Örömhír Fórum

Testvéreink személyes topicjai => Zoltan témái => A témát indította: Zoltan - 2013. December 05. - 06:15:14

Cím: Baál és a bálvány imádás.
Írta: Zoltan - 2013. December 05. - 06:15:14
Az egyik fórumon, olvastam, hogy tulajdonképpen a Baál imádat nem egy idegen isten imádata volt, hanem az egy igaz Isten – Jehova – helytelen imádata.

Mi a véleményetek erről?
Cím: Re:Baál és a bálvány imádás.
Írta: Kálmán - 2013. December 05. - 09:06:15
Nemrég olvastam egy prédikációt és abban a lelkipásztor a következőket említi a Baállal kapcsolatosan: " Baál az ókori kánaániak különösen is erkölcstelen istensége volt, akit azért imádtak még továbbra is, mert a zsidók Józsué hódítása idején nem irtották ki teljesen a kánaániakat. Baál istentiszteleteire a nyílt szeximádat és az abszolút materializmus volt jellemző. Sőt, valójában a szexualitást tartották a materializmus biztosítékának: szerintük a szent prostitúció gyakorlata volt az alapja az évszakok váltakozásának és a terményen így lett áldás: így gazdagodott a társadalom."
Cím: Re:Baál és a bálvány imádás.
Írta: Kálmán - 2013. December 05. - 09:11:31
Az 1Királyok 18, 21 - 39 fejezet alapján nyilvánvaló, hogy a Baál imádat egy idegen isten imádata volt és nem az egy igaz Isten helytelen imádata.
Cím: Re:Baál és a bálvány imádás.
Írta: Virág - 2013. December 05. - 10:08:44
Sziasztok!

A napokban Hóseás könyvét kezdtem el olvasni. A 2. fejezetben van egy, a témához kapcsolódó ige:

"18Azon a napon férjednek fogsz hívni - így szól az ÚR -, és nem hívsz többé Baalnak. 19Kiveszem szájából a Baalok nevét, nem emlegetik többé nevüket."

Alapvetően egy idegen hatalom tiszteletéről van szó szerintem is. Mégis ez az ige alapján, úgy tűnik, a nép szívében keveredett, behelyettesítődött/hetett Jahve és Baál személye. Ez tulajdonképpen a maga választotta istentisztelet. Jahve elmondta, hogy mit vár népétől, és hogyan tiszteljék őt. Ehhez teljes ráhagyatkozásra van szükség az ember részéről. Ennél könnyebb a Baál-tisztelete, ahol rítusokkal befolyásolni lehet az istenséget, az ember követelhet istenétől, akár irányíthatja is őt az áldozatok, szertartások által. Ma is van ilyen, csak nem Baálnak hívják, amikor módosul az istentisztelet formája, tartalma ahhoz képest, amilyennek Isten szeretné látni.



A Magyarázatos Biblia ezt írja erről az igéről:
"Baal azt jelenti, hogy "az Úr a tulajdonos"; ez a szokásos megnevezése a férjnek. Ezt a szót megszólításként használja Izráel, Istene számára, ez azonban a kánaáni főisten neve is. Isten gondoskodik arról, hogy Izráel a Baal nevet soha ne vegye a szájára többé."

* * *

Arno C. Gaebelein írja kommentárjában, az egész korszakhoz, az északi királyság vallásgyakorlatának gyökereit vizsgálva, (visszamegy I. Jeroboámig):

"A vallási helyzet még rosszabb volt. Ezeknek a bitorlóknak (az izraeli királyok) szinte mindegyike szövetséget kötött idegen hatalmakkal, ami az erkölcstelen, romlott főníciai és szíriai bálványimádás bevezetésével járt.
I. Jeroboám rivális istentiszteletet vezetett be azért, hogy a nép ne járjon Jeruzsálembe, hogy az istenileg kijelölt módon imádja az Urat. Jeroboám Egyiptomban volt (1 Kir 11:40, 12:2), ahol a természetimádattal találkozott borjú képében. Ezt az imádatot ugyanazokkal a szavakkal vezette be, mint amelyeket atyái használtak, amikor a pusztában az aranyborjút imádták. (Lásd: 2 Móz 32:4, és 1 Kir 12:28.)
Külsődlegesen megtartotta a törvény szertartásait, Jahve ünnepeit, az újholdakat és szombat napokat, az áldozatokat és felajánlásokat, de mindez megromlott istentisztelet volt. Ennek a bálványimádásnak a közvetlen tárgya a borjú volt. Áldoztak a borjúnak (1 Kir 12:32); megcsókolták azt (Hós 13:2); és ezekre a borjúbálványokra esküdtek (Ám 8:14). Ahogyan dr Pusey megállapítja: → A borjúimádat egyengette az útját a brutálisabb és kegyetlenebb természetimádatnak a Baál és Astarte nevek alatt, a szentesített gyermekáldozatok minden utálatosságával és szörnyű érzékiségével.←"


df3
Cím: Re:Baál és a bálvány imádás.
Írta: Csaba - 2013. December 05. - 11:39:47
O0
Cím: Re:Baál és a bálvány imádás.
Írta: Kálmán - 2013. December 05. - 14:26:07
 O0
Cím: Re:Baál és a bálvány imádás.
Írta: Zoltan - 2013. December 05. - 17:35:00
Éppen a Hóseási igével lett magyarázva, hogy a Baál imádat  Jehova hejtelen imádata volt.

De én is úgy látom, hogy ez egy idegen istenség volt. Általában a termékenység Istene volt.
Az egyik ilyen hely, ahol kitünik, hogy egy más istenségről van szó és nem Jehováról, az Illés kármelhegyi története, ahol gúnyolódik az idegen istennel. Jehováról lett volna szó nem tette volna.
Nagyon sokszor többes számban használja az ige - Baálok - mivel a Baál nevet összekapcsolták más istrenségekkel.
A baj az volt, hogy Izrael népe nem csak a Baált imádta, hanem a körülöttük élő népek más idegen isteneit és bálványait is.
Cím: Re:Baál és a bálvány imádás.
Írta: Csaba - 2013. December 05. - 19:05:07
A LIBERÁLIS ÖKOMENIZMUS IS ABBA AZ
ÍRÁNYBA HAJLIK MA, HOGY MINDEN
VALLÁS UGYANAZT AZ ISTENT IMÁDJA,
ÉRDEKESSÉGKÉNT NÉHÁNY
HÁTÉRINFORMÁCIÓ EHHEZ A
SZEMLÉLETHEZ:
Az Isten
Allah arab kifejezés Isten
megnevezésére. Az Allah kifejezést
elsősorban az iszlám használja, de az
arab anyanyelvű keresztények és
zsidók is ezt a szót használják a
bibliai Isten megjelölésére, a
muzulmán és keresztény araboknak
sincs más szavuk istenre, mint Allah.
[1]
Etimológia
Az Allah szó etimológiailag az arab
iláh (istenség, isten) szóból
származik. Az iláh kifejezéshez az al
határozott névelő csatlakozik. Így az
Allah szó konkrét jelentése „az
Isten”. A szó távolabbról a sémi lh –
Istent, istenséget jelölő szógyökből
ered. (ld. még a héber Eloah (אלוה), az
arámi Elah vagy a szír Alaha szavak)
Allah kifejezés a pre-iszlamikus
időszakban
Bár a köztudat az Allah kifejezést
általában az iszlámhoz kapcsolja, a
szó a pre-iszlamikus időszakban is a
teremtő Istent, istenséget jelölte az
Arab-félszigeten, a zsidók,
keresztények, illetve a politeista
arabság körében. A politeista arab
vallásban Allah, mint világot termető
fő-isten szerepelt, mindazonáltal
számos más istenséget és félistent
tiszteltek. Ezek közül Hubal, illetve
Allah lányai (al-Lát, al-Uzzá és
Manát) voltak a legfontosabbak.
Több zsidó-keresztény tradícióból
ismert személyt, így Ábrahámot,
Ismaelt, Jézust és Máriát is tisztelték,
és Mekkában bálványokat emeltek a
tiszteletükre, számos további
istenalak vezethető le Noé
leszármazottainak nevéből.
A Korán, illetve a korai iszlám
hagyomány, az arabságon belül említ
egy mind a zsidó, mind a keresztény
tradíciótól független, kizárólag
Allahban hívő, monoteista
közösséget, akiket hanifoknak nevez,
illetve a Korán többször is úgy
hivatkozik Allahra, mint akinek
mindenhatósága a korabeli arab
tradícióban is evidencia lenne.
Mindazonáltal Allah kereszténységen
és zsidóságon kívüli monoteista
felfogására utaló forrás a pre-iszlám
időszakól a Koránon kívül nem áll
rendelkezésre, ilyen módon kérdéses,
hogy ténylegesen létezett-e ilyen
közösség. (Bonyolítja a kérdést, hogy
a Korán Ábrahámot is ilyen hanifnak
tekinti)
Az Allah kifejezést használó
keresztény források a 4-6. századtól
állnak rendelkezésre.(Um al Jimal
(IV_V. sz.), Zabad ( 528) és Harran
(568) feliratok)
Allah az iszlámban
Az iszlám vallás legfontosabb tétele
az Allahban, az Egy Istenben való hit.
(Shahada) Az iszlám világképében a
világ minden jelensége, így az ember
is Allahnak, és az Ő szolgálatának
van alárendelve. E felfogásban Allah
az egyetlen örökkévaló, állandó és a
teremtő, az univerzum minden más
materiális és transzcendens létezője
pedig teremtett, kizárólagos
feladatuk pedig Allah imádata, és
szolgálata. A Korán 112. szúrája így
fogalmazza meg az iszlám
Istenképét: Mondd, Egy az Isten, Isten
az Örökkévaló. Nem nemzett és nem
nemzetett, nincs hozzá hasonló.
Ebből következően az iszlám, illetve
a Korán határozottan elutasítja és
társításnak (sirk) tartja más alakok
bármilyen formában istenként, (Isten
megjelenéseként,
megtestesüléseként,
emanációjaként, fél-istenként stb.)
történő tiszteletét. Ilyen módon a
politeista hagyomány mellett
elutasítja a kereszténység Jézus-
képét is.
Allah jellemzői
Az iszlám szerint mindennek van
színe, alakja, térfogata, neme és
kora, csak Allahnak nincs. Ugyanis Ő
minden dolog teremtője, Ő az egek és
a föld kitalálója. Az iszlám hit szerint
Allahnak 99 neve van pl. A Bölcs, a
Tudó, a Látó stb. melyek jellemzőire
utalnak. Ő nemcsak mindennek a
kitalálója, hanem fenntartója is, és
minden az Ő akaratától függ. Allah
száma: 1. Ugyanis rajta kívül nincs
több isten, éppen ezért az iszlám
elutasítja a teremtményekhez való
imádkozást, így a politeizmust, és a
kereszténység Jézus képét. A Korán
szerint minden ami az egekben és a
földön van, az neki van alárendelve,
így az ember is. Allah az iszlámban
nem csak egy gondolat, hanem egy
Élő személyiség.
Allah könyvei
Allahot nevezhetnénk írónak is, de ez
istenkáromlás lenne a hit szeméből.
Ugyanis Ő nem írt a szó szoros
értelmében, hanem a prófétáinak
mondta el a Szavait. Allah beszél. A
Koránban az alábbi könyveiről
olvashatunk:
Ábrahám iratai
Tóra
Zsoltárok
Evangélium
Korán
Az iszlám szerint a Korán eltörölt
minden előbbi Kinyilatkoztatást,
melyek csak egy néphez, míg a Korán
az emberiségnek küldetett. Éppen
ezért az iszlám a Koránt tartja a
legnagyobb, egyetlen változatlan
formájában fennmaradt Isteni
Kinyilatkoztatásnak.
FORRÁS:WIKIPÉDIA
Cím: Re:Baál és a bálvány imádás.
Írta: Kamilla - 2013. December 05. - 20:55:51
Éppen a Hóseási igével lett magyarázva, hogy a Baál imádat  Jehova hejtelen imádata volt.

De én is úgy látom, hogy ez egy idegen istenség volt. Általában a termékenység Istene volt.
Az egyik ilyen hely, ahol kitünik, hogy egy más istenségről van szó és nem Jehováról, az Illés kármelhegyi története, ahol gúnyolódik az idegen istennel. Jehováról lett volna szó nem tette volna.
Nagyon sokszor többes számban használja az ige - Baálok - mivel a Baál nevet összekapcsolták más istrenségekkel.
A baj az volt, hogy Izrael népe nem csak a Baált imádta, hanem a körülöttük élő népek más idegen isteneit és bálványait is.

     O0
Cím: Re:Baál és a bálvány imádás.
Írta: Kecskés István - 2013. December 31. - 08:36:14
Az 1Királyok 18, 21 - 39 fejezet alapján nyilvánvaló, hogy a Baál imádat egy idegen isten imádata volt és nem az egy igaz Isten helytelen imádata.

sziasztok!

Ezt a Baál kérdést szerintem elsősorban a Biblia szemszögéből érdemes megvizsgálni alaposan.
Vajon miért tudott könnyen elhajolni Izrael a Baál kultusz felé?
Én úgy gondolom, hogy épp az 1 Kir 18. fejezet az ami erre is választ adhat.
Volt hasonlóság a két Istentisztelet közt?
Mindenképp!!!
Voltak áldozatot bemutató papok mindkét oldalon.
Az áldozat is mindkét oldalon azonos volt.
Elképzelhető hogy még az imádkozásban is lehetett hasonlóság
Volt különbség is a két Istentisztelet közt?
Itt is a válasz igen
A Baál papok sokat adtak a látványra, a külsőségekre, fontos volt a műsor, a cirkusz, a felhajtás.
De érdekes, hogy mennyire hasonló Istentiszteletek vannak ma is sok helyen ahol minden a külsőségekről, a show-műsorról szól...
Cím: Re:Baál és a bálvány imádás.
Írta: Kecskés István - 2013. December 31. - 10:43:12
Kicsit még kiegészíteném:
A megtévesztés szerintem úgy működik, hogy az ellenség az eredetihez hasonlóval próbálja a híveket tőrbe csalni. A teljesen mást ki fogadná el? Csak egy picit változtat itt is, ott is, ami még nem feltűnő és nem túl szembetűnő. Az áldozat észre sem veszi, hogy már más úton jár.
Nagyok jó példa erre a farizeusok. Semmit nem vettek abból észre, hogy milyen távol kerültek az Atyától. Sok kis apró dologban elhitette őket a gonosz, aminek a vége hamis Istenkép és hamis Istentisztelet lett!
Cím: Re:Baál és a bálvány imádás.
Írta: Kálmán - 2013. December 31. - 10:44:04
 O0
Cím: Re:Baál és a bálvány imádás.
Írta: Csaba - 2013. December 31. - 11:09:38
O0
Cím: Re:Baál és a bálvány imádás.
Írta: Kamilla - 2018. Szeptember 08. - 21:04:31
Nem is tudtam, hogy a magyaroknak ilyen sok közük volt/van Baálhoz, a Baál kultuszhoz...

https://egysegbehivas.iwk.hu/a-baal-beavatas-titkos-szertartasa/

Idézet
A Baál-hit
Igen csak elterjedt és népszerű volt a Bálhit Magyarországon, a középkor előtt. A kereszténység tűzzel-vassal való terjesztése, majd immár finomhangoltabb terjedése ugyanis kiszorította a kultuszt, és részben átvett belőle bizonyos dolgokat, formai elemeket. Így a pogány szokásokat beolvasztották és a mindenkori ősanya: Istár, Ízisz, Diana kultusza madonnaivá változott. Kialakult a Boldogasszony-anya hite, amelyet könnyebben fogadtak el az akkor élt emberek.
Hazánk területén igen sok helyen vannak még nyomai az őshit oltár romjainak, az egykori szétvert, felrobbantott vagy épp apróra zúzott szentélyeknek.
Cím: Re:Baál és a bálvány imádás.
Írta: Kamilla - 2018. Szeptember 09. - 11:16:46
Szóval, a magyar nép is egy vándorló nép, sokféle hatás érte, sok mindent átvettek azon kultúráktól, akikkel találkoztak, akikkel keveredtek, ezt is, ha ezek a dolgok így vannak.
Szóval, akkor mihez is kell ragaszkodnunk krisztusi magyar emberekként?

   :morfondirozik:
Cím: Re:Baál és a bálvány imádás.
Írta: Virág - 2018. Szeptember 09. - 12:32:44
Nem is tudtam, hogy a magyaroknak ilyen sok közük volt/van Baálhoz, a Baál kultuszhoz...

https://egysegbehivas.iwk.hu/a-baal-beavatas-titkos-szertartasa/

Idézet
A Baál-hit
Igen csak elterjedt és népszerű volt a Bálhit Magyarországon, a középkor előtt. A kereszténység tűzzel-vassal való terjesztése, majd immár finomhangoltabb terjedése ugyanis kiszorította a kultuszt, és részben átvett belőle bizonyos dolgokat, formai elemeket. Így a pogány szokásokat beolvasztották és a mindenkori ősanya: Istár, Ízisz, Diana kultusza madonnaivá változott. Kialakult a Boldogasszony-anya hite, amelyet könnyebben fogadtak el az akkor élt emberek.
Hazánk területén igen sok helyen vannak még nyomai az őshit oltár romjainak, az egykori szétvert, felrobbantott vagy épp apróra zúzott szentélyeknek.

Ezt nem tudtam. Megdöbbentő.

Idézet
Szóval, a magyar nép is egy vándorló nép, sokféle hatás érte, sok mindent átvettek azon kultúráktól, akikkel találkoztak, akikkel keveredtek, ezt is, ha ezek a dolgok így vannak.
Szóval, akkor mihez is kell ragaszkodnunk krisztusi magyar emberekként?

Hát ehhez és az ősmagyar vallási elemekhez biztosan nem.
Szerintem, ami szép, ami érték, de nem sérti Isten személyét sem. Irodalom, zene, tánc, képzőművészet, népművészet - esetleg megszűrve. Sporteredményeink, tudományos eredményeink. Alapvető bibliai ismeretek - nem hívőknek is. De ez megvan az irodalmon belül már jó ideje.

df3
Cím: Re:Baál és a bálvány imádás.
Írta: Kamilla - 2018. Szeptember 09. - 13:13:10
Igen, erősen megszűrve. A néptánc még talán, de megfigyelted már a népdalok szövegeit?   :o
Az irodalom és egyéb gyökere a múltban van, és a hitvilág erősen meghatározza, szerintem.

Igen  tudomány területei, az tényleg jó... a sport?  :)  hát... talán az úszás, a torna...
Cím: Re:Baál és a bálvány imádás.
Írta: Kamilla - 2018. Szeptember 09. - 13:15:03
Nem is tudtam, hogy a magyaroknak ilyen sok közük volt/van Baálhoz, a Baál kultuszhoz...

https://egysegbehivas.iwk.hu/a-baal-beavatas-titkos-szertartasa/

Idézet
A Baál-hit
Igen csak elterjedt és népszerű volt a Bálhit Magyarországon, a középkor előtt. A kereszténység tűzzel-vassal való terjesztése, majd immár finomhangoltabb terjedése ugyanis kiszorította a kultuszt, és részben átvett belőle bizonyos dolgokat, formai elemeket. Így a pogány szokásokat beolvasztották és a mindenkori ősanya: Istár, Ízisz, Diana kultusza madonnaivá változott. Kialakult a Boldogasszony-anya hite, amelyet könnyebben fogadtak el az akkor élt emberek.
Hazánk területén igen sok helyen vannak még nyomai az őshit oltár romjainak, az egykori szétvert, felrobbantott vagy épp apróra zúzott szentélyeknek.

Ezt nem tudtam. Megdöbbentő.


És az írás többi részéhez mit szólsz?

      virag21
Cím: Re:Baál és a bálvány imádás.
Írta: Kamilla - 2018. Szeptember 16. - 16:41:08
Eddig nem tudtam, hogy Baál esőistenként is tisztelt.
Eszembe jutott Illés története a Baál papokkal, 1Királyok 17-18. fej.-ben.
Itt olvashatunk arról, hogy Isten 3 évig nem adott esőt a földre, és csak Illés imájára, illetve az általa megprófétált időben lesz újra eső.
Nagy szárazság lett és emiatt éhínség is.
Illés és a baálpróféták összemérték "erejüket" és Illés "győzött. Ismerjük a történetet: 1Kir 18:16-40.
Ezután Illés felment a Kármel hegyre, szolgáját elküldte, nézzen a tenger felé, lát-e felhőt. Ezt 7x csináltatta meg vele, mikor is megjelent egy tenyérniy felhő. Ekkor szólt Illés a szolgájának, mondja meg Akhábnak, hamar menjen haza, nehogy elmossa őket az eső. Nagy eső és szél lett.

Nem értettem, miért kellett 3x is meglocsolni az égőáldozatot és az oltárt, a nagy szárazságban, úgy, hogy még a körülötte árokban is álljon csurig a víz - mondjuk, jó sok víz volt akkor, abban a nagy szárazságban, amit odaöntöztek.
Mindig az Istentől lejövő tűzről prédikáltak, én magam is erre lettem figyelmes.
Most azonban felfigyeltem erre a vizes dologra :)
Az ítélet baál szolgáin, akik az esőistenükben bíztak, és kudarcot vallottak, mert nemcsak hogy tűz nem jött az égből, de az ég csatornáit is bezárta a Teremtő, Izrael Istene, amit csakis Ő tudott megnyitni, akkor, amikor Ő akarta!
Így lett nyílvánvalóvá, hogy Isten, az egyetlen, igaz, élő, Teremtő, Mindeható Isten, az eső Istene is, ahogy a hegyeké is... de ez egy másik történetben van... :)

3 évig nem volt eső, 3x kellett csurig önteni az oltárt, az áldozattal együtt...

Jel 4,8    
És a négy lelkes állat, a melyek közül mindeniknek hat-hat szárnya vala, köröskörül és belül teljes vala szemekkel; és meg nem szűnik vala nappal és éjjel ezt mondani: Szent, szent, szent az Úr, a mindenható Isten, a ki vala és a ki van és a ki eljövendő,
Cím: Re:Baál és a bálvány imádás.
Írta: Virág - 2018. Szeptember 18. - 07:21:44
 :like: :int2:
Cím: Re:Baál és a bálvány imádás.
Írta: Zoltan - 2020. November 27. - 20:45:00
2   Milyen a rossz istenkép?

A rossz istenkép nem az, amelyik kényelmetlen, felkavar és nyugtalanná tesz. A rossz istenkép az, amelyik mást mutat, mint amilyen a valódi Isten. Isten nem függ az istenképünktől, de az istenismeretünket meghatározza, hogy mit gondolunk róla. Honnan tudhatjuk, milyen a valódi Isten? Megpróbálhatjuk a logika útján rekonstruálni, ahogy Plátón vagy Arisztotelész tették, és akkor eljutunk a Legfőbb Jó ideájához, a Mozdulatlan Mozgatóhoz, vagy valami ehhez hasonló emberi konklúzióhoz. Következtethetünk rá a természetből, és akkor az istenképünket a tapasztalataink fogják rugalmasan alakítani szinte bármivé. Megalkothatunk olyan istenképet, amelyikkel barátságos viszonyt ápolhatunk, és akkor Isten pont olyan lesz, mint a vágyaink, igazolva Feuerbach véleményét, hogy az Istenség igazából csak a vágyaink kivetítése a mennybe. De támaszkodhatunk arra is, amit Isten mond magáról, és akkor eljutunk Jézus Krisztushoz és a Biblia Istenéhez. Ezek nagyon más utak, nagyon más végeredménnyel.

A Bibliában az egyik leggyakrabban kifogásolt emberi viselkedés a bálványimádás. A bálványimádás lényege az, hogy Istent a saját elképzeléseink alapján faragjuk ki magunknak. A második parancsolat így szólt: „Ne csinálj magadnak semmiféle bálványszobrot azoknak a képmására, amik fenn az égben, lenn a földön vagy a föld alatt a vízben vannak. Ne imádd és ne tiszteld azokat, mert én, az ÚR, a te Istened, féltőn szerető Isten vagyok!” (2Móz 20,4-5) A hamis istenképek sokfélék lehetnek, de a közös jellemzőjük, hogy a mi elképzeléseinknek felelnek meg, nem Isten önmagáról adott kinyilatkoztatásának. Isten féltékeny a saját képére (ő maga mondja ezt is!), ezért mindenekelőtt arra szólít fel bennünket újra és újra, hogy ne legyünk bálványimádók. Bálványimádó mindenki, aki az istenképét nem Isten kinyilatkoztatása, hanem a maga elképzelései alapján alkotja meg.

Poitiers-i Hilarius találóan fogalmazott a Kr. u. 4. században: „Isten legjobb tanúja maga Isten”. Ha igazán akarjuk Istent ismerni, arra kell figyelnünk, ahogyan önmagáról tanúskodott. Mindenre, amit magáról elmondott. A rossz istenkép nem csak arról ismerszik meg, hogy lényegileg eltér Isten önmagáról tett tanúságtételétől, hanem arról is, hogy nem a teljes kinyilatkoztatáshoz igazodik. Rossz istenkép a csonkolt istenkép is. Minden istenkép rossz, amelyik figyelmen kívül hagyja azt, ahogy Isten a történelemben és a próféták által bemutatkozott. A rossz istenkép nem attól rossz, hogy kényelmetlen vagy nyugtalanító, hanem attól, hogy kimarad belőle valami, ami Isten kinyilatkoztatásában benne van. Vagyis a rossz istenkép nem, vagy csak részben igazodik a kinyilatkoztatáshoz. A baj nem az, hogy éppen mi marad ki (mondjuk Isten szeretete vagy Isten haragja), hanem az, hogy valami fontos kimarad. Mert amint kihagyunk valamit, amit Isten fontosnak tartott önmagáról elmondani, bálvány született.

A jó istenkép ezzel szemben mindannak az összessége, amit Isten önmagáról az évezredek során elmondott. Mindaz, amit a próféták és az apostolok hirdettek, és mindaz, amit Jézus Krisztus mondott, tett és tenni fog. Az is, hogy meggyógyította a vérfolyásos asszonyt (Mt 9,20-22), és az is, hogy betegágyba veti Jezábelt (Jel 3,22). A jó istenkép a Szentírás istenképe. A jó istenképben benne van a kényelmetlen, a felkavaró és a nyugtalanná tevő is (mondjuk Isten igazsága vagy haragja), és benne van az evangélium is. A jó istenkép hasonlít a tékozló fiú atyjához, hasonlít az elveszett bárányt megkereső és vállára vevő pásztorhoz, és hasonlít az egyiptomiakat a Vörös-tengerbe veszejtő, és a saját népét is ítélet alá vonó Seregek Urához, aki nem hagyja a bűnt büntetés nélkül. A jó istenképben benne van a helyettes bűnhődés, a golgotai kereszt, ahol „szeretet és hűség találkoznak, igazság és béke csókolgatják egymást” (Zsolt 85,11). A jó istenkép mindaz, amit Isten önmagáról elmondott.

***

Azt mondják, a rossz istenkép megnyomorító. Ez minden bizonnyal így van, de nem azért, mert kényelmetlen és félelmet kelt. Vajon a Patmoszon imádkozó Jánost egy rossz istenkép nyomorította meg, amikor úgy esett Krisztus elé, mint egy halott? Vajon János nem tudta, hogy „az Isten szeretet”? Pétert vajon egy rossz istenkép nyomorította meg, amikor arra kérte Jézust, hogy távozzon tőle, annyira bűnösnek érezte magát a jelenlétében? Vajon nem tudta, hogy Jézus meg tudja tölteni halakkal a hálót és szeretetből kenyeret ad az éhezőknek? A tanítványok torz istenképpel rendelkeztek volna, amikor a vízen járó Jézusban az Urat ismerték fel és szabályosan megrettentek tőle? Vajon nem tudták, hogy Jézus le tudja csendesíteni a vihart? Ézsaiás megnyomorító istenkép miatt kiáltott volna fel, hogy jaj neki, mert a Seregek Urát látták a szemei? Izráelnek rossz volt vajon az istenképe, amikor nem mert a Hórebhez közeledni? Nem arról van inkább szó, hogy az élő Isten pontosan ilyen, ilyen félelmes is, és hogy a jó istenkép nem a vágyainkhoz igazodik, hanem Isten valóságához?
De fordítva is feltehetjük a kérdést. Ha az igaz Isten félelmes Isten, vajon a farizeusoknak igazuk volt, amikor Jézuson számon kérték, hogy a bűnösökkel barátkozik? Vajon igaza volt az idősebb fiúnak, hogy megbotránkozott az apján, amikor az tárt karokkal fogadta a mocskosan hazatérő kisebbik fiát? Vajon igaza volt Simonnak, amikor a Jézus lábát csókolgató asszony láttán megbotránkozott Jézus nagyvonalú viselkedésén? Nem inkább arról van szó ezekben az esetekben is, hogy a valódi Isten nyilatkoztatta ki magát szerető és kegyelmes Atyaként? Változtat bármit is Istenen az, ha mi időnként nem tudjuk ezeket a vonásokat összerakni egyetlen, koherens istenképpé? Vajon nem éppen arról van szó, hogy Isten mindig nagyobb a róla alkotott képünknél, de soha nem kevesebb annál, amit önmagáról az Írásokban kijelentett?

A rossz istenkép nem ment fel a felelősség alól, hiszen a felelősség alapja a teremtmény voltunk. Jézus egy példázatot is mondott erről. A példázat szerint egy messzire utazó úr tálentumokat ad a szolgáinak, hogy sáfárkodjanak azokkal. Az egyik szolga tíz tálentumot kap, a másik ötöt, a harmadik egyet. Az, aki csak egy tálentumot kap, elássa, hogy érintetlenül adhassa majd vissza neki. Amikor az úr visszatér, a szolga elmondja neki, hogy a többiekkel ellentétben ő nem fektette be a pénzt, mert tudta, hogy ura kérlelhetetlen ember, aki ott is arat, ahol nem vetett. „Félelmemben elmentem tehát, és elástam a tálentumodat a földbe: nézd, itt van, ami a tiéd.” Az ura nem dicséri meg ezért, hanem következetlennek tartja a szolga magatartását. Nem is menti fel arra hivatkozva, hogy szegénynek csak rossz mentális képe volt az uráról, azért nem volt jó sáfár. Nem, az úr számonkéri a szolgán, hogy ha tudta, hogy ő kérlelhetetlen és ott is arat, ahol nem vetett, miért nem vitte a pénzét a pénzváltókhoz, hogy kamatostul adhassa vissza? Miért nem cselekedett aszerint, amilyen tudása volt róla, az uráról (még ha helytelen is volt az a tudás)?

Isten természetesen nem kegyetlen, de Jézus szerint akkor is felelősek vagyunk az istenképünkből fakadó tetteinkért, ha az istenképünk torz vagy hiányos. Mivel azonban Isten beszélt önmagáról, és a beszédét a kezünkben tarthatjuk, kötelességünk, hogy jobban megismerjük őt. Hogy milyen az Isten, azt nem az dönti el, hogy milyennek szeretnénk őt hinni, hanem az, hogy milyen valójában. Félünk tőle, mert rossz tapasztalataink vannak a hatalomról? Félünk tőle, mert rossz tapasztalataink vannak a vallásról és a vallási vezetőkről? Félünk tőle, mert tisztátalan bűnösök vagyunk? Egyik sem változtat azon, hogy milyen az Isten. Hogy milyen ő valójában, arról Isten maga tanúskodik nekünk a Szentírásban. Az evangélium nem azért jó hír, mert az istenképünket most már egyetlen vonásra redukálhatjuk, a szeretetre. Az evangélium azért jó hír, mert Krisztus áldozata miatt közel mehetünk az egy igaz és élő Istenhez, és ő a bűneink ellenére szeretettel fogad bennünket. Az evangélium lehetővé teszi számunkra, hogy az igaz Istennel kapcsolatba kerülhessünk, és ő Atyánkká lehessen, mi pedig fiaivá lehessünk.

János apostol ezzel a mondattal fejezi be első levelét: „Gyermekeim, kerüljétek a bálványimádást!” (1Jn 5,21) Ez a figyelmeztetés a levél utolsó, hangsúlyos mondata. János, aki Isten szeretetéről ugyanolyan sokat írt, mint Isten igazságáról, határozottan óv a bálványimádástól. A rossz istenkép nem a félelmet ébresztő, nyugtalanító, zavarba ejtő istenkép, hanem az, amelyiket mi készítettük a saját megnyugtatásunkra. Isten válasza a rossz istenképre nem az, hogy megbánja korábbi tetteit – mondjuk amelyeket az Ószövetségben látunk – és megszelídül. Isten válasza a rossz istenképre az, hogy felhívja a figyelmünket a bibliai kinyilatkoztatásra. Istent az Igéje alapján ismerhetjük meg, a Lélek által. Jó istenképet a Bibliából nyerhetünk. Jó istenképet a Szentlélek alkot bennünk az alapján, amit Isten évezredeken keresztül a prófétái és apostolai által elmondott nekünk magáról.

Ha a bibliai istenkép megijeszt bennünket, akkor azon a jó úton járunk, amelyen Mózes, Ézsaiás, Dániel, Péter és János jártak. Ez az út vezet Krisztushoz, aki engesztelő áldozat lett a bűneinkért. Az Isten dicsősége előtt remegő és földig hajoló Mózest Isten keze takarta be a Hóreben, hogy ne haljon meg. A saját tisztátalanságától megijedt Ézsaiásnak Isten szeráfja érintette meg parázzsal az ajkát, hogy elvegye a bűnét. A népe vétkeiről roskadozva vallást tévő Dánielt Gábriel érintette meg, hogy újult erővel töltse meg. A bűnei tudatában keservesen zokogó Péter bűneit Jézus felvitte a keresztfára, hogy Péter is meggyógyulhasson és megtérhessen lelke Pásztorához és Gondviselőjéhez. A szinte halottként a földre eső Jánosra a feltámadt Krisztus rátette a kezét és azt mondta: „Ne félj!” Az apostolok szerint Isten szeretetét abból ismerjük meg, hogy ő engesztelő áldozatul adta a Fiát a bűneinkért. Ez félelmes igazság. Ez csodálatos igazság. Ez felszabadító igazság. Ez olyan igazság, amelyben benne van Isten egész tanácsvégzésének summája. Mert Ő az igaz Isten és az örök élet (1Jn 5,20). Minden más rossz istenkép, vagyis bálványimádás.



https://divinity.szabadosadam.hu/?p=22012
Cím: Re:Baál és a bálvány imádás.
Írta: Lucius - 2020. November 28. - 09:59:48
Milyen a rossz Istenkép?
Milyen az önmaga és mások számára ia ártalmas Istenkép?
Milyen a hazug Istenkép?
Milyen az elsötétült Istenkép?
Milyen a Baal Istenkép

Mindezeket Isten akaratának gondolni:


"Az erőszak kezdete: III. Ártatlan pápa parancsára 1209-ben. Bezirs-t (ma Franciország területén) 1209. június 22-én elpusztították, minden lakóját lemészárolták. Még olyan katolikusokat is megöltek, akik nem voltak hajlandók eretnek barátaik, szomszédjaik ellen fordulni. 20.000-70.000 halott.
1209. augusztus 15-én Carcassonneban ezreket mészároltak le. Több más város is hasonló sorsra jutott.
A következő 20 évnyi háború során majdnem minden Kathart (Languedoc, a mai dél-Franciarország akkori lakosságának felét) kiirtották.
A háború végezte (1229) után pár évvel (1232) megalakult az Inkvizíció, hogy felkutassa és elpusztítsa a megmaradt és bujkáló eretnekeket. Az utolsó Kathart 1324-ben égették el máglyán.
Csak a kathar eretnekek kiirtása 1 millió áldozatot számlál.
Más eretnekségek: waldéziai, paulkiánus, runkárianus, jozsefita és sok más. Legtöbbjüket kiirtották. Legalább százezer áldozat.
Torquemada, spanyol inkvizitor egyedül 10.220 ember elégetéséért felelős.
John Huss-t, a pápai esendőtlenség és bűnbocsánat kritikusát 1415-ben égették el máglyán.
B. Hubmaier egyetemi professzort 1538-ban máglyán égették el Bécsben.
Giordano Bruno, dominikánus papot hét évnyi rabság után égették el máglyán, a római Campo dei Fiori-n, 1600. február 17-én."

Emellett az abortuszokat, a gyilkosságokat, és egyáltalán, bármi gonosz dolgot Isten akaratának gondolni, az a legsúlyosabb eretnekség,
amivel valaha is találkoztam!!!


 Ne okold Istent

"Azoknak, akik nem ismerik az Igét, nehezükre esik megérteni, hogy Ádám bűnbe esése következtében a föld feletti hatalom a sátán kezébe került, és ezért a világot a természeti törvényeken túl az ő szellemi törvényei uralják. Mi az Igéből meg tudjuk érteni, hogy Jézus a földön uralkodó szellemi és fizikai törvényeket felülírta, hogy meg tudja áldani az emberiséget, valahányszor csak szükség van rá. Amikor a sátán végleg meg lesz kötözve, és be lesz zárva a pokolba, a fizikai törvények majd teljességgel megszűnnek. Mivel az emberek nem értik ezeket a törvényeket, gyakran Istent okolják a balesetek, a szeretteik betegségei és halála, valamint a sok katasztrófa, például viharok, földrengések és árvizek miatt. Utóbbiakat istencsapásnak nevezik, de ezek egyáltalán nem Istentől valók. Nem Isten a felelős értük. Egyiknek sem Ő a szerzője. Isten nem a halál szerzője. Nem Istent kell okolni ezekért. A balesetek, a fájdalom, betegség, halál és a katasztrófák az ember bűnbeesésének következményei. A sátán a szerzőjük. Ádám addig nem ismerte a betegséget, amíg el nem követte a bűnt, és így meg nem ismerte a sátánt."

Nem Isten AKARJA és nem Isten OKOZZA a gonosz dolgokat a földünkön. EGYIKET SEM! Ő csak megengedte, hogy az emberiség gonosz akarata, és a sátán gonosz akarata legyen meg,
(az Ő tökéletes akarata helyett EGY BIZONYOS IDEIG), hogy szembesülhessünk a gonosszal, meggyűlölhessük a gonoszt. Lássuk, hogy a Tőle való elszakadás, a SAJÁT gonosz akaratunk érvényesülése hova vezet...   Ámen!

Kedves Zoltán Testvérem:

Mi a véleményed:
Igaz-e, hogy minden Isten akarata, ami ezen a földön történik, vagy történt?
Várom szíves válaszodat.
Cím: Re:Baál és a bálvány imádás.
Írta: Zoltan - 2020. November 28. - 11:15:29
Kedves Lucius

Eretnekség az amit te végzel itt, minden téren, félre téve Isten igéjét, és mindenféle meséket gyártva próbálsz érvelni, és ez igaz, akár Istenképed tekintve, akár a megváltást tekintve, Krisztus áldozatát, akár az ember tekintetében, akár Isten ajándékait tekintve.

Cím: Re:Baál és a bálvány imádás.
Írta: Csaba - 2020. November 29. - 11:41:24
"Kedves Lucius!

Eretnekség az amit te végzel itt, minden téren, félre téve Isten igéjét, és mindenféle meséket gyártva próbálsz érvelni, és ez igaz, akár Istenképed tekintve, akár a megváltást tekintve, Krisztus áldozatát, akár az ember tekintetében, akár Isten ajándékait tekintve."

Égessük meg a piszok eretneket! :D

Egyébként mindig idejutunk, akár a Biblia alapján, akár attól függetlenül merülünk vitába.
Igazából ahogy olvastalak benneteket, számomra két idegen Istenkép rajzolódott ki. Az egyik egy majom módon szerető Isten, aki minden egyéb tulajdonságától meg lett fosztva. A másik pedig egy önmagával hadakozó Isten, aki azt is akarja, amit nem akar. Mert ha valamit nem akar, az nem is lehet meg. Csak tudnám miért imádkozott akkor Jézus és miért imádkozunk mi....
Cím: Re:Baál és a bálvány imádás.
Írta: Lucius - 2020. November 29. - 12:56:22
"Kedves Lucius!

Eretnekség az amit te végzel itt, minden téren, félre téve Isten igéjét, és mindenféle meséket gyártva próbálsz érvelni, és ez igaz, akár Istenképed tekintve, akár a megváltást tekintve, Krisztus áldozatát, akár az ember tekintetében, akár Isten ajándékait tekintve."

Égessük meg a piszok eretneket! :D

Egyébként mindig idejutunk, akár a Biblia alapján, akár attól függetlenül merülünk vitába.
Igazából ahogy olvastalak benneteket, számomra két idegen Istenkép rajzolódott ki. Az egyik egy majom módon szerető Isten, aki minden egyéb tulajdonságától meg lett fosztva. A másik pedig egy önmagával hadakozó Isten, aki azt is akarja, amit nem akar. Mert ha valamit nem akar, az nem is lehet meg. Csak tudnám miért imádkozott akkor Jézus és miért imádkozunk mi....

Aha, megvan a legnagyobb eretnek!!/
Zoli szembement az én tökéletes és igaz véleményemmel, így eretnek lett. Én szembe mentem az ő tökéletes és igaz, tévedhetetlen teológiájával, magával az igével, így én is eretnek lettem.

Te viszont, Csaba, mindkettőnkével szembe mersz szállni, így te duplán eretnek vagy!!!

Javaslom a máglyahalált a számodra, ami biztos, hogy Isten akarata lenne.  :hahot
És a szeretete  :hahot