Örömhír Fórum

Testvéreink személyes topicjai => Zoltan témái => A témát indította: Zoltan - 2013. Szeptember 01. - 09:02:35

Cím: Paul Washer - videok és írások
Írta: Zoltan - 2013. Szeptember 01. - 09:02:35
(http://s7.postimg.org/sl9vnyr9j/Paul_Washer.jpg) (http://postimg.org/image/sl9vnyr9j/)

Itt szeretnék megosztani néhány vidot és írást Paul Washer-től, nagyon komoly tanító.
Cím: Re:Paul Washer ü videok és írások
Írta: Zoltan - 2013. Szeptember 01. - 09:12:32

Háború van
Paul Washer

illbehonest.com/hungarian

Először is, egy nagyszerű szeretet: "Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből,
teljes lelkedből, teljes elmédből és teljes erődből" (Mk 12:30) - ennek olyasvalaminek kellene
lennie, ami napi szinten a célunk. Amint látjuk Mózes 5. könyvének . részében, ez olyasvalami,
amit a házunk ajtófélfájára kellene írnunk, hogy amikor kilépünk és belépünk, folyamatosan
emlékeztessük magunkat, hogy a legfőbb célunk, hogy szeressük a mi Urunkat, Istenünket.
Hogy ha mindennek az alapját nézzük meg, akkor szeretnem kell az Istenemet és ezt nem
szabad elfelejtenem. Emlékeztetnem kell magamat arra, hogy ez az, amit tennem kell. Egy
nagyszerű szeretetnek kell bennem lennie és ugyanakkor egy hatalmas szenvedélynek is.
Hallgassuk a Máté 6:33-at, ami ezt összefoglalja: "De keressétek először az Ő országát
és igazságát és ezek is mind ráadásul megadatnak neked." Emberek, mennyire mások
lennénk, ha ezt a két igeverset komolyan vennénk, ha csak naponta kétszer-háromszor a
szemünk elé kerülne ez a két igevers. Ehhez képest, ahogy már reggel is mondtam, ugye
mindnyájan hetekig el tudunk éldegélni úgy, hogy nem emlékeztetjük magunkat a keresztény
élet legfontosabb dolgaira. Azokat a dolgokat, amelyeket maga a megtestesült Isten tűzött
ki a számunkra, elfelejtjük a különböző tevékenységek és elfoglaltságok között. Közben
meg mindent, amit teszünk, azért kellene tegyük, mert az Isten akarata és azért, hogy
dicsőséget szerezzen Neki. Még a legegyszerűbb dolgokat is. Ezt a kérdést gyakran teszem fel
magamnak: mikor volt legutoljára, hogy úgy ittál meg egy pohár vizet, hogy az dicsőítse Istent?
Hogy úgy ízleltél meg egy pohár vizet, hogy az Istent dicsőítse? Hogy annak a tudatában ittad,
hogy az egy ajándék Istentől? Tőle jön és Hozzá is kell visszatérnie dicsőség formájában.
Úgy is mondhatjuk, hogy Őreá kell gondolnunk minden gondolattal, minden mozdulattal és
valahányszor törekszünk valamire, azt Isten dicsőségére kell tennünk.
          Paul Washer életében sosem volt olyan időszak, hogy úgy szerettem volna Istent,
ahogyan kellene és sosem volt olyan időszak Paul Washer életében, hogy úgy imádtam volna
Istent, ahogyan megérdemelné. Látod, ez mindent megváltoztat, ugye? És ugye ez nem csak
egy aprólékos törvényeskedő rendszer, amit kipipálhatsz és mondhatod, hogy igaz ember vagy.
Figyelj, a szentség, amikor az alapjait nézzük, az valójában elkülönülést jelent azoktól a
dolgoktól, amik nem tetszenek Istennek, azzal a céllal, hogy elkülönülj Isten személyének.
Istent mindennél többre, végtelenül többre kell értékelnünk és ezen értékelésnek megfelelően
kell élnünk. Tehát emberként az a célunk, hogy tanuljunk, hogy növekedjünk ebben az
igazságban, miszerint mindent, amit teszünk, Isten dicsőségére kell tennünk. - 1Kor 10:31

         Találkoztam olyan világi emberekkel, akiket nemcsak hogy felemésztettek a
szenvedélyeik, de irányították is őket. Emberek, akiket egy bizonyos szenvedély irányít. Adok
erre egy tökéletes példát, ami most úgyis aktuális, és ez az olimpia. Nem szeretném rossz
fényben feltüntetni ezt, de példaként szeretném használni. Vannak olyan emberek, akik hatéves
koruk óta semmi mást nem tettek, mint hogy végigfussanak egy 100 méteres pályán. Hat éves
koruk óta minden egyes nap. Kibírták alvás nélkül, hobbik nélkül, kibírták élet nélkül, randizás
nélkül és kibírták minden más nélkül is egyetlen egy célból, hogy végigfussanak egy méteres
pályán és kapjanak egy érmét. Ugye, hogy így van? Nézzük meg azokat, akik ezt teszik, a
tornászokat. Lenyűgözőek! Már csak a testük is. Nagyon sokan közülük három vagy négyéves
koruk óta a sporton kívül csak ettek és aludtak - hát ez a szenvedély, és aztán itt vagyunk mi.
Nálunk nem holmi aranyérméről van szó vagy egy koszorúról, amit a fejünkre tesznek és ami
egy nap alatt el is hervad, hanem te meg én, mi arra lettünk elhívva, hogy egyetlen egy
szenvedély irányítson minket: Isten akaratának cselekvése, és mindez egy olyan koronáért, ami
nem romlandó. Arra kell törekednünk, hogy Isten akaratának a központjában maradjunk. És itt
van még egy dolog, amit adott nekünk: nem csak egy nagyszerű szeretetet és nagyszerű
szenvedélyt, hanem adott nekünk egy nagyszerű küldetést is. Emberek, minket nem azért
teremtettek, hogy úgy éljünk, mint a legtöbb ember. Minket harcra teremtettek és küzdelemre;
munkára és hódításra teremtettünk, és arra, hogy feláldozzuk magunkat olyasvalamiért, ami
örökkévaló. Ádám mire kapott parancsot? Arra, hogy induljon el és hódítsa meg a földet, hogy a
teremtett világban mindent összhangba hozzon Isten akaratával. Hogy mindent, az uralkodást
és minden mást is Isten akaratában tegye. Mi ugye egy bukott világban élünk, amelyben
sötétség és halál lakozik. A gonosz királysága kiterjedt az egész földön. Te és én nem arra
lettünk elhívva, hogy videójátékokat játsszunk, nem arra lettünk elhívva, hogy a tv előtt
ücsörögjünk, és arra sem, hogy haszontalanságoknak adjuk át magunkat. Hanem arra lettünk
elhívva, hogy elősegítsük Isten országának felemelkedését, hogy szenvedélyesen küzdjünk
Őérte és hogy csak nagy ritkán eresszük le a kardunkat, hogy felnézzünk egy mosoly erejéig.
Én harcolni akarok! Én nem akarok kényelmet, nem akarok Sionban lustálkodni, mert Isten
országát nem azok építik, akik restül megpihennek a Sionon, hanem azok, akik kimennek az
utcára és harcolnak. És a harci fegyvereink nem testiek, hanem hatalmasak: közbenjáró ima, az
evangélium hirdetése és önfeláldozó szeretet. Emberek, Isten emberei, keljetek fel és tegyétek
azt, amire el lettetek hívva! Legyetek bátrak és erősek és tudjátok, hogy ára lesz a harcnak. Ha
kiállsz Jézus Krisztus és az Ő ügye mellett, akkor bizton tudhatod, hogy az ördög megtalál és
gyötörni fog majd kívülről és belülről is, de hát a háború, az már csak ilyen. Tehát Isten adott
nekünk egy nagy küldetést. Hogy így tusakodj magadban éjjel: "van még olyan hely, van olyan
hely, ahol még nem imádják Őt, ahol még nem imádják. Van még olyan hely, ahol még nem
imádják Őt." Nem tudok aludni, mert van még olyan hely, ahol nem imádják Istent. Van még
olyan hely, ahol Sion zászlaja még nem lobog." Erre lettünk teremtve, hogy félretéve a kis
múlandó ügyeinket, odaszánjuk magunkat erre a dicsőséges csatára.
       És ha figyelmen kívül hagyjuk ezeket az alapelveket és nehéz dolgokat azért, hogy
kiugorjunk és valami nyilvánosat és nagyszabásút tegyünk, akkor azzal azt bizonyítjuk, hogy
képmutatóak vagyunk. Mi a legfontosabb tulajdonság egy férfiban, talán a tehetség? Egyáltalán
nem az! A világ néhány legtehetségesebb férfija önpusztító és másokat is elpusztít. Mire van
szüksége a feleségednek? És a gyermekeidnek? Mire van szüksége a gyermekeidnek? Mire
van szüksége a világnak, amit te adhatsz? Krisztusi jellemre. Ez az, amire törekednünk kell és
néha megszakad a szívem emiatt. Nem igazán szeretek konferenciákra járni és ott prédikálni,
mert néha, ott, mindennek a közepén egyre csak azon kapom magam, hogy legszívesebben
felállnék és azt mondanám, hogy "Elég! Már több igazságot tudok, mint amennyinek
engedelmeskedni is tudnék. És nem csak tudást akarok! Változni akarok! És nem csak az
úgynevezett lelki szinten akarok változni, vagy nyilvános szinten, hanem a szívem legbelső
bugyraiban akarok megváltozni!" Bárcsak arra vágynánk, hogy még a gondolataink, a létünk
legmélyebb megnyilvánulásai is a Mindenható Isten akaratával egyeznének meg. A föld
legszabadabb embere az, aki egy tökéletes Mester alá áll be rabszolgának. Mikor hibázott Isten
és mikor ártott neked vagy károsított meg? Történt-e valaha is, hogy hallgattál Rá, hogy
engedelmeskedtél neki és fürkészted az Ő akaratát és Ő cserébe becsapott? Sohasem! De az
történt-e valaha, hogy a saját utadat követted és a saját terveid csaptak be? Mindig! Miért nem
követnéd Őt? Igenis szélsőséges és szándékos ez. "A szentségtörő és vénasszonyos meséket
pedig utasítsd el, inkább gyakorold magad a kegyességben."
          Nos, itt egy nagyon fontos kérdéshez érkeztünk. Ha jól megfigyelek egy olimpiai atlétát,
akkor egyértelmű, hogy mit eszik és mit iszik. Reggel korán felkel, elmegy edzésre, iskolába
megy, utána visszamegy és még edz egy kicsit. Jól táplálkozik, lefekszik, felkel, újságokat olvas
a saját sportágáról, és folyamatosan azon van, hogy javítson a teljesítményén. Mi pedig
csodáljuk őket ezért, de nézzük csak, hogy mit mond itt: "gyakorold magad a kegyességben/
istenfélelemben." Ezt is fogalmazzuk át kézzelfoghatóbbá: Azok az emberek, akik
legközelebbről látják az életedet, vajon látnák, hogy a gyakorlatban is törekszel arra az
életedben, hogy növekedj a kegyességben? Meg sem tudom számolni, hány férfitől hallottam
már, hogy amikor az apukájukról mesélnek és bár olyanokat mondanak, hogy "az apukám
nagyon sok jó dolgot csinált, de az, ami a legmélyebb benyomást tette rám, az az volt, hogy
minden reggel, mielőtt kiment volna szántani vagy bármi mást csinálni, láttam őt, amint ott ült és
a Szentírást tanulmányozta és láttam, amint imádkozott." Nagyon sok ilyen bizonyságot
hallottam. És milyen jó, hogy amint apjukra tekintenek, minden hibája ellenére tudhatják
biztosan, hogy az apjuk komolyan vette a kegyesség gyakorlatát. Emberek, úgy kell ebben
hinnünk, mintha az életünk múlna rajta, mert valóban, bizton mondhatom, hogy úgy is van és
nem csak a mi életünk múlik ezen, hanem nagy mértékben a családunk élete is ezen áll vagy
bukik. Isten Igéjét tanulmányozni. Hallgass ide, milyen gyakran kiáltasz Istenhez azért, hogy
megtapasztald a Szentlélek erejének egyre nagyobb megnyilvánulását az életedben? A
Szentlélekről nagyon fontos tudni, hogy muszáj kérnünk a Lélek erejének mind nagyobb
megnyilvánulását az életünkben és óvatosnak kell lennünk, mintha tojáshéjon lépkednénk, hogy
ne szomorítsuk meg a Szentlelket. Micsoda értékes kincs! Nem szabad megszomorítanunk.
Hát, ez csak néhány alapelv, amikről úgy gondoltam, hogy segíthetnek nektek, mert nekem
segítettek, bár fájdalmat is okoztak. Imádkozzunk.
Cím: Re:Paul Washer ü videok és írások
Írta: Zoltan - 2013. Szeptember 01. - 10:53:43

Az Evangélium

Paul Washer
illbehonest.com/hungarian

A mai üzenet mindenkinek szól. Egy bizonyos dologról szerettem volna tanítani,
de amikor az imént bejöttem, rájöttem, hogy másról kell beszélnem, valami olyanról, ami
nagyon közel áll a szívemhez. Lehet, hogy egy kicsit elhúzódik a mai tanítás, de most nagy
szükség van erre. Ha szeretnéd megtudni, hogy miről szól ez a gyülekezet, hát, ez a mai
tanításból kiderülhet számodra. Jézus Krisztus evangéliumáról lesz szó és erre rávágod, hogy:
Ó, azt már ismerem! Nem, nem ismered és én sem ismerem. Tudok bizonyos dolgokat róla és
te is tudsz bizonyos dolgokat róla, de nem tudsz mindent, amit tudni lehet róla. Ma Amerikában
azt tanítják, hogy az evangélium az első dolog, amit megtanulsz mielőtt tovább lépnél valami
sokkal fontosabbra. Nem így van. Amint említettem a minap, abban a pillanatban, amikor Jézus
visszatér, mindent tudni fogsz a második eljöveteléről, de egy örökké tartó örökkévalóságot
töltesz majd a mennyben és még mindig nem fogod megérteni Isten teljes dicsőségét, amint az
az evangéliumban ki lett nyilvánítva. Az evangéliumról fogok beszélni és olyan dolgokat
mondok majd, amiket talán még sosem hallottál. A Korinthusiakhoz írt második levélben
szeretném kezdeni. Lapozzunk oda, 2 Korinthus, 5. fejezet, 20-as és 21-es vers: „Tehát
Krisztusért járva követségben, mintha Isten kérne általunk: Krisztusért kérünk, béküljetek meg
az Istennel.” Ez a mai kérésem felétek, hogy béküljetek meg Istennel, váljatok kereszténnyé,
higgyetek az Úr Jézus Krisztusban és üdvözüljetek. Nos, ezzel van egy kis gond: ma nagyon
sokan mondanák ugyanezt, de aztán végigvezetnek egy kis programon, vagy feltesznek
néhány kérdést, és ha mindegyikre igennel válaszolsz, akkor a végén megkérik, hogy ismételj
el egy imát, amit mondanak. És ha azt is megtetted, ezt mondják: „Üdvösséged van!
Köszöntünk Isten családjában!” Sajnálom, de én ezt nem fogom megtenni. Elmondom nektek
az evangéliumot és kérni fogom, hogy térj meg a bűneidből és higgy Jézus Krisztusban.
Elmondom, hogy egy embernek hogyan lehet bizonyossága, hogyan tudhatja, hogy valóban
üdvözül, de nem mondhatom azt, hogy „üdvösséged van”, mert azt a Szentlélek munkálja ki. És
komolyan figyelmeztetlek, hogy nem számít, hányszor kiáltasz Istenhez, hogy mentsen meg,
vagy saját magad szerint mekkora a hited, ha nem történik valódi változás az életedben, akkor
nincs bizonyíték arra, hogy igazán hiszel az Úr Jézus Krisztusban, mint Megváltódban. Ez a
régi módja ennek és nagykövetként ezt őszintén el kell mondanom. De azt is őszintén el kell
mondanom, hogy mi az evangélium, és ma ezt fogom tenni. A 21-es versben Pál azt írja
Krisztusról, „Mert azt,” tehát itt Jézusról beszél, „aki nem ismert bűnt, bűnné tette értünk, hogy
mi Isten igazsága legyünk Őbenne.” Tudom, hogy már máskor is hallottátok ezt a verset, de
értitek is? Nézzük meg az első részét: Isten Jézust, aki nem ismert bűnt, bűnné tette értünk.
Jézus sok olyan dolgot tett, ami csodálatra méltó volt, ugye? Úgy értem, teljesen lenyűgöző
volt: kiűzött démonokat, járt a vízen, lecsendesítette a tengert és feltámasztott halottakat. Olyan
sok mindent csinált, de az, ami szerintem a leginkább lenyűgöző dolog Jézussal kapcsolatban
az az, hogy nem ismert bűnt. Szeretném, ha ezen elgondolkoznátok. Azt mondod: „értem, soha
nem szegte meg Isten törvényét.” Ez igaz, de menjünk ennél mélyebbre. Még jobban
gondoljatok bele! Egész életedben, az egész életedben és gondolataidban, sohasem volt
egyetlen olyan pillanat sem, egyetlen egy sem, --> amikor úgy szeretted Istent, ahogy Ő azt
megérdemli. Tudatában vagy ennek? Egyetlen egy pillanat sem volt az egész életedben,
amikor úgy szeretted Istent, ahogyan Ő azt megérdemli. Krisztus viszont élete minden napjának
minden pillanatában pontosan úgy szerette Istent, ahogy Ő azt megérdemli. A mi életünkben
nem volt egy olyan pillanat sem, amikor azt, amit tettünk, tökéletesen Isten dicsőségére tettük
volna. Egyszer sem. De Krisztus minden tette, minden szava és minden gondolata, minden
egyes dolog, amit tett, tökéletesen Isten dicsőségére volt. Szeretnél a saját cselekedeteid által
üdvözülni? Akkor ezt kell tenned: utánoznod, imitálnod kell Jézus Krisztust mindenben, a
születésétől egészen a haláláig. Úgy gondolom egyértelmű, hogy ebben elbuktál. Gondolkodj el
ezen! Valaki egyszer ezt kérdezte tőlem: „Paul testvér, mi a legnagyobb bűn?” és kicsit
viccesen azt válaszoltam, hogy „hát, gondolom a legnagyobb bűn, az, ha megszegjük a
legnagyobb parancsolatot.” A legnagyobb parancsolat pedig, hogy szeresd az Urat, a te
Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből. Ezt sosem tetted,
és én sem tettem. De gondolj bele: Krisztus mindig ezt tette. Micsoda ember volt Ő, micsoda
fenséges személy, aki ezen a földön járt! De itt azt látjuk: „Mert azt, aki nem ismert bűnt, bűnné
tette értünk.” Mit is jelent ez? Ha csak egy kicsit is ismered a teológiát, akkor tudod, hogy itt
nagyon veszélyes vizekre evezünk. Mit jelent az, hogy az Atya Jézust bűnné tette értünk? A
világ néhány legnagyszerűbb teológusa azt mondta: „légy nagyon óvatos, hogy mit mondasz
erről, ne mondj túl sokat, de túl keveset se! Ez egy nagyon nehéz szövegrész.” Biztosan te is
már gyakran olvastad, de leültél valaha is, hogy megkérdezd: „mit mond itt Isten?” Ez azt jelenti,
hogy amikor Jézus Krisztus a kereszten függött, akkor a tökéletes természete valahogyan
koszossá és romlottá, bűnössé változott volna? Hogy valamilyen módon ebből a fenséges
lényből, ami volt, átváltozott valami morálisan torzzá, koszossá és bűnössé? Ezt jelenti ez a
mondat? Semmiképpen sem! Azon a kereszten egy pillanatig sem volt más, mint Isten hibátlan
Báránya, teljesen tökéletes volt. Akkor mit jelent az, hogy bűnné lett? A választ erre az igevers
második része adja. Azt írja: „Mert azt, aki nem ismert bűnt, bűnné tette értünk, hogy mi Isten
igazsága legyünk Őbenne.” Csupán ezt a kérdést kell feltennünk: hogyan lesz egy hívő igaz?
Mit jelent az, hogy egy hívő igaz lesz? Hát, ezt jelenti: abban a pillanatban, amikor az az ember
hisz Jézus Krisztusban, az nem azt jelenti, hogy abban a pillanatban tökéletesen igazzá válik és
soha többé nem követ el bűnt, nem azt jelenti, hogy egy tökéletesen igaz lénnyé változik, amely
képtelen bűnözni. A kifejezés egy jogi, egy törvényszéki kifejezés. Jelentése ez: abban a
pillanatban, amikor Jézus Krisztusba veted a hited, Isten trónusa előtt jogilag igazzá válsz
Őelőtte. És nem csak jogilag neveztetsz igazzá: onnantól kezdve, Isten úgy is bánik veled, mint
aki igaz Őelőtte. Hát nem csodálatos egy igazság ez? Az alapján kiált ki téged jogilag igaznak
Őelőtte, amit Krisztus tett érted. Majd úgy bánik veled, mint azzal, aki igaz Őelőtte és nem
annak alapján, ahogyan éltél azon a napon, hanem Krisztus tökéletes befejezett munkája
alapján. Akkor ezt vezessük át arra a mondatra, hogy „azt, aki nem ismert bűnt, bűnné tette
értünk.” Ez nem azt jelenti, hogy a kereszten Krisztus romlottá vagy koszossá vált volna a
személyében vagy természetében. Hanem ezt jelenti: Isten népének a bűne át lett ruházva
Krisztusra. A mi bűnünket Őreá helyezték. Amikor egy hívő hisz Jézusban, akkor nem csak
megbocsátást nyer, hanem még Krisztus igazságát is megkapja. Olyan, mintha Krisztus
igazságába öltözne. A kereszten a mi bűnünket Krisztusra terhelték. Érted ezt? Rá lett hárítva,
Neki lett tulajdonítva. Bár Ő hibátlan volt, Isten tiszta és feddhetetlen Báránya, Rá helyezték a
mi bűnünket, Rá helyezték a vétkeinket és az Atya úgy bánt Vele, ahogyan velünk kellett volna
bánnia. Érted ezt? Hogyan kellett volna bánnia velünk? Isten haragjának, Isten igazságos
haragjának ki kellett volna öntetnie az egész emberiségre a bűneink miatt, de a vétkeinket
Krisztusra helyezték és ami nekünk járt volna, azt is reá mérték ki. A bűn, amit elhordozott, a mi
bűnünk volt, egy áthárított bűn volt. De ettől persze nem volt kevésbé fájdalmas. Valódi vétek
volt. Képzelj el egy embert, aki bűnbe született és egész életében bűnben él. Tisztátalan ajkú
ember, aki tisztátalan ajkú nép között lakik. Megszokta a bűnt, megszokta az ítéletet.
Megszokta Isten haragját és mégis azt mondja a Biblia (Ézs 6:5), hogy amikor meghal és Isten
előtt áll, rémisztő lesz annak a bűnös lénynek egy szent Isten előtt állni. Micsoda szégyenérzet!
Bár ennek az embernek a szíve kőkemény, mégis hihetetlen szégyent érez majd a bűnei miatt.
Most képzeld el ezt: Isten szent és tiszta Fia, aki nem ismert bűnt, aki sosem sértette meg az
Atyát, aki csak mosolyogva ismerte Istent, sehogy máshogy. Azon a fán, egy pillanat alatt
elhordta az összes bűnödet és vétkedet és érezte az Atya haragját. Képtelenség leírni, hogy az
milyen lehetett. Képzeld el, hogy néhányan itt a hölgyek közül, akik nem nagyon ismerik a
világot, akik egy tisztasággal és jósággal teli, védett életet élnek, mondjuk felmennek
Chicagóba, hogy bizonyságot tegyenek az utcán. Találkoznak egy csoport prostituálttal, akik
kemények, koszosak és romlottak. Elkezdenek bizonyságot tenni nekik, de hirtelen ott terem a
rendőrség, mindnyájukat megfogják és betuszkolják a járőr kocsiba. Ugye a prostituáltak már
nagyon sokszor átélték ezt, nevetnek, viccelődnek és szitkozódnak a rendőrökkel, de te, te még
levegőt is alig kapsz. Annyira szégyelled magad, olyan koszosnak érzed magad. Egész
életedben semmi ehhez foghatót nem éltél még át. Aztán bevisznek az őrsre és durván bánnak
veled, leveszik az ujjlenyomatod, kinevetnek, lefotóznak, aztán bedobnak a cellába. Amíg ott
ülsz a cellában, a prostituáltak arról beszélnek, hogy majd ki jön óvadékot fizetni értük, meg
reszelgetik a körmüket, vicceket mesélnek egymásnak. Jól érzik és nem zavartatják magukat.
Te pedig a kínok kínját éled át a lelkedben. Micsoda szégyen! Érted? Nem vagy hozzászokva
az ilyen dolgokhoz és koszosnak érzed magad. Most képzeld el Krisztust, aki nem ismert bűnt,
és mégis, azon a fán Rá lett hárítva a te bűnöd és vétked és az Atya úgy bánt a Fiával,
ahogyan veled kellett volna bánnia. Hát ez egy csodálatos, csodálatos dolog. Van az Igében
egy rész, a Galatákhoz írt levél 3. fejezetében, ami így hangzik, -es vers: „Átkozott mindenki,
aki nem marad meg abban, amiről meg van írva a törvény könyvében, hogy azt kell cselekedni.”
Most rólad és rólam szeretnék beszélni a Krisztus előtti állapotunkról és fogok mondani néhány
nagyon kemény dolgot is, de azzal a céllal mondom ezeket, hogy jobban megértsétek, hogy
Jézus mit tett értetek. „Átkozott mindenki, aki nem marad meg abban, amiről meg van írva a
törvény könyvében, hogy azt kell cselekedni.” Tehát te és én átok alatt vagyunk. Az, aki a
törvény egy parancsolatát is megszegte, olyannyira bűnös, mint aki mindet megszegte. És
valóban, az egész törvényt megszegtük. Nem találsz olyan parancsolatot, amit te meg én nem
szegtünk volna meg valamilyen formában. És a Biblia azt mondja, hogy emiatt átok alatt állunk.
Krisztushoz jutásunk előtt átok alatt álltunk. Átok alatt lenni azt jelenti, hogy meg vagyunk
pecsételve, hogy el vagyunk választva Istentől és az Ő népétől. Szerintem az a
leghatékonyabb, ha így írom le nektek: átok alatt lenni azt jelenti, hogy a szent egek előtt és
mindazon áldott teremtmény előtt, akik Isten jelenlétében laknak, te és én annyira koszosak,
sötétek és undorítóak vagyunk, annyira torzak és utálatosak vagyunk előttük, hogy az utolsó
dolog, amit hallanánk, amint a pokolba lépünk, az lenne, hogy az egész Teremtés feláll és
megtapsolja és dicséri Istent azért, mert megtisztította a földet a jelenlétünktől. Ennyire gonosz
az ember. És ha ez neked nem tetszik, akkor az evangélium sem tetszhet. Ez a bűnünk
valósága. Erre kérded: „Paul testvér, miért mondasz ilyeneket?” Azért, mert azt szeretném,
hogy szeresd Istent, és hogy értékeld az evangéliumot. Egy gazdag embert hidegen hagyná, ha
felajánlanék neki egy párizsis zsömlét, míg egy éhhalál szélén lévő ember még a kezemet is
megcsókolná érte. Minél inkább felismerjük a sötétségünket, torz és görbe hajlamainkat, és azt,
hogy mennyire koszosak és undorítóak voltunk Krisztusban való hitünk előtt, annál jobban
örvendezhetünk abban, amit Jézus tett értünk, különösen, hogy tudjuk, hogy mindezt helyettünk
kellett elszenvednie. Krisztus elhordozta az átkot, elhordozta az átkot. Elszenvedte az átkot,
ami rám szállt, elszenvedte az átkot, ami rád szállt – ugye érted? Micsoda árat fizetett! Ha ezt
egyszer megérted, akkor soha többé nem kérdőjelezed meg szeretetét irántad. Ha ezt
megteszed, Ő bármit megtesz érted. Annak érdekében, hogy el tudjuk képzelni, hogy milyen
volt Krisztusnak az átkaink alatt szenvednie, lapozzunk Máté evangéliumának 5. fejezetéhez, a
Boldogmondásokhoz. Vegyük a Boldogmondásokat és fordítsuk visszájára azokat. A mondások
Isten áldásáról szólnak, fordítsuk meg őket és lássuk, hogy mit tanulhatunk a keresztről a
Boldogmondásokból. Azt írja, hogy az áldottaké (boldogoké) a mennyek országa. „Boldogok a
lelki szegények, mert övék a mennyek országa.” Az áldottaké a mennyek országa, de az
átkozottaknak tilos belépni oda. Tiéd a mennyek országa, mert Krisztus elhordozta az átkot és
Tőle megtagadták a belépést, amikor felkiáltott, hogy „Én Istenem, Én Istenem, miért hagytál el
engemet?” Mindig, amikor valaki kérdezi tőled, hogy „Hogy vagy?” és azt válaszolod,
hogy „Áldott vagyok”, akkor tudd, hogy csakis azért vagy áldott, mert Jézus átkozott volt. Ez
teljesen új értelmet ad a mondatnak, ugye? Lerántja róla a felszínességet. Az áldottak isteni
vigasztalásban részesülnek, az átkozottak isteni harag elszenvedői. Pál is beszél arról a
vigasztalásról, amit tapasztalt, és amivel másokat is vigasztalhatott. A Zsoltárok 103. fejezete
Istennek a hívő felé irányuló vigasztalásáról szól. Az egyetlen ok, amiért a hívő részesülhet
ebben a vigasztalásban, az az, hogy Krisztus azon a fán átkozott volt. Az áldottak
megelégedettek, az átkozottak szánalmasak és nyomorultak. Az áldottak irgalmasságot
nyernek, de az átkozottakat irgalom nélkül elítélik. Csak ma reggel, a felkelés és a gyülekezetbe
érkezés között, elég bűnt követtem el, hogy megérdemeljem a halált. Micsoda irgalmat nyertem!
És mindez csak azért, mert Őt ettől elvágták a kereszten. Az áldottak meglátják az Istent, az
átkozottakat elvágják az Ő jelenlététől. Az áldottak Isten fiainak neveztetnek, az átkozottakat
megszégyenítve kitagadják. „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet?” Azért, mert
azon a fán Isten Szent Fia elhordozta a bűneinket és elhordozta az átkunkat. Úgy bánt Vele az
Atya, ahogyan veled és velem kellett volna bánnia. Lépjünk tovább. Most szeretnék egy kis
történelem órát tartan Nektek az Ószövetségből, csak egy kis leckét. Mózes 5. könyvének .
fejezetében Isten két csoportra osztotta fel Izráel népét. Az egyik csoport a Garizim hegyén állt,
a másik az Ébál hegyén. Azoknak, akik az Ébál hegyén álltak, az volt a feladatuk, hogy
kimondják, hogy kihirdessék az átkokat, amelyek azokra szállnak, akik megszegik Isten
parancsolatait és megsértik az Ő szövetségét. Garizimen pedig az áldások lettek kimondva,
kihirdetve. Arról a hegyről erős hanggal kikiáltották azokat az áldásokat, amelyek azt illetik meg,
aki megtartja Isten szövetségét és engedelmeskedik a parancsolatainak. Tehát, hogy lássátok a
helyzetet: két hegyünk van Ébál hegye és az átkok kihirdetése azokra, akik engedetlenek a
törvénnyel szemben, valamint Garizim hegye és az áldások kihirdetése azokra, akik
engedelmesek és megtartják Isten szövetségét. Ugye a te hegyed, az én hegyem az Ébál
hegye. Mindnyájan megsértettük Isten szövetségét és engedetlenek voltunk minden egyes
parancsolattal szemben. Az emberek csak egyfajta csoportba sorolhatóak, csak egyfajta ember
van, nincsenek különféle fajok. Mind Ádámtól származunk, mind Ádám apánk fiai vagyunk és
mindnyájan, mint az apánk is, engedetlenek voltunk és megszegtük Isten parancsolatait. Ezt
érted, ugye? Megsértettük a szövetségét, mindnyájan. Egységben állunk Isten elleni
lázadásunkban, egy család vagyunk. Tehát Ébál hegye a miénk, de Garizim hegye Krisztusé,
az Egyetlené, aki megtartotta a szövetséget. Ő az Atya minden parancsolatát megtartotta.
Életének minden másodpercében tiszteletben tartotta a szövetséget. Ő tényleg így tett. De a
kereszten ez felcserélődik: Krisztus volt az egyetlen szövetség-megtartó, aki valaha ezen a
földön élt. Ő felkerül a keresztre és Ébál hegyének minden átka a fejére száll. És szeretném
felolvasni nektek ezeket az átkokat, de szeretném, ha úgy hallgatnátok, mint ami Krisztusra
száll. R. C. Sproul-t idézem olyasvalamivel, amit néhány éve mondott: „Amikor Krisztus,
elhordozva népének a vétkeit feltekintett a mennybe és felkiáltott, „Én Istenem, én Istenem,
miért hagytál el engemet?”, az Atya visszanézett a Fiúra haraggal teli tekintettel és azt
mondta „a te Istened elátkoz téged“. Gondold csak végig! Neked kellene átkozva lenned, örökre
elátkozva. Azért, hogy mi megmenekülhessünk, valakit el kellett átkozni, valakit meg kellett
büntetni helyettünk. Itt vannak a szövetségi átkok a törvényből, csak felolvasom őket és
Krisztusra vonatkoztatom. Olyan, mintha, amikor a Fiú feltekintett az Atyára, az Atya ezt
válaszolta volna neki: „Átkot, zűrzavart és fenyegető veszélyt bocsát rád az Úr ... úgyhogy
hamarosan elpusztulsz, és elveszel.” (5Móz 28:20) „Megver az Úr tébolyodással, vaksággal és
elmezavarral. Déli napfényben is tapogatózni fogsz, ahogyan a vak tapogatózik a homályban ...
és nem segít rajtad senki.” (5Móz 28:28-29) „Örömét leli az Úr abban, hogy tönkretesz és
kipusztít; kigyomlál a földről.” (5Móz 28:63) „Átkozott leszel a városban, és átkozott leszel a
mezőn.” (5Móz 28:16) „Átkozott leszel jártodban-keltedben.” (5Móz 28:19) „Fejed fölött az ég
olyan lesz, mint az érc, alattad a föld pedig olyan, mint a vas.“ (5Móz 28:23) „Borzadva,
példabeszédben, maró gúnnyal fognak emlegetni a népek.” (5Móz 28:37) „Rád szállnak
mindezek az átkok, üldöznek és kísérnek téged, míg el nem pusztulsz, mert nem hallgattál
Istenednek, az Úrnak a szavára, nem tartottad meg parancsolatait és rendelkezéseit, amelyeket
megparancsolt neked.” (5Móz 28:45) Úgy lett megátkozva azon a fán, mint egy ember, aki
bálványt készít és titokban felállítja azt. Úgy lett megátkozva, mint aki meggyalázza a szüleit,
aki áthelyezi a szomszéd telekhatárát vagy téves útra vezet egy vak embert az utcán. Úgy lett
megátkozva, mint aki elferdíti az igazságszolgáltatást egy idegennel, árvával vagy özveggyel
szemben. Úgy lett megátkozva, mint aki mindenféle erkölcstelenséggel és perverzióval bűnös,
mint aki titokban megsebesíti a szomszédját vagy fizetségért leüti az ártatlant. Úgy lett
megátkozva, mint aki nem teljesíti és nem is igazolja a törvény szavait azáltal, hogy cselekedné
azokat. Minden átok, aminek a te fejedre és az én fejemre kellett volna szállnia, Krisztusra
szállt, Isten szent és drága Fiára. Isten szent és igazságos. Nem tudja csak úgy semmibe venni
a bűneidet, nem hagyhatja figyelmen kívül. Nem tud csak úgy megbocsájtani neked; szükség
van jóvátételre. Isten igazságosságát meg kell elégíteni, mielőtt békét köthetne velünk. Az
egyetlen módja annak, hogy kielégüljön az igazságosság az az, hogy a harag kiáradjon a
bűnösre. De Krisztus a bűnös helyébe lépve elszenvedte azt, ami a bűnöst illette volna meg. A
Példabeszédekben van egy csodálatos rész, így szól: „Ahogyan elszáll a madár, és elrepül a
fecske, úgy az ok nélküli átok sem teljesül.” (Péld 26:2) Nem teljesülhetett átok Krisztuson.
Szent és feddhetetlen volt. De akkor mégis hogyan teljesült az átok az Egyetlenen, aki
megtartotta a szövetséget? Hogyan történhetett? Úgy, hogy a kereszten a Szövetség
Megtartója elhordozta a bűneidet. Minden egyes vétket, amit Isten igazságossága ellen
elkövettél, elhordozott. Dávid, a zsoltáríró így kiáltott fel: „Boldog, akinek hűtlensége
megbocsáttatott, vétke eltöröltetett. Boldog az az ember, akinek az Úr nem rója fel bűnét és
nincs lelkében álnokság.” (Zsolt 32:1-2) Figyelj: „Boldog, akinek hűtlensége megbocsáttatott,
vétke eltöröltetett.” Isten nem akar eltörölni vétkeket, nem akarja csak úgy eltörölni, mintha mi
sem történt volna. Ha ezt tenné, ugyanannyira igazságtalan lenne, mint mi vagyunk. Nem
törölheti el, meg kell váltania, fizetni kell érte. És ez történt a kereszten. Érted? Lehet, hogy
tényleg sosem értetted meg igazán az Evangéliumot. Látod, ezt nem lehet letömöríteni négy
lelki szabályra vagy egy traktátusba, ami 5 dologról szól, amit Isten szeretne tudatni veled. Ez
az evangélium! Úgy gondolod, hogy nincs erő az Evangéliumban? Ez azért van, mert senki sem
prédikál róla. Igenis van erő az Evangéliumban, de ez az Evangélium botrányos. Az emberek
utálják; sérti őket és ezért csikorgatják a fogaikat. Nem voltak hajlandóak meghallani, mert
tisztán megmondja az embernek, hogy ő milyen, az ember pedig ezt nem akarja hallani. De
hallania kell ahhoz, hogy meg tudjon térni. Tehát „boldog az, akinek hűtlensége
megbocsáttatott, vétke eltöröltetett. Boldog az az ember, akinek az Úr nem rója fel bűnét.” Ezt
írtam még ide: A kereszten a Krisztusra áthárított bűn be lett mutatva Isten és az Ég Serege
előtt. Krisztust kifüggesztették emberek előtt és közszemlére tették angyalok és ördögök előtt
egyaránt. A bűnök, amiket hordozott, nem lettek megbocsájtva neki és a vétkek, amiket viselt,
nem lettek eltörölve. Ha egy ember áldottnak számít, mert nem hárul rá büntetés, akkor Krisztus
minden mértéket meghaladóan átkozott volt mindnyájunk bűne miatt. Krisztust úgy kezelték,
mint a szövetség megszegőjét, amint le van írva a Móábnál történt szövetség megújításában.
Most nagyon figyeljetek! Móáb földjén, amikor Isten megújítja a szövetséget, valami nagyon
fontosat mond arról, aki megszegi szövetségét. És figyeljétek az egyes szavakat, mert ezekből
kihallom, hogy a történelem során később kell keresni azt a valakit, aki majd eljön és bevégzi
ezt az ügyet. Ezt mondja itt Isten a szövetség megszegője ellen: „fölgerjed az Úr haragos
indulata az ilyen ember ellen, és rászáll arra minden átok, ami meg van írva ebben a
könyvben.” (5Móz 29:19) Látod, rólad beszél! És rólam is! „Még a nevét is eltörli az Úr az ég
alól.” A nevedet el kellene törölni az enyémmel együtt. „Különválasztja az ilyet az Úr és romlást
hoz rá” (5Móz 29:20) Külön kellene választania téged is és engem is egyetlen céllal, hogy
megbüntessen minket. „Izráel minden törzséből, a szövetséghez tartozó átkok szerint, amelyek
meg vannak írva ebben a törvénykönyvben.” Hát nem érted? Te és én, mi vagyunk a
törvényszegők. De mégis Krisztus lett az, aki külön lett választva Izráel minden törzséből. Az
Egyetlent, aki megtartja a törvényt, aki Isten minden szavának engedelmeskedett, Isten
különválasztotta, elküldte a keresztre, Ő készségesen ment is és ott a kereszten elhordozta a
bűneinket, a vétkeinket, és magára vette az átkunkat; és a szent Isten átokként bánt el vele.
Lapozzunk egy pillanatra Mózes 4. könyvének 6. fejezetéhez. Nézd a 24-es verset, ezt úgy
nevezzük, hogy az ároni áldás, így kellett megáldani Isten népét. -es vers: „Áldjon meg téged az
Úr, és őrizzen meg téged! Ragyogtassa rád orcáját az Úr, és könyörüljön rajtad! Fordítsa feléd
orcáját az Úr, és adjon neked békességet.” Ez Isten népének az öröksége, ezt kaptad te is. De
felteszed a nagyon fontos kérdést: „Hogyan részesülhet egy magamfajta bűnös ilyen
áldásban?” Úgy lehetséges, hogy ez az áldás meg lett fordítva és ki lett árasztva
Krisztusra: „Átkozzon meg téged az Úr, és pusztítson el téged! Takarja el tőled az orcáját az Úr
és ítéljen el téged! Fordítsa el tőled orcáját az Úr és tegyen nyomorulttá, hogy így kiálts fel: „Én
Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet?” Egy pillanatra gondoljunk végig valamit.
Amikor Krisztus keresztjéről hallotok tanításokat, főleg Húsvétkor, akkor hallotok a kezébe szúrt
szögekről, az ostorról és arról, hogy a rómaiak hogyan bántak el vele. És bár fontos ezeket
kijelenteni, mégis, ha ez minden, amit a kereszttel kapcsolatban hallasz, hogy megverték, hogy
egy fához szögezték, hogy töviskorona volt a fején és hogy lándzsa szúródott az oldalába,
akkor igazából nem a keresztről prédikáltak, ez nem a keresztről szóló tanítás. Emlékszem,
amikor megjelent Mel Gibson „A Passió” című filmje, amit én sosem láttam, de emlékszem,
hogy az egész országból nagyon sok lelkipásztor írt nekem és kérdezte: „Mit gondolsz a filmről?
Elfogadod? Vagy van valami kifogásod ellene?” és mindenkinek visszaírtam, hogy: „Több
kifogásom van az ellen, ahogyan egyes pásztorok tanítanak az evangéliumról, mint Mel Gibson
filmje ellen.” Úgy hallottam, hogy Mel Gibson filmje megpróbálta bemutatni azt a groteszk testi
kínzást, amit Krisztusnak helyettünk kellett elszenvednie. Bizton mondhatom, hogy sokkal
rosszabb volt, mint amit bárki bemutathatna, mert azt írja az Ige, hogy annyira eltorzult a teste,
hogy nem lehetett felismerni, hogy emberről van szó. Tehát ez fontos, de ez még nagyon
messze van attól, ami valójában történt. Emlékszel, hogy Jézus a kertben felkiáltott, hogy „Vedd
el tőlem ezt a poharat, vedd el tőlem ezt a poharat, vedd el tőlem ezt a poharat”? Mindenki
folyton azt kérdezi: „Mi volt a pohárban? Mi volt a pohárban? Mi volt benne, ami miatt Krisztus
így gyötrődött?” És hallottam válaszként, hogy „hát tudod, Krisztus előre látta a
korbácsütéseket, amint lecsapnak a hátára, meg látta a töviskoszorút a fején, meg előre látta a
szögeket a kezében és hogy mi mindent tesznek majd vele a rómaiak.” Nem! Azt hiszed, hogy
Krisztus félt egy római kereszttől? A történelemből bebizonyítom, hogy nem így volt: Krisztus
halála után legalább 300 évig több ezer, talán tízezer keresztény lett keresztre feszítve és
fennmaradtak bizonyságok, miszerint a legtöbben zsoltárokat énekelve mentek a
kereszthalálba, és örömmel várták, hogy meghallhassanak az Urukért. Te meg azt akarod
elhitetni velem, hogy míg Jézus Krisztus követői örömmel fogadták el a keresztet, a fához való
szögezésüket, addig az Üdvösségük Kapitánya ugyanezt a sorsot rémülten várta a kertben?
Őszintén azt hiszed, hogy az üdvösségünk Feje, a hatalmas Krisztus, az Egy Igaz Izráel
rettegett attól a gondolattól, hogy mit tesznek majd vele a rómaiak? A pohár nem egy római
kereszttel volt telve, bár az is benne volt. A pohár a Mindenható Isten haragjával volt telve,
Istennek a mi bűnünk iránt érzett hatalmas szent haragjával és igazságával! Ezt szerette volna
Krisztus elkerülni, de az Atya iránti engedelmességben ezt mondta: „Ne úgy legyen, ahogy én
akarom, hanem ahogy Te.” Hadd osszak meg veletek két igerészt, a 75. zsoltárból és a
Jeremiás 25-ből. Zsolt 75:9 „Mert pohár van az Úr kezében, tele habzó, fűszeres borral. Ha tölt
belőle, meg kell inni, még a seprőjét is le kell nyelni minden bűnösnek a földön.” A föld
bűnöseinek szánt pohár ez, Isten ítélete a föld bűnösei részére. Aztán a Jeremiás 25 ezt írja:
(15-ös verstől) „Ezt mondja nekem az Úr, Izráel Istene: Vedd el kezemből ezt a serleget,
amelyben a harag bora van, És adj inni belőle minden népnek, amelyhez küldelek. Igyanak és
tántorogjanak eszeveszetten a fegyver miatt, amelyet én küldök ellenük!” Hát nem érted? A
pohár, amitől Krisztus tartott Isten haragja volt, amit neked és nekem kellene elszenvednie, de
amit Ő szenvedett el helyettünk. Ez az evangélium, ez történt igazán a kereszten. Még gyorsan
két illusztráció: képzelj el egy duzzasztógátat, ami színültig tele van. Ezer mérföld magas és
ugyanolyan széles. Annak a gátnak a lábánál van a kis piciny falud, 200 méternyire, a
vízmosásban. Egy napon felébredsz és hirtelen hallasz egy hatalmas durranást. A
duzzasztógát fala teljesen szétesett és 1-2 másodperc múlva elpusztulsz te is, örökre eltörlődsz
a föld felszínéről. És amint rémülten nézed a hatalmas áradatot, ami feléd tart, ráeszmélsz,
hogy senki sincs elég gyors, hogy elszaladjon előle, senki sincs elég erős, hogy ússzon az
áradat ellen, mindenki el fog pusztulni. És éppen mielőtt a víz elérné a falvadat, megnyílik a föld
és elnyeli az egészet. És az áradatnak még csak egyetlen egy cseppje sem éri a lábszáradat.
Ezt tette Krisztus érted a kereszten. Képzelj el egy ötezer kilós malomkövet, amely egy
ugyanolyan súlyú másik kövön fekszik. Fogsz egy pici darab búzát, egy kis búzaszemet és
betuszkolod a két kő közé. Egy másodperc töredéke alatt az óriási nyomás szétrobbantja a
magot és az megsemmisül. Ugye ez teljesen új jelentést ad annak, amikor Krisztus ezt
mondja: „ha a búzaszem nem esik a földbe és nem hal meg, egymaga marad; de ha meghal,
sokszoros termést hoz.” (Ján 12:24) Valakinek meg kellett halnia. Valakinek. Szeretnék nektek
felolvasni valamit az egyik kedvenc írómtól, a számomra egyik legkedvesebb dologból a Biblián
kívül. John Flavel, a régi puritánus tollából származik. Ha van lehetőséged elolvasni a műveinek
az első részét, akkor ajánlom, hogy tedd meg. Itt olyasvalamit ír le, amit én „az Atya és Fiú
közötti párbeszéd”-nek hívok, maga Flavel pedig „Az Atya Alkujá”-nak nevez. Ez egy
beszélgetés, ami megtörténhetett volna az örökkévalóságban, Krisztus népéért hozott
áldozatáról szól. Ezt írja Flavel: képzeld el az Atyát, amint teérted alkudozik Krisztussal. Az Atya
arról beszélget a Fiúval, hogy „hogyan menekül meg ez a gonosz nép?” és az Atya ezt
mondja: „Fiam, itt egy szegény és szerencsétlen lelkek csoportja. Teljesen tönkre tették
magukat és most az én ítéletem vár rájuk. Az igazságosság megkívánja, hogy jóvátegyék
bűneiket, mert ha nem, akkor örökre elpusztulnak.” Érted? Nem úgy van, hogy Istennek alá
kellene vetnie magát valamilyen jogi elvnek, ami Rajta kívül áll, és amiatt nem bocsáthat meg
csak úgy neked, amiatt kell megfizetni a bűnökért. Nem, Isten igazságos. Minden
jellemvonásában következetes és tökéletes. Nem szerethet és menthet meg az
igazságosságának a rovására. Van, aki ezt tanítja: „Isten nem igazságos, hanem szerető volt
veled kapcsolatban.” Ha követnénk ezt a logikát, az azt jelentené, hogy Isten szeretete
igazságtalan. De nem így van, barátom. Istennek egyszerre kell igazságosnak és szeretőnek is
lennie. Az igazságosságában elítélt téged és a szeretetében emberi testet öltött és a te
helyedben megfizetett a bűnödért, a te bűnödért. Aztán az Atya megkérdezi a Fiút: „Mi történjen
ezekkel a lelkekkel?” és Krisztus így válaszol, ezt most a Fiú mondja: „Ó, Atyám! Annyira
szeretem és annyira szánom őket.” Most gondolj bele. Szeretném, ha nem csoportként, hanem
egyénenként gondolnátok ebbe bele. Rád néz és ezt mondja: „Atyám, annyira szeretem ezt az
embert és annyira szánom őt." Miután minden parancsolatot megszegtek, Ő még mindig azt
mondja, hogy „Annyira szeretem és annyira szánom őket." A büszke emberek azt
mondják „nem kérem a szánalmadat." De szükséged van a szánalmára. Szükséged van rá.
Szánalmasak vagyunk. Azt mondja, hogy „Annyira szeretem és szánom őket, hogy nem
akarom, hogy örökre elvesszenek, inkább én kezeskedem értük. Atyám, hozd ide az összes
számládat, hadd lássam, mivel tartoznak Neked." Van olyan, hogy egy fiatalember
megházasodik és az esküvő után elkezd elbizonytalanodni az elkötelezettségével
kapcsolatban. Azt mondja „nem gondoltam volna, hogy a házasság ilyen kemény dolog. Nem
tudom, hogy képes vagyok-e erre." Ugye előtte dicsekedett, hogy mennyire szereti azt a lányt.
Fogalma sem volt az elkötelezettségről, amibe belement. De Krisztusnál más a helyzet. Itt azt
mondja az Atyának: „Atyám, hozz ide mindent, amivel tartoznak Neked, hadd lássam." Képzeld
csak el: látja mindazt, amiért meg kellene fizetned. Nem vakon megy a keresztre, nem függ a
kereszten és akkor mondja, hogy „Atyám, nem akarom ezt tenni, nem tudtam, hogy ilyen sokba
kerül majd." Az örökkévalóságtól fogva tudja, hogy mennyibe kerül majd neki és mégis
megtette. De figyeljetek csak: „Hozd ide az összes számládat, hadd lássam, mivel tartoznak
Neked.” „Uram, hozd ide mind.” Testvérem, most figyelj! Ha ettől nem leszel olyan boldog, hogy
sírnál vagy örömödben felkiáltanál, akkor nem érted, hogy mit mondok. Azt mondja „hozd ide az
összes számlát. Hozd ide mind, hogy ne legyen utólagos elszámolás a számukra." Érted, hogy
mit mond? Hozd ide az összes számlájukat, a születésüktől kezdve a halálukig, mindent, amivel
tartoznak Neked, Atyám, hozd mind ide. Szeretném mind látni és azon a keresztfán szeretném
mindet kifizetni, hogy soha többé ne kelljen a bűneikkel bánnod. Érted ezt, testvérem? Soha
többé nem kell veled elbánnia! Kész, vége! Minden bűnöd ki lett fizetve! A múltbeli bűneid, a
jelenlegi bűneid és amiket majd a jövőben elkövetsz. Mind ki lett fizetve. És van, aki erre azt
mondja, hogy „Hát, ha ezt elmondanád az embereknek, akkor csak még több bűnt követnének
el." Nem fognak, az igaz hívők biztosan nem. A testies, gonosz és elveszett gyülekezeti tagok
azok, akik ezt hallják és tovább vétkeznek. De a hívők azt mondják „Ha ilyen a szeretete és
teljesen megszabadított, akkor az Övé vagyok! Nem akarok több bűnt elkövetni! Nem akarok
több bűnt elkövetni!" Látjátok, testvéreim, ez az, ami a szentséghez vezet, ez az, amiért az
evangéliumot úgy is hívják, hogy „a kegyességnek a titka." (1Tim 3:16) Érted ezt? Ez az, ami
kegyességet munkál ki a hívőben. Igen, vannak parancsolatok és vannak szabályok, de nem
azoktól leszünk istenfélők. Attól leszünk istenfélők, hogy tudjuk, hogy Jézus meghalt, és hogy
értem halt meg! És hogy amikor meghalt, minden bűnt kifizetett, múltbélit, jelent és jövőbenit.
És Isten soha többé, soha nem fog az ítélőszékéhez hívni, hogy ítélkezzen felettem. Soha
többé! Szabad vagyok, szabad vagyok, hála Istennek szabad vagyok! És erre mondod,
hogy „de Paul testvér, azt írja az Ige, hogy lesz ítélet a hívők felett is." (2Kor 5:10) Igen, de
figyelj: annál az ítélőszéknél, amikor felnézel a bíró arcába... az Atyádat látod. A testvéred lesz
az. Az, aki ítélkezik feletted, az lesz, aki meghalt érted. Hát nem érted? Szabad vagy. Szabad
vagy! Nincs több bűntudat! Mindig jöjj Hozzá! Mindig fordulj vissza Hozzá! Mindig szaladj Hozzá!
Szabad vagy! Végre átléptél egy ajtón, amiről ezen a világon senki sem tud semmit, és ez a
feltétel nélküli szeretet. Egyszerűen szeretve vagy és ez már soha nem változhat meg! És
mindez Krisztus tökéletes tette által ott a keresztfán, helyetted. Ezt mondja: „Nálam váltsd be a
követelésed, Atyám. Inkább magamra veszem a haragot, ami őket illeti, minthogy ők
szenvedjék meg. Rám, Atyám, rám hárítsd az összes tartozásukat.” Ez csodálatos! Most
figyeljetek, hogy mit mond az Atya: „De Fiam, ha magadra vállalsz mindent”, ha helyettük
szenvedsz, Fiam, „akkor az utolsó darabbal is el kell számolnod.” Az utolsó fillérig ki kell
fizetned. Most figyelj: „Ne várj engedményt.” Azt mondja, „Fiam, ne hidd, hogy a Rád eső
büntetés bármivel is enyhébb lesz, mint ami rájuk esett volna.” És aztán ezt mondja az
Atya: „Ha őket el is engedem, Téged nem foglak.” Képzeld csak el. És ezt válaszolja a Fiú: „Úgy
legyen, Atyám. Terhelj mindent rám, én képes vagyok kiegyenlíteni.” Hát ez itt, ez az isteni
jellem. Senki nem mondhat ilyet. Angyalok nem állíthatnak ilyet, senki sem mondhat ilyet, csak
a Hatalmas Krisztus, csak Isten Fia képes kiegyenlíteni. Csak Ő és senki más. „És bár a
vesztemet hozza majd, bár kimeríti a gazdagságomat, kiüríti a kincseimet, mégis hajlandó
vagyok ezt felvállalni. Atyám, hajlandó vagyok, megteszem. Ezt szeretném.” Tudjátok, ahol a
Filippi levélben írja, hogy “nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlő Istennel, hanem
megüresítette Önmagát, szolgai formát vett fel.” (Fil 2:6-7) Izráel törvénye szerint, ha valaki egy
másik ember szolgája volt, és abban a házban, ahol szolgált, felesége és gyermekei lettek,
akkor, amikor eljött szabadulásának napja, ha szenvedélyesen szerette az asszonyát és
gyermekeit, akik hozzá tartoztak, akkor odamehetett az urához és ezt mondhatta: „Nem akarok
szabad lenni, hajlandó vagyok itt maradni a feleségemmel és gyermekeimmel.” Ekkor a
mestere odavitte egy ajtófélfához és fogott egy éles tárgyat, mint pl. egy kést vagy szöget és
kilyukasztotta a fülét. Krisztus annyira szeretett téged, annyira szerette a menyasszonyát, hogy
Ő, aki mindenek uralkodója volt, az univerzumnak és azon túl is mindennek az örököse -
szolgává vált. A menyasszonya iránti szeretetből. Az emberek iránti, a te irántad való
szeretetből. Szeretném egy újabb fontos ószövetségi történettel befejezni. Az egész Bibliában
ez az egyik legepikusabb történet. Isten így szólt egy idős emberhez: „Ábrahám, fogd a fiadat, a
te egyetlenedet, akit szeretsz, Izsákot, és menj el Mórijjá földjére, és áldozd fel ott égőáldozatul
az egyik hegyen, amelyet majd megmondok neked.” Emberek, figyeljünk a szóválasztásra! A
Biblia ihletett szöveg, Isten Igéje, és itt-ott még vannak kis dolgok benne, amelyek nagyobb
tartalommal bírnak, mint ahogy első látásra gondolnánk. Isten ezt más szavakkal is mondhatta
volna, de figyeld, hogy mit mond Ábrahámnak: „Fogd a fiadat, a te egyetlenedet, akit szeretsz.”
El tudod képzelni, hogy itt valami többről van szó, mint egy Izsák nevű fiú feláldozásáról? És ezt
mondja: „és menj el Mórijjá földjére, és áldozd fel ott égőáldozatul.” Mindnyájan ismerjük a
történetet: az öregember összegyűjti a szükséges dolgokat és nekivág az útnak. A hegy lábánál
otthagyja a szolgáit és felmegy, hogy Istennek engedelmeskedve feláldozza a fiát. Az idős
ember fogja a kést, talán épp azt, amivel körülmetélkedett, hátra húzza a karját és az akarata
megadja magát Isten akaratának. És épp mielőtt a kés hegye beleszúródna a fia mellkasába,
az egyetlen fiáéba, akit szeret, ezt hallja: „Ábrahám, Ábrahám, ne nyújtsd ki kezdet a fiúra, és
ne bántsd őt, mert most már tudom, hogy istenfélő vagy, és nem tagadtad meg tőlem a fiadat, a
te egyetlenedet.” Ekkor fölemelte Ábrahám a tekintetét, és meglátta, hogy ott van egy kos,
szarvánál fogva fönnakadva a bozótban. És elnevezte azt a helyet Jehova Jireh-nak, Az Úr
gondoskodik. Most hadd álljak meg itt egy pillanatra. A jóléti elveket tanítók és hasonlók a
tévében, akik a Jehova Jireh nevet használják és azt mondják, hogy „ezért Isten egy
Mercédeszt fog adni neked”, istenkáromlást követnek el és megmutatják szívük valós
szándékait, hogy hitetlenek és nem ismerik Istent, hiszen jobban kívánják e világ dolgait, mint
azt, amit Isten valóban ígér itt: a Fiát, az egyetlen Fiát, akit szeret. Természetesen Isten
gondoskodni fog a népéről, de drága barátom, ha tiéd a Krisztus, akkor mi másra van még
szükséged, mi más kell még? Ahogyan véget ér ez a történet, azt gondoljuk, hogy „ó, hála az
Úrnak, megmenekült a fiú, milyen jó vége lett a történetnek.” A gond csak az, hogy ez még nem
a vége volt. Itt még csak a szünet következett. És amikor újra felgördül a függöny, ott láthatjuk
Őt egy sötét színpadon, halvány fényben, egy kegyetlen kereszten. És Isten Fia, az egyetlen
Fia, akit szeretett, ott függ a kereszten. És azért, hogy Isten azt mondhassa Ábrahámnak,
hogy „Ábrahám, Ábrahám, ne nyújtsd ki kezedet a fiúra”, amikor Krisztus a kereszten volt,
olyan, mintha az Atya kivette volna a kést Ábrahám kezéből és amikor Krisztus felkiáltott,
hogy „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet?” azt a kést egyenesen a saját Fia
szívébe szúrta. Látod, valakinek Isten haragját elszenvedve meg kellett halnia. És tudod...
Sosem olvastad az Ézsaiás 53:10-ben, hogy „az Úr akarata volt, hogy összetörje”? Összetörje –
mit gondolsz, mit jelent az, hogy összetörni valakit? Őszintén mondom, hogy igazából nem
érdekel, hogy teljes-e az életed, vagy hogy meg tudod-e valósítani önmagadat. És az sem
érdekel, hogy anyagilag hogyan állsz. Ez a gyülekezet nem azért van, hogy ebben a világban
szerezd meg a legjobb életet, ennek a gyülekezetnek és az erről a pulpitusról szóló tanításnak
egy célja van csupán, hogy megbékülj Istennel és hogy annyira szeresd Őt, hogy eldobd
magadtól ezt a világot, mintha ganéj lenne és kövesd Krisztust teljes szívedből, lelkedből,
erődből és elmédből. És az ilyenfajta követés indítéka ne egy prédikátor legyen, aki bűntudatot
ébreszt benned vagy manipulál az Igével. Nem, ez legyen az indítékod: hogy kiöntötte a vérét a
te lelkedért. Teljesen és tökéletesen szeretve vagy úgy, ahogyan most vagy. Ha ismered
Krisztust, nem kell se jobbra, se balra elmozdulnod azért, hogy jobban legyél szeretve mint
ahogy majd az örökkévalóságban leszel. Szeretve vagy, ez az indítékod. Megszabadultál a
bűntudattól, ez a motivációd. Krisztus mindenért megfizetett, most pedig járj ebben a
szabadságban. Többé ne félj, örvendj! Adjon erőt a tudat, hogy ekkora árat fizetett érted. Biztos
vagyok benne, hogy egyikőtök sem, sem mindnyájan együtt, megtérésetek előtt nem voltatok
fele olyan gyarlók és gonoszok, mint én. De ha az a tudat, hogy olyan romlott voltál, arra
késztet, hogy csak Krisztust kívánd, akkor úgy legyen. Krisztust, Krisztust, Jézus Krisztust! Ő
minden, csak Ő kell, semmi más! Nem, nem! „Paul testvér, mit kapunk ebben a
gyülekezetben?” Krisztust kapod. És ha Ő nem elég: van sok más csoport, ahol mindenféle
dolgot ajánlanak neked. De Krisztusra van szükséged, csak Rá! És ha Ő megvan, megvan
mindened, abszolút mindened. Fordulj Krisztushoz. A gyermekeknek mondom: néhányan
közületek többet hallottatok az evangéliumról mint egész népek hallottak. Gyerekek, tegyetek
bűnbánatot, térjetek meg a bűneitekből és higgyetek Krisztusban. Felnőttek, lehet, hogy azt
gondoljátok „Nekem még soha, de soha nem áradt Isten szeretete a szívembe. A vallásom csak
a fejemben van, nem jelent semmit.” Bánd meg bűneid és térj meg Krisztushoz. „Mit tegyek?”
Keresd Őt. És Ő engedi, hogy megtaláld. Keresd Őt. „De nem tudom, hogyan!” Itt maradunk
egész nap, akár éjszaka is, és átvesszük a Bibliát veled. Nem csak öt percet adunk, aztán
elküldünk abban a hitben, hogy üdvözültél; mi meg úgy teszünk, mintha közénk tartoznál. Bízzál
Krisztusban! Könyörgök, bízzál Krisztusban! És ti diákok és mások, akiknek mindenféle tervei
vannak az életükre, lehet, hogy Isten azt szeretné, ha tennéd, amit épp teszel is, nem
tudhatom, de ezt tudom: az Ő dicsőségére kell tenned. Azért, amit Ő tett a kereszten. Ismerd
fel, hogy ez mindenre vonatkozik, amit teszel. Ha szenvedélyt érzel Krisztus iránt, az nem
jelenti azt, hogy valamilyen szolgálatot kell vállalnod. Értsd meg, hogy ha valóban hiszel
Krisztusban, akkor semmi sem világi az életedben. Mindegy, hogy mi lesz belőled, szent lesz az
Úr előtt és Őérte kell tenned. Csak Őérte, mindent Őérte. Ha beszélni szeretnél a lelked
állapotáról, akkor tudd, hogy itt leszek én is meg más férfiak is. Beszélj velünk, mi szívesen
megosztunk veled bármit. Hogy ha azt mondod, hogy „Nem is tudom, hogy megtértem-e”, akkor
kinyitjuk a Bibliát és segítünk, hogy megtudd, az Ige mit tanít az üdvösségről. És ha azt
mondod, hogy „hát, nekem úgy eltompult a szívem. Tudok mindent, amit tudnom kell, de
valahogy eltompult a szívem.” Akkor keresd Őt! Keresd Őt! Keresd Őt! Nem kell az emberek
tanácsa, csak Őt keresd! Kizárólag Istent keresd! Imádkozzunk! Atyám, eléd jövök és
imádkozom, Istenem. Uram, köszönjük Neked Jézus Krisztust. Köszönjük, Urunk, hogy a
legjobb költő vagy a legokosabb ember a világon sem tudná megérteni vagy kifejezni Krisztus
nagyszerűségét és a benne rejlő szépséget. Atyám, imádkozom a népedért. Imádkozom
azokért, akik itt vannak ma, hogy erősítsd meg az Ő szeretetüket Krisztus iránt, és hogy ez a
szeretet hajtsa az életüket. De Uram, nem igazán az, ahogyan mi szeretünk Téged, hanem
ahogy Te szeretsz minket. Uram, a mi szeretetünk ingadozik, de a Tiéd állandó és mindig
motivál minket. Istenem, munkálkodj az életünkben és a szívünkben! Változtass meg minket,
formálj át, hogy egyszerűen csak szeressünk és járjunk a Fiaddal! Jézus nevében, ámen.
Látogass el a honlapunkra: heartcrymissionary.com Ott olvashatsz részletes tájékoztatást a
szolgálatunkról, célunkról, hitvallásunkról és módszereinkről, valamint bőséges információt a
misszionáriusokról, akiket szolgálhatunk.


Az Evangélium | Paul Washer (http://illbehonest.com/hungarian/Az-Evangelium-Paul-Washer)
Cím: Re:Paul Washer ü videok és írások
Írta: Zoltan - 2013. Szeptember 01. - 11:19:18
Sokkoló üzenet – Paul Washer



Ez az írás a Máté 7:13-27 alapján elhangzott prédikáció kéziratának szerkesztett változata.

“Nagy megtiszteltetés számomra, hogy itt lehetek ma délután veletek. Mielőtt bármibe kezdenénk, szeretném, ha imádkoznánk. Szeretnélek megkérni benneteket is, hogy imádkozzatok. Olyan sok minden fog itt történni ezen a délutánon, amit nem fogtok megérteni, de el fogom mondani, miért vagyok itt. Úgy fogok prédikálni, mint egy halandó ember, halandó férfiaknak, nőknek és fiataloknak. Úgy fogok prédikálni, mintha ez lenne az utolsó alkalom számomra. Mondani fogok nektek dolgokat, amit félre fogtok érteni. Mondani fogok dolgokat, amik miatt nagyon fogtok haragudni rám. Mondani fogok dolgokat, amiket el fogtok utasítani, és lesz amire azt fogjátok mondani, hogy nincs jogom ilyeneket mondani nektek. De mielőtt bármilyen következtetésre juttok azzal kapcsolatban, amit ma itt hallotok, tegyetek fel magatoknak egy kérdést. Tudjátok, a prédikálás nagyon veszélyes dolog. Veszélyes rám nézve, mert a Biblia azt mondja, hogy a hamis tanítóknak súlyosabb ítéletük lesz. Ha nem igaz az, amit ma elmondok nektek, akkor nagy bajban vagyok, ezért minden okom megvan rá, hogy féljek, mert Isten ítélete súlyt majd engem. De, ha igaz az, amit ma elmondok nektek, akkor nektek van félni valótok. Mert, ha helyesen magyarázom az Szentírásnak azt a részét, amiről majd beszélek nektek, akkor az olyan, mintha maga Isten szólna egy emberen keresztül. Nektek tehát nem velem lesz bajotok, hanem Istennel és az Ő beszédével. Egy kérdés marad csupán, amire ma délután választ kell találni. Vajon hamis próféta ez az ember, aki előttünk áll? Vagy az igazat mondja nekünk? Ha az igazat mondja, akkor semmi más nem számít, csak az, hogy az életünket ehhez az igazsághoz igazítsuk.

Menjünk az Úrhoz imában. Atyám . . ….Atyám! Olyan kicsi vagyok, és olyan szánalmas, olyan sok dologban. Te tudod Uram. Ó, édes Istenem! Lehetséges, hogy csupán hamis tűz legyen az oltárodon? Vagy jöhet tűz a mennyből is minden zaj, lárma és elfoglalaltság közepette,  ….  . . jöhet tűz a mennyből? Életre kelhetnek ezek a halott csontok? Te tudod Uram. A mindenhatóságodra kérlek és könyörgöm Isten trónja előtt, hogy légy nagylelkű hozzánk, hogy nyiss meg szíveket és elméket. Uram, mi nem várhatjuk, hogy maguktól megnyissák, úgysem fogják. Nyisd meg Te a szívüket és az értelmüket, és cselekedd meg velük, hogy lássák meg a bibliai igazságot! Lehelj beléjük, adj nekik bűnbánatot! Adj nekik hitet! Vidd be őket a Te Királyságodba, Uram! A Te dicsőségedért! A Te nagy nevedért tedd meg ezt, Uram. Legyen úgy, ahogy a testvér mondta, hogy egy ember se dicsekedjen, hogy egy ember se tehesse rá a kezét Isten frigy-ládájára, és ha megtenné, essen össze holtan, Uram! Ó, Isten, cselekedj közöttünk! Kérünk! Mert nincs más reményünk, csak ha Te megmozdulsz.  Ámen

A Máté 7. fejezete alapján fogok ma tanítani. Ha nálatok van a Bibliátok, kövessetek engem. A Máté 7. fejezet 13-27. versében ezt mondta Jézus:

„Menjetek be a szoros kapun. Mert tágas az a kapu és széles az az út, amely a veszedelemre visz, és sokan vannak, akik azon járnak. Mert szoros az a kapu és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják azt. Őrizkedjetek pedig a hamis prófétáktól, akik juhoknak ruhájában jönnek hozzátok, de belül ragadozó farkasok. Gyümölcseikről ismeritek meg őket. Vajon a tövisről szednek-e szőlőt, vagy a bojtorjánról fügét? Ekképpen minden jó fa jó gyümölcsöt terem; a romlott fa pedig rossz gyümölcsöt terem. Nem teremhet jó fa rossz gyümölcsöt; romlott fa sem teremhet jó gyümölcsöt. Minden fa, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágattatik és tűzre vettetik. Azért az ő gyümölcseikről ismeritek meg őket. Nem mindenki, aki ezt mondja nékem: Uram! Uram! Megy be a mennyek országába; hanem aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát. Sokan mondják majd nékem ama napon: Uram! Uram! nem a te nevedben prófétáltunk-e, és nem a te nevedben űztünk-e ördögöket, és nem cselekedtünk-e sok hatalmas dolgot a te nevedben? És akkor vallást teszek majd nékik: Sohasem ismertelek titeket; távozzatok tőlem, ti gonosztevők. Valaki azért hallja én tőlem e beszédeket, és megcselekszi azokat, hasonlítom azt a bölcs emberhez, aki a kősziklára építette az ő házát: És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; de nem dőlt össze: mert a kősziklára építtetett. És valaki hallja én tőlem e beszédeket, és nem cselekszi meg azokat, hasonlatos lesz a bolond emberhez, aki a fövényre építette házát: És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; és összeomlott: és nagy lett annak romlása.”

Ahogy itt állok ma, nem az önbecsülésetek miatt aggódok. Nem az aggaszt, hogy vajon meg vagytok-e elégedve magatokkal, hogy úgy sikerült-e az életetek, ahogyan szerettétek volna, vagy hogy van-e elég pénz a számlátokon. Egyetlen egy dolog van, ami nem hagyott ma éjszaka aludni, csak egy dolog van, ami egészen reggelig nem hagyott nyugodni. Ez pedig a következő: Lehet, hogy száz éven belül az épületben lévő emberek nagy része a pokolban lesz. Még azok közül is sokan a pokolban fogják eltölteni az örökkévalóságot, akik Jézus Krisztust uruknak vallják. Mondhatod, hogy “De pásztor! Hogyan mondhatsz ilyet?” Azért mondhatok ilyeneket, mert nem Amerikában végzem a szolgálatomat. Időm nagy részében Dél-Amerikában, Afrikában és Kelet-Európában prédikálok. Szeretném, ha tudnátok és meglátnátok, ha az amerikai keresztyénségre néztek, hogy az sokkal inkább egy istentelen kultúrán alapszik, mintsem Isten Igéjén. Nagyon sok megtévesztett ember van. Sok fiatal és sok felnőtt meg van tévesztve, mikor elhiszi, hogy azért mert egyszer az életében elmondott egy imádságot, ezért a mennybe fog jutni. Ha ezek az emberek körülnéznek maguk körül, akik vallják magukról, hogy ismerik Krisztust, azt látják, hogy azok az emberek is éppen annyira világiasak, mint a világ. És ha összehasonlítják azokat magukkal, semmi sem tűnik fel nekik. Azt gondolják: “Én is olyan vagyok, mint a legtöbben az ifimből”. Megnézek dolgokat a TV-ben, amiket nem kellene és nevetek olyan dolgokon, amiket Isten utál. Testi módon öltözködöm, úgy beszélek, mint a világ, úgy járok, mint a világ, szeretem a világi zenét, annyira szeretek mindent, ami a világban van. De áldott legyen az Úr, én keresztyén vagyok. Miért vagyok keresztyén? Nem különbözök semmiben a gyülekezetembe járó emberek többségétől. Miért vagyok keresztyén? Mert egyszer az életemben elmondtam egy rövid imát és behívtam Jézus Krisztust a szívembe? Szeretném, ha tudnátok, hogy az egyik legnagyobb eretnekség az amerikai evangéliumi és protestáns gyülekezetekben ma az, hogyha elmondasz egy imát és megkéred Jézus Krisztust, hogy jöjjön be a szívedbe, akkor be is fog jönni. Nem találod meg ezt sehol a Szentírásban, nem találsz ilyet a baptista történelemben sem, egészen az utóbbi 50 évig. Tudnod kell, hogy az üdvösség egyedül és kizárólag a Jézus Krisztusban való hitből van. És a kizárólag Jézus Krisztusban való hitet bűnbánat előzi meg és utána is helye van és fontos az elkövetett bűnök megbánásának. Egy bűn megbánása bűntől való elfordulást kell, hogy eredményezzen és utálat azon dolgok iránt, amiket Isten is utál, és szeretet azon dolgok iránt, amiket Isten is szeret. A szentségben való növekedés egy vágy az iránt, hogy ne olyan légy, mint Britney Spears, hogy ne olyan légy, mint a világ, hogy ne olyan légy, mint az amerikai keresztyének többsége, hanem hogy olyan légy, mint Jézus Krisztus! [A figyelést itt taps váltja fel]. Nem tudom, miért tapsoltok? Rólatok beszélek! Nem azért jöttem ide, hogy ámenezzetek engem. Nem azért jöttem ide, hogy megtapsoljatok. Rólatok beszélek! Gyakran jönnek hozzám emberek azzal, hogy úgy szeretnélek követni Romániába, Ukrajnába! Szeretnék ott prédikálni, ott ahol te, gyülekezeteket plántálni Peruban, a dzsungelben. És én azt mondom nekik: Nem! Nem szeretnél. De szeretnék – mondja. Nem! Nem szeretnél. Miért? Mert kiközösítene az ottani gyülekezet. Meg kell értenetek, hogy nem azért beszélek veletek szigorúan, hogy szigorú legyek. El tudjátok képzelni mennyi szeretet kell ahhoz, hogy ideálljak 5 000 ember elé, hogy elmondjam nekik, hogy az amerikai keresztyénség majdnem teljesen hamis? Tudjátok mibe kerül ez nekem? Soha többé nem fognak meghívni egy ilyen konferenciára. Ez népszerűtlenséget jelent. Tudod, hogy miért teszem mégis? Nem azért, mert jól megfizetnek, nem azért mert az emberek szeretnek. Hanem azért teszem, mert szeretem az embereket és azért mert még ennél is jobban akarom becsülni Istent. El akarok nektek mondani valamit. A Szentíráshoz fogunk fordulni és szeretném, ha megvizsgálnátok, hogy is van ez valójában. Ne hasonlítsd magad másokhoz, akik keresztyénnek hívják magukat, akik szintén másokhoz hasonlítják magukat, akik keresztyénnek hívják magukat….A Szentíráshoz hasonlítsd magad! Amikor egy fiatal odamegy egy pásztorhoz vagy egy ifi vezetőhöz és elmondja, hogy “Nem tudom van-e üdvösségem?” - az ifi vezető általában egy közhellyel hozakodik elő: “Imádkoztál már úgy, hogy behívtad Jézust a szívedbe?”

“Ó, igen!” “Őszinte voltál?” “Hát nem tudom, de azt hiszem”. Akkor meg kell mondanod a Sátánnak, hogy hagyjon békén. Odaírtátok a Bibliátok hátsó lapjára a megtérésetek dátumát – ahogyan azt egy evangélista mondta – hogy mikor kételkedtek, csak rá kelljen böknötök? Micsoda babonaság terjedt el az egyházunkban? Tudjátok, mit mond a Biblia a keresztyéneknek? Vizsgáljátok meg magatokat, tegyétek próbára magatokat a Szentírás fényében, hogy meglássátok, vajon hitben vagytok-e? Tegyétek próbára magatokat, hogy meglássátok keresztyének vagytok-e? Tudjátok, ha itt most abbahagynám, és azt mondanám mindenkinek, hogy kopogjon be minden ajtón ebben a városban, mire jönnétek rá? A városban lakók legalább 99 %-a azt gondolja magáról, hogy hívő. Ha hazamennél a szülővárosodba és bekopognál minden ajtón . . . Mert én megtettem ezt miután üdvösséget kaptam. Tudjátok, mire jöttem rá? A szülővárosomban minden ember keresztyén, de 85%-uk nem jár gyülekezetbe, azok pedig, akik járnak, azokat nem érdekli sem a szent élet, sem a szolgálat, és az se, hogy elkülönüljenek a világtól, sem az, hogy az evangéliumot hirdessék a nemzetek között. De Istennek hála üdvözülnek – gondolják ők. Miért üdvözülnének? Mert néhány evangélista – akinek kevesebb időt kellett volna tölteni prédikálással és többet a Biblia tanulmányozásával – azt mondta nekik, hogy üdvösségük van? Ezt csupán azért tette, hogy henceghessen vele, hogy az előző evangelizációs alkalmon hányan jöttek előre. Szeretlek titeket és vannak itt emberek, akik szintén szeretnek titeket. Szeretném, ha most megnéznénk a Szentírást. Miután sokkoltalak titeket és felébredtetek, most szeretném, ha figyelnétek rám! Figyeljetek Isten igéjére és tegyetek fel magatoknak néhány kérdést! Mindenek előtt ilyet: ‘Menjetek be a szoros kapun, mert tágas az a kapu és széles az az út, amely a veszedelemre visz, és sokan vannak, akik azon járnak.’

Van egy szoros kapu. Tudjátok mi az oka annak, hogy déli-baptista vagyok? Mert a déli-baptisták – más felekezetekkel ellentétben – sosem felejtették el, hogy egyetlen kapu van, hogy egyetlen Isten van, és egyetlen közbenjáró van Isten és ember között, és az Jézus Krisztus. Nincs sok választási lehetőség, nem minden út vezet Rómába. A mi egyházunk mindig azt mondta az embereknek, amit Jézus mondott nekik: “Én vagyok az út, az igazság és az élet és senki sem mehet az Atyához, csakis én általam.” Dicsőség ezért Istennek, hogy egyetlen módja van annak, hogy az ember ezen a földön üdvösséget kapjon. Az csak Jézuson keresztül lehetséges. Nincs más mód. Meg kell értenetek, amit a Biblia mond, hogy “Mindnyájan vétkeztek és szűkölködnek Isten dicsősége nélkül.”  Fogalmatok sincs, mit jelent ez. Azt, hogy teljesen romlottnak és Isten gyűlölőknek születtünk. Sohasem kerestük Istent, és nem is jöttünk hozzá. Fellázadtunk ellene, és megszegtük az összes törvényét. Nem az a baj veled, hogy bűnt követtél el, hanem az a baj, hogy nem tettél semmi mást. A Biblia azt mondja a prófétáknál, hogy még a mi legjobb cselekedeteink is csupán szennyes rongyok Isten szemében. Éppen ezért tudjátok, hogy mit érdemlünk? Isten haragját. A Szent Isten gyűlöletét. Na, várj csak egy kicsit – mondod: Isten nem gyűlöl senkit, Isten a szeretet. Igen barátom, de meg kell értened valamit. Jézus Krisztus, a próféták és az apostolok a következőt tanították: Isten kegyelme nélkül, melyet ő a mi Urunkban, Jézus Krisztusban mutatott meg, semmi más nem maradna számodra, csak Isten rettenetes haragja. A lázadásod és a bűneid miatt. Mikor egyetemeken beszélek, mindig azzal érvelnek: De Isten nem gyűlölhet, mert Ő a szeretet. Tudjátok, hogy ha szeretem a gyerekeket, akkor gyűlölnöm kell az abortuszt. Ha szeretem azt, ami szent, akkor gyűlölnöm kell azt, ami szentségtelen. Isten egy szent Isten. Ez az, amit az amerikaiak elfelejtettek. Sok dolog, amit szeretsz cselekedni, azt Isten gyűlöli, tudtad ezt? Ébredésért imádkozol, elmész egy ifjúsági alkalomra, ahol szeretnéd, hogy Isten cselekedjen, de mielőtt oda mész olyan dolgokat nézel meg a TV-ben, amit Isten teljesen utál. Csodálkozol, miért nem jön a Szent Szellem, és miért kell hamis tüzet és hamis érzelmeket gerjesztenetek? Mert Isten nincs benne abban, amit tesztek. Isten egy Szent Isten. Csakis Isten Fiának a kereszten bekövetkezett halála által békülhetünk ki ezzel a Szent Istennel. Figyeljetek ide! Ha úgy vagytok itt, hogy üdvösségetek van, tudjátok meg, hogy nem azért van üdvösségetek, mert a rómaiak és a zsidók elutasították Jézust. Nem azért van üdvösségetek, mert töviskoronát tettek a fejére. Nem azért van üdvösségetek, mert dárdát szúrtak az oldalába, és még csak nem is azért, mert felszegezték a keresztre. Tudjátok, miért van üdvösségetek, ha üdvösségetek van? Azért mert, mikor Jézus Krisztus a kereszten függött, akkor Ő magára vette a bűneidet, Isten népének bűneit. Isten összes szörnyű haragja, amelynek rád kellett volna sújtania, az Ő egyetlen fiára sújtott. Valakinek ki kellett fizetnie a büntetést. Valakinek meg kellet halnia. Az Atya sújtott le az egyetlen Fiára. Az Ézsaiás 53.10. szerint “tetszett Istennek, hogy összezúzza Őt.”  Az emberek azt mondják, hogy a kereszt annak a jele, hogy milyen értékes az ember. Nem! Ez nem igaz! A kereszt annak a jele, hogy mennyire romlottak is vagyunk valójában. Hogy Isten egyszülött Fiának a halála kellett ahhoz, ez volt az egyetlen lehetőség, hogy megmeneküljünk az örök haláltól. Isten egyetlen Fia a saját apja haragját elszenvedve fizette ki az árat, és támadt fel a halálból, hogy hatalmasan megmentsen bennünket: ez a Jézus Krisztus EVANGÉLIUMA! Mit kell akkor tenned? Bemenni a szoros kapun. De hogyan tudom ezt megtenni? Jézus mondta: “Betelt az idő. Elközelített Isten országa”.

Mit kell tenned? A Márk evangéliuma elmondja nekünk “Térjetek meg és higgyetek az evangéliumban.” Azt mondod: “Paul testvér, én úgy kaptam üdvösséget, hogy egy ima által behívtam Jézust a szívembe.” Biztos vagyok benne, hogy megtetted ezt. De nem egy varázsige által jutsz üdvösségre, vagy úgy, hogy elismételsz néhány szót valaki után, hanem úgy kapsz üdvösséget, hogy megtértél a bűneidből és hittél. És nem csak a múltban tetted meg ezt, hanem folyamatosan ezt teszed mind a mai napig. Mikor Jézus ezt az igeverset mondta, hogy „Betelt az idő. Elközelített Isten országa”, nos úgy lehetne azt helyesen fordítani, hogy “töltsétek azzal a hátralévő életeteket, hogy megtértek a bűneitekből és hisztek énbennem.” A megtérés nem olyan, mint egy védőoltás, hogy elmondhatom, na ezt már kipipáltam. Én már megtértem, én már hittem. Az igazi kérdés kedves barátom az, hogy folyamatosan megtérsz-e a bűneidből? Folyamatosan hiszel-e? Mert, aki elkezdte bennetek a jó munkát, az be is fogja fejezi azt. Ő be fogja fejezni. Mi déli baptisták azt hirdetjük, hogy be kell menni ezen az egy – kizárólagos – kapun, aki Jézus Krisztus, viszont elfelejtettünk valami nagyon fontosat. Szeretném, ha most a pásztorok, az ifjúsági vezetők és mindenki idefigyelne …a szülők is. Elfelejtkeztünk egy – az evangéliumban lévő – nagyon fontos üzenetről. Ez pedig azt mondja, hogy nem csupán a kapu szoros, hanem az utána következő út is keskeny. Azt szoktuk tenni, hogy imában Jézushoz vezetjük az embereket, hogy azután az életük hátralévő részét pontosan úgy éljék, mint a világ. Ha nem hiszed, tudok mutatni statisztikákat, amik bizonyítják, hogy tévedsz. Megnézheted a Gallup -, a Barnen – és más közvélemény kutatásokat, ahol az amerikai Egyház állapotával kapcsolatban tesznek fel kérdéseket és összevetik azokkal, akik hitetlennek tartják magukat. Az eredmény: nincs különbség közöttük. Nos ez statisztika, ami független a vallási magyarázatoktól. Ez a statisztika. Egyik könyv a másik után jelenik meg, amelyben teológusok, filozófusok és szociológusok találgatják: Mi történt az Egyházzal? Azzal szembesülünk, hogy az abortusz éppen olyan gyakori az Egyházban, mint a világban. Ugyanolyan gyakori a válás az Egyházban, mint a világban. Te is tudod éppen úgy, ahogyan én, hogy vannak most itt is fiatalok, akik erkölcstelenségben élnek, és a mellet Istentiszteletre járnak. Tudjátok, hogy vannak fiatalok, akik drogoznak, és emellett járnak az ifjúsági csoportba. Tudjátok, hogy néztek és tesztek olyan dolgokat, melyet nem illene nézni és tenni egy keresztyénnek. Mégis úgy járnak emberek az ifjúsági csoportba, hogy azt hiszik minden rendben van velük, és azt hiszik üdvösségük van; és senki sem szól ehhez semmit, kivéve ezt az egyet: “testi keresztyének”. Valóban keresztyének, csak testiek. Ez a tanítás egy baptista, de nem déli baptista főiskolán hangzott el először néhány évtizeddel ezelőtt. Ez nem biblikus és a történelem sem igazolja. Drága barátom! Nem létezik olyan, hogy “testi keresztyén”, egyszerűen nem létezik. De várjon csak Paul testvér – mondod: Az 1 Korinthus 3. fejezetében Pál arról beszélt: “Nem testiek vagytok-e?” Nem! Bár Pál mondta ezt, de el kell az egész levelet olvasnotok ahhoz, hogy megértsétek, valójában mire is gondolt.

Látjátok fiatalok, az a baj velünk, hogy a keresztyénségünk nagy része keresztyén pólók hátára írt szólamokból áll. A keresztyénségünk nagy része dalszerzőktől származik, nem pedig a Bibliából. A legtöbb dolog, amit igaznak hiszünk, a kultúránkból fakad, nem pedig a Bibliából származik. A Biblia sehol sem tanítja, hogy valaki igazi keresztyén és közben folyamatosan testi módon, erkölcstelenül, egész életében bűnben élhetne. A Biblia ezzel szemben tanítja, hogy az igazi keresztyén egy új természetet kapott. Az igazi keresztyénnek olyan Atyja van, aki szereti, fegyelmezi, figyel és vigyáz rá.  A szívem szakad meg fiatalok, mert ti is éppen olyan jól tudjátok ezt, mint én. Ne csináljunk úgy, mintha nem tudnánk róla, ne takargassuk! Olyan sokan vannak, ti ismeritek őket, lehet, hogy egy vagy közülük, vagy legalábbis tudjátok, hogy az ifjúsági csoportodba járnak. Eljárnak az ifjúsági csoportba, mindenben részt vesznek, de a szívükben olyan gonoszok, amilyenek csak lehetnek. Nem különböznek a világtól, nincs bennük világosság. Mindazt, amit a világ cselekszik, azt ők is cselekszik. Mindez szerintük nem probléma; ez rendben van. Barátaim, ez nem keresztyénség! Az ilyen emberek nem a jutalmuk elvesztését kockáztatják, hanem a pokol fenyegeti őket. Mert nem ismerik Istent. Mit tanítunk? Mikor hallottad utoljára valakitől, hogy nem csak a mennybe vezető kapu szoros, hanem az út is keskeny? Jézus mondta, hogy az igazi keresztyéneket arról lehet megismerni, hogy a keskeny úton járnak. Tudjátok, honnan ismerni meg az igazi keresztyéneket Amerikában? Abból, hogy elmondtak egyszer egy imát. Nem megdöbbentő? Mit kérdeznek tőled, ha kételkedsz az üdvösségedben? Elmondtad már életedben a befogadó imát? Mit tanít a Biblia? Vizsgáljátok meg és próbáljátok meg magatokat az ige fényében, hogy hitben vagytok-e? Mert a keresztyének mások. Most arról beszélek, hogy a keresztyének nem követhetnek el bűnt? Nem! Mert János első leveléből tudhatjuk, hogy a keresztyének is követnek el bűnt: “Mert, ha valaki azt mondja, hogy nincsen benne bűn, az nem ismeri Istent, nem a világosságban jár.” Mi tehát a különbség? Hová akarok kilyukadni? Oda akarok kilyukadni, hogy …ha te egy valóban újjászületett keresztyén vagy, Istennek a gyermeke, akkor az igazság útján fogsz járni, ez lesz az életstílusod. Ha viszont le találnál lépni az igazság ösvényéről, akkor az Atya érted jön! Fegyelmezni fog, vissza fog irányítani az igazság ösvényére. Ha azt állítod, hogy átmentél a szoros kapun, de most mégis a széles úton járva éled az életed, éppen úgy, mint mindenki a középiskoládban, és éppen úgy, mint minden más ember, aki testi bűnöket követ el, akkor a Biblia szeretné felhívni a figyelmedet, hogy okod van félelemre és rettegésre, mert nem ismered Istent. Féltem azokat az embereket, akik egész életükben azt mondták másoknak, hogy üdvösségük van. Féltelek benneteket, ha ezt tettétek. Ne azt mondjátok az embereknek, hogy üdvösségük van, hanem azt mondjátok el nekik, hogyan üdvözülhetnek. Isten majd megmondja nekik, ha üdvösségük van. Elfelejtettük, hogy az üdvösség Isten természetfeletti munkája. Azok, akik valóban megtérnek és akiket a Szent Szellem ereje újjáteremt, azok új teremtések lesznek. A Biblia mondja: “Aki Krisztusban van, az új teremtés.”  A Szentírásban azt látjuk, hogy van egy szoros kapu és egy keskeny út. Menjünk a 15. vershez: “Óvakodjatok a hamis prófétáktól, akik juhoknak ruhájában jönnek hozzátok, de belül ragadozó farkasok.  Gyümölcseikről ismeritek fel őket.”

Egy bölcs ember mondott nekem régebben valamit, amit meg kell értenetek. Azt mondta: “Paul a legjobb barátod az, aki a legőszintébb hozzád.” Mi Amerikában annyira érzékenyek lettünk, hogy senki sem inthet meg bennünket. Senki sem mondhatja meg nekünk, hogy tévedtünk. A szolgálók és elöljárók bevették ezt a hazugságot. “Mi nem szeretnénk senkit megbántani, “Istent kereső barátok” akarunk lenni.”  Tudnod kell, hogy csak egyetlen kereső van, akit úgy hívnak, hogy Isten, és ha barátságos akarsz lenni valakivel a gyülekezetben, akkor Istennel kell barátságban lenned. Jobban kell, hogy érdekeljen Isten dicsősége, mint az emberek véleménye. Fel kell ismerned, hogy aki a legjobban szeret, az lesz a legőszintébb veled. A hamis próféták leginkább arról ismerhetők fel, hogy mindig azt mondják, amit hallani szeretnél. Sohasem teszik szóvá a hivalkodásodat. Szórakoztatni fognak. Elérik, hogy tapsolj és ugrálj örömödben. Jó érzéseket keltenek benned, és ez által megtévesztenek. Egy olyan keresztyénséget mutatnak be neked, amely a gyülekezetedet egy ’Jézus Vidámparkká’ változtatja. Annyira jól fogod érezni magad, hogy sosem kell olyan dolgokon gondolkoznod, hogy „Munkálkodik-e Isten az életemben? Növekszem-e a szentségben? Valóban újjászülettem? Figyeljetek rám! Ha mindenki azt hiszi ebben a városban, hogy üdvözülni fog, és mi tudjuk a Szentírásból, hogy ez nem igaz, mert a Biblia azt mondja, hogy csak kevesen mennek be, akkor honnan tudhatod, hogy neked van-e üdvösséged? Honnan tudhatod bizonyosan, hogy üdvösséged van? Csupán azért, mert valaki azt mondta neked? Mert elmondtál egyszer egy imát? Mert hittél? Jó! Hadd tegyek fel neked egy kérdést. Mi alapján állapítod meg, hogy hiszel? Mert mindenki azt mondja, hogy hisz?  Honnan tudod, hogy nem vagy te is egy közülük? Tudod, mit mond a Biblia? Honnan tudhatod meg, hogy van-e üdvösséged? Tudod, mit tanított a baptista teológia egészen 50 évvel ez előttig, hogy honnan tudhatod, hogy üdvösséged van? Onnan tudhatod, hogy üdvösséged van, hogy az életed egy folyamatos változáson megy keresztül és az egész életmódod Isten igazságának az ösvényén való járásról tesz bizonyságot. És ha letérsz erről az ösvényről engedetlenség miatt, ahogyan mi mindannyian megtesszük időnként, akkor Isten odajön hozzád és visszavisz az igazság ösvényére. A legnagyobb bizonyítékok egyike, hogy valóban újjászülettél, hogy Isten nem engedi, hogy úgy beszélj, ahogyan a tested beszélni szeretne. Isten nem engedni, hogy úgy járj, ahogyan a tested járni szeretne. Isten nem engedi, hogy úgy öltözködj, ahogy az érzéki világ és az érzéki egyház engedi, hogy öltözködj. Isten nem engedni, hogy úgy cselekedj, mint a világ, hogy úgy beszélj, mint a világ, olyan szagot árassz, mint a világ, olyan dolgokat hallgass, mint a világ. Isten valami mást fog cselekedni az életedben. Menjünk tovább a 16. vershez, ami azt mondja: “A gyümölcseikről ismeritek meg őket.” Honnan ismeritek meg a hamis prófétát? Tágabb értelemben nézve, honnan  tudhatod a Szentírásból, hogy valaki igazi keresztyén? A gyümölcseikről! A gyümölcseikről, drága barátaim! Nézd meg az életed. Nézd meg, hogyan jársz, hogyan beszélsz. Nézd meg a szíved indulatait. Ott van-e bennük Jézus valahol? Vagy Ő csupán valami kellék, amivel kiegészíted az életed? Valamilyen tevékenység, amit csupán szerdán és szombaton cselekszel? Valami okos elképzelés? Egyszóval csak valami kellék, vagy az életed lényege és értelme? És milyen gyümölcsöket teremsz? Úgy nézel ki, mint a világ, úgy cselekszel, mint a világ? Ugyanazokat az örömöket tapasztalod meg, mint amit a világ? Tudod szeretni a bűnt és élvezni azt? Tudod szeretni az engedetlenséget és élvezni azt? Ha igen, akkor nem ismered Istent. A gyümölcseikről ismered meg őket. Istennek van hatalma, hogy megváltoztasson. Képzeljük most el egy pillanatra, hogy Jézus tanítja ezt az igeszakaszt. Te is ott ülsz és hallgatod. Ő rád néz, és azt mondja: “Tövisek, tövisek. Vannak tövisek a fügefákon? Hát persze, hogy nincsenek Jézus – válaszolod; jóllehet nem vagy mezőgazdász, sem földművelő. Te ács vagy Jézus, és mégis tudod, és mindenki más is tudja, hogy nem lehet tövist találni a fügefán.” Jó, akkor hadd tegyek fel még egy kérdést: Találtok-e fügét – jó gyümölcsöt – tövises fákon? Dehogyis Jézus, ez teljesen elképzelhetetlen! Soha nem fogsz tövist találni fügefákon, sem pedig fügét a tövises fákon, Jézus! Aki ezt mondja, hogy ez lehetséges, az, biztos lehetsz benne, hogy vagy egy őrült vagy pedig hazug. Erre Jézus azt válaszolja neked:  “Nos! Vajon azok, akik az én tanítványaimnak mondják magukat és közben rossz gyümölcsöt teremnek, nem lehetne elmondani rájuk, hogy vagy hazudnak vagy elment az eszük, hogy ilyeneket állítanak?

Engedjétek meg, hogy még tovább menjek. Képzeljük el, hogy ma késve érkezem ide és felrohanok a pódiumra, és az elöljárók mind mérgesek rám: “Paul testvér, hát ennyire becsülöd azt a lehetőséget, hogy itt beszélhetsz, hogy elkésel?” Én meg azt mondom: Testvérek, bocsássatok meg nekem: Miért? Mert idefelé jövet a kocsimmal az úton, durrdefektet kaptam. Kiszálltam, hogy kicseréljem a kereket, és amikor kicseréltem a kereket, elejtettem a szerszámot és elfelejtkezve, hogy országúton vagyok kifutottam az útra és felkaptam a szerszámot. Felvettem és felálltam az út közepén, és ott volt egy 30-tonnás kamion 10 méterre előttem, ami 120 mérföld/óra sebességgel jött felém, átgázolt rajtam és ezért késtem. Csak két logikus magyarázat van, bár senki sem tanul logikát manapság. Csak két logikus következtetést lehet levonni: Az első, hogy hazug vagyok, vagy a másik, hogy őrült vagyok. Azt mondanátok: De Paul testvér, ez teljesen lehetetlen! Teljesen lehetetlen, hogy összetalálkozz egy hatalmas kamionnal és semmi nyomát nem látjuk rajtad. Én pedig azt kérdezem tőletek: Mi a nagyobb? Egy kamion vagy Isten? Hogyan lehet az, hogy olyan sok ember vallja, hogy találkozott Jézus Krisztussal és nem látható rajtuk maradandó változás? Engedjétek meg, hogy néhány elgondolkoztató dolgot mondjak nektek. Tudjátok, hogy az igazat mondom nektek. Hányszor kötelezed el magad újra és újra az Úrnak? Hányszor történik meg a fiatalokkal, hogy elmennek egy ilyen konferenciára és fellelkesednek, majd visszamennek a gyülekezetbe, és az egész nem tart tovább másfél hétnél. Azt mondják, hogy Isten nagyszerű megmozdulása volt.  Nem! Nem volt az. Ha nem volt tartós, akkor nem Isten nagyszerű megmozdulása volt. Csak egy érzés volt. Sok minden lehetett, de nem Isten nagyszerű megmozdulása. Munkálkodott Isten az életedben? Munkálkodik-e most Isten az életedben? “Gyümölcseikről ismeritek meg őket. Gyümölcseikről ismeritek meg őket.”  Most menjünk a 19. vershez:  “Minden fa amelyik nem terem jó gyümölcsöt kivágattatik és a tűzre vettetik”. Tehát a gyümölcseikről ismeritek meg őket. Figyeljek ide! Tudnotok kell valamit a zsidó irodalomról. Amikor te és én hangsúlyozni akarunk valamit, akkor felemeljük a hangunkat, az írásban pedig vastagabb vagy nagy betűket használunk. Azonban egy zsidónál ez másként van. Mikor hangsúlyozni akar valamit, akkor azt újra és újra megismétli. Ezért van pld. az, hogy ilyen zsidó párhuzamosságokat találtok a Példabeszédek könyvében: “A  gonosznak ne legyen élete a földön. A gonosz vesszen el.” Ugyanazt mondja kétszer egymás után, csak kicsit más formában, hogy így tegye hangsúlyosabbá a mondanivalót. Jézus is ezt teszi itt; újra meg újra: “Gyümölcseikről ismeritek meg őket. Gyümölcseikről ismeritek meg őket.” Arról az ösvényről fogjátok megismerni őket, amelyen járnak. “A gyümölcseikről ismeritek meg őket. Gyümölcseikről ismeritek meg őket”, és azt mondja, hogy “amelyik fa nem terem jó gyümölcsöt, az kivágattatik és tűzre vettetik.” Miről beszél itt? Drága barátom! Ő a Mindenható Isten ítéletéről beszél, ami egy napon rázúdul majd erre a világra, ami egy napon talán rád is le fog súlytani. Ó, drága barátom! Nem láthatok bele a szívedbe, még a saját szívem is olyan könnyen megtéveszt engem, de van Valaki, akit nem tudsz becsapni. Van Valaki, akit nem téveszt meg a mai keresztyén kultúra sem. Ő tudja, hogy a gyümölcseikről ismeritek meg őket és a 21. versben továbbmegy és azt mondja: “Nem mindenki, aki azt mondja nékem Uram, Uram fog bemenni a menny királyságába, csak aki cselekszi az én Atyám akaratát.” Tudjátok mennyit ér a megvallásotok, hogy hisztek Jézus Krisztusban? Az ég világon semmit. Bizony így van. Elolvastad ezt az igeszakaszt? Akkor tanulmányozd át! “Nem mindenki, aki hozzám jön, és azt mondja nekem: Uram, Uram”. Nem mindenki, aki vallja: “Uram, Uram” megy be a mennyek országába. Sok ember van, aki Urának fogja vallani Jézust és mégsem fog bemenni a mennyek országába. Drága, kedves gyermekem: Egyike vagy ezeknek az embereknek? “Uram, Uram.” Most menjünk vissza ismét a zsidó irodalomhoz. Azt mondta: “Uram, Uram”, nem csupán “Uram”. Azt mondta: “Uram, Uram”. Mit jelent ez? Az, aki ezt mondja, az nem csak úgy hirtelen ráébredt: “Jaj, jön az ítélet, jobb, ha Uramnak vallom őt”. Ez egy olyan ember, aki folyamatosan hirdeti más emberek előtt, hogy Jézus Krisztus Úr. Úgy jár-kel, hogy azt mondogatja: Uram. Uram. Úgy táncol és énekel a zenészek előtt, hogy Uram, Uram. De Jézus azt mondja, távozz tőlem, sohasem ismertelek téged. Tudod, Billy Graham, aki az egyik legkedvesebb és legszeretetreméltóbb ember, mondta egyszer, hogy szerinte a legnagyobb része azoknak, akik Bibliában hívő gyülekezetekbe járnak, a pokolra fognak menni. Azt mondta, hogy boldog lenne, ha azoknak, akik hitvallást tettek az evangelizációs alkalmain, az 5%-a valóban üdvösséget nyert. Nigériában jártam tavaly, ahol meglátogattam egy anyát, akinek a fia a gyülekezetünkbe járt és mártírhalált halt. A muszlimok ölték meg. Észak Nigériában, ha valaki megvallja Jézus Krisztust, arról elég biztosan tudhatod, hogy az igazi. Miért? Mert az életükbe kerülhet ez a hitvallás. De Amerikában? Ó, gondoljatok bele mit veszíthettek! Gondolkozzatok és vizsgáljátok meg az ige fényében, hogy ismeritek-e az Urat? Mert nem mindenki, aki azt mondja neki: Uram, Uram megy be a mennyek országába. De miről beszél itt? Figyeld meg, mit mond! “Nem mindenki, aki ezt mondja nékem: Uram, Uram megy be a mennyek országába, hanem csak az, aki cselekszi a mennyei Atyám akaratát”. Mi a jele tehát annak, hogy valaki igazi keresztyén lett? Bárcsak újra elkezdenénk tanítani ezt! Mi történt a teológiánkkal? Mi történt a hitelveinkkel? Mi történt a tanításunkkal? Kidobtuk az ablakon. Senki sem akar hit-igazságokat tanulni többé. Csak dalokat hallgatni és a keresztyén pólók hátára írt szövegeket olvasni. Mi történt az igazsággal? Az igazság azt mondja neked: A bizonyíték arra, hogy bizonyosságod legyen abban, hogy valóban újjászületett keresztyén vagy az, hogy az életmódod olyan, hogy az Atya akaratát cselekszed. Te a cselekedetekről beszélsz – mondod. Nem! Nem arról beszélek. A hit bizonyítékáról beszélek. Arról, hogy az, hogy hívőnek vallod magad, egyáltalán nem bizonyítja, hogy újjászülettél, mert ebben a teremben mindenki, sőt az egész ország hívőnek tartja magát. A közvélemény kutatások szerint az amerikai lakosság 70%-a üdvösséget nyert, újjászületett keresztyénnek vallja magát. A legistentelenebb ország vagyunk a földön. Naponta 4 000 magzatot ölünk meg, de Istennek hála 70%-unk újjászületett. Honnan tudod, hogy a hited nem hamis? Abból az életformából, hogy az Atya akarata foglalkoztat, az a vágyad, hogy az Atya akaratát cselekedd, és amikor nem engedelmeskedsz az Atya akaratának, akkor jön a Szent Szellem és megfedd téged. Vagy Isten igéjéhez irányít egy testvéren keresztül, és Isten újra visszavezet téged az Ő ösvényére. Ha igazi keresztyén vagy, nem tudsz elmenekülni előle. Engedjétek meg, hogy mondjak egy példát: Mondjuk, én vagyok a pásztorod, te pedig 14 éves vagy. Hajnali egykor jövök haza az igehirdetésből, és meglátlak ott kinn a parkban, vagy egy sarokban egy társasággal olyan dolgokat cselekedve, amilyeneket nem illene. A gyülekezetünk tagja vagy, ezért azt mondom, szállj be a kocsiba és hazaviszlek az apádhoz. Nem rád haragudnék, hanem az apádra. Azt mondanám neki: Uram, maga egy nemtörődöm apa, mert megengedi, hogy a fia ilyen körülmények között legyen.  Szeretném, ha tudnád: Isten nem egy gondatlan apa! Ha jól elvagy a bűneiddel, ha szeretni tudod a világot és a világ dolgait, ha mindig csak a világ dolgaival tudod elfoglalni magad és azzal, hogy ezeket csinálod hős vagy a világi emberek szemében, ha úgy akarsz kinézni és azt akarod tenni, amit ők, ha ugyanazzal töltöd az idődet, mint ők ….Ó, drága barátaim! Halljátok meg, amit mondok nektek! Nagy az esélye, hogy nem ismered Istent és nem vagy az Övé. Most végezetül menjünk a 22. vershez: “Sokan mondják majd nekem ama napon Uram, Uram, nem a Te nevedben prófétáltunk és nem a Te nevedben űztünk ki démonokat és nem a Te nevedben vittünk véghez sok csodát? Akkor vallást teszek róluk: sohasem ismertelek titeket.”

Azt mondjátok, a legfontosabb dolog ezen a földön, hogy valaki megismerje Jézus Krisztust. Ez nem igaz. Az a legfontosabb, hogy Jézus Krisztus ismerjen téged! Nem fognak holnap beengedni a Fehér Házba csak azért, mert belépek a kapun és mindenkinek elújságolom, hogy ismerem George Bush-t. De be fognak engedni, ha maga George Bush jön ki és azt mondja: “én ismerem Paul Washert.” Mondhatod azt, hogy ismered Jézust, de az én kérdésem feléd az, hogy Jézus ismer-e téged? Ismer Jézus téged? Figyeljétek meg, hogyan írja le az elveszett embert itt. Azt mondja: “Távozzatok tőlem, ti gonosztevők (akik törvénytelenséget cselekedtek)”. A görögben az ‘anomia’ egy negatív cselekedet. Az ‘a’ szó jelentése: “nem” (valaminek a tagadása, hiánya), a ‘nomos’ szó jelentése pedig: “törvény”. Az ‘anomia’ jelentése tehát: “törvény nélkül/ellenében”. Ez a következőt jelenti. Engedjétek meg, hogy egy pontos fordítást adjak erre: “Távozzatok tőlem…Figyeljetek rám! Ha tehetném megölelhetnélek titeket, miközben ilyet mondok? Figyeljetek rám! Ő azt mondja: Távozzatok tőlem, akik azt valljátok, hogy az én tanítványaim vagytok és Úrnak neveztek, de közben úgy éltek, mintha sosem adtam volna nektek törvényt (Isten igéjét), aminek engedelmeskedni kell. Az előbb jellemeztem az észak-amerikai keresztyénség nagy többségét. Ha bárki a törvényről kezd el beszélni, ha bárki bibliai alapelvekről kezd el beszélni, hogy mit illik cselekedni és mit nem, hogy hogyan kell élni és hogyan nem, mindenki elkezd “törvénykezés”-t kiabálni. Jézus azt mondja: Távozzatok tőlem, akik Úrnak neveztek engem, pedig úgy éltek mintha sosem adtam volna nektek törvényt. De a mai amerikai keresztyénség, huss, benn van kapun – dicsőség Istennek, de utána úgy él, mint bárki más a világon, és ez szerintük rendben van: „csupán az a baj, hogy “testi” vagy, de talán egy nap visszajössz.” Tudod mi a következménye a rossz evangelizációnknak?  A gyerekek óriási tömegei “nyernek üdvösséget” szünidőben szervezett Biblia-táborokban, de amikor 15 évesek lesznek, elmennek a világba és a többségük úgy él, mint a démonok. És mikor elérkeznek a harminc éves korhoz, akkor visszatérnek és újra odaszánják az életüket. Talán ekkor végre üdvösségre jutnak. Mert srácok, többről van szó, mint azt mondani valakinek, hogy “üdvösséged van, mert elismered Úrnak Jézust”. A Sátán is elismeri Úrnak Jézust. A változás folyamata jellemzi az életed?

Jézus ezután továbbmegy és kétféle emberről és kétféle alapról kezd el beszélni. Tudjátok, hogyan értelmezik ezt a kortárs szolgálók? Fontos tanulmányozni a teológiát és a történelmet. A kortárs értelmezése ennek a kőszikláról és a homokról szóló szakasznak valahogy így hangzik: Ha keresztyén vagy, akkor a kősziklára kell építeni az életed, mert ha homokra építed az életed, akkor boldogtalan keresztyén leszel és rosszra fordul az életed. Jézus nem erről beszélt! A történelem is Őt igazolja. Tudjátok, miről szól ez az igeszakasz? A következőről. Két út van: a keskeny út és a széles út. Te melyiken jársz? Kétféle fa van: a jó fa, ami jó gyümölcsöt terem, ez a mennybe megy, és a rossz fa, amelyről látható, hogy rossz, mert rossz gyümölcsöt terem, ez a pokolba megy. Ezt kivágják és a tűzre vetik. Vannak olyanok, akik Úrnak vallják Jézust, és a mennyei Atya akaratát cselekszik és vannak olyanok is, akik Úrnak vallják Jézust, és mégse cselekszik a mennyei Atya akaratát és ezért a pokolra mennek. Nem a cselekedeteik hiányoztak, hanem a hitük hiányzott, és ezt támasztja alá az a tény, hogy nem voltak cselekedeteik sem. Majd így folytatja; nem két keresztyénről van itt szó, akik különböző alapra építik a házukat, hanem újra csak itt vagyunk: van egy üdvösséget nyert ember és van egy elveszett ember. Az elveszett ember hallja Isten beszédét, de nem fektet le semmilyen alapot. Egyáltalán nem láthatod az életén, hogy az Isten igéje formálná, építené és fenntartaná azt. Hány ember van a déli baptista gyülekezetekben függetlenül a nagy létszámtól, amiket mondani szoktunk, ha csak ezt a szakaszt vesszük, és ehhez hasonlítjuk az embereket, és megkérdezzük: Isten igéjére építed a házasságodat? Isten igéje alapján neveled a gyermekeidet? Isten igéje alapján kezeled a pénzügyeidet? Isten igéje alapján határolod el magadat a világ dolgaitól? Vajon hányan tudnának erre igennel felelni? Nem egyik sem,  de én vallom, hogy Jézus a Megmentőm, ahogy a gyermektanítóm megmondta. Ahogy egy ismerősöm Lenor Grravenhill, hazamenetele előtt mondta: “Sok baptista gyülekezet van, ahol csak egyszer prédikálok.” Én is csak egyszer szoktam prédikálni sok, ehhez hasonló helyen. Kiállhattam volna ma elétek egy olyan beszéddel, ami elbűvölt volna benneteket. Olyan dolgokat prédikálva, amely felemel titeket és körbelebegtet ezen a termen. Mondhattam volna történeteket, amelyek megnevettetnek, és történetetek nagymamákról és kutyákról, amik megsirattattak volna benneteket, de sokkal jobban szeretlek ennél titeket. Tudom, mert az Isten igéje igaz, hogy vannak itt olyanok, akik azt hiszik, hogy üdvösségük van, pedig nincs üdvösségük. Nincsen. Tudom, hogy vannak itt olyanok, akik körülnéznek, és azt mondják magukban: “Én üdvözülök. Miért? Nem vagyok rosszabb, mint a többiek az ifiben.” Miért gondolod, hogy az ifid üdvözülni fog? “Olyan vagyok, mint a szüleim, vagy a gyülimbeli felnőttek, elöljárók vagy a pásztor”. Mit számít az? Nem ők ítélnek majd meg az utolsó napon. Azt kérdezem tőletek gyerekek….hisz a gyermekeim lehetnétek… Imádkozom, hogy egy napon, mikor felnő a kisfiam, akkor egy ilyen helyen álljon elé egy prédikátor és mondja meg neki: Ezt nem folytathatod! Menjünk csak vissza, mit mond Isten igéje erről! Hogyan áll meg az életed ez előtt a megemésztő tűz előtt, amely az Isten szentsége. Azon az utolsó napon te kicsi lány, te drága fiatalember vajon igaznak bizonyul a hitvallásod? Üdvözülni fogsz? Mondhatja valaki: “Azt hiszem, van üdvösségem.” Tudjátok, hogy “Van egy út, ami jónak látszik az ember szemei előtt, azonban a halálra vezet.”  De érzem a szívemben, hogy üdvösségem van. Hadd kérdezzem meg, hogy olvastad-e már, hogy “csalárdabb a szív mindennél, kicsoda ismerheti azt?” Nem kellene inkább a Szentírás bizonyságtételére alapozni? Tudom, hogy üdvösségem van, mert az anyukám, az apukám, a pásztorom és mindenki azt mondta, hogy üdvösségem van. Én meg azt mondom neked: Mi az, amit Isten igéje mond? Olyan sokszor beszélünk arról, hogy legyünk radikális keresztyének. Nem azok a radikális keresztyének, akik ugrálnak a koncerteken. Nem azok a radikális keresztyének, akik keresztyén pólót hordanak. A radikális keresztyének azok, akik megtermik a Szent Szellem gyümölcsét. Radikális keresztyének azok, akik tisztelik és becsülik a szüleiket, még akkor is ha úgy érzik, hogy a szüleiknek nincs igazuk. Radikális keresztyének azok, akik ….. ide figyeljetek, ezen fel fogtok háborodni! Lányokhoz és fiúkhoz is beszélek. Azok a radikális keresztyének, akik nem öltöznek érzékien, hogy mutogassák a testüket. Ha az öltözeted az arcodat emeli ki, akkor az tetszik Istennek. Ha az öltözeted azonban a testedet teszi hangsúlyossá, akkor az érzéki és Isten utálja azt.  Mindenki prófétálni akar, de senki sem akarja hallgatni. Én a keresztyénségről beszélek. Az életemet az őserdőben töltöttem fázva a végtelen hegyek között, és láttam embereket meghalni. Egy kisfiút, Andrew Maiment – az egyik emberemet – egy muszlim öt lövéssel hasba lőtte és otthagyta az út mellett, csak azért mert azt kiáltotta: Nagyon félek, de nem tagadom meg Jézus Krisztust! Kérlek! Ne ölj meg, de nem tagadom meg Őt! És egy vértócsában halt meg. Ti radikális keresztyéneknek nevezitek magatokat, mert felvesztek egy pólót! Mert elmentek egy konferenciára. Én a szentségről beszélek. Istenfélelemről beszélek. Tudjátok, mi történne, ha Isten megmozdulna ezen a helyen? Mindannyian bűnbánatra jutnátok, én magam is bűnbánatra jutnék a Szent Szellem által. Földre esnénk és sírnánk azon, hogy olyan dolgokat néztünk, amiket Isten utál. Mert olyan dolgokat viselünk, amiket Isten utál, mert úgy nézünk ki, úgy viselkedünk, úgy bűzlünk, mint a világ. Mert pont ugyanazokat a dolgokat tesszük és észre sem vesszük, mert nem ismerjük Isten igéjét. Bár hangoztatjuk, hogy a Szentírás Isten csalhatatlan beszéde, helyette mégis csak hasonlatokat, anekdotákat és kis meséket hallgatunk. Ő, bárcsak ráfújna Isten erre a helyre, hogy elforduljunk a bűneinktől, hogy felhagyjunk azokkal a dolgokkal, amik nem tetszenek Istennek és Hozzá futnánk, Benne gyönyörködnénk és Őt szeretnénk. Ó, bárcsak felnevelne Isten misszionáriusokat! Én nem azt kívánom nektek, amiket a szüleitek kívánnak nektek. Ők anyagi biztonságot, biztosítást, szép otthont, kocsikat és megbecsülést kívánnak nektek. Én ugyanazt kívánom nektek, amit a saját fiamnak is kívánok, hogy egy napon ragadja meg Jézus Krisztus zászlaját, és tűzze ki egy dombra, ahová még soha senki előtte nem tűzött ki zászlót, és kiáltsa, hogy Jézus Krisztus az Úr. Még akkor is, ha ez a fiam életébe fog kerülni. Ó, hogyha betölti a 18-at és azt fogja mondani, amit én is mondtam fiatalemberként: Elmegyek a hegyekbe, elmegyek az őserdőbe, és azt mondják majd neki: Nem mehetsz oda, elment az eszed? Ott háború van. Meg fogsz halni. Én akkor odamegyek hozzá, és mikor ott áll felpakolva, útra készen, imádkozni fogok érte és azt mondom neki: Menj! Menj! Isten legyen veled! És ha meghalsz fiam, akkor találkozunk odaát, és tisztelni foglak a halálodért. Szent Isten! Imádkozzunk. Ó, Isten!  Nem érdekel, hogy mit szólnak hozzá. Nem érdekel, hogy mit gondolnak az emberek. Akarom, hogy téged tiszteljenek. Akarom, hogy ezek a fiatalok üdvözüljenek. Akarom, hogy azok, akik üdvözülnek, ne az őket körülvevő kulturális keresztyénségre nézzenek, amit Te gyűlölsz és kiköpsz a szádból, hanem Isten beszédére nézzenek, és azt mondják: Én Jézust fogom követni!  Ó, Istenem! Imádkozom az ifjúsági szolgálókért, a pásztorokért és imádkozom, hogy töltsd be őket a bölcsesség, a szeretet, a bátorság és a megkülönböztetés szellemével. Édes Istenem! Bármi legyen is az ára, könyörgöm, emelj fel misszionáriusokat. Nem tudok máshogy nézni ezekre a gyerekekre, mint a saját kisfiamra. Ó, Istenem! Bárcsak megmentenéd a fiamat, és felemelnéd őt, és elküldenéd a csata legveszélyesebb helyére. Ó, Istenem! Emelj fel misszionáriusokat itt! Emelj fel misszionáriusokat! Emelj fel prédikátorokat, pásztorokat, tanítókat és evangélistákat, akik ismerik Isten igéjét! Ó, Istenem! Munkálkodjál ezen a helyen! Kérlek, munkálkodj ezen a helyen, drága Istenem! Kérlek! Kérlek. Kérlek. Kérlek.

Most mindenki hajtsa meg a fejét! Ha van itt ma este bárki, aki azt mondja: “Paul testvér, hazugságban élek. Keresztyénnek vallom magam, de szeretem a világot. Úgy nézek ki és úgy bűzlök, mint a világ és utálom magam ezért. Paul testvér! Úgy belefáradtam abba a keresztyénségbe, amiben most élek. Rosszul vagyok tőle. Egyszerűen felfordul tőle a gyomrom. Szeretném, ha üdvösségem lenne. Szeretném, hogy megmentett legyek…..”

Szeretném, ha most felállnátok. Szeretnélek előre hívni benneteket, akik felálltatok. Le fogok menni hozzátok, szeretnék találkozni veletek és szeretnék beszélgetni veletek. Most leülhettek, köszönöm.  Most azokhoz szeretnék szólni, akik keresztyénnek vallják magukat. Jézus Krisztus dicsőségére éled az életed? Keresed az igében, hogy hogyan is kell élned? Teljes szívemmel imádkozom, mert két dolog van, ami megmentheti az Egyházat Amerikában. Az első: az igehirdetésünk teljes megreformálása a prédikálásunkban, és Isten beszédének tanulmányozásában; a másik: egy félelmetes és rettenetes üldöztetés. Csak ez mentheti meg az Egyházat Amerikában. Imádkozom, hogy térjetek vissza az igéhez. Figyelj ide fiatalember! Na, jó – mondod – hogyan kellene élnem a szüleimmel egy háztartásban? Keresd meg az igében, és tedd azt! Hogyan kellene öltözködnöm? Keresd meg az igében és engedelmeskedj annak. Hogyan kellene beszélnem? Mit kellene hallgatnom? Rendelj alá minden gondolatot, szót és tettet Jézus Krisztusnak! Most nem foglak megkérni benneteket, hogy álljatok fel, mert nagyon belefáradtam már abba, hogy előre jönnek az emberek, hogy olyan elkötelezettségeket tegyenek, ami nem tart tovább két percnél. Nem azért vagyok itt, hogy megírhassam a folyóiratomban, hogy egy megszámlálhatatlan sokaság jött előre. Azt szeretném, hogy ha hazamentek teljes szívetekkel Jézus Krisztusnak éljetek. Ha szükséged van tanácsra, akkor szólj: Paul testvér! Szeretnék, szeretnék Jézus Krisztusnak élni, de nem tudom hogyan. Nem tudom hogyan. A következő percben fogunk tenni egy meghívást és szeretném, ha kijönnél. Nem azért, hogy elkötelezettségi megvallást tegyél. Ha szeretnéd elkötelezni magad valamire, azt megteheted ott a helyeden. Ha szükséges, hogy elmondd valakinek, akkor menj oda a pásztorodhoz. Menj és mondd el az ifjúsági vezetődnek. Tudod, miből fogod megtudni, hogy tartós lesz-e az elkötelezettséged? Onnan, hogy tényleg tartós lesz. Ebből fogod megtudni, hogy Istentől van. Hadd mondjak valamit mindenkinek, aki itt van most. Ha hoztál egy döntést, hogy Jézust Krisztust fogod követni, ha hoztál egy döntést, hogy megtérsz, lehet, hogy csak két napig tart az egész, de jó, ha tudod, hogy ha igaz volt, akkor az nem múlik el. Ha azonban néhány hét után visszatérsz a világba, és ugyanúgy éled az életed, mint a világ, ugyanúgy cselekszel, mint a világ, akarom, hogy tudd meg: Nem kaptál semmit ezen a hétvégén. Csak érzéseket éltél át, semmi többet. Ha valóban kaptál valamit az Úrtól – szeretném, ha tudnád – az tartós lesz. Még, ha megpróbálnál elszökni előle, akkor sem leszel képes megtenni. Nem fog sikerülni. Annyira szeretlek benneteket. Annyira szeretlek benneteket. Kérlek, mindannyian álljunk fel. Ha szeretnél beszélgetni arról a döntésről, amit meghoztál, mert nem világos, szeretném, ha előre jönnétek és én lemegyek hozzátok. Közületek azok, akik felálltak …..ott többen is voltak, akik azt mondják, hogy szükségem van rá, hogy megismerjem Jézus Krisztust. Szeretném, ha idejönnétek most. Szeretnék találkozni veletek, ide hátramenni veletek más segítőkkel együtt, és beszélgetni veletek. Szeretnék mondani valamit nektek. Ez nem 5-10 perces foglalkozás. Ha egész éjszakára való mondanivalótok van, mi itt leszünk. Így áll hozzá minden itteni segítő is. Egész éjszaka itt lesznek, ha szükséges, egész éjszaka. Isten szeret titeket. Isten szeret titeket. Hadd imádkozzam értetek. Drága Istenem! Kérlek! Uram, olyan sok minden történt az elmúlt éjszaka. Uram, nem tudom, mennyi volt igaz belőle, de láttam embereket sírni az elmúlt éjszaka. Láttam embereket, hogy próbálnak elkötelezettséget tenni, és hiszem, hogy sok minden, ami az elmúlt éjszaka történt Tőled van. Láttam ma reggel, Atyám, egy fiatalembert, ahogyan prédikált és elmondta a bizonyságtételét és láttam a Szent Szellem valódi munkálkodását. Nem tudom, hogy a döntésekből mennyi volt igazi, de valóságos dolgok történtek. Imádkozom most Atyám! Nem tudom mennyi volt igazi. Azt csak az idő fogja megmutatni. Ó, drága Istenem! Kérlek, kérlek! Munkálkodj! Jézus nevében.

Ámen.

A feliratozott videót teljes terjedelemben a következő helyen tekintheted meg: Paul Washer Shocking Message (Hungarian) 1/6 - YouTube (http://www.youtube.com/watch?v=MNr-dHGgFw4)

Posted on 2012-06-07   Szerző: Sandor

Elhangzott: Amerikai keresztyén fiatalok 2002 évi konferenciáján

(az üzenet annyira sokkolta a hallgatókat, hogy az igehirdetőt többször nem hívták meg)

Eredeti forrás: http://www.heartcrymissionary.com | www.sermonaudio.com/gcc

Magyar nyelven PDF formátumban letölthető itt: http://keskenyut.files.wordpress.com/2012/06/sokkolo-uzenet-p-washer.pdf (http://keskenyut.files.wordpress.com/2012/06/sokkolo-uzenet-p-washer.pdf)

http://keskenyut.wordpress.com/2012/06/07/felrazo-uzenet-paul-washer-7/ (http://keskenyut.wordpress.com/2012/06/07/felrazo-uzenet-paul-washer-7/)
Cím: Re:Paul Washer ü videok és írások
Írta: Kálmán - 2013. Szeptember 01. - 11:25:12
 O0
Cím: Re:Paul Washer ü videok és írások
Írta: Zoltan - 2013. Szeptember 01. - 12:20:36
A házasság célja – Paul Washer


„Légy hű mindhalálig és néked adom az élet koronáját”   Jel. 3.10.

Nagyszerű újra itt lenni. A házasság témáját fogjuk tanulmányozni. Hányan vannak itt házasok? Te vagy az egyetlen, aki nem nős? (Csak úgy mellékesen. Ha valakit érdekel, itt ül az első sorban. Nem különösebben szép ember, de láthatóan nem sokat eszik)

Lapozzunk a Rómaiakhoz írt levél 8. fejezetének 28. verséhez.

„Tudjuk pedig, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra van, mint akik az Ő végzése szerint hivatalosak”

Ez a legvigasztalóbb és legerősítőbb kijelentés a hívő életünkben. Isten teljes egészében mindent a gyermekei javára tesz. Fel kell azonban tenni a kérdést: Mi van a javukra? A karizmatikus mozgalom a következőket igyekszik elhitetni velünk: Isten mindent megtesz azért, hogy meggazdagodjunk. Mindent megtesz, hogy egészségesek legyünk. Úgy alakít mindent, hogy ne kelljen szenvednünk. De mi Isten végérvényes terve az életünkre?

A 29. versben ez áll:

„Mert akiket eleve ismert, eleve el is rendelte, hogy azok az ő Fia ábrázatához hasonlatosak legyenek, hogy ő legyen elsőszülött sok atyafi között.”

Isten elsődleges terve velünk kapcsolatban az, hogy minden helyzetet felhasználjon arra, hogy az Ő Fia képmására formáljon bennünket.  Ez a legmagasabb cél, amit Isten cselekedni akar. Ez a mindenekfelett álló legnagyobb cél.  A kérdés viszont az, hogy a te célod is ez? Ez a legnagyobb vágyad? Ez-e a legnagyobb vágy az életedben, hogy Krisztus képmására formálódj?

Kész vagy mindent elfogadni, ami téged Isten akaratán keresztül Jézushoz hasonlóvá tesz? Hadd mondjak egy példát: Éppen nagy fájdalmaim vannak. Fájdalom az egész életem, mert mind a két csípőmbe protézist ültettek be. A csuklómba is egy csomó fémet építettek be. Ha a repülőtéren átmegyek a vizsgáló berendezésen, az mindig jelez és a vámosok át kell, hogy kutassanak. A nyaki gerinc csigolyámon is vannak kinövések, amik nyomják a gerincvelőt. Néha ordítani szeretnék. Mi is a cél? Az, hogy hogyan lehetek boldog? Ennek is az a célja, hogy Krisztus hasonlatosságára formáljon engem. Boldog lehetek, hogy ez is Krisztushoz hasonlóvá formál engem? Nekünk ugyanaz kell, hogy legyen a célunk, mint Istennek.

„Szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te Királyságod és legyen meg a Te akaratod.”

Ez kb. így működik: A legnagyobb vágyunk Isten dicsősége és Isten Királyságának a növekedés kell, hogy legyen. Ezért a hozzáállásunknak a következőnek kell lenni: Atyám, ha Te felmagasztaltatol és a Te Országod növekedéséhez hozzá tudok járulni az által, hogy anyagilag megáldasz, akkor kérlek, hogy áldj meg. Ha azonban a szegénység által tudsz olyanná tenni, mint Krisztus és a Te nevednek dicsőséget szerezni és építeni a Te Királyságodat, akkor legyek szegény. Atyám, ha a Te nevednek akkor tudsz tisztességet szerezni és engem Krisztushoz hasonlóvá tenni, ha meggyógyítod az én testemet, akkor kérlek gyógyíts meg. Ha azonban ezen a betegségen keresztül, több tisztességet szerzel magadnak és a Te Királyságodat tudod építeni, és engem Krisztushoz hasonlóvá alakítani, akkor kérlek hadd maradjak beteg. Ezer év múlva nem lesznek már fájdalmaink. Krisztushoz való hasonlatosság azonban egy örökkévaló érték. Egyetértesz ezzel? Remélem. Mert ugyanezt kell a te életedről elmondani. Ha az elsődleges célod az, hogy Krisztushoz hasonlóvá válj, akkor minden, amit eszel, annak értelme van és az életedben mindent örömmel tudsz fogadni. Ha nem így gondolkodnék, akkor az tönkretenne engem. Hányan értik, miről beszélek?

Talán azt kérdezed, hogy jó-jó, de mi köze ennek a házassághoz?

A házasság teljes egészében erről szól.

Mert mi is valójában a házasság célja?

Az, hogy átformálódjunk Krisztus képmására.

Ez a házasság célja.

Sokan vannak köztetek, akik csak úgy elszenvedik a házasságot. Azt mondod, hogy te és a feleséged egyáltalán nem illetek egymáshoz. Te teljesen más vagy, mint ő és a feleséged nem felel meg az elvárásaidnak. Te meg az övének nem. Azon töprengsz vajon az igazival házasodtál-e össze? Mert ez a házasság egyszerűen nem az, amire számítottál. Az a probléma, hogy hamis elképzelésed van a házasságról. A te házasságról alkotott elképzelésed Hollywoodból, a TV-ből és a mesékből származik és nem a Szentírásból. Megfigyeltétek már ezeket a társkereső szolgáltatásokat, ahová betelefonálsz és megismerhetsz egy olyan valakit, mint amilyen te vagy és találkozhatsz vele. Mi is történik ott valójában? Tudjátok, hogy mi ott a cél? „Találhatsz valakit, aki illik hozzád” Találhatsz valakit, aki olyan, mit te. Találhatsz valakit, aki ugyanazt szereti, mint te. Te szereted a pizzát, és ő is a pizzát szereti. Van macskád, és neki is vannak macskái. Találhatsz valakit, aki olyan, mint te. Ez azonban nem Isten akarata. Isten nagyon ritkán ad olyan társat, aki olyan, mint te. Miért van ez így? Azért, mert Isten utál téged? Mert azt akarja, hogy a te életed szörnyű legyen? Nem, hanem mert Neki egy magasabb célja van. Az Úr sokszor két olyan embert akar összeilleszteni, akik teljesen különbözőek és még csak nem is engedi, hogy ez kiderüljön, mielőtt összeházasodnak. Ez majdnem olyan, mintha a szemeid be lennének kötve. Miután megházasodtál, leveszi a kendőt a szemedről. És így kiáltasz fel: Mit tettem?! Isten azonban azt akarja, hogy olyan légy, mint Jézus Krisztus. Milyen különleges dolgokat csinál Jézus Krisztus? Mik azok a dolgok, amikről énekelünk? Az Ő kegyelméről, az Ő irgalmáról és az Ő feltétel nélküli szeretetéről. Valami nagyon fontos van ebben. Szeretnél olyan lenni, mint Jézus? Akkor kegyelmesnek és irgalmasnak kell lenned, és tele kell lenned feltétel nélküli szeretettel. Ezzel a három dologgal azonban van egy kis gond. Az irgalom az, amikor valakinek nem azt adod, amit valójában megérdemelne. Valaki rosszul bánik veled és annak ellenére jóval viszonzod azt. A kegyelem az, amikor valakinek olyan valamit adsz, amit ő nem érdemelt ki. A feltétel nélküli szeretet az, amikor akkor is szeretsz valakit, ha ő nem felel meg minden elvárásodnak. Most a férfiakról fogok beszélni, de ez ugyanúgy érvényes a nőkre is. Mielőtt megházasodnál, van egy kép a gondolataidban arról, hogy milyen nőt szeretnél. Egy tökéletes nőt. Te erre gondolsz, de van egy probléma. Ha létezne tökéletes nő, akkor az nem hozzád menne feleségül. Van egy elképzelésünk arról, hogy hogyan nézzen ki egy tökéletes nő, és van néhány tulajdonság, amihez feltétlenül ragaszkodunk. Mi azonban ennek ellenére egy olyan nőt veszünk feleségül, aki nem felel meg minden elvárásunknak. Legtöbbször pontosan azoknak az elvárásoknak nem felel meg, amik nekünk a legfontosabbak. Mit tesz Isten? Ez az egyetlen mód arra, hogy tanulj meg feltétel nélkül szeretni. Ehhez egy olyan nőt kell elvenni feleségül, aki nem felel meg minden elvárásodnak. Ugyanezt mondhatjuk a férjedre is. Ő sem felel meg minden elképzelésednek. Legtöbbször pont azoknak a feltételeknek nem felel meg, amik neked a legfontosabbak. Isten azonban pontosan ezt felhasználva tanít téged a feltétel nélküli szeretetre. A legcsodálatosabb Istenben az, hogy Ő nem azt adja, amit megérdemelnénk. Mi a poklot érdemeltük ki, Ő mégsem azt adja. A másik csodálatos dolog, hogy olyan dolgokat ad nekünk, amiket nem érdemeltünk ki. Mi sem Őt, sem a Mennyet nem érdemeltük ki. Ennek ellenére mégis nekünk adta Krisztust. Isten annak ellenére szeret minket, hogy nem felelünk meg a feltételeknek. Akartok olyan lenni, mint Isten? Akartok „Isten-utánzók” lenni? Akartok olyan lenni, mint Jézus? Akkor nekem és nektek meg kell tanulnunk hasonlóan cselekedni. Házasságot kötünk, hogy megtanuljunk szeretni egy olyan személyt, aki nem felel meg minden elvárásunknak. Ők is házasságot kötnek velünk, pedig mi sem felelünk meg az ő elvárásaiknak. Ez azért van, hogy ők is tanuljanak meg Krisztushoz hasonlóvá válni. A legtöbb ember, aki házassági problémájával jön hozzám, azt mondja: „Már nem szeretem őt. Nem felel meg az elvárásaimnak.” Csak ránézek erre a férfira és azt mondom neki: „Tarts bűnbánatot! Bánd meg a magadnak- valóságot. Bánd meg az önközpontúságot. Mert őt nem csak akkor kell szeretned, ha megfelel az elvárásaidnak. Nem csak azért kell szeretned őt, mert romantikus gondolatai vannak. Neked azért kell szeretned őt, mert egyességet kötöttél Istennel, és mert olyan akarsz lenni, mint Krisztus.” Közelítsük meg ezt a dolgot egy másik szemszögből. Egy nagyon nehéz személlyel vagy házasságban. Úgy tűnik, hogy mindenben akadályoz téged. Esetleg az Urat sem akarja szolgálni. Esetleg boldogtalanná teszi az életed. Erre azt mondod, hogy hibát követtél el és el akarsz válni. Ennek a szenvedésnek semmi értelme nincs. Tévedsz! Minden azért történik így, hogy átformálódj Krisztus képmására. Azt kell eldöntened, hogy mi a legfontosabb számodra? Egy mesébe illő házasság, vagy, hogy Krisztushoz hasonlóvá válj. Egy másik dolog a házassággal és Isten szuverenitásával kapcsolatban, amit szeretném, ha megértenétek. A házasság egy elhívás. Én prédikálásra vagyok elhívva. Úgy hiszem, ha abbahagynám a prédikálást, Isten haragját vonnám magamra. Ez egy megváltozhatatlan és áthághatatlan elhívás. A házasságom is ilyen. A házasságom alapja a következő: Isten elhívott arra, hogy letegyem az életem az Ő lányáért, függetlenül attól, hogy mit kapok viszonzásként, vagy megfelel-e az elvárásaimnak vagy nem. Isten hívott el erre! Én engedelmes vagyok Istennek és mivel erre hívott el, ezért semmi kifogásom nem lehet, hogy ne szeressem őt. Ha azonban az én házasságom a feleségem tulajdonságain alapszik és ő csalódást okoz nekem, akkor lehetnek kifogásaim. Ő nem az a nő, akit akartam, ezért elhagyom. Nem felelt meg az elvárásaimnak, ezért én sem felelek meg az övének. Nem tisztel, ezért én sem tisztelem őt. Ha az én házasságom az ő viselkedésére épül, akkor én sosem lehetek Krisztushoz hasonló. Ha azonban a házasságom Isten megváltozhatatlan elhívásán alapszik, akkor nekem úgy kell viselkednem az életemben, mint ahogyan Krisztus viselkedne. Sokan közületek azt gondolják, hogy a házasság egy nagyon sivár és szomorú dolog. Itt lent a testvérünk már zsákban és hamuban tart bűnbánatot és már nem is akar megházasodni. De én nem azt mondtam, hogy ez a házasság tartalma, hanem azt, hogy ez az alapja. Szeretem a feleségem. Nagyon szép feleségem van. Szeretem a házasságom, de ezek egyik sem az alap. Ha a feleségem külseje holnap egy szörnyű baleset miatt megváltozna, akkor sem hagynám el, mert a mi kapcsolatunk nem arra épül, hogy ő hogyan néz ki; Isten örök elhívására és parancsára épül. Ha a feleségem külseje holnap egy szörnyű baleset miatt megváltozna és a szolgálatom nagy részét azért nem tudnám elvégezni, mert róla kell gondoskodnom, akkor az életemnek még mindig van értelme. Ebben az esetben az a feladatom, hogy gondoskodjak róla, mert ő nem tud gondoskodni magáról. Most azt kérded, hogy mi lesz a szolgálatommal? Nem a szolgálatom az elsődleges cél. Az elsődleges célom az, hogy Isten akaratát cselekedjem és Krisztus képmására formálódjak át; függetlenül attól, hogy a feleségem hogyan néz ki. Ha a feleségem egy kedves, csodálatos kis személy lenne, akkor Halleluja! De ha úgy viselkedne, mint egy haragos, megkeseredett asszony, akkor sem hagynám el. Nem fogok sírni azért, mert az életemnek semmi értelme nincs. Rá fogok jönni, hogy Isten ezt is felhasználja arra, hogy még jobban Krisztusra hasonlítsak. Ez az én házasságom alapja. Hadd beszéljek most a férfiakhoz. Van egy lányom. Ő a legszebb lány a világon. Ha valaki megpróbálna fájdalmat okozni neki, akkor megölném. (Néha nagyon Ó-szövetségi tudok lenni.) A teher-autómmal ütném el és közben Halleluját énekelnék, és aztán bűnbánatot tartanék a temetésén. Szeretem a lányom, és ha azt akarod, hogy a barátod legyek, akkor légy kedves a lányommal. Ha azonban azt akarod, hogy a rémálmoddá váljak, akkor bánj rosszul a lányommal. Ennyire szeretem őt. Kedves Testvérek Krisztusban. Ha házasok vagytok egy keresztyén nővel, akkor Isten egyik lányával vagytok házasok. A legrosszabb, amit tehettek, hogy rosszul bánjatok ezzel a nővel (rámutat egy jelenlévő nőre).  Ha elrontottad a szolgálatod, Isten irgalmas lesz hozzád. Ha nem minden nap tanulmányozod a Bibliát, Isten irgalmas lesz hozzád. Ha azonban az Ő lányát megsebzed, akkor van mitől félned. Leginkább a férfiakhoz szólok, mert övék a vezető szerep a házasságban és ezért nagymértékben meghatározzák a házasság minőségét. Lapozzunk az Efézusi levél 5. fejezet 21-23. verséhez:

„Engedelmesek legyetek egymásnak Isten félelmében. Ti asszonyok a ti saját férjeteknek engedelmesek legyetek, mint az Úrnak. Mert a férj feje a feleségének, mint a Krisztus is feje az egyháznak, és ugyanő megtartója a testnek.”

A Biblia világosan tanít arról, hogy a férj a feleség feje. Sok asszony nem akarja ezt tudomásul venni. Nekem mindegy, de ebben nincs igazuk. A Biblia pontosan azt tanítja, hogy a feleség feje a férj. Most néhány férj veri a mellét, mint egy gorilla és azt mondja: Hallod asszony? Én vagyok a te fejed! Én vagyok a király. Itt azonban nem erről van szó. Mi nem úgy vagyunk feje az asszonynak, mint Cézár a Római Birodalomnak. Úgy vagyunk a feje a családnak, mint Krisztus a gyülekezetnek. Jézus a halála előtt még a tanítványok lábát is megmosta. Ő szolgált és az életét adta a gyülekezetért. Amikor a feleség és a család fejéről beszélünk, akkor valami másról van szó, mint azt sokan gondolják. A Szentírás azt mondja, hogy vezessem a feleségem és a feleségnek pedig, hogy tisztelje a férje vezetését. Mit jelent az, hogy a feleségemet vezetem? Ha egy feleség a férjére néz és egy maga-szerető férjet lát, aki mindent a saját érdekében tesz és a vezetői szerepét a saját érdekében használja fel, akkor a feleség egy haragos, keserű asszonnyá fog válni. Ha azonban a férjére néz, és azt látja, hogy a férje Istennek való engedelmességre rendelte alá magát és mindent, amit tesz Isten dicsőségére, a Királyság növekedése érdekében mindent a felesége és a gyermekei javára teszi, akkor az ilyen feleségnek sokkal könnyebb a férjét tisztelni és engedelmeskedni neki. Szeretnék röviden a vezetésről és ennek jelentéséről beszélni. A vezetés nem azt jelenti, hogy úr vagyok a feleségem felett, egy utasítgató diktátor, hanem azt jelenti, hogy bibliai „hatalmam” van felette. Hadd mondjak erre egy példát. El kell például döntenem, hogy elköltözzünk-e egy nagyon távoli helyre? Vagy valamilyen más nagy döntés előtt állok. Mint családfő, egyedül hozom meg a döntést? Nem! Imádkozom érte és megbeszélem a feleségemmel. Imádkozunk ezért közösen, és amikor egy akaraton vagyunk, akkor meghozzuk a döntést. Tételezzük fel, hogy beszélgetek róla a feleségemmel és imádkozunk is ezért, de nem vagyunk egy akaraton. Ekkor nekem, mint családfőnek meg kell, hogy hozzam a döntést? Nem. Ha a feleségem nem egyezik bele, akkor ez számomra piros lámpát jelent. Ezért addig fogunk beszélgetni róla és imádkozni, amíg meg nem egyezünk. De mi van, ha egy ponton még mindig nem vagyunk egy akaraton és a döntést muszáj meghozni? Akkor az én kínos felelősségem meghozni a döntést és az ő felelőssége pedig azt tiszteletben tartani. Ha nekem lesz igazam, nem mehetek oda és mondhatom azt neki: „Látod én megmondtam”. Ha azonban később kiderül, hogy nem jól döntöttem ő sem teheti meg ugyanazt. Dönteni kell, döntést kell, hogy hozzak. Látjátok, hogy milyen nehéz felelősség ez? Ha vezetem a családom és rosszul döntök, akkor Isten trónja előtt felelnem kell ezért. Ezért a feleségem imádkozik értem és együtt érez velem, mert tudja, hogy Isten trónja előtt elszámolással tartozom ezért. Tudja, hogy a férjének egy nehéz felelőssége van. A másik dolog, amit meg akarok jegyezni: ha rosszul döntök, akkor kárt okozhatok vele az egész családnak. Egy olyan férj, aki nem szellemi ember, mert az ő elméjét nem újította meg Isten igéje alapján, hogy Isten akaratában járjon, akkor ő egy veszélyforrás a családjára nézve. Peruban van az Amazonas. Ez a folyó nagyon hosszú és nagyon veszélyes. A keresztyének a következőt mondják egy nem szellemi férfiről. Egy nem szellemi férfi olyan, mint egy részeg ember, aki nagy sebességgel száguld egy motorcsónakkal éjjel az Amazonason, és a családja a hátsó ülésen ül. Mindnyájukat megölheti. Ezért azok, akik randevúznak, nem helyes dolgot tesznek. Először is, mert randevúval kezdeni egy kapcsolatot nem biblikus dolog. Másodszor, mert nem váltatok szellemi férfiakká és nem tudjátok a nőt biblikusan vezetni. Mivel nem vagy szellemi ember, ezért neked és a barátnődnek is elég sok problémája van. Sok mindent tettetek, amit nem lett volna szabad. Ez komoly dolog. Szóval, mint férj, vezetnem kell: együttérzéssel, anélkül, hogy önközpontú lennék. Figyeld csak meg, hogy mit mond a Biblia az Efézus 5.24-ben. Férjek! Szeressétek a feleségeteket. Ez egy parancs. Most pedig megtanuljuk, hogyan teljesítsük ezt a parancsot. Úgy szeressük a felségünket, mint ahogy Krisztus szereti az egyházat önmagát adva érte.  Hogyan vezessem tehát a feleségem? Szeretetben. Milyen szeretetben? Krisztusi szeretetben. Hogyan nyilvánul ez meg? Jézus az életét adta az egyházért. Ezért az én feladatom is az, hogy letegyem az életemet a feleségemért. Figyeljétek meg. A Biblia sehol sem mondja azt, hogy az életemet a szolgálatomért kell letennem. A Biblia azt mondja, hogy az életemet a feleségemért tegyem le. Figyeld meg, hogy a Biblia sehol sem mondja, hogy az életemet a gyerekeimért tegyem le. Azt viszont mondja, hogy a feleségemért tegyem le. Mint férjnek a feleségem kell, hogy legyen a legfontosabb személy a világon. Most hallgassatok ide: a feleségem fontosabb, mint a gyerekeim. Hallottátok már, hogy az asszonyok azt mondják: „Nincs semmi más olyan erős szeretet, mint az anyai szeretet”. Ez azonban nem biblikus. Ráírhatod az Anyák napi képeslapra, de nem biblikus. Mondok most valamit, ami sokakat felingerel. Nem azért mondom, hogy bosszantsalak benneteket, de néhányan mérgesek lesztek. Hallgassatok végig, mielőtt bármit is mondanátok rám. Tudjátok, miért mondja sok asszony, hogy semmi sem hasonlítható az anyai szeretethez? Jól figyelj! Azért, mert mint a paraziták, úgy éltek (uralkodtak) a gyermekeiken. Mondtam, hogy mérgesek lesztek. Most engedjétek meg, hogy megmagyarázzam, mi az oka ennek. A legtöbb férj nem teszi le az életét a feleségéért és nem szolgálnak a felségük felé, mert meg sem próbálják a feleségük elvárásait betölteni. Ezért a feleség mindazt a szeretetet, együttérzést, támaszt, amire szüksége van és a férjének kellene betölteni, a gyermekeitől várja el. A gyengédséget, amit a férjétől kellene megkapnia, a gyermekeiben keresi. A bensőséges viszonyt, amit a férjétől kellene elvárnia, a gyermekeitől várja el. Van azonban egy probléma. A gyerekek nem elég erősek ahhoz, hogy ezt megadhassák egy anya számára. Férjek! Nektek a Biblia szerint a feleségetek kell, hogy a legfontosabb személy legyen az életetekben. Hadd mutassak egy másik képet, ami még jobban fel fog benneteket zaklatni. Tételezzük fel, hogy a feleségemmel és a három gyermekemmel egy csónakban vagyunk. A családban én tudok egyedül úszni. Süllyed a csónak és a családom tagjai elkezdenek fuldokolni. Én csak egy valakit tudok megmenteni. A feleségemet fogom megmenteni. Gondolkozz el ezen. Lehet, hogy azt mondod, hogy én a gyermekeimet fogom megmenteni. Nem. Én a feleségemet mentem meg. A legboldogabb gyerekeim vannak, akiket valaha is láttál az életben. Tudod miért? Mert látják, hogy apu mennyire szereti anyut, és hogy apu sohasem hagyja el őt. Ők látják, hogy apu és anyu szeretik egymást és azt mondják: a mi házunk biztonságos. Nekünk nem kell aggódnunk. A gyerekeket manapság kirabolják az utcán. Az iskolák veszélyesek. Ha nem veszélyesek, akkor tele vannak perverz dolgokkal. A kormányok a világon mindenhol bizonytalanok. Sehol sincs biztonság. Sok gyülekezet úgy gondolja manapság, hogy nem fontos biblikusnak lenni. A gyerekeknek azonban kell egy hely, ahová mehetnek, ahol tudják, hogy biztonságban és védelem alatt vannak. Ha a gyerekek látják, hogy az apjuk és az anyjuk úgy szeretik egymást, mint ahogyan az a Bibliában le van írva, akkor azok a gyerekek nagyon boldogok lesznek. A gyerekeknek nem az lesz az érzésük, hogy az apjuk és/vagy anyjuk elvárásait kell betölteniük. Mert az apa és az anya betöltik az elvárásaikat egymás felé.  Az a parancs, hogy tegyem le az életemet a felségemért. Most már nem veri a férjed a mellét, és mint asszony ott ülsz, és azt mondod: „Ugye megmondtam, ugye megmondtam”, hogy nem bántál velem helyesen. Ezt követően tehát, mint férjnek mindent meg kell tenned, amit akarok, mert Paul testvér ezt mondta.  Mi is lenne a gyermekeimmel, ha mindent megadnék nekik, amit csak akarnak? Mi lenne velem, ha Isten mindent megadna nekem, amit csak szeretnék. Nem azért teszem le az életemet a feleségemért, hogy minden kis dolgot megkapjon tőlem, amit csak szeretne. Ugyanabból az okból teszem le az életemet neki, amiért Jézus is letette. Figyeljétek meg, hogy a 26. vers azt mondja, „hogy megszentelje őt, megtisztítván a víznek fürdőjével az ige által”. A férjek arra vannak elhívva, hogy Jézust utánozzák és példaképeik legyenek a feleségeiknek. El vagyunk hívva arra, hogy vezessük a feleségeinket. Isten igéjének a vizével kell megelégíteni őket úgy, hogy ők is Jézus képmására hasonlítsanak. Férfiak! Hadd tegyek fel nektek egy kérdést. Mennyi időt szántok a feleségeitek szellemi szükségének betöltésére? Ez nem a pásztor feladata, hanem a tiétek. Üdvösséget nyert a feleséged? Van öröme az Úrban? Növekszik a Krisztusban? Egyre inkább az Ő képére formálódik? Hadd tegyem még hozzá, hogy sokan közületek a következő gondolatra jutnak: „Így helyes, ha ennek a konferenciának vége, hazamegyünk és Biblia-tanulmányozást fogunk folytatni”. Naponta három órát prédikálsz a feleségednek.  Mindig ugyanazt a szöveget: „Én vagyok a fej. Az asszonyoknak alá kell rendelniük magukat a férjüknek.” Nem erről beszélek. Arról beszélek, hogy Jézus Krisztust tükrözd vissza az életeddel. A közös ige-tanulmányozás olyan kell, hogy legyen, mint testvérek között a Krisztusban. Kedves Charo – így hívják a feleségem, de nekem ő többet jelent ennél. Ő az én testvérem a Krisztusban. Az életünkkel és szavainkkal kell, hogy egymást építsük, hogy Isten dolgaiban növekedhessünk. Azt mondod: „Ember! Ez aztán kemény munka”! Igen! Így van, de ez az, amire el vagy hívva. Van egy csomó ember, aki összevissza futkos, és az egyházat akarják megreformálni, rendbe hozni a dolgokat és megnyerni a világot, de kevesen vannak, akik biblikus módon meg is teszik azokat a dolgokat, amiket Isten ránk bízott. A keresztyén élet az egyszerű engedelmességgel kezdődik. Most szeretném, ha ti férjek valamit megjegyeznétek. Figyeljetek ide! Ha már néhány éve házasok vagytok, és nem tetszik a feleségetek, valószínű, hogy ez a ti hibátok. Asszonyok! Ez nem ment fel benneteket. Ha a férjetek rátok néz, és ezt mondja: „Nem vagy jó feleség”, akkor ne mondd azt: „Ez a te hibád”. Ugyanez a parancsolat, hogy szeresd és tiszteld a férjedet, ugyanis rád is vonatkozik, még akkor is, ha ezt nem érdemli meg. Figyeljétek meg a 27. verset. Miért akarja Jézus az Egyházat megszentelni?

„Hogy majd Önmaga elébe állítsa dicsőségben (az egyházat), úgy hogy azon ne legyen szeplő, vagy sömörgőzés, vagy valami afféle; hanem hogy legyen szent és feddhetetlen.”

Szóval Jézus munkálkodik az Egyházon, hogy széppé tegye azt, hogy tetsszen neki. Neked ugyanúgy példaképnek kell lenned a feleséged felé, és táplálnod és szeretned kell őt, hogy minél jobban hasonlítson Krisztusra. Ha feddhetetlen férfi vagy, ez azt jelenti, hogy a feleséged jobban fog tetszeni neked. Nézzünk meg más dolgokat is. Menjünk vissza a 23-as vershez, ahol azt látjuk, hogy Jézus nemcsak az Egyház feje, hanem a test megmentője is. Természetesen Jézus az egyetlen megmentője a feleségednek, de egy bizonyos értelemben, mint férjnek, neked is van egy megmentői szolgálatod. Ha ránézek a feleségedre, meg tudom mondani, hogy milyen férj vagy. Láttál már olyan asszonyokat, akik úgy néznek ki, mint a virágok, de a házasságot követően egyre jobban elhervadnak? Évről évre egyre kevesebb élet, szín és vidámság látható az arcán. Minden álma és öröme, ami kislányként megvolt, rájön, hogy semmi sem válik valóra és ezt mondja: „Hát ilyen az élet”.

Néha nehéz az élet, de nem ez a minta.

Ilyen asszonyt látva biztos lehetsz benne, hogy a férje nem úgy gondoskodik róla, ahogyan kellene. Néha azonban látsz olyan nőket is, akik a házasság után teljesen kinyílnak, mint a virág. Egyszerűen égnek/lángolnak. Ennek egyik oka a férje szolgálata.

Szeretnék megosztani veletek egy kedves történetet, ami Afrikában történt. Egy apának volt egy szépnek egyáltalán nem mondható lánya. Ebben a törzsben az volt a szokás, ha egy férfi meg akart házasodni, akkor meg kellett vásárolnia a menyasszonyt. A legnagyobb ár, amit egy menyasszonyért adtak, 8 tehén volt. Ha te 8 tehenet érő nő vagy, akkor tényleg vagy valaki. Szóval ennek az embernek volt egy szépnek egyáltalán nem mondható lánya. Abban reménykedett, hogy esetleg egy tyúkot vagy egy kecskét, vagy egy hörcsögöt vagy bármi mást esetleg kap érte. Tényleg ezt gondolta az apa. Egy nap egy fiatalember állt meg a bejárat előtt és így szólt: „El akarom venni a lányát”. Az apa meglepetésében azt mondta: „Nem hiszem el!” Az apa nem is akarta megkérdezni tőle, hogy mennyit fizet érte, csak vigye el. Aztán mégiscsak megkérdezte: „Mennyit adnál érte?” Erre a fiú azt felelte: „8 tehenet adok érte”. A faluban mindenhol erről beszélték, hogy még ilyet nem hallottak. „Miért adsz 8 tehenet érte?” A fiú így felelt. „Mert mindig is 8 tehenet érő nőre vágytam”. Tudom ez vicces, de tudjátok, hogy mi olyan szép ebben a történetben? Az, hogy végül is ebből a nőből egy 8 tehenet érő asszony lett. Végeredményben a legszebb nő lett a faluban. Látjátok, hogy mire tanít ez a történet? Férjek! Figyeljetek ide: A feleséged egy szörnyű világban él. A nőkről olyan képek jelennek meg a képeslapokban és a TV-ben, ami nem felel meg a valóságnak. A feleséged sokszor ezekhez a női képekhez hasonlítja magát, de nem hasonlít rájuk. A világ azt mondja, hogy neki szupermodellnek, romantikusnak kell lennie, aki ráadásul szenvedélyes is. Mi férjek itt ülünk és természetesnek vesszük ezt, ő pedig egyre jobban hervadozik. Látod, milyen szörnyű ez? Sokszor kérdezik az emberek, hogy miért nem jön a nagy ébredés? Nézzetek a bűneitekre! Figyeljétek meg, hogy hogyan bánunk a feleségeinkkel. Sok férfi azt gondolja, hogy ő jó férj. „Ellátom a feleségem étellel, ruhával, van lakása”. Köszönöm ’ősember’. Tényleg azt hiszed, hogy csak ennyi az egész? Ennyi lenne csak a feladatod? Figyeljetek ide! Elmondom, mit jelent férfinek lenni. Ha nem tetszik, akkor elmehetsz, és lehetsz valami más, de nem sok lehetőséged van. Mint férfi korán kelsz és keményen dolgozol és utána hazamész; és akkor kezdődik a feladatod. Akkor a feleséged, meg a gyerekeid elvárásainak kell megfelelned és utána mehetsz az ágyba, és másnap ismét korán kell kelned. Ezt teszed újra és újra, hogy biblikus férj legyél. A családod nem túlórázás a munkában. A feleséged nem azért van, hogy téged szolgáljon. Te vagy azért, hogy áldás legyél a számukra, és amikor majd a sok munkától elfáradt testedet végül eltemetik, mosoly kell, hogy legyen az arcodon.

Nálunk otthon van egy szabály. Miközben én dolgozom, a gyermekeink a feleségem felügyelete alá vannak rendelve. Reggel korán kelek, hogy délután 5-kor otthon lehessek. A szabály az, hogy ha hazamegyek a nap hátralévő részében a gyerekek feletti felelősséget én veszem át. Együtt játszunk, együtt tanulmányozzuk a Bibliát. Megfürdetem a két fiamat, ágyba viszem őket és imádkozom értük. Ekkor ér véget a munkám a gyerekekkel és ezt követően jön a feleségem. Tudod, hogy mire van szüksége egy nőnek? Hogy valaki meghallgassa őt. Valaki, aki mellette ül, hogy beszélgessen vele. Rájöttem, hogy egy asszony mindenről beszél, ha a férje meghallgatja. Legbelül nagyon hamar magányossá válhat. A Biblia erről egy nagyon fontos dolgot mond. 29. vers: „Mert senki nem utálja a saját testét, hanem táplálja és gondozza, mint Krisztus az Egyházat. Szóval, nekünk férjeknek az a feladatunk, hogy gondozzuk és ápoljuk a feleségünket. A gondoskodásról már beszéltünk. A feleség ki kell, hogy viruljon az életünk és szolgálatunk ideje alatt. De ápolnunk is kell őket. Emlékszel még rá, amikor a feleségeddel először találkoztál? Elment melletted és olyan volt, mintha egy teherautó ütött volna el. A szíved elkezdett verni és elkezdtél izzadni. Majd megkérdezted, hogy meghívhatod-e őt valahová? Olyan úriember voltál. Kinyitottad az ajtót, és ha egy pocsolya volt ott, akkor belefeküdtél és hagytad, hogy a hátadon menjen keresztül. Minden érte történt. Miután elvetted feleségül, csak áll az ajtónál, te meg nézel rá: „Mi a baj”. Ő meg mondja: „Hát az ajtó”. „Nem, az autót nem rég javítottam meg és működik az ajtó”. Tudom, hogy van itt néhány fiatal és ezért óvatos akarok lenni. Amit eddig mondtam azzal feldühítettem a nőket, de most a férfiakat dühösítem fel és azután felülök a repülőre. Sok férfinál a szex előtt van az egyetlen alkalom, amikor átöleli vagy megcsókolja a feleségét. Ez az egyetlen alkalom és ettől egy nő annyira olcsónak érzi magát. Mikor volt utoljára, hogy átölelted a feleséged egyszerűen azért, hogy a karjaidban tartsad. Egyszerűen azért, hogy kifejezd felé, mennyire értékeled? Fáj ez neked? Tudom, hogy a tudósok sok pénzt költöttek már arra, hogy kikutassák milyen is egy nő, mert a nő nem olyan, mint egy férfi. Egyáltalán nem, és személy szerint én örülök ennek. Sokszor nem is tudjuk, hogy mennyire megsértjük őket. Mikor volt utoljára, hogy csak úgy egyszerűen megfogtad a kezét? Vagy egyszerűen csak nézegetted a kezét? Mikor volt utoljára, hogy csak úgy nézegetted az arcát és figyelted őt? Tudtára szoktad adni, hogy mennyire szereted? A keresztyén élet nagyon csodálatos is lehet. Kimutatod a feleséged iránt érzett odaadásodat a gyerekeid előtt? Nem az intimitásról beszélek, hanem a vonzódásról. Férjek! A fiaitok abból tanulják meg, hogy hogyan kell egy nőt szeretni, amit tőled látnak. Apák, van azonban itt még valami félelmetes dolog. A lányod nem fog keresni magának egy olyan férjet, aki értékesebb nálad. Ha egy lány egy olyan apát lát állandóan, aki egyszerűen csak úgy elvan, és nem mutatja ki a vonzódását a felesége iránt és nem szereti őt, és nem fejezi ki, mennyire értékeli őt, akkor a lányod azt fogja mondani: „Ilyenek a férfiak, és a házasság is csak ilyen” és egy sokkal sekélyesebb, silányabb férfit fog választani magának, mint amit Isten tartogatott a számára. Olyan sok szeretettel és szenvedéllyel szeresd a feleséged, hogy ezt lássa meg a lányod. És ha majd a sok csúnya és értéktelen fiú közül jönne valaki, hogy elvigye a lányodat, akkor a lányod csak ránézne, és azt mondaná: „Tűnj el az életemből” – így cselekedne, mert a feleségem is így cselekszik, mikor dühös. „Te egy kisfiú vagy, akinek gőze sincs, hogy milyen egy férfi és nem tudsz úgy szeretni, mint egy férfi. Mert az apám, szereti az anyukám, értékeli őt. Az anyukám egy kincs az apukám számára. Apukám kinyitja az ajtót anyukámnak. Te meg csak idejössz a csúnya képeddel és azt mondod, hogy szeretsz engem? Jobb, ha távozol.” Látjátok?

Tudom elszaladt az idő és még nem is beszéltünk az apa felelősségéről, hogy hogyan tanítsa a gyermekeit. Sokan mondják most közületek: „Hála Istennek, hogy befejeztem.” Látjátok, azt állítjuk, hogy biblikusak vagyunk, mert pár dolgot teszünk, de Isten azt akarja, hogy az egész életünket az Ő parancsolataihoz igazítsuk. Ezek nem törvényi rendeletek. Ez Isten bölcsessége, hogy megáldja az életünket.

Imádkozzunk!

Atyám arra kérlek, hogy használd fel ezeket a dolgokat a Te néped életében, hogy a házasságaink visszatükrözzék Jézus Krisztust és az Ő Egyháza iránti szeretetét.

Jézus nevében.

Ámen.

Posted on 2013-08-31   
 Sandor

Paul Washer 2008. július 29-én Hollandiában

„The purpose of Marriage” címen elhangzott prédikációjának

magyar, írásos változata

Eredeti forrás: The Purpose of Marriage (Paul Washer w/ Dutch) - YouTube (http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=4MVdoiw1NTk#t=161)

PDF formában letölthető itt: http://keskenyut.files.wordpress.com/2013/08/a-hc3a1zassc3a1g-cc3a9lja-paul-washer.pdf (http://keskenyut.files.wordpress.com/2013/08/a-hc3a1zassc3a1g-cc3a9lja-paul-washer.pdf)

http://keskenyut.wordpress.com/2013/08/31/a-hazassag-celja-paul-washer/ (http://keskenyut.wordpress.com/2013/08/31/a-hazassag-celja-paul-washer/)
Cím: Re:Paul Washer ü videok és írások
Írta: Zoltan - 2013. Szeptember 01. - 12:24:37
Az együttjárásról a Biblia mércéje szerint – Paul Washer


Mit jelent szeretni valakit?

Ki vagy mi formálta a jellemedet?

Észrevettétek, hogy az Efézusi levél 6. része egy ígéretet tartalmaz azoknak a gyermekeknek, akik engedelmeskednek?

„Hogy jól legyen dolgod, és hosszú ideig élj a földön.”

Régen, mikor egyetemista voltam, hajléktalanokkal foglalkoztam, és egy darabig még együtt is éltem velük. Egyik nap a barátommal, sok hajléktalannal beszélgettünk, és egy kérdést tettünk fel nekik: Milyen volt a kapcsolatod a szüleiddel?

A legtöbben – szinte mindegyik – azt mondta: „Meglehetősen lázadtam ellenük”

Ha már a legalapvetőbb felsőbbség ellen is lázadsz, akkor majd nem esik nehezedre, hogy egyéb más felsőbbség ellen is lázadj majd az életedben.

Fiatal hölgyek figyeljetek rám! Ha tetszik nektek egy fiú, és azt gondoljátok, hogy lehet, hogy jó férj lenne belőle, akkor titokban figyeljétek meg, hogyan tiszteli az édesanyját. Mert ha nem tiszteli az édesanyját, akkor titeket sem fog tisztelni. Azt mondod: de tisztelni fog engem. Csak várd meg, hogy ráhúzza a gyűrűt az ujjadra.

És ti fiatalemberek, akik érdeklődtök egy lány iránt, kérdezzétek meg magatoktól: Tiszteli ez a lány az édesapját? Mert ha nem tiszteli az édesapját, akkor titeket sem fog tisztelni. Ó, először nagyon kedves lesz, de amint hozzád ment, King-Kong női variánsává válik.

Bejön egy fiú egy nap az irodámba, és ezt mondja: Szerelmes vagyok.

Nos, akárhányszor egy srác így jön be hozzám, ezzel az arckifejezéssel, és azt mondja, szerelmes vagyok, azt mondom neki:

- Fiam. Ülj le. Mit értesz ez alatt?

- Hát szerelmes vagyok.

- De mit értesz ez alatt?

- Nagyon szeretek vele lenni. Gyönyörű. Jókat beszélgetünk. Pont olyan, amilyenre szükségem van. Egyszerűen szeretem.

- Rendben, akkor nézzük, jól értem-e: Azt mondod, hogy feleségül akarod venni őt, mert kielégíti az önző, én központú vágyaidat?

- Nem. Nem így értettem.

- De ezt mondtad. El akarod venni, mert szeretsz vele együtt lenni. Mi van, ha már nem szeretsz vele együtt lenni? Mi van, ha jön valaki más, akivel úgy tűnik, jobb együtt lenni? És el akarod venni. Mert gyönyörű? De mi van, ha már nem lesz gyönyörű? Mi van, ha szembejön valaki, aki nála is gyönyörűbb? És el akarod venni, mert jókat lehet vele beszélgetni, és jó vele lenni. De mi van, ha jön más, akivel még nála is jobban tudsz beszélgetni, és akivel még jobban ki tudsz jönni?

Látjátok, hogy a legtöbb kapcsolat, mennyire teljesen rosszul, és nem bibliai módon indul? És mikor széthullik, nem tudjuk, miért történt? Pedig már az induláskor halálra volt ítélve.

Remélem figyeltetek, mikor tegnap a házasságról beszéltem. A legalapvetőbb vonásában a házasság egy elköteleződés. Elköteleződés Isten felé. Isten elhívott engem, hogy tegyem le az életemet az Ő egyik lányáért. Nem számít, hogy mi történik. Ez az elköteleződés változhatatlan, és visszavonhatatlan. Rengeteg más csoda és élvezet van a házasságban, melyeket most nincs időnk megbeszélni. Azt azonban látnunk kell, hogy a házasság alapja egy szent elköteleződés Isten iránt.

Még egy dolog az együtt-járásról. Tudjátok, hogy ez egy új jelenség nyugaton? Az emberiség történelme során nem is létezett. Nem működött a zsidó nép életében sem. Nem feltétlenül működött az ősegyházban sem. S nem működött a történelem során megjelenő legtöbb kultúrában sem.

Mi mégis azt gondoljuk, hogy feltétlenül lényeges. Ha nem jársz együtt egy csomó emberrel, hogyan tudhatnád, hogy kivel kösd össze az életedet.

Isten megteremtette Évát, és odavitte Ádámhoz. Nem úgy volt, hogy négy különböző nőt teremtett számára, és azt mondta: „Na, itt van, Ádám. Válassz!”

Vagy: „Próbáld ki ezt a modellt egy darabig, és ha nem jön be a sárga, próbáld ki a pirosat.”

Mégis a legtöbb keresztyén így gondolkozik a kapcsolatait illetően.

A magukat keresztyénnek való fiatalok átlagosan 5 fontosabb kapcsolatban vannak benne a házasságuk előtt. Még akkor is, ha nem volt közöttük testi érintkezés, ezek a kapcsolatok összekötötték a szívüket. Nem csak a szex köt össze szíveket, hanem az érzelmi kapcsolat is kötöttséget hoz létre. Így ez az ember, ott az esküvőjén a szívének négy-öt darabját már szétosztotta, és soha nem is kapja vissza. És ez hatással lesz a házasságára.

Hadd mondjak most el valamit, mielőtt továbbmegyek, mert nem akarom szem elől veszíteni a lényeget. És mert ez komoly. A legtöbb fiatal, akik együtt járnak, azt gondolják, hogy mindaddig, amíg nem fekszenek le egymással, addig tiszták maradnak. Szinte bármit megtehetsz, egészen addig a pontig, és még tiszta maradsz.

Ez az egyik legnagyobb hazugság manapság. Nem kell lefeküdnöd ahhoz valakivel, hogy elveszítsd a tisztaságod, és hogy kárt tegyél a későbbi házasságodban. És ezt tudnod kell, és el kell hinned.

Miért járnak úgy együtt emberek, hogy nincsenek komoly szándékaik a házasságot illetően?

Itt van néhány ok:

- Hogy kielégítsék testi vágyaikat: erkölcstelenség és szórakozás. Az a személy, aki házassági szándék nélkül akar együtt járni veled, az csak a maga szórakoztatására használ téged.

- Hadd mondjak még két okot, hogy miért is van az együtt-járás. A fogyasztói gondolkodás, hogy kipróbáljunk néhány modellt, mielőtt megejtjük a vásárlást. S ez elárulja, hogy csak önmagadért mentél bele ebbe a kapcsolatba.

- És végül a leggyakoribb ok – legalábbis az őszinte keresztényeknél -, a tudatlanság.

A tudatlanság nem azt jelenti, hogy valaki nem képes tanulni. A tudatlanság oka, hogy ezeket a dolgokat ma már nem tanítják. Néhányan egész életetekben gyülekezetbe jártatok, és semmit sem hallottatok azokról korábban, amikről eddig beszéltem. Csodálkoztok, miért van annyi problémátok?

Nézzük meg a mostani oktatási intézményeket. Először is, a keresztyén családban felnövő gyermekek többségét nem tanítják a szülei. Semmire sem tanítják őket. Nem mondom, hogy mindenhol így van-e, de általánosságban, statisztikailag szinte teljesen hiányzik az erkölcsi és hitbeli nevelés a családban. Ha elő is jön esetleg, az olyankor van, ha a gyermek valami rosszat tesz. Ilyenkor jut eszükbe, hogy beszéljenek a dologról. De hogy tudatosan, és következetesen energiát fektess bele, és foglalkozz a gyermekeddel, olyan nincs.

Ott van persze a vallásos nevelés: küldheted egyházi iskolába, vagy vasárnapi iskolába? És akkor mi történik? A legtöbb gyermek elmegy az iskolába, legyen az keresztyén iskola vagy állami iskola, és ott belekerül abba, amitől a Példabeszédek óv bennünket: a bolondok társaságába.

- Ki formálta a jellemedet?

Nem ismerlek benneteket, ezért nem is ítélhetlek meg titeket. De hadd mondjam még egyszer, statisztikailag, és az általános tapasztalat szerint: a fiatalokat a többi fiatal formálja.

- Akiket, mi formál?

- A média! És a média egyre jobban és jobban elfajul, katasztrofálisan.

Tehát, miről is van szó? Mire a gyermek 18 éves lesz, még mindig serdülő, nem kapott komoly nevelést arról, hogy, mit jelent nőnek, vagy mit jelent férfinak lenni; mi az erkölcs; mik Isten igazságai…

… mert a legtöbb helyen az Ifi (gyülekezet ifjúsági csoportja) egy vicc. Olyan hely, ahol ugyanaz van, mint máshol a világban.

Vegyük azt, hogy találkozol egy nap a barátoddal, és egy hatalmas kék-zöld folt, ronda zúzódás éktelenkedik a homlokán.

- Mi történt veled? – kérdezed tőle.

- Fogalmam sincs. Egyszerűen nem tudom, de évek óta így van már. Nem értem, mi történik velem.

Tehát elhatározod, hogy egy nap követni fogod, és akárhányszor egy telefonfülkéhez ér, tízszer beleveri a fejét, amilyen erősen csak tudja. Odamész hozzá, és azt mondod:

- Hé, tudod, nem valami rejtélyről van itt szó. Hadd magyarázzam meg, mi is történik veled.

Ugyanezt lehet mondani az amerikai kereszténységre manapság.

Miért van káosz a családomban? Miért van káosz az életemben? Miért nincs békességem? Miért nem műkődnek a kapcsolataim? Miért érzem magam olyan üresnek? Ézsaiás 1. része: „Tetőtől talpig nincs e testben épség…” (6. vers).

Az a helyzet, hogy a kereszténység több mint, hogy megtanulsz néhány általános hitvallást, vagy elismételsz néhány evangéliumi klisét, miszerint „igen, bűnös vagyok, hiszek Jézusban”. És elmondasz egy imát.

Arról szól, hogy helyesen és valóságosan megtérsz, és ezt felismered magadról. És ezután nem maradsz meg ebben a csecsemő állapotban. Ha tényleg keresztény vagy, nem tudsz megmaradni ebben a csecsemő állapotban, mert Aki elkezdte benned a jó munkát, Ő be is fogja fejezni. Tehát az Igét nézzük meg, és a történelmet, és így értjük meg, mi is történik mostanában.

Mi az igazi férfiasság és nőiesség?

- Mit jelent férfinak lenni?

Már beszéltünk arról, hogy mikor kezdhetsz el a másik nemről gondolkodni. Amikor már képes vagy szellemileg vezetni a másik nemhez tartozó személyt.

Egészen addig a Biblia szerint: NEM. Minden lány tiltott terület egészen addig. Ne is gondolj párkapcsolatra, ne is gondolj arra, hogy közeledj egy lány felé. Mert nincsen hozzá jogod. Nem fizetted még meg a belépőt. Még nem nőttél fel ahhoz, hogy lelkileg vezess egy nőt.

Ahogy azt tegnap is mondtam, egy másik fontos része ennek, hogy te legyél az ő védelmezője, az, aki törődik vele. Ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy izmosnak kell lenned vagy erősnek, annál inkább azt, hogy ha kell, le tudod tenni érte az életedet. És soha nem hagyhatod őt magára! És ez több annál, bármennyire is erős, és izmos vagy. Ez a becsületességről és a jellemről szól. Mert ha ő szörnyen átalakul, vagy az egész személyisége totál megváltozik, akkor sem állhatsz tovább.

És ott a harmadik része a dolognak: Gondoskodni róla anyagilag. Mert elhagyod apád és anyád… Vagy mondjuk egyszerűen úgy, hogy ha az apád fizeti a kocsid biztosítását, akkor semmi jogod nincs komoly kapcsolatra gondolni.

Látjátok, mi nagyon könnyen játszogatunk a „férfias dolgokkal”, de nem vagyunk hajlandóak vállalni a férfiasság következményeit.

És most a lányokról, ők akkor most fel vannak mentve? Nem. Amikor fellángol a tűz a szívedben, és rájössz, hogy fiúk is vannak a világon, kérlek, ne kezdj el vihorászni. Ne kezdj el levelezgetni órán és ne vegyél tini magazinokat! Hanem fogd a Bibliád, és tölts el éveket az Írásokba mélyedve, lehetőleg egy Isten szerint való nő segítségével. Így majd egy jellemes, tiszta nővé érsz. Istenfélő nővé, akinek a szemei Isten szándékaira szegeződtek az ő egész életén át.

Még a 16. század végén és a 17. század elején fejünkbe vettük, hogy amit csak lehet tudni családról, gyermeknevelésről és persze a fiúkról, azt a feministáktól és a homoszexuálisoktól tanuljuk meg. És ez annyira elferdítette a kultúránkat, hogy az hihetetlen. Teljesen tönkretette társadalmunkat. A férfiaknak nem kell már férfiként viselkedniük. A fiúk játszanak, és játszanak még a harmincas éveikben  is…És ott vannak a fiatal nők…

Mit mond a Biblia a szépségről? Te nagyon tudod, hogy a világ mit nevez a szépségnek, mert az elég rendesen befolyásol is téged, nemde bár? A világ megmutatja, és te megtanulhatod, hogyan öltözz.

Csak egy példát hadd hozzak a művészetből. A művészet lenyűgöző dolog. Limában jártam, Peruban úgy 6-7 évvel ezelőtt és ott van egy híres hely, amit ők úgy neveznek, hogy „A hely, ahol mindig művészet van.” Csodálatos művészekkel. És ott alkalmanként kiállítanak alkotásokat. Általában arrafele szoktam elmenni, és elmentem megnézni ezt a kiállítást. Ami egy fantasztikus kulturális élménynek ígérkezett. Egy fehér falú szobába léptem be, ahol minden fehér volt, csak a szoba végén lehetett látni valamit, ami úgy nézett ki, mint egy ilyen olcsó kis TV, az a nagyon kicsiféle, videó-lejátszós. És amikor ránéztem a képernyőre, – amely az egyetlen dolog volt az egész teremben, – egy nő feküdt meztelenül egy kádban, a felvágott ereitől elvérezve.

Mit akarok mondani ezzel? Azt, hogy a művészet bármilyen más dolognál jobban leleplezi a társadalom igazi arcát. És bárhol, ahol Istent elutasítják, és a világot fogadják be, ott megjelenik a groteszk, a csúf és az otromba. Ha elmentek Romániába, azokba a nagyon kicsi falvakba, láthatjátok azokat a gyönyörű, lenyűgöző kicsi kőépületeket csodásan épített kőfalakkal. Aztán elmehetsz Bukarestbe és megnézheted azt a központot, amit a kommunisták építettek hatalmas csúnya betonblokkokkal.

Mindezzel, hölgyek csak oda akartam kilyukadni, hogy tudnotok kell, mit tett veletek a kultúra. Egyszerűen lerombolta a nőiességeteket, tönkretette az igazi szépségeteket, kiirtotta még az elegancia reményét is, és mindezt felcserélte az érzékiséggel.

Hadd mondjak el valamit, amit főiskolákon mindig szoktam tanítani. Ha ruházatod az arcodat emeli ki, az Istentől van… ha viszont a testedet emeli ki, akkor az érzékiség, amit Isten gyűlöl.

Tudjátok, fiatal hölgyek, vannak olyan nők, akik már szupermodellek is lehetnének, és ha besétálnának, az ajtón éppen most, a feleségemmel az oldalamon bátran rájuk nézhetnék és megemlíthetném Charonak, milyen szép nők. Hát nem gyönyörű, nem elegáns? Minden gond nélkül így lehetne. De vannak nők, akik testileg feleannyira se szépek, mint az előző példámban, de ha most besétálna egy ilyen hölgy, azonnal elfordítanám a fejem, mert ez nem szépség, nem elegancia, nem nőiesség áradna belőlük, hanem érzékiség. És most ti mind nagyon jól tudjátok, miről is beszélek, a fiúk kiváltképpen.

A különbség a kettő között, hogy a szépség, az elegancia és a nőiesség Istentől való, míg az érzékiség pokoli, démoni és botránkozást okoz (bűnre csábít). Ez utóbbi az, amire a kultúrád tanított, de ez nem csak érzékiség, csúnyaság is.

Menj el Nigériába manapság, és nézd meg, hogyan öltözködnek még a bennszülött nők is, és gyere vissza és nézd meg az otromba Amerikát. Látni fogod, hogy amikor Sátán elkezd munkálkodni, elkezdi befolyásolni, és lerombolni a szépséget, a kifinomultságot és mindezeket a dolgokat. És elkezd munkálkodni benned is, hogy egyre lejjebb tegye a mércédet, és elfogadj bármit, ami csak szembe jön veled. Hogy elfogadd, hogy úgy viselkedjenek veled, ami nem megtisztelő számodra.

Érted már, mit tett a feminista mozgalom? Tönkre tette azt a szépséget, amit Isten neked akar adni.

Hadd mondjak el egy szörnyű esetet. (Ha van itt kisgyerek, az talán jobb, ha most kimegy.) Két évvel ezelőtt egy kollégista lányt megerőszakolt 4 fiú. Azon a hétvégén, mielőtt ez megtörtént volna egy hatalmas feminista megmozdulás volt az egyetemen és a feministák mindenkinek adtak egy pólót, amire következő szöveg volt írva – nem használva pontosan azokat a szavakat, de az értelme ez volt: „Szuka vagyok.” Ezt adták a lányoknak. Az a lány, akivel szukaként bántak, ezt a pólót viselte, és tényleg úgy is bántak vele. Azok a srácok, akik ezt tették vele, nemcsak börtönt érdemelnének, hanem a legsúlyosabb ítéletet.

De most már talán te is látod, mi is folyik körülöttünk. Még te is, hogyha tagja vagy ennek a társadalomnak, lejjebb adtad a mércét. Megengedted a srácoknak, hogy úgy beszéljenek és bánjanak veled, ami nem helyes.

És ha visszamehetnél nagymamád korába, akkor az emberek lenéznének azért, amiért így viselkedsz. Amiért megengeded másoknak, hogy így viselkedjenek veled.

Arról beszélek tehát, hogy lejjebb engedtük a mércét. Ez elképzelhető a világban, mert az pogány, Isten nélküli, de mi keresztények lennénk, vagy nem? Itt van a legnagyobb probléma a generációnkkal, szándékosan nem mondom, hogy a ti generációtokkal, hanem a miénkkel.

Azt hisszük, hogy ahhoz, hogy meg tudjuk szólítani őket, olyanná kell lennünk, mint a világ. De Jézus azt mondta, hogy ahhoz, hogy meg tudjuk szólítani ezt a világot, ahhoz éppen, hogy szembe kell állnunk vele.

Hogyan maradhatunk tiszták a házasságig?

Meddig mehetünk el a jegyesség alatt?

Mennyire bízhatunk meg a saját testünkben?

Hadd meséljek el egy történetet, amely mindennapos. Egy fiatalember látogatott meg évekkel ezelőtt. Egy istenfélő keresztényről van szó. A menyasszonyát is ismerem, ő is istenfélő, és őszinte. Szerették az Urat. Ez a srác egy igazi vasgyúró. Bejön az irodámba, és elkezd bőgni. Azt gondoltam: „Te jó ég, mi a probléma?” Azt kérdeztem:

- Testvérem, mi a baj?

- Már nem bírom tovább! – mondja.

- Mire gondolsz? – kérdezem.

- Ismered a menyasszonyom? Tudod, hogy mindketten arra vágyunk, hogy Krisztussal járjunk. Tudod, hogy tiszták és szentek akarunk lenni… és bár nem feküdtünk le egymással, de néha kettesben maradunk, például az autóban, vagy máshol. Azután ölelkezünk, csókolózunk, és már kezdjük elvetni a sulykot. És akkor mindketten úgy elszomorodunk, és szégyenkezünk, és már nem is tudjuk, mit kellene tennünk. Bűnbocsánatot kérünk, de újra megtörténik, és emiatt még inkább összezavarodunk. Néha már azon gondolkodunk, hogy emiatt tönkremegy a kapcsolatunk. Lehet, hogy szakítanunk kellene. Olyan zűrös az egész!

Ismerősen hangzik ez valakinek közületek?

- És mit tanácsoltak a lelki-gondozóitok, mit tegyetek? – kérdeztem tőle.

- Azt mondták, hogy hát persze fiatalok vagyunk, és bonyolult időszak ez az életünkben. Imádkoznunk kell, és olvasnunk a Szentírást, és ki kell tartanunk a küzdelemben.

- Menjetek vissza a lelki-gondozóitokhoz – mondtam neki -, hivatkozzatok rám, és mondjátok azt: …jöjjenek el énhozzám, velem beszéljenek.

- Mit kellene, akkor tennünk? – kérdezte.

Ránéztem, és egy kis játékba kezdtem vele:

- Lelkibb embernek tartod te magadat nálam? – kérdeztem.

Persze, hogy a válasz az volt.

- Ó, nem, Paul testvér.

- Tartottál már igehirdetést több ezer embernek?

- Nem, Paul testvér.

- Hajszoltak már terroristák keresztül a dzsungelen, a Krisztus ügyéért?

- Nem, nem, Paul testvér.

- Akkor nem vagy lelkibb ember, mint én, ugye?

- Nem vagyok.

- Akkor miért kísérted magad olyan dolgokban, amikbe én sem merészkednék?

Ezt meg hogyan értsem? – kérdezte.

- Figyelj ide, ifjú testvérem. Te vagy az egyik leginkább lelkibb ember, akit csak ismerek, valószínűleg sokkal lelkibb, mint én, de figyelj most reám. Nos, nem tudom, hogy te mit gondolsz, csak Isten ismer teljesen. De mondjuk, lenne egy korombeli, egyedülálló nő a gyülekezetemben, és bármelyik átlagos, érett keresztény ma meglátogatná, és engem ott találna vele a lakásán, miközben sütit sütögetünk, akkor igencsak megbotránkozhatnának ezen. Sőt! Ha igazán biblikusak, most nem állhatnék itt a szószéken. Szóval, mikor belépnének a nő házába, azt mondanák:

- Paul testvér, te meg, mit csinálsz itt?

- Hát nem nyilvánvaló, sütit készítünk ezzel a hölggyel?!

- Megőrültél, Paul testvér?

Erre én: – Ruhában vagyunk, semmit sem csinálunk, csak sütögetünk.

- De Paul testvér, ez nem helyes! Ez hihetetlen veszélyeket rejt magában! Hát nem veszed észre, hogy kísérted az Urat?!

- OK. Nézzetek rám. Már 43 éves vagyok. Fáradt vagyok, és fáj minden porcikám. Már nem vagyok 16 éves. A hormonjaim már nem fűtenek, ebben a pillanatban szerintem még mind szunyókálnak bennem. És ha elbukom, azzal tönkreteszem a feleségem, és a két fiam életét is. Tönkretenném a szolgálatomat, és mindazt a 100 misszionáriust, akik napi szinten rám vannak utalva. Mindez tönkremenne. Szóval, sokkal több veszíteni valóm van, mint neked. Szóval, amennyire veszélyes, és keresztényként elképzelhetetlen az a szituáció, hogy kettesben egy légtérben maradjak egy nővel, aki nem a feleségem, akkor te, miért nem látod hasonlóan elképzelhetetlennek, nevetségesnek, őrültségnek, veszélyesnek, hogy te hasonló szituációba keveredjél a menyasszonyoddal?

Hadd fogalmazzam át az előbbieket. Srácok! Ha az a nőnemű egyén, akivel kettesben maradtok, nem a nagymamátok, anyukátok, lánytesótok, vagy egy nagyon-nagyon csúnya unokatesó, akkor soha ne maradjatok édes kettesben vele!!! Nem tudom, hallottátok-e? Szóval, soha ne maradj egyedül egy lánnyal. SOHA! És miért ne? Nézzétek meg az Efézusi levés 6. részét.

Mit mond a Biblia? „Mert a mi harcunk nem test és vér ellen folyik, hanem erők és hatalmak ellen, a sötétség világának urai, és a gonoszság lelkei ellen…” A Biblia felszólít bennünket, hogy mi emberek küzdjünk meg, feszüljünk neki, bocsátkozzunk kézitusába a Sátánnal. A Biblia nem mond olyat, hogy „Fuss el, a Sátán elől!” A Biblia azt mondja, hogy álljatok ellene, és akkor a Sátán fut előletek. Szóval azt parancsolja az Írás, hogy küzdjünk meg közelharcban a sötétség fejedelmei ellen.

De a második Timóteusi levélben, amikor az ifjúkori testi kívánsághoz ér, azt mondja: „Menekülj!” Szökjél meg! Ez, azt mondja nekem, hogy a mindannyiunkban meglevő ifjúkori kívánság veszélyesebb, mint maga az Ördög!

Mondok egy másik példát. Mit szólnátok, ha szünet nélkül imádkoznék, böjtölnék, majd megint imádkoznék, böjtölnék, és mikor abbahagynám, megkérdeznétek:

- Paul testvér, mi célból imádkozol, és böjtölsz ennyit?

- Arra kértem Istent, hogy ruházzon fel erejével, hogy holnap bankot rabolhassak.

- Megbolondultál, Paul testvér? Isten nem adja erejét olyan dologhoz, ami akaratával ellentétes!

- Ti akkor nem bolondultatok meg, amikor azért imádkoztok naphosszat, hogy „Istenem, add, hogy szent és tiszta maradjon az udvarlásom!” vagy azért imádkoztok, hogy ne bukjatok el, de MÉGIS kettesben maradtok egy lánnyal?! NEM! Az Úr nem fogja erejét adni ahhoz, hogy engedetlenek legyetek Őiránta!

Most menjünk vissza az öreg motorosokhoz, a 60 évesekhez, akik szerintetek már semmit nem tudnak a mai világról. Voltatok már nagyon régi építésű házakban, ahol a földszinten volt egy általában ovális alakú nyitott rész, amit szalonnak hívtak? Tudjátok, régen, miért építkeztek így? Értetek. Tényleg. Ez nem vicc. Tiérettetek. Olyan fiatalokért, akik már házasulandó korúak voltak. Igen, társalgószoba. Minek az? Azért, hogy a fiatal hölgy, és a fiatalember bemehessenek ide, együtt lehessenek, és beszélgethessenek. De, mivel ennek a helyiségnek nem volt ajtaja, így az apuka időnként rájuk nézhetett egy 12-es kaliberű sörétes puskával. Így megvolt az intimitás lehetősége, hogy a pár bármilyen témát megbeszélhessen, de ha a fiú csak megérinti a lányt, akkor az apa kettélövi a kezét! Azt mondjátok, még soha nem hallottatok erről? Lehet, ezért mondtam el nektek. Azt mondhatjátok, ez röhejes. Hát igen, sok minden röhejes egy hitetlen embernek az életszentséggel kapcsolatban. Legtöbbetek már eddig is túl messzire merészkedett ezen a téren, ezt ti is tudjátok. Ha tudtátok volna ezeket, az időben megállított volna benneteket. A szomorú igazság az, hogy senki nem lehet annyira lelki ember, hogy szembeszegüljön az ifjúkori kívánsággal. Vagy elmenekülsz előle, vagy behódolsz neki. De nem menekülhetsz meg előle, csak ha Istennek engedelmes vagy. Ez a lényege az egésznek.

Figyeljetek rám, tudom, hogy a legtöbben nem fogtok rám hallgatni. Tudom, hogy a többségetek semmit sem értett meg abból, amit elmondtam. A legtöbbetek majd úgy megy el innen, hogy azt gondolja: „Paul testér, egy valódi őskövület, a múltból itt ragadt T-Rex.” Én meg tudom, hogy a többségetek még nagyobb erkölcstelenségbe fog esni. Sokatokkal ez már meg is történt. Ha hallgattatok volna reánk, ma sokkal jobb helyzetben lennétek, mint ahogy jelenleg vagytok.

A leánykérés (ideális esetben) – út a jegyességig

Nos, leánykérés. Vázolok egy helyzetet. Talán ez a létező legideálisabb helyzet. Két fiatal, istenfélő szülők mindkét oldalon. Talán az ilyen, annyira ritka, hogy szinte hihetetlen. Itt van a fiatalember, akit az apja nevelt férfias viselkedésre, aki az egész életét rááldozta a fiára. Kisfiú kora óta tanította az Írásokra, bölcsességre, olyan dolgokra, amik formálták, hogy férfi legyen. Annyi mindent feláldozott őérte: nem mászta végig a céges ranglétrát, nem vehetett soha faberakásos hajót, nem maradt szabadideje magára, mert azt tette, amit az Úr parancsolt: mindenekelőtt teljes szívéből szerette gyermekük anyját, második legfontosabbként pedig a fiúkat. A teljes életét a feleségének és a gyerekeknek szentelte. És most itt vagy, 18 éves lettél. Egy ilyen apa mellett, egy ilyen neveltetéssel, egész nap van erőd dolgozni, még csak nem is hallottál a Spongyabob rajzfilmsorozatról. Bárkit meg tudsz védeni, és kész vagy az igaz ügyért meghalni. Ellen tudsz állni a kísértéseknek. Tudsz már néhány dolgot, tanultál a történelemből, és most kész férfivá értél. És észreveszel egy lányt…

És ismét egy ideális helyzet. Szíved hölgyét az anyja nevelte, és tanította: Biblia, Biblia, Biblia… A nőiség értékeire, erényes viselkedésre. Az anya 18 évét szánta leánygyermekére, és az apa is példaképe a lánynak: egyszer férjhez megyek, de senki kedvéért nem adom alább annál az erkölcsi színvonalnál, amit az apám képvisel. Megéltem, hogy az apám mennyire szereti az édesanyámat, és kevesebbel nem egyezek ki én sem.

Nos, ez a fiatalember észreveszi a lányt, és megtetszik neki. Érdeklődik iránta, és ez látható is rajta. Még nem közelítette meg, még nem szólította meg, mert ehhez nincs joga. Lehet, hogy baráti körben, vagy társaságban már beszélgettek semleges dolgokról, de az iránta való érzéseiről még nem nyilatkozhatott. Nem mondott neki ilyet, hogy „Járjunk együtt?” vagy „Viseled a gyűrűmet?” Fogalma sincs még ilyen dolgokról a fiatalembernek. Mit tegyen? Először is a saját apjával beszél a lányról. A fiú istenfélő ember, és ezt mondja az apjának: „Megtetszett egy lány, és imádkozom érte, …és talán, esetleg…” És az apja már itt közbevághat: „Fiam, még nincs itt az ideje. Még sokat kell tanulnod.” Mit tegyen a fiú ezek után? Engedelmeskednie kell az apja szavának. Az is lehet, hogy így szól az apa: „Büszke vagyok rád. Kész férfivá értél. Tudom, hogy képes vagy rá, hogy lelkileg vezesd őt. Becsületesek a szándékaid, és meg tudod védeni őt. Van állásod, anyagilag is tudsz gondoskodni róla. Jónak tartom ezt a dolgot. Van valamicske ismeretem erről a lányról, és a családjáról. Belegyezek a dologba.”

Ezzel mire kap engedélyt a fiatalember? Arra, hogy megkérdezze a lányt? Nem, ez sértené a lány apját. Az engedély arra szól, hogy a lány apjával beszéljen a szándékairól. Lehet, hogy nehezen hisztek nekem, de íme egy kis illusztráció.

Október elseje van, Texasban kezdődik a vadászidény. Hajnal háromkor felkelek, felveszem a felszerelésem, izgatott vagyok, már ki is kémleltem magamnak a vadat. Kimegyek a terepjárómhoz, de annak nyoma veszett. Hívom a rendőröket, háborgok magamban, mint egy darázs, hiszen eltűnt a terepjáróm. Azután délelőtt 10-kor a semmiből felbukkansz a kocsimmal, leparkolsz, és azt mondod:

- Hello, Mr. Washer! Itt a kocsi kulcs. Na, viszlát!

Ez elég nagy sértés lenne. Megkérdezném tőled:

- Te vásároltad ezt a dzsipet?

- Nem.

- Te fizeted az adóját, te tankolod belé a benzint?

- Nem.

- Van akkor jogod hozzányúlni a dzsiphez?

- Nincs.

Akkor, hogyan gondolhatjátok, hogy van jogotok hozzányúlni valaki más lányához? Hogyan is jut eszetekbe, hogy jogotok lenne közeledni egy lányhoz, még azelőtt, hogy az apjával erről beszéljetek?

A Biblia úgy tanítja, hogy a lány az apja hatalma alatt van, és nektek tisztelnetek kell az apát! Ezért odamentek hozzá, és így szóltok:

- Uram, négyszemközt szeretnék beszélni Önnel.

- Rendben.

És akkor beszélgettek… Na, és itt jön elő az igazi férfi egyik jellemzője: a bátorság. Ez nem az, amikor az egyik kisfiú haverodat kéred meg, hogy puhatolja ki a lány egyik kis barátnőjétől, hogy rástartolhatsz-e a lányra. Mert annyira gyáva alak vagy, hogy még egy kislányhoz is félsz odamenni. Figyelmeztettelek benneteket, hogy gonoszkodni fogok veletek. Szóval, odamész a lány apjához, és így szólsz:

- Uram, imádkozni szoktam a lányáért. Szeretném tudni, hogy ezt rendben lévőnek tartja-e? Imádkozom érte, és erényes nőnek tartom. Ha lehetséges volna, szeretnék udvarolni neki.

Nos, a lány apja nem adhat azonnali választ, hogy igen, vagy nem. Ez itt a lényeg! Apák, figyeljetek nagyon! Tegyük fel, hogy az apa ismeri ezt a srácot, tudja róla, hogy becsületes, tisztességes családból származik, és jó hírű.

Azt feleli:

- Köszönöm, fiatalember. Meggondolom, és felhívom magát a válasszal.

Nem mondhatja azt, hogy megkérdezem a lányomat. Miért? Mert egy apa legfontosabb feladata, hogy megvédje a lányát, hogy a hajadon lány ne kerülhessen konfliktusba más férfival, legfeljebb az édesapjával.

Ahogyan nem küldi le éjjel a feleségét sem maga helyett, ha éjjel valami gyanús nesz hallatszik a földszintről. Egy apa nem engedheti meg, hogy a lánya szembekerüljön egy férfival.

Nos, feltételezzük, hogy mint apa, beleegyezésedet adnád, mert ez a fiatalember a legjobb, ami történhet a lányoddal. Szóval, beszélsz a lányoddal is. Ő azt mondja:

- Nem. Apa.

Egy apa azt kell, mondja:

- Imádkozzál még ezért.

Ő imádkozik, majd ezt válaszolja:

- Apa, nem.

Ezután felhívja a fiatalembert, találkozik vele, és így szól:

- Imádkoztam én is az ügyben, és a válaszom: nem.

Nem mondhatja azt, hogy a lányom mondott nemet. Miért nem? Mert nem teheti ki a lányát egy másik férfival való konfliktushelyzetnek. Azt mondja, hogy az ÉN válaszom nemleges. És ha a fiú így kérdezne vissza:

- De mit mondott a lánya? – akkor azt felelheti:

- Ezzel a kérdéssel éppen azt bizonyítottad be, hogy miért nemleges a válaszom. Mert, ha tisztességes fiatalember lennél, elismernéd a hatalmamat a lányom élete felett, és tiszteletben tartanád azt. A válaszom: NEM.

Most vegyük a jobbik esetet, hogy a lány igen-t mond a kérésre. Örömében dalra fakad, és elénekli az összes zsoltárt. Mit mondjon az apja:

- Lányom, imádkozzál bölcsességért. Az érzelmek hiúak, és tévútra is vezethetnek.

Imádkozik az apa és az édesanya is, minden jónak tűnik. Mi a következő lépés? Az apa felhívja fiatalembert, és a szüleit. Összeül mindkét család, és kialakítják kettejüknek az érintkezés szabályait. Vagyis azon kereteket, amiben az udvarlás folyhat, és amelyek garantálják, hogy a két fiatal sosem marad kettesben őrizetlenül, hogy elkerüljék a fiatalkori kívánság átkos következményeit. Csoportosan, baráti közösségben tölthetnek időt együtt, vagy ha őszinte hívő emberek szegődnek kíséretnek. A legtöbb templomba járó ember nem alkalmas erre. Mert sok templomba járó nem tiszteli az apád, és édesanyád tekintélyét. Azt mondanák, hogy a szüleitek szűklátókörűek, és túl szigorúan veszik mindezt, és maradjatok csak kettesben nyugodtan.

Szóval, ha megvannak a keretek, akkor nyugodtan meglátogathatjátok egymást a szülői háznál, beszélgethettek a nappaliban, akár 3-4 órát is, amennyit csak akartok.

Sokan kérdezik tőlem:

- De, ha sosem vagyunk igazán kettesben, akkor hogyan tudjuk megítélni, hogy megfelelőek vagyunk-e egymás számára?

Na, az ilyen kérdések nem Istentől származnak, hanem a Sátántól. „Ha nem éljük ezt át, ha nincs tapasztalatunk egymásról, akkor hogyan dönthetünk jól?”

Figyeljetek rám! A szex a házassági kapcsolaton kívül, BŰN, és összezavarja a kapcsolatot. Semmit sem tesz egyértelműbbé. Az „étel próbája az evés” hozzáállásról csak annyit, hogy ugyanezt mondta a Sátán Ádámnak és Évának. De Isten ennek pont az ellenkezőjét mondja: „Gondolkodj helyesen, és akkor nem fogod megjárni.”

A pár tehát megismerkedik egymással, megosztják érzéseiket, közös élményekkel gyarapodnak… És mi történhet?  Lehet, hogy rájönnek, hogy ez a kapcsolat mégsem Istentől van. Nem akarják ezt igazán, és szakítanak. De az is megtörténhet, hogy megérzik, Istentől van a kapcsolatuk, és elmennek egészen az oltárig. Úgy, ahogyan csak kevesen jutnak el az oltárig: tisztán.

Holnap a kevésbé ideális helyzettel foglalkozunk: Mi van akkor, ha elkerülsz messzire otthonról az egyetemi tanulmányok miatt? Mi a helyzet, ha a szüleidet egyáltalán nem érdekli ez a dolog?

Leánykérés kevésbé ideális esetben

Befejezném akkor, amiről korábban szó volt, azután jöhetnek a kérdések.

Tegnap a lehető legideálisabb körülmények között vizsgáltuk az udvarlás kérdéseit: mind a fiatalember, mind a lány szülei maximálisan lelki emberként viszonyultak a kérdéshez, tudatában voltak kötelezettségeiknek.

Sajnos, a legtöbb esetben a szülők nem követik a Szentírást ebben a kérdésben, és szabadjára engedik a párt, egyáltalán nem törődnek a fiatal pár együtt-járásával.

Most nézzünk egy kevésbé tökéletes szituációt. Mondjuk a fiatalember egyetemre ment, és „százezer” kilométerre került a szüleitől, és a lány is hasonlóan messzire került otthonról, kikerült apja mindennapi gondoskodása és felügyelete alól. Nos, mi a helyzet ilyenkor?  Ez egy elég nehéz helyzet, és sokan érvelhetnek pro és kontra, hogy milyen messzire engedjék továbbtanulni a gyermeküket, de úgy látom, ebben a helyzetben a következőt kell tenni. Ha keresztényként elkerülsz otthonról, akkor az új környezetedben is tartozni fogsz egy biblikus közösséghez.  Ha nem így teszel, az engedetlenség, és ha megmaradsz ebben, akkor ez annak a bizonyítéka, hogy valószínűleg sohasem ismerted meg Krisztust. Az üdvösség igazi munkája feltehetőleg sohasem történt meg a szívedben. Ha ugyanis igazi keresztény vagy, és elkerülsz otthonról, akkor meg fogod találni az új közösséged. És megtalálva ezt a közösséget, megtapasztalsz valamit, amit az Újszövetség sok helyen tárgyal: ez pedig a pásztori tekintély, az elöljárók tekintélye.

Az Újszövetségben ugyanis a gyülekezetekben nemcsak egy pásztor volt, hanem elöljárók csoportja volt, akik pásztorolták Isten népét. A pásztorlás többet jelent, mint az adminisztrációs feladatok ellátását. Valójában a papírmunka, a lelkészi munka csak nagyon kis részét jelenti. Sajnos, manapság elég zavaros a látásunk egy gyülekezeti közösség működésével kapcsolatban. Ma a gyülekezetben mindent a lelkész csinál: prédikál, sok időt beleöl a papírmunkába, az ő feladata, hogy például a templom ablakai tiszták legyenek, vagy a parókia környékén rendszeresen nyírják a füvet.

Azután ott van a diakónusok testülete, akik inkább elöljáróként viselkednek, bár nem felelnek meg az elöljárókkal szemben támasztott elvárásoknak, vagy nem is vesznek részt annyira a gyülekezet életében, és így nem tudják elvégezni diakónusi feladataikat, és nem is alkalmasak arra, és így minden szétesik.

Ezzel szemben úgy kellene, hogy legyen, hogy felálljon a híveknek egy olyan csoportja, akiket Isten hív el, és ajándékoz meg az 1. Timóteus 3. fejezetében leírtak szerint, hogy pásztorolják az Isten népét. Az ő feladatuk elsődlegesen a pásztorlás, a gyülekezet lelki dolgainak felügyelete: a tanítás, lelki-gondozás, pásztorolás. Nemcsak általánosan a közösség felé, hanem egyenként a hívek felé is. Minden más gyülekezet körüli feladatra Isten a diakónusokat rendelte. Az ő feladatuk, hogy tehermentesítsék a pásztort. Hogy a pásztornak legyen ideje erre…

Mi lenne ez?

Tegyük fel, hogy elkerülsz otthonról, és rátalálsz valakire, akiről úgy hiszed, hogy Isten feleségednek szánta őt. Elhívod az édesapád, aki messze van, nem tud veletek lenni, a lány is így tesz. De mindkettőtök szülei túl messze vannak ahhoz, hogy napi szinten vigyázzanak erre a kapcsolatra. Ezért remélhetően tagjai vagytok egy helyi közösségnek, ahol az elöljárókat be tudjátok vonni ebbe a dologba. Persze hazamehetsz, hazatelefonálhatsz, vagy akár meg is látogathatnak a tanulmányaid alatt a szüleid. De mikor ők nem tudnak melletted lenni, akkor ott lesznek az istenfélő elöljárók a gyülekezetedből. Ők majd ellátnak benneteket tanácsokkal, és helyettesíthetik abban édesapátokat, hogy velük együtt egyeztethetitek az udvarlás szabályait. Legfőképpen az elsődleges szabályt: hogyan kerüljétek el, hogy felügyelet nélkül kettesben maradjatok, amíg csak össze nem házasodtok. Vagyis nyugodtam találkozhattok, beszélgethettek, de el kell kerülnötök azokat a helyzeteket, hogy őrizetlenül egy légtérben maradjatok, mert különben az erkölcsi bukás vár rátok. Így kell eljárni, egy kevésbé tökéletes helyzetben.

Régebben hallottam a következőt egy férfitől. Nagyon érdekes, és ő nagyon viccesen mesélte el az egészet. Arról mesélt, hogyan alkották meg saját fiának és barátnőjének szóló udvarlási szabályokat, hogyan segítették őt keresztül ezen az időszakon. Ekkor beszélgetőpartnere határozottan rákérdezett:

- Hát ennyire nem bízol a saját fiadban?

Az apja azt felelte:

- Hát persze, hogy nem bízom a fiamban. Ő is jól tudja, hogy nem bízom benne.

- Hát akkor miféle apa-fiú kapcsolat van köztetek? – kérdezte amaz.

- Ilyen helyzetben még saját magamban sem bíznék, és ezt a fiam is tudja – mondta az apa. Itt nem az a kérdés – Nem bízol meg bennem, hogy nyugodtan egyedül maradhatok egy lánnyal? Maga Isten nem bízik meg benned, hogy kettesben maradj egy lánnyal. Éppen ezért bástyáz körül óvintézkedésekkel titeket, és azt mondja: Ne tedd! Ez nem azért van, mert nem szeret téged, vagy nem törődik veled, vagy ne akarna hatalmas dolgokat rád bízni. Egyszerűen csak azt mondja erről a dologról, hogy NEM TEHETED. Mert nem úgy lettél megalkotva.

Hadd mondjam ki egészen nyíltan. Ha elegendő időt töltesz kettesben egy lánnyal, akihez vonzódsz, el fogsz bukni. Ez bizonyos. Sokan ülnek itt, akiknek élete igazolja, amit mondok. Bizonyosan elbuksz. Mindegy, hogy mennyit imádkozol, mennyit böjtölsz, mennyit olvasod az Igét, naponta hány keresztény koncertre mész el, akkor sem maradsz erkölcsileg tiszta. Ezért kell rögzíteni a határokat. És ez nem csak a régebbi kereszténységben volt így, ehhez más kultúrákban is ragaszkodtak a történelem során. Ez köztudott. Ezt nem teheted meg. Az egyetlen kultúra, amely ezt megengedi, az napjaink pogány kultúrája, amelyek szerint, ha már nemileg érett vagy, azzal és annyiszor fekszel le, akivel akarsz. Jézustól ilyet nem hallhattál soha.

És most jöjjenek az ezzel kapcsolatos kérdések a hallgatóságtól.

Kérdések a tanításhoz

1. Miért nehezítik meg a majdani házasságomat a korábbi helytelen kapcsolataim, ha Isten megbocsát?

Paul, beszéltél arról, hogyha valakinek több szerelmi kapcsolata volt, akkor a menyegzői oltárnál lényegében ezek a személyek is ott lesznek majd a párral, és részei lesznek a házasságuknak. De, mi a helyzet akkor a megbocsátással, és Isten gyógyításával az ilyen esetekben?

Nos, legelőször is meg kell látnunk, hogy az ember érzelmi oldala – legyen az nő vagy férfi -, ugyanannyira valóságos, mint a testi. Vegyünk például egy züllött, egyetemista srácot, aki egy éjjel lefekszik valakivel, akivel nem kellene, és elkapja az AIDS-et. Majd Istenhez fordul, keresztény lesz, megbocsátásért könyörög, de attól még AIDS-es marad. Meg kell értsétek, hogy Jézus Krisztusban van gyógyulás. De van itt valami, amit az utóbbi idők keresztény kultúrája hintett el, és nem egyéb, mint színtiszta hazugság. Így hangzik: „Jézus úgyis mindent rendbe hoz.” Hogy élhetsz, ahogy csak neked tetszik, de ha Jézushoz mész, akkor Ő megoldja minden problémádat, begyógyítja minden sebedet. Ez nem igaz. Lesznek sebeid, melyeket az életed során végig hordoznod kell. És emlékeztetőül szolgálnak. És bár Istennél vannak csodálatos testi gyógyulások, ez tagadhatatlan. Ugyanakkor ne reméljünk túl sokat Tőle, ha parancsa ellenére belebocsátkozunk nemi kalandokba, hogy most belemegyek ezekbe a kapcsolatokba, azután Isten majd helyre teszi a dolgot. Nem. Egyáltalán nem fogja ezt megtenni. Engedetlenségünk sebhelyeit, és hegeit magunkon viselhetjük. És ezek hatással lehetnek egész további életünkre. Az ember elbukhat. Például én is elbukhatom. Ha elbuktam, van megbocsátás számomra? Hát persze. Van remény számomra? Hát persze. Felhasználhat engem Isten az Ő munkájában? Igen. Ugyanaz lesz az életem, mint annak előtte? Nem. Magammal fogom hordozni? Igen.

Ismerek egy férfit, aki a mi korunkban saját szemével látta Istent hatalmasan cselekedni. Ő is elbukott. Sok-sok év múltán is így nyilatkozott bűnéről: „Még most is annyira, de annyira keserű, mint az epe”.

Ezért kell nagyon, nagyon óvatosnak lennünk.

2. Hogyan választhatok jól, ha nem közeledhetek nyíltan egy lányhoz, és intim kettesben sem lehetek vele?

Íme, a felvetés. Ha egyáltalán nem közelíthetek meg egy lányt, akkor hogyan állapíthatom meg, hogy ő-e az a hozzám való, akiért imádkoznom kell? És ha kicsit közel kerülök hozzá, hogy lássam, milyen, hogyan kerülhetem el azt, hogy túl közel kerüljek hozzá, hogy ne vonzódjam hozzá túlságosan, hogy az utána, további problémák forrása legyen?

Nos, először is azt kell látnod, hogy nem is feltétlenül kell bensőséges kapcsolatba kerülnöd valakivel ahhoz, hogy megismerd. Mivel, ha keresztény vagy, a jellemességet és az erényességet kell megfigyelned a másikban. Például, Fiúk, hadd mondjak valamit… Nem.

Előbb a lányokat avatom be egy titokba. Lányok, ha egy olyan srác legyeskedik körülöttetek, aki büdös, nem borotválkozik rendszeresen, topisan öltözködik, és más hasonlók, ha hozzámentek, gondoljátok, hogy majd javára fog változni? Nem. Ezerszer rosszabb lesz. Mert, ha így udvarol nektek, így hozza a legjobb formáját, mert így akar megnyerni titeket, és ha az övé lettetek, akkor vége, még ennyire sem lesz motivált. Ezzel mindenki így van.

Nos, fiatalurak, meg kell értsétek, ha tetszik egy lány, ne rontsatok neki, imádkozzatok érte, figyeljétek a viselkedését. Kicsit távolabbról is jó rálátásotok lehet, mert mi történik, ha körülzsongjátok, és tudatjátok vele, hogy kedves a szíveteknek? Elkezd szebb képet mutatni magáról. Míg távolról figyelitek, nem fogja megjátszani magát. Nem fog linkelni, és félrevezetni, mert nem tudja, hogy érdeklődtök iránta. Önmaga lesz a maga valójában, ámítás nélkül. Ahhoz hasonlítanám ezt… lányokkal szokott megtörténni ilyen kínos helyzet, hogy elalszanak, és dolgozatírás van az első órán. Nincs idő belőni a sérót, rohansz le a kollégiumból az egyetemi előadóba, úgy áll rajtad a ruha, mint Godzillán, és kibe botlasz? Abba a srácba, aki a legjobban tetszik. És szégyenedben elásnád magad egy gödörbe. Srácok, higgyétek el, jó így látni egy lányt.

Srácok, ha nem rontotok ajtóstul a házba, alkalmatok nyílik megfigyelni a jellemét, ami a legfontosabb tényező: Hogy bánik más emberekkel? Hogyan éli az életét keresztényként?

Nos, ugyanolyan lényeges, amit most mondok. Fiúk, mi legyen, ha közel kerültetek egy lányhoz, de úgy érzitek, nem az Igazi, nem Istentől való a kapcsolat? És mit tesznek? Sokan ahelyett, hogy férfiasan odaállnának, és elismernék, hogy rosszul választottak, Istent hibáztatják. Ezt szokták mondani: „Tényleg nagyon kedvellek, de imádkoztam kettőnkkel kapcsolatban, és az Isten azt mondta, hogy nem az Ő akarata szerint való a kapcsolatunk.” Mit tesznek? Istenre fogják. Ne tegyétek ezt! Hibáztatok, mondjátok ki, hogy rosszul választottatok. Kérjetek bocsánatot a lánytól.

Srácok, egy másik dolog, amiben óvatosan járjatok el. Egy lány nem a szövegetekre figyel. Arra figyel, azt nézi, amit tesztek. Például: Ismertem srácokat, akik nagyon jó haverként gondoltak lányokra. És ezt is mondták róla, hogy csak haver. Összejárunk, együtt lógunk, mint barátok. És a srác is azt hajtogatja: csak együtt szoktunk tanulni. Nem zúgtam beléd, nincs itt smaragd románca, meg rózsaszín felhők vattacukorból. Nem akarunk mi egymástól semmit. És a lány is megerősíti: persze, semmi ilyen nincs közöttünk. De értsétek meg, hiába hajtogatjátok, hogy szó nincs itt együtt-járásról, kapcsolatról, pláne házasságról, de ha mindig elmész hozzájuk. Mert ha mindig felhívod, hogy beszélgessetek, akkor nem azt fogja levonni belőle, amit mondasz, hanem arra fog reagálni, amit teszel, és ezzel óhatatlanul is félrevezeted kettőtökkel kapcsolatban, még ha szóban igazat is mondasz. Szóval, ezek szintén olyan dolgok, amiket el kellene kerülni, ha helyesen akarsz eljárni.

Volt egy srác, aki azt kérdezte: „Szóval, honnan tudhatom, ha egy lány…?”

Erre én: „Ha elmész mellette, és lehányja a cipődet, hát az elég biztos jele annak, hogy nem tetszel neki, hogy nem igazán érdekled.

A lényeg: nem feltétlenül muszáj rögtön közel kerülni, eleinte csak figyeld meg, imádkozz érte, ismerd meg a bizonyságtételét! Minden hívőnek van bizonyságtétele. Hallgasd, ahogy beszél. Hogy mennyire istenfélő. Mert nagyon óvatosnak kell lenned. Lányok, nagyon—nagyon óvatosnak kell lennetek! Ha istenfélő lány vagy, és elkotyogod, hogy ez vagy az a srác, mennyire tetszik, és a srác csinosnak talál, egy csinos lányért a fiúk minden akadályon átugranak. A felületes szemlélő hatalmas változásokat vehet észre a jellemében, az életvitelében, egészen addig, míg az övé leszel.

Hadd mondjak még valamit. A szülők néha… mert tanítok szülőket is, és egy szóval jellemzem őket: annyira naivak vagytok, ha ennek bedőltök. Annyiszor hallottam már ezt a történetet: Egy keresztény lány együtt jár egy nem hívő fiúval. A szülők ellenzik, nyomást gyakorolnak a lányra, a gyülekezeti tagoknak sem tetszik, ezért ők is nyomást gyakorolnak, a lány már ott van, hogy szakítani készül. „Nem lehetünk együtt, mert nem vagy keresztény, ez így nem helyénvaló. Pál apostol is úgy tanítja, hogy ne legyünk felemás igában hitetlennel.” Azután csodák csodája, a srác egy hét alatt megtér. Magam is láttam, milliószor megtörtént hasonló. Egyszerűen megtér. És mindenki véleménye megváltozik: „Oh, most már minden rendben, járhattok együtt.”

Evangéliumi keresztényeknek hogyan hiányozhat ennyire a józan ítélőképessége? Szoktam gondolni magamban – sokuk még elveszett állapotban van. Egyáltalán nincs még rendben. Talán majd évek múltán rendben lesz. Amikor látjuk az életén, hogy Istennel jár, és Isten szerinti férfivá lett.

3. Ha az ember még tanul, akkor ne is gondoljon a házasságra?

Szoktam hangoztatni, hogy egy férfi legyen anyagilag független, és legyen annyi jövedelme, hogy gondoskodni tudjon a feleségéről és a családjáról.  Társadalmunk sokat változott az elmúlt évtizedekben. A középiskolákról az a véleményem, hogy egy évnyi intenzív tanulást húznak szét négy évre, a főiskolákon is ugyanez van. Így körülbelül 24 éves korodig az iskolapadban ülsz, a férfias viselkedés megmutatkozhat ugyan a jellemedben, de nem működhetsz férfiként minden tekintetben, mert amíg nem vagy anyagilag független, a Biblia szerint nem vehetsz feleséget, és amíg nem vagy házas, a szex sem jön szóba a tanítás szerint. Tisztában vagyok a helyzet nehézségével, ez a mai modern kultúránk legnagyobb baja. De van még itt egy fontos tényező, amire jó, ha figyelünk: Ismerek egy párt, mindketten college-ba járnak. Talán egy-másfél évük van még az alapdiplomáig, már elhatározták, hogy összeházasodnak, hát már tényleg vágják a centit, de még a szülők finanszírozzák a tandíjat, de azt mondom, nem tartom korainak a házasságukat. Isten akaratával nem ellentétesek a szándékaik. Miért mondom ezt? Mert történetesen ez a fiatalember, és a fiatal leány, a saját élethelyzetükben már tanúbizonyságát adták érettségüknek, felnőtté válásuknak.

Bár a szülők még segítenek, ők még rájuk szorulnak, még nem önállók, de a fiatalember hamarabb végezhet, ha nem kell tandíjgyűjtés miatt megszakítani a tanulmányokat – ezzel nincs semmi probléma. Azért van velük minden rendben, mert életüket, jellemüket annak teljességében vizsgálva, ők már érettek és készek a családi életre. Jó irányba tartanak, bár anyagilag még nem teljesen függetlenek. Számomra kétség sem fér hozzá, hogy egyenes úton járnak. Értitek, amit most mondtam?

A fiatalember már magára vette egy leendő férj kötelezettségeit, keményen tanul, és dolgozik. Csak az élethelyzetük ilyen bonyolult. De ha megnézed őket, azt mondod: a fiatalember igazi férfi, a fiatal lány pedig erényes nő.

Ezt kell keresnetek a másikban.

Posted on 2012-12-19   
Sandor

http://keskenyut.wordpress.com/2012/12/19/egyutt-jarasrol-paul-washer/ (http://keskenyut.wordpress.com/2012/12/19/egyutt-jarasrol-paul-washer/)
Cím: Re:Paul Washer ü videok és írások
Írta: Zoltan - 2013. Szeptember 01. - 12:59:42
Radikális keresztyén – Paul Washer


Paul Washer arra bátorítja a fiatalokat, hogy adják át életüket teljesen Krisztusnak és egyedül csak érte éljenek!


Az életem egy részét őserdőben és az Andok hegységben fagyoskodva töltöttem. Láttam meghalni embereket. Egy kisfiúra, akit Andrew Mymannak hívtak, a muszlimok ötször lőttek rá. Hasba lőtték és egyszerűen ott hagyták a járdán, miközben azt kiabálta: „Annyira félek, de nem tudom megtagadni Jézus Krisztust. Kérlek, ne öljetek meg, de nem fogom megtagadni Őt!”

Egy vértócsában fekve halt meg.

Ti beszéltek arról, hogy radikális keresztyének vagytok, mert feliratos pólót viseltek, mert elmentek egy konferenciára.

Én szentségről és Istenfélelemről beszélek!

Azt kívánom – bárcsak megismernétek, milyen lenne, ha Isten megmozdulna ezen a helyen? Ha a Szent szellem engem és mindannyiótokat meggyőzne a bűnről. Az arcunkra borulunk és sírunk, mert láthatóvá válnak azok a dolgokat, amiket Isten gyűlöl. Megengedünk az élünkben olyan dolgokat, amiket Isten gyűlöl, mert úgy cselekszünk és úgy nézünk ki, mint a világ, olyan a szagunk, mint a világé. Sok dolgot elkövetünk, de mintha nem is tudnánk róla, hogy ezeket cselekedjük, mert nem ismerjük Isten igéjét.

Annak ellenére, hogy a felekezetünk vallja, hogy a Szentírás kétséget kizáróan Isten Szava mégis csupán képeket, történeteket és furcsa kis meséket ismerünk belőle.

Ó, ha majd Isten szele fog fújni ezen a helyen! Akkor elfordulnánk a bűneinktől, akkor lemondanánk azokról a dolgokról, amik nem kedvesek Istennek, és akkor futnánk Őhozzá és megéreznénk az illatát és szeretnénk Őt.

Ó, ha Isten misszionáriusokat emelne fel.

Nem ugyanazokat a dolgokat kívánom nektek, mint a szüleitek. Ők biztonságot, biztosítási kötvényt és szép otthont szeretnének nektek. Ők azt szeretnék, hogy autótok legyen és híresek legyetek.

Én ugyanazt szeretném számotokra, amit a saját fiam számára, hogy egy napon kitűzze a zászlót, Jézus Krisztus zászlaját. Kitűzi azt egy hegy csúcsára, ahová korábban senki sem tűzött ki zászlót, és felkiált: „Jézus Krisztus Úr!” még akkor is, ha ez a fiam életébe kerül.

Ó, ha majd 18 éves lesz, ha ugyanazt mondja nekem, amit én mondtam, mikor fiatal voltam. „Elmegyek a hegyekbe. Elmegyek az őserdőbe.”

És mindenki azt mondja majd: „Nem mehetsz oda. Örült vagy. Ott háború van. Meg fogsz halni.”

El fogok menni. Mikor aztán a kisfiú felveszi azt a bizonyos hátizsákot, odamegyek hozzá és imádkozom érte és azt mondom neki: „Menj! Menj! Isten legyen veled, és ha meghalsz fiam, odaát ismét látni foglak és tisztelni foglak a halálodért.”

Ó, Istenem! Imádkozzunk, imádkozzunk.

Ó, Istenem! Én nem törődöm a hírnévvel. Nem törődöm azzal, hogy mit gondolnak az emberek. Az a vágyam, hogy Te dicsőülj meg. Az a vágyam, hogy ezek a fiatalemberek megmeneküljenek.

Az a vágyam, hogy azok, akiknek üdvösségük van, álljanak meg és vegyék észre maguk körül ezt a kortárs kultúrával átitatott keresztyénséget, amit Te gyűlölsz, és ki fogsz köpni a szádból, és akkor felfedezik Isten igéjét és azt mondják: „Követni fogom Jézust”.

Ó, Istenem! Imádkozom fiatal szolgálókért és pásztorokért.

Imádkozom, hogy betöltsd őket a bölcsesség szellemével, szeretettel, bátorsággal és ítélőképességgel.

Drága Istenem, akármi is az ára, imádkozom azért, hogy emelj fel misszionáriusokat. Én nem segíthetek, de nézz ezekre a fiúkra és gondolj az én kisfiamra is.

Ó, Istenem! Ha megmentenéd Ian-t, és azután felemelnéd és elküldenéd őt a legveszélyesebb háborús helyekre.

Ó, drága Istenem! Emelj fel misszionáriusokat ezen a helyen. Emelj fel misszionáriusokat. Emelj fel olyan igehirdetőket – pásztorokat, apostolokat és evangélistákat – , akik ismerik Isten igéjét.

Ó, Istenem! Munkálkodj ezen a helyen. Kérlek, munkálkodj ezen a helyen.

Drága Istenem!

Kérlek. Kérlek. Kérlek. Kérlek.

Fordította: Abonyi Sándor

2012-12-26
http://keskenyut.wordpress.com/2012/12/26/radikalis-keresztyen-paul-washer/ (http://keskenyut.wordpress.com/2012/12/26/radikalis-keresztyen-paul-washer/)
Cím: Re:Paul Washer - videok és írások
Írta: Zoltan - 2013. Szeptember 04. - 14:00:26

Hogyan lehet elnyerni az üdvösséget – Paul Washer


Isten most azt parancsolja az embereknek, hogy térjenek meg és higgyenek.

Ma van az üdvösség napja, amikor még elmenekülhettek az eljövendő harag elől. A számotokra halálos ítéletet jelentő Mózes törvénye elől meneküljetek a menedékvárosba, aki a mi Urunk, Jézus Krisztus.

Fussatok Őhozzá!

Térjetek meg és adjátok meg magatokat, ne harcoljatok tovább Isten ellen és ne próbáljátok üdvösségeteket saját erőfeszítéseitekkel megszerezni.

Adjátok meg teljesen magatokat és bízzátok rá magatokat Krisztusra.

Ezt jelenti az üdvösség elnyerése.

Ezért mondd el a következőt: „Csupasz kézzel jövök, semmit sem hozok magammal, egyszerűen a keresztbe kapaszkodom”

Amikor a mag felnövekszik bennetek annyira, hogy felismeritek, hogy az Isten előtt való megállásotok 100%-ban Jézus Krisztus tökéletes munkáján és érdemén alapszik, akkor bizalommal álltok meg előtte, mert megértettétek, hogy minden bűnötökért kifizette az árat és ezért igazak vagytok Krisztusban.

Jöjjetek Őhozzá, jöjjetek Krisztushoz, jöjjetek Őhozzá!

Csupasz kézzel, semmit sem hozva magatokkal.

Itt az ideje, hogy megadjátok magatokat.
Cím: Re:Paul Washer - videok és írások
Írta: Zoltan - 2013. Szeptember 04. - 14:06:05
Elhívás egy áldozatokkal teli életre
[/size]

Paul Washer

Keresztény videók Jézus Krisztus dicsőségére | illbehonest.com/hungarian (http://illbehonest.com/hungarian)

Nem igazán a blogos, internetes generációnak vagyok tagja, inkább
régimódinak vallom magam. És bár elhiszem, hogy ennek az egésznek van némi értéke is, de
ahogy mostanában írtam, egyszerûen felemészti a szívemet, hogy annyi fiatal férfi blogozik és
teológiai vitákba bocsátkozik… Sokan közülük nem éltek eleget, hogy tudják, mirõl beszélnek,
hiszen nincs e téren elegendõ tapasztalatuk. Ott ülünk az internet elõtt, és ilyen dolgokkal töltjük
meg azt, amikor több milliárd ember van, aki még nem hallotta az evangéliumot. Ez egyszerûen
õrültség. Ha hallgatod ezt, és egy fiatal férfi vagy, ha fiatalember vagy, valószínûleg nem most
kell könyvet írnod és megváltanod a világot, vagy olyan blogot írnod, ami népszerû az egész
világon. A ifjú kor arra van, hogy felkészülj arra, hogy Isten emberévé válj. Nem arra, hogy az
interneten lógj, hanem hogy Isten elé menj imádságban, míg ki nem árasztja rád a Szentlelkét,
és hatékony szolgává nem tesz. Majd menj ki, és ne olyan helyen vegyél részt az öntözésben,
amely már telített. Menj ki és hirdesd az evangéliumot azon nemzeteknek, akik még nem
ismerik Krisztust. Miért éljünk? Hatalmas a szükség… Nem fogom azt mondani, hogy hatalmas
a szükség, és hogy Isten nem képes nélküled bevégezni a munkát. Isten befejezi nélküled is.
De mekkora veszteség; milyen öröm vész kárba. Egy olyan életre hívlak, amely valódi
áldozatokkal van tele, amelyben kimondhatatlan öröm és teljes dicsõség vár. Néhányan, ti
fiatalemberek, el kell ezen gondolkozzatok, hogy kimenjetek, és hirdessétek az evangéliumot,
hogy szenvedjetek Krisztusért, teljes örömmel. éves vagyok és a testem már teljesen szétesett.
Ahogy Robert Murray M’Cheyne mondta: az Úr adott nekem egy üzenetet és egy lovat, én
pedig megöltem a lovat. Én is így érzem, de azt kell mondjam, hogy boldog vagyok, boldog
vagyok. Megéri Érte meghalni, fiatalember. Ne arra vesztegesd az életed, hogy teológiai
szakértõvé válsz, olyan emberek számára, akik már valószínûleg többet tudnak nálad. Menj, és
hirdesd az evangéliumot. Menj a mezõkre; azokra a helyekre, ahol sötétség lakozik. Hirdesd
Jézus Krisztus evangéliumát. Örvendezek abban, amit az Úr jelenleg tesz Indiában és
Nepálban. De ott van Tibet is. És kérdem az Urat: mikor fogod megnyitni az ajtót Tibet számára?
És Kína számára? Mikor fogod megnyitni az ajtót Mongólia számára? Egy barátom
Kaliforniában, egy ismerõsöm, Larry Pen, a weboldalán vagy hol azt írja, hogy inkább a háború
frontján prédikálna, mint vezetõ pozícióért törtessen a világ színpadán. Fiatalember, menj és
halj meg valahol, hogy egyedül Isten és a pokol ismerje a nevedet. Isten, mert szeret téged, és
Lelkének ereje hatalmasan munkálkodik benned, és a pokol, mert gyûlöl téged. Menj valahova,
és hirdesd az evangéliumot. Néha olvasok puritán könyveket, és igazából nagyon szeretem
õket, Martyn Lloyd-Jones-t és Charles Spurgeon-t. Aztán nézem a mai prédikátorokat, akikkel
meg vagyunk áldva. Olyan emberek, mint John MacArthur, John Piper, Joel Beeke és…
számos zseniális férfi. Wayne Grudem, és a többiek. Õk idõsebb emberek, akik sokat tanultak,
és Isten megadta, hogy szólásra nyissák szájukat. Fiatalember, ne próbálj a helyükbe lépni,
legalábbis még nem. És ne gondold, hogy olyan nagy szüksége van rád Amerikának. Tudod,
amikor az Egyesült Államokban prédikálok, egyszerûen csak egy vagyok a sok tanító közül. De
amikor olyan tengerentúli helyekre megyek, ahol senki sem hirdeti az Igét… Még ha olyan
szánalmas igehirdetõ is vagy, mint én, Te vagy az igehirdetõ. Menj olyan helyre, ahova John
MacArthur és John Piper nem mennek és hirdesd az evangéliumot, imádkozz, és járj közben
másokért. Nehéz közös nevezõt találni azoknak az embereknek az életében, akiket életem
során tanulmányoztam. Voltak, akik kálvinistábbnak vallották magukat, mások nem. Néhányan
ismertek voltak, és úgy tûnt, hogy bõvelkednek; mások mártírhalált haltak, és senki sem ismerte
a nevüket. Mindnyájan különbözõek. De egy dolog közös bennük, méghozzá az imaéletük.
Imádság; állandó, állhatatos imádság. Kit érdekel, hogy ki ismeri a nevedet? A kérdés az, hogy:
Isten ismeri-e a nevedet? Másodszor pedig: A fõellenségünk ismeri-e a nevedet? Utál téged
hatalmas gyûlölettel? Nem azért, mert ismert prédikátor vagy, hanem mert térden állva harcolsz
ellene, küzdesz vele a térdeiden. Tudod, hogy hogyan gyõzheted le. Imaharcos kell legyél, mert
a misszió, Indiában, Nepálban és bárhol máshol az imára alapszik és azon keresztül válik
hatékonnyá. Kevés dolog van, amit még soha nem hallottam. Soha nem hallottam egy idõs
férfitõl, hogy azt kívánta, bárcsak kevesebb idõt töltött volna a családjával. Mindig az
ellenkezõjét mondják. Soha nem találkoztam olyan idõs igehirdetõvel, aki megbánta, hogy túl
sok idõt töltött imádságban. De mindenki, akivel találkoztam, azt mondta, hogy bánja, hogy nem
töltött elegendõ idõt imádsággal. Ha igen jól ismered az Igét, és tökéletes a
gondolkodásmódod, kifinomult a logikád, de nem vagy az imádság embere, akkor semmit sem
érsz a mennyek országában, semmit sem érsz a mennyek országában. Sok tudás lesz a
fejedben, és büszke leszel, de nem lesz erõd. Nem lesz erõd. Imádkozom, hogy ne a feltûnést
keresd Amerika színpadán, Hanem menj és halj meg valahol Krisztusért, és így megismerje a
menny a nevedet. Hogy az imádság embere legyél és behatóan tanulmányozd az Írásokat, nem
azért, hogy más okos embereknek prédikálj, hanem, hogy helyesen tanítsd az Igét azok
számára, akik még nem hallották, és messzi országokban lévõ pásztorok számára, akiknek,
soha nem adatott meg az a kiváltság, hogy úgy tanulmányozzák az Igét, ahogy neked
megadatott. Ez egy rögtönzött üzenet volt. Tegnap jöttem haza Indiából és Nepálból, holnap
pedig Kaliforniába megyek tanítani, ezért szükségem lesz az imáitokra. Azután, amikor
visszatérek, néhány hétre visszazökkenhetek a kerékvágásba itt a HeartCry-nál, és, ami még
fontosabb, visszatérhetek a családomhoz, a feleségemhez és a három kicsi gyermekemhez.
Kérlek, imádkozzatok értem. Az életem a szentek imádságain alapszik, ezért kérlek,
imádkozzatok értem, és értünk, valamint Nepálért és Indiáért, és a világ összes országáért,
hogy Krisztus neve felemeltessen a nemzetek között, napkelettõl, napnyugatig, és hogy
megkapja a szenvedéséért járó teljes jutalmat. Isten áldjon benneteket, legyen nagyszerû
napotok. Látogasson el weboldalunkra: heartcrymissionary.com Itt információkat találhat a
szolgálatról, célunkról, hitvallásunkról és módszereinkrõl, és bõvebb információhoz juthat a
misszionáriusainkról, akiket szolgálunk. „Nagy az én nevem a népek között.” (Malakiás 1:11)

http://illbehonest.com/hungarian/Elhivas-egy-aldozatokkal-teli-eletre-Paul-Washer (http://illbehonest.com/hungarian/Elhivas-egy-aldozatokkal-teli-eletre-Paul-Washer)
Cím: Re:Paul Washer - videok és írások
Írta: Zoltan - 2013. Szeptember 04. - 21:13:55
Jézus Krisztus szépsége
Paul Washer


„Szüntelen az Úrra tekintek,” olvassuk a Zsoltárok 25:15-ben. És bár ebben vagyok túl jó, a Zsoltárok 119:18 nekem való – „Nyisd föl szememet, hogy megláthassam,
milyen csodálatos a te törvényed!” „Nyisd föl a szememet, Uram!” „Nyisd föl ezeket az szemeket.” „Nyisd fel állandóan elkalandozó szemeimet, és fordítsd a Te szépséged felé.”
Hadd mutassam be a valódi kereszténység és a szolgaság közötti különbséget. pedig a következõ. A szolgaság azt mondja, hogy „Nézd ember, meg kell békülj az szentül kell élned. Azokat a dolgokat hagyd abba, ezeket tedd, azt meg ne tedd, és ha ezt tartod be, a pokolba fogsz kerülni.” Ez a szolgaság. A valódi kereszténység pedig a következõ.
Ha egyetlen pillantást is elkapsz abból, hogy Õ milyen csodálatos, nem lesz problémád többivel. Keresd az Õ arcát. Keresd az Õ szépségét. Ennyi az egész.
Nem lehettél oda a feleségedért, mielõtt még találkoztál volna vele. Ha mégis, valószínûleg be kellene jönnöd tanácsadásra. Akkor még nem volt semmi, amiért odalegyél.
Nem ismerted õt. Nem ismerted az arcát, nem tudtad, hogy néz ki, nem tudtál róla semmit. ember, amikor megláttad õt, mintha eltûnt volna a talaj a lábad alól, vagy mintha elgázolt egy vonat! Úgy értem, egy pillanat alatt, minden... tudjátok. Csak üldögélsz... mint barátaim: „Megyek vadászni, megyek halászni, nagyszerû nap lesz a mai.” És hirtelen, amikor
csalit mész vásárolni a plázába, „Bumm!” ott terem elõtted. Egybõl minden fontos dologról
megfeledkezel az életedben, a vadászatról, a halászatról, meg minden másról. Egyszerûen
odavagy. Ha a barátaid igazán szeretnek téged, szinte le kell kötözniük és erõvel kivonszolniuk
onnan. Egy pillantás volt az egész, és vége! Az életedben minden megváltozik. Azok a dolgok,
amelyekkel addig törõdtél, már nem lesznek fontosak számodra. Azokról a dolgokról,
amelyekrõl álmodni sem mertél, már tudod, hogy léteznek. Mi történt? Megláttad õt pillantásnyira. És remélhetõleg minél jobban megismerkedsz az illetõvel, annál jobban szereted
õt. Most én arról a két ember között lévõ törékeny kapcsolatról beszélek, amelyben minkét
félnek megvannak a maga hiányosságai.
De képzeld el a következõt. Tudod, mi az üdvösség? Egy nap magányosan sétálsz,
nem látod Isten dicsõségét, Isten azonban eltávolítja a fátylat a szemed elõl. És „Bumm!
hihetetlen. Miért nem beszélt eddig nekem errõl senki?”
Nem azt látod, hogy valaki reggel felkel és azt mondja hogy, „Ó, fáj a fejem, szépen egy kávét.” „Hova mész, Joe?” „Hát, el kell mennem oda, mert ott egy...” (sóhajt) egy hatalmas értékû gyöngy, amit be kell begyûjtenem.” Nem ezt teszi, miért nem? bepillantást kapott a dicsõségbe, a dolog lényegébe. Még a barátainak sem mondja el. Felkel
hajnali háromkor, lábujjhegyen kislisszol a házból, és rabló módjára távozik. Mi motiválja?
Annak a dolognak a szépsége.
Ugyanígy van ezzel is. Egyház, ha egyszer megpillantod Jézus Krisztust, utána jobban bepillantást nyersz jellemébe, annál odaszántabb és szentebb leszel.  Keresd az Õ arcát!
A következõ dologgal fejezem be, ami igazán nagyon fontos. A legtöbb ember, növekedni szeretne az Úrban a következõ kérdést szokta feltenni: „Tudom, mit kellene tegyek,
de nincs bennem elég motiváció.” „Hiányzik a szív.” Mi tudja ezt helyreállítani? Gondolkozzunk
el ezen egy percre. Mi tudja ezt helyreállítani? Erre ugye nincs egy egyszerû tízlépéses
program. Mi tudja ezt helyreállítani? Egyetlen dolog. Nyerj még nagyobb bepillantást Jézus
Krisztus szépségébe.


http://illbehonest.com/hungarian/Jezus-Krisztus-szepsege-Paul-Washer (http://illbehonest.com/hungarian/Jezus-Krisztus-szepsege-Paul-Washer)
Cím: Re:Paul Washer - videok és írások
Írta: Zoltan - 2013. Szeptember 04. - 21:25:08

Az igazság Joel Osteenról és társairól - Paul Washer


Az igazság Joel Osteenról és társairól - Paul Washer (http://Az igazság Joel Osteenról és társairól - Paul Washer)
Cím: Re:Paul Washer - videok és írások
Írta: Jazmin - 2013. December 22. - 14:59:49
 Jajj de orulok ennek a topiknak! Nehany tanitasat hallottam mar a testvernek,ezeket is atnezem ! Hallelujah!  :)
Cím: Re:Paul Washer - videok és írások
Írta: Zoltan - 2013. December 22. - 15:11:10
Van egy oldal - nagyon jó tanítások vannak

Magyarul
http://illbehonest.com/hungarian/ (http://illbehonest.com/hungarian/)

Románul is

http://illbehonest.com/romana/ (http://illbehonest.com/romana/)
Cím: Re:Paul Washer - videok és írások
Írta: Zoltan - 2013. December 22. - 15:12:50
Ugyan itt - sok tanítás PDF - ben is le tölthető
Cím: Re:Paul Washer - videok és írások
Írta: Jazmin - 2013. December 22. - 15:41:01
Koszonom!  :int2:
Cím: Re:Paul Washer - videok és írások
Írta: Zoltan - 2013. December 22. - 16:00:09
Krisztus feltétel nélküli szeretete
Paul Washer

illbehonest.com/hungarian (http://illbehonest.com/hungarian)


Paul Washer egy kivonatot olvas fel John Flavel puritán tanító tollából, "Az Atya alkuja"
címmel. Rád néz és ezt mondja: "Atyám, annyira szeretem ezt az embert és annyira szánom
őt." Miután minden parancsolatot megszegtek, Ő még mindig azt mondja, hogy "Annyira
szeretem és annyira szánom őket." A büszke emberek azt mondják "nem kérem a
szánalmadat." De szükséged van a szánalmára. Szükséged van rá. Szánalmasak vagyunk. Azt
mondja, hogy "Annyira szeretem és szánom őket, hogy nem akarom, hogy örökre elvesszenek,
inkább én kezeskedem értük." "Atyám, hozd ide az összes számládat, hadd lássam, mivel
tartoznak Neked."

Nos, van olyan, hogy egy fiatalember megházasodik és az esküvő után elkezd
elbizonytalanodni az elkötelezettségével kapcsolatban. Azt mondja "nem gondoltam volna,
hogy a házasság ilyen kemény dolog." "Nem tudom, hogy képes vagyok-e erre." Ugye előtte
dicsekedett, hogy mennyire szereti azt a lányt. Fogalma sem volt az elkötelezettségről, amibe
belement. De Krisztusnál más a helyzet. Itt azt mondja az Atyának: "Atyám, hozz ide mindent,
amivel tartoznak Neked, hadd lássam." Képzeld csak el: látja mindazt, amiért meg kellene
fizetned. Nem vakon megy a keresztre, nem függ a kereszten és akkor mondja, hogy "Atyám,
nem akarom ezt tenni, nem tudtam, hogy ilyen sokba kerül majd." Az örökkévalóságtól fogva
tudja, hogy mennyibe kerül majd neki és mégis megtette.

De figyeljetek csak: "Hozd ide az összes számládat, hadd lássam, mivel tartoznak
Neked." "Uram, hozd ide mind." Hívők, most figyeljetek! Ha ettől nem leszel olyan boldog, hogy
sírnál vagy örömödben kiáltanál, akkor nem érted azt, amit mondok. Azt mondja "hozd ide az
összes számlát. Hozd ide mind, hogy ne legyen utólagos elszámolás a számukra." Érted, hogy
mit mond? Hozd ide az összes számlájukat, a születésüktől kezdve a halálukig, mindent, amivel
tartoznak Neked, Atyám, hozd mind ide. Szeretném mind látni és azon a keresztfán szeretném
mindet kifizetni, hogy soha többé ne kelljen a bűneikkel bánnod.

Érted ezt, te hívő? Soha többé nem kell veled bánnia! Kész, vége! Minden bűnöd ki lett fizetve! A múltbeli bűneid, a jelenlegi
bűneid és amiket majd a jövőben elkövetsz.

Mind ki lett fizetve.

 És van, aki erre azt mondja, hogy "Hát, ha ezt elmondanád az embereknek, akkor csak még több bűnt követnének el." Nem
fognak, az igaz hívők nem fognak. A testi, gonosz és elveszett gyülekezeti tagok azok, akik ezthallják és tovább bűnöznek.
 De a hívők azt mondják "Ha ilyen a szeretete és teljesen megszabadított, akkor az Övé vagyok! Nem akarok több bűnt elkövetni!" "Nem akarok több bűnt elkövetni!

 Látjátok, testvéreim, ez az, ami a szentséghez vezet, ez az, amiért az evangéliumot úgy is hívják, hogy "a kegyességnek a titka." (1Tim 3:16) Érted ezt? Az a valami, ami kegyességet munkál ki a hívőben.
Igen, vannak parancsolatok és vannak szabályok, de nem azoktól leszünk istenfélők.
Attól leszünk istenfélők, hogy tudjuk, hogy Jézus meghalt, és hogy értem halt meg! És hogy amikor meghalt, minden bűnt kifizetett, múltbélit, jelent és jövőbenit.

És Isten soha többé, soha nem fog az ítélőszékéhez hívni, hogy ítélkezzen felettem. Soha
többé! Szabad vagyok, szabad vagyok, hála Istennek szabad vagyok! És erre mondod,
hogy "de Paul testvér, azt írja az Ige, hogy lesz ítélet a hívők felett is." (2Kor 5:10) Igen, de
figyelj: annál az ítélőszéknél, amikor felnézel a bíró arcába... az Atyádat látod. A testvéred lesz
az. Az, aki ítélkezik feletted, az lesz, aki meghalt érted. Hát nem érted? Szabad vagy. Szabad
vagy! Nincs több bűntudat! Mindig jöjj Hozzá! Mindig fordulj vissza Hozzá! Mindig szaladj Hozzá!
Szabad vagy! Végre átléptél az ajtón, amiről ezen a világon senki sem tud semmit, és ez a
feltétel nélküli szeretet. Egyszerűen szeretve vagy és ez már soha nem változhat meg! És
mindez Krisztus tökéletes tette által ott a keresztfán, te helyetted.

Krisztus annyira szeretett téged, annyira szerette a menyasszonyát, hogy Ő, aki
mindenek uralkodója volt, az univerzumnak és azon túl is mindennek az örököse - szolgává
vált. A menyasszonya iránti szeretetből. Az emberek iránti, a te irántad való szeretetből.

Cím: Re:Paul Washer - videok és írások
Írta: Zoltan - 2013. December 22. - 16:06:18
Énekek éneke - (Imádság, mint közösség)

Paul Washer

illbehonest.com/hungarian (http://illbehonest.com/hungarian)

http://illbehonest.com/hungarian/Enekek-eneke-Imadsag-mint-kozosseg-Paul-Washer (http://illbehonest.com/hungarian/Enekek-eneke-Imadsag-mint-kozosseg-Paul-Washer)

Énekek éneke 4. fejezet. Szeretnék az imádságról beszélni, mint valamirõl, ami több mint
csupán közbenjárás. Sõt, több mint a kegyelem kérése. Imádság, mint közösség.
Énekek éneke, 4. rész, 7. vers. „Mindened oly szép, kedvesem, semmi hibád sincsen.”
Szeretnéd tudni, miért jöhetsz az Isten színe elé? Egyetlen oka van: a Bárány vére. A Bárány a
fán függött, és átkozott lett Isten elõtt. [vö. 5 Móz 21:23] Az Atyja elfordult tõle és a Mindenható
Isten teljes haragja, aminek a te fejedre kellett volna hullania az örökkévalóságban, a Bárányra
hullott. És mikor a Bárány meghalt, kielégítette az igazságot, és megbékítette Isten haragját.
Megfizetett minden egyes bûnödért - múltbeli, jelen és jövõbeli bûneidért is. Mind neki lettek
tulajdonítva, és õ elvette azokat. Megfizetett értük. Nincsen azért immár semmi kárhoztatás.
[Róma 8:1] Mint Eszter, aki annyira be szeretett volna lépni a trónterembe, de félelemmel kellett
tennie, mert ha a király nem nyújtja ki felé az aranypálcát, akkor meghal. Krisztusban a hívõ felé
a pálca mindig ki van nyújtva. Folyamatosan. Ha rád néz, mindig ezt látja: „Mindened oly szép,
kedvesem, semmi hibád sincsen.” Szeretném, ha megértenétek valamit a megigazulásról, ami
igen-igen nagy segítség lesz. Figyelj, mert ezt meg kell értened! Ha csak egyetlen szeplõ vagy
hiba is volna benned, a pokolra jutnál. Isten nem így lát minket, hogy “ez elég bûnös, hogy a
pokolba jusson – ez egy kicsit jobb, ez is elég bûnös, de megmaradhat, ez jobb az elõzõnél, így
egy kicsit közelebb jöhet, ennek nincs annyi bûne, így még egy kicsit közelebb jöhet, ennek még
kevesebb bûne van, így még közelebb jöhet.” Elkárhozol, ha csak egyetlen szeplõ is van benned,
amibõl az is következik, hogy ha kaptál meghívót Isten tróntermébe, akkor nincs benned szeplõ.
Mert mindenestõl kedves vagy, teljesen tökéletes, és ezért jöhetsz elé. Még akkor is, amikor
bûnöket követsz el, és a szíved tompasága miatt még csak nem is látod, hogy azok bûnök, akkor
is megbocsájtást nyersz és jöhetsz hozzá. Nem, nem lehet úgy hagyni azt a bûnt, de azt akarom,
hogy megértsd: Krisztus révén mindenestõl szép vagy! Semmi hiba nincs benned, mert ha lenne
akár egy is, akkor nem jöhetnél. Ez nagy bátorítás kellene, hogy legyen! Amikor Isten rád néz...
Tudjátok, szinte gépies és jogi alapokon nyugvó gondolkodásunk van. Persze, a megigazulás egy
törvényszéki fogalom; de majdhogynem úgy vagyunk Istennel, hogy mert Jézus meghalt, most
már el KELL fogadnia engem. És ez nem... Azért, amit Jézus tett, Isten rád néz, és így
szól: „Mindened oly szép, kedvesem, semmi hibád sincsen.”
Látod a szenvedélyt? Látod a szeretetet, ami ebben van? Látod a kívánságot és a
vágyódást? Nos, nem tudod meglátni, mert soha nem láttál még semmi ehhez foghatót.
Feltételekkel teli világban élünk. "Megfelelsz az összes feltételnek? Akkor jöhetsz." "Valamelyik
feltétel hibádzik? Kívül tágasabb." De Krisztus megfelelt minden követelménynek, és ezért
amikor Isten rád néz, azt mondja "Mindenestõl szép vagy, kedvesem." És ha nem így látna,
akkor a pokolra jutnál. De így lát téged Krisztusért, és mindig így fog látni téged! Sosem változik
a hozzáállása irántad. Olyan csodálatos, amit Krisztus tett értünk! „Mindened oly szép,
kedvesem, semmi hibád sincsen.” Micsoda bátorítás ez az imádkozásra! Micsoda bátorítás arra,
hogy kérd Istent: "Vizsgálj meg, Uram! Mutasd meg, milyen úton járok!" Micsoda bátorítás arra,
hogy megvalld a bûneidet. Mert nem Bíró jön eléd, és soha többé nem úgy jön hozzád, mint Bíró,
hanem mint Atya, csak úgy, mint Atya.
Azt hiszem Mike Maro testvér beszélt nekem errõl, hogy nem csak megigazultunk,
hanem örökbe is lettünk fogadva. Hiszen, amikor valaki bíróság elé áll, a felmentõ ítélet
kimondása után a bíró nem fogja még meg is hívni magához az otthonába. Isten nem csak
megigazított, hanem örökbe is fogadott. És olyan szeretettel néz rád, olyan gyengédséggel, olyan
örömmel abban, amit Õ tett lehetõvé! Ezért a Bárány vérének ereje miatt, amikor rád tekint,
mindenestõl szép vagy, és nincs semmi hibád.
A 8. versben pedig ezt mondja: „Jöjj hozzám a Libánonról, menyasszonyom, jöjj hozzám
a Libánonról! Nézz le az Amáná csúcsáról, a Szenír és a Hermón csúcsáról, az
oroszlánbarlangoktól, a párducok hegyeirõl.” Isten mindig hívja a népét, hogy jöjjenek! És a
sátán mindig azt mondja nekik: "Nem mehetsz. Csak nézz magadra! Hogyan is mehetnél? Tudja,
hogy miket tettél. Ismeri a bûneidet. Tudja, milyen fertelmes vagy. Ismeri a szíved
kelletlenségét. Nem menj hozzá!" De ezek a Hazug és Csaló szavai. És sokszor elhiszi neki az
ember, mert olyan nehéz hinni Istennek, ha a szeretetérõl van szó, mert olyan hatalmas a
szeretete. Szívesen mondom ezt azoknak, akik kételkednek Isten szeretetében.
Mindig... A karizmatikus barátaim mindig azt mondják, hogy a legnagyobb hitbeli lépés
a halottak feltámasztása. Erre ezt válaszolom: „Ugyan, nekünk baptistáknak az semmi. Minden
vasárnap ezt csináljuk." Azt mondják: „Annak, aki valóban fel tudja támasztani a halottakat,
annak hatalmas hite van!" Mire én: „Nem, nem ehhez kell a legnagyobb hit. Szeretnéd tudni, mi
a hit leghatalmasabb megnyilvánulása? Hadd mondjam el! A legtöbb hit ahhoz kell, hogy egy
keresztény belenézzen Isten Igéjének a tükrébe, lássa saját fogyatkozását, és hit által mégis
elfogadja, hogy Isten tényleg annyira szereti õt, ahogy mondja." Ez a hit!
Mert olyasvalamit kell elhinned, amit soha nem láttál a világon! Senki nincs olyan, mint
Isten, és senki nem szeret úgy, mint Isten! Amikor azt mondja, jöjj... Tudatában vagy annak,
hogy aki az imént hívott, mindent tud rólad? Mindent tud, amit tettél, és mindent, amit meg
fogsz tenni! Amikor azt mondja "Jöjj!", akkor úgy is érti. Annyi hívõ módszeresen távolságot tart
Istentõl... Te is voltál már így, nem? Most aztán elszúrtad, jó nagyot vétkeztél. Gyötör a bûntudat
miatta, és ez helyes. Megvallod, ez is helyes. És aztán rájössz, hogy most egy ideig távol kell
maradnod Istentõl, amíg elég piros pontot nem gyûjtesz, hogy visszamehess. Ez hazugság. Õ így
szól: „Gyere, gyere, gyere!”
Az egyik leggyönyörûbb dolog az életemben az volt, amikor egy nap Peruban, egy
Meaflordes-i ház harmadik emeletén elhittem, hogy Isten tényleg szeret engem. Minden hibám,
minden szeplõ, mindaz, amit tettem, el volt törölve elõtte Jézus Krisztusban. Csak szeretni tud
és szeretni akar engem, és soha nem szûnik meg szeretni. És hogy nem tudok annyit magamról,
mint Õ, és mégis szeret engem. Júdás azt írja "Tartsátok meg magatokat Isten szeretetében"
[Júdás 1:21] Sok igehirdetõ ezt kicsavarja, és törvénykezésre használja. "Tartsd meg magad
abban, hogy szereted Istent!" De nem ezt jelenti.
Nem értek a növényekhez, de mondjuk, hogy van egy haldokló növényed, és azt
mondom, "Hadd nézzem meg!" És elvinnél a házadba, bevinnél a belsõ szobába, a belsõ
szobában egy koromsötét kamrához viszel, kinyitod az ajtót, és ott a növény. Azt
mondanám "Hát, nem sokat konyítok a növényekhez, de azt elmondhatom, hogy ki kéne tenned
valami napos helyre, mert minél kevesebb napfényt kap, annál hamarabb elsorvad."
Megmondom, hívõ, ez itt a baj. Meg kell tartanod magad Isten szeretetében. És hogyan teszed
ezt? Hit által. És azt hogy teszed? Isten Igéjével. Az egyik dolog, ami valószínûleg sokat segítene
itt mindenkinek, ha kikeresne minden egyes verset a Bibliából Isten mérhetetlen, feltétel nélküli
szeretetérõl; memorizálná, és addig elmélkedne rajta, amíg el nem hiszi. Tartsd meg magad a
felismerésben, ismerd fel újra meg újra, hidd, hogy Isten annyira szeret téged, amennyire
mondja, és nem fogsz félni, hogy a jelenétébe jöjj.
Ezt mondja „Jöjj velem!” De ezt is „nézz le a hegyrõl”. „Nézz le!” Annyira tele vagyunk
büszkeséggel és hiúsággal. Folyton magas helyeken járkálunk, ahol semmi keresnivalónk. A test
a Hiúság Vásárán akar élni, lenyûgözve a mindenféle csillogó és zajos kacattól és csecsebecsétõl,
lenyûgözve hiábavaló dolgoktól. Aggódunk a ruhák, meg a rajtuk lévõ címkék miatt. Fontos
számodra, hogy milyen autót vezetsz. Aggódsz, hogy a héten elég focimeccsre jut-e el a fiad. Az
egész életünket olyan dolgokra pazaroljuk, amik nem számítanak! És a végén kétségbeesve és
kimerülten összetörsz, összeomlassz!
És Isten így szól: „Gyere és vegyél tõlem! Jöjj, jöjj le a hegyrõl! Gyere le azokról a
helyekrõl, amik nem elégíthetnek meg. Gyere le a helyekrõl, amikbõl semmi javad nem
származik. És gyere le azokról a veszélyes helyekrõl!” Figyeld, mit mond „az
oroszlánbarlangoktól és a párducok hegyeirõl, gyere le.” Ezek veszélyes helyek; veszélyesek!
A félelem hasznos dolog. Jogosan félj attól, hogy mit tehet veled ez a világ. Félj attól,
amit a bûn tehet veled. Félned kellene attól, amit te tehetsz magaddal. Gyere le! Iszkolj onnan!
És hagyd ott azokat, akik csodálják ezeket a dolgokat. Azt mondod, „Velük akarok lenni, hogy
megmenthessem õket.” Most elõbb magadat mentsd, tûnj onnan! Légy olyan emberekkel,
akiknek a szeme nem a gonoszra néz, és nincs tele sötétséggel, akik mindig az örökkévaló dolgok
felé terelnek téged. Az a bökkenõ, hogy a gyülekezetnek ilyennek kéne lennie. De mivel gyenge
evangéliumot hirdetnek, és nem gyakorolnak gyülekezeti fegyelmet, a gyülekezet tele van
romlott emberekkel, akik szeretik a gonosz dolgokat, és így elég nehéz bárkit is találni, aki bármi
mennyei dolog felé terelne! Szinte olyan a helyzet, mint Wesley és Whitfield korában,
amikor „szent klubokat” hoztak létre a gyülekezeteken belül. Gyere el azoktól a dolgoktól! Hát
nem tudod, hogy benned, a testben, ott egy hihetetlen erõs fogékonyság arra, hogy akármibõl
bálványt csináljon? A test veheti a Bibliát és arra használhatja, hogy bálvánnyá tedd a tudást,
vagy a szolgálatot; bálványt teremthetünk szinte bármibõl, még abból is, ami egyébként jó és
szent és igaz.
Azt mondja „Gyere le!” És nézd a 9. verset: „Megdobogtattad szívemet, húgom,
menyasszonyom megdobogtattad szemed egy pillantásával.“ Na, ha még ez sem késztet
imádságra, akkor nem tudom, mi fog. Mit mond ez nekünk? Csak így csinálok... és szinte hallod,
ahogy az Isteni szív hevesebben ver, csak egyetlen pillantástól.
Ti házas férfiak, emlékeztek, amikor a kedvesetek, mielõtt még elvettétek, egyszerûen
csak röviden rátok pillantott a gyülekezetben, a terem másik végébõl, és ti úgy éreztétek, hogy
ott helyben elájultok? Emlékszel erre? Hát, jól is teszed! Mi van veletek? Ennek még ma is így
kéne lennie. Csak rád néz, és véged... Ekkora ereje volt. A Biblia ezt veszélyesnek mondja, ha
idegen asszonyról van szó. De ha arról a nõrõl van szó, akit Isten neked szánt, és rád pillant, és a
szíved mintha leesne a padlóra és kigurulna a padok között egészen elõre, na, az igenis jó dolog!
Micsoda erõ! Isten annyira szeret minket! Csak egy pillantás felfelé imádsággal, és gyorsabban
ver a szíve, gyorsabban ver a szíve.
Sosem felejtem el, miután a kisfiam, Ian megszületett... Nekem elég nehéz gyerekkorom
volt, hogy finoman fogalmazzak. De amikor a kisfiam megszületett, sosem felejtem el, már elég
nagy volt és végre tudott mosolyogni és ölelni és fel tudta emelni a karjait a levegõbe. És sosem
fogom elfelejteni, ott feküdt az ágyunkban az emeleten, én meg befordultam a folyosón, és
beléptem a szobába. És amikor meglátott, - azért tudnotok kell, hogy a fiam annyira tud örülni a
csupasz falnak is, hogy majdnem infarktust kap - de rám nézett, és abban a pillanatban, hogy
észrevett, így csinált. Egy szemernyi kétség sem volt abban a fiúban, hogy az apja odaszalad,
felkapja, és megöleli. Egy szemernyi kétség sem. Hát nem ilyen az igazi önbizalom? Egy kicsit se
kételkedett benne, hogy szeretik! Tudta! Csak felém kellet néznie, és végem volt. Hát, nagyon
remélem, hogy a feleségem nem szül lányt. Bele is halnék [az örömbe]!
De arra akarok kilyukadni, hogy szerintetek hogy történhetnek ilyesmik? Azt
gondoljátok, hogy a teremtésbõl erednek, vagy az emberi természet szüli ezeket? Egyáltalán
miért léteznek ilyen dolgok a teremtésben? Gondoltál már erre? Isten rakta oda õket. És miért
tette? Mert Õróla beszélnek. Hogyan szerethetnél te egy gyereket, hogyan mernéd azt gondolni,
hogy jobban szeretheted azt a gyereket, mint ahogyan Isten szeret téged? Még csak el sem
kezdheted megérteni... Egyetlen pillantás felfelé! Azt mondod „Oh, Paul testvér, te nem
értheted...” Nem, fiam, te nem érted, milyen ereje van Jézus Krisztus vérének. Egyetlen
pillantás.
Valamit meg kell értenetek az istenfélelemmel kapcsolatban. Egy fiú félhet az apjától,
mert egyik nap odarohan hozzá, mutat neki egy képet, amit rajzolt, és azt mondja „Apu, nézd!”
Az apja megnézi a képet és azt mondja neki „Ó, hát ez igazán csodálatos.” A kisfiú visszamegy
játszani, minden rendben van. Másnap a kisfiú megint odajön „Apu!” Egy új képet hozott,
odaadja az apjának. Az apja nagyon rossz hangulatban van, fogja a képet, felpofozza a gyereket
és keresztüllöki õt a szobán. A kisfiú reszket. Miért? Fél az apjától. És miért? Az apja jellemének
következetlenségei miatt. Ilyen nem történik a mennyei Atyáddal. Az õ jelleme tökéletes.
Krisztus munkája miatt nem is szerethet jobban, és sosem fog kevésbé szeretni.
Egyetlen pillantás, és megfogtad, elkaptad, a tiéd. Egyetlen pillantás, és hevesebben ver
a szíve. Nézd, mit mond: „Megdobogtattad szívemet, húgom, menyasszonyom, megdobogtattad
szemed egy pillantásával...” Most figyelj: „nyakdíszed egy láncocskájával”. Hadd kérdezzem
meg: honnan szedte azt a láncot? Tõle kapta. Látod, minden szépséged: ajándék.
Látod, a te bátyád nem olyam, mint József, Õ nagyobb Józsefnél. Józsefnek tarka ruhája
volt, amin nem osztozott a testvéreivel. De a mi Józsefünknek, Jézusnak is van szép ruhája, az
igazsága, amit önmaga révén szerzett magának, és Õ neked adja. Hiszen amikor rád néz, nem lát
sem szeplõt, sem hibát, hanem gyönyörû díszeket lát rajtad mindenütt, ezeket mind õ maga adta
neked. Errõl szól a kegyelem! És olyan csodálatos, annyira csodálatos! Megváltott, és nem csak
megtisztított, de fel is öltöztetett a saját szépségével.
És amikor csak rád néz, ezt látja. Azt mondod „Várjunk csak Paul testvér, álljunk meg
egy pillanatra! Mi van a bûnökkel? Tudod jól, Paul testvér, hogy ugyanannyi házasságtörés van
az egyházban, mint a világban, ugyanannyi hazugság, csalás és lopás és paráznaság és
pornográfia és minden más, ugyanannyi az egyházban, mint azon kívül, hiszen az evangéliumi
vezetõink is ezt mondják." Hazugság! Ez hazugság. Nincs ugyanannyi pornográfia, paráznaság,
házasságtörés, hazudozás, csalás és erkölcstelenség az egyházban, mint az egyházon kívül. Az a
baj, hogy nem tudod, mi az egyház. Az egyház nem az a csomó ember, aki minden vasárnap
reggel összegyûlik. Az igaz, hogy az egyház nem tökéletes, de egyre tökéletesedik és
megszentelõdik, és az, aki elkezdte benne a jó munkát, be is fogja fejezni. És Õ buzgón védelmezi
õt és a benne lévõ Lélek is buzgón védelmezi õt, és buzgón fegyelmezi õt, mert buzgón szereti õt.
És sok embernek számot kell majd adnia arról, hogy minek nevezte Jézus Krisztus Egyházát,
csak mert egy csomó meg nem tért, elveszett, testies emberre néztek, akik tagjai a
gyülekezetüknek, és az egyházzal azonosították õket; ezzel káromolva Istent, mert olyan durván
beszéltek a menyasszonyáról. Krisztus menyasszonya gyönyörû. Nem tökéletes, de megtört és
jár és növekedik és változik, és Isten formálja õt.
Majd így folytatja „Mily szép a szerelmed” . vers „Mily szép a szerelmed, húgom,
menyasszonyom! Mennyivel jobb szerelmed a bornál.” Szeretném, hogy megláss valamit.
Olykor nagyon nehéz nekem, amikor mindenki azt énekli „Úgy szeretem Jézust”.
Nagyon nehezemre esik velük énekelni. Komolyan. A bennem lévõ szeretetre nézek, és nem sok
megénekelni valót látok, hogy õszinte legyek. Egy olyan szívet látok, ami olykor hideg. Sokkal
inkább énekelném, hogy „Mennyire szeret engem Jézus”, mint „Úgy szeretem Jézust”. És
bizonyos értelemben ez nagyon jó. De nagyon óvatosnak kell lennünk ezzel.
Mert nézd, mit mond: „Mily szép a szerelmed, húgom, menyasszonyom!” Mike testvér
pont ma reggel arról beszélt nekem, hogyan szenteli meg a Fõpap a szent dolgainkat. Épp ma
reggel osztotta meg ezt velem, és pont illik ide. A Papunk, a Közbenjárónk, a Krisztusunk, a
Fejedelmünk, az Emberünk Isten elõtt, úgy tûnik, megszenteli minden Istennek szánt
áldozatunkat. Még a szeretet is, ami olyan közönyös és tisztátalan, rajta keresztül kedvessé válik.
Nem látjátok, szentek, mit tett értetek? Annyi mindent tett. Mindent megtett. Mindent jól tett.
Semmit sem hagyott ki.
Szóval ezt olvassuk „Mennyivel jobb szerelmed a bornál, olajod illatosabb minden
balzsamnál!”
Most ugorjunk kicsit lejjebb! Szeretnék végigmenni az egészen, de nézzétek a 12.
verset: „Bezárt kert az én húgom, menyasszonyom, bekerített forrás, lepecsételt kút.” Mit jelent
ez? A menyasszony szemérmes, mint egy elzárt kert. Azt szoktam mondani az ifjú hölgyeknek,
akiket tanítok, egyetemeken vagy máshol, azt mondom „Ez az Ige nektek szól.” A
fiatalembereknek ugyancsak. Elzárt kertnek kell lenned.
A fiatalok ma azt hiszik, hogy szexuális értelemben tiszták, ha sohasem közösültek, bár
minden mást csináltak. Nem! Szemérmesnek lenni annyi, mint elzárt kertnek lenni. Senki még
csak hozzá sem ért a gyümölcshöz, nemhogy megkóstolta volna. Senki meg sem nézte. Ez egy
bezárt kert. És hasonlóképpen a Jézus Krisztus egyházának is bezárt kertnek kellene lennie,
berekesztett kertnek. Zárjuk be az ajtókat minden más szeretõ elõtt! Azok különben is csak
bántani akarnak minket. Csak szét akarnak tépni farkasok és oroszlánok módjára. És hadd
mondjak most valamit a lelkipásztoroknak. Tanuld meg ezt. Pásztorként az elsõdleges feladatod,
hogy megvédd Isten menyasszonyát, akit rád bízott, védelmezd õt.
És ez a gond a gyülekezetnövelõ programokkal, ez a baj azzal, hogy alacsonyra tesszük a
mércét, hogy minél több embert bevonzzunk, és ez a baj a gyülekezeti fegyelem gyakorlásának
hiányával. A fõ feladatod az, hogy védelmezd Jézus Krisztus jegyesét, hogy majd mint tiszta és
ártatlan szüzet állíthasd elé.
Nem te jegyezed el a menyasszonyt; az Krisztus dolga. Úgyhogy ne is próbálkozz tovább
a kerítéssel, hanem tedd a dolgod, és védelmezd, és tápláld és óvd õt és szeresd, hogy egy napon
majd bemutathasd Neki. Nézd, ilyennek kellene lennünk, keresztények. El lettél hívva, hogy
közösségben legyél az Élõ Istennel. Miért is keresnél mást? Miért akarnád odaadni a kincseidet
másért, odaadni a lényedet más dolgokért? Zárd el magad minden mástól, és add magad Neki,
egyedül Krisztusnak, egyedül Istennek!
Mutass nekem egy elzárt fiatalembert... Annyi fiatal srác van, akinek minden a
haverkodásról szól. Haverok, buli, Fanta... És közben próbálnak radikális hívõnek látszani.
Mutass nekem egy férfit, aki elszakítja magát mindettõl, hogy elzárja magát Isten számára. Egy
barátom egyszer beszélgetett Leonard Ravenhill-el és azt mondta Ravenhill testvérnek: "Paul
Washer, egy kedves barátom, mostanában nagyon szenved, sok a harca, nehéz idõket él."
Úgyhogy Leonard Ravenhill küldött nekem egy traktátust. A nevem is ráírta "Paul testvérnek". A
traktátus címe ez: "Másoknak szabad, neked nem." Egyszerûen ennyirõl szól: "Jól van, hadd
lófráljanak mások naphosszat a plázában. Nézzék csak a TV-t. Hadd menjen mindenki más
valami bugyuta „keresztény” koncertre, aminek semmi köze Istenhez. Hadd menjenek csak
keresztény táborokba meg sítúrákra. De ha te tényleg Isten embere akarsz lenni, õk mehetnek,
de te nem." Amikor elhívást kaptam a szolgálatra, elmondtam a lelkészemnek Texas-ban, õt
nagyon-nagyon sok mindenben használta Isten. Rám nézett, és egybõl ezt kérdezte: „Fiam, tudsz
te egyedül lenni?” Azt hittem, arra gondol, hogy ha az igazságot hirdetem, akkor magányos
leszek. De nem erre gondolt. Valójában azt kérdezte: „El tudsz-e szakadni a többi fiútól, hogy
Istent keresd? El tudsz-e zárkózni, hogy Vele légy?” Tudunk idõt szánni arra, hogy megtanuljunk
horgolni, vagy hogy egy magaslesen üldögéljünk, idõt szakíthatunk a golfozásra, idõt szánunk rá,
hogy fánkot együnk a barátainkkal, meg mindenféle más dologra. De miért olyan nehéz
bezárkózni, hogy Azzal legyél, Aki a legjobban szeret téged?
Ebbõl látszik, hogy bár teljes a megváltásunk, mégis van egy terület, amit testnek
hívunk, ami nincs megváltva.
Most szeretném átugrani a többit, és a 16. verssel folytatni. A menyasszony beszél, és így
szól: “Támadj föl, északi szél, jöjj elõ, déli szél, fújj rá kertemre, áradjon illata! Jöjjön el kertjébe
szerelmesem, és egye annak édes gyümölcsét!” Íme itt ez a fiatal lány, aki sokat dolgozott, sokat
fáradozott az elõkészületekkel, és egyetlen okból tette. Az egyetlen vágya, hogy fújjon a szél, és
elvigye a kertje illatát ahhoz, akit szeret; és hogy az, megérezve az illatos fuvallatot, eljöjjön, és
elfogadja tõle az ajándékokat, amiket neki készített. Ez a lány leghõbb vágya.
Emlékszem, amikor én is ilyen voltam, emlékszem, amikor megtértem. Remélem ti is
emlékeztek rá. Egyedül az Õ tekintetére vágyott az ember. Egyedül csak az Õ figyelmére vágyott.
Az ember imádkozik, Igét olvas, félõrültként viselkedik, fanatikusan, vadul, semmi teológia,
semmi más. De az egyetlen dolog, amit akar - elmegy lelkeket megnyerni, ajtókon kopogtatni,
Bibliát olvas, fejre áll és felmondja a Westminsteri Hitvallást. Mindegy mibe kerül, csak „Ó,
Uram, tekints rám! Uram, légy velem! Uram, megtennék bármit, hogy veled legyek! Csak légy itt
ebben a szobában! Ne hagyj így itt engem! Vedd el az életemet, csak hadd legyek a te
jelenlétedben!” Vajon figyel? Vajon figyel?
Emlékszel, amikor ilyen voltál? Aztán az 5. fejezet 1. verse ezt mondja: „Bejöttem
kertembe, húgom, menyasszonyom! Szedem mirhámat és balzsamomat, eszem lépes mézemet,
színmézemet, iszom boromat és tejemet.” Tudjátok, mi a fantasztikus? Ennek a királynak semmi
szüksége egy kislány kertjére. Tízezer embere van, akik éjt nappallá téve kerteket ültetnek neki:
függõ kerteket, virágos kerteket, zöldséges kertetek, mindenféle kertet, amit csak el lehet
képzelni. Õ a király! De ez a király Sionba jön szamárháton ülve. Ez a király egy alázatos király.
Ez a Király egy szeretõ király. És ez a Király megadja a lánynak szíve vágyát. A legnagyobb vágya,
a leghõbb vágya csak az, hogy a Király elfogadja tõle, amit felajánl; és õ elfogadja. „Bejöttem a
kertembe, ÉN húgom, ÉN menyasszonyom.” Mindig azt mondjuk „Az Övé akarok lenni.” Õ így
szól „Az enyém vagy.” „Ezt Neki akarom adni.” Õ azt mondja: „Elfogadom.” Isten szeretetének
merészsége egyszerûen hihetetlen. Azt mondja „Mindet. Bementem az én kertembe, szedem az
én mirhámat, balzsamomat, eszem a lépes mézet, mézet, iszok bort, tejet. Elfogadok mindent,
amit nekem ajánlasz.” Ez olyan lenyûgözõ!
Én sosem leszek Charles Spurgeon. Sosem leszek George Müller. Sosem leszek semmi
más, csak ami vagyok: egy fickó, aki él egy ideig, aztán meghal és kész. És tudod mit? Nem
számít! Nem kell John Pipernek lenned! Nem kell Jonathan Edwardsnak lenned, hogy bekerülj
a belsõ körbe, mert ha Krisztusban vagy, már bent vagy a belsõ körben.
Egy olyan világban élünk... A kereszténységben olyan ranglétrák vannak, hogy az
hihetetlen! Ez nem létezik az Isten országában. Egész életedben kizártak valahonnan. Így van.
Vannak helyek, ahová nem mehetsz, mert nincs elég pénzed. Van, ahová nem mehetsz, mert
nem vagy elég okos. Vannak helyek, ahová nem mehetsz, mert nem nézel ki elég jól. Egy csomó
hely van, ahonnan kizárnak. Vannak belsõ körök, amiknek nem lehetsz a tagja. Elsétálsz
mellettük, látod õket, lehorgasztod a fejed, és továbbállsz. Néhányan közületek, amikor
elmentek egy lelkészi konferenciára, elég világosan látszik, hogy... Komolyan, kirakhatnának
táblákat: "5000 fõ feletti gyülekezetek lelkészei, itt gyülekezzenek és beszélgessenek" "2500-
5000 közötti gyülekezetek lelkészei, nektek ez a hely van fenntartva" "2000 és alatta, kérjük,
fáradjanak erre" "50 és 100 között, hmm, a WC ott van a folyosó végén balra." Szamárlétrák! És
ami elképesztõ, hogy az 50 fõs gyülekezetbõl jövõ fickót sosem kérik fel, hogy prédikáljon -
persze kivéve, ha egy HeartCry konferenciáról van szó. De ezek a ranglétrák nem léteznek! Nem
léteznek!
Isten nem mondja „Miért is kellenél nekem? Hiszen itt van Spurgeon, meg itt van õ, meg
õ, meg itt van õ is.” Kinek van szüksége rád? Neki senkire sincs szüksége. Nem is mondta soha,
hogy lenne. De szeret téged. Szeret téged. Azt mondod „De annyi mindent tettem.” Még a felét se
tudod annak a mindennek, amit tettél. Szeret téged.
Szeretem ezt a részt: „Megrepedt nádszálat nem tör el, és füstölgõ mécsest nem olt ki.”
(Ézs 42:3) Nádat hegyezel. Eltörik a kezedben - törékeny dolog. Hibás, mert repedt. Dobd el -
hiszen annyiféle pálcának való van mindenfelé. Ne bajlódj azzal az ócskával, dobd el. Jézus nem
teszi. Eltörsz a kezében, az emberek látják, és azt mondják „Haszontalan, sosem fog dallam
kijönni belõle.” Õ azt mondja. „Csak figyelj!” Megjavít, és a leggyönyörûbb zenét csiholja ki, amit
csak elképzelhetsz - a legtöröttebb nádból. Füstölgõ mécses - amikor kisfiú voltam, és elment az
áram, ha jött egy jégverés; voltak ezek a petróleumlámpáink, de mivel nem használtuk gyakran,
mindig elfelejtettük, hogy nem szabad hagyni, hogy kifogyjon valamelyikbõl az olaj, mert ha
kifogy az olaj, a kanóc kezd el égni. És az a legbüdösebb dolog, amit valaha éreztél. Nyisd ki az
ablakot és hajítsd ki! Jézus nem ezt teszi. Megszomorítod a Szentlelket, bûzlesz, mindent
elrontasz. Mindenki azt mondja „Dobjátok ki!” Krisztus fogja a lámpást, a mellkasához szorítja,
kitakarítja belõle a kanócot, megtölti olajjal és meggyújtja.
Van Istened. Van Megváltód. Szóval ezt mondja „Eljövök.” Ami csodálatos az az, ami
velem is megtörtént az elmúlt néhány napban...
Azt mondja „Egyetek, igyatok, barátaim, részegedjetek meg a szerelemtõl!” Hallottam
férfiakat - nagyon tökéletlen férfiakat - errõl a szószékrõl prédikálni úgy, hogy a Szentlélek
kenete az életükön érezhetõ volt és együtt lakomáztam velük. Elképesztõ, hogy amikor valaki
beleszeret Jézus Krisztusba, az ünnepi asztalt terít a körülötte levõknek. Észrevetted már ezt?
Hé, mindenki, gyerünk, együnk. Lakomázzunk! Csodálatos egy dolog ez.
Majd a második versben ezt mondja, eljött, és ezt látjuk: „Aludtam, de ébren volt szívem.
Hallga, szerelmesem kopogtat! Nyiss ajtót, húgom, kedvesem, galambom, gyönyörûségem! Mert
fejem belepte a harmat, fürtjeimet az éjszaka cseppjei.“ Itt jön ez a nagyszerû szerelmes, ez a
csodálatos hitves, íme, a király. És én most csak egy dolgot szeretnék kiemelni, bár hét
igehirdetés is kitelne ebbõl az egy versbõl, én csak egy dolgot szeretnék kiemelni, mégpedig ezt:
Bejelentés nélkül jön; váratlan idõben. De miért tenne ilyet? Mert a szeretet ilyen merész.
[zene a háttérben] Egy éneklõ angyal áll a hátam mögött? Akárki is a felelõse, légy szíves
némítsátok el... Még mindig megy. Tudjátok, ha Peruban lennénk, csak felvennék egy követ. A
mindenit, íme, az esélyem, hogy lássak egy angyalt. Tom Clay elég alacsony fickó, talán õ bujkál
ott? Most biztos azt mondjátok „Jaj, Paul testvér, ezt nem kellett volna. Isten munkálkodott, te
meg elrontottad...” Ha valóban Isten munkálkodik, akkor folytatni fogja akkor is, ha visszatérek
az igehirdetéshez, ugye? Valaki azt mondta egyszer Spurgeon-nak „Addig üsd a vasat, amíg
meleg!” Spurgeon azt mondta „Ha Isten izzítja a vasat, nem fog kihûlni.” Ha még egyszer
bekapcsol, sírás lesz a vége. Jól van. Istenem... Remek, hogy most már mindenhol ott vannak
ezek a multimédiás cuccok... Bejelentés nélkül érkezik, teljesen váratlanul. Miért? Mert a
szeretet hiszi, hogy megteheti ezt. Szaván foghatod Jézust, igen. De vésd az eszedbe, Õ is
szavadon fog téged. „Szeretlek, Uram.” Tudod mit jelent ez? Hisz neked annyira, hogy azt
mondja, „Rendben, akkor ezek szerint jöhetek, és kopogtathatok az ajtódon hajnali 2-kor.” Azt
jelenti, lelkész, hogy amikor éppen ezer dolgod van, Õ eljöhet, zörgethet az ajtódon és
mondhatja: „Itt vagyok; töltsünk együtt egy kis idõt!” Ezt jelenti.
És most eljött bejelentés nélkül, mire a lány: „Levettem alsóruhámat, hogyan ölthetném
fel? Megmostam lábaimat, hogyan piszkolhatnám be?” Na, és most itt ez a lány, aki képes volt
napjában 37-szer kimenni a piacra minden ok nélkül, csak azért, hogy esetleg összefusson ezzel a
férfival. A lány, aki a világon bármit megtett volna, hogy felkeltse a férfi figyelmét. És aztán ez
történik. Amikor felkeltetted valaki figyelmét, amikor már elnyerted a szerelmét, akkor gyakran
közönségessé válik.
Emlékszem, amikor életemben elõször utaztam keresztül az Andok hegységein a világ
legmagasabban fekvõ vasútvonalán. Ott ültem az ablak mellett szájtátva, gyönyörködve az
Andok szépségeiben; és ott volt velem egy idõs misszionárius, Holmer Crane, ott horkolt
mellettem. Azt gondoltam, „Hogy lehet ennyire érzéketlen, hogy nem látja Isten teremtésének
ezt a szépségét?” Néhány éve elvittem egy csapat egyetemistát ugyanoda, és miközben õk majd
kiestek a szemükön, én ott horkoltam mellettük. Miért? Mert amikor ugyanazt látod újra és újra,
a bûn miatt elveszíti különlegességét.
Férjek, ez figyelmeztetés nekünk a feleségeinkkel kapcsolatban. Attól a pillantástól,
amitõl valamikor elállt a szíved, ma is el kellene állnia. Nem az õ pillantása változott meg,
hanem a te szíved.
De ezt látjuk, és a lány ezt mondja: „A szerelem lélekölõ munkának tûnik.
Fáradságosnak tûnik szeretni.”
Emlékszel azokra az idõkre, hívõ, emlékszel azokra az idõkre, amikor imádkoztál, meg
felhívtál másokat és együtt imádkoztatok, és olvastad a Bibliát, és az igazságban akartál járni, és
ha úgy gondoltad, hogy esetleg megszomorítottad a Szentlelket, összetört a szíved és Istenhez
kiáltottál, és bármit megtettél volna, kerested Õt, könyörögtél hozzá, és mindenben az Õ
jelenlétére vágytál? De most, ha ma este 10-kor megjelenik, azt mondod „Jaj, Uram, mi az már
megint? Hiszen három napig Biblia konferencián voltam. Nem volt még elég?” Hát nem
szörnyen elkeserítõ? „Uram, fáradt vagyok. Hiszen...” - és a lelkészek a legrosszabbak. Ezért nem
szabadna, hogy egy lelkésznek TV-je legyen. Mert szó szerint: „Uram, mentálisan, és
mindenhogy, egyszerûen csak teljesen ki vagyok merülve.” Mármint, érzed, ahogy az Úr
noszogat „Vonulj félre velem! Tudom, hogy vasárnap este van és ki vagy merülve. Vonulj el
velem, és engedd, hogy betöltselek, és békét adjak annak a fáradt fejednek.” „Jaj, Uram, ez úgyse
fog menni. Én most, most inkább csak leülök és tévézek egy kicsit... de komolyan, kérlek Uram,
már megadtam, amivel tartozom, nem?”
Volt idõ, amikor még... Elég mulatságos, amikor vadiúj hívõ voltál, akárhová néztél,
Jézus arcát láttad. Mindenhol. Például túl sok pizzát ettél, furcsát álmodtál, és megpróbáltad
belemagyarázni. Jézus volt az. Minden Jézus. Egyszerûen annyira látni akartad Jézust. Vagy a
szél megcsiklandozta a tarkódat, „Jézus, te vagy az?” Kitaláltál dolgokat, mert csak Jézusra
vágytál. És most, amikor érett vagy, Jézus tényleg eljön, mint szerelmes, és megböködi a
szíved: „Gyere el velem!” És te letagadod, hogy õ az. Nem akarod, hogy õ legyen! „Áh, ez nem is
õ volt; ez nem az õ hangja. Csak beképzelem magamnak.” Volt idõ, amikor ha tényleg csak
beképzelted volna magadnak, akkor is elvonultál volna imádkozni. Kifogásként használtad
volna. „Hívtál, Uram?” Nézd, milyen hideggé válhat a szív!
Aztán, a 4. versben ezt olvassuk: „Szerelmesem benyújtotta kezét a résen, és szívem
felindult iránta. Fölkeltem, hogy ajtót nyissak szerelmesemnek, és kezemrõl mirha csepegett,
ujjaimról mirha folyt a kilincsre. Ajtót nyitottam szerelmesemnek, de szerelmesem már
megfordult, elment. Lelkem megindult beszédétõl, azért kerestem õt, de nem találtam,
kiáltottam, de nem válaszolt.”
Tudod, mi történik itt? Jézus mindig az az Isten, aki elhalad melletted. Kint vagy a vihar
közepén szenvedve, Õ arra sétál a vízen; úgy jön, mintha csak elhaladna melletted. Neked kell
megszólítanod. Az úton Emmausba, õ tovább menne. [vö. Lukács 24:28-29] Vissza kell
hívnod. „Ne, Uram; maradj még velünk egy darabig!”
Ezt jegyezzétek meg: Az igazi szeretet nagyon érzékeny, mint a Szentlélek. A Szentlélek
jelképe a galamb, Isten szeretetének érzékenysége. Isten szeretete csendesen hív, és
kegyelmesen újra hív; és kegyelmébõl talán még néhányszor hív. De elõbb vagy utóbb a hívás
elnémul. És tudod jól, hogy utána mi marad, ugye? Az, ami közületek sokakkal van. Az
imaéletetek abból áll, hogy leborultok, és úgy imádkoztok, mintha valami leárnyékolna, mintha
az imáitok a plafonig se jutnának. És egész idõ alatt kiáltotok „Ó, Istenem, ajándékozz meg a
jelenléteddel, a Te jelenléteddel! Ó, Uram, a te jelenlétedre vágyok.” És soha nem jön el. És te
felkelsz a földrõl és ágyba fekszel. Látod, a szeretetet könnyû megbántani. Hív, és noszogat. Ugye
tudod, mirõl beszélek? Volt olyan, amikor sok idõt töltöttél Vele, és aztán eljutottál oda, hogy ez
közönségessé vált, és amikor hívott téged, már nem mentél. És aztán elhallgatott, te meg
visszaemlékeztél, és utána eredtél. Kerested, de nem találtad meg.
Sosem felejtem el, Charo (a feleségem) és én egyszer valami nagyon nem-biblikus dolgot
tettünk. Õ elutazott az Államokba úgy 82 napra, hogy befejezze a tanulmányait, én meg Peruban
maradtam. Idõm legjavát a dzsungelben töltöttem. Amikor kijöttem Peruból, valamikor, nem is
tudom, melyik nap volt, de az a 80 nap végtelen hosszúnak tûnt. Szóval ott ültem a kis
lakásunkban és õ nem volt ott, és minden bajom volt, és borzalmasan hiányzott nekem. És
odamentem a szekrényhez, és elõvettem az egyik pulóverét. Olyan illata volt, mint neki. Úgyhogy
leültem az ágyra, és az arcomhoz emeltem a pulcsit. Nem is tudom, hogy segített, vagy csak még
jobban fájt tõle. Mert amim volt, az csak egy tétova illat, de a személy már nem volt sehol. És az
imaéletünkben is sokszor pont ugyanez a helyzet. Csak a megtagadott szerelmes hátrahagyott
illata. Krisztus felénk járt, mi meg sokadszorra: „Jaj, Uram, már ágyban vagyok. Ó, Uram, egész
nap szolgáltam.” Tudod, milyen bántó tud lenni, tudod milyen bántó a szeretetnek az elutasítás?
Milyen fájdalmas? Még mindig jobb, ha a szerelmes olyan, mint elefánt a porcelánboltban, amíg
legalább szenvedélyes. De a hideg közöny a másik ember felé az, ami meg fogja ölni azt az
embert.
Beszélünk róla, hogy megbántunk valakit azzal, hogy vétkezünk ellene. „Ó, vétkeztem
Isten ellen. Nem szabadott volna megnézni azt a TV mûsort.” Vagy „Vétkeztem Isten ellen. Nem
szabadott volna úgy beszélnem a testvéremmel.” „Vétkeztem Isten ellen. A szívem gondolatai
nem helyesek.” Na, akkor nézzük meg ezt! Isten eljön, hogy meglátogasson téged, te meg azt
mondod: „Nem.” Azt mondod, sértõ? Na, EZ sértõ!
Aztán a lány elindul megkeresni õt. És egy szörnyû dolog történik. Kiált hozzá, de nincs
válasz. . vers „Rám találtak az õrök, akik járják a várost. Megvertek, megsebeztek, letépték rólam
kendõmet a várfalak õrei.”
Hadd mondjak valamit. Ezek a fickók durván bánnak vele, ugye? Ha a király mellette
sétált volna, akkor rá se mertek volna nézni. Leszegték volna a fejüket ijedtükben. Látod,
barátom, nem érünk valami sokat magunkban. A király tisztított meg minket, a király öltöztetett
fel minket, és folyamatosan szükségünk van a király jelenlétére. A sátán nem fél a juhoktól. Sok
TV-s evangélista jobban tenné, ha megtanulná ezt. A sátán nem fél a bárányoktól. A pásztortól
fél, aki fölöttük õrködik. A várfalon álló õrök nem félnek a kislányoktól. A királyoktól félnek.
Amikor az egyház elhagyja a Királyát, amikor a Királya iránti szeretete ellanyhul, és mindenféle
bugyuta dolog kezdi lenyûgözni, (merthogy minden bugyutaság, ami nem a Királlyal
kapcsolatos) amikor a szemei bármi más felé fordulnak, akkor igen nagy veszélynek teszi ki
magát. A büszkesége magas hegyei oroszlánoktól, farkasoktól és párducoktól hemzsegnek. Az
utcák, amiken járnia kell, nem biztonságosak. Szüksége van a Király jelenlétére.
. vers „Esdekelve kérlek, Jeruzsálem lányai! Ha megtaláljátok szerelmesemet,
mondjátok meg neki, hogy a szerelem betege vagyok!” . vers „Mivel különb szerelmesed a
másokénál, ó, asszonyok szépe? Mivel különb szerelmesed a másokénál, hogy így esdekelsz
hozzánk?”
Vajon nem ezt mondják „Mégis minek keresnénk mi a te szerelmesedet? Nem lehet
valami nagy szám. Eljött az ajtód elé, te meg az ágyból se keltél ki. Azt akarod, hogy járjuk be a
várost éjnek idején, és keressünk meg valakit, aki eljött hozzád, te meg az ajtót sem nyitottad ki
neki? Hiszen az alapján, ahogy viselkedtél, nem lehet egy nagy durranás.”
Nem vagyok az a fajta, aki azt mondja: „Ha úgy élnénk, mint Jézus vagy ha Jézusnak
élnénk, az egész világ megtérne!” Ha azt tennénk, keresztre feszítenének. A világ utálta Jézust,
és ha mi elkezdünk úgy élni, mint õ, akkor minket is utálni fognak. De akkor legalább
észreveszik, hogy történik valami, nemde?
Kimegyünk és hirdetjük „A világnak Jézusra van szüksége!” Õk meg: „Van annyira
szüksége a világnak Rá, mint egy három autós garázsra, vagy egy terepjáróra vagy a focira? Van
akkora szüksége rá a világnak, mint erre a dologra az életedben, vagy arra? Mert láthatóan sok
dolog van az életedben, amire nagyobb szükséged van, mint Jézusra; szóval lennél olyan kedves,
és elmagyaráznád nekem, hogy mennyire van szüksége a világnak Jézusra? És miért olyan
különleges Õ? Kérlek, elmagyaráznád ezt nekem? Eléggé összezavar, ahogy elnézem az
életeteket. Mert nem úgy tûnik, hogy olyan nagy szükségetek lenne Rá. Nem úgy tûnik, mintha
olyan különleges lenne számotokra. Szóval egyáltalán miért fontolnám meg?" Elég kemény
feddés, de megnyílik tõle a lány, megsebzi a szívét, felnyitja a szemét. A feddés csodálatos dolog.
Csodálatos dolog. Mert hirtelen magához tér, felocsúdik. És tulajdonképpen errõl szól a
megtérés és a bûnbánat, nem? Magadba szállsz. Magadhoz térsz. Mi bajod van? Vagy teljesen
elment az eszed, vagy elfelejtetted õt, vagy soha nem is láttad õt? Csak ez a három lehetõség van.
Nos, lehet, hogy soha nem is láttad, így soha nem lett gyönyörûséges számodra? Vagy
elfelejtetted, milyen gyönyörûséges is, mert mindenfélével megtöltötted az életedet, amik aztán
eltompították a szívedet?
Vagy teljesen elment az eszed, hogy elfordulnál az élõ Istentõl és a vele való közösségtõl,
csak hogy közösségben lehess fából meg acélból meg mûanyagból készült dolgokkal?
Magába száll, és ezt mondja [10. verstõl] „Szerelmesem ragyogó és piros, tízezer közül is
kitûnik. Feje színtiszta arany, hajfürtjei hullámosak és hollófeketék. Szemei, mint galambok a
folyóvíz mellett, tejben fürödnek.” És csak mondja és mondja, majd a 16. versben így fejezi
be: „Ínye csupa édesség, és rajta minden oly kívánatos. Ilyen a szerelmesem, ilyen a kedvesem,
Jeruzsálem lányai!” Szinte megvadul. Egyszerûen megvadul. És ez része a kereszténységnek.
Úgy vélem, az apokaliptikus irodalom - gondolom nem ismeretlen ez a fogalom:
Jelenések könyve, és néhány rész Ezékiel könyvében. Apokaliptikus, kerék a kerékben... Ez a sok
ijesztõ és lenyûgözõ szimbólum, amik érthetetlenek. Van errõl egy elméletem. Úgy hiszem, hogy
akkor fordul ez elõ, amikor a következõ történik: amikor egy embert annyira elborít Isten egy
kijelentése, hogy az messze meghaladja az emberi felfogóképességét és messze meghaladja a
kifejezõképességet, annyira, hogy szinte összeomlik, szinte megtébolyodik. Olyasmiket lát,
amiket az elméje nem képes befogadni. Olyasmiket próbál elmondani, amiket az elméje nem ért.
És szinte háborodottnak tûnik. Nem ilyennek kéne lennie a kereszténységünknek ebben a
világban? Mi vagyunk azok, akik látták, amit az eszünkkel fel sem foghatunk. Arról akarunk
beszélni, amit nem tudunk szavakba önteni. És ez a lány is ezt teszi: „A feje fekete, mint a holló
és olyan, mint az arany.” Ezek az ellentmondásos képek... a nõ szinte összeroppan! Megpróbál
leírni egy szépséget, ami olyan nagy, hogy szinte beleõrül az ember. Úgy hiszem, ahhoz, hogy a
Mennyben lehess, sõt még ahhoz is, hogy megtérhess, és a Szentlélek lakjon benned,
természetfeletti megerõsítésre van szükség. Mert anélkül Isten szépségének a dicsõséges
jelenléte az õrületbe kergetne.
És errõl eszembe jut egy másik téma. Annyira elegem van a szabályszerû, teológiailag
korrekt protestáns prédikálásból. Annyira lenyûgöz minket, hogy minden egyes I-re feltegyük a
pontot, és mindent szépen megmagyarázzunk, és úgy beszélünk Istenrõl, mintha valami
matematikai egyenlet volna.
Ide figyelj! A lehetõ legrosszabb dolog, ami egy prédikátorral történhet, az az, hogy
civilizálttá és tiszteletreméltóvá válik. Bizonyos értelemben minden embernek, aki Istenrõl
beszél, bizonyos mértékig õrültnek kell tûnnie, mert Isten dicsõségérõl beszél. Az életünk arról
kellene szóljon, hogy Isten rabjai és megszállottjai vagyunk, ahogy John Piper mondja, hogy
Isten elborítsa életünket.
És aztán mi történik? 6. fejezet 1. vers: „Hová ment szerelmesed, asszonyok szépe?
Hová? Merre indult szerelmesed? Hadd keressük veled együtt!” Amikor az egyház megvadul
Jézus Krisztusért, az nagy felfordulást okoz. Amikor az egyház elfordul azoktól a dolgoktól, amik
nem okoznak igazi örömöt, és amikor az egyház szemei Jézuson csüngnek, és felbátorítja és
szinte megháborítja az Õ szerelme, nem tudom, pontosan mi fog történni, de Valami történni
fog.
És itt jön valami csodálatos dolog. A leány megvetette a szeretetét; közönséges
dologként kezelte. Idegen kezek beszennyezték õt, kicsúfolták. Minden lehetséges módon
megbántotta a szeretõjét.
És mit gondoltok, miféle választ érdemel ezek után? Hát, én nem tudom, pontosan mit
érdemelne, de tudom, milyen választ fog kapni. Mit gondoltok, hová ment a kedvese? Nos,
biztos ügyvédért ment, hogy elváljon. „Elegem van belõled. Többé nem akarlak látni.” Vagy talán
elment bizonyítékokat gyûjteni ellene, hogy elszomorítsa, hogy manipulálja, hogy
szemrehányást tehessen neki, hogy az orra alá dörgölje, mennyire kiábrándult belõle, hogy ettõl
végre összeszedje magát és úgy viselkedjen, ahogy kell.
Visszamegy hozzá, 2. vers: „Szerelmesem a kertjébe ment, a balzsamillatú
virágágyakhoz, hogy gyönyörködjék a kertekben, és liliomokat szedjen.” Mit csinál a férfi?
Elment virágokat szedni, hogy amikor az õ tévelygõ, és hidegszívû kedvese visszatér hozzá,
ajándékot adhasson neki. Látjátok, drága szentek, az ördög egy óriási hazug. „Na most
megcsináltad. Ó igen, jól elszúrtad. Tudtam én, hogy elõbb vagy utóbb, de eljön ez a nap. Elege
van belõled...” Nagyon fontos, hogy megértsd, hogy sosem lesz elege belõled! Egyetlen pillantás,
és a szíve gyorsabban ver. És amikor már mindent megtettél, hogy hozzá gyere vagy épp, hogy
kemény szívvel elfuss tõle, amikor keresed, hogy hogyan menekülj el tõle, vagy hogy hogyan
engeszteld ki õt; mihelyst elmentél, Õ elkezd számodra ajándékokat keresni. És ezt nehéz
elhinni. Ugyanakkor magát az Evangéliumot is nehéz elhinni.
Imádkozzunk! Atyám, remélem, remélem, hogy soha, bárcsak soha ne lenne olyan, hogy
hallom a hangod vagy érzem, ahogy a szívemet noszogatod, és ne futnék örömmel hozzád,
tudván, hogy a Király hív engem, és remélem, hogy ez majd segít nekünk, hogy imádkozzunk, és
felismerjük, hogy az ima, több mint munka, több mint közbenjárás, több mint a kegyelemben
való részesülés; hogy az ima: gyönyörködés Benned. Milyen gyönyörûséges vagy! Nyisd fel a
szemünket, Uram! Jézus nevében. Ámen.
Cím: Re:Paul Washer - videok és írások
Írta: Zoltan - 2014. Január 11. - 23:25:56
Jézus Meghalt!

Paul Washer
illbehonest.com/hungarian

Meghalt! Az Atya odaadta a Fiát. Amikor ilyenekről beszélsz, hogy „Jézus meghalt”
legalább megállhatnál egy pillanatra... Hiszen Ő meghalt, tényleg meghalt. Az Ő vére folyt ki a
kereszten. És csak az által mosható le a bűneid fekete szennye. Az a vér ott a kereszten! Isten
Fiának a levágása.
És az az Ember, az Isten, a férfi Jézus Krisztus feltámadt a halottak közül és a 40. napon
felment az Atya jobbjához és a világ történelmében először egy férfi odalépett a Menny
kapujához és azt kiáltotta, amit a 7. versben olvashatunk: „Emeljétek föl fejeteket, ti kapuk,
emelkedjetek föl, ti ősi ajtók, hogy bemehessen a dicső király!” (Zsolt 24:7) És az ajtók mögött a
Menny összes lakója ledöbben, elcsodálkozik és elcsendesedik. Végül egyikőjük felbátorodik és
megkérdezi: „Ki az a dicső király? Ki merészeli megszólítani ezeket az ajtókat? Még soha senki
nem mert ilyen közel jönni és kezét a kilincsre tenni. Ki az a dicső király?”
És akkor hirtelen az Úr, a Messiás, a Krisztus, Isten Fia, akit értünk küldött az Úr,
felszólal: „Az erős és hatalmas Úr; az Úr, aki hatalmas a harcban. Emeljétek föl fejeteket, ti
kapuk, emeljétek föl, ti ősi ajtók, hogy bemehessen a dicső király!” És a világtörténelemben
először, azok az ajtók megnyílnak egy ember előtt. Bement a kapun és minden valaha
megteremtett lény arcra borult előtte. „Mindenki köszöntse Jézus nevét; boruljanak le az
angyalok. Hozzatok egy királyi fejdíszt és koronázzuk meg a Mindenség Urát. Koronázzuk meg
sok koronával a trónon ülő Bárányt.”
És szinte látom, ahogyan bátran odalép az Atyjához, hiszen jogában állt. Felmegy a
lépcsőkön a trónjához, amihez képest Salamon trónja elbújhatna, majd kérdezés nélkül leül.
Ránéz az Atyára, nem kérdően, hanem megerősítően és azt mondja „Atyám, elvégeztetett!” Az
Atya meg válaszol: „Fiam, valóban elvégeztetett.” Ezt a Jézust, akit ti keresztre feszítettetek,
Isten a Mindenség Urává és Krisztusává tette.
Ne gondold, hogy majd megkérlek, hogy tedd Jézust az életed Urává. Ez lenne a
legostobább dolog, amit kérhetnék tőled. Jézus Krisztus már most Ura az életednek. Ha
szolgálsz neki, ha nem. Ha áldod Őt vagy átkozod, ha utálod vagy szereted, akkor is Ő az életed
Ura, mert Isten olyan nevet adott Neki, ami minden név felett van, hogy Jézus Krisztus nevére
minden térd meghajoljon, és minden nyelv megvallja, hogy Ő az Úr. Néhányan a nektek adott
kegyelem által hajoltok majd meg, mások viszont azért, mert az, aki vaspálcával uralja a
nemzeteket, eltöri majd a térdüket. És nem fogok bocsánatot kérni a Biblia Istenéért. Olyan
férfiak közé sorolom magam, akik közül a legtöbben bár meghaltak, de mindnyájan a Mennybe
jutottak. Akiket nem érdekelt, hogy mit gondolnak az emberek, vagy hogy az evangéliumi
közösség másik része miben jár.
Azt akarom, hogy tudjátok, hogy van Isten a Mennyben és Ő méltó minden dicséretre,
dicsőségre és tiszteletre; és ezt meg is követeli tőletek. Ő lehetővé tette dicsőségében és
szeretetében, hogy Hozzá menjél, mert ezt mondja: „Mindnyájan, akik szomjaztok, gyertek,
igyatok, és akik éheztek, gyertek, egyetek. Miért adtok pénzt olyan dolgokért, amik nem tudnak
megelégíteni? Gyertek és igyatok tőlem,” mondja. „Bort és tejet. Dávid iránt való biztos
kegyelmem szerint fogok jól bánni veletek. Mert az én utaim nem a ti utaitok, magasabbak
azoknál. Ahogyan a mag növekszik, mert öntözik vízzel, Ugyanúgy az Igém is eléri célját, amiért
küldtem.” (Ézs 55 alapján) Az itt jelenlévőknek parancsolja, hogy térjetek meg és higgyetek az
evangéliumban, (Mk 1:15) hogy keressétek Őt, amíg megtalálható.
„Paul testvér, én üdvözülhetek?” Nem tudom. Hadd kérdezzek valamit. Talán azért jöttél
ide ma este, mert valaki meghívott és talán végig csak az órádat nézted és vártad, hogy mikor
lesz már vége. Máshol járt az eszed, nem érdekel az egész, Krisztus nem jelent semmit számodra;
nem többet, mint mielőtt ide jöttél. Ebben az esetben a válaszom: „Nem, nem üdvözülhetsz.”
Legalábbis most nem. Mert nincs bűnbánat a szívedben, nincs megtörtség bűneid miatt és nem
tört meg, hogy mekkora árat fizetett Isten azért, hogy élhess.
De lehet, hogy azt mondod „Paul testvér, úgy jöttem ide, hogy nem akartam odafigyelni.”
De talán a dicsőítés alatt Isten megérintette a szívedet és elkezdtél örökkévaló dolgokon
gondolkodni. És talán, ahogy hallottad az evangéliumot, felismerted bűneidet és aljasságod a
szent Isten előtt. Majd hallottál Krisztusról és szíved dobbant egy nagyot örömében, és ezt
mondtad magadban: „Én vagyok a leggyarlóbb teremtmény, van remény számomra?” IGEN, van
remény számodra! Bűnbánat, vagy legalábbis annak a magvai vannak a szívedben, és már csak
egy dolog hiányzik: “Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz!” (ApCsel 16:31) Üdvözülsz!
Megmenekülsz. Aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül. (ApCsel 2:21, Róm 10:13) És
mindazok, akik hisznek Őbenne, nem szégyenülnek meg. (1Pt 2:6, Róm 9:33, 10:11)
De tudd, hogy az óra ketyeg, az idő elrohan, a halál és a pokol meg egyre közeledik.
Krisztus vissza fog térni. Van, aki azt mondja: „Nem érdekel, még legalább ezer évig nem tér
vissza.” Lehet, hogy így van, de 25, 50 vagy 60 éven belül a jelenlévők közül mindnyájan
találkozni fogunk Vele. Igazán nem számít, hogy te mész-e oda vagy Ő jön ide. Látni fogod Őt,
meg kell állnod előtte. Eljön és amikor jön, egyszerre lesz csodálatos és szörnyen rémisztő is.
Ahogyan egy tanító mondta: „Van jó és rossz hírem. A jó hír, hogy Isten itt van. A rossz
hír, hogy Isten itt van.” Attól függ, hogy melyik oldalon állsz. Eljön; kitör majd az égből, és a
fejedelmek, hatalmasok és az ő hadseregeik csak egy pillantást vetnek az Egyre, aki jön a lovon
és kérni fogják a hegyeket, hogy essenek rájuk. Meg kell értenünk, hogy az Ő hatalma és ereje
olyan nagy, hogy korlátlan szuverenitása van mindenek felett. És ha az egész teremtés, angyalok
és emberek, démonok és ördögök, mind ellene fordulnának, akkor sem lenne több erejük,
mintha a leggyengébb közülük egyedül állna ki ellene. Nem lenne több erejük, mint amikor egy
atka gránitba veri a fejét. Ítélkezni fog feletted, és ha a neved nincs beírva a Bárány
életkönyvébe, akkor hiányosnak találtatsz és a pokolba kerülsz. És ne vegyétek be, hogy a Menny
azért Menny, mert Isten ott van, a pokol meg azért az, mert Isten nincs ott. Nem így van. A pokol
azért pokol, mert Isten ott van. A pokol Isten tiszta és lángoló haragja és ítélete. Nem olvastad?
„Gyötrődésük füstje száll felfelé a Bárány elé.” (Jel 14:10-11) Nem a sátán uralkodik a pokol
felett, hanem maga Isten. Erre azt mondod: „Én ilyet még soha nem hallottam.” Tudom, ez a baj.
EZ a te bajod. Bánd meg a bűneidet és higgy az evangéliumban.
A legjobb, amit érted tehetek, hogy elfordítsalak az emberektől és Isten felé fordítsalak.
Keresd az Urat, amíg meg nem ment. Keresd az Urat. Hívd segítségül. Higgyél Benne. De tudd,
ha ma este történik valami benned és úgy hiszed, hogy Isten megmentett, akkor tudd, hogy nem
csak a ma este kell ahhoz, hogy bizonyosságod legyen az üdvösségedről. Mert ha azt hiszed, hogy
Isten ma este megmentett, majd kimész ebből az épületből, de nem kezdesz el megváltozni, nem
növekszel a kegyelemben, nem kezdesz növekedni Isten dolgaiban és a vágyban iránta, és ha
nem jársz az Úrral továbbra is, Hanem eltávolodsz Tőle, mint oly sokan, akkor tudd, hogy ma
este nem történt semmi. Az üdvösségednek nem az a bizonyítéka, hogy valamikor elmondtál egy
imát, hanem az a bizonyítéka az üdvösségednek, hogy folyamatosan az Úrral jársz, és hogy Ő,
aki elkezdett egy jó munkát benned, be is fejezi azt.

http://illbehonest.com/hungarian/Jezus-Meghalt-Paul-Washer (http://illbehonest.com/hungarian/Jezus-Meghalt-Paul-Washer)
Cím: Re:Paul Washer - videok és írások
Írta: Kálmán - 2014. Január 12. - 18:26:28
 O0
Cím: Re:Paul Washer - videok és írások
Írta: Jazmin - 2014. Január 12. - 19:20:20
Amen!
Cím: Re:Paul Washer - videok és írások
Írta: Csaba - 2014. Január 12. - 20:26:01
O0
Cím: Re:Paul Washer - videok és írások
Írta: Zoltan - 2014. Július 06. - 12:32:50
A gyengeségednek Istenhez kell hajtania téged
Paul Washer
illbehonest.com/hungarian

Belefáradtam, hogy keresztények állandóan azt mondják nekem “Paul testvér, én olyan gyenge vagyok.”
Mondhatnátok “De Paul testvér, az igehirdetésed elején te is azt mondtad, hogy gyenge vagy. Mi miért nem mondhatjuk?”
Hát szeretném, ha értenétek, mit jelent és mi a kontextusa.
Először is, nem vagy gyenge, és be is tudom bizonyítani. Az elmúlt héten, hét napban, mennyi időt töltöttél
azzal, hogy küzdj és törekedj megismerni Istent és az ő igéjét, és imádkozz; tudva, hogy Isten és az ő érted végzett
munkája nélkül semmire sem vagy képes? Na látod, nagyon könnyű azt mondani “Gyenge vagyok.” De a te bajod
nem az, hogy gyenge vagy; hanem hogy azt hiszed, erős vagy. És ez bebizonyosodik, ha megnézzük a hitéletedet.
Látod? Nem az a bajunk, hogy túl gyengék vagyunk. Az a bajunk, hogy nem vagyunk tudatában a gyengeségünknek.
Látod már? Ezért van, hogy a kereszténység történetében, azokban a férfiakban és nőkben, akiket Isten
nagy dolgokra használt, úgy tűnik egyetlen közös van: a saját gyengeségük ismerete.
És ez az, amit szeretnék megmutatni nektek, és ez nagyon, nagyon fontos: A gyengeség nem korlátja
az erőnek; a gyengeség a Lelki erő katalizátora. A baj, hogy rosszul reagálunk. Először is be kell látnod valamit:
mindenki gyenge. Minden, amit az Új Szövetség parancsol neked, teljességgel lehetetlen a természeti embernek.
Tessék, így mindenki ugyan onnan indul. Én, te, Spurgeon, John Piper, mi mind. Mindenki gyenge - ennyi. Most
már nem használhatod a gyengeségedet kifogásként, mert mindenki épp olyan gyenge, mint te. Senki nem képes
ezekre. Senki. Szóval ez a helyzet: gyengék vagyunk. A kérdése az: mihez kezdjünk?
Nos, sok ember csak mondja, hogy “gyenge”, mert keresztény dolog ezt mondani: “Gyenge vagyok.” Másoknak
nagyon kapóra jön ezt mondogatni. Miért? Mert kifogásként használhatják a bűnükre: “Gyenge vagyok.
Mindenki gyenge.” De a helyes hozzáállás az, ha meglátva a gyengeségedet, az Istenhez hajt - késlekedés nélkül
Istenhez! Abban a hitben, hogy Ő tényleg az a kútfő, akinek mondja magát. Hogy Ő az az erőforrás és Segítő, akinek
mondja magát. Hogy az Ő forrásai kiapadhatatlanok. Hogy nem csak szűkmarkúan osztogat a gyermekeinek,
hanem bőkezű velük. Látod, a bajod, hogy nem vagy igazából tudatában a gyengeségednek. Vagy belátod, hogy
gyenge vagy, de megmaradsz a gyengeségedben. Pedig a gyengeségednek Istenhez kellene hajtania téged, minden
alkalommal! De a következő a gond. Nézzük, mi van a szívedben, amikor vádol a lelkiismeret és a Sátán segít neked
vádolni önmagad.
Annyi ilyen ember van. Tegnap este is beszéltem valakivel. Egy jó ideig beszélgettem ezzel a drága kislánnyal.
Felismerte a gyengeségét. Felismerte az erőtlenségét. Felismerte a bűnét. Felismerte, hogy vannak bizonyos
dolgok az életében, amiket most nem tud legyőzni. És ez volt a baja: mikor látta a bűnét, az ördög munkája miatt
- és néha a saját lelkiismeretünk is közrejátszik -; mintegy beállt a sarokba, büntetve magát minden alkalommal,
amikor vétkezett. “Na hát most igazán nem mehetsz Istenhez! Nem szaladhadsz csak úgy vissza hozzá.” “Hiszen
tegnap is vétkeztél, és aztán megbántad és bűnbocsánatot kértél; és tessék ma megint ugyan azt csináltad.” “És most
megint visszafutnál hozzá, te képmutató! Nem is szereted te igazán Istent. Egyáltalán nem tiszteled őt.” “Vagy azt hiszed, hogy Isten csak úgy osztogatja a kegyelmet akárkinek?”
Vagy nem ezt csináljuk? Nem így gondolkodunk? Elkövetünk egy bűnt, amit már korábban is elkövettünk,
és megbántunk, és ezért azt hisszük, hogy be kell állnunk a sarokba; legalább egy kis időre, egy pár napra, és vissza
kell nyernünk Isten kegyét, mielőtt elé mehetnénk. Mert úgy gondoljuk “Ha minden egyes alkalommal, amikor
ezt teszem, rögtön visszamegyek Istenhez, és nemcsak hogy kérem a bocsánatát, de még bízom is benne, hogy
megkapom; nem képmutatás ez?” “Nem tiszteletlenség ez Istennel szemben? Nem olyan ez, mintha bocsánatautomataként
kezelném?” Nem! Ez a biblikus magatartás.
Ezt kellene, hogy kiváltsa belőlünk a lelki szegénység.
Persze, remélhetőleg, ezt most nem meg-nem-tért vallásos embereknek mondom, akik azt gondolják “Ó, ha Isten ilyen jó, akkor nyugodtan vétkezhetek, és majd utána mindig bocsánatot kérek.” Remélhetőleg nem ilyen emberekhez beszélek most.

Remélhetőleg olyan hívő keresztényekhez beszélek, akik igazán szeretnének olyanok lenni, amilyenek most még nem; de amikor törékenynek találják magukat, amikor gyengének találják magukat, amikor újra meg újra elbuknak ugyan abban a
bűnben, akkor félve összekuporodnak és várnak. Esetleg olvassák a Bibliát egy pár napig, imádkoznak kicsit, hogy
bizonyítsák Istennek, hogy őszinték, mielőtt tényleg oda futnak Istenhez és megpróbálnak bűnbocsánatot kérni.
Nem!

Életem egyik legnagyobb öröme, hogy rájöttem, amint elbukom a bűnben, amiben állandóan elbukom,
az első reakcióm az kell legyen, hogy megragadom Krisztust! És nem úgy, mint egy koldus, azt gondolva: “Jaj, itt
vagyok, ne súlyts le rám!” Nem így! Hanem megragadom Krisztust és azt mondom “Hiszek az ígéreteidnek!” Már
másik hatalom alatt vagyok. Igen is szabad vagyok. Igen is szent vagyok; nem vagyok már Ádámban, és a törvény
alatt és kárhozat alatt.
Mindenért megfizetett a kereszten, amikor meghalt. Minden bűnömet ismerte! Minden bűnömet megbocsájtotta!
Szabad vagyok! Egyszerűen lenyűgöző!

http://illbehonest.com/hungarian/gyengesegednek-istenhez-kell-hajtania-teged (http://illbehonest.com/hungarian/gyengesegednek-istenhez-kell-hajtania-teged)
Cím: Re:Paul Washer - videok és írások
Írta: Kálmán - 2014. Július 06. - 17:25:13
Köszönöm, hogy megosztottad. Szükségem volt rá.

 :int
Cím: Re:Paul Washer - videok és írások
Írta: Zoltan - 2014. Július 06. - 19:15:46
 :)

Az Úré a dicsőség. Tudja mire van szükségünk.
Jó az Úr.

 :2smitten:
Cím: Re:Paul Washer - videok és írások
Írta: Csaba - 2014. Július 06. - 22:10:27
O0
Cím: Re:Paul Washer - videok és írások
Írta: Jazmin - 2014. Július 07. - 11:16:07
Amen! Koszonom! Aldasomra van....
Cím: Re:Paul Washer - videok és írások
Írta: Zoltan - 2015. Március 14. - 19:26:16
Egy nagyon jó tanítás az imádság fontosságáról.

Az imádkozás fontossága - Paul Washer (Hungarian)

https://www.youtube.com/watch?v=wQsznQE9WhE#t=629 (https://www.youtube.com/watch?v=wQsznQE9WhE#t=629)
http://illbehonest.com/hungarian/ (http://illbehonest.com/hungarian/)
Cím: Re:Paul Washer - videok és írások
Írta: Kálmán - 2015. Március 30. - 15:03:01
Segítsen meg Isten mindnyájunkat, hogy nap mint nap tudjuk ezt a tanítást gyakorlatba ültetni.

 :ima6:
Cím: Re:Paul Washer - videok és írások
Írta: Zoltan - 2015. Május 20. - 23:51:33
Részlet Paul Washer tanításából:

„ … ha jelen van a lelki szegénység az életünkben, hogyan mutatkozik meg?
Abban mutatkozik meg, hogy eltűnik belőlünk minden önelégültség. Felismerjük, hogy egyedül Krisztus igazol bennünket. Minden reményünket Krisztusba vetjük, és nem bízunk semmiben ami emberi. Azt is jelenti, hogy többé nem azt tesszük, ami a mi szemünkben helyes.
Lelkész testvéreim, figyeljetek rám!
A Kínai keresztényeknek igazuk van, amikor azt mondják: “ Féljetek az Amerikaiaktól! Féljetek az Amerikaiaktól!”
Igazuk van.
Miért?
Mert Amerika mindenféle ravaszsággal jön hozzátok. Mindenféle stratégiával, mindenféle olyasmivel, ami segíthet növelni a gyülekezetet,a szolgálatokat és ezek nagy része, vagy talán mind hamis! Helytelen!
Egyszer egy kínai keresztény, el jött Amerikába, és el látogatott sok gyülekezetbe, és miután meg látogatta a következőt mondta: “ Bámulatos, hogy ti, Amerikaiak, mi mindent tudtok véghez vinni Isten nélkül!”
Ha valóban lelki szegények vagyunk, akkor nem azt tesszük amit mi helyesnek gondolunk az életünkben, a szolgálatunkban. Félre tesszük az okoskodást, félre tesszük a pragmatizmust, egyedűül arra hagyatkozunk az életünkben és szolgálatunkban, amit Isten mondott.”
“ Nem csupán a teológiánkat kell alávetnünk a Szentírásnak, hanem a gyakorlatunkat is. A házasságunkat is alá kell vetnünk a Szentírásnak. Életünk minden területét alá kell vetnünk a Szentírásnak. Ha jelen van a lelki szegénység az életünkben, akkor többé nem az emberben bízunk és oda szánjuk magunkat a imának."

------------------------------------------------------------------------------------------

" Martyn Llojd-Jones ezt mondta:
- Mikor egy férfi elkezdi szolgálatát gyakran szentel időt Isten Igéjére és az imára és ennek révén használhatóvá válik Isten számára. De amikor végre használhatóvá válik Isten számára, oly annyira foglalt lesz, hogy nem marad ideje a Szentírás tanulmányozására és az imára. Pontosan azt hanyagolja el, ami használhatóvá tette őt Isten számára.”

Lelkészek!
Figyelmeztetés ez számomra és számotokra, nem támaszkodhattok a múltbeli imaéletetekre.
Csak annyira vagytok lelki emberek a jelenben, amennyire imádságos életett éltek a jelenben.
Ha jelen van a lelki szegénység az életünkben, többé nem magasztaljuk fel önmagunkat és szolgájává válik a gyülekezetünk legutolsó szentjének is.
Sokaktól hallom, mennyire szeretik a gyülekezetüket, de nincs idejük a gyülekezetük kicsi szentjeire!
Ha így áll a helyzet, akkor nem a gyülekezetet szereted! A szolgálatodat szereted, az általad épített szervezetet szereted!
Mennyire szereted a gyülekezetet?
Annyira, amennyire a gyülekezet legkisebb szentjét szereted. Ez a szereteted fokmérője."

----------------------------------------------------------------------------------------

"Istennek nagy emberei, mindig állhatatosan ragaszkodtak Krisztushoz. Állhatatosan. Szeretném ha ezt megértenétek. De nem azért ragaszkodtak Krisztushoz mert erősek voltak. Nem azért ragaszkodtak Krisztushoz, mert elszántak voltak, vagy mert jobb emberek voltak mint mi. Azért ragaszkodtak Krisztushoz, mert felismerték gyengeségüket és felismerték feladatuk lehetetlenségét. Tudták, hogy senki és semmi nem segíthet rajtuk, egyedül Krisztus. Tudták, hogy a harcban egyedül Isten Igéje és az ima lehet a fegyverük."

----------------------------------------------------------------------------------------

"Kénytelenek vagyunk felismerni, hogy nincs más reményünk csak Jézus Krisztus, hogy nem vagyunk képesek szolgálni Őt, nem vagyunk képesek legyőzni az ellenséget – semmit sem tudunk csinálni. Ezért Krisztusba kapaszkodunk az Ő Igéje és az Ima által. "


https://www.youtube.com/watch?t=2879&v=xay4blsUJyc (https://www.youtube.com/watch?t=2879&v=xay4blsUJyc)

Cím: Re:Paul Washer - videok és írások
Írta: Kálmán - 2015. Május 21. - 19:03:42
 :like:
Cím: Re:Paul Washer - videok és írások
Írta: Csaba - 2015. Május 21. - 21:09:06
O0