Szerző Téma: Beszélgessünk a házasságról  (Megtekintve 9050 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető b urian jozsef

  • nagypapa
  • Diakónus
  • Törzstag
  • *
  • Hozzászólások: 1643
  • Nem: Férfi
Válasz #15 Dátum: 2011. Szeptember 02. - 07:21:36
Köszönjük!!!!!!!!!!!!!! :2smitten:



Nem elérhető Kálmán

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 13596
  • Nem: Férfi
Válasz #16 Dátum: 2014. Április 04. - 09:39:57
Három elképzelés a házasságról

"A" változat: Az igazgató

Az "A" változat szerint a rátermettebb személy döntsön a családi ügyekben. Az "A" változat versengést eredményez férj és feleség között, és a következő módon működik:
A férj. Bizonytalanságban érzi magát, mikor előhozza érveit. Tudja, hogy neki kellene betölteni a családfői szerepet. De amint figyeli felesége viselkedését, úgy tűnik, mintha asszonya venné át a vezetést. Közben lassan felismeri, hogy nem is ő a legalkalmasabb a döntés-hozatalra (és sok területen ez jogosnak is tűnik). Nem tud határozottan cselekedni, mert nem biztos felesége támogatásában. Ennek eredményeképpen visszavonul a vezetéstől. Mivel minden döntést igénylő beszélgetés veszekedéssel végződik, és mivel felesége bizonyos területeken valóban alkalmasabbnak bizonyul, ezért átadja neki a kormányzást.
Lassan azonban ellenséges érzés fejlődik ki benne felesége iránt. Belül emészti magát, hogy felesége nem tiszteli alapvető igényét a család vezetésére. Ez később nyílt akciókban is megnyilvánul. Amikor a feleség hibát követ el, a férj nem mulasztja el szóvá tenni. Most már bizonyítani akarja, hogy felesége is téved, és megkezdődik a versengés. Az ilyen házasságokban a férj nagyon hamar máshol keres elismerést, kiteljesedést.
Azt akarja, hogy valaki tisztelje őt. Ezt a sportban, barátaiban, gyermekeiben, munkájában, vagy természetesen más nőkben igyekszik megtalálni. Gyakran nem is a változatos szexuális élet utáni vágy űzi el otthonról, hanem érzelmi szükség a tiszteletadás, elismerés iránt.
A feleség. Érvelései általában büszkeségből fakadnak. Ezt kérdezi: "Ki az alkalmasabb?" És meg is adja a választ: "Én." Látja férje hibáit, hiányosságait, és át akarja venni a vezetést. Visszautasítja férje vezető szerepét. Nem arra bátorítja, hogy legyen a család feje. De amikor férje nem tanúsít megfelelő érdeklődést a családi események iránt, megvetést érez iránta, hogy nem jó családfő. Amikor rossz döntés születik, férjét hibáztatja érte. Ellenérzései csak fokozódnak férje iránt, amiért az nem vállalja a vezető szerepet. Ő is gyakran keres kielégülést máshol. Beletemetkezik a gyerekekbe, hivatásába, női bibliakörbe, társadalmi tevékenységekbe vagy egy másik férfibe. A kulcsszó: versengés.

Linda Dillow



Nem elérhető Kálmán

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 13596
  • Nem: Férfi
Válasz #17 Dátum: 2014. Április 04. - 19:04:40
Három elképzelés a házasságról

"B" változat: A háziasszony

A "B" változat szerint a férj a családfő, a vezető, de felesége nem igazán segítőtárs. Nem is nagyon igyekszik, hogy azzá váljon. Olyan asszony, aki úgy gondolja, a házasság ott kezdődik, mikor ő férje karjaiban úszik, és ott végződik, mikor az ő karjai a mosogatólében úsznak. Amikor felmérést készítenek a lakosságról, és megkérdezik tőle: "Kedves Kovácsné, mi a foglalkozása?" szomorúan így válaszol: "Ó, én csak egy háziasszony vagyok." Ezzel szemben valaki így fejezte ki magát: "Én egy férfi asszonya vagyok, nem egy házé!"
Amikor egy nőben a háziasszony tüneteket fedezzük fel, gyakran a következő jellemvonásokra gondolunk: nagyon alárendelt, érzelmein alig tud uralkodni, nagyon határozatlan, szubjektív és nagyon passzív. Nem törekszik saját egyéniségének fejlesztésére, úgy érzi, csupán az a dolga, hogy engedelmeskedjen férjének, felnevelje a gyerekeket, és tartsa tisztán a lakást. Lénye unalmassá, egyhangúvá válik, és monoton körforgásban él. Gyakran csak a TV az egyetlen társasága, itt keres kiutat szürke életviteléből. Mivel nem éli át a kiteljesedést, elkezd panaszkodni, és egyre jobban ráillik Salamon jellemzése: "Mint a szüntelen csepegő háztető, olyan a zsémbes asszony" (Péld. 19:13). Az ilyen asszony késztette Salamont a következő megjegyzésre: "Jobb a tető sarkán lakni, mint zsémbes asszonnyal együtt a házban" (Péld. 21:9).
Leginkább a panaszkodás jellemzi az ilyen asszonyt, és ezért férje is hamarosan panaszkodni kezd miatta. A "B" házaspár ördögi körforgásba kerül, mely szívfájdalmat és keserűséget szül. A kulcsszó: panaszkodás.

Linda Dillow



Nem elérhető Kálmán

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 13596
  • Nem: Férfi
Válasz #18 Dátum: 2014. Április 04. - 19:15:37
Három elképzelés a házasságról

"C" változat: Az ötletdús feleség

Isten terve szerint a boldog házassághoz egy lelki vezető és egy igazi segítőtárs szükséges. Ahelyett, hogy versengenének egymással, mint az "A" változatban, vagy panaszkodnának egymásra, mint a "B" változatban, az Isten szerinti házastársak kiegészítik egymást.
A női méltóságában kibontakozó feleség igazi társ, kiegészítés férje számára. Nem csak meghagyja férjének a vezető szerepet, hanem tiszteletadásával és engedelmességével bátorítja is. Ő választotta az engedelmességet, mert Isten ezt parancsolta, és mivel meg van győződve, hogy csak egymás kiegészítése vezet életerős, boldog házassághoz, mely kiteljesedést hoz mindkettőjük számára.
Engedelmes, de közben szorgalmasan fejleszti képességeit, intelligenciáját, szorgalmát, hatékonyságát. Egyre nyájasabb, megértőbb, melegszívűbb, de egyben jól szervezett is szeretne lenni. Vágyik mindazokra a tulajdonságokra, melyeket a Példabeszédek 31-ben láttunk. Ő nem az "A" változat igazgatója, nem is a "B" változat háziasszonya, hanem az igazgatóhelyettes. Kulcsszó: kiegészítés.

Linda Dillow



Nem elérhető Kálmán

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 13596
  • Nem: Férfi
Válasz #19 Dátum: 2014. Április 05. - 09:43:38
A segítőtárs jelentése


Rabszolga vagy segítőtárs?


A segítőtársi szerep nem egy alacsonyabbrendű beosztást jelent, hanem munkamegosztást. A feleség úgy kell, hogy engedelmeskedjen férjének, amint Krisztus engedelmeskedik az Atyának. Mégis Krisztus és az Atya egyenlő és egy! De nem lehet mindkettő vezető. A cél jól működő csapatmunka, amely lehetővé teszi két ember számára egymás kiegészítését, ahelyett, hogy egymással egész életükben versengenének.
Nőktől gyakran hallom: "Ne mondd olyan hangosan az engedelmesség szót!" Remélem, meg tudom mutatni, hogy az engedelmesség nem sértő szó, hanem éppen reményeidnek megvalósulása, és mindaz, amit Isten neked szánt!

Krisztus engedelmes Istennek. Ő egyenlő Istennel, Ő maga Isten, de engedelmes  az Atyának. Jézus, az ég és a föld Teremtője, Isten alá rendelte Magát, és elfoglalta saját helyét az uralkodói láncolatban. Nem szégyen és nem megalázó egy feleség számára hatalmasság alatt élni, ha az Úr Jézus is így élt. A házasságban mindkét félnek megvan a saját, egyéni, áldott szerepe, amit a másik valószínűleg nem tud betölteni, de ami nélkül boldogulni sem tud. Henry Brandt egyik beszédében ezt így fejezte ki:
A férj és a feleség hasonlít az igazgatóhoz és az igazgatóhelyetteshez egy bankban. Mindkettő komoly felelősséggel rendelkezik, segít a jó pénzpolitika kialakításában, összhangban él, a törvények szabta kereteken belül. Alkalomadtán, amikor a vélemények megoszlanak, az igazgatónak kell meghozni a végső döntést. A férj feje a feleségnek, de tisztelet, hűség, jóakarat, bizalom és mély megértés kell, hogy jellemezze a kapcsolatot.

Néhány évvel ezelőtt vacsora közben beszélgetésbe mélyedtünk. Joy, Robin és Tommy "komoly vitába" keveredett, hogy ki a "főnök" a családban. Különböző vélemények röpködtek a levegőben, végül az öt éves Robin ezt mondta: "Én tudom. Édesapa a nagyfőnök, édesanya a kisfőnök!" A másik kettő beleegyezően bólintott. Egészen jó meghatározás egy öt évestől!

Amit magatartásod kifejez

Az engedelmesség a magatartásunkban és a cselekedetünkben fejeződik ki. Bárki gondolhatja, hogy ha már egy vagy két engedelmességet tükröző cselekedetet végrehajtott, letudta kötelességét.
Egy író szerint az engedelmesség nem csupán külső formában jelenik meg, hanem belső magatartásban is. Egy asszony lehet határozott egyéniség, mégis alárendelheti magát férje tekintélyének, ha lelke mélyén tiszteli őt, és kész arra, hogy elfogadja férjétől a végső döntést. Ezzel szemben az a feleség, aki alig nyitja ki száját, hogy elmondja véleményét, és soha nem kérdőjelezi meg férje döntését, lehet, hogy magában mély, dacos ellenkezést táplál.

Linda Dillow



Nem elérhető Kálmán

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 13596
  • Nem: Férfi
Válasz #20 Dátum: 2014. Április 07. - 19:51:29
Az Isten szerinti  elképzelés


A házasságra vonatkozó isteni elképzelést az Efézus 5:21-28 jól összefoglalta. Gyönyörű kép tárul elénk, melyben a férj és feleség kölcsönösen kiegészíti egymást.

Kölcsönös engedelmesség

Engedelmeskedjetek egymásnak, Krisztus félelmében. Az asszonyok úgy engedelmeskedjenek férjüknek, mint az Úrnak, mert a férfi feje a feleségnek, ahogyan Krisztus is feje az egyháznak, és Ő a test Üdvözítője is. De amint az egyház engedelmeskedik Krisztusnak, úgy engedelmeskedjenek az asszonyok is a férjüknek mindenben (Efézus 5:21-24).

Figyeld meg, hogy ez a szakasz így kezdődik: „Engedelmeskedjetek egymásnak, Krisztus félelmében.” Ez a vers azt mondja, hogy mindenkinek engedelmeskednie kell, nem csak a feleségeknek /Jó hír!/ Mit is jelent ez?

Howard Hendricks professzor így felel erre a kérdésre:

Mint Krisztus testének tagjai, mindannyiunknak szükségünk van egymásra. Egymásnak vagyunk szánva, mert Isten családja vagyunk. A Szentlélek uralma alatt engednünk kell egymásnak, készségesen megadva az elsőbbséget azok szükségeinek, döntéseinek és elképzeléseinek, akikkel nap mint nap kapcsolatban vagyunk. Az a természetes, ha saját jogainkat követeljük, figyelmen kívül hagyva másokét; az a természetfeletti, ha önzetlenek vagyunk, és mások érdekei alá rendeljük a magunkéit.

A feleség mindenben kell, hogy engedelmeskedjen férjének. Megkérdeztem férjemet, hogy szerinte mi a teljes engedelmesség, és azt mondta, hogy két szóban össze tudja foglalni: semmi ellenállás. (Jaj!) Tovább folytatta, és azt mondta, hogy az engedelmesség magába foglalja a feleség azon felelősségét, hogy pontosan mondja el férjének érzéseit közös életük minden területén, hogy félreértésnek semmi helye ne legyen. Szeretetteljesen ossza meg véleményét férjével. Általánosságban szólva valahogy így közelítse meg a kérdést: „Drágám, ez a véleményem, és kérlek, vedd figyelembe. A végső döntés azonban a tiéd, és én örömmel (ez a gyilkos szó) veled tartok, bárhogyan döntesz.” Gyakran úgy tűnik, mintha a feleség elfogadná férje döntését, pedig duzzog, vagy némán összeszorítja száját. Férjem szerint ez rosszabb bármilyen ellenvéleménynél.

Házasságunk társas kapcsolat, de Jodyé a vezető szerep. Általában megegyezünk az elképzelésekben, a célokban, a döntésekben, de nincs az a két házastárs, mely mindig mindenben egyetért. Amikor nem értek egyet vele, szeretettel elé tárom indokaimat, ráhagyva a végső döntést. Ezt értjük mi „semmi ellenállás” alatt. Isten tudja, hogy mit végez. Ha úgy alakul, hogy nekem volt  igazam, és Jody tévedett, Isten majd tudatja vele.
Családunkban Jody a fegyelmező. Én szinte mindig egyetértek vele abban, ahogy kezeli a gyerekeket. Megbeszéljük, együtt olvasunk nevelési könyveket, és megosztjuk elképzeléseinket. Belül, mélyen én mégis a gyöngéd kis anyuci vagyok, és a gyerekek ezt tudják. „Anya úgyis megérti.”
Voltak idők, amikor nem értettem egyet Jodyval a gyerekek fegyelmezésében, de ő keresztül vitte akaratát. Alkalmanként rendkívül nehéz volt Jodyval tartani döntéseiben örömmel, veszekedés nélkül a gyerekek előtt. Később, amikor már kezdtek jelentkezni a szigorú nevelés jó gyümölcsei, örültem, hogy Jody nevelési módszere érvényesült.
Néhány évvel ezelőtt egy jelentős anyagi döntést kellett hoznunk. Megbeszéltük elképzeléseinket, és kiderült, hogy tökéletesen ellenkeznek. Minél többet beszélgettünk, annál jobban eltért a véleményünk!
Ezért Jody elhatározta, hogy megbeszéli a kérdést öt érett keresztyén férfivel, akik mindannyian az ő véleményét osztották. Hat férfi az egyik oldalon, és én a másikon. Sok imádság és töprengés után Jody a többség véleményét fogadta el.
Soha nem kellett annyit harcolnom, hogy ne veszítsem el örömömet. Akaratommal elfogadtam a döntést, de érzelmeimben ezt kiáltottam: „Nekem van igazam!” Gyakran könyörögtem helyes magatartásért, és úgy éreztem, változom is a jó irányba, míg egyik éjjel egy álom rá nem ébresztett a valóságra.
Egy héttel a szóban forgó pénzügyi döntés után azt álmodtam, hogy Jodyt bíróság elé állították, és mindenki azt bizonyította, hogy ő tévedett, nekem pedig igazam volt! Én győztem! Fölébredtem, forgott velem a világ. Felkiáltottam: „Óh Istenem, mindent megpróbáltam, hogy átadjam Neked ezt az ügyet, most pedig ilyen szörnyűséget álmodom. Újra átadom Neked Uram, és nagyon vágyom a helyes magatartásra. Kérlek, segíts!” Fokozatosan változott is magatartásom, amint újra meg újra hivatkoztam Isten ígéreteire.
Egy másik eset jut eszembe, ami 1977-ben történt, amikor ennek a könyvnek az első kiadását írtam, Jody pedig „Solomon on Sex” (Salamon a szexről) című könyvét. A szexuális kapcsolatról négy olyan oldalt írt, amit én túl részletesnek és szókimondónak éreztem. Úgy véltem, hogy az a négy oldal megütközést keltene a keresztyén világban, és hónapokig nem mehetnék ki az utcára, mert ujjal mutogatnának rám, mondván: „Aha, biztosan ő csinálja azokat a dolgokat!” Jody szerint az a négy oldal nagyszerű, és a keresztyén olvasóknak szükségük van rá. Nyilvánvalóan zsákutcába kerültünk. Mivel Jody szeretetteljesen azzal szokott vádolni, hogy a fejem is érzelmekkel van tele, eldöntöttem, hogy indokaimat logikusan felsorolom, és átadom neki. Imádkoztam ezért a helyzetért, és elmondtam az Úrnak, hogy szeretettel és érthetően leírom véleményemet, aztán pedig Rá bízom, hogy Ő mutassa meg férjemnek, mi a helyes. Lenyelve félelmeimet, átadtam Jodynak a listát, és megkértem, hogy még egyszer vegye fontolóra gondolataimat. Biztosítottam felőle, hogy a döntést ráhagyom, bízva Istenben, hogy Ő majd megmutatja, mit kell tennie azzal a négy oldallal. Miután Jody elolvasta „észérveimet”, rám mosolygott, szó nélkül vett egy piros tollat, és áthúzta mind a négy oldalt! Természetesen ujjongtam. Félelem nélkül kimehettem az utcára!
Szempontjaim más esetekben is megváltoztatták már Jody véleményét, miután megosztottam azokat vele. Nem az a kérdés, ki győz, hanem hogy hogyan viszonyulunk egymáshoz.
Ugye, az engedelmességről szóló szakasz úgy tűnik, mintha férjeink ültek volna össze, hogy megírják? Pedig nem ők a szerzők, hanem Isten! Kérlek figyeld meg, hogy Isten nem azt mindja, férjed megérdemelte vagy megszolgálta a jogot, hogy kapcsolatotokban ő legyen a fő. Azt mondja, hogy Ő maga, Isten döntötte el, hogy ez a legjobb mód, és ezért arra kér, hogy tiszteld az Ő tervét. Isten sok egyéb lehetőség közül választhatott volna, de Ő ezt választotta. Elhiszed, vagy nem, de a te érdekedben döntött így!
Egyenlőre talán egyirányú utcának tűnik ez az egész: a feleségnek kell engedelmeskednie. De várj csak! A férj sokkal nagyobb feladatot kapott: úgy szeresse feleségét, mint Krisztus szerette a gyülekezetet.

Linda Dillow
       



Nem elérhető Kálmán

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 13596
  • Nem: Férfi

Nem elérhető Csaba

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 12673
  • Nem: Férfi
Válasz #22 Dátum: 2014. December 29. - 14:49:29
:like:

'A szeretet nem keresi a maga hasznát...'
1Kor. 13


Nem elérhető Kálmán

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 13596
  • Nem: Férfi
Válasz #23 Dátum: 2015. Február 27. - 10:07:19
Kérdés: A Biblia szerint szabad-e egy férfinak egy nővel együtt élnie, ha nem házasodtak össze? Mikortól tekintendő a férfi és a nő házaspárnak? Amikor közösen elhatározták, hogy együtt akarnak maradni? Az első intim kapcsolat után? A polgári vagy az egyházi esküvő után?

 

Felelet: Hogy ezt a korunkban mindinkább égető kérdést tisztázzuk, foglaljuk össze öt pontban a bibliai irányvonalat. Itt azt a bibliamagyarázati alaptételt alkalmazzuk, amely szerint nem egyetlen igeversben keressük a probléma megoldását, hanem több alapkijelentés egybevetésével kapjuk meg azt.

 

1. Házasság és nemiség: Isten a teremtési rendjében alapította meg a házasságot. Ez az Ő akarata és jó gondolata. „Nem jó az embernek egyedül lennie, alkotok hozzáillő segítőtársat” (1Móz 2,18). A házasságot élethosszig tartó közösségnek rendelte (Mt 19,6), ezért addig van érvényben, „ameddig a halál el nem választ”. A férfi és a nő ezen Isten által alapított közösségének beindításakor azt mondta a Teremtő: „Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek egy testté” (1Móz 2,24). Az „egy-testté-létel” elsősorban a testi, nemi közösségre vonatkozik. Ez a rövid formula azonban magában foglalja az egész embert, tehát a lelket is. Az a két ember, aki idáig különböző életúton járt, most a létező legmeghittebb közösségben egyesül. Eggyé lesznek érzéseikben és gondolataikban, szellemi és testi kapcsolatukban egyaránt. A nemiség Isten ajándéka, és a házassági kapcsolat a biblikus látás szerint nem csupán a gyermeknemzést szolgálja:

 

„Ne fosszátok meg magatokat egymástól, legfeljebb közös megegyezéssel egy időre, hogy szabaddá legyetek az imádkozásra” (1Kor 7,5).

 

„Legyen forrásod áldott, és örülj ifjúkorodban elvett feleségednek. Szerelmes szarvasünő és kedves őzike ő, keblei gyönyörködtetnek mindenkor, szerelmétől mindig mámoros leszel” (Péld 5,18-19).

 

„Élvezd az életet feleségeddel együtt, akit szeretsz” (Préd 9,9).

 

A Biblia megmutatja nekünk, hogyan éljünk helyesen a szexualitással. Elhatárolja magát mind az álszeméremtől (Én 4) éppúgy, mint a kéjelgéstől (Jer 5,8); szeretet és tisztelet a meghatározó határfeltételek (Kol 3,19; 1Pt 3,7).

 

2. A házasság és a Gyülekezet mint Isten alapításai: Ebben a világban az emberi közösségnek számos fajtája van, s ezek közül a házasság és a család, a Gyülekezet és az állam Isten akarata szerint való (Róm 13,1-7). Jézus Krisztus Gyülekezete és a házasság azonban Isten két különleges alapítása, és így – sokféle vélekedés ellenére – semmiképpen sem emberi találmányok: ezért támadják mindkét közösséget ebben az istentelen világban (1Tim 4,3; Jel 2,9). A teremtéstől fogva nincs emberi kultúra házasság nélkül. Soha nem lett idejétmúlt, és a házasságellenes áramlatok, valamint a helytelen emberi magatartás ellenére túlélte az idők viharait, mert alapja Istennek az emberről való gondoskodó szeretete. Ugyanígy a Gyülekezeten, Jézus ígérete szerint, a pokol kapui sem vesznek soha diadalmat (Mt 16,18).

 

3. A házasság, mint hasonlat: A Biblia a hitet és az Isten és ember közötti kapcsolatot gyakran az emberek között elképzelhető legmeghittebb bizalmi viszonnyal, a házassággal vázolja. „Mert ahogy az ifjú elveszi a hajadont, úgy vesz el téged, aki felépít; ahogy a vőlegény örül menyasszonyának, úgy örül majd neked Istened” (Ézs 62.5). Ezért említi az Újszövetség a házasságot, mint hasonlatot (gör.: müsztérion – titok) Krisztus és a Gyülekezete közötti kapcsolatra: „Férfiak, úgy szeressétek feleségeteket, ahogyan Krisztus szerette a Gyülekezetet, és önmagát adta érte” (Ef 5,25). Erről az analógiáról mondja Isten Igéje: „Nagy titok ez!” (Ef 5,32). Abból a tényből, hogy a Biblia a házasságot a Krisztussal való örök közösségünk kifejezésére hasonlatként említi meg, levezethető az, hogy a házasság az egész életre szóló közösség. Minden válás Isten elképzeléseinek a torzképét hozza létre és szétrombolja a hasonlatot. Így belátható Jézus megalkuvás nélküli magatartása a válással kapcsolatban (Mt 19,6-9).

 

4. A paráznaság, mint hasonlat: Ha a szeretetben és hűségben megélt házasság Istennek a népével való kapcsolatát ábrázolja ki, akkor a Biblia az Istentől való elszakadást és idegen istenek és bálványok imádását következetesen paráznaságnak vagy házasságtörésnek nevezi:

 

„Láttad, hogy mit művelt az elpártolt Izráel? Eljárt minden magas hegyre, minden bujazöld fa alá, és ott paráználkodott. Így történt, hogy könnyelmű paráznaságával gyalázatossá tette az országot, hiszen kővel és fával is paráználkodott” (Jer 3,6-9)

 

„Bujaságodat, vihogásodat, fajtalan paráznaságodat és bálványaidat ott látom a halmokon és a mezőn” (Jer 13,27).

 

5. Mi a paráznaság? A „paráznaság” újszövetségi görög szava: „porneia”. Ebből ered a korunkban használatos: pornográfia. A „parázna” (gör.: pornos) szót az Újszövetség egyrészt a házasságtörőkkel és homoszexuálisokkal kapcsolatban alkalmazza (pl. 1Kor 6,9), másrészt mint általános fogalmat a nemi ösztönnek az Isten rendelése szerinti házassági közösségen kívül történő kielégítésére (1Kor 6,18; 1Tesz 4,3). Ide tartoznak:

 

- a házasság előtti szexuális kapcsolatok (5Móz 22,28);

- intim kapcsolat, amely nem a házastárssal jön létre (3Móz 18,20; Jer 5,8-9; Mt 5,32);

- homoszexualitás (1Móz 19,5; Róm 1,26-27; 1Tim 1,10);

- vérfertőzés (1Kor 5,1)

- barommal való közösülés (3Móz 18,23).

 

A paráznák (fajtalanok) Isten súlyos ítéletét vonják magukra:

 

„Sem paráznák, sem bálványimádók, sem házasságtörők, sem bujálkodók, sem fajtalanok… nem fogják örökölni Isten országát” (1Kor 6,9-10).

 

„A paráznákat és a házasságtörőket pedig ítéletével sújtja Isten” (Zsid 13,4).

 

„Kívül (a kárhozatban) maradnak… a varázslók és a paráznák, a gyilkosok és a bálványimádók és mindenki, aki szereti és cselekszi a hazugságot” (Jel 22,15).

 

KÖVETKEZTETÉSEK: Eme bibliai alapelvek ismeretében kézenfekvő a válasz: a Biblia szerint mind a nem házasok együttélése, mind a házasság előtti és házasságon kívüli nemi kapcsolat paráznaság, amely kirekeszt Isten országából, hacsak az illetők el nem fordulnak ettől a bűnös életmódtól és meg nem térnek.

 

Mikortól tekinthetünk egy párt házastársnak? Korunk emberének Isten parancsaitól való fokozódó elidegenedése következtében egyre nagyobb számban élnek együtt össze nem házasodott párok „házastársihoz hasonló”, de mégis kötetlen kapcsolatban. Ezek mégsem házastársak, még ha egyesek nem is látnak különbséget az ilyen életközösségek és a házasság között. Azt, hogy Isten miként ítéli meg az ilyen kapcsolatokat, az előző 5. pontban már láttuk.

 

A Biblia tanúságtételéből megállapíthatjuk, hogy a házasság nem akkor kezdődik:

 

- amikor egy férfi és egy nő elhatározza, hogy ezután közös életúton járnak. Jákób feleségül akarta venni Ráhelt. Amikor eltelt a kialkudott hét esztendő a házasságkötésig, Jákób azt mondta apósának, Lábánnak: „Add hozzám a feleségemet, mert letelt az időm. Hadd menjek be hozzá” (1Móz 29,21). Itt nem a nemi kapcsolat kezdetéről van szó. A szövegösszefüggésből két dolog derül ki: a házasságkötés előtt Jákóbnak nem volt Ráhellel szexuális kapcsolata, és a házasságuk csak a nyilvános menyegzői ünneptől kezdve volt érvényes.

- amikor egy férfi és egy nő intim kapcsolatot kezd. Ha Izráelben valamely férfi lefeküdt egy leánnyal, azt feleségül kellett vennie és meg kellett fizetnie – az akkor szokásos – menyasszonyért járó díjat (5Móz 22,28-29). A hivatalosan megkötött házasságig tilos volt a meghitt kapcsolat.

 

A házasság kezdetének meghatározása: A házasság csak akkor tekintendő megkötöttnek – Isten előtt is - , ha a férfi és a nő a mindenkori társadalomban szokásos, hivatalos szertartásnak alávetették magukat.

 

Ez a definíció a Bibliában előforduló valamennyi házasságkötésnél megfigyelhető. Ebben a következő bibliamagyarázati elvet találjuk: az egyes események bőségéből vonjuk le az általános érvényű bibliai tanítást. Ugyanígy ez a meghatározás alkalmazható minden – egymástól távol eső – nép és törzs esetében, a maga közösségében elismert szokásaira, mint ahogy a mi kultúrkörünkben az állami anyakönyvvezetőség intézményére. Minden esetben az a fontos, hogy a környéken élő emberekkel tudatni kell egyértelműen és hivatalosan, hogy az illető férfi és nő mostantól házasság kötelékében összetartoznak. Tehát ők mások számára házassági partnerként már nem jöhetnek szóba. Ha valamely férfi egy férjezett asszonyra (vagy valamely házas férfi egy másik nőre, és viszont) kívánsággal tekint, a hegyi beszéd értelmében már házasságtörést követett el (Mt 5,28). Jákób kútjánál Jézus azt mondta az asszonynak, hogy az a férfi, akivel jelenleg együtt él, nem a férje (Jn 4,18). Ha nyilvános házasságkötési aktuson házasságot kötöttek volna, Jézus nem beszélt volna vele ily módon. A Biblia, noha sehol nem írja elő a házasságkötés külső formáját, de beszél a házasságkötés egy meghatározott napjáról, amelytől fogva a férfi éa nő hivatalosan összetartoznak. Másként történt a házasságkötés Ábrahám idejében (1Móz 2,67), másként Sámson esetében (hét napon át tartó lakodalom – Bír 14,10-20), vagy Jézus idejében (a kánai menyegző, Jn 2,1-11). Magyarországon egyedül az anyakönyvvezető előtt történő nyilatkozat jelenti a házasság jogilag nyilvánosan elismert kezdetét, s ez számít az előzőkben idézett bibliai definíció szerint Isten előtt is házasságnak.

 

Prof. dr. ing. Werner Gitt: Gyakran feltett kérdések



Nem elérhető Zoltan

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3291
  • Nem: Férfi
Válasz #24 Dátum: 2015. Február 27. - 11:31:06
 O0

Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez;
Mert ő tőle, ő általa és ő reá nézve vannak mindenek. Övé a dicsőség mindörökké.


Nem elérhető Csaba

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 12673
  • Nem: Férfi
Válasz #25 Dátum: 2015. Február 27. - 13:31:04
:like:
Egy ideje foglalkoztat ez a téma, mert a keresztyénségben is gyakorta vetődik fel.
Az érdekelt elsősorban, hogy a Biblia kiakarta emelni ezen bűnöket a többi közül, vagy a miénkhez hasonlóan romlott erkölcsi korban, ezen cselekedetek bűnös voltát kívánta tudatosítani?

Gal.5:  19. A testnek cselekedetei pedig
nyilvánvalók, melyek ezek:
házasságtörés, paráznaság,
tisztátalanság, bujálkodás.
  20. Bálványimádás, varázslás,
ellenségeskedések, versengések,
gyűlölködések, harag, patvarkodások,
viszszavonások, pártütések,
  21. Irígységek, gyilkosságok,
részegségek, dobzódások és ezekhez
hasonlók: melyekről előre mondom
néktek, a miképen már ezelőtt is
mondottam, hogy a kik ilyeneket
cselekesznek, Isten országának
örökösei nem lesznek.

Úgy vélem, hogy inkább az utóbbi esetről van szó, így a Korinthusi igeszakaszt sem kellene kipontozni!
A tolvaj, stb. ugyan úgy elkárhozik, mint a HÁZASSÁGTÖRŐ ÉS A PARÁZNA...
« Utoljára szerkesztve: 2015. Február 27. - 13:37:52 írta Csaba »

'A szeretet nem keresi a maga hasznát...'
1Kor. 13


Nem elérhető Kálmán

  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 13596
  • Nem: Férfi
Válasz #26 Dátum: 2015. Február 27. - 16:51:35
Igen, és mindezt vissza lehet vezetni oda, hogy a hitetlenség mindezeknek a gyökere. A test cselekedeteit lehetne úgy is megfogalmazni, hogy a hitetlenség cselekedetei. Ezzel pedig szemben áll a hit cselekedetei.



Nem elérhető Lucius

  • újjászületett hívő testvér
  • Aktív fórumozó
  • *
  • Hozzászólások: 739
  • Nem: Férfi
Válasz #27 Dátum: 2022. November 17. - 16:28:38
Sziasztok!

Nemrégiben hatalmas tapasztalatot szereztem a házasságról, megírom, hátha másnak is segít...

Rendkívüli mértékben összevesztünk a feleségemmel, rosszá vált a házasságunk, aztán rábeszélt, hogy menjünk el keresztény házassági tanácsadásra egy testvér házaspárhoz.

Röviden: Volt náluk egy munkafüzet, és egy tematika, és megnéztük, áteszéltük egy amerikai  keresztény házassági tanácsadó videót ezzel kapcsolatban. Amiről beszélt, az a lényegében a következő volt: "Isten elmondja a bibliában, hogy mire van szükség, hogy ne menjen tönkre a házasságunk. Azt is elmondja, hogy mindenkinek, aki házasságban él, lesznek problémái. Isten parancsa: "A férj szeresse a feleségét, a feleség pedig tisztelje a férjét". Pontosan ezt kellene tennünk. Ez nem felcserélhető. Tehát parancs az asszonynak: tiszetld a férjedet. Parancs a férjnek: szeresd a feleségedet! Keresztényként az lennen a feladatunk, hogy hittel engedelmeskedjünk ennek, és így tegyünk még akkor is, ha az érzelmeink nem erre vezetnek minket. Mi azonban hajlamosak vagyunk nem hitben járni ezzel kapcsolatban. Ha a feleségünk tiszteletlen, mi arra szeretetlenséggel reagálunk, ő pedig még tiszteletlenebb lesz, mi erre még szeretetlenebbek. Ez egy ördögi kör. Ha pedig a férj szeretetlen, akkor erre a feleség tiszteletlen lesz, erre a férj még szeretetlenebb, a feleség pedig még tiszteletlenebb. Ördögi kör.   Egy feleség képtelen szeretet nélkül élni, egy férfi viszont képtelen tisztelet nélkül élni, erre elemi szükségük van.

Mi a megoldás?   1. Mindig tudnunk kell, hogy a házastársunk nem rossz ember, nem akar ártani nekünk, csak valamilyen stressz érte, azért viselkedik így, meg kell próbálnunk levenni a terhet a válláról, ahelyett, hogy szeretetlenek vagy tiszteletlenek lennénk.

2. Meg kell szakítanunk ezeket az ördögi köröket, akármennyire is tiltakoznak ez ellen a pillanatnyi érzéseink. Hitben (bizalommal) az Úrra kell bíznunk magunkat, azaz el kell fogadnunk az Ő megoldását erre a helyzetre a sajátunk helyett, azaz szeretnünk kell a feleségünket ebben a helyzetben is, tisztelnünk kell a férjünket ebben a helyzetben is, bármennyire is nem méltó most rá. Nem azért kell ezt tennünk a házastársunkkal, mert méltó rá, hanem azért, mert ezt az Úr mondja. Ez a hit. Elfogadni az Úr megldását a sajátunk helyett. Miért? Mert bízunk Benne!

3. Az előadó elmondta, hogy ezzel szemben a következőt teszik: Megpróbálnak rossz módszerekkel jó eredményt elérni. Megpróbálnak gonoszul viselkedni a házastársukkal, hogy majd ettől észbe kap. Hát, nem kap észbe, hanem éppen ettől alakul ki ez az ördögi kör. A házastársunk ettől csak azt érzi, hogy mi rettentő szeretetetlenek vagyunk, pedig nem is vagyunk ilyenek, hanem csak azért viselkedünk így, hátha ettől ő majd jó útra tér. De, pont ezzel nehezítjük meg, hogy jó útra térjen, mert erre ő is szeretetlen / tiszteletlen lesz, hogy ettől majd mi is észhez térjünk. Ez ördögi.  Ezzel áll szemben Isten útja, ami a hit útja. Szeretetteljesnek lenni a feleségünkkel, tiszteletteljesnek lenni a férjünkkel akkor is, ha nem érdemli meg, akkor is, ha az érzéseink mást diktálnak. Miért? Mert Isten ezt mondja, mi pedig bízunk benne, és megtesszük. Ez a hit. Ez megsszakítja az ördögi kört.

Miközben ezeket hallgattam, rájöttem, hogy ez pontosan így volt a mi esetünkben is. Tudatosult bennem, hogy lehet egy kereszténynek nagy hite, járhat hitben egy bizonyos területen, míg egy másik területen, mondjuk a házasság területén élhet akár teljesen hitetlenül is, vagyis egyáltalán nem úgy, ahogyan az Úr kéri azt tőle, vagy parancsolja neki az igében. Rájöttem, roppant veszélyes a saját útunkat járni ahelyett, hogy Isten igéjét követnénk. Az életünk akkor megy jó irányba, ha minden egyes területét hozzáigazítjuk az Úr tanácsaihoz, kéréseihez, parancsaihoz. Mivel Ő jót akar nekünk, azért adta ezeket parancsba. A mi érdekünkben, mert szeret minket.

A kérdés ezek után ez: Ki vezeti a házasságomat, ki vezeti a reakcióimat a házastársam felé?  Az érzelmeim (én), vagy az Úr? Az egyik halálba viszi a házasságot, a másik életet ad. Mert Jézus az út, az igazság és az élet. Ha Őt  (az Ő tanácsait) válasszuk a házasságunk számára, akkor az életet válasszuk a házasságunk számára.

Legyetek bölcsebbek, mint én voltam sokáig!  vint

Az Úr a mi igazságunk...


Nem elérhető Zoltan

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 3291
  • Nem: Férfi
Válasz #28 Dátum: 2022. November 17. - 18:24:47
 O0
Egyet értek.
Nagyon fontos, hogy az a házasság azon az alapokon nyugodjon amit az Úr szerzet.
Ezen a téren nagyon hasznos az Ef.5. 21-33
Úgy látom, hogy mind az engedelmesség, mind a tisztelet a szeretetből fakad. Tehát Úgy a férfi, mint a nő a szeretet alapján kell álljon.
Mégis nagyon  fontos dolog, hogy a házasságban a férfin nyugszok a legnagyobb felelősség.
Mert a Férfi feje a Krisztus. Tehát  a férfi az aki Krisztus képe, és Krisztust képviseli ebben a kapcsolatban, ugyanakkor, a férfi tartozik az Úr felé elszámolással, felelősséggel a család állapota miatt, akár a feleségről akár a gyermekekről van szó.
25 Férfiak! Úgy szeressétek feleségeteket, ahogyan Krisztus is szerette az egyházat, és önmagát adta érte,
26 hogy a víz fürdőjével az ige által megtisztítva megszentelje,
27 így állítja maga elé az egyházat dicsőségben, hogy ne legyen rajta folt, vagy ránc, vagy bármi hasonló, hanem hogy szent és feddhetetlen legyen.

28 Hasonlóképpen a férfiak is szeressék a feleségüket, mint a saját testüket. Aki szereti a feleségét, az önmagát szereti.
29 Mert a maga testét soha senki nem gyűlölte, hanem táplálja és gondozza, ahogyan Krisztus is az egyházat,
30 minthogy tagjai vagyunk testének.
31 "A férfi ezért elhagyja apját és anyját, és ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy testté."

33 De ti is, mindenki egyenként úgy szeresse a feleségét, mint önmagát, az asszony pedig tisztelje a férjét.

Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez;
Mert ő tőle, ő általa és ő reá nézve vannak mindenek. Övé a dicsőség mindörökké.


Nem elérhető Lucius

  • újjászületett hívő testvér
  • Aktív fórumozó
  • *
  • Hozzászólások: 739
  • Nem: Férfi
Válasz #29 Dátum: 2022. November 18. - 07:59:51
Hát, igen... Tudni ezekről az még semmi, az igazi nehézség megcselekedni, amikor az érzelmeink
teljesen mást ordítanak....

Az Úr a mi igazságunk...