolni pl. a Jeruzsálemi bibliai mintát.
Csak utánna ne Istent okolják, ha hülyék voltak.
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Csaba - 2018. Október 11. - 20:54:07
És nem egyáltalán nem biztos, hogy Istennek tetszik, ha tanulatlan hülyék a fejükbe veszik, hogy ők vének és majd elírányitgatják a nyájat...
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Kamilla - 2018. Október 11. - 20:58:45
Kezdjük a végén Kamilla!
Nem akar változtatni Isten a dolgon.
Maga az Úr Jézus tanít erről, amikor arról beszél, hogy a konkoly az aratáskor lesz megégetve.

Akkor hogy magyarázod pl. a Jelenésekben a 7 gyülekezetnek írtakat, és azt, hogy "fuss ki belőle én népem"?
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Kamilla - 2018. Október 11. - 21:00:57
Azért ne álljon senki itt nekem elő az Isten akarata szerint műkődő gyülekezet ígényével, mert máris bemutatja a legújabb kizárólaosan üdvözítő gyülekezet mintáját...

Ez nem biztos, Csaba...
Meg vagyok róla győződve, hogy igenis lesz valamilyen formában Isten szerinti Eklészia/Gyülekezet, ami Jézus szavára fog összejönni. Nem tudom, hogyan, de lesz ilyen. Nem emberi szervezet, amilyenek ma, hanem más...
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Kamilla - 2018. Október 11. - 21:01:54
És nem egyáltalán nem biztos, hogy Istennek tetszik, ha tanulatlan hülyék a fejükbe veszik, hogy ők vének és majd elírányitgatják a nyájat...

A "vénes" mondatodat direkt kihagytam... :)
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Csaba - 2018. Október 11. - 21:03:06
Aztán végezetül nehezen viselem az Adventista szövegértelmezésen szocializálódott professzorokat.
Pl. " ... és próbára tetted azokat, akik
apostoloknak mondják magukat, holott nem azok, és hazugoknak találtad őket."

Az Úr az apostolok próbára tételéről szól, ami azt bizonyítja, hogy az apostoli korszak
után is vannak apostolok a gyülekezetben. Ha csak a tizenkettő lenne apostol, akkor csak
azt kellene kérdezniük, hogy az említett apostol János, vagy nem ő. Ha pedig nem János,
akkor nem is lenne apostol, mert a többi tizenegy már meghalt, és csak János maradt. Az
apostolok próbára tételének szükségessége bizonyítja, hogy a tizenkét apostol után még
volt több apostol. "

A Bibliai szöveg nem arról beszél, hogy volt az ismerteknél több apostol, hanem hogy voltak akik annak állították magukat, de leleplezték őket.
Na kb. ennyit a nagy Nee doktorról, hogy a Nikolitákról szóló agymenését már ne is taglaljam...
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Csaba - 2018. Október 11. - 21:04:20
[valasz author=Kamilla link=topic=26.msg88046#msg88046 date=1539284457]

[/valasz]
Lesz hát, a trombita szavára...
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Csaba - 2018. Október 11. - 21:07:14
[valasz author=Kamilla link=topic=26.msg88045#msg88045 date=1539284325]

[/valasz]
Pontosan az intézményesített egyházakról beszél, mert a szellemiből nincs hová futni.
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Kamilla - 2018. Október 11. - 21:10:33
Nem kell megfelelne a kor és a társadalom ígényeinek, simán le lehet másolni pl. a Jeruzsálemi bibliai mintát.
Csak utánna ne Istent okolják, ha hülyék voltak.

Jaaa... akkor most azért szervezetek, piramis felépítésűek a gyülik, egyházak, mert ezt várja el a társadalom?
És ez annyira jó, szerinted?

Nem kell úgy működni, mint a jeruzsálemi gyüli, mert az egy speciális gyüli volt, ott, akkor... a többi nem úgy működött, de igeiek voltak. Olyasmi kellene, nem?


Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Kamilla - 2018. Október 11. - 21:13:17
[valasz author=Kamilla link=topic=26.msg88046#msg88046 date=1539284457]

[/valasz]
Lesz hát, a trombita szavára...

Szerinted csak akkor? Előtte nem lesz?
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Csaba - 2018. Október 11. - 21:18:03
[valasz author=Kamilla link=topic=26.msg88052#msg88052 date=1539285197]

[/valasz]
Meg vagyok győződve róla, hogy nem lesz egyetlen kizárólag üdvözűlök alkotta intézményesített egyház.
"Ketten őrölnek egy malomban az egyik felvétetik, a másik ott hagyaték..."
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Csaba - 2018. Október 11. - 21:21:43
[valasz author=Kamilla link=topic=26.msg88051#msg88051 date=1539285033]

[/valasz]
Azért van a piramis felépítés, mert sem én sem te, sem Lucius nem lehet egyenrangú azzal, akit  Isten pásztorlásra hívott el, láttál már nyájat pásztort vezetni?
Akkor az nem pásztor.
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Kamilla - 2018. Október 11. - 21:25:45
Rendben van Csaba, látom, Te konzervatív vagy :) elfogadom, nem vitázok.   kuncog
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Csaba - 2018. Október 11. - 21:31:09
Biblikus vagyok, nem konzervatív.
Eleve a presbitert, püspököt a gyülekezetnek kell elfogadnia, s ha elveszíti az alkalmasságát, annak is kell leváltania.
Ha ez nem megy, ott van a lehetőség a távozásra, de nem hiszem, hogy itt sokan szorúlnának ebben a kérdésben tanácsra.
:)
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Lucius - 2018. Október 11. - 22:42:00
Biblikus vagyok, nem konzervatív.
Eleve a presbitert, püspököt a gyülekezetnek kell elfogadnia, s ha elveszíti az alkalmasságát, annak is kell leváltania.
Ha ez nem megy, ott van a lehetőség a távozásra, de nem hiszem, hogy itt sokan szorúlnának ebben a kérdésben tanácsra.
:)

Szia, Csaba!

Megengeded, hogy feltegyek Neked két kérdést   :

1. Láttál a Bibliában arra példát, hogy egy gyülekezet gyülekezetvezetőt, vagyis egyszemélyes pásztort választott maga felé, vagy egy apostol egyszemélyes gyülekezetvezetőt nevezett ki egy gyülekezet élére?  Ha nem, akkor szerinted miért nem?

2. Szerinted az, hogy valami van, azaz valami működik, az egyben azt is jelenti, hogy az Isten akarata? Nem lehet inkább, hogy nem mindig az Ő akarata, hanem inkább csak megengedi, hogy a bűn egy bizonyos mértékig kifejlődjön, megnyilvánuljon ezen a Földön, hogy tanuljunk belőle.
Páldául háborúk, keresztényüldözések, boszorkányperek. Ezek mind-mind működő valóságok voltak, de egyáltalán nem Isten akarta volt, hogy megtörténjenek. Ő gyűlöli ezeket. Attól, hogy vannak, attól még nem Ő akarja, hogy így legyenek. Alig várta, hogy megszűnjenek.

Olyan ez, mint amikor megengedem a gyermekemnek, hogy azt tegyen, amit akar, mert már elérte a 18 éves kort. Ezután ő elmegy kocsmázni, aztán elveri az összes pénzét. Ez nem az én akaratom. Én csak megengedem, hogy megtegye, amit akar, hogy szembesülhessen a tettei következményeivel, a bűnei következményeivel.

A gyülekezetnek, ahová jártam, volt egy "atyagyülekezete" egy másik városban. Ez a gyülekezet igen érdekes módon működött. A pásztor körül forgott minden, voltak csatlósai, főemberei, akik azt tartották a fő feladatuknak, hogy a pásztort emeljék a gyülekezet, az emberek előtt minél magasabbra. Egy alkalommal, a pásztor születésnapján mindenkinek kiosztottak egy-egy kövecskét, majd leültették a pásztort és a feleségét, eléje tettek egy tálat, majd mindenkinek oda kellett mennie, és berakni a kövecskét a tálba, ők azt mondták, hogy leteszik az életüket a pásztorért. Egyedül mi nem tettük meg ezt a feleségemmel. Ez a pásztor az estleges vendégpásztorokkal együtt a "köznéptől" elkülönülve, külön teremben étkezett. Egy másik alkalommal az egyik ottani gyülekezeti testvér hangosan imádkozott, és imában a "barátjának" nevezte a mi gyülekezetünk pásztorát. Ezt követően az ottani pásztor, akiről az előbb meséltem, teljesen kikelt magából, hogy hogyan is merte egyszerűen csak a "barátomnak" nevezni a mi pásztorunkat, aki valójában egy pásztor... (Tehát nem a köznép tagja, hanem egy magasabb rendű kaszt tagja.... egy pásztor...) A testvéremnek ott mindenki előtt nyíltan bocsánatot kellett kérnie...

Szerinted mi ez?

Nem úgy van, hogy mi mindannyian testvérek vagyunk??? Vagy vannak magasabbrendű testvérek, akik mondjuk jogosultak tizedet szedni a köznéptől,
mint Izraelben a Léviták? Te még véded ezt a rendszert? Miért?

Ez a rendszer addig működik, amíg fel nem nyílik az emberek szeme. Ez nem Isten akarata. Isten maximum eltűri egy ideig, de állítom, hogy utálja, utálja, velem együtt. Mint ahogyan én is gyűlölöm, ha az egyik gyermekem elkezd hatalmaskodni a másikon.

Persze jól tudom, hogy az imént írtaknak nem a pásztori rendszer az oka, hanem inkább az egyszeri hívek balgasága. A sikeréhes és pénzéhes, hataloméhes pásztorok (nem mindenki ilyen), maximum kihasználják e rendszer adta lehetőségeket. Ügyesek. Megtehetik, a rendszer működik. Ennek a pásztornak a hívei a múltkor azzal dicsekedtek, hogy a pásztoruk Bécsbe szokott járni inget vásárolni, mert ott kapni a legjobb minőséget...
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Lucius - 2018. Október 11. - 23:14:42
Egy-két éve, amikor otthagytuk az adventista gyülekezetet a feleségemmel, egy akkoriban indul új gyülekezethez csatlakoztunk. Csak 6-10-en voltunk, és csodálatos volt az egész. Mivel kevesen voltunk, ezért mindenki ajándéka meg tudott nyilvánulni. Láttunk, tapasztaltunk igazi csodákat, és a tanításban is nagyszerűen kiegészítettük egymást. A gyülekezet akkor indult, de mi már úgy csatlakoztunk, hogy az egyik testvér akkor már ki volt nevezve pásztorrá. Nekünk szimpatikus volt az egész, néhány dologgal nem értettünk egyet, mondjuk a tized kérdése, de annyira nagyszerű volt, ahogyan minden testvérünk szóhoz juthatott, hogy ezzel nem igazán törődtünk. Ahogyan az ajándékainkat egyre-inkább használtuk, nálam is elkezdett működni a nyelveken szólás magyarázata, és a prófétaság ajándéka is, egyre inkább, amelyek korábban nem igazán működtek.

Történtek szabadulások, gyógyulások, stb. Úgy éreztük magunkat ebben a gyülekezetben, mintha a Menny a Földre szállt volna. Aztán egy idő után ez a pásztorunk elkezdte egyre szorosabbra fűzni a barátságot egy másik pásztorral, az "apostolával". Egy idő után elhatározta, hogy már csak ő prédikál, és a tized kérdéséről is egyre többet prédikált. A tized természetesen őt illette, mint a gyülekezet pásztorát. Ahogyan ő egyre többet szerepelt, úgy szorult ezzel egyenes arányban háttérbe a többiek ajándéka. Az egész gyülekezet rossz irányt vett.

Nekem akkor még fogalmam sem volt arról, hogy a pásztori rendszer nem található meg a bibliában. Egyszerűen csak elővettem a bibliámat, és elhatároztam, utána nézek, milyen jogok illetik meg a pásztort, azaz az egyszemélyes gyülekezetvezetőt. Tényleg jogosult tizedet szedni, vagy sem. Tényleg rendben van az, hogy csak ő szerepel, csak ő prédikál, vagy sem. Láttam, hogy a többiek ajándéka ezzel sorvad, de nem tudtam, hogy ehhez joga van-e. Ahogyan olvastam a Bibliát, kirajzolódott előttem egy kép.

Egyetlen gyülekezet élén sem állt az apostoli korban egyszemélyes vezető. A vezetők, a vének mindig többen voltak, így mások ajándékai is megnyilvánulhattak. Nem csak egy-két ember szerepelt a gyülekezetben. Ha valaki nem hiszi, olvassa el az I. Korintusi Levelet. Ekkor esett le a tantusz, hogy a pásztori rendszer nem biblikus. Elfojtja a többiek ajándékát, kiskorúságban tartja a többieket, valamint a tizedszedés sem biblikus az újszövetségben, pedig az általam ismert pásztori gyülekezet azon alapszik.

Ez a rendszer elfojtja a többiek ajándékait. A legtöbb gyülekezetben az egyszeri hívőnek eszébe sem jut, hogy benne is lehet valamilyen ajándék. Nincs is rá lehetősége, hogy használja. A pásztor prédikál, a pásztor gyógyít, a pásztor látogat, a pásztor osztja szét a pénzt, a pásztor határozza meg, mikor mit tegyen a gyülekezet. A pásztor, a pásztor, a pásztor. És a többiek?

Tudjátok kiben van a legnagyobb ajándék elrejtve??? Talán a pásztorban???
Tudjátok kiben? Elárulom. Abban a legutolsó emberben, akinél senki sem gondol arra, hogy ennek aztán bármilyen ajándéka is lehet. Ez Isten csodálatos, kikutathatatlan bölcsessége, fricskája, hogy letörje a büszkék szarvát. Keressétek csak meg a legszerencsétlenebbnek, leggyámoltalanabbnak, legszegényebbnek kinéző embert a gyülekezetben. Ő lesz az, akiben a legnagyobb ajándék van elrejtve. Ha Te, aki olvasol most ilyennek érzed magadat, akkor éppen te vagy az, és talán még nem is tudsz róla! Pedig Isten jó előre elmondta:

1Kor 12:21 - 12:24
Nem mondhatja pedig a szem a kéznek: Nincs rád szükségem; vagy viszont a fej a lábaknak: Nem kelletek nekem. 
Sőt sokkal inkább, amelyek a test legerőtelenebb tagjainak látszanak, azok igen szükségesek: 
És amelyeket a test tisztességtelenebb tagjainak tartunk, azoknak nagyobb tisztességet tulajdonítunk; és amelyek éktelenek bennünk, azok nagyobb ékességben részesülnek;  Amelyek pedig ékesek bennünk, azoknak nincs erre szükségük. De az Isten szerkeszté egybe a testet, az alábbvalónak NAGYOBB TISZTESSÉGET ADVÁN, Hogy ne legyen hasonlás a testben, hanem ugyanarról gondoskodjanak egymásért a tagok. 

Isten az "alábbvalónak" adta a legnagyobb "tisztességet", a legnagyobb ajándékokat, nehogy bárki is úgy gondolja erről az "alábbvalóról", hogy a gyülekezetben nincs is rá szükség...  De ez az ajándék simán eltemetődik a legtöbb pásztori rendszerben, mert szegény embernek esélye sincs rá, hogy az ajándékát használhassa a "tündöklő" pásztorszónok rovására.

Ha előtte nem látom, milyen csodákra képes, amikor mindenki ajándéka szabadon megnyilvánul egy gyülekezetben, akkor a pásztori rendszer buktatóira valószínűleg sohasem eszmélek rá. Pedig jópárszor elolvastam már az újszövetséget. Csak mert annyira természetes, sok gyülekezet működik így sikerrel, akkor biztos biblikus is, nem? Hát, nem biztos... Nincs ugyan kötelezően előírva, hogy milyen rendszerben működjenek a jövőben a gyülekezetek, de a számunkra megörökített bibliai minta mást mutat. 

Pedig ez egy jól működő rendszer, nem igaz???
Tudod, a "jó" a "legjobb" legnagyobb ellensége.

Én emiatt véglegesen szakítottam ezzel a rendszerrel. Sohasem lennék képes már önszántamból bemenni alá, amióta ezeket megértettem, és amióta látom a buktatóit.
Ez volt röviden az én történetem a pásztori rendszerrel kapcsolatban. Tiszteletben tartom mindenki más véleményét is, mert nem látok tisztán, csak "homályosan", de ez az én véleményem.
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Csaba - 2018. Október 12. - 07:31:03
[valasz author=Lucius link=topic=26.msg88057#msg88057 date=1539290520]

[/valasz]

Szia Lucius!
Nem,nem látok erre bibliai példát, ahogy a  női presbiterre vagy lelkészre sem.
Sokáig sorolhatnám még, hogy abban az ókori szöveggyűjteményben mire nincs még példa.
A protestáns zakkanat ott kezdődik, hogy ami a Bibliában van, csak az tetszhet Istennek, ami azon kivűlre esik az nem az Ő akarata, de semmi kép nem a tetszése.
A Biblia nem Isten és nem tévedhetetlen, ez néhányszor már bizonyságot nyert.
Az pedig egy igen kisarkított dolog, hogy egy lelkész, vagy pap ószövetségi mintára jár közbe a népért Isten és ember között.
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Lucius - 2018. Október 12. - 07:41:58
[valasz author=Csaba link=topic=26.msg88060#msg88060 date=1539322263]

[/valasz] :like:

Egyetértek azokkal, amit válaszodban írtál. Maximálisan.
Ami nincs az íráskban egyértelműen tiltva, azt megtehetjük, amennyiben nem ütközik a szeretet szívünkbe írt nagy parancsolatával.
Így igaz.

Nincs tiltva a pásztori és lelkészi rendszer. Csak le van írva egy bibliai minta, de nincs olyan ige, amely ezt kötelezővé tenné minden gyülekezet számára. Ennek a rendszernek az előnyeiről sokat hallhattunk már mindannyian, akik ilyenekben éltünk, én csak azért írtam, hogy meglássuk egy kissé a buktatóit is, és így több információja legyen mindenkinek a szabad döntéshez a jövőben. Hiszen a pásztori és lelkészi rendszer is csupán addig áll fenn, és minden egyéb rendszer is, amíg vannak hívek, akik egyetértenek vele, és akik támogatják azokat.

Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Lucius - 2024. Február 29. - 16:18:49
Úgy vélem, hogy a jelenlegi, számos helyen fellelhető rossz gyülekezeti szerkezet első sorban nem a rossz vezetők miatt ál fenn. A nem Isten szerint működő gyülekezet első sorban annak tagjait minősíti. Ha nem lenne rájuk igény, a kuplerájok bezárnának.

Ha elemeire bontjuk és megpróbáljuk lecsupaszítani azt, hogy pontosan mi is a gyülekezet, akkor arra jutunk, hogy a gyülekezet az a Jézusban hívő emberek összessége. Szűkebb értelemben a gyülekezet az, amikor a Jézusban hívő embereknek egy fizikailag közel lévő kis része istentiszteleti célból összegyülekezik. Ennyi, és nem több.

Hány Jézusban hívő embernek kell ehhez összegyülekeznie?

Jézus megadta erre a választ: „Mert ahol ketten vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.”  (Máté 18:20 )

Sok keresztény nagy dolgokra, látványos összejövetelekre, nagy nevű szolgálókra, gyönyörű, díszes épületekre,
keresztény nyüzsgésre vágyik, aztán, amikor ilyet nem talál a környéken, akkor fanyalogva repül tovább.
Az egyszerű embereket pedig, akikkel egyszerű helyszíneken össze tudna gyülekezni, nem becsüli.

Mi a baj ezzel a képpel?
Az ilyen ember számára a "csillogás" az elsődleges, ez pedig olyan világi, szánalmas dolog.

Az újjászületettekhez, akik számára Jézus a legfontosabb, ez méltatlan.
Ők már látják az ennél fontosabb értékeket. Az egyszerű emberekben, akikkel egyszerűen össze tudnak jönni anélkül,
hogy - a díszes épületek kedvéért, vagy a népszerűségért, a csillogásért -
lemondanának a Jézusnak való engedelmességről.
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Virág - 2024. Március 01. - 16:09:44
A gyülekezethez hozzátartozik a szolgálat is. Amit az Úr Jézus mond, azt kell tenni az egyes hívőknek. Nem, amit mások mondanak, hanem, amit Jézus. Ő vezethet úgy valakit, hogy ott maradjon egy nem ideális helyen, néha egészen szörnyű helyeken is, mert terve van, pl. 1 Kir 18:3-4. A próféták szolgálata is azért volt, hogy megtisztuljon az, ami rossz. Kevésszer jártak sikerrel, de akkor is ott kellett maradniuk.

A gyülekezet, az egyház több, mint az igehirdetés. A gyülekezetért, az egyházért harcolni kell, mindenkinek a maga ajándékával, mert már kezdettől fogva rombolja az ördög. Majd ki-ki odébbáll, ha eljött az ideje.


Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Lucius - 2024. Március 01. - 20:32:31
A gyülekezethez hozzátartozik a szolgálat is. Amit az Úr Jézus mond, azt kell tenni az egyes hívőknek. Nem, amit mások mondanak, hanem, amit Jézus. Ő vezethet úgy valakit, hogy ott maradjon egy nem ideális helyen, néha egészen szörnyű helyeken is, mert terve van, pl. 1 Kir 18:3-4. A próféták szolgálata is azért volt, hogy megtisztuljon az, ami rossz. Kevésszer jártak sikerrel, de akkor is ott kellett maradniuk.

A gyülekezet, az egyház több, mint az igehirdetés. A gyülekezetért, az egyházért harcolni kell, mindenkinek a maga ajándékával, mert már kezdettől fogva rombolja az ördög. Majd ki-ki odébbáll, ha eljött az ideje.

Igen, ez így igaz.

Mi a gyülekezet?
Összegyülekeznek a helyi Jézusban hívők.

Mik a gyűlekezet feladatai?
Nincsenek ilyek.
A hívőknek vannak feladataik, melyeket Jézus ad nekik. Ezek egy részét a "közösségben", vagyis a gyülekezetben élik meg.

Milyen a jó gyülekezet?
Ha olyan hívők gyülekeznek össze, akik engedelmesek Jézusnak, akkor az egy jó gyülekezet, jó közösség.

Amikor tehát valaki jó gyülekezetet keres, akkor ezt kellene keresnie, mennyire engedelmesek a tagok Jézusnak. Nem az a lényeg, hányan vannak benne, nem az a lényeg, milyen csillogó, milyen jó programok vannak, hanem hogy mennyire teszik azt, mit Jézus mond.

Ez tehát a jó gyülekezet. Aztán van a számomra jó gyülekezet, mert ha én bölcs vagyok, akkor nem én keresek gyülekezetet magamnak, hanem jagyom, hogy Jézus küldjön oda, ahová csak akar, mert lehet, hogy éppen a legrosszabb gyülekezetben tudom a legtöbbet tenni Jézus ügyéért, ami már az én ügyem is, mert egy családban élünk, összetartozunk.

Mit gondoltok ezekről?

Cím: A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: zsotza - 2024. Március 03. - 19:17:43
Aztán van a számomra jó gyülekezet, mert ha én bölcs vagyok,
 akkor nem én keresek gyülekezetet magamnak, hanem hagyom,
 hogy Jézus küldjön oda, ahová csak akar, mert lehet,
 hogy éppen a legrosszabb gyülekezetben tudom a legtöbbet tenni Jézus ügyéért,
 ami már az én ügyem is, mert egy családban élünk, összetartozunk.

Mit gondoltok ezekről?

Mit  értesz   azalatt - a gyakorlatban - , hogy  "Jézus küld egy  gyülekezetbe"?
Álom, hallható  hangon  történő  utasítás...?
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Lucius - 2024. Március 03. - 21:30:22

Mit  értesz   azalatt - a gyakorlatban - , hogy  "Jézus küld egy  gyülekezetbe"?
Álom, hallható  hangon  történő  utasítás...?

Kedves Zsotza testvér!

Én úgy értem, hogy amikor Jézus vezet el egy gyülekezetbe.
Tehát nem én megyek el, magamtól, mert olyan szimpi az a hely, hanem
Jézussal egyeztetek, hogy mit tegyek, és Ő küld oda.

Nálam ez úgy működik, hogy Hozzá fordulok imában a kérdésemmel, és várok a válaszára.
Aztán nyitva hagyom a szívemet, és figyelek Rá. Néha rövidesen, néha napok múlva, néha hónapok múlva
kialakul a szívemben egy mély meggyőződés, hogy mi az Ő véleménye, akarata abban a kérdésben.

Ehhez használhat persze álmokat, prófétákat, egyebeket is, ha akar, de ez eléggé ritka, és talán felesleges is.
Közvetlen kapcsolatunk van az Úrral a Szentszellem által, Ő bennünk él, minek ide próféta?
Persze, ritkán küldhet prófétai ajándékkal megáldott testvért is, de az sohasem önmagában érkezik, ha igaz próféta. Úgy értem, hogy nem önmagában,
hogy mindig tanúskodik mellette bennünk Isten Szelleme, hogy igen, ez most Tőle van, figyeljünk erre a tesóra, mert Ő szól rajta keresztül.

Ha nincs ilyen belső bizonyságtétel, én egy fikarsznyit sem hallgatok az illető prófétai tesóra, ahogyan az álmokra sem, ha Isten nem jelzi, hogy ez most Tőle van. Isten hozzám egyébként még sohasem szólt hallható hangon. Csak a szívemben hallom a hangját a szellemi füleimmel. Megtanítotterre az évek alatt.

Meg arra, hogy az Ő jelenléte és szavai, az Ő útjának követése mindig békességgel és belső örömmel jár, aki ezen az úton jár, az érzi közben Isten bátorítását és békességét, örömét, társaságát, jelenlétét.

Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Kamilla - 2024. Március 04. - 18:49:20
"Amikor tehát valaki jó gyülekezetet keres, akkor ezt kellene keresnie, mennyire engedelmesek a tagok Jézusnak. Nem az a lényeg, hányan vannak benne, nem az a lényeg, milyen csillogó, milyen jó programok vannak, hanem hogy mennyire teszik azt, mit Jézus mond."

Azt honnan tudod meg, kinek mit mond Jézus, hogy mit tegyen?  :szelid:
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Lucius - 2024. Március 04. - 19:53:44
Azt honnan tudod meg, kinek mit mond Jézus, hogy mit tegyen?  :szelid:

A bibliában meghatározott alapelvekből. Pl.:
A szervezetet építik, vagy a tagokat, Krisztus testét.
Bűszkék, más kereszténeket lenézők, vagy alázatosak, nem tartják magukat különbnek.
Hogyan viszonyulnak más gyülekezetekhez? Konkurenciát, vagy testvért látnak bennük?
Mi a helyzet a másokért végzett szolgálattal? Vagy csak azért jönnek össze, hogy jól érezzék magukat?
A felismert igazságoknak engedelmeskednek, vag inkább az egyházi hagyományoknak?
Jézust követik, vagy a sztárprédikátort?
Külön kasztokat, pl. papság tartanak fenn, vagy mindenki egyenlő?

Ha Te Jézust követed, és csakis akkor, egyedül akkor, fel fogod ismerni, ha mások is Jézust követik, egyébként nem.
velem ugyanez a helyzet. Minél inkább letérünk az útról, annál inkább eltévelyíthetőek vagyunk.
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Kamilla - 2024. Március 04. - 20:00:30

Ehhez elég sok időt el kell tölteni az adott helyen, nem?
  :morfondirozik:
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Zoltan - 2024. Március 04. - 21:26:58
Látod  Lucius, a fiozófálásodban, pont magadnak mondasz ellent.   😀

Ezért nem kell túl bonyolítani a dolgokat.
Mert Isten akaratának a teljesítése se olyan bonyolult, sem akaratának megismerése.

 :int
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Lucius - 2024. Március 04. - 21:57:37
Látod  Lucius, a fiozófálásodban, pont magadnak mondasz ellent.   😀

Ezért nem kell túl bonyolítani a dolgokat.
Mert Isten akaratának a teljesítése se olyan bonyolult, sem akaratának megismerése.

 :int

Kedves Zoltán!

Ha te mondjuk egyszeri hívő lennél, - mert én olyan keresztényről beszéltem, hiszen írtam, hogy aki már érett a keresztény, hagyja, hogy az Úr vezesse oda, ahová akarjka-  aki frissen tért meg, hogyan választanád ki a megfelelő gyülekezetet? Kíváncsi lennék a Te egyszerű megoldásodra.
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Zoltan - 2024. Március 04. - 22:08:25
Én meg pont arról beszélek, hogy amit te leírtál az "éret" keresztény  gyülekezet kereséséről ellent mond annak amit előzőkben írtál.

Aki frissen tér meg, az abba a gyülekezetbe fog járni, amelyik gyülekezet által megtért.
A fiatal megtért, is fogja látni Isten igéjéből, hogy melyik az a gyülekezet amelyik, ragaszkodik Isten igélyéjéhez.
Cím: A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: zsotza - 2024. Március 06. - 04:33:09


Aki frissen tér meg, az abba a gyülekezetbe fog járni,
amelyik gyülekezet által megtért.
A fiatal megtért, is fogja látni Isten igéjéből,
hogy melyik az a gyülekezet amelyik, ragaszkodik Isten igélyéjéhez.

Ez  működhet  a  gyakorlatban  legnagyobb  arányban.
És  még  ott  vannak  az  élet-körülmények  részletei: 
Hiába  tudom,hogy pl.: a  pünkösdista  irányzat  a  legbiblikusabb,
ha  a  lakóhelyemen   nem  elérhető  ilyen   gyülekezet.
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Kamilla - 2024. Március 06. - 14:11:00


Aki frissen tér meg, az abba a gyülekezetbe fog járni,
amelyik gyülekezet által megtért.
A fiatal megtért, is fogja látni Isten igéjéből,
hogy melyik az a gyülekezet amelyik, ragaszkodik Isten igélyéjéhez.

Ez  működhet  a  gyakorlatban  legnagyobb  arányban.
És  még  ott  vannak  az  élet-körülmények  részletei: 
Hiába  tudom,hogy pl.: a  pünkösdista  irányzat  a  legbiblikusabb,
ha  a  lakóhelyemen   nem  elérhető  ilyen   gyülekezet.

Azért nem kell elmenni egy katolikus templomba, ami 5 percre van, ugye?  :kacsint
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Zoltan - 2024. Március 06. - 16:13:48
Több mint valószinű, hogy ha városról van szó ott fog olyan gyülekezetett találni, amely által megismerte az Urat.
Persze ahogy növekszik hitben és ismeretben, lehet, hogy rájön, vagy talál jobbat, olyat amelyik hůebben követi az Urat.

Ugyanakor, ha faluról van szó ott már nehezebb, de ott is, vagy közeli faluban találhat olyan közösséget, gyülekezetett,  amely által megtért, több mint valósinű azok evangelizáltak.
Cím: Re:A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: Kamilla - 2024. Március 07. - 20:32:03

Ha ketten vagy hárman összegyűlnek, akkor kész az eklézsia  :2smitten:
Cím: A biblikus egyházmodell és a felekezetmodellek
Írta: zsotza - 2024. Március 10. - 19:10:04
Idézetet írta: Azért nem kell elmenni egy katolikus templomba, ami 5 percre van, ugye? 
[/quote





Sajnos,  megvan  az  esély,
hogy  "evangéliumi"  /  "protestáns"  gyülekezet   elvileg
befogadja  -hivatalosan, papíron-  az  új  hívőt, de  gyakorlatilag  nem.