Örömhír Fórum

A keresztyén élet kérdései => A keresztyén élet kérdései => A témát indította: Csaba - 2011. December 14. - 22:37:08

Cím: Egyházi ünnepek
Írta: Csaba - 2011. December 14. - 22:37:08
Közeleg a karácsony! Vannak testvérek, akik a készülődés lázában élnek, mások teljes közönyösséget mutatnak,megint mások ellenszenvvel tekintenek erre az ünnepre.
A legtöbb keresztyén tísztában van a ténnyel, hogy az Úr Jézus Krisztus nem ezekben a napokban született.
Egyesek pogány összeeskűvést látnak ebben az ünnepben.
Valóban nincs bibliai parancsunk a karácsonyi ünneplésre, ahogy pünkösdről sem rendelkezik az ige...
A kérdés az, hogy ünnepelhető-e a karácsony üzenete, minden naptári pontatlansága ellenére.
El tudjuk-e választani a karácsony tartalmát, a drága,de értéktelen külsőségektől, függetleníteni tudjuk-e a népi hagyományoktól, vallási baklövésektől.
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: zsotza - 2011. December 15. - 11:27:48
Sajnos  vannak  tesók,akik  tuttira  veszik, hogy  "december 24.-én  van a  Jézus(ka)  szülinapja.... :-[ :( :-X
Ja  persze  az  orthodox tesóknál  meg  január  6.-án.
Fontos  dolog  lenne  tisztán  látni,-  ezen a  téren is.
Mivel  úgy  nőttem  fel,hogy  nem  volt  semmiféle  hagyománya  a  karácsonynak,
így  - a  gyerekek  miatt  is-  próbáltam egy  visszafogott,szolid  hagyományt  meghonosítani.
Kezdetben  a  cserepes  szobafenyőt  díszítettük  fel,annak  kipusztulása  után összecsukható  műfenyőt.
Többször  is  hangsúlyoztam:  nem  tanít  a  Biblia  -közvetlenül-semmit  a karácsonyról,semmi  bizonyíték  nem szól a  dec.24  mellett.
Karácsony  este  olvasok  a  Szentírásból Jézus  születéséről, imádkozunk  mindannyian,és  jön  az  ajándékozás.
Megemlékezünk  arról,hogy  eljött  a  Világ  Világossága.
Abszolút  szolíd,és  visszafogott  "karácsonyozás"  ez.


Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Csaba - 2011. December 15. - 12:39:46
Nekem ez nagyon szimpatikus Zsotza!
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Csaba - 2011. December 15. - 20:35:12
Én katolikus családban nőtem fel, volt fenyődíszítés, csengettyűszó és persze a "Jézuska" hozta az ajándékot.
Volt bethlehemi játék, éjféli mise, halászlé, töltöttkáposzta, beigli...
Felnőttként nagyjából ezt a nyomvonalat követtem csak Jézus és a mise kimaradt a karácsonyból...
A megtérésem után döbbentem rá, hogy mennyire semmi közöm sem volt a karácsony üzenetéhez, s hogy mennyire nem értettem belőle a lényeget!
"Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne,el ne vesszen, hanem örök élete legyen."
Jn.3:16
Ma már nem diszítek fenyőt és igyekszem a valódi ajándékra koncentrálni, az Úr Jézus Krisztusra!
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Antee - 2011. December 16. - 22:39:09
Jól teszed Tesókám!  O0
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Csaba - 2011. December 24. - 19:42:46
A mai napról a hívőnek nem mondható emberek is úgy beszélnek, mint a "szeretet ünnepéről".
Ők is felállítják a maguk karácsonyfáját,
ajándékokkal lepik meg egymást...
Az esti Híradóban döbbenten figyeltem,hogy a "szeretet ünnepén" összeverekedtek az emberek egy bevásárlóközpont parkolóhelyeiért. Az utcai fenyőfa-árusok közül néhányan 2-3 ezer forinttal próbálták átverni a vásárlóikat...
A hitetlenek a karácsonyt az emberi szeretet ünnepének szeretnék kisajátítatni, ez a szeretet,ahogy a fenti példák is mutatják hazug, képmutató, önző és álnok...
A keresztyének a mai napon egy olyan önzetlen szeretetért adnak hálát, amelyet a görög egyetlen szóval jelöl:Agapé
Ez a szeretet az, ahogy csak Isten képes szeretni!
"Nem abban van a szeretet, hogy mi szerettük az Istent, hanem hogy ő szeretett minket, és elküldte az Ő Fiát engesztelő áldozatul a mi bűneinkért."
1Jn. 4:9

Drága Mennyei Atyánk!

Kérjük gyújts világosságot minnél több embertársunk szívében, hogy a karácsony üzenete valósággá váljon az életükben!
Ámen!
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Virág - 2011. December 24. - 21:19:55
A hitetlenek a karácsonyt az emberi szeretet ünnepének szeretnék kisajátítatni, ez a szeretet,ahogy a fenti példák is mutatják hazug, képmutató, önző és álnok...
A keresztyének a mai napon egy olyan önzetlen szeretetért adnak hálát, amelyet a görög egyetlen szóval jelöl: Agapé
Ez a szeretet az, ahogy csak Isten képes szeretni!
"Nem abban van a szeretet, hogy mi szerettük az Istent, hanem hogy ő szeretett minket, és elküldte az Ő Fiát engesztelő áldozatul a mi bűneinkért."
1Jn. 4:9

Köszönjük szépen ezeket a gondolatokat!
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Logosz74 - 2011. December 25. - 20:19:46
Sziasztok!
Még egyszer áldott Karácsonyt nektek! Olyan VALÓDIT, az Úrral valót!
Köszönöm a gondolatokat.

Egy hozzáfûzni valóm van Jézus születése napjához, ill. annak idôpontjához: olvastam egy érdekes könyvet, amit ajánlok mindenkinek.
Arnold G. Fruchtenbaum - A Messiás élete, Evangéliumi kiadó.

A szerzô Messiási (vagy más szóval Messiás (Krisztus)-hívô) zsidó. Érdekes nézôpontokból beszél Jézus életének különbözô pontjairól, szakaszairól, ezért is ajánlom mindenkinek az olvasását, ha be tudja szerezni (kb. 1200 Ft).
Kölcsönadtam a könyvet, ezért emlékezetbôl idézném: a karácsony idôpontjával kapcsolatban azt írja, hogy ha valaki nem élt Izraelben, nem ismeri az éghajlatot, stb., elôszeretettel hivatkozik sokmindenre (Római egyház Gergely-naptárra való áttérés, pogány hagyomány, stb.), hogy miért nem akkor született Jézus, amikor is ma a keresztények nagy része ünnepli. Ezután viszont leírja, hogy miért nagyon valószínû, hogy mégis akkortájt született. Nem emlékszem indoklásának pontos részleteire, de ír az éghajlatról, hogy ôsszel van az évben az egyetlen esôsebb idôszak, ami után dús fû nô az egyébként, kietlen és száraz Betlehem és Jeruzsálem környéki vidéken, és a pásztorok ilyenkor kihajtották a nyájat legelni. Természetesen írja az izraeli hónapneveket és leírja az annak megfelelô Gergely naptár-beli idôszakokat. Valamint még azt is, hogy a december közepi-végi idôszak hûvös ugyan Izraelben, de messze nem olyan a tél ott, amit Európában vagy Észak-Amerikában ismerünk. És a végén levonja a következtetést, hogy szinte biztos, hogy ha létezik olyan idôszak ott, amikor pásztorok a nyájat kint legeltetik (legeltették), akkor az a mi naptárunk szerint a december közepi-végi idôszak.

De más érdekes gondolatot és tényt is leír, pl. hogy Jézus mennyire egyértelmûvé tette különbözô jelekkel és az un. messiási csodákkal a farizeusok, vallási vezetôk és a fôpap számára, hogy ô a Messiás és tudatosan utasították el és szándékosan, hamis, gyorsított perrel (Mózesi törvényeknek nem megfelô módon) itélték halálra és feszíttették keresztre. S hogy mennyire nem vakság volt ez, hanem Isten Felkentjének szándékos visszautasítása. Errôl beszél Jézus is, tehát ez mind benne van az evangéliumokban, csak a szerzô összefoglalja a négy könyv által írottakat és a Mózesi törvények ill. a farizeusi/szadduceusi hagyomány fényében is megvizsgálja a történteket.

Üdv mindenkinek!
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Csaba - 2011. December 25. - 20:54:32
Szia Logosz!
Köszönjük szépen az ünnepi jókívánságaidat és az infókat!
Áldott, békés karácsonyt Nektek is!
ui. Mizú a babátoknál? :)
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Logosz74 - 2011. December 26. - 21:40:18
Szia Csaba!

Köszönöm, a babánk jól van, hála Istennek, növöget, okosodik, ügyesedik és még mindíg nagyon szép.

Mostanában idôm sem volt a fórumon lenni és ôszintén bevallom, eléggé elszomorított Barnabással való viszonyotok, amirôl mindkét fórumon olvastam, aztán már csak ezen, mert másnap az Ébredésrôl minden Veled kapcsolatosat kitörölt. Nem akarok döntôbíró lenni, nem is tudom azóta (kb. 2 hónapja) a történteket ezzel kapcsolatban, de akkor talán átéltem valamit abból a "szent szomorúságból", amit ilyenkor a mi Urunk érezhet.  Szörnyû, hogy az ellenség milyen rombolást tud végezni még komoly hívô emberek életében is... (magamat is beleértve, ha egyáltalán komolynak és hívônek számítok...) Írni akartam mindkét fórumra (ugyanazt) a vitáitokkal, nézeteltéréseitekkel, viselkedésetekkel kapcsolatban. Egy kicsit éreztem az Úr indítását is, de elnyomtam lelkiismeretem és nem tettem meg, amit tán meg kellett volna.

Most már nem is akarom pótolni, de az akkor legalább ürügyet adott nekem, hogy miért nem nagyon nézegettem egyik fórumot sem. Közben pedig arra jöttem rá (amire szerintem Ti is - mintha olvastam is volna itt errôl...), hogy egy ilyen internetes kapcsolat messze nem tud olyan lenni, mint egy személyes kapcsolat. Nyilván nagyon sok haszna és öröme is lehet (imában hordozni egymást, kérdésekben, nehézségekben tanácsokkal támogatni, stb...), de amennyi idôt nekem elvesz a képernyô elôtt való üldögélés, azt elsôsorban a személyes (családi, baráti, Testvéri) kapcsolatoktól veszi el, illetve az Istennel való kapcsolattól (imádság, Szentírásolvasás). Tehát ezért is hanyagolom mostanában mindkét fórumot.

De nem haragszom senkire, ne érts(etek) félre, csak ôszintébbnek láttam, hogy leírjam mindezt.
Most ráadásul költözés elôtt állunk (Isten kegyelmébôl), ezért sem hiszem, hogy gyakori látogató leszek. Ha már az új helyen leszünk, és ha az Úr indít rá, megpróbálok egy rövid tanúságtételt írni a költözésrôl és Isten gondviselô kegyelmérôl.
No mindez nem ide illett volna, de most már itt lesz, ha Virág át nem teszi egy másik témába...

Szeretettel és köszönettel mindenki felé:
KZoli

Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Csaba - 2011. December 26. - 22:02:50
Kedves Zoli!
Először is köszönöm az őszínteségedet!
A "Csőpostát" éppen azért töröltem annak idején, mert nem okozott örömöt számomra a Barnabással kialakúlt viszony.
Barna éppen azokban a napokban kereste meg Virágot, előzőleg pedig Zsotzát.
Virágot finoman szólva kipaterolta az Ébredés portálról,amiért közösséget vállalt velem, éngem pedig olyan rágalmakkal illetett, amit sem férfiként, sem keresztyénként nem voltam hajlandó szó nélkül hagyni...
Neked is csak azt tudom írni,amit Józsefnek:Nem várom el tőletek, hogy Ti tegyetek ígazságot Barnabás és köztem. Van Isten az égben, Aki leplezetlenül látja mindkettőnk szívét és szavait, cselekedeteit!
Én Barnabást nem kívánom a továbbiakban ebben a kérdésben mínősíteni, s ha tehetem kerülöm a vele való további konfliktust.
Kívánom, hogy áldja meg az Úr a költözködésed körülményeit, s ha majd teheted számolj be róla!
Testvéri szeretettel és tisztelettel Irántad:
Csaba
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Virág - 2011. December 27. - 07:32:46
No mindez nem ide illett volna, de most már itt lesz, ha Virág át nem teszi egy másik témába...
Szia Zoli!  :piroska:
Nincs semmi gond, nem teszem át más témába a beszélgetést, csak ha kéritek. Az életben is úgy van sokszor, hogy egyik témából következik a másik.  :szelid: Legalább kicsit életszerű így a topic.
Én is köszönöm, hogy mindezeket leírtad.

Idézet
Egy hozzáfûzni valóm van Jézus születése napjához, ill. annak idôpontjához: olvastam egy érdekes könyvet, amit ajánlok mindenkinek.
Arnold G. Fruchtenbaum - A Messiás élete, Evangéliumi kiadó.
Ezt a könyvet már hónapok óta nézegetem, köszönöm szépen az ajánlót, most már biztos, hogy majd be fogom szerezni; nagyon érdekes az Úr Jézus születéséről, amit írtál.

Én is gyors és könnyű költözést kívánok Nektek!
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: zsotza - 2011. December 28. - 17:46:35
Ha már az új helyen leszünk, és ha az Úr indít rá, megpróbálok egy rövid tanúságtételt írni a költözésrôl és Isten gondviselô kegyelmérôl.


Kívánok  én  is  törésmentes , sikeres  költözködést, Logosz FórumTárs!

Várunk....  visszavárunk!
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Logosz74 - 2011. December 29. - 20:02:44
Köszönöm a jókívánságokat!
Isten legyen Veletek!
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: zsotza - 2012. Február 06. - 05:10:41
Ünnep  lenne, ha Logosz  FórumTárs  írna  valamit...   akkor  is,ha  nem  "egyházi  ünnepnek"  minősülne.....! ;)
Remélem  jól  Vagy, Zoli...? Hiányzol! vint tel1  Nem  Lettél  "elhavazva"  -nagyon...?
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Virág - 2013. Február 13. - 14:14:53
Böjti változások


Hogyan lett egy étkezési szokásból egyházi törvény? Miként változott meg a húsvét előtti  böjti időszak rendje az elmúlt évezredekben? Ezekre a kérdésekre kerestünk válaszokat.

A Magyar Néprajzi Lexikon szerint a böjt fogalma nem más, mint a tartózkodás az étkezéstől, vagy csak a hústól és zsíros ételektől bizonyos napokon. A böjt ebben az értelemben már a korai  időszakoktól jelen volt a keresztyénség életében, a római egyház már az első századoktól előírta hívei számára a különböző napokon, vigíliákon tartandó böjtöket; igaz ezek akkoriban mindössze egy-két napra korlátozódtak.

A húsvét előtti böjtöt is kizárólag nagypénteken és nagyszombatot tartották, és 336-tól kezdve foglalt egy hetet magába, a nagyhetet.

A negyvennapos – hamvazószerdától húsvét vasárnapig tartó – étkezési megtartóztatás a IV. századtól fokozatosan alakult ki. A hetedik század elején vált szokássá, majd 1091-ben II. Orbán pápa törvénybe is iktatta ezt.

Magyarországon sok vidékén a XX. század elején is szokásban volt, hogy a zsíros edényeket hamvazószerdán elmosták, s azokat csak húsvétkor vették elő. Húst és zsíros ételt nem ettek, külön edényben olajjal vagy vajjal főztek. Elterjedt böjti étel volt a korpából készült savanyú leves. Több vidéken sokáig ismert volt a negyvenölés, ami abból állt, hogy napjában mindössze egyszer étkeztek.

A böjt és a reformátusság

A református ember is megőrizte bizonyos szempontból a böjti hagyományokat, de azt elsősorban nem az evéstől, ivástól való megtartóztatásban éli meg. A lényeg, az emlékezés a Megfeszített Úrra, az elmélyülés Krisztus követésében, a kereszt titokzatos világának a lélekben történő befogadásán van, írta tavaly egy cikkében Pocsainé dr. Eperjesi Eszter, a Doktorok Kollégiuma Egyházi Néprajzi Szekciójának titkára. Ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy a nagypénteket a református nép is megtartotta szigorú böjti napnak, ugyanúgy tartózkodott a hústól, a zsiradékoktól. Nyers és aszalt gyümölcsöt, rántott levest, savanyú levest, főtt tésztát, főzelékféléket, mákos gubát, lepénykenyeret fogyasztottak.

Szacsvay Éva néprajzkutató némileg másként látja a református böjtöt, de abban megegyezik a véleménye, hogy a böjtön nem egy konkrét étel megtagadását kell értenünk, hanem önmagunk visszafogását, önmagunk megregulázását.

A szakértő tavaly azt nyilatkozta a Reformátusok Lapjának, hogy ott tartanak étkezési böjtöt a reformátusok, ahol a vegyesházasságok gyakoriak, például Erdély szórványterületein. Itt a család protestáns tagjai alkalmazkodnak a katolikus magatartáshoz, betartják a húsmentes időszakot. Fontos megjegyezni, hogy a böjtöt a többségében nagyon egyszerűen és szegényesen étkező népcsoportok számára nem volt nehéz betartani, egy héten amúgy is maximum egyszer jutottak húsételhez, vagy akkor sem. Szacsvay Éva emlékeztet: Samorjai János 1636-os rendtartásában, az exorcizmus szabályozásában elvetette ugyan a katolikus rituálé megannyi elemét, de a ráimádkozást és a böjtölést megtartotta.

Napjainkban az az általános, hogy a kedvenc ételekről – kinek a csokoládé, kinek a bor – mond le a böjtölő. Ez némiképp lazított, de egyéni fogadalomra épülő önmegtartóztatás.


Forrás: Reformatus.hu | Böjti változások (http://reformatus.hu/mutat/bojti-valtozasok/)
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Eca - 2013. Február 17. - 07:40:24
Köszi Virág.

Gyökössy Bandi bácsinak van egy kis könyvecskéje a címe: Könyvecske a böjtről. Ismeritek?

Abban írja, hogy a böjt egy lelki mozdulat, amikor elfordulok magamtól a has-központú embertől... A böjt azt jelenti, hogy az ember elmer fordulni magától azért, hogy sokkal intenzívebben odafordulhasson az Élő Isten vezetése felé, hogy imádsága ne monológ, hanem dialóg legyen.
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Virág - 2013. Február 17. - 07:58:30
Szívesen!  :piroska: :sziv5:
Engem mostanában kezd érdekelni a böjt, és a mértékletes életvitel általában.
Én nem ismerem ezt a könyvet, de a többiek lehet, hogy igen. 

df1 df2 df3
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Csaba - 2014. December 25. - 11:57:14
Napi Gondolatok Reinhard
Bonnkétól
Senkinek nem volt olyan születése, mint
Jézusnak - és most nem csak a szűztől
születésére gondolok. Jézus azért
született meg, mert meg AKART
születni. Közülünk senki nem dönthetett
arról, hogy meg akarunk-e születni,
egész egyszerűen azért, mert ennek
eldöntése nem állt módunkban. Jézus
nem egy családtervezés eredménye
volt. Ő maga tervezte meg a születését
az Atyával közösen a Mennyben. Isten
Fia pontosan tudta, milyen lesz az élete
közöttünk, és mégis el akart jönni
közénk. Kezdetleges körülmények közé
született egy durva korban, egy koszos
és egyszerű faluba, ahol kemény munka
és szegényes táplálkozás várta, és
tudta azt is, milyen kegyetlenül fogják
kivégezni. Mi a csodáért akart hát mégis
a Földön élni és végigszenvedni egy
ilyen életet? A válasz egyszerűen az,
hogy ő ezt akarta - ennyi. Kész volt,
hogy minden áron az emberiség
családjához csatlakozzon. Ő saját
magát egyetlen névvel illette: Emberfia,
vagyis azonosult az emberi fajjal.
Ézsaiás szava, miszerint „egy gyermek
születik nékünk”, a velünk való
szolidaritását fejezi ki. ÖRÜLJETEK! Ő
értetek, értem, mindnyájunkért jött.
Áldott Karácsonyt! REINHARD BONNKE
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Kamilla - 2014. December 25. - 12:07:03
Ennek nem mond némképp ellent a következő Ige?

Luk 9:28-31 
Mintegy nyolc nappal e beszédét követően maga mellé vette Pétert, Jánost és Jakabot, és felment velük a hegyre imádkozni.
Imádkozás közben arca elváltozott, és ruhája ragyogó fehér lett.
És íme, két férfi beszélt vele, Mózes és Illés, akik megjelentek dicsőségben, és a Jeruzsálemben bekövetkező haláláról beszéltek.


Nem itt tudta meg azt, hogyan és mikor fog meghalni?  :szelid:
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Csaba - 2014. December 25. - 12:19:25
Jn.3:  11. Bizony, bizony mondom néked, a
mit tudunk, azt mondjuk, és a mit
látunk, arról teszünk bizonyságot; és a
mi bizonyságtételünket el nem
fogadjátok.
  12. Ha a földiekről szóltam néktek és
nem hisztek, mimódon hisztek, ha a
mennyeiekről szólok néktek?
  13. És senki sem ment fel a mennybe,
hanemha az, a ki a mennyből szállott
alá, az embernek Fia, a ki a mennyben
van.
  14. És a miképen felemelte Mózes a
kígyót a pusztában, akképen kell az
ember Fiának felemeltetnie.
  15. Hogy valaki hiszen ő benne, el ne
veszszen, hanem örök élete legyen.
  16. Mert úgy szerette Isten e világot,
hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy
valaki hiszen ő benne, el ne vesszen,
hanem örök élete legyen.

Ezek mind Krisztus szavai.
:szelid:
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Kamilla - 2014. December 25. - 12:22:23

Akkor hogy értendő a Lukács 9:28-31?
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Csaba - 2014. December 25. - 12:31:35
Ahogy Péteré! :szelid:
Attól mert Péter bizonyságot tett arról, hogy Jézus Isten Fia, Ő már előtte is tisztában volt vele.
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Kamilla - 2014. December 25. - 13:33:20
Csakhogy itt Jézussal beszél Illés és Mózes.... szerintem nem ugyanolyan.
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Csaba - 2014. December 25. - 13:50:11
A kérdés az, hogy Váltságáldozatára nézve tudott-e mindent a Fiú Isten, vagy sem.
Ha nem, akkor az Atya átverte. Úgy tanácskozta meg Vele a Megváltás számára gyötredelmes művét, hogy előle elhallgatott részleteket, de a prófétáknak kijelentette már Jézus testé léte előtt.
Gondolod, hogy éppen Jézus ne ismerte volna a kínhalálára mutató próféciákat pl. Ésaiás tolmácsolásában?
:szelid:
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Kamilla - 2014. December 25. - 14:11:02
Igen, ezt én is gondoltam, hogy ismerte a próféciákat.
De mégis csak az van az Igében, hogy erről beszéltek neki Mózes és Illés.
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Zoltan - 2014. December 25. - 14:20:54
Szerintem beszéltek róla, de nem tudtul adták neki.
Jézus el volt rendelve a világ megalapítása előt. Ő nagyon jól tudtta miért jött, mivel kell szembenézzen és mit kell tegyen.

Nehéz megérteni Jézus személyét, mert olyan mint Ő, nem volt és nem is lesz, Isten-Ember.
Isten és ember volt egyszemélyben, s  az ember Krisztus Jézus meg kellet harcolja a kisértéseket. A szenvedésel ugyan úgy szembe kellet nézzen és meg kellet harcolja, ugyan úgy átérezte a test minden igényét, és fájdalmát, de ugyanakkor Isten is volt teljes hatalommal.

 :2smitten:
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Csaba - 2014. December 25. - 14:26:47
Kamilla senki nem állította, hogy Mózes és Illés beszéltek Jézusnak a haláláról. :szelid:
Te feltételezted, hogy ekkor tudta meg a módját, helyét és idejét.
Így valóban ellentmondana Bonke szavainak a történet, de a Váltság minden részletében önkéntes voltának is.
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Kamilla - 2014. December 25. - 14:56:45
És íme, két férfi beszélt vele, Mózes és Illés, akik megjelentek dicsőségben, és a Jeruzsálemben bekövetkező haláláról beszéltek.

Hát.. az van odaírva, hogy a haláláról beszéltek... vajon mit?

Az váltság önkéntessége még nagyobb, ha nem tudja az illető, hogy hogyan, miképpen, mikor, hanem teljesen ráhagyatkozik az elküldőjére, az Atyára ebben is, és bármit is "mérjen rá", bárhogyan is legyen, akkor is vállalja... "Ha lehetséges, múljék el ez a pohár, de mindazonáltal ne úgy legyen, ahogyan én akarom, hanem, ahogyan Te"
Mint amikor azt mondja Jézus, hogy "azt a napot és órát senki nem tudja, csak az Atya..". Elfogadja, Ő sem tudja, de amikor majd szól Neki az Atya, hogy "Most!", akkor megteszi. :)


Pl. Mária is azt mondta: "Legyen nekem a Te beszéded szerint", és nem nagyon értette azokat a beszédeket.   :szelid:
(Ezzel nem azt mondom, hogy Jézus nem értette, amit mondtak neki, Illés és Mózes, vagy az Atya szavát, csak példa. :)  )
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Kamilla - 2014. December 25. - 15:38:55
Eszembe jutott még valami: Jézus emberré lett, mindenben hozzánk hasonló, kivéve a bűnt.
Azért jött, hogy megmutassa, lehetséges úgy élni a földön, hogy Atyánk akaratában éljünk.
Lehetséges a halálig tartó szeretetből fakadó, hitbeli, engedelmes élet, és nem törvényben való járás által.
Mi, emberek sem tudjuk a jövőnket, csak annyit, amennyit az Atya jónak lát közölni velünk, és ha igazán szeretjük Őt, akkor elfogadjuk a jót és a rosszat is kezéből.
Jézus ugyanígy lehetett, hitben élt, engedelmességben, mindent elfogadva az Atyától, aki a mi Atyánk is. :)
Ismerte a próféciákat, amik Róla szóltak, ez egyértelmű, gyerekkorában bizonyára tanulta a Tórát, mint kortársai is, ezért olvassuk róla, hogy :
Luk 2:40 
A kis gyermek pedig növekedék, és erősödék lélekben, teljesedve bölcsességgel; és az Istennek kegyelme vala ő rajta.
Luk 2:52
 Jézus pedig gyarapodék bölcsességben és testének állapotában, és az Isten és emberek előtt való kedvességben.

De a mikéntet, és az időt az Atya tudta és akkor közölte vele, amikor jónak látta, és Jézus nem ellenkezett, hanem engedelmeskedett.
Fejlődésen ment Ő is keresztül, nem úgy volt, hogy 1 napos korától végig mindent tudott, hanem tanult, tanította az Atya, a szülein, és a tanítókon keresztül, imában kommunikált vele..... ember volt. :)

Nem volt ideje felkészülni, ezért gyötrődött a Gecsemánéban is, mert akkor szembesült a súlyával a dolgoknak.
De az Atya megerősítette Őt.
Mindenben példát hagyott nekünk Megváltónk, ebben is.
Így tudhatjuk, hogy bármi is következik, arról az Atya tud, és erőt is ad hozzá, és minden ismeretet, ami ahhoz kell, hogy végig tudjuk csinálni, de Istenben kell végig bíznunk.
Ahogy Jézus azt mondta, hogy a kezébe teszi életét.... hogy feltámassza az Atya... legyen úgy, ahogyan akarja.

Nem próbál felettébb. :)

Én ezt így látom   :szelid:
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Kálmán - 2014. December 25. - 16:40:36
Napi Gondolatok Reinhard
Bonnkétól
Senkinek nem volt olyan születése, mint
Jézusnak - és most nem csak a szűztől
születésére gondolok. Jézus azért
született meg, mert meg AKART
születni. Közülünk senki nem dönthetett
arról, hogy meg akarunk-e születni,
egész egyszerűen azért, mert ennek
eldöntése nem állt módunkban. Jézus
nem egy családtervezés eredménye
volt. Ő maga tervezte meg a születését
az Atyával közösen a Mennyben. Isten
Fia pontosan tudta, milyen lesz az élete
közöttünk, és mégis el akart jönni
közénk. Kezdetleges körülmények közé
született egy durva korban, egy koszos
és egyszerű faluba, ahol kemény munka
és szegényes táplálkozás várta, és
tudta azt is, milyen kegyetlenül fogják
kivégezni. Mi a csodáért akart hát mégis
a Földön élni és végigszenvedni egy
ilyen életet? A válasz egyszerűen az,
hogy ő ezt akarta - ennyi. Kész volt,
hogy minden áron az emberiség
családjához csatlakozzon. Ő saját
magát egyetlen névvel illette: Emberfia,
vagyis azonosult az emberi fajjal.
Ézsaiás szava, miszerint „egy gyermek
születik nékünk”, a velünk való
szolidaritását fejezi ki. ÖRÜLJETEK! Ő
értetek, értem, mindnyájunkért jött.
Áldott Karácsonyt! REINHARD BONNKE

Ámen!  O0
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Kálmán - 2014. December 25. - 16:41:12
Szerintem beszéltek róla, de nem tudtul adták neki.
Jézus el volt rendelve a világ megalapítása előt. Ő nagyon jól tudtta miért jött, mivel kell szembenézzen és mit kell tegyen.

Nehéz megérteni Jézus személyét, mert olyan mint Ő, nem volt és nem is lesz, Isten-Ember.
Isten és ember volt egyszemélyben, s  az ember Krisztus Jézus meg kellet harcolja a kisértéseket. A szenvedésel ugyan úgy szembe kellet nézzen és meg kellet harcolja, ugyan úgy átérezte a test minden igényét, és fájdalmát, de ugyanakkor Isten is volt teljes hatalommal.

 :2smitten:

 O0
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Csaba - 2014. December 25. - 17:28:50
Kamilla nem rossz szándékkal kérdezem, de érted az a közötti különbséget, hogy a kereszten nem egy olyan ember halt meg, aki elveszítette Isten mivoltát, hanem Istennek a Fia, aki emberré lett?
Létezésének számunkra felfoghatatlan magasztos állapotáról mondott le, nem Isten voltáról...
Én sehol nem olvasom azt a Bibliában, hogy Jézus bárkinek a tanítására, útba igazítására szorúlt volna Isten dolgait, vagy saját sorsát illetően.
:szelid:
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Kamilla - 2014. December 25. - 17:38:04
Létezésének számunkra felfoghatatlan magasztos állapotáról mondott le, nem Isten voltáról...

Akkor hogy tudott meghalni?
Isten nem tud meghalni, csak az ember.

Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Csaba - 2014. December 25. - 17:41:35
A fizikai teste halt meg, s ezalatt Ő a tömlöcbe lévőknek hírdette ki az evangéliumot.
Azt mondta, senki sem veszi el tőle az életét, hatalmában van letenni és újra felvenni azt.
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Csaba - 2014. December 25. - 17:43:30
Isten bármire képes, még arra is, hogy emberi testben meghaljon az emberért. Ki gátolhatná meg ebben?
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Zoltan - 2014. December 26. - 00:59:55
1Tim 3:16
És minden versengés nélkül nagy a kegyességnek eme titka: Isten megjelent testben, megigazíttatott szellemben, megláttatott az angyaloktól, hirdettetett a pogányok közt, hittek benne a világon, felvitetett dicsőségbe.

Ez egy titok, s számunkra érthetetlen dolog (ahogy maga az Ige is rámutat), hogyan jelenhetett meg Isten testben. Hogyan lehetett Jézus Krisztus egyszere Isten és Ember. A megtestesülés egy titok, emberi elmével és logikával felfoghatatlan, s megmagyarázhatatlan. Viszont  ahogy akkor Isten ember volt, itt a földön ugyan úgy Isten ember most a menyben. Ahogy most szétválaszthatatlan, úgy volt az itt a földön is. Ahogy most sem vesztette el emberségét, úgy nem vesztette akkor el Istenségét. Sőt Ő az Isten. Mindig is így várták a Messiást, s a Messiás nem is lehetett más mint Isten, Jahve, aki megjelenik és megszabadítja népét. Ezért volt nehéz, vagy lehetetlen a zsidók számára elfogadni Jézust mint messiást, sőt azzal vádolták meg, hogy Ő ember létére istenné teszi magát. Ez igaz is let volna, ha nem Ő let volna, Jahve, Isten testben.

Jézus mikor és hogyan jutott el a tudás ama szintjére, arről nem beszél az ige, titok, de egy biztos, hogy tizenkét évesen, már tudta kicsoda, és az Írásokt jobban Ismerte mint az írástudók a Templomba, sőt bölcsessége is fölűlmúlta őket. 
Így szerintem – és ez az én véleményem – é már akkor helyesen értelmezte a prófétákat, s ebbél következően azt is, hogy a messiást elutasítják, szenvedni kell, sőt megölik, de fel is támad, hisz minden benne volt a próféták kijelentéseiben.

(Szerintem, inkább, ott a hegyen, Illés és Mózes tanúlt Jézustól, mint Jézus tőlük. )

A karizmatikus mozgalomban nagyon fontos, hogy Jézust csak emberként lássák, vagyis olyan személynek aki teljesen levetközte isteni mivoltát, istenségét, tehát  nem Isten-ként is. Szeretik, megszüntetni Isteni voltát, s számukra azért fontos ez teológiailag, mert így, Jézus a csodákat, nem saját hatalma által cselekedte, hanem ők úgy felyezik ki, hogy Jézus tette a Szent Szellem hatalma által, vagyis Jézusban a Szent Szellem cselekedet, vagy Jézus a Szent Szellem hatalma által cselekedet és nem a sáját hatalma által. Ebből egyenesen következtetik, hogy akkor bárki, akiben a Szent Szellem lakik, vagy Szent Szellemmel beteljesedet teheti azokat a csodákat amiket Jézus is tett. Ez viszont csak részben igaz, mert  az igaz, hogy Jézus semmit sem tett az Atya tudta vagy akarata nélkül, de mindig saját hatalma által cselekedte, mindig Ő tette, mert neki hatalma volt.

Sőt ahogy Csaba is megemlítette, még arra is hatalma volt, hogy le tegye , majd fölvegye életét. Nem vették el tőle és nem adták vissza neki. Ő tette, mert hatalma volt, mert Isten volt, az EGy Isten.

 :2smitten:
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Ani - 2014. December 26. - 08:12:16
Szia Zoltàn

Tudod sok meredek dolgot mondtak màr a karizmatikus teológiàra,de azt hogy szeretik Jézust nem isteni valójàban elfogadni, na ezt még nem hallottam. Ràadàsul ilyen magyaràzattal amit leirtàl
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Kálmán - 2014. December 26. - 10:00:55
1Tim 3:16
És minden versengés nélkül nagy a kegyességnek eme titka: Isten megjelent testben, megigazíttatott szellemben, megláttatott az angyaloktól, hirdettetett a pogányok közt, hittek benne a világon, felvitetett dicsőségbe.

Ez egy titok, s számunkra érthetetlen dolog (ahogy maga az Ige is rámutat), hogyan jelenhetett meg Isten testben. Hogyan lehetett Jézus Krisztus egyszere Isten és Ember. A megtestesülés egy titok, emberi elmével és logikával felfoghatatlan, s megmagyarázhatatlan. Viszont  ahogy akkor Isten ember volt, itt a földön ugyan úgy Isten ember most a menyben. Ahogy most szétválaszthatatlan, úgy volt az itt a földön is. Ahogy most sem vesztette el emberségét, úgy nem vesztette akkor el Istenségét. Sőt Ő az Isten. Mindig is így várták a Messiást, s a Messiás nem is lehetett más mint Isten, Jahve, aki megjelenik és megszabadítja népét. Ezért volt nehéz, vagy lehetetlen a zsidók számára elfogadni Jézust mint messiást, sőt azzal vádolták meg, hogy Ő ember létére istenné teszi magát. Ez igaz is let volna, ha nem Ő let volna, Jahve, Isten testben.

Jézus mikor és hogyan jutott el a tudás ama szintjére, arről nem beszél az ige, titok, de egy biztos, hogy tizenkét évesen, már tudta kicsoda, és az Írásokt jobban Ismerte mint az írástudók a Templomba, sőt bölcsessége is fölűlmúlta őket. 
Így szerintem – és ez az én véleményem – é már akkor helyesen értelmezte a prófétákat, s ebbél következően azt is, hogy a messiást elutasítják, szenvedni kell, sőt megölik, de fel is támad, hisz minden benne volt a próféták kijelentéseiben.

(Szerintem, inkább, ott a hegyen, Illés és Mózes tanúlt Jézustól, mint Jézus tőlük. )

A karizmatikus mozgalomban nagyon fontos, hogy Jézust csak emberként lássák, vagyis olyan személynek aki teljesen levetközte isteni mivoltát, istenségét, tehát  nem Isten-ként is. Szeretik, megszüntetni Isteni voltát, s számukra azért fontos ez teológiailag, mert így, Jézus a csodákat, nem saját hatalma által cselekedte, hanem ők úgy felyezik ki, hogy Jézus tette a Szent Szellem hatalma által, vagyis Jézusban a Szent Szellem cselekedet, vagy Jézus a Szent Szellem hatalma által cselekedet és nem a sáját hatalma által. Ebből egyenesen következtetik, hogy akkor bárki, akiben a Szent Szellem lakik, vagy Szent Szellemmel beteljesedet teheti azokat a csodákat amiket Jézus is tett. Ez viszont csak részben igaz, mert  az igaz, hogy Jézus semmit sem tett az Atya tudta vagy akarata nélkül, de mindig saját hatalma által cselekedte, mindig Ő tette, mert neki hatalma volt.

Sőt ahogy Csaba is megemlítette, még arra is hatalma volt, hogy le tegye , majd fölvegye életét. Nem vették el tőle és nem adták vissza neki. Ő tette, mert hatalma volt, mert Isten volt, az EGy Isten.

 :2smitten:

Ámen!  O0
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Csaba - 2014. December 26. - 10:43:42
:like:

Szia Ani!
Talán félreérthetőek voltak Zoli szavai. A karizmatikus mozgalom nem azt állítja, amit Jehova Tanúi.
Jézust Istennek tekintik, de úgy vélik, hogy a ''megűresítette magát''-kifejezés arra utal, hogy lemondott minden Istent megillető hatalmáról, mindent tudásáról. Gyakran támasztják ezt alá azzal a ténnyel, hogy Önmaga 2. Adventjének idejét csak az Atya ismeri. Sokszor hívatkoznak arra, hogy Jézus imádkozott, mielőtt csodát tett, s így valójában az Atya volt a cselekvő a Szentlélek által.
Az van, hogy a Jézus által tett csodák nincsennek imához kötve, erről több bibliai történet is beszámol.
Istentől már azis ''mgeüresedés'', hogy szolgai formát vett fel, s gyermekként alá rendelte magát a szüleinek, majd felnőtt férfiként egy igazságtalan ítéletnek...
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Zoltan - 2014. December 26. - 11:09:32
:like:

Szia Ani!
Talán félreérthetőek voltak Zoli szavai. A karizmatikus mozgalom nem azt állítja, amit Jehova Tanúi.
Jézust Istennek tekintik, de úgy vélik, hogy a ''megűresítette magát''-kifejezés arra utal, hogy lemondott minden Istent megillető hatalmáról, mindent tudásáról. Gyakran támasztják ezt alá azzal a ténnyel, hogy Önmaga 2. Adventjének idejét csak az Atya ismeri. Sokszor hívatkoznak arra, hogy Jézus imádkozott, mielőtt csodát tett, s így valójában az Atya volt a cselekvő a Szentlélek által.
Az van, hogy a Jézus által tett csodák nincsennek imához kötve, erről több bibliai történet is beszámol.
Istentől már azis ''megüresedés'', hogy szolgai formát vett fel, s gyermekként alá rendelte magát a szüleinek, majd felnőtt férfiként egy igazságtalan ítéletnek...

Szia Ani.
Tegnap későn értem haza, és későn írtam, lehet félreérthető voltam (igyekeztem rövid lenni), távol áll tőlem, hogy azt állítsam, hogy a karizmatikusok tagadják Jézus Istenségét.
 Csaba a kiegészitése, kifelyezi gondolataimat - Köszi Csaba - pont így gondoltam, csak nem felyeztem ki magam elég világosan.
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Zoltan - 2014. December 26. - 11:44:09
Valami ilyesmi re gondoltam:

http://oromhir.net/forum/index.php/topic,43.msg35206.html#msg35206 (http://oromhir.net/forum/index.php/topic,43.msg35206.html#msg35206)

Idézet
Jézus, mint ember teljesen alá volt rendelve az Atyának, letette isteni mivoltát, mielőtt megfogant volna Máriában és így teljesen kiszolgáltatta magát az Atya Istennek, Aki elküldte Rá Szellemét, Aki ugyanúgy közvetített az Atya és Fia között, mint Atyánk és köztünk.
Így mindig az mondta, amit az Atyától hallott, azt tette, amit Tőle látott, és semmit önmagától.

Ezért az Atya Isten hatalnával szólt, és cselekedett.
Én így látom ezt Isten Igéjéből.
A kereszthalálakor is teljesen az Atyára bízta magát, hogy Ő fogja feltámasztani, miután elvégzi a Váltságáldozatot tökéletesen.

Ez Kamilla hozzászólása egy régebi alkalomkor, itt kiviláglik az a gondolat ami ellen szólni akartam. Ezek a gondolatok a Karizmatikus teológiából származnak, már nem tudom kitől olvastam még ennél meredekebb gondolatokat is  - talán K. Copeland , vagy K. Hagin-tól  -

 :2smitten:
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Ani - 2014. December 26. - 15:10:38
Bocsánat , nem akartam ilyen támadólag fellépni  brush1

Igen valóban félreértettem Zoltán a mondanivalódat, mostmár értem . Köszönöm Csabának is.

 :int2:
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Zoltan - 2014. December 26. - 15:29:21
Nincs semmi gond.

 :2smitten:

Én nem voltam érthető, de örülök, hogy Csabának sikerült röviden, elmondani azt ami nekem nem sikerűlt.
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Jazmin - 2015. Április 03. - 18:57:58
Nem tudom h ide illik e de megosztom amit most olvastam.


    Miért nem járnak locsolkodni a hitvalló keresztyén közösségek egyháztagjai?

Egyre gyakrabban olvasni egyházi és világi újságokban, internetes oldalakon, hogy hívő protestáns vagy pápista lelkészek elmagyarázzák, hogy a feltörő tojás a Jézus kinyíló sírja, és a tojás, amiből csirke jön ki, Jézus feltámadásának a jelképe. A húsvéti piros tojás pedig azért piros, mert azt a nagypénteken keresztre feszített Jézus vére festette pirosra. Ez nem igaz. Nem mások az ilyen megnyilatkozások, mint a pogányság megkeresztelése. Ez egész ókori világ előtt világos volt, hogy a piros tojás és a locsolkodás termékenységi kultusz szerves része volt. A tojásfestés Egyiptomból ered, a locsolkodás magyar termékenységi szertartás, a húsvét vagy angolul Ísztör elnevezés, pedig a tavasszal ünnepelt termékenységi istennő, Istárnak a neve. Az ő nevét a Bibliában Aséra átiratban olvashatjuk. A bujazöld ligetek az ő tiszteletére lettek ültetve a Baaál oltára mellett, ahol Aserát is ünnepelték. Ez a két ókori keleti isten egy párt alkotott. Kettejük tiszteletéhez termékenységkultusz tartozott. Ezért kellettek a bujazöld fák a tiszteletükhöz illetve a szertartási helyeikhez, amit Károli Gáspár bibliafordító református lelkész nem hiába fordított éppen ezzel a szóval. Oda sem imaközösségre jártak a zsidó férfiak…
Nem kell erőlködni a magyar termékenységkultusz megkeresztelésével. A piros tojásnak, a sonkának, meg a locsolkodásnak nem keresztyén, hanem pogány termékenységkultuszi gyökerei vannak. Ez, amit Jézus feltámadása napján locsolkodás és locsolóvárás címszó alatt leművelnek pogány termékenységkultusz.
Magyar apukák kiskosárt adnak a kisfiú kezébe, kézenfogják, és istentisztetelet helyett a falut járják. A lelkészek pedig el vannak olvadva, mert lám, milyen szép: az édesapa foglalkozik a kisgyerekkel. Falusi lelkészként a templomkerülésnek valahogy nem tudok örülni még Húsvét reggelén sem, amikor istentiszteleti idő alatt kiskosaras apukák és kisfiúk sétálnak a faluban.   A kisfiú meglocsolja a szomszéd kislányt kölnivízzel, hogy az termékeny legyen. A kislány pedig az ókori termékenység kultusz szimbólumával, a piros tojással jutalmazza a varázsszertartást. Ez annyira erős termékenységkultusz, hogy nyugaton már Jézus feltámadását a televízió, a gyermekkönyvek, az iskolai ünnepek sok helyen nem is említik. A termékenységkultusz angol nyelvterületen meg is őrizte az ünnep eredeti nevét Istár termékenység istennő után. Istár angolul Ísztör. A németül és az angolul beszélők Istár istennő nevét mondják ki, ahányszor említik vagy köszöntik az ünnepet. A magyarok boldog húsvétot kívánnak, ami húsevést jelent. Ez jelzi, hogy mennyire értékelték az ókori pápista böjti időszakot a vadászathoz, halászathoz szokott honfoglaló őseink. Ezen okok miatt a magyar hitvalló keresztyének a húsvét, a tojás, és a termékenységi locsolkodás ünnepe idején nem tartják ezeket az Istár vagy más nevén Asera szertartásokat, hanem a Feltámadott Úr Jézust ünnepeljük, imaházba megyünk, nem locsolkodunk, és nem festjük a tojást, egymásnak pedig Boldog Feltámadás ünnepét kívánunk.
Az, hogy a világ legszentebb keresztyén ünnepeinket leterheli mindenféle szokásokkal, mélyen elszomorít minket, mert ez egyrészt az évés-ivásról szól, másrészt az üzletről, egyszóval az emberről, és nem az Istenről.
Mit tegyünk? Mondjuk azt, amit a szentháromságtagadó Jehova tanuk, hogy nem kell semmilyen keresztyén ünnep? Nem gondolom, hogy ez lenne az Úr előtt a kedves. A Bibliában mindig az a kedves, hogy Isten gyermekei a bűnt néven nevezik, megfeddik, és attól magukat elhatárolják. Kerülik a bűnt, mert Istennek és nem embereknek akarnak kedveskedni. Ezért nem járunk locsolkodni. A gyermekeinknek nem készítünk piros tojást, mert az Úr Jézust szeretjük, és nem Baált meg Aserát, a Feltámadott Isten Fiát akarjuk ünnepelni, és nem Istár istennőt. Számunkra az ünnep lényege nem a hús-vét, a hús magunkhoz vétele, megevése, hanem Jézus feltámadása, amely a hitünk és az egyetemes keresztyén anyaszentegyház egyetlen alapja.
Mit tegyünk? Először is menjünk imaházba, a kisfiúkat vasárnapi iskolára kell vinni, és nem locsolkodni, a kislányoknak el kell magyarázni, hogy mit jelent a piros tojás, és az miért pogányság. Istentisztelet után pedig legyen együtt a család. Látogassunk meg más keresztyéneket is. Ha erre nem áll módunk, akkor menjünk el a családdal kirándulni a természetbe. Este csendesedjünk el családi áhítaton az ige mellett, és idejében pihenjünk le. Nem kell a faluban járni, nem kell este más házába csörtetni, hogy jöttem locsolkodni. A világ hadd ünnepelje magát, karácsonykor is ezt tették. Nagypéntek sem volt nekik más csak a kapufestés és a kalácssütés ünnepe. Ez a világ dolga, mi ebben részt ne vegyünk! Ha ez nem tetszik a világnak, a vallásos népnek, vagy a névleges keresztyén közösségek lelkészeinek, papjainak, ám ne tessék, az Úr Jézus nem ennyit vállalt az övéiért a kereszten, vállaljanak legalább ennyit az Úr Jézusért az övéi a Feltámadás ünnepén.

Tóth Zoltán beregújfalui ev ref lelkipásztor
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Zoltan - 2015. Április 03. - 19:03:46
 O0
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Csaba - 2015. Április 03. - 19:44:21
O0
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Kamilla - 2015. Október 30. - 12:43:18

Halottak napja-, Halloveen-, a halálkultusz eredete


 HITÉLETI  BLOG (http://soospeter.blogspot.hu/)


Nem tudom, hogy a baptistáknál, reformátusoknál mi a szokás ezzel az "ünneppel" kapcsolatban?
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Virág - 2015. Október 30. - 17:43:21
A reformátusoknál a Halloveen nem ünnep. Igazából nem tudok olyan keresztyén közösségről, ahol ez annak számít. A halottak napja szerintem teljesen más ettől. Az ember meglátogatja a szerettei sírját, rendbe teszi, de jó esetben máskor is.
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Kamilla - 2015. Október 30. - 17:54:12
De látod, mi a halottak napjának, meg a mindszenteknek az eredete, gyökere...   :szelid:

A Halloveen csak hab a tortán....   :o
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Virág - 2015. Október 30. - 18:06:34
Bocs, csak átfutottam egyelőre az írást, de egyébként ismerek pár szörnyű dolgot a Halloveennel kapcsolatban. Most akkor a halottak napja egy emberáldozatot bemutató szertartásból fejlődött ki? De teljesen más a kettő.

 nemertem
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Zoltan - 2015. Október 30. - 18:25:14
Nem az ember áldozatból, az csak egy része volt ennek az ünnepnek. Az írásból az derűl ki, hogy október 31 a nyár halála volt, vagyis annak tekintették, s mint a halál napját. Utalás van arra is, hogy az akkoriak, úgy gondolták, hogy ezen a napon a halottak világa összemosódik az élőkkével, s tulajdonképpen hallotak és gonosz szellemek térnek vissza ilyenkor, rémiszteni és kisérteni. Talán ez az ünnep háttere, az áldozás és különbféle rituálék csak ennek következménye, velejárója volt.

Mi nem vesszük figyelembe sem a Hellowint, sem a halottak napját. Igyekszünk, halotaink sírját más napokon meglátogatni és rendbe tenni, ezekben a napokban semmi féle képpen.
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Virág - 2015. Október 30. - 18:34:34
Nem az ember áldozatból, az csak egy része volt ennek az ünnepnek. Az írásból az derűl ki, hogy október 31 a nyár halála volt, vagyis annak tekintették, s mint a halál napját. Utalás van arra is, hogy az akkoriak, úgy gondolták, hogy ezen a napon a halottak világa összemosódik az élőkkével, s tulajdonképpen hallotak és gonosz szellemek térnek vissza ilyenkor, rémiszteni és kisérteni. Talán ez az ünnep háttere, az áldozás és különbféle rituálék csak ennek következménye, velejárója volt.

Mi nem vesszük figyelembe sem a Hellowint, sem a halottak napját. Igyekszünk, halotaink sírját más napokon meglátogatni és rendbe tenni, ezekben a napokban semmi féle képpen.

Így már teljesebb. De miért nem mentek ki azokban a napokban semmiképpen a temetőbe? Ez nem babonás tartózkodás? Elnézést, nem sértésnek szántam ezt. Nekem mindegy, hogy ki mikor megy ki a szeretteihez, csak ezen megakadt a szemem, mintha ebben lenne valami félelem, mintha ezáltal valami rosszban venne részt az ember. (Szerintem ha valaki tiszta szándékkal megy oda, akkor ő nem lesz részesévé semmi rossznak.)

Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Jazmin - 2015. Október 30. - 18:39:48
A sirt rendbentartani egy dolog,de az hogy halottaknak napot tartani......nem igei.Amugy ez nem a mindenszentek napja?Mert az katolikus szokas.A Tisztitotuzben levo elhunytakert konyorognek.
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Virág - 2015. Október 30. - 18:48:49
A mindenszentek van 1-jén, a halottak napja 2-án.

Miért kell a halottaknak egy nap? Nem kell tulajdonképpen. De a halál is az élet része, találkozunk vele időnként. Amennyiben nincsen hozzá kapcsolva vallásos cselekedet, akkor szerintem az egy alkalom, egy felhívás az emlékezésre, megállásra.
 :int2:
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Zoltan - 2015. Október 30. - 19:03:26
Nem az ember áldozatból, az csak egy része volt ennek az ünnepnek. Az írásból az derűl ki, hogy október 31 a nyár halála volt, vagyis annak tekintették, s mint a halál napját. Utalás van arra is, hogy az akkoriak, úgy gondolták, hogy ezen a napon a halottak világa összemosódik az élőkkével, s tulajdonképpen hallotak és gonosz szellemek térnek vissza ilyenkor, rémiszteni és kisérteni. Talán ez az ünnep háttere, az áldozás és különbféle rituálék csak ennek következménye, velejárója volt.

Mi nem vesszük figyelembe sem a Hellowint, sem a halottak napját. Igyekszünk, halotaink sírját más napokon meglátogatni és rendbe tenni, ezekben a napokban semmi féle képpen.

Így már teljesebb. De miért nem mentek ki azokban a napokban semmiképpen a temetőbe? Ez nem babonás tartózkodás? Elnézést, nem sértésnek szántam ezt. Nekem mindegy, hogy ki mikor megy ki a szeretteihez, csak ezen megakadt a szemem, mintha ebben lenne valami félelem, mintha ezáltal valami rosszban venne részt az ember. (Szerintem ha valaki tiszta szándékkal megy oda, akkor ő nem lesz részesévé semmi rossznak.)

Ez nem babonás tartózkodás, (nem félünk a holottaktól), csak éppen nem akarunk résztvenni ebben a szokásban.
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Kamilla - 2015. Október 30. - 19:16:08

Ez nem babonás tartózkodás, (nem félünk a holottaktól), csak éppen nem akarunk résztvenni ebben a szokásban.

            :like:
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Lajter Imre - 2015. Október 30. - 19:18:19
Sok olyan hagyomány, szokás van, ami pogány eredetű, de mára már elszakadt, kiüresedett eredeti szellemi talapzatáról. Ki tartja számon, hogy a hónapok római istenekről vannak elnevezve, vagy, hogy a Bújj,bújj zöldág..., vagy a Gólya, gólya gilice.. eredetileg táltos énekek voltak? Az elhunytakról megemlékezni nem bűn, a halált ünnepelni viszont az.Én nem járok temetőbe se most, se máskor, de nem vetem meg azt aki tartja ezt a szokást.
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Csaba - 2015. Október 30. - 19:38:26
O0
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Csaba - 2015. Október 30. - 19:42:17
Nem rég azt olvastam, hogy nem szép dolog mások hitét kigunyolni. Mások érzelmeit semmibe venni a szekták szokása.
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Zoltan - 2015. Október 30. - 19:44:27
Nem vetem meg azokat, akik ezt tartják, sokan teljes szabadságban tartják ezt a napot. Semi gonosz, babonás, vagy vallásos háttér nem vezérli őket. Mégis érdekes, hogy egy adott naphoz szabják ezt, mintha ennek így lenne jelentősége. Ugyanakkor vannak akik igenis lelkiismereti kérdésből végzik ezt, ugyanakkor, úgy viszonyúlnak ehez mint egy szertartás, mint amit a halottért tesznek meg.

Én egy olyan háterű gyülekezetben szolgálok, ahol a megtértek egy, még erős a babobás és okúlt háttérből érkeznek. Ezek hittek, és rokonaik még erősen hisznek a ezekben a dolgokban, sőt gyakorolják. Ezért fontos, hogy ezek az emberek szakítsanak az ilyen babonákkal és szokásokkal. Ezért nekünk vigyáznunk kell, milyen példával járunk előtük.

Nekem megvan a szabadságom ere, de másnak nem. De mivel sok buta gondola és szokás kapcsolódik a halottak napjához, ezért amennyiben lehet nem akarok abban résztveni, sem hogy mások vádoljanak (még akkor is ha tiszta a lekiismeretem), hogy részt vettem valami efélében, vagy okot adjak arra, hogy más résztvegyen de nem tiszta lelkiismerettel.

Ez egy fontos alap elv, amit szeretnénk betartani, amennyire csak lehet.

1Kor 8:9 -13
De vigyázzatok, nehogy ez a szabadságotok valamiképpen megütközést ne váltson ki az erőtlenek között.
Mert ha valaki meglát téged, akinek ismereted van, amint a bálványtemplomban asztalnál ülsz, vajon nem fog-e erőtlen lelkiismerete felbátorodni arra, hogy ő is megegye a bálványáldozati húst?
És így ismereteddel vesztét okozod erőtlen testvérednek, akiért Krisztus meghalt.
Így aztán amikor a testvérek ellen vétkeztek, és erőtlen lelkiismeretüket megsértitek, Krisztus ellen vétkeztek.
Ezért tehát, ha az étel megbotránkoztatja testvéremet, inkább nem eszem húst soha, hogy őt meg ne botránkoztassam.
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Csaba - 2015. Október 30. - 19:54:57

A diagnózis szerint katolikus szokás a halottak napja. A katolikusok többsége nem igazán ismeri azokat a pogány meséket, amik ezekhez tartoznak. Gyertyát sem azért gyújtanak, hogy ne tévedjen el a koborló lélek. A megemlékezés egyházi szokássá vált, a hitetlenek közül is sokan követik ezt a példát, minden spirituális szándék nélkül.
Nincs nagyobb kára, mint a másik "pogány ünnepnek" a Karácsonynak...
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: b urian jozsef - 2015. Október 30. - 20:27:09
Nálunk a gyülekezetben minden évbern tartunk "Gyászolók vasárnapját" ami most vasárnap lesz.Ide azokat külön meghivják akik egy éven belül veszitették el szereteit.Én nem itélem ezt el.Szerintem bele fér egy ilyen.
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Virág - 2015. Október 30. - 21:32:48
Én egy olyan háterű gyülekezetben szolgálok, ahol a megtértek egy, még erős a babobás és okúlt háttérből érkeznek. Ezek hittek, és rokonaik még erősen hisznek a ezekben a dolgokban, sőt gyakorolják. Ezért fontos, hogy ezek az emberek szakítsanak az ilyen babonákkal és szokásokkal. Ezért nekünk vigyáznunk kell, milyen példával járunk előtük.

Nekem megvan a szabadságom ere, de másnak nem. De mivel sok buta gondola és szokás kapcsolódik a halottak napjához, ezért amennyiben lehet nem akarok abban résztveni, sem hogy mások vádoljanak (még akkor is ha tiszta a lekiismeretem), hogy részt vettem valami efélében, vagy okot adjak arra, hogy más résztvegyen de nem tiszta lelkiismerettel.


Ez nagyon korrekt! Így már értem a korábbit is!  :like:
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Kamilla - 2015. Október 31. - 06:34:13
[valasz author=Zoltan link=topic=186.msg72089#msg72089 date=1446230667]

[/valasz]

Tulajdonképpen sokan ilyen hátterűek a "keresztény Magyarországon", a katolikus többség miatt, a katolikus gyökerek miatt.
Határozottan el kell különülni, szerintem, a pogány hagyományoktól mind a saját, mind a környezetünk érdekében, képviselve Istent és Igéjét.
Vajon, ha nem így teszünk, akkor mondhatják ránk, hogy ez Isten népe, ezek krisztusiak?
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Kamilla - 2015. Október 31. - 06:34:58
Nálunk a gyülekezetben minden évbern tartunk "Gyászolók vasárnapját" ami most vasárnap lesz.Ide azokat külön meghivják akik egy éven belül veszitették el szereteit.Én nem itélem ezt el.Szerintem bele fér egy ilyen.

Akkor a halottak napját nem ünneplitek, nem tartjátok?
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Csaba - 2015. Október 31. - 09:13:24
Szerintem Imre nagyon jól rátapintott a lényegre. Ma a halottak napját nem okkult alapokon tartják. A keresztyéneket legalább is kétlem, hogy így tennék . A katolikus egyház jó pár pogány ünnep jelentéstartalmát érvénytelenítette. Valamilyen színten magának az egyháznak van is erre hatalma én úgy gondolom. Cifrázhatjuk, de a vasárnappal is ezt tette. Pécsett a Széchenyi téren a törökök mecsetét is keresztyén templommá szentelték át. :szelid:
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Kamilla - 2015. Október 31. - 09:20:41
A katolikus egyház jó pár pogány ünnep jelentéstartalmát érvénytelenítette. Valamilyen színten magának az egyháznak van is erre hatalma én úgy gondolom. Cifrázhatjuk, de a vasárnappal is ezt tette.

melyik ünnepekkel tette ezt?
Hogyan tudja érvényteleníteni az egyház?
És melyik egyházról van szó, Csaba?  :szelid:
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Kamilla - 2015. Október 31. - 09:22:13
Cifrázhatjuk, de a vasárnappal is ezt tette.

Nagyobb hatlama lenne, mint Istennek, Aki a szombatot rendelte el?
A vasárnapról nem szólt Isten.
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Lajter Imre - 2015. Október 31. - 10:20:18
"A hétnek első napján pedig a tanítványok egybegyűlvén a kenyér megszegésére..."(Ap.csel.20,7) Már a tanítványok is, a feltámadás napján "vasárnap"jöttek össze. Egyébként pedig:" Emez az egyik napot különbnek tartja a másiknál: amaz pedig minden napot [egyformának] tart. Ki-ki a maga értelme felől legyen meggyőződve. Aki ügyel a napra, az Úrért ügyel: és aki nem ügyel a napra, az Úrért nem ügyel." (Róm. 14.5-6)
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Csaba - 2015. Október 31. - 17:03:19
Egy pogány ünnep úgy érvényteleníthető az egyház által, hogy a szellemi tartalmát elveszi, helyette a keresztyénség érdekeinek megfelelő jelentéstartalommal látja el. A történelem jól bizonyítja, hogy a "fa imádásának" pogány szokása Európában Jézus születésére mutató eseménnyé vált.
Hogy ma a cicoma mellett elvész a Krisztus az nem a katolikus egyház hibája, hanem hogy a kűlsősége megtetszett a világnak is. Azt mondják a szeretet ünnepe, de fogalmuk sincs róla kinek a szeretére mutat az egyházi ünnep. Egy hithű katolikus azonban ezzel legalább annyira tisztában van, mint bármelyik evangélikus, vagy református aki gyakorolja a hitét. :szelid:
A "kulcsok hatalmát" az egyház ténylegesen megkapta, mégha a protestánsok ezt időként kérdőjelek elé is helyezik...
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Kamilla - 2015. Október 31. - 18:11:57
Egy pogány ünnep úgy érvényteleníthető az egyház által, hogy a szellemi tartalmát elveszi, helyette a keresztyénség érdekeinek megfelelő jelentéstartalommal látja el. A történelem jól bizonyítja, hogy a "fa imádásának" pogány szokása Európában Jézus születésére mutató eseménnyé vált.
Hogy ma a cicoma mellett elvész a Krisztus az nem a katolikus egyház hibája, hanem hogy a kűlsősége megtetszett a világnak is. Azt mondják a szeretet ünnepe, de fogalmuk sincs róla kinek a szeretére mutat az egyházi ünnep. Egy hithű katolikus azonban ezzel legalább annyira tisztában van, mint bármelyik evangélikus, vagy református aki gyakorolja a hitét. :szelid:
A "kulcsok hatalmát" az egyház ténylegesen megkapta, mégha a protestánsok ezt időként kérdőjelek elé is helyezik...

na persze  :)

HITÉLETI  BLOG (http://soospeter.blogspot.hu/)

FERENC PÁPA 2015. OKTÓBER 28.-ÁN  BEJELENTETTE  MINDEN  VALLÁS EGYESÜLÉSÉT

     nerd
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Csaba - 2015. Október 31. - 18:20:00
A keresztyének közül sokan nem hajlandóak tudomást venni a zsidó gyökereikről, a protestánsok a katolikus származásukról, a neoprotestánsok a protestáns vonalukról. Egyiket sem a szamár rúgta ki a falból. Nem vagyok az ökomenizmus híve Ferencé meg a legkevésbé. Tökéletes egyházszervezet pedig nincs.
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Csaba - 2015. November 01. - 18:40:30
Csak hogy lássék a különbség az "egyházi ünnep" és a világ állatsága között:

Erzsébet Mészáros
Különleges vendégek, Halloween after-party és sok más meglepetés vár titeket!".
„Minden bizonnyal egyedülálló koncert lesz" – tette hozzá az énekes, Andrei Galut. Végül mindkettőjüknek igaza lett, de valószínűleg nem pont erre gondoltak az interjú idején.
Robbanás vagy tűzvész
Egyes források szerint valami felrobbant, mások szerint nem volt robbanás, csak a tűzijátékoktól kigyulladt a falakat hangszigetelő ponyva, és égő szövet hullt a tömeg fejére. Az egyik résztvevő az Adevarul című újságnak elmondta: harminc-negyven perccel a kezdés után a színpadon tűzijátékokat kezdtek használni. A színpad elé épített oszlopokon meggyulladt a textília, a láng hamar felfutott a mennyezetig. Az egyre nagyobb füst és a fentről lehulló égő szövetdarabok elől menekülő tömeg feltorlódott a kijáratnál, aki elesett a tumultusban, azt a többiek összetaposták. Sokan arról számoltak be, hogy amikor tágra nyitották a szórakozóhely ajtóit, a benti tűz hirtelen nagyon felerősödött.
Az este tizenegy körül bekövetkezett tragédia után a klub nemhivatalos rajongói oldalát ellepték a túlélők beszámolói. „A halál éjszakáján jól akarod érezni magad egy koncerten, szórakozni vágysz, de végül azt látod, hogy körülötted égnek az emberek, mindenütt halottak, kétségbeesett emberek. Egy mennyezet rászakad lépcsőstől a fiatalok fejére. 26 halott és kétszáz sérült. Rettegek a szirénák hangjától." – írta egyikük.
– „Arra sem volt idő, hogy elővegyem a telefonomat. Mindenki menekülni próbált. Megégett fiúkat láttam, sokkos állapotban, a lányok sírtak és sikoltoztak, kint ápolók próbáltak újjáéleszteni embereket. Valószínűleg ilyen lehet a pokol. Imádkozzatok az utcára kiterített, leállt szívű fiatalokért." – írta egy másik szemtanú.
Nem tudtak a kórházak megbirkózni az érkezőkkel
A riasztott mentősök nem tudták a nagyszámú segítségre szoruló fiatalt ellátni – a könnyebb sérültek egy része taxival, vagy gyalog ment kórházba. Az egészségügyi intézmények sürgősségi osztályai nem tudtak megbirkózni a nagyszámú sérülttel – késő éjjel is arról számoltak be a román hírtelevíziók, hogy a könnyebben sérülteket egyelőre nem tudják ellátni.
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Csaba - 2015. November 02. - 07:30:22
Bácsi István
Tegnap óta motoszkált a fejemben, hogy Halottak Napján menjek ki a temetőbe. Édesapám temetése óta nem voltam.
Ma istentisztelet után eldöntöttem, hogy menni akarok.
Fiam elvitt kocsival, Pesterzsébetre. A főbejáraton nem engedték be az autókat és ahol bementünk az a terület teljesen ismeretlen volt nekem.
Mentünk egy kört és nem találtuk meg a sírt. Majd mentünk még egyet, és megálltunk egy számomra ismerősnek tűnő helyen. Vitt a lábam egyenesen a keresett sírhoz.
3 szál krizantémot vettem, beillesztettem a vázába. Imádkozni kezdtem és pár szó után rázkódó sírásban törtem ki. Tartottam ettől már otthon, mielőtt elindultunk volna, hogy erőt vesznek rajtam az érzelmek és az emlékek.
Zsolti fiam átkarolt és úgy tartott addig amíg le nem csillapodott a lelkem.
Négy kicsi mécsest gyújtottam meg, és hálát adtam Istennek szüleimért, akik tisztességgel felneveltek. Ők már mindketten a közös sírban fekszenek.
Nem tudom miért volt most ennyire erős a késztetés, hogy Halottak Napján a temetőben emlékezzem meg szüleimről, de most, hogy megtettem, Istentől békességet kaptam.

O0

Az a gyülekezet, aki theológiai alapokon próbálja megfosztani a tagjait alapvető emberi érzelmektől, számomra nem tekinthető élhetőnek.
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Kálmán - 2015. November 02. - 08:47:59
 O0
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Gábor - 2015. November 02. - 09:09:50
 O0
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Kamilla - 2015. November 02. - 15:49:56
Bácsi István
Tegnap óta motoszkált a fejemben, hogy Halottak Napján menjek ki a temetőbe. Édesapám temetése óta nem voltam.
Ma istentisztelet után eldöntöttem, hogy menni akarok.
Fiam elvitt kocsival, Pesterzsébetre. A főbejáraton nem engedték be az autókat és ahol bementünk az a terület teljesen ismeretlen volt nekem.
Mentünk egy kört és nem találtuk meg a sírt. Majd mentünk még egyet, és megálltunk egy számomra ismerősnek tűnő helyen. Vitt a lábam egyenesen a keresett sírhoz.
3 szál krizantémot vettem, beillesztettem a vázába. Imádkozni kezdtem és pár szó után rázkódó sírásban törtem ki. Tartottam ettől már otthon, mielőtt elindultunk volna, hogy erőt vesznek rajtam az érzelmek és az emlékek.
Zsolti fiam átkarolt és úgy tartott addig amíg le nem csillapodott a lelkem.
Négy kicsi mécsest gyújtottam meg, és hálát adtam Istennek szüleimért, akik tisztességgel felneveltek. Ők már mindketten a közös sírban fekszenek.
Nem tudom miért volt most ennyire erős a késztetés, hogy Halottak Napján a temetőben emlékezzem meg szüleimről, de most, hogy megtettem, Istentől békességet kaptam.

O0

Az a gyülekezet, aki theológiai alapokon próbálja megfosztani a tagjait alapvető emberi érzelmektől, számomra nem tekinthető élhetőnek.

Valószínűleg ez így történt volna pl október 22.-én, vagy 28-án  is   :szelid:
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Csaba - 2015. November 02. - 16:59:59
Biztos. Nehogy már egy gyülekezet mondja meg, hogy mikor mehetek ki a temetőbe, s mikor nem.
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Kamilla - 2015. November 02. - 18:17:47
Persze, nehogy már.
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Csaba - 2015. November 02. - 19:38:51
Én azt tapasztaltam, hogy az egyházi ünnepeket kritizáló tanításoknak mindig az a célja,hogy kivonják belőlük egy-egy gyülekezet tagságát. :szelid:
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Kamilla - 2015. November 02. - 20:37:48
Igen. És a katolikus egyház ki is vonta tagáságát az Úr Ünnepei alól, és bevonta a saját maga kreált ünnepekbe, amik nemigen biblikusak, inkább pogány eredetűek, és pogány szokásokkal teliek, rossz gyökerűek.
Meg akarja változtatni a napokat, időket, mint a szombatot és egyéb napokat, és ez tudjuk, kinek az akarata, terve..... jobb ebben nem részt venni.

Egyébként az, hogy esetleg valakik nem tudják, mik ezeknek az "ünnepeknek" az eredetük, azt, hogy ördögöknek áldoznak, attól még ördögöknek áldoznak, és aratják is a "hasznát", rendesen.... :(
Viszont manapság elég nehéz nem tudni ezeket, inkább nem tudomást venni, na azt lehet, de kérdés, érdemes-e?

Lehet itt mindent szépen bemázolni, vakolni, de attól az még az, ami, és lehull a máz és a vakolat előbb-utóbb, és ott marad a csupasz, rémísztő valóság.

Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: b urian jozsef - 2015. November 02. - 20:58:38
Ugy gondolom hogy lehet szombat vagy vasárnap is az Úr napja!A lényeg hogy megtartsuk ! Oda szenteljük ahová kell.De sajnos az a tapasztalat hogy aki nem tartja a vasárnapot az a szombatot sem fogja az Úr napjának tekinteni! :(
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Zoltan - 2015. November 02. - 21:03:33
Úgy emlékszem ez a Szombat dolog le volt már tisztázva. 

 :2smitten:
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Kamilla - 2015. November 02. - 21:17:08
:)
Ha mégis a szombat Isten akarata, akkor borul az egész rendszer, ugye? :)

Minden vallási ágazatnál, kivéve 1-2-őt.

Pedig érdekes, hogy amit elfogadnak ezek az ágazatok, a 10 paraqncsolatot, abban a szombat van. Hogy lehet, hogy minden mást tanítanak, kivéve a szombatot?
Talán azért, mert mind katolikus gyökerű, és nemigazán sikerült a gyökértől elszakadni, hiába a sok reformáció?
Sikerült bizonyos pontokban felismerni a katolikus ferdeségeket, azok ellen tanítani, rájuk építeni egyházakat, gyülekezeteket, de nem sikerült teljesen elszakadni, megreformálódni?
Ezért van a megrekedés, és a látványos rekatilizáció, a visszarendeződés?


Csak nézzük meg sorban az egyházakat, gyülekezeteket, azok alapítóit, hogy végezték, a nagy többségük, és hol tartanak "utódaik".
Egy gyökérről hajtanak, sajnos.

Ez látszik a szokásokban, ünnepekben is. Azokban sem sikerült a megreformálódás.
Bizony, radikális lépés kellene ahhoz, hogy az Úr Szombatját tartsák, és ezt senki nem meri felvállalni, főleg a bevettek nem.
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: b urian jozsef - 2015. November 02. - 21:19:49
Bár ez volna a legnagyobb probléma!Sajnos ettől sokkal fontosabb dolgokkal is nagy bajok vannak!
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Zoltan - 2015. November 02. - 21:51:34
Csak egy kicsit utána kéne nézni, hogy nem a katolikusok találták ki a hét első napját. Ezt megtalálod már az Ap.Csel.-ben, de az első század keresztényei is azt tartották.

Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Lajter Imre - 2015. November 02. - 21:54:10
No akkor még egyszer:"A hétnek első napján pedig a tanítványok egybegyűlvén a kenyér megszegésére..."(Ap.csel.20,7) Már a tanítványok is, a feltámadás napján "vasárnap"jöttek össze. Egyébként pedig:" Emez az egyik napot különbnek tartja a másiknál: amaz pedig minden napot [egyformának] tart. Ki-ki a maga értelme felől legyen meggyőződve. Aki ügyel a napra, az Úrért ügyel: és aki nem ügyel a napra, az Úrért nem ügyel." (Róm. 14.5-6) A hét első napján törték meg a kenyeret, a hét első napján folytatták az adakozást. Akkor most mi a kérdés?
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Zoltan - 2015. November 02. - 22:08:10
Hátha nagyobb súlya nálad van ha egy zsidó írásából idézek:

7. A szövetség záloga

Hetedszer: a mózesi szövetség záloga vagy jele a szombat (sábát) volt. A szombatra vonatkozólag öt specifikus megfigyelést tehetünk: először is a mózesi szövetség részeként Isten és Izrael közötti jel volt; azt jelezte, hogy Izraelt Isten választotta el magának (II. Mózes 31:12-17); a kivonulás jele volt (V. Mózes 5:12-15, Ezékiel 20:10-12); annak jele volt, hogy Jehova Izrael Istene (Ezékiel 20:20). A szombat betartására vonatkozó okok kizárólag Izraelre vonatkoznak, nem pedig a pogányokra vagy az egyházra.

Másodszor: a szombat nem teremtéskori előírás volt, hanem Mózessel kezdődött. II. Mózes 2:1-3 elmondja, hogy Isten mit tett ezen a napon, de nincs arra vonatkozóan parancsolat, hogy megtartsák ezt a napot. A szombat szó nem is szerepel Mózes I. könyvének beszámolójában, a hétnek ezen napját egyszerűen a hetedik napnak nevezi. Ádámtól Mózesig terjedően nincs feljegyzés arról, hogy bárki is megtartotta volna a szombatot. Bár Isten számos, az emberiségre vonatkozó kötelezettséget felsorolt a korábbi szövetségekben, a szombat egyikben sem szerepelt. Jób könyve egy Mózest megelőző szentről szól, és az ember számos kötelezettségét megemlíti Isten felé, ám a szombat megtartásáról itt sem esik szó. A szombat megtartása Mózessel kezdődött II. Mózes 16:23-30-ban, és II. Mózes 20:8-11-ben vált a törvény részévé.

Harmadszor: a szombat a pihenés napja, nem pedig – gyakori félreértelmezés szerint – a közös imádaté. A szombatra vonatkozó parancsolatot Mózes törvényének későbbi részeiben továbbfejlesztették, és a szombat napi „pihenés” fogalmát többnyire tiltásokkal társították: tilos mannát gyűjteni (II. Mózes 16:23-30); tilos utazni (II. Mózes 16:29); tilos tüzet gyújtani (II. Mózes 35:3); tilos fát gyűjteni (IV. Mózes 15:32). A törvényen kívül is léteztek tiltások a szombatra vonatkozóan: tilos terhet cipelni (Jeremiás 17:21); tilos kereskedni (Ámos 8:5); tilos vásározni (Nehémiás 10:31, 13:15,19). A közös imádat nincs megemlítve. Mózes törvényében a szombat a pihenés napja volt, munkaszüneti nap, nem a közös imádat napja. Az Újszövetségben található szombatnapi zsinagógai szertartások a babiloni fogság idejére vezethetőek vissza, nem Mózes törvényének idejére. A szombat nem a teljes tétlenség napja, hanem a pihenésé, a hat nap munka utáni felfrissülésé. Bár maga a pihenés akár az imádat formáját is ölthette, az Ószövetségben a közös imádat nem jellemző a szombatra. A szombattal kapcsolatban gyakran találkozunk a szent gyülekezés kifejezéssel. Gyakran ezt a kifejezést használják ama tanítás alapjául, hogy a szombat mindenki számára a közös imádat napja volt. Ezt a kifejezést azonban csak a papsággal és az áldozatokkal kapcsolatban használják. A közös, együttes tartalom a papokra vonatkozik, a közös imádat helye a szent sátor vagy a templom, és a célja az áldozatok bemutatása. Mivel csakis a papság végezhette az áldozatok bemutatását, a szent gyülekezés kizárólag rájuk vonatkozott. Ezzel a kifejezéssel összesen tizenkilencszer találkozunk, mindegyikkel Mózes három könyvében: a II., III. és IV. MBS021 ARIEL HUNGARY - BIBLIATANÍTÁSOK 17 könyvében. A tizenkilenc említésből tizenegy egyetlen fejezetben található, III. Mózes 23- ban. A többi hat említés pedig IV. Mózes 28. és 29. fejezeteiben szerepel. A szent gyülekezés kifejezés minden egyes esetben a papok gyülekezésére vonatkozik különleges áldozatok bemutatása céljából, s ezekből az egyik ilyen alkalom a szombat volt. Nem a közös imádat napja volt egész Izrael számára. Tehát az az egy írásrész, amelyet a szombat-napi közös imádat bizonyítására próbálnak használni II. Mózes 23:3-ban, igazából a szombatra szent gyülekezésként, a papi közös áldozat bemutatásra utal. A szombathoz hozzá tartozik a családi összejövetel is, ám ez nem egyenlő a közös imádattal. A Moody Bibliaintézet munkatársa, Dr. Louis Goldberg mondta: „A szombatot tökéletes (fizikai) pihenés jellemezte, és szent gyülekezés (spirituális felfrissülés) az Úr előtt.” Még II. Mózes 23:3 is így szól a szombatról: az Úrnak (Jehova) szombatja legyen az minden lakhelyeteken. A hangsúly itt is az otthon maradáson van (II. Mózes 16:29) és a családi pihenésen, nem pedig az összegyülekezésen és közös imádaton. Dr. Goldberg arra is rámutat, hogy a pihenésnek „része a spirituális megújulás is”. A szent gyülekezés kifejezés kiemeli, hogy ilyen alkalmakkor a papoknak különleges áldozatot kellett bemutatniuk. Valójában a mózesi törvény csak három alkalommal rendeli el a közös imádatot: pászkakor (pészach), a hetek ünnepén és a sátoros ünnepen. Ezeken az ünnepeken el kellett vándorolniuk oda, ahol a szent sátor, vagy később a templom állt: Silóba vagy Jeruzsálembe. A nem-léviták közös imádata évente háromszor volt elrendelve, de nem a heti szombatokon. A szombati közös imádat fizikailag lehetetlen lett volna, mivel a bibliai időkben sok időbe telt az utazás. A szombat megszentségtelenítésének büntetése halál volt; a megszentségtelenítés pedig abból állt, ha valaki a szombatra is úgy tekintett, mint bármely más napra. Ezért szombatkor nem volt szabad dolgozni, otthon kellett maradni és pihenni kellett. Negyedszer: a szombat a mózesi szövetség jele abban a tekintetben, hogy kizárólag Izraelnek szólt, nem az egyháznak. Ötödször: a mózesi szövetség jeleként a szombat egészen addig érvényben van, amíg a mózesi szövetség is érvényben van. Ha a mózesi szövetség véget ér, a szombat kötelező megtartása is véget ér.


http://www.bibliatanitasok.hu/Bibliaiskola/Entries/2012/6/1_A_nyolc_bibliai_szovetseg_files/MBS021hu.pdf
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Kamilla - 2015. November 03. - 06:30:57
Miért? Egy zsidó tévedhetetlen?

Egyébként: a 10 parancsolatot is a zsidók kapták, akkor ránk nem vonatkozik?
Ha vonatkozik, akkor mennyi belőle?
Kilenc?
Vagy amennyi szimpatikus?
Úgy tudtam, az Írás fel nem bontható.
Nem lehet belőle mazsolázgatni :)

Kellene lenni az Újszövetségben minimum 2 igének, valaminek, ami megmutatja, hogy a vasárnap lett helyette. Isten szerint, és nem emberek szerint.
Az, hogy a tanítványok összegyűltek a hét első napján, a nagy eseménykor, az nem azt jelenti, hogy azután a vasárnap lett a szombat helyett.
Összejöttek, megszegni a kenyeret, ettek-ittak együtt.
Aztán minden nap, házanként.

Nem feszegetem tovább a témát, úgysem jutunk dűlőre.
Egyébként, én sem tartom a szombatot, nem azért írtam, de inkább ezt tudom elfogadni, mint a katolikusok, a pápa vasárnapját.
Azért, mert a vasárnap mögött ott a behelyettesítési teológia, ami viszont tutira nem Istentől van.
És azért is, mert az ellenség szellemisége van ebben.... látszik abból, amerre haladnak az események.
 
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Zoltan - 2015. November 03. - 07:01:52
Nem nem tévedhetetlen a zsidó sem.

Kamilla kérlek néz utána, hogy nem a Katolikusok találták ki a vasárnapot, vagyis a hét első napját.

A törvényt  és törvényeket szövetségeken belűl kell értelmezni. Igen  maga a Tíz parancsolat nem nem az új szövetség része. Új szövetséghez új törvények tartoznak  (Zsid 7:12 Mert a papság megváltozásával szükségképen megváltozik a törvény is) és ( Ap.Csel.15.20-29). Az megint más, hogy egyes törvények hasonlítanak, vagy megegyeznek azzal ami az Ó - ban is megtalálható volt.

Ugyanakkor jó megérteni a szombat jelentőségét, és azt, hogy miért lett adva és kinek vagy kiknek a szombat maga (nem mint hetedik nap, hanem mint szombat).
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Csaba - 2015. November 03. - 08:10:55
Ha a Római egyház vàltoztatta meg az "időket és a törvényt", akkor ezzel az a pici probléma, hogy az antikrisztus 1600 éve bent ül Isten nem létező templomában. Reformátustól Adventistáig sokan szerették volna már ráhúzni ezt a szerepet a Római egyházra.
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Kamilla - 2015. November 03. - 08:52:31
Igen. És a katolikus egyház ki is vonta tagáságát az Úr Ünnepei alól, és bevonta a saját maga kreált ünnepekbe, amik nemigen biblikusak, inkább pogány eredetűek, és pogány szokásokkal teliek, rossz gyökerűek.
Meg akarja változtatni a napokat, időket, mint a szombatot és egyéb napokat, és ez tudjuk, kinek az akarata, terve..... jobb ebben nem részt venni.

Egyébként az, hogy esetleg valakik nem tudják, mik ezeknek az "ünnepeknek" az eredetük, azt, hogy ördögöknek áldoznak, attól még ördögöknek áldoznak, és aratják is a "hasznát", rendesen.... :(
Viszont manapság elég nehéz nem tudni ezeket, inkább nem tudomást venni, na azt lehet, de kérdés, érdemes-e?

Lehet itt mindent szépen bemázolni, vakolni, de attól az még az, ami, és lehull a máz és a vakolat előbb-utóbb, és ott marad a csupasz, rémísztő valóság.

Érdekes, hogy ebből csak a szombat lett kiragadva.
Milyen érzékeny pont, nem is gondoltam.
A többire senki nem reagált....  vajon miért?  :szelid:


meg erre sem igazán:

Idézet
Pedig érdekes, hogy amit elfogadnak ezek az ágazatok, a 10 paraqncsolatot, abban a szombat van. Hogy lehet, hogy minden mást tanítanak, kivéve a szombatot?
Talán azért, mert mind katolikus gyökerű, és nemigazán sikerült a gyökértől elszakadni, hiába a sok reformáció?
Sikerült bizonyos pontokban felismerni a katolikus ferdeségeket, azok ellen tanítani, rájuk építeni egyházakat, gyülekezeteket, de nem sikerült teljesen elszakadni, megreformálódni?
Ezért van a megrekedés, és a látványos rekatilizáció, a visszarendeződés?


Csak nézzük meg sorban az egyházakat, gyülekezeteket, azok alapítóit, hogy végezték, a nagy többségük, és hol tartanak "utódaik".
Egy gyökérről hajtanak, sajnos.

Ez látszik a szokásokban, ünnepekben is. Azokban sem sikerült a megreformálódás.
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Csaba - 2015. November 03. - 09:02:47
Talán azért, mert te is a szombat kérdését nevezted nevén. :szelid:
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Kamilla - 2015. November 03. - 09:14:58
Na, akkor hátha ezután lesz reagálás. :)
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Zoltan - 2015. November 03. - 09:29:14
Kamilla

A 3Móz.23.4-től találjuk az Úr ünnepeit.

A kérdésem:

1.   Ezek közzűl melyiket kéne vagy kell megtartsa, a keresztyén, a Krisztus követő?
2.     Ezek megtartása hogyan kivitelezhető napjainkban?
3.   Ezek közzűl az ünnepek közzűl melyiket változtatta meg az egyház?
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Kamilla - 2015. November 03. - 09:48:16
Zoltán

Az ünnepekkel kapcsolatos véleményeinket már leírtuk a másik ezzel foglalkozó topikban. :)
Karácsony  –  Istentisztelet?  Ünnep?  Hagyomány?  Bálványimádás? (http://oromhir.net/forum/index.php/topic,430.0.html)

Nem hiszem, hogy van benne változás bármely részről.

Jobban érdekelne a második rész:

" Pedig érdekes, hogy amit elfogadnak ezek az ágazatok, a 10 paraqncsolatot, abban a szombat van. Hogy lehet, hogy minden mást tanítanak, kivéve a szombatot?
Talán azért, mert mind katolikus gyökerű, és nemigazán sikerült a gyökértől elszakadni, hiába a sok reformáció?
Sikerült bizonyos pontokban felismerni a katolikus ferdeségeket, azok ellen tanítani, rájuk építeni egyházakat, gyülekezeteket, de nem sikerült teljesen elszakadni, megreformálódni?
Ezért van a megrekedés, és a látványos rekatilizáció, a visszarendeződés?


Csak nézzük meg sorban az egyházakat, gyülekezeteket, azok alapítóit, hogy végezték, a nagy többségük, és hol tartanak "utódaik".
Egy gyökérről hajtanak, sajnos.


Ez látszik a szokásokban, ünnepekben is. Azokban sem sikerült a megreformálódás."

        :szelid:
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Zoltan - 2015. November 03. - 10:13:44
Kamilla
egy kicsit visszatérve.

Azt mondtad, hogy az egyház megváltoztatta, az Úr ünnepeit.
Én erre kérdeztem, hogy melyik ünnepet?
A Karácsony, nem az Úr ünnepének megváltoztatása. Az egy ünnep, amit ha akar az ember megtart ha nem. mivel nem találunk sem megtartására sem tiltására parancsot.

Nem hinném, hogy a Szombat miatt buknak, vagy lankadnak, vagy halnak el egyházak.
Egyszerűen ez egy folyamat, ami fel lelhető az Izraelben (a judaizmusban) is. Az amikor az emberi belép, egyik  részt  a törvényeskedés felüti a fejét és a szeretetlenség, másik rész amikor a szabadosság, a liberalizmus és a bűn, mind a kettő megöli az egyházat a gyülekezetet.

Nem kellett a katolikus egyház, sem ami azután jött, hogy egyes gyülekezetek hanyatlásnak induljanak. Már ott a kezdetnél felütötte a fejét a kovász. Pl. Az apostoli levelek és Jézus levelei a hét gyülekezetnek.
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Lajter Imre - 2015. November 03. - 11:25:16
Dr Arnold Fruchtenbaumtól:
"Nem a római katolikus egyház vezette be a vasárnap megtartását, hanem a zsidó
hívők. Nem vasárnap reggel találkoztak, hanem szombat este.
A zsidó talmudban szerepel egy rabbik közötti beszélgetés arról a kérdésről, hogy miért nem
tartanak böjtöt a hét első napján. Az idézet valahogyan így hangzik:
„Nem böjtölünk sábátkor, hiszen az a sábát napja, és a sábátot megelőző napon sem
böjtölünk, hogy ezzel megtiszteljük a sábátot. Akkor miért nem böjtölünk a sábátot követő
napon? A názáretit követők miatt.”
A korai rabbinikus kifejezés a „názáreti” szó volt, és azokra a zsidókra használták, akik hittek
Jesua messiási mivoltában. A zsidó vezetők a zsidó hívőket már az Apostolok Cselekedetei
könyvében „nazarénusoknak” nevezték (Apostolok Cselekedetei 24:5). A rabbik azért nem
akarták a zsidók vasárnapi böjtölését, mert nem akartak semmiféle tisztelet mutatni a zsidó
hívők szentnek tartott napja, a hét első napja iránt.
A kor bibliai és zsidó forrásaiban egyaránt a hét első napján az imádat nem a római katolikus
egyházzal kezdődött, hanem a zsidó hívőkkel. Nincs parancsolat a vasárnap megtartására.
A harmadik terület a vasárnappal kapcsolatban az, hogy a vasárnap megtartása nem
parancsolat. Nem létezik parancsolat a vasárnap megtartására. Az Írásban adott parancsolata
az, hogy a hívőknek össze kell gyűlniük (Zsidókhoz írt levél 10:25-26). Teljes mértékben az
adott helyi gyülekezettől függ, hogy melyik napot választja erre. Ha a helyi gyülekezet úgy
dönt, hogy vasárnap gyűlik össze, az tökéletesen rendben van. Ha azonban a helyi gyülekezet
egy nap úgy dönt, hogy keddenként találkozik, biblikusan az is teljesen rendben van, mivel nem kötelező a vasárnap megtartása. Összegyűlni kötelező, de minden helyi gyülekezet
szabadon megválaszthatja, hogy a hét melyik napján teszi ezt.
Izraelben a gyülekezetek szombaton gyűlnek össze, nem azért, mert úgy érzik, hogy be kell
tartaniuk a sábátot, hanem azért, mert a vasárnap munkanap az izraelieknek így a hívőknek
is, és dolgozniuk kell a megélhetésükért. Az Izraelben lévő őshonos evangéliumi
fundamentalista gyülekezetek a hetedik napon, szombaton gyűlnek össze. A muzulmán
országokban a gyülekezetek pénteken gyűlnek össze, mert a muzulmán országokban élők
számára a péntek a szabadnap. Mindezek teljes mértékben jogosak annak fényében, amit a
Biblia megenged."
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Csaba - 2015. November 03. - 11:51:46
O0
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Gábor - 2015. November 03. - 17:02:12
Áldott testvérek! Mind a korai óegyházi irodalomban, mind a Diakhéban mind pedig a mártíraktákban a vasárnapot ülték meg a hívők! Tehát a katolikus egyházat fenevadként meg törvényátíróként aposztrofálni kissé túlzás :)

Maguk az apostolok és az egyházatyák változtatták meg a nyugalom napot és éppen abban van szabadságunk hogy ez melyik nap legyen?
Ha már törvény meg szombat Kamilla.
Te bűntelen vagy? Soha nem haragszol ok nélkül senkire se? Sose hazudsz még picit se? Sose vagy ítélkező a testvéreiddel?
Mert ha nem és te meg tudod tartani a Törvényt és minden betűjét, akkor hivatkozhatsz a szombatra de addig sztem nem :)

"Krisztus váltott meg bennünket a Törvény átkától, mert meg van írva átkozott aki fán függ!"

Nem ért Téged mostanság egyfajta erős adventista hatás?
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Virág - 2015. November 03. - 17:59:22
[valasz author=Zoltan link=topic=186.msg72205#msg72205 date=1446530512]

[/valasz]

Bocsánat, én úgy tudom, hogy a Tízparancsolat ránk is érvényes. Igaz, hogy ezt csak a református egyház vonatkozásában mondom. Nem is gondoltam, hogy a baptistáknál ez másképp van.  :szelid:

Azon az elven vonatkozik ránk is, hogy a törvényt, mint egészt a református teológia felosztja több részre, hatókörük, időbeli érvényességük tekintetében. Utána kell néznem pontosan, de nagyjából arról van szó, hogy vannak Mózes törvényei között, amelyek kultuszi jellegűek, és vannak erkölcsi törvények. Lehet, hogy még van egy-két másik csoportosítás is, de ezek a legfontosabbak. A kultuszi rendelkezések, pl. az áldozatokról, a keresztyének számára idejét múltak, hiszen az Úr Jézus az áldozatával tökéletessé tett minket Isten előtt. De az erkölcsi törvények, így a Tízparancsolat ránk is érvényes. Igazából ... szerintem mindenkire vonatkozik.

Ezeket főleg Kamillának írtam, hogy tudtommal a Tízparancsolat valóban érvényes a keresztyének között.

Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Zoltan - 2015. November 03. - 18:37:43
A tízparancsolatból, kilenc vonatkozik ránk is.
Ezért nem tízparancsolat.
Baptisták is valják ezeket a parancsolatokat.
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Virág - 2015. November 03. - 18:53:17
Melyik az az egy?
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Zoltan - 2015. November 03. - 18:55:22
A Szombat
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Zoltan - 2015. November 03. - 18:57:57
5Móz 5:12-15
Vigyázz a szombatnak napjára, hogy megszenteld azt, a miképen megparancsolta néked az Úr, a te Istened.
Hat napon át munkálkodjál és végezd minden dolgodat.
De a hetedik nap az Úrnak, a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon, se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se ökröd, se szamarad, és semminémű barmod, se jövevényed, a ki a te kapuidon belől van, hogy megnyugodjék a te szolgád és szolgálóleányod, mint te magad;
És megemlékezzél róla, hogy szolga voltál Égyiptom földén, és kihozott onnan téged az Úr, a te Istened erős kézzel és kinyújtott karral. Azért parancsolta néked az Úr, a te Istened, hogy a szombat napját megtartsad.
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Virág - 2015. November 03. - 19:17:27
De hát valójában ezt is megtartjátok. Az, hogy ez szombaton legyen, az nem a fő kérdés. A törvény lelke, eszméje a lényeg:

- minden élőnek (embernek, állatoknak) szüksége van pihenésre, testi megújulásra
- minden embernek szüksége van lelki felüdülésre
- minden embernek emberi mivoltából való feladata Isten dicsőítése.

Ezek mind a hívő, mind a nem hívő emberek számára érvényesek. Az más kérdés, hogy a nem hívő csak az első kettőt fogja tudni teljesíteni.

Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: b urian jozsef - 2015. November 03. - 21:12:47
 :like:
Cím: Re:Egyházi ünnepek
Írta: Csaba - 2015. December 21. - 22:15:34
"Jézus nem Karácsonykor született!
"
S képzeljétek el, a Mikulás sem december 6.-án érkezett Lappföldről!...
"Az első Föld napján, Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére, 1970. április 22-én 25 millió amerikai emelte fel szavát a természetért. Ez a történelmi jelentőségű esemény az Egyesült Államokban – és az ország határain túl is – fontos változásokat hozott: az USA-ban szigorú törvények születtek
a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak, és több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre."
No lám senki sem gondolja, hogy Isten a Földet 1970 április 22.-én Teremtette.
Nem is ez a lényeg, hanem a tartalom!
Ezért megemlékeznek erről az emberek egy napon.
A Karácsonyban sem a naptári nap a lényeg, hanem a tartalom amire mutat. A Keresztyén egyház is erről emlékezik meg:
Jn.3:16. Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.
A keresztyéneknek áldott Karácsonyt, a többieknek kellemes időtöltést kívánok!