Shalom!
A hermeneutika elnevezés a görög „herméneó” szóból származik, ami lefordítást, tolmácsolást, értelmezést jelent elsősorban írott dolgokkal kapcsolatban.(Pl. Lk 24,27; Jn 9,7; Zsid 7,2) Szabályokat fektet le írásművek értelmezéséhez. A Szentírás téves értelmezésének elkerülése érdekében szabályok és irányelvek lettek kidolgozva az idők során. A protestáns hermeneutika meggyőződése, hogy a Szentírás kijelentései világosak, bizonyíthatóak. Az exegézis kifejezés pedig, a görög „exégeomai” szóból ered, ami ki-vezetést, kitárást jelent. Vagyis kivesszük a bibliai szövegből az üzenetet, gyakorlatba ültetjük át a hermeneutikai szabályokat. Nem belevisszük, mert az már „eiszegézis” lenne, vagyis belemagyarázás! Az exegézis feladata tehát a bibliai szöveg pontos megértése, jelentésének letisztázása és összefüggéseinek, mélységeinek feltárása.
A legfontosabb hermeneutikai alapelvek tőmondatokban
1. Írás értelmezi az Írást.
A Szentírás egyetlen kijelentése sem kerülhet ellentmondásba egy másikkal. Isten soha nem mond önmagának ellent! A teljes Szentírást figyelembe kell venni az exegézis folyamán, a Mózesi kijelentésektől a Jánosi Jelenésekig. Ha ellentétek merülnek fel a többségben lévő igék értelmezése a mérvadó, ill. az Újszövetségi kinyilatkoztatás dönt. Vagyis Jézus Krisztus szava, ill. az apostoli tanítások. (törvény kontra kegyelemtan)
2. Szó szerinti értelmezés. (sensus literalis)
A leírt szavakat természetes módon kell értelmezni. Meg kell határozni a tanulmányozott szöveg irodalmi stílusát és formáját. Teljesen más üzenete van a példabeszédeknek, metaforáknak, hiperboláknak, elbeszéléseknek, történelmi eseményeknek, mint amit sokszor beleolvasnak. Tilos összekeverni a különböző irodalmi stílusokat, mert akkor óriási tévedéseket követhetünk el. Az irodalmi stílus megállapítása nem dönthet olyan dolgokban, amely hit alapját képezik! Pl. beszélő kígyó, kősziklából fakadó víz vagy Krisztus csodatételei… stb.!
3. Nyelvtani-történeti elemzés.
Az Isteni kinyilatkoztatás jellegének meghatározása. Mit is mondott az Úr? Amit mondott az milyen formában történt? Kérdés? Kijelentés? Felszólítás? Parancs? Lényeges a megírás körülményeinek feltárása. Milyen indítékok vezettek a megíráshoz? Ki írta, mikor és hol? Valamikor a héber vagy görög szöveg nyelvtani elemzése adja meg majd a megoldást. Szükség van a háttér információk begyűjtésére kortörténet, nyelvészet, kultúra, földrajz alapján. Ezen alapelvek segítségével kutatni, keresni, gyűjtögetni kell az információkat elsősorban a Bibliából akár egy kincskereső. (Péld 2,4).
Az exegézis alapelvei röviden
1, Korrekt hozzáállás
A Szentírás exegézise során a helyes megközelítésre van szükség. Vagyis elismerni Isten tekintélyét, a Biblia kijelentéseit illetően. Helyes megközelítés és következtetés esetén nem esik az egzegéta a tévtanítások csapdájába! A legfontosabb kritériumok egyike, hogy az egzegéta a Szent Szellem uralma alatt legyen és maradjon. A Szent Szellem vezesse és kontrollálja őt. Az emberi tudomány és képesség nem kerülhet a Szent Szellem munkája elé!
A tanulmányozáshoz lelki érettségre is szükség van. Teljesen máshogy tanulmányozza az Írást egy tíz éve megtért és gyakorlott igeolvasó, mint egy friss hívő. Több tapasztalata, ismerete van. Azért kell minél több időt eltölteni az igetanulmányozással, hogy növekedés legyen ezen a területen. A jó igeismeret elengedhetetlen feltétele annak, hogy a Bibliát helyesen tanulmányozzuk. Jobban meg lehet érteni a szövegösszefüggéseket és a Biblia átfogó tanításait egy-egy témakört illetően.
Nem szabad sajnálni az időt az exegézis során. Türelemre van szükség, míg minden apró részlet, információ összegyűlik és értékelésre kerül. Sok mindennek utána kell nézni azt, le kell ellenőrizni. Különösen az eredeti szövegek elemzése és értelmezése, amire oda kell figyelni.
A kijelentés elfogadása pedig a végeredmény. Vagyis elfogadom azt, amit Isten kijelentett az Ő igéjéből. Nem keresek kifogásokat – különösen, ha érint - hanem, hit által befogadom a szívembe!
A megértett igét pedig alkalmazni és megélni kell. Semmit nem ér az a Bibliatanulmányozás, amelynek nincsenek kézzelfogható, megélhető következményei!
2, Gyakorlata
A Szentírást lehet fejezetenként, könyvenként és témakör szerint is lehet vizsgálni. Fontos a teljes Írást szem előtt tartani! A vizsgált részt többször is el kell olvasni. Ha lehet több fordításból. Részekre kell bontani és minél több információt begyűjteni róla. Megfelelő szóelemzést és etimológia vizsgálatot kell alkalmazni, mert egyes szavak mást és mást jelentenek egy-egy szövegösszefüggésben. A szövegkörnyezet (kontexus) vizsgálata elengedhetetlen. Különösen annak fényében, hogy a Biblia fejezet és igevers beosztása nem inspirált, hanem emberei dolog! Ebben nyújtanak segítséget a különböző konkordanciák, kommentárok, térképek, kézikönyvek… stb. Az információkat értékelni és csoportosítani kell. Ki kell terjeszteni a vizsgálatot a földrajzi, történelmi, kulturális, jogi háttérre. A korabeli politikai és társadalmi közeg ismerete is hasznos információkat nyújt. Az irodalmi stílusok helyes értelmezésére pedig alaposan oda kell figyelni. Nagyon sok irodalmi stílus és műfaj van a Bibliában. Ezeket fel kell ismerni és csak azután vizsgálat alá vetni.
Az exegézisnek alapvetően kétféle megközelítés van a deduktív és az induktív módszer. A deduktív módszer a szubjektivizmus melegágya. Amikor valaki előfeltételekkel közelít az igéhez az egy nagyon veszélyes dolog. Ha úgy kezd hozzá egy Bibliai téma vizsgálatához, hogy a róla szóló igék csak ezt és ezt jelenthetik, akkor helytelen következtetésre juthat. A legtöbb tévtanítás és a belőle létrejött szekták ennek a módszernek köszönhetik „születésüket” A deduktív értelmezéshez lehet még sorolni a különböző teológia irányzatok igei megközelítését is.
Ilyen pl. az allegorikus, dogmatikus, misztikus, racionális liberális, morális… stb. értelmezés
Az induktív módszer a helyes megközelítés, amikor a Szentírás szövegéből olvassuk ki az üzenetet. Előítélet nélkül kell nekiülni és tanulmányozni az Írásokat. Ehhez szükséges, hogy az egzegétát ugyanaz a Szellem vezérelje, mint a Biblia lejegyzőit, vagyis újjászületett ember legyen. Szomjazzon az igazságra és szeresse az Úr beszédét. Legyen szent és tiszta az élete. Ismert, de lerendezetlen bűnökkel megterhelve nehéz a Szellem „hullámhosszára ráállni! Hinnie kell abban, hogy Isten Szelleme elvezeti őt a teljes igazságra.
Pacific