Szerző Téma: Igeértelmezés (bibliai hermeneutika)  (Megtekintve 7374 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető Virág

  • Technikai adminisztrátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4598
  • Nem: Nő
Dátum: 2011. Augusztus 07. - 08:16:20
Ebben a topicban az igeértelmezés (vagy igemagyarázat) alapelveit lehetne sorba szedni, tanácsokat, ötleteket, módszereket átadni. Helye lehet itt véleményem szerint egyháztörténeti személyek, közösségek felfogásának a témával kapcsolatban. Rögtön eszembe jut, hogy a reformáció e téren (is) hatalmas felfogásbeli és alkalmazásbeli változást hozott.  :cool
« Utoljára szerkesztve: 2011. Augusztus 07. - 09:22:03 írta Virág »

Szemeimet a hegyekre emelem, onnan jön az én segítségem. Zsolt 121:1


Nem elérhető Csaba

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 12673
  • Nem: Férfi
Válasz #1 Dátum: 2011. Augusztus 07. - 18:50:03
Sziasztok!

Talán ez az egyik legkényesebb kérdés a keresztyén berkekben, hogy ki, milyen szabályok szerint értelmezi a Bibliát!
Vannak felekezetek, ahol a "Szent hagyományok" bármikor felülírják az ige direkt kijelentéseit, máshol nincsennek megfelelő, Biblikus szabályrendszerek és a "betű megől, a lélek megelevenít"-alapelvét helyezik elsődleges helyre. 
Aztán van a "kiragadás" szabályrendszerére épülő igeértelmezés, amelynek az a lényege, hogy egy-egy szimpatikus bibliai kijelentést alátámasztva próbálnak igehelyeket kiragadni a szövegkörnyezetükből.

Én leginkább a puritán igeértelmezés szabályait kedvelem:
Ki mondta?
Kinek mondta?
Mikor mondta?
Miért mondta?
Nagyon hasznosnak tartom azt az alapelvet, hogy a Biblia önmagát magyarázza! Ezért egy nehezebben érthető igehelyet, mindig a világosabb, tisztább, egyszerűbb kinyílatkoztatást tartalmazó párhuzamos, kapcsolódó igehelyek által kell értelmezni és magyarázni. Következtetéseket csak ott szabad levonni, ahol nincs közvetlen kijelentés, ezeket a következtetéseket azonban nem szabad a közvetlen bibliai kinyílatkoztatásokkal azonos szintre emelni!
A Bibliát őszínte szívvel kutató emberben mindig meg kell lennie a hajlandóságnak arra, hogy saját következtetéseit is felül tudja bírálni! :2smitten:

'A szeretet nem keresi a maga hasznát...'
1Kor. 13


Nem elérhető Logosz74

  • Kezdő fórumozó
  • *
  • Hozzászólások: 46
  • Nem: Férfi
Válasz #2 Dátum: 2011. Augusztus 08. - 18:34:21
Egyetértek Csaba!

Elég jól összefoglaltad. Talán annyi hozzáfûznivalóm lenne, amely saját magam és más testvérek tapasztalatán alapul (talán ez a "Lélek megelevenít"...), hogy ha nyitott szívvel, Isten szent Lelkét (Szellemét) kérve olvassuk a Bibliát, tud olyan természetfeletti világosságot, és azáltal olyan megértést adni az Úr az adott igeszakaszra, amelyet szimplán olvasva sohasem élhetünk át, nem tapasztalhatunk meg, nem foghatunk föl.
De ez azért nem mindennapos (legalábbis nálam) és nem erôszakolható ki, Isten szuverén ajándéka, kegyelme.
Gondolom ti is átéltetek már ilyesmit, mintha a "sorok mögé látnátok".

Volt olyanban is részem, hogy egy teljesen egyszerû meg nem értésre (mert más "szemüveggel néztem az igét") kaptam egy pillanat alatt megértést az Úr segítségével.

A Bibliát őszínte szívvel kutató emberben mindig meg kell lennie a hajlandóságnak arra, hogy saját következtetéseit is felül tudja bírálni! :2smitten:

Különben nem lehet valaki tanítvány, ha nem veszi észre tévedéseit, eltévelyedéseit és nem képes felülemelkedni azokon, (adott esetben megkövetni a testvéreket, akiknek ártott vele vagy félrevezetett tévedésbôl.)

Üdv:
Z.



Nem elérhető Virág

  • Technikai adminisztrátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4598
  • Nem: Nő
Válasz #3 Dátum: 2012. Január 12. - 11:40:47
Mostanában úgy vettem észre, hogy viszonylag gyakran élnek a hívők bibliai szövegek, versek szimbolikus értelmezésével. Néha megdöbbentő, hogy mennyire előtérbe került ez. Vannak a Bibliában átvitt értelmű, képes beszédű igehelyek, de hogyan lehet tudni, hogy melyik igehelyet lehet és kell szimbolikusan és melyiket szó szerint érteni? Úgy látom, hogy ami nem fér bele az előzetes tudásunkba, általunk preferált tanrendszerbe, sok esetben azt értelmezzük szimbolikusan. Ha van valamiféle mód(szer), ami segít az eligazodásban, azt örömmel hallanám, e témában.
Bár a Szentlélek az, aki elsősorban segít minket ebben.

Szemeimet a hegyekre emelem, onnan jön az én segítségem. Zsolt 121:1


Nem elérhető Csaba

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 12673
  • Nem: Férfi
Válasz #4 Dátum: 2012. Január 12. - 14:27:15
Véleményem szerint a legtöbbet segítő eljárás, maga a szövegkörnyezet.
Amikor a bibliai szöveg jelképes fórmában tár fel kinyílatkoztatásokat, maga a szövegkörnyezet hívja fel rá a figyelmünket, hogy ne szó szerint próbáljuk értelmezni az adott igeszakaszt.
(Pl. Jel. 1:12-20)
Az allegórikus igeértelmezésnek az a legnagyobb veszélye, hogy a Biblia egységes üzenetéből, mindenki számára egyénileg értelmezhető és személyenként eltérő kinyílatkoztatást kreál.
Egy kedves testvérnő nemrégiben pl.Márk 4:36 versét értelmezte allegórikusan, így Jézusnak már nem csak más juhai, de más hajói is vannak...

'A szeretet nem keresi a maga hasznát...'
1Kor. 13


Nem elérhető Virág

  • Technikai adminisztrátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4598
  • Nem: Nő
Válasz #5 Dátum: 2012. Január 12. - 19:44:23
Köszi! Én is erre gondoltam.   :piroska:

Szemeimet a hegyekre emelem, onnan jön az én segítségem. Zsolt 121:1


Nem elérhető Csaba

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 12673
  • Nem: Férfi
Válasz #6 Dátum: 2012. Január 12. - 20:27:28
Szívesen!
:szivetadja:

'A szeretet nem keresi a maga hasznát...'
1Kor. 13


Nem elérhető Csaba

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 12673
  • Nem: Férfi
Válasz #7 Dátum: 2012. Július 06. - 16:52:08
Meg kell még említenem, hogy a Bibliát nem szabad érzelmi alapokon értelmezni!
A "józanság lelke" a megfelelő alap és megközelítés.
Csak így képes az ember mélyebb igeértelmezésre és értésre.
:szelid:

'A szeretet nem keresi a maga hasznát...'
1Kor. 13


Nem elérhető pacific

  • Aktív fórumozó
  • *
  • Hozzászólások: 661
  • Nem: Férfi
Válasz #8 Dátum: 2013. Október 21. - 14:43:41
Shalom!

A hermeneutika elnevezés a görög „herméneó” szóból származik, ami lefordítást, tolmácsolást, értelmezést jelent elsősorban írott dolgokkal kapcsolatban.(Pl. Lk 24,27; Jn 9,7; Zsid 7,2) Szabályokat fektet le írásművek értelmezéséhez. A Szentírás téves értelmezésének elkerülése érdekében szabályok és irányelvek lettek kidolgozva az idők során. A protestáns hermeneutika meggyőződése, hogy a Szentírás kijelentései világosak, bizonyíthatóak. Az exegézis kifejezés pedig, a görög „exégeomai” szóból ered, ami ki-vezetést, kitárást jelent. Vagyis kivesszük a bibliai szövegből az üzenetet, gyakorlatba ültetjük át a hermeneutikai szabályokat. Nem belevisszük, mert az már „eiszegézis” lenne, vagyis belemagyarázás! Az exegézis feladata tehát a bibliai szöveg pontos megértése, jelentésének letisztázása és összefüggéseinek, mélységeinek feltárása.

A legfontosabb hermeneutikai alapelvek tőmondatokban

1. Írás értelmezi az Írást.

A Szentírás egyetlen kijelentése sem kerülhet ellentmondásba egy másikkal. Isten soha nem mond önmagának ellent! A teljes Szentírást figyelembe kell venni az exegézis folyamán, a Mózesi kijelentésektől a Jánosi Jelenésekig. Ha ellentétek merülnek fel a többségben lévő igék értelmezése a mérvadó, ill. az Újszövetségi kinyilatkoztatás dönt. Vagyis Jézus Krisztus szava, ill. az apostoli tanítások. (törvény kontra kegyelemtan)

2. Szó szerinti értelmezés. (sensus literalis)

A leírt szavakat természetes módon kell értelmezni. Meg kell határozni a tanulmányozott szöveg irodalmi stílusát és formáját. Teljesen más üzenete van a példabeszédeknek, metaforáknak, hiperboláknak, elbeszéléseknek, történelmi eseményeknek, mint amit sokszor beleolvasnak. Tilos összekeverni a különböző irodalmi stílusokat, mert akkor óriási tévedéseket követhetünk el. Az irodalmi stílus megállapítása nem dönthet olyan dolgokban, amely hit alapját képezik! Pl. beszélő kígyó, kősziklából fakadó víz vagy Krisztus csodatételei… stb.! 

3. Nyelvtani-történeti elemzés.

Az Isteni kinyilatkoztatás jellegének meghatározása. Mit is mondott az Úr? Amit mondott az milyen formában történt? Kérdés? Kijelentés? Felszólítás? Parancs? Lényeges a megírás körülményeinek feltárása. Milyen indítékok vezettek a megíráshoz? Ki írta, mikor és hol? Valamikor a héber vagy görög szöveg nyelvtani elemzése adja meg majd a megoldást. Szükség van a háttér információk begyűjtésére kortörténet, nyelvészet, kultúra, földrajz alapján. Ezen alapelvek segítségével kutatni, keresni, gyűjtögetni kell az információkat elsősorban a Bibliából akár egy kincskereső. (Péld 2,4).

Az exegézis alapelvei röviden

1, Korrekt hozzáállás

A Szentírás exegézise során a helyes megközelítésre van szükség. Vagyis elismerni Isten tekintélyét, a Biblia kijelentéseit illetően. Helyes megközelítés és következtetés esetén nem esik az egzegéta a tévtanítások csapdájába! A legfontosabb kritériumok egyike, hogy az egzegéta a Szent Szellem uralma alatt legyen és maradjon. A Szent Szellem vezesse és kontrollálja őt. Az emberi tudomány és képesség nem kerülhet a Szent Szellem munkája elé!
 A tanulmányozáshoz lelki érettségre is szükség van. Teljesen máshogy tanulmányozza az Írást egy tíz éve megtért és gyakorlott igeolvasó, mint egy friss hívő. Több tapasztalata, ismerete van. Azért kell minél több időt eltölteni az igetanulmányozással, hogy növekedés legyen ezen a területen. A jó igeismeret elengedhetetlen feltétele annak, hogy a Bibliát helyesen tanulmányozzuk. Jobban meg lehet érteni a szövegösszefüggéseket és a Biblia átfogó tanításait egy-egy témakört illetően.
Nem szabad sajnálni az időt az exegézis során. Türelemre van szükség, míg minden apró részlet, információ összegyűlik és értékelésre kerül. Sok mindennek utána kell nézni azt, le kell ellenőrizni. Különösen az eredeti szövegek elemzése és értelmezése, amire oda kell figyelni.
        A kijelentés elfogadása pedig a végeredmény. Vagyis elfogadom azt, amit Isten kijelentett az Ő igéjéből. Nem keresek kifogásokat – különösen, ha érint - hanem, hit által befogadom a szívembe!
        A megértett igét pedig alkalmazni és megélni kell.  Semmit nem ér az a Bibliatanulmányozás, amelynek nincsenek kézzelfogható, megélhető következményei!

2, Gyakorlata

         A Szentírást lehet fejezetenként, könyvenként és témakör szerint is lehet vizsgálni. Fontos a teljes Írást szem előtt tartani! A vizsgált részt többször is el kell olvasni. Ha lehet több fordításból.  Részekre kell bontani és minél több információt begyűjteni róla. Megfelelő szóelemzést és etimológia vizsgálatot kell alkalmazni, mert egyes szavak mást és mást jelentenek egy-egy szövegösszefüggésben.  A szövegkörnyezet (kontexus) vizsgálata elengedhetetlen. Különösen annak fényében, hogy a Biblia fejezet és igevers beosztása nem inspirált, hanem emberei dolog! Ebben nyújtanak segítséget a különböző konkordanciák, kommentárok, térképek, kézikönyvek… stb. Az információkat értékelni és csoportosítani kell. Ki kell terjeszteni a vizsgálatot a földrajzi, történelmi, kulturális, jogi háttérre. A korabeli politikai és társadalmi közeg ismerete is hasznos információkat nyújt. Az irodalmi stílusok helyes értelmezésére pedig alaposan oda kell figyelni. Nagyon sok irodalmi stílus és műfaj van a Bibliában. Ezeket fel kell ismerni és csak azután vizsgálat alá vetni.
         Az exegézisnek alapvetően kétféle megközelítés van a deduktív és az induktív módszer. A deduktív módszer a szubjektivizmus melegágya. Amikor valaki előfeltételekkel közelít az igéhez az egy nagyon veszélyes dolog. Ha úgy kezd hozzá egy Bibliai téma vizsgálatához, hogy a róla szóló igék csak ezt és ezt jelenthetik, akkor helytelen következtetésre juthat. A legtöbb tévtanítás és a belőle létrejött szekták ennek a módszernek köszönhetik „születésüket” A deduktív értelmezéshez lehet még sorolni a különböző teológia irányzatok igei megközelítését is.
        Ilyen pl. az allegorikus, dogmatikus, misztikus, racionális liberális, morális… stb. értelmezés
         Az induktív módszer a helyes megközelítés, amikor a Szentírás szövegéből olvassuk ki az üzenetet. Előítélet nélkül kell nekiülni és tanulmányozni az Írásokat. Ehhez szükséges, hogy az egzegétát ugyanaz a Szellem vezérelje, mint a Biblia lejegyzőit, vagyis újjászületett ember legyen. Szomjazzon az igazságra és szeresse az Úr beszédét. Legyen szent és tiszta az élete. Ismert, de lerendezetlen bűnökkel megterhelve nehéz a Szellem „hullámhosszára ráállni! Hinnie kell abban, hogy Isten Szelleme elvezeti őt a teljes igazságra.

Pacific