kedves Kamilla !
belenéztem a te általad most megadott ;
]
linkre, ill. megpróbáltam, de nem ment ...
Te félreértesz engem. Amikor ér kértelek és többször is, hogy tegyél ezen személlyel
szemközt (±), hogy hozd be ide, hogy ki tudjam kérdezni ot ..., Te ezt nem tetted meg.
Mégcsak magyarázatot sem adtál. Na igy, ezért én csak találgatásokra vagyok ítélve.
Mivel ezen személy elérhetetlen számomra, ezért nem is létezo. Nem én beszéltem,
írtam róla, hanem Te, tehát neked kellene ide valamit, valami többet hozzál ...
ha én valami abnormálisat, rendhagyót, idegent ... mondanák az evangélikusokról,
pontosabban ha én hoznák ide eléd egy "evangélikus" személy véleményét és ha
ebben Te észrevennéd azt, hogy itt valami nincs rendben. Ezt lehetetlen, hogy egy
evangélikus írta ..., egész biztos kikérdeznél errol. Hogy ki is ez, honnan idézem
ot ? Hogy magad is ki tudnád kérdezni ezen személyt magad is, hogy tényleg
evangélikus és tényleg ezen vélemény tole jön ...
érted Kamillám ?
nem mondom, hogy hazudsz, ill. hogy kitaláció ez, hanem azt, hogy mivel nem
adsz semmit ezen személyrol, kérdésbe teszem ezen személy létét is. Ez egy
egyszeruen logikai eljárás ...
az, hogy én szeretettel vagyok, gondolok rád, mint bárkire is, SEMMI köze ahhoz,
hogy én egy hamisat, hamisnak, az egy megbízhatatlant megbízhatatlannak mondjam
ki. Ha tévedek, akkor én kérek bocsánatot. Nem a személyem (se a Tied) a fontos,
hanem az igaz !!!
valami a Te leveleidben, válaszaidban hiányos (számomra). Próbáltalak kérdezgetni,
kérni ..., hogy adjál több tájékoztatást ... és Te már vagy 3-4 válaszleveledben teljesen
másról írsz. Ezzel Te azt kivánnád velem tudatni, hogy nem kivánsz eleget tenni kérésemnek.
Na ha ez áll fenn, nincs könnyebb annál, hogy ezt megírod. Na miért nem teszed ezt, akkor ?
hidd el, hogy nem Te vagy ilyen számomra. Egy történetet;
vagy 8 éve és több helyrol, forrásból megkaptam egy hírt arról, hogy találtak egy Kiev-i
muzeumban egy rovással írt kis imádságot amit akkor egy hun Miatyánknak neveztek.
Egyetlen név nem volt ebben. Még ennek ellenére is, nem is vettem fáradságot arra,
hogy utána nézzek, magam is szétküldtem az összes (±) ismeretségemnek. Ez így
folyt addíg, amíg errol egy idegennel (nem magyar) értekeztem. Na az megkért arra,
hogy küldjem el ezen tárgy (bôr-ön, szíjj-végen, a "Kiev-i Nemzeti Múzeumban található")
tárgyról, vagy legalábbis ennek elérhetosi lehetoségét adjam meg. Na akkor, hogy
kérésének eleget tegyek, elkeztem magam is kérdezosködni azoktól akik nekem a
hírt küldték és EGYIKÜK sem tette meg ezt. Azt kell azóta feltételeznem, hogy ezen
cucc csak egy hamuka ...
nem mondom azt, hogy ez hazugság, hanem azt, hogy amíg nincs erre tárgyi bizonyíték
addig ezt nem szabad másnak venni ...
értsd meg kedbves Kamillám ! Nem mondom azt, hogy ezen 7-8 (és azóta is még
talán ugyanannyi) küldo hazudik, egy nem-létezo dolgot, mint létezot továbbít, hanem
azt, hogy amíg erre nem tudunk rátalálni, addig ez NEM létezik. A Te "katolikus"
asszonyod, személyed sem létezik addíg, amig rá nem találsz és 'be nem mutatod'
nekünk ...
kérlek Kamilla tudd azt meg, hogy se Téged, se engem nem sérthet meg az, hogy
hazugsággal vádoljon is valaki, akkor ha nincs igaza. Ha pedig igaza van, akkor ...
neki van igaza és én fogom be, ill. nekem kell bocsánatot kérnem. Egy kereszténynek,
keresztyénnek ez egyáltalán nem nehéz ...
szeretettel; L