Szerző Téma: Mindennapi kenyerünk  (Megtekintve 191613 alkalommal)

plus minus reset

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3555
  • Nem: Nő
  • Last Login:2018. Október 19. - 22:34:45
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1530 Dátum: 2018. Január 20. - 10:41:12 »

2018. január 20. szombat

Akik pedig hittek a beszédének, megkeresztelkedtek, és azon a napon mintegy háromezer lélek csatlakozott hozzájuk. Ezek pedig kitartóan részt vettek az apostoli tanításban, a közösségben, a kenyér megtörésében és az imádkozásban.

ApCsel 2,41-42.

A VÖRÖSBEGY FÉSZKE

Együtt nyerjünk vigasztalást nálatok egymás hite által. (Róm 1,12)

Pamela a templom ajtajában várt, és ragyogó arccal mutatta a cipős dobozt a kezében. Száraz fűvel, mohával és papír fecnikkel töltötte meg a dobozt. "Készítettem egy fészket" - mondta. "Egy vörösbegy fog benne lakni!"
Hogyan magyarázhatnám el egy reménnyel teli kisgyereknek, hogy a vörösbegy általában maga építi a fészkét, és jobban szereti a kerek alakút? Ahogy ezen az élményen gondolkodtam, egy másik fontos igazságra jöttem rá. Pamela minden fontos anyagot felajánlott a fészekhez, de magát a fészket a madárnak kellett megépítenie. Csak úgy, mint ahogy Pamela megépítette a fészket a vörösbegynek, azon kaphatjuk magunkat, hogy mi akarjuk más emberek hitét felépíteni. Elfelejtjük, hogy keresztény megtapasztalásaink egyediek, hisz minden élmény csak köztünk és az Úr között zajlik. Életünket a közösség köti össze, és ugyanúgy a hit és a szeretet alapanyaga építi fel. A mai ige arra emlékeztet, hogy osszuk meg hitünket és Krisztus szeretetét egymással, miközben személyes kapcsolatunkat építjük Istennel.

Imádság: Drága Atyánk, azért adtad Krisztusban való életünket, hogy örömünkre legyen, és megosszuk másokkal. Segíts támogatnunk egymást, és egyre szorosabbra fűzni a kapcsolatot veled! Ámen.

Hogyan építem a kapcsolatomat Krisztussal?

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3555
  • Nem: Nő
  • Last Login:2018. Október 19. - 22:34:45
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1531 Dátum: 2018. Január 21. - 08:11:38 »
2018. január 21. vasárnap

A jó cselekvésében pedig ne fáradjunk el, mert a maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk. Ezért tehát, míg időnk van, tegyünk jót mindenkivel, leginkább pedig azokkal, akik testvéreink a hitben.

Gal 6,9-10.

ADNI ÉS KAPNI

Adjatok, és adatik nektek: jó, megnyomott, megrázott, megtetézett mértékkel adnak öletekbe. Mert amilyen mértékkel ti mértek, olyan mértékkel mérnek viszonzásul nektek. (Lk 6,38)

Férjem, John ablakmosóként dolgozott. Épp befejezte utolsó munkáját, és felhívott: "Gyere értem! Leestem, és fáj a lábam."
A sürgősségin várakozva hitünkről beszélgettünk. Elkezdtük megtervezni, hogyan vészeljük át ezt a helyzetet, mivel az üzlet volt a család egyetlen anyagi forrása. Számba vettük azokat a kis luxus dolgokat, amikről lemondhatunk, hálás szívvel mindazért, ami megmaradt. Az orvosok megerősítették, hogy John összezúzta sarokcsontját. Operáció és hosszú felépülés után sem volt garancia arra, hogy visszatérhet a munkába. A jövőnk bizonytalan volt, mégis bizakodtunk.
Isten megtanított az elfogadásra. A gyülekezeti tagok nagylelkűen kifizették számláinkat. Néhány ügyfelünk fizetett úgy is, hogy nem kapták meg a nekik járó szolgáltatást.
Sokan keressük, hogyan adjunk másoknak, de egyeseknek nagyobb kihívást jelent elfogadni. Lehetnek kétségeink, hogy megérdemeljük-e azt az ajándékot, vagy azt érezhetjük, hogy vissza kell valahogy fizetnünk. De ha az ajándékot viszonzás nélkül elfogadjuk, akkor Isten kegyelméről tanulunk. Nem tudjuk kiérdemelni, és nem tudjuk visszafizetni. Csak elfogadni tudjuk ezt a kegyelmet - ez az evangélium fő üzenete.

Imádság: Drága Istenünk, segíts, hogy nagylelkűek legyünk az adakozásban és szívélyesek az elfogadásban. Ámen.

Isten arra hív, hogy adjunk, és arra tanít, hogy elfogadjunk.

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3555
  • Nem: Nő
  • Last Login:2018. Október 19. - 22:34:45
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1532 Dátum: 2018. Január 22. - 08:39:39 »
2018. január 22. hétfő

Zarándokének. Tekintetem a hegyekre emelem: Honnan jön segítségem?
Segítségem az ÚRtól jön, aki az eget és a földet alkotta.
Nem engedi, hogy lábad megtántorodjék, nem szunnyad őriződ.
Bizony nem szunnyad, nem alszik Izráel őrizője!
Az ÚR a te őriződ, az ÚR a te oltalmad jobb kezed felől.
Nem árt neked nappal a nap, sem éjjel a hold.
Az ÚR megőriz téged minden bajtól, megőrzi életedet.
Megőriz az ÚR jártodban-keltedben, most és mindenkor.

Zsolt 121.

SZÜNET AZ AGYNAK

Tekintetem a hegyekre emelem: Honnan jön segítségem? Segítségem az Úrtól jön, aki az eget és a földet alkotta. (Zsolt 121,1-2)

A "Szünet az agynak!" bejelentésem mindig megkönnyebbülést és örömet hoz a diákjaimnak. Tanárként rájöttem, hogy a 13 éves diákok képtelenek végigülni még a legizgalmasabb 70 perces természettudomány órámat is. Szünetre van szükségük! A két perces "szünet az agynak" lehetőséget ad nekik, hogy felkeljenek, sétáljanak egyet a tanteremben, és röviden beszélgessenek egy barátjukkal. Mikor folytatjuk az órát, a diákok pihentebbek, felfrissültek, és készek többet tanulni.
Azt vettem észre, hogy a "szünet az agynak" nekem is nagyon vágyott megkönnyebbülést hoz egy hosszú stresszes nap közepette. Pár perc békét lelek egy csendes helyen, ahol imádkozhatom, olvashatok egy rövid részt a Szentírásból, vagy csak egyszerűen Isten megnyugtató jelenlétében pihenek.
Pár perc Istennel egy mozgalmas nap közepette elég, hogy segítsen lelkileg helyreállni, fizikailag felfrissülni, és felkészít arra, hogy továbblépjünk. Amikor nyomás alatt vagyunk, vagy túlterheltnek érezzük magunkat, szünetet tarthatunk, és egy kis időt tölthetünk Istennel.

Imádság: Köszönjük Istenünk a békét és nyugalmat, amit te hozol még a legstresszesebb napunk közben is. Ámen.

Az Istennel töltött idő békét hoz nekem.

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3555
  • Nem: Nő
  • Last Login:2018. Október 19. - 22:34:45
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1533 Dátum: 2018. Január 23. - 08:52:12 »
2018. január 23. kedd

Azután így folytatta Jézus: "Egy embernek volt két fia. A fiatalabb ezt mondta az apjának: Atyám, add ki nekem a vagyon rám eső részét. Erre megosztotta köztük a vagyont. Néhány nap múlva a fiatalabb fiú összeszedett mindent, elköltözött egy távoli vidékre, és ott eltékozolta a vagyonát, mert kicsapongó életet folytatott. Miután elköltötte mindenét, nagy éhínség támadt azon a vidéken, úgyhogy nélkülözni kezdett. Ekkor elment, és elszegődött annak a vidéknek egyik polgárához, aki kiküldte őt a földjeire disznókat legeltetni. Ő pedig szívesen jóllakott volna akár azzal az eleséggel is, amit a disznók ettek, de senki sem adott neki." "Ekkor magába szállt és ezt mondta: Az én apámnak hány bérese bővelkedik kenyérben, én pedig itt éhen halok! Útra kelek, elmegyek apámhoz, és azt mondom neki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened. Nem vagyok többé méltó arra, hogy fiadnak nevezzenek, tégy engem olyanná, mint béreseid közül egy. És útra kelve el is ment az apjához. Még távol volt, amikor apja meglátta őt, megszánta, elébe futott, nyakába borult, és megcsókolta őt. A fiú ekkor így szólt hozzá: Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened, és nem vagyok méltó arra, hogy fiadnak nevezzenek. Az apa viszont ezt mondta szolgáinak: Hozzátok ki hamar a legszebb ruhát, és adjátok reá, húzzatok gyűrűt a kezére, és sarut a lábára! Azután hozzátok a hízott borjút, és vágjátok le! Együnk, és vigadjunk, mert ez az én fiam meghalt és feltámadott, elveszett és megtaláltatott. És vigadozni kezdtek." "Az idősebb fiú pedig a mezőn volt, és amikor hazajövet közeledett a házhoz, hallotta a zenét és a táncot. Előhívott egy szolgát, és megtudakolta tőle, hogy mi történik itt. Mire a szolga így felelt: A testvéred jött meg, és apád levágatta a hízott borjút, mivel egészségben visszakapta őt. Ekkor az megharagudott, és nem akart bemenni. De az apja kijött, és kérlelte. Ő azonban ezt mondta az apjának: Látod, hány esztendeje szolgálok neked, soha nem szegtem meg parancsodat, és te sohasem adtál nekem még egy kecskegidát sem, hogy mulathassak barátaimmal. Amikor pedig megjött ez a fiad, aki parázna nőkkel tékozolta el vagyonodat, levágattad neki a hízott borjút. Ő azonban ezt mondta neki: Fiam, te mindig velem vagy, és mindenem a tied. Vigadnod és örülnöd kellene, hogy ez a te testvéred meghalt és feltámadott, elveszett és megtaláltatott."

Lk 15,11-32.

MEGBOCSÁTVA

Még távol volt, amikor apja meglátta őt, megszánta, elébe futott, nyakába borult, és megcsókolta őt. (Lk 15,20)

Én voltam már a tékozló fiú cipőjében. Megtapasztaltam, milyen sajnálkozva, bűnbánattal, megalázkodva hazabotorkálni. Mikor ezt a példázatot olvastam, mindig inkább a tékozló fiúra figyeltem, és nem vettem észre azt a csodálatos, életváltoztató részt, ami a fő üzenet: Isten szeretete. Csak úgy, mint a példázatbeli atya, a mi mennyei Atyánk mélységesen szeret minket. Isten nézi az utat, fürkészi a horizontot. És amikor valaki visszafordul az útján, és hazafelé botorkál, nem vár tovább. Mint a példázatban, Isten is odaszalad minden egyes megtört gyermekhez. Mindnyájunkat körülvesz a szeretetével, és hazafogad. Nincs prédikáció, szidalmazás vagy büntetés. Az Atya szeretete tökéletes és feltétel nélküli.
Amikor felismerjük és elfogadjuk Isten szeretetét, nem kell többé bánkódnunk, szégyenkeznünk vagy sajnálkoznunk a múltunk miatt. Ehelyett a tékozló fiúhoz hasonlóan megkönnyebbülhetünk, és Isten szeretetében élhetünk.

Imádság: Atyánk, segíts felismerni, hogy megbocsátottál nekünk, és segíts elfogadnunk a szeretetedet! Ámen.

Ma nem hagyom, hogy a múltam beárnyékolja az Istentől jövő szeretet útját.


IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK SZERETNÉNEK VISSZATÉRNI ISTENHEZ!

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3555
  • Nem: Nő
  • Last Login:2018. Október 19. - 22:34:45
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1534 Dátum: 2018. Január 24. - 09:31:21 »
2018. január 24. szerda

Csak Istennél csendesül el lelkem, tőle kapok reménységet.
Csak ő az én kősziklám és szabadítóm, erős váram, nem ingadozom.
Istennél van segítségem és dicsőségem, erős sziklám és oltalmam az Isten.
Bízzatok benne mindenkor, ti népek, öntsétek ki előtte szíveteket, Isten a mi oltalmunk!

Zsolt 62,6-9.

GYÓGYÍTS MEG - MOST!

Bízzatok benne mindenkor, ti, népek, öntsétek ki előtte szíveteket, Isten a mi oltalmunk! (Zsolt 62,9)

Elviselhetetlen lelki fájdalmat éreztem, amikor elváltunk. Csak két és fél évig voltunk házasok, de az életünknek több mint a felében barátok voltunk. Azt hittem, hogy ő életem szerelme, akit Isten nekem rendelt. Vigasztalhatatlan voltam.
A fájdalmas napokból hónapok lettek. Ahogy körülöttem az emberek folytatták az életüket, azon gondolkoztam, mikor leszek képes én is továbblépni. A jelenben akartam jól élni, nem két hónap vagy egy év múlva. Minden egyes pillanatot azzal töltöttem, hogy próbáltam figyelmen kívül hagyni a bánatomat és magányomat. Tudtam, hogy a gyógyuláshoz idő kell, az idő mégis ellenségnek tűnt. Úgy éreztem, gúnyolódik rajtam, hisz napokat és hónapokat fecséreltem a szívfájdalmamra.
De Isten elvezetett a fenti igevershez, és segített észrevenni, hogy elfelejtettem, hogy ő a bajban is velem van. Isten a fájdalom minden pillanatában foglalkozott velem. Ez arra bátorított, hogy kiöntsem a fájdalmam előtte, és elkezdtem bizakodni, hogy megadja a szükséges időt a feldolgozásra és a megfelelő gyógyulásra. Az Úr, a mi oltalmunk, azt ígérte, hogy békét és vigasztalást ad nekünk, és mi bízhatunk ebben az ígéretben.

Imádság: Drága Urunk, segíts bízni abban, hogy a fájdalom és veszteség idején is mellettünk vagy! Ámen.

A gyógyulás lehet, hogy lassan jön, de Isten velem van

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3555
  • Nem: Nő
  • Last Login:2018. Október 19. - 22:34:45
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1535 Dátum: 2018. Január 25. - 10:02:16 »

2018. január 25. csütörtök

A tizenegy tanítvány pedig elment Galileába arra a hegyre, ahova Jézus rendelte őket. Amikor meglátták őt, leborultak előtte, pedig kétségek fogták el őket. Jézus hozzájuk lépett, és így szólt: "Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön. Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig."

Mt 28,16-20.

MAJD ÉN!

Majd az Úr szavát hallottam, amint ezt kérdezi: Kit küldjek el, ki lesz a követünk? Én ezt mondtam: Itt vagyok, engem küldj! (Ézs 6,8)

Egy kis gyülekezet vagyunk New York állam északi részén, a Finger Lakes régióban. Minden nap látjuk Isten kezének dicsőséges alkotását a hegyoldalakon és a gyönyörű tavaknál, forrásoknál. Ez a gyönyörű környezet is ösztönöz minket a szolgálatra, hogy új tanítványokat vezessünk Jézus Krisztushoz.
Nemrég arra kértem a gyülekezeti tagokat, hogy jelentkezzenek a tervezett szolgálatok vezetésére. Ahogy felolvastam a szolgálati lehetőségeket, egyszer csak egy lelkes "Majd én!" kiáltás hangzott. Mindenki éljenzett! Felnéztem, hogy lássam, ki jelentkezett. Nagy örömömre Ella volt, egy 11 éves kislány.
Ez a feladat egy fagylaltos szolgálat vezetése volt, hogy a városi közösség felé nyissunk. Ella lelkesedése és energiája a vezetői szerep vállalására, arra emlékeztetett engem, hogy Jézus azt parancsolta, legyünk buzgók a szolgálatra, és olyan alázatosan osszuk meg Krisztus szeretetét, mint egy gyermek. Buzgóságunk a szolgálatban, az Úr öröméről tanúskodik, és ez az öröm másokat Jézushoz vezethet.

Imádság: Köszönjük, Urunk, azt a lelkesedést, amit a fiatalok hoznak a gyülekezetbe. Ettől a lelkülettől inspirálva szeretnénk megosztani a te szeretetedet másokkal. Ámen.

Hogyan hívhatok másokat Isten szolgálatába?


IMÁDKOZZUNK A FIATAL VEZETŐKÉRT!

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3555
  • Nem: Nő
  • Last Login:2018. Október 19. - 22:34:45
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1536 Dátum: 2018. Január 26. - 08:20:47 »
2018. január 26. péntek

Szenved-e valaki közöttetek? Imádkozzék! Öröme van-e valakinek? Énekeljen dicséretet! Beteg-e valaki közöttetek? Hívassa magához a gyülekezet véneit, hogy imádkozzanak érte, és kenjék meg olajjal az Úr nevében. És a hitből fakadó imádság megszabadítja a szenvedőt, az Úr felsegíti őt, sőt ha bűnt követett is el, bocsánatot nyer. Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok. Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének.
Jak 5,13-16.

BIZTONSÁGOS HAJÓZÁS

Istennek minden szava színigaz, pajzsa ő a hozzá menekülőknek. (Péld 30,5)

Pár órával az indulást követően minden egyes sétahajónak jelentenie kell, hogy minden utasa részt vett a fedélzeten bemutatott mentési gyakorlaton. Ilyenkor a legénység megmutatja a mentőcsónakok pontos helyét, hol találhatóak a mentőmellények, és hogyan kell őket helyesen felvenni. Ezek az ismeretek életmentőnek bizonyulhatnak veszély esetén.
Az évek során megismertem egyéb életmentő eszközöket is, melyek segítségével fennmaradhatok életem krízishelyzeteiben. Ez pedig hittestvéreim közössége, a gyülekezet, a család és a barátok, akik felemelnek imáikban, amikor úgy érzem, hogy fuldoklom a bajban. Egy kis közösség bizalmát élvezem, akik tanácsot adnak és megmutatják a helyes útirányt. (Péld 27,9) A kétségbeesés időszakában, amikor az aggódás és a levertség ködében hitemet vesztem, egyetlen mentőmellény sem illik rám jobban, és nem jelent nagyobb biztonságot, mint Isten örökkévaló és feltétel nélküli igéje. Igéje megőriz az elmerüléstől. Örvendezhetek a Biblia életmentő erejében és a benne rejlő bölcsességben, abban a tudatban, hogy felkészültem.

Imádság: Drága Istenünk, emelj fel bennünket igéddel! Segíts elérnünk másokat az imádság erejével és szolgáló szeretetünkkel! "Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod..." Ámen.

« Utoljára szerkesztve: 2018. Január 26. - 08:22:15 írta Irma »

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3555
  • Nem: Nő
  • Last Login:2018. Október 19. - 22:34:45
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1537 Dátum: 2018. Január 27. - 10:13:23 »

2018. január 27. szombat

Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok, és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek. Mert az én igám boldogító, és az én terhem könnyű."

Mt 11,28-30.

SZÁLKA

Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. (Mt 11,28)

Egyik reggel hüvelykujjamban felfedeztem egy szálkát. Eleinte nem zavart a dolog. Egy öt perces művelet és a probléma meg is van oldva. Este el is kezdtem a műveletet, de nem tudtam kihúzni a szálkát. Másnap, majd a rákövetkező napon is eredménytelenül próbálkoztam. Kudarcaimat követően tájékozódtam az interneten. Mások hasonló tapasztalatait olvasva nagyon sok új és érdekes módszert ismertem meg a szálka eltávolítására, a méz használatától egészen a banánhéjig. Nálam egyik sem vált be. A harmadik reggel, mikor az ujjaim elkezdtek dagadni és zsibbadni, végül úgy döntöttem, hogy orvoshoz megyek.
Pár órával később már a műtőasztalon feküdtem, készen arra, hogy egy tapasztalt sebész megszabadítson a fájdalmas szálkámtól. Imádkozni kezdtem és eltűnődtem, hogy milyen mélyen benne van a természetünkben, hogy mindent egyedül, segítség nélkül megoldjunk. De a helyzet még ettől is rosszabb, ha a lelki fájdalmakról beszélünk, mert néha annyira belefáradunk, mikor a saját erőnkből szeretnénk megszabadulni bizonyos lelki tüskéktől, hogy fel is adjuk a további próbálkozást.
A lelki problémáinkat nem tudjuk egyedül megoldani. Legyőzve önteltségünket, az Úrnak átadva terheinket, megnyugvást találunk. Teremtőnkhöz közelebb kerülve fájdalmunk enyhül.

Imádság: Urunk, szabadíts meg bűneink szálkáitól, hogy egészségesek lehessünk testben és lélekben egyaránt. Ámen.

Milyen szálka vonja el figyelmemet ma Jézusról?

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3555
  • Nem: Nő
  • Last Login:2018. Október 19. - 22:34:45
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1538 Dátum: 2018. Január 28. - 09:13:09 »
2018. január 28. vasárnap

Íme, az ÚRé, Istenedé az ég és az egeknek egei, a föld és minden rajta levő. Mégis csak a te atyáidat kedvelte meg az ÚR, őket szerette, és az ő utódaikat, titeket választott ki valamennyi nép közül. Így van ez ma is. Metéljétek azért körül a szíveteket, és ne legyetek többé kemény nyakúak! Mert Istenetek, az ÚR, istenek Istene és uraknak Ura. Ő a nagy, erős és félelmes Isten, aki nem személyválogató, és akit nem lehet megvesztegetni. Igazságot szolgáltat az árvának és az özvegynek, szereti a jövevényt, kenyeret és ruhát ad neki. Szeressétek a jövevényt, mert ti is jövevények voltatok Egyiptom földjén! Az URat, a te Istenedet féld, őt szolgáld, hozzá ragaszkodj, és az ő nevére esküdj! Őt dicsérje éneked, mert ő a te Istened, aki azokat a nagy és félelmes dolgokat tette veled, amelyeket saját szemeddel láttál. Atyáid hetvenen voltak, amikor Egyiptomba mentek, most pedig úgy megszaporított téged Istened, az ÚR, amennyi az égen a csillag.

5Móz 10,14-22.

KEMÉNYNYAKÚ EMBEREK

Metéljétek azért körül a szíveteket, és ne legyetek többé keménynyakúak! (5Móz 10,16)

"Keménynyakú". Elmosolyodom az engedetlen és makacs zsidó népen, mert egy kedvencként tartott borjúnak köszönhetően nagyon is jól ismerem, mit is jelent ez valójában. Fiatal leányként egy tejtermelő farmon nevelkedtem, és a kis borjak voltak a játszótársaim. Kifejezetten oda voltam a gyönyörű barna Jersey bocikért, melyek úgy néztek ki, mint a szarvasok.
Egy nap elhatároztam, hogy kötőféket teszek a kedvencemre, Gingerre, hogy körbevezessem a farmon, és talán elvigyem a kiállításra. A kötőfék szíját könnyedén át tudtam vetni a nyakán, de mikor meghúztam, meg sem mozdult. Minél jobban próbáltam húzni, annál erősebben vetette meg a lábait, és megfeszítette a nyakát. Pár perces huzavonát követően mindketten elfáradtunk, és leültünk a földre. Ellenállása azt jelentette, hogy itt kell maradnia a legelőn, és én nem tudom elvinni a kiállításra.
Néha magamat is ilyennek látom, megvetett lábú, keménynyakúnak, aki ellenáll Isten vezetésének, és kihagy egy gyümölcsöző kapcsolatot. De Isten türelmesebb velem, mint én voltam Gingerrel. Hálás vagyok, hogy Isten soha sem adja fel, az olyan keménynyakú esetén sem, amilyen én vagyok.

Imádság: Istenünk, segíts legyőzni makacsságunkat, hogy téged követhessünk életünk minden napján! Ámen.

Isten ma merre szeretne vezetni?

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3555
  • Nem: Nő
  • Last Login:2018. Október 19. - 22:34:45
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1539 Dátum: 2018. Január 29. - 08:26:59 »
2018. január 29. hétfő

De te, szolgám, Izráel, Jákób, akit kiválasztottam, barátomnak, Ábrahámnak utóda!
A föld végén ragadtalak meg, annak széléről hívtalak el. Ezt mondtam neked: Szolgám vagy! Kiválasztottalak, nem vetlek meg!
Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened! Megerősítlek, meg is segítlek, sőt győzelmes jobbommal támogatlak.
Megszégyenülnek és gyalázatba esnek mindazok, akik gyűlölnek téged. Semmivé lesznek, elpusztulnak, akik veled perbe szállnak.
Keresed, és nem találod azokat, akik téged támadnak. Megsemmisülnek teljesen, akik ellened harcolnak.
Mert én, az ÚR, a te Istened, erősen fogom jobb kezedet, és ezt mondom neked: Ne félj, én megsegítlek!

Ézs 41,8-13.

ERŐSSÉGÜNK ÉS MENEDÉKÜNK

Ha vízen kelsz át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok nem sodornak el. Mert én újat cselekszem, most kezd kibontakozni. (Ézs 43,2.19)

Ahol élek, a vízszolgáltató rendszertelen időközönként elzárja a vizet. Ezért egyik nap elhatároztam, hogy ilyen esetekre tartalékolok magamnak. Megnyitottam a csapot, hogy teleengedjem a fürdőkádat. Tudtam, hogy mielőtt elindulok munkába, a csapot el kell zárnom, de a napi zűrzavarban megfeledkeztem róla. Később felhívott a férjem, hogy a víz mindent elárasztott nálunk. Először éreztem életemben félelmet és fájdalmat ilyen szerencsétlenség megtörténtekor. Én voltam felelős, és nagyon dühös voltam magamra. A férjem együtt érzőnek bizonyult. Azt mondta, hogy ne aggódjam, Isten segítségével minden meg fog oldódni. Bizalommal imádkoztam erőért Istenhez.
Hetekkel később indíttatást éreztem, hogy megosszam ezt az élményemet a Csendes Percekben. Bátorítani szerettem volna mindazokat, akiknek házát hasonló csapás érte, vagy akik hasonló problémákkal küzdenek. Lehet, hogy mi vagyunk a bajok okozói, mint az én esetemben is, mégis bízhatunk Isten ígéretében, hogy ő mindig mellettünk lesz, és nem engedi, hogy elsodorjon az ár.

Imádság: Szerető Istenünk, segíts emlékeznünk, hogy erős karjaiddal mindig megtartasz bennünket, és így nem kell félnünk, sem elcsüggednünk. Ámen.

Isten a mi erősségünk és menedékünk.

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3555
  • Nem: Nő
  • Last Login:2018. Október 19. - 22:34:45
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1540 Dátum: 2018. Január 30. - 08:29:38 »
2018. január 30. kedd

Legyetek követőim, testvéreim, és azokra figyeljetek, akik úgy élnek, ahogyan mi példát adtunk nektek. Mert sokan élnek másképpen: akikről sokszor mondtam nektek, most pedig sírva is mondom, hogy ők a Krisztus keresztjének ellenségei; az ő végük kárhozat, a hasuk az istenük, és azzal dicsekszenek, ami a gyalázatuk, mert földi dolgokkal törődnek. Nekünk pedig a mennyben van polgárjogunk, ahonnan az Úr Jézus Krisztust is várjuk üdvözítőül, aki az ő dicsőséges testéhez hasonlóvá változtatja a mi gyarló testünket, azzal az erővel, amellyel maga alá vethet mindeneket. Ezért tehát, testvéreim, akiket szeretek, és akik után vágyódom, örömöm és koronám, így maradjatok meg az Úrban, szeretteim!

Fil 3,17-4,1.

KRISZTUSHOZ TARTOZÁS

Majd kivezette az Úr, és azt mondta: Tekints föl az égre, és számold meg a csillagokat, ha meg tudod számolni! Ennyi utódod lesz! - mondta. (1Móz 15,5)

Amikor a Missouri állam O\'Fallon városában ellátogattam egy templomba, meglepődve láttam, hogy kis miniatűr zászlócskák vannak kirakva körbe az imateremben, melyek a világ különböző nemzeteit képviselik. Az országok színes zászlóinak látványa, Mexikó, Lengyelország, Dél-Korea, Görögország, Nepál és Kenya, arra emlékeztettek, hogy keresztény hitünk összeköt bennünket, és leküzdi a nyelvi, etnikai és a nemzeti hovatartozás miatt felmerülő akadályokat.
1Móz 15-ben azt olvassuk, hogy Ábrahám ígéretet kapott, hogy sok nemzet atyja lesz. Később Pál apostol ezt írja: "Nekünk pedig a mennyben van polgárjogunk, ahonnan az Úr Jézus Krisztust is várjuk üdvözítőül" (Fil 3,20). Rajta keresztül nyerünk bebocsátást Isten örökkévaló országába. Vasárnap délelőttönként sokszor eszembe jutnak annak a templomnak a kis zászlócskái. Amikor énekelek, imádkozom, vagy felajánlásaimat teszem meg az Úrnak, mindig arra gondolok, hogy mindannyian testvérek vagyunk a Krisztusban.

Imádság: Drága Istenünk, emlékeztess minket arra, hogy sok keresztény ember milyen nagy szükségben él ezen a földön! Taníts nagylelkűen segítenünk! Ámen.

Mindenekfelett Krisztushoz tartozunk.


IMÁDKOZZUNK A KERESZTÉNYEKÉRT A VILÁGON!

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3555
  • Nem: Nő
  • Last Login:2018. Október 19. - 22:34:45
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1541 Dátum: 2018. Január 31. - 08:31:29 »
2018. január 31. szerda

Az Úr angyala pedig így szólt Fülöphöz: "Kelj fel, és menj Dél felé a Jeruzsálemből Gázába vezető útra, amely néptelen." Ő felkelt, és elindult. És íme, egy etióp férfi, a kandakénak, az etiópok királynőjének udvari főembere, aki egész kincstára fölé volt rendelve, és Jeruzsálemben járt az Istent imádni, visszatérőben hintóján ülve olvasta Ézsaiás prófétát. Ezt mondta a Lélek Fülöpnek: "Menj oda, és csatlakozz ahhoz a hintóhoz." Amikor Fülöp odafutott, hallotta, hogy Ézsaiás prófétát olvassa, és megkérdezte tőle: "Érted is, amit olvasol?" Erre az így válaszolt: "Hogyan érthetném, míg valaki meg nem magyarázza?" És megkérte Fülöpöt, hogy szálljon fel, és üljön mellé. Az Írásnak az a szakasza, amelyet olvasott, ez volt: "Amint a juhot levágni viszik, és amint a bárány néma a nyírója előtt, úgy nem nyitja meg a száját. A megaláztatásért elvétetett róla az ítélet, nemzetségét ki sorolhatná fel? Mert élete felvitetik a földről." Az udvari főember megkérdezte Fülöptől: "Kérlek, kiről mondja ezt a próféta? Önmagáról vagy valaki másról?" Fülöp beszélni kezdett, és az Írásnak ebből a helyéből kiindulva hirdette neki Jézust. Amint tovább haladtak az úton, valami vízhez értek, és így szólt az udvari főember: "Íme, itt a víz! Mi akadálya annak, hogy megkeresztelkedjem?" (Ezt mondta neki Fülöp: "Ha teljes szívedből hiszel, akkor lehet." Ő pedig így válaszolt: "Hiszem, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia.") Megparancsolta, hogy álljon meg a hintó, és leszálltak a vízbe mind a ketten, Fülöp és az udvari főember, és megkeresztelte őt. Amikor kijöttek a vízből, az Úr Lelke elragadta Fülöpöt, és nem látta őt többé az udvari főember, de örvendezve haladt tovább az útján. Fülöp pedig Azótoszba került, és végigjárva valamennyi várost, hirdette az evangéliumot, míg Cézáreába nem ért.

ApCsel 8,26-40.

BUZGÓ SZOLGÁLATKÉSZSÉG

A hit is, ha cselekedetei nincsenek, halott önmagában. (Jak 2,17)

Sheila barátnőmet megkérték, segítsen egy gyülekezeti eseménynél. Tehát egy esős, szeles este meglehetős erőfeszítések árán elment a templomba. Amikor megérkezett, kiderült, hogy nincs rá szükség, így hazaindult.
A buszon az előtte ülő férfi megfordult, és azt mondta: "Megkérem már azt a Jézust, hogy állítsa le az esőt." Sheila gyorsan válaszolt: "Szerintem Jézus Krisztust jobban érdekli az ön lelke." Leszállva a buszról, folytatták a beszélgetést.
Sheila finoman elmagyarázta annak a Jézus Krisztusnak a szeretetét, áldozatát és megváltását, akinek a nevét a férfi olyan könnyelműen vette. Kiderült, hogy Sheila épp ott volt, ahol Isten akarta látni.
Sheila története Fülöpre emlékeztet a mai olvasmányból. Ő is ott volt a megfelelő időben, ahol Isten látni szerette volna. Fülöp kész volt elmenni, ahová Isten vezeti, és buzgón megosztani másokkal a Szentírást és a hitét.
Csak Isten tudja, mikor és hol lesz alkalmunk beszélni Isten szeretetéről és hatalmáról. Nekünk nincs más dolgunk, mint figyelni a Szentlélek indítására, miközben hitünket továbbadjuk.

Imádság: Mennyei Atyánk, segíts felismernünk, hogy mikor beszéljünk és cselekedjünk, miközben szeretetedet másokkal megosztjuk. Ámen.

Isten hogyan vezet ma a hitem megosztásában?

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3555
  • Nem: Nő
  • Last Login:2018. Október 19. - 22:34:45
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1542 Dátum: 2018. Február 01. - 08:14:23 »
2018. február 1. csütörtök

Ujjongjatok, egek, vigadozz, föld, törjetek ki ujjongásba, hegyek! Mert megszánta népét az ÚR, és könyörül a nyomorultakon.
De Sion ezt mondta: Elhagyott engem az ÚR, megfeledkezett rólam az én Uram!
Megfeledkezik-e csecsemőjéről az anya, nem könyörül-e méhe gyermekén? Ha mások megfeledkeznének is, én nem feledkezem meg rólad!
Íme, tenyerembe véstelek be, szüntelen előttem vannak falaid.
Fiaid hozzád sietnek, pusztítóid és rombolóid pedig kivonulnak belőled.
Emeld föl a tekintetedet és nézz körül: mind összegyűltek, eljöttek hozzád. Életemre mondom - így szól az ÚR -, hogy ékszerként veszed föl valamennyit, magadra aggatod őket, mint egy menyasszony!

Ézs 49,13-18.

NEM FELEDKEZIK MEG RÓLAM

Megfeledkezik-e csecsemőjéről az anya, nem könyörül-e méhe gyermekén? De ha ő meg is feledkeznék, én akkor sem feledkezem meg rólad! Íme, tenyerembe véstelek be. (Ézs 49,15-16)

Néhány évvel ezelőtt, amikor édesanyámnál demencia alakult ki, odaköltöztem hozzá, hogy gondoskodhassak róla. Bár sok mindent elfelejtett, voltak dolgok, amikre emlékezett, például kilenc gyermekének nevére. Felismert családtagokat, és legtöbbször tudta, hogy én ki vagyok. De sajnos előfordult, hogy más néven szólított vagy valaki másnak hitt engem.
Amikor először szólított az unokatestvérem nevén, azt hittem, csak hirtelen nem jutott eszébe, hogy hívnak. Később viszont akkor is az unokatestvérem nevén nevezett, amikor nem voltam otthon, és másoktól érdeklődött rólam. Egyszer pedig azt kérdezte tőlem: "Édesanyád hogy van?" A döbbenettől válaszolni sem tudtam. Máskor a nővéremtől érdeklődött, hogy "Ki ez a nő, aki itt lakik velem?"
Nagyon fájdalmas élmény volt végignézni, ahogy édesanyám elveszíti mentális képességeit. Úgy éreztem, elhagytak, megfeledkeztek rólam. Azután, arra gondoltam, hogy mindenki érez így néha. Amikor rám tör az érzés, hogy elfelejtettek, a fenti igéből merítek vigasztalást, mert tudom, Isten nem feledkezik meg sem édesanyámról, sem rólam. Mivel Krisztusban vagyunk, Isten sohasem felejti el a nevünket.

Imádság: Urunk, ha úgy érezzük, elhagytak és elfelejtettek, emlékeztess a te végtelen szeretetedre! Ámen.

Isten soha nem feledkezik meg rólam.

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3555
  • Nem: Nő
  • Last Login:2018. Október 19. - 22:34:45
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1543 Dátum: 2018. Február 02. - 10:36:15 »

2018. február 2. péntek

A tizenegy tanítvány pedig elment Galileába arra a hegyre, ahova Jézus rendelte őket. Amikor meglátták őt, leborultak előtte, pedig kétségek fogták el őket. Jézus hozzájuk lépett, és így szólt: "Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön. Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig."

Mt 28,16-20.

A NAGY MEGBÍZATÁS

Menjetek el szerte az egész világba, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. (Mk 16,15)

Feleségemmel reggelente a télikertben ülve figyeljük, ahogy a gondosan kihelyezett madáretetőinkből esznek a madarak. Valamelyik nap észrevettem, hogy az egyik rigónak gyönyörű, élénkpiros tollai vannak, de a nagy részét eltakarják a szárnyai. Csak akkor lehetett teljesen látni a piros részt, amikor a repüléshez széttárta a szárnyait. Amikor nyugodtan üldögélt, pont úgy nézett ki, mint bármely másik rigó.
Ez nagyon elgondolkodtatott. Ha én, keresztényként, csak kényelmesen üldögélek, és nem teszem, amit Isten vár tőlem, pont olyan vagyok, mint bárki más, aki ebben a bűnös világban él. Ha nem hívogatok másokat a gyülekezetbe, eltakarom a világ elől azt a csodálatos testvéri közösséget, amit Isten a hívők között kialakít. A mai igében Jézus azt parancsolta tanítványainak, hogy menjenek és hirdessék az evangéliumot az egész világon. Ez a parancs mindnyájunknak szól. Isten a madarakat arra teremtette, hogy repüljenek, minket pedig, hogy dicsőítsük őt, és hirdessük az evangéliumot. Ha így élünk, nekünk is láthatóvá válik a legszebb oldalunk.

Imádság: Mennyei Atyánk, add, hogy dicsőítsünk téged, és vigyük a jó hírt szerte a világba! Ámen.

Hogyan teremthetek szépséget ma azzal, hogy továbbadom az örömhírt?


IMÁDKOZZUNK AZ EVANGÉLIUM ÚJ HIRDETŐIÉRT!

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3555
  • Nem: Nő
  • Last Login:2018. Október 19. - 22:34:45
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1544 Dátum: 2018. Február 03. - 10:23:10 »
2018. február 3. szombat

Mózes folytatta a beszédet egész Izráelhez e szavakkal. Ezt mondta nekik: Százhúsz esztendős vagyok már, nem tudok tovább veletek együtt járni-kelni. Az ÚR is megmondotta nekem: Nem kelhetsz át a Jordánon! Az ÚR, a te Istened maga kel át előtted, és kipusztítja azokat a népeket, és te meghódítod őket. Józsué kel majd át előttetek, ahogyan megmondotta az ÚR. Úgy bánik el azokkal az ÚR, ahogyan elbánt Szíhónnal és Óggal, az emóriak királyaival és országukkal, amikor elpusztította őket. Hatalmatokba adja őket az ÚR, ti pedig mindenben úgy bánjatok el velük, ahogyan megparancsoltam nektek! Legyetek erősek és bátrak, ne féljetek és ne rettegjetek tőlük, mert maga az ÚR, a te Istened megy veled, nem hagy el téged, és nem marad el tőled. Akkor odahívta Mózes Józsuét, és ezt mondta neki az egész Izráel előtt: Légy erős és bátor, mert te fogsz bemenni ezzel a néppel arra a földre, amelyet az ÚR esküvel ígért oda atyáiknak, és te osztod azt fel majd köztük. Maga az ÚR megy előtted, ő lesz veled. Nem hagy el téged, és nem marad el tőled. Ne félj hát, és ne rettegj!

5Móz 31,1-8.

ELREJTVE

Az Úr vonul majd előtted, ő maga lesz veled. Nem hagy cserben téged, és nem hagy el: ne félj hát, és ne rettegj! (5Móz 31,8)

Oregoni házunkban mindig tartunk esernyőt a bejárati ajtó mellett, mert októbertől áprilisig annyit esik, hogy napokig nem látjuk a napot, a holdat és a csillagokat. De amikor ezeket a fényforrásokat épp eltakarják a felhők és az eső, akkor is biztosak vagyunk benne, hogy ott vannak az égen.
Sokkal nehezebb elhinni, hogy a halál, betegség, depresszió vagy háború "felhői" mögött is ott van a fény. Ha úgy érezzük, hogy Isten elrejtőzött, és nem foglalkozik velünk, honnan tudhatjuk biztosan, hogy ő akkor is itt van, és törődik velünk?
Ha úgy érzem, elválasztanak Istentől az élet "felhői", a Szentírás ígéreteibe kapaszkodom. Jézus megígérte, hogy velünk lesz "minden napon a világ végezetéig" (Mt 28,20). A zsoltáros pedig azt mondja Istenről, hogy "nem szunnyad, nem alszik az, aki védelmezi Izráelt" (Zsolt 121,4). A Biblia biztosít minket arról, hogy Isten mindig mindenütt jelen van.
A Biblia naponkénti olvasása, és az Isten jelenlétéről szóló igeversek megtanulása lehet a mi ernyőnk az "esőben". Amikor a félelem felhői gyülekeznek az égen, eszünkbe juthatnak a bibliai ígéretek. Isten igéje menedéket nyújt a félelem elől, és erősíti a hitünket.

Imádság: Drága Urunk, köszönjük, hogy te folyamatosan gondoskodsz rólunk. Ámen.

Isten igéje ernyőnk lehet az élet bármilyen viharában.