Szerző Téma: Mindennapi kenyerünk  (Megtekintve 197553 alkalommal)

plus minus reset

Virág és 1 vendég van a témában

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3606
  • Nem: Nő
  • Last Login:2018. November 16. - 22:12:22
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1545 Dátum: 2018. Február 04. - 08:24:10 »
2018. február 4. vasárnap

Az egyiptomiak tehát üldözték őket - a fáraó minden lova, harci kocsija, lovasa és hadereje - és utolérték őket, amikor a tenger mellett táboroztak Pí-Hahírótnál, Baal-Cáfónnal szemben. A fáraó közeledett. Izráel fiai pedig föltekintettek, és látták, hogy az egyiptomiak utánuk eredtek. Ekkor nagy félelem fogta el őket, és segítségért kiáltottak Izráel fiai az ÚRhoz. Mózesnek pedig ezt mondták: Nincs talán elég sír Egyiptomban, hogy a pusztába hoztál bennünket meghalni? Mit tettél velünk, miért hoztál ki bennünket Egyiptomból?! Nem megmondtuk neked még Egyiptomban, hogy hagyj nekünk békét, hadd szolgáljuk az egyiptomiakat?! Mert jobb nekünk, ha az egyiptomiakat szolgáljuk, mint ha a pusztában halunk meg! De Mózes így felelt a népnek: Ne féljetek! Álljatok helyt, és meglátjátok, hogyan szabadít meg ma az ÚR benneteket! Mert ahogyan ma látjátok az egyiptomiakat, úgy soha többé nem fogjátok látni őket. Az ÚR harcol értetek, ti pedig maradjatok veszteg!
Akkor ezt mondta Mózesnek az ÚR: Miért kiáltasz énhozzám? Szólj Izráel fiaihoz, hogy induljanak útnak. Te pedig emeld föl a botodat, nyújtsd a kezedet a tenger fölé, és hasítsd ketté, hogy szárazon menjenek át Izráel fiai a tenger közepén. Én pedig megkeményítem az egyiptomiak szívét, hogy menjenek utánuk. Így mutatom meg dicsőségemet a fáraón és egész haderején, harci kocsijain és lovasain. Majd megtudja Egyiptom, hogy én vagyok az ÚR, amikor megmutatom dicsőségemet a fáraón, harci kocsijain és lovasain.

2Móz 14,9-18.

ELFOGADNI A SEGÍTSÉGET

Az Úr harcol értetek, ti pedig maradjatok veszteg! (2Móz 14,14)

Amikor nyaralásunk egyik reggelén lányommal lementünk a partra sétálni, megláttunk egy tenger felé araszoló apró rákot. De közeledett a dagály, és mindig, amikor pár centit előrehaladt, egy hullám a partra csapott, és a kis rák hátrabukfencezett a homokba. Azonban minden hullám után felállt, és rendíthetetlenül folytatta útját a víz felé. Hamarosan egy kisebb csoport gyűlt köré. Együtt érzően mosolyogtunk rajta, tudva, hogy a küzdelme hiábavaló, mert végül teljesen kimerülve úgyis a parton reked, és megeszik a sirályok.
Az egyik férfi fogott egy botot, remélve, hogy a rák belekapaszkodik, és így be tudja dobni a tengerbe. Ehelyett megijedt a bottól, és kis ollóival azonnal hadonászni kezdett. Annyira mókás volt, ahogy ez a csepp rák meg akart küzdeni egy nagy emberrel. Végül egy tizenéves fiú homokot szórt rá, hogy hagyja abba a hadonászást, majd egy kupac homokkal együtt felnyalábolta, és az óceánba tette. Mennyire hasonló vagyok, mint ez a rák! Hogy harcolok én is, amikor Isten segítséget küld! Elszántan küzdök, mintha én tudnám, mi a legjobb nekem. De amikor az erőfeszítéseink hiábavalónak bizonyulnak, jusson eszünkbe, hogy rábízhatjuk magunkat Istenre, aki oda fog helyezni minket, ahol lennünk kell.

Imádság: Istenünk, add, hogy felismerjük, ha csak magunkban bízunk, és segíts visszafordulnunk hozzád. Ámen.

Isten arra hív, hogy elfogadjam a felkínált segítséget.

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3606
  • Nem: Nő
  • Last Login:2018. November 16. - 22:12:22
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1546 Dátum: 2018. Február 05. - 08:00:58 »
018. február 5. hétfő

Testvéreim, mit használ, ha valaki azt mondja, hogy van hite, de cselekedetei nincsenek? Vajon üdvözítheti-e őt egyedül a hit? Ha egy férfi- vagy nőtestvérünknek nincs ruhája, és nincs meg a mindennapi kenyere, valaki pedig ezt mondja nekik közületek: Menjetek el békességgel, melegedjetek meg, és lakjatok jól, de nem adjátok meg nekik, amire a testnek szüksége van, mit használ az? Ugyanígy a hit is, ha cselekedetei nincsenek, halott önmagában. Viszont mondhatja valaki azt is: Neked hited van, nekem meg cselekedeteim vannak. Mutasd meg nekem a hitedet cselekedetek nélkül, én is meg fogom neked mutatni cselekedeteim alapján a hitemet.

Jak 2,14-18.

CLARENCE

Mert a szegények nem fogynak el a földről; ezért megparancsolom neked, hogy légy bőkezű az országodban levő elesett és szegény testvéredhez. (5Móz 15,11)

A kis vidéki gyülekezetben istentisztelet után a kéttucatnyi résztvevővel átmentünk a szomszéd szobába egy kávéra és egy kis harapnivalóra. Bár én csak látogató voltam, volt ott valaki, akiről már nagyon sokat hallottam. Többen azok közül, akiknek ételt szállítottam, csodálattal beszéltek Clarence-ről, aki más gyülekezeti tagokkal együtt rendszeresen hordott tartós élelmiszert és tüzelőt a rászorulóknak.
Figyeltem, ahogy a 80 éves Clarence fürgén járkál ide-oda a teremben, és amikor végre leült az egyik asztalhoz, odamentem hozzá. Miután kifejeztem hálámat és nagyrabecsülésemet azért, amit a közösségért tesz, szerényen annyit mondott: "Én csak egy öreg vagyok, de remélem, tudom még egy darabig csinálni. Talán majd 90 éves koromban visszavonulok."
Kortól függetlenül kevés emberben van annyi erő és adni vágyás, mint Clarence-ben, de mindannyian találhatunk lehetőséget, hogy megmutassuk Isten szeretetét másoknak. Bármi, amit másokért teszünk Jézus nevében - imádság, egy kedves szó, segítség felkínálása egy egyszerű feladathoz, vagy ajándék a kertünkből - kedves Isten előtt.

Imádság: Istenünk, add, hogy felismerjük a lehetőséget, amikor szolgálhatunk valakinek a közösségben. Ámen.

Ami tőlem telik, megteszem, a többit Istenre bízom.

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3606
  • Nem: Nő
  • Last Login:2018. November 16. - 22:12:22
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1547 Dátum: 2018. Február 06. - 08:25:10 »
2018. február 6. kedd

Dávid zsoltára. Az ÚR az én pásztorom, nem szűkölködöm.
Füves legelőkön terelget, csendes vizekhez vezet engem.
Lelkemet felüdíti, igaz ösvényen vezet az ő nevéért.
Ha a halál árnyéka völgyében járok is, nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy: vessződ és botod megvigasztal engem.
Asztalt terítesz nekem ellenségeim szeme láttára. Megkened fejemet olajjal, csordultig van poharam.
Bizony, jóságod és szereteted kísér életem minden napján, és az ÚR házában lakom egész életemben.

Zsolt 23.

BAJOS IDŐK

Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek! Mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal fogtok megítéltetni. (Mt 7,1-2)

2005-ben kegyetlenül kiraktak az állásomból. 14 hónapig otthon maradtam, vártam, amíg ügyem vizsgálat alatt volt. Minden reggel szorongással és szomorúan ébredtem, imádkoztam, hogy tegyenek igazságot, és tiszta legyen a nevem. Azonban, ahogy a napok teltek, ez a nyugtalanító helyzet valójában egy pozitív élménnyé vált a számomra.
Azalatt a 14 hónap alatt a nagymamámmal és testvérével lehettem, velük tölthettem az időt, és törődhettem velük. Fontos dolgokat tanultam tőlük napi vallásos életükből, megtapasztaltam azt a lelki mélységet, mely Istenben való rendíthetetlen hitükben megmutatkozott, valamint az imádságaikban rejlő erőt. Végül megoldódott az ügyem. Elfoglaltam igazgatói pozíciómat a főiskolán, ahol újra meleg fogadtatásban volt részem.
A következő évben csodálatos nagymamám meghalt, a rá következőben pedig szeretett nagynéném is elhunyt. Fájó hiányukat enyhíti a velük töltött idő emléke, és hogy szemtanúja lehettem hittel teli életüknek, imádkozásaiknak. Az az idő újraépítette saját hitemet is, és semmi kétségem, Isten közreműködött abban, hogy igazságot szolgáltattak nekem.

Imádság: Mindenható Isten, hálásak vagyunk, amiért mindig készen állsz arra, hogy segíts rajtunk a bajban, még a legnehezebb helyzetben is. Ámen.

Isten mindig a jóért dolgozik.

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3606
  • Nem: Nő
  • Last Login:2018. November 16. - 22:12:22
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1548 Dátum: 2018. Február 07. - 08:25:39 »
2018. február 7. szerda

Önmagatokat tegyétek próbára, hogy igazán hisztek-e?! Önmagatokat vizsgáljátok meg! Vagy nem ismeritek fel magatokon, hogy Jézus Krisztus bennetek van? Ha nem, akkor még kipróbálatlanok vagytok. De remélem, felismeritek, hogy mi viszont kipróbáltak vagyunk. Imádkozunk az Istenhez, hogy semmi rosszat ne tegyetek, nem azért, hogy mi kipróbáltaknak mutatkozzunk, hanem azért, hogy a jót tegyétek, mi pedig mintha nem volnánk kipróbáltak. Mert semmit nem tehetünk az igazság ellen, hanem csak az igazságért. Mert örülünk, ha mi erőtlenek vagyunk, ti pedig erősek vagytok. Könyörgünk a ti épülésetekért. Azért írom ezeket távollétemben, hogy ottlétemkor ne kelljen keményen bánnom veletek aszerint a hatalom szerint, amelyet az Úr nekem építésre, és nem rombolásra adott.
Végül, testvéreim, örüljetek, állítsátok helyre a jó rendet magatok között, fogadjátok el az intést, jussatok egyetértésre, éljetek békességben, akkor a szeretet és a békesség Istene veletek lesz. Köszöntsétek egymást szent csókkal; köszöntenek titeket a szentek mind. Az Úr Jézus Krisztus kegyelme, az Isten szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal!

2Kor 13,5-13.

A PIZZAPÉNZTÁRNÁL

Állítsátok helyre a jó rendet magatok között, fogadjátok el az intést, jussatok egyetértésre, éljetek békességben, akkor a szeretet és a békesség Istene veletek lesz. (2Kor 13,11)

Amikor a fűszerüzletbe értem, hogy pizzát vegyek a támogatónk részére, már késésben voltam. Éppen befejeztem egy esküvői szertartást 40 mérföldnyire, és siettem, hogy időben visszaérjek. A pizzás pénztárnál hosszú volt a sor, és amikor egyszer egy kicsit közelebb jutottam, akkor láttam, hogy miért. Egy zaklatott anya állt a gyerekeivel a pénztárnál, és a bevásárlókocsija tele volt pakolva. Ahogy ott álltam füstölögve, úgy láttam, hogy ez mást nem zavar. Sőt, a pénztáros még vidámnak is tűnt, ahogyan végighúzta a leolvasón a számos árut.
Aztán ráébredtem, engedtem, hogy valami nagyon kicsiny dolog felzaklasson. Igen, nem volt jó, hogy plusz öt percet ott kellett állni a sorban, de végeredményben az anya legalább eggyel kevesebb teendővel hagyta el az üzletet.
Isten nem ugyanezzel a türelemmel foglalkozik-e velünk? Ott áll mellettünk, amíg elrendezzük dolgainkat. Isten nem mérgelődik, amikor húzzuk az időt. Miért nem tudtam hát én is ugyanolyan türelmes lenni az asszonyhoz?
Imádkozom, hogy megtanuljak mindent örömmel és köszönettel venni, lassítsak és mindent elfogadjak. Még a feszültséggel teli pillanatok is áldottak - a pénztárnál való várakozás is.

Imádság: Istenünk, segíts, hogy mindenkihez jóindulatúak legyünk, és a te fényedet vigyünk embertársainkhoz! Ámen.

Még a stresszes időkben is lehetek jóindulattal mások felé.

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3606
  • Nem: Nő
  • Last Login:2018. November 16. - 22:12:22
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1549 Dátum: 2018. Február 09. - 09:33:51 »
2018. február 9. péntek

Azután elkezdte építeni Salamon az ÚR házát Jeruzsálemben, a Mórijjá-hegyen, ahol az ÚR megjelent apjának, Dávidnak, azon a helyen, amelyet Dávid kijelölt, a jebúszi Ornán szérűjén. Az építést uralkodása negyedik évében, a második hónap második napján kezdte el. Így állapította meg Salamon az Isten háza építésekor az alapméreteket: hosszúsága a régi könyökmérték szerint hatvan könyök, szélessége húsz könyök volt. Az eléje épített csarnok hossza a templom szélességének megfelelően húsz könyök, magassága százhúsz könyök volt. A belsejét színarannyal borította be. A főépületet beburkolta ciprusfával, azt pedig finom arannyal burkolta be, és pálmafákat meg füzéreket készíttetett rá. Díszítésül beborította a templomot drágakövekkel. Az arany parvajimi arany volt. Arannyal borította be a templomot, a gerendákat, a küszöböket, a falakat és az ajtószárnyakat is. A falakra pedig kerúbokat vésetett.
Azután elkészíttette a szentek szentjének az épületét. Ennek a hosszúsága a templom szélességének megfelelően húsz könyök, szélessége is húsz könyök volt, és beburkolta azt hatszáz talentum finom arannyal. A szegek súlya ötven aranysekel volt. A felső szobákat is beburkolta arannyal. Készíttetett a szentek szentjének az épületébe két kerúb-szobrot, amelyeket arannyal borítottak be. A kerúbok szárnyainak a hosszúsága együtt húsz könyök volt. Az első kerúb egyik öt könyök hosszúságú szárnyával a templom falát, a másik öt könyök hosszúságú szárnyával a második kerúb szárnyát érintette. A második kerúb egyik öt könyök hosszúságú szárnyával szintén a templom falát, a másik öt könyök hosszúságú szárnyával pedig az első kerúb szárnyát érintette. Ezeknek a kerúboknak a szárnyai kiterjesztve húsz könyököt tettek ki. Lábukon álltak és befelé tekintettek. Kárpitot is készíttetett kék és piros bíborból, karmazsinból és lenből, amelyekbe kerúbokat szövetett.
A templom elé két harmincöt könyök magas oszlopot készíttetett, és tetejükre öt könyök magas oszlopfőket. Csináltatott lánc formájú füzéreket, és rárakta azokat az oszlopfőkre, azután csináltatott száz gránátalmát, és rárakta azokat a füzérekre. Fölállíttatta az oszlopokat a templom elé, egyiket jobb felől, másikat bal felől. A jobboldalit Jákínnak, a baloldalit Bóáznak nevezte el.

2Krón 3,1-17.

MI REJLIK EGY NÉVBEN?

Azután felállíttatta az oszlopokat a templommal szemben, egyiket jobb felől, másikat bal felől. A jobboldalit Jákínnak, a baloldalit Bóáznak nevezte el. (2Krón 3,17)

Amikor néhány éve Angliában voltunk a feleségemmel, azt vettük észre, hogy majdnem minden házra írva volt egy név. Egy 15. századbeli házat béreltünk ki, amin ez állt: "Ódon vidéki kastély". A szomszédban egy másik régi ház állt, "Vidéki kastély" névvel. Feljebb az utcában volt "Apátság", a túloldalon pedig a "Parókia".
Éppen most építettünk új otthont magunknak, és azon viccelődtünk, hogy adunk neki nevet: "Otthon, édes otthon: jobb, mint képzeltük" - ez eléggé találó lett volna, csak egy kicsit terjengős. "A legnagyobb számla, amit valaha álltunk" - ez pedig pontos volt, de némiképp faragatlan!
A mai olvasmányunkban szerepel, amikor az emberek a templom környékére értek, figyelmük Jákínra és Boázra irányult, és a templom bejáratánál lévő két masszív támpillérre. A héber Jákín szó azt jelenti: "aki megalapoz", míg a Boáz jelentése "Istenben az erő". A két név azt tanítja nekünk, hogy amikor Isten épít, amikor Isten terveit megbecsüljük és követjük, Isten erőt ad a megvalósításhoz.
Amikor a tervünk igazán egyezik Isten szándékával, akkor ő erőt ad nekünk, hogy véghez is vigyük azt.

Imádság: Urunk, a te akaratod legyen meg az életünkben. Ámen.

Isten megerősít minket, amikor szeretetben szolgálunk másokat.


IMÁDKOZZUNK ISTEN NAPI ÚTMUTATÁSÁÉRT!

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3606
  • Nem: Nő
  • Last Login:2018. November 16. - 22:12:22
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1550 Dátum: 2018. Február 10. - 08:11:10 »
2018. február 10. szombat

Ha emberek vagy angyalok nyelvén szólok is, szeretet pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy pengő cimbalom. És ha prófétálni is tudok, ha minden titkot ismerek is, és minden bölcsességnek birtokában vagyok, és ha teljes hitem van is, úgyhogy hegyeket mozdíthatok el, szeretet pedig nincs bennem: semmi vagyok. És ha szétosztom az egész vagyonomat, és testem tűzhalálra szánom, szeretet pedig nincs bennem: semmi hasznom abból. A szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal. Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. A szeretet soha el nem múlik. De legyen bár prófétálás: el fog töröltetni; legyen nyelveken való szólás: meg fog szűnni; legyen ismeret: el fog töröltetni. Mert töredékes az ismeretünk és töredékes a prófétálásunk. Amikor pedig eljön a tökéletes, eltöröltetik a töredékes. Amikor gyermek voltam, úgy szóltam, mint gyermek, úgy éreztem, mint gyermek, úgy gondolkoztam, mint gyermek; amikor pedig férfivá lettem, elhagytam a gyermeki dolgokat. Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre; most töredékes az ismeretem, akkor pedig úgy fogok ismerni, ahogyan engem is megismert az Isten. Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e három; ezek közül pedig a legnagyobb a szeretet.

1Kor 13.

PIROS-INGES SZOMBAT

Mi azért szeretünk, mert ő előbb szeretett minket. (1Jn 4,19)

Munkatársam, John, a szombatok nagy részét unokájával, Carsonnal tölti. Egymáshoz illő piros inget viselnek vidám kalandjaikhoz, és egész nap együtt ténykednek. Kapcsolatuk tele van szeretettel, bizalommal, törődéssel és örömmel. Nemrégiben ünnepelte John a születésnapját családi körben. Miután elfújta a gyertyákat, Carson megkérdezte, mit kíván. John azt felelte, nem gondolt semmilyen kívánságra, és megkérdezte Carsont, ő mit kívánna a születésnapján. Carson azt kívánta, hogy élete végéig legyenek piros-inges szombatok.
Carson válasza megérintette a szívem. Saját szüleimre és testvéreimre gondoltam, férjemre, gyerekeimre, unokáimra és a köztünk lévő kapcsolatra, mely gyakran szeretetteljes és csodálatos, máskor pedig nem. Az emberi kapcsolataink révén tanulunk a szeretetről, de a tökéletes szeretetet csak Istennel való kapcsolatunkban tapasztalhatjuk meg. Mi azért szeretünk, mert ő előbb szeretett minket. Isten tárt karokkal vár, bármikor, és bárhol is vagyunk.
Ha Isten akaratát és Jézus példáját követjük, kapcsolataink elégedettséget és örömet hoznak, és másokat is közelebb vonnak Isten országához. Ez még a piros-inges szombatoknál is jobb.

Imádság: Atyánk, köszönjük Fiadat, aki megmutatja a tökéletes szeretetet. Erősíts és újíts meg bennünket naponta, hogy szerethessünk másokat! Ámen.

Megoszthatjuk másokkal a szeretetet, amit Istentől kapunk.

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3606
  • Nem: Nő
  • Last Login:2018. November 16. - 22:12:22
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1551 Dátum: 2018. Február 11. - 08:48:32 »
2018. február 11. vasárnap

Kérünk titeket, testvéreink, hogy becsüljétek meg azokat, akik fáradoznak közöttetek, akik elöljáróitok az Úrban, és intenek is titeket, és munkájukért nagyon becsüljétek őket. Éljetek egymással békességben. Kérünk titeket, testvéreink, intsétek a tétlenkedőket, biztassátok a bátortalanokat, karoljátok fel az erőtleneket, legyetek türelmesek mindenkihez. Vigyázzatok, hogy senki se fizessen a rosszért rosszal, hanem törekedjetek mindenkor a jóra egymás iránt és mindenki iránt. Mindenkor örüljetek, szüntelenül imádkozzatok, mindenért hálát adjatok, mert ez az Isten akarata Jézus Krisztus által a ti javatokra.

1Thessz 5,12-18.

ÖRÖMTELI SZÍV

Mindenkor örüljetek! (1Thessz 5,16)

Mivel nincs autóm vagy motorbiciklim, gyakran 30 percet gyalogolok a templomig. Egy napon így szólt az egyik barátom: "Túl nagy a távolság. Nem fáradsz el?" Mosolyogva válaszoltam neki, hogy nem, mert nem egyedül sétálok. A húgom is velem van, és jól érezzük magunkat. A beszélgetésünk arra emlékeztetett, amikor Jézusnak át kellett gyalogolnia egyik helyről a másikra, hogy nagy tömegeket tanítson, és szolgáljon. A nagy távolság nem vette el a kedvét mások szolgálatától. Amikor örömteli hittel dolgozunk, lesz elegendő erőnk még akkor is, ha nagyon nehéz, amit csinálunk.
A húgommal boldogok vagyunk, és élvezzünk az utunk minden lépését. Nem számít, milyen próbatételekkel szembesül Isten népe, soha nem fáradunk bele a keresztény életbe, mert tudjuk, hogy Jézus velünk tart, és soha nem hagy el.

Imádság: Köszönjük Istenünk, hogy erőt adsz. Segíts, hogy örömteli szívvel nézzünk szembe minden nehézséggel, hiszen te mindig velünk vagy. "Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is; mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól... Ámen." (Mt 6,9-13)

Minden helyzetben örömöt találok, mert Jézus velem van.

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3606
  • Nem: Nő
  • Last Login:2018. November 16. - 22:12:22
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1552 Dátum: 2018. Február 12. - 08:37:27 »
2018. február 12. hétfő

Amikor egyszer a sokaság Jézushoz tódult, és hallgatta az Isten igéjét, ő a Genezáret-tó partján állt. Meglátott két hajót, amely a part mentén vesztegelt; a halászok éppen kiszálltak belőlük, és hálóikat mosták. Ekkor beszállt az egyik hajóba, amelyik Simoné volt, és megkérte, hogy vigye őt egy kissé beljebb a parttól, azután leült, és a hajóból tanította a sokaságot. Miután abbahagyta a beszédet, ezt mondta Simonnak: "Evezz a mélyre, és vessétek ki hálóitokat fogásra!" Simon így felelt: "Mester, egész éjszaka fáradtunk ugyan, és semmit sem fogtunk, de a te szavadra mégis kivetem a hálókat." S amikor ezt megtették, olyan nagy tömeg halat kerítettek be, hogy szakadoztak a hálóik; ezért intettek társaiknak, akik a másik hajóban voltak, hogy jöjjenek és segítsenek nekik. Azok pedig odamentek, és annyira megtöltötték mind a két hajót, hogy majdnem elsüllyedtek. Simon Péter ezt látva leborult Jézus lába elé, és így szólt: "Menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok, Uram!" A halfogás miatt ugyanis nagy félelem fogta el őt és azokat, akik vele voltak és segítettek; de ugyanígy Jakabot és Jánost, a Zebedeus fiait is, akik társai voltak Simonnak. Jézus akkor így szólt Simonhoz: "Ne félj, ezen túl emberhalász leszel!" Erre kivonták a hajókat a partra, és mindent otthagyva követték őt.

Lk 5,1-11.

AZ ELSŐ LÉPÉS

Mester, egész éjszaka fáradoztunk ugyan, mégsem fogtunk semmit, de a te szavadra mégis kivetem a hálókat. (Lk 5,5)

Simon Péter sikertelenül halászott az egész éjszaka, amikor Jézus odalépett hozzá, és azt mondta neki, hogy menjen vissza a hajójába, és vesse ki a hálóját a mély vízben. Péter mestersége a halászat volt. Feltehetően fáradt és frusztrált volt, és azt gondolta, hogy idejön valaki, aki nem is halász, és elmondja neki, hogyan halásszon azokon a vizeken, ahol épp az egész éjszakát töltötte anélkül, hogy bármit is fogott volna. Péter figyelmen kívül hagyhatta volna Jézus szavait; mérgesen visszaszólhatott volna; egy tucat érve lehetett volna, hogy nemet mondjon. De ehelyett azt tette, amit Jézus kért tőle.
Péter nemcsak halakkal teli hálóval tért vissza, de megtette az első lépést egy hittel teli élet felé, amelyben elkezdett embereket halászni. Amikor kapunk egy lehetőséget, hogy szolgáljuk az Urat, néha talán azt érezzük, hogy a lehetőség meghaladja a képességeinket. Vagy talán az első reakciónk az, hogy számunkra ennek nincs értelme. De ha hallgatunk Isten vezetésére, és hitben szolgálunk még akkor is, amikor kétségeink vannak, Krisztus követőiként tovább fejlődhetünk!

Imádság: Istenünk, adj szívet, hogy halljuk, és bölcsességet, hogy felismerjük a hívásodat! Ámen.

Milyen új szolgálatra hív Isten?


IMÁDKOZZUNK AZ ÚJ LEHETŐSÉGEKÉRT, AMIVEL ISTENT SZOLGÁLJUK!

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3606
  • Nem: Nő
  • Last Login:2018. November 16. - 22:12:22
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1553 Dátum: 2018. Február 13. - 09:35:34 »

2018. február 13. kedd

A karmesternek: Kórah fiaié. Ének magas hangra.
Isten a mi oltalmunk és erősségünk, mindig biztos segítség a nyomorúságban.
Azért nem félünk, ha megindul is a föld, és hegyek omlanak a tenger mélyébe;
ha háborognak és tajtékoznak is vizei, és tombolásától megrendülnek a hegyek. (Szela.)
Egy folyam ágai örvendeztetik Isten városát, A Felségesnek szent hajlékait.
Isten van benne, nem inog meg, megsegíti Isten reggelre kelve.
Népek háborognak, országok inognak, ha az ÚR mennydörög, megretten a föld.
A Seregek URa velünk van, Jákób Istene a mi várunk. (Szela.)
Jöjjetek, lássátok az ÚR tetteit, aki bámulatos dolgokat művel a földön.
Háborúkat szüntet meg a föld kerekségén, íjat tör össze, lándzsát tördel szét, harci kocsikat éget el.
Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten! Magasztalnak a népek, magasztal a föld.
A Seregek URa velünk van, Jákób Istene a mi várunk. (Szela.)

Zsolt 46.

TE OLYAN ERŐS VAGY!

Isten a mi oltalmunk és erősségünk, mindig biztos segítség a nyomorúságban. (Zsolt 46,2)

2015. augusztus 28-án este az életem örökre megváltozott. Kétségbeesve néztem, ahogy Steve - aki majdnem 44 évig volt a férjem - meghal.
Sokkos állapotba kerültem. A barátaim megpróbáltak vigasztalni. Csak kedvetlenül bólintani tudtam. Sok ember mondta: "Te olyan erős vagy!" Sikítani szerettem volna, mert soha ilyen gyengén, egyedül és kiszolgáltatottan nem éreztem magam. Úgy éreztem, Isten elutasított és nem szeret. Elgondolkodtam azon, hogy mit tettem Isten ellen, ami miatt elveszíthettem Steve-et. Hogy mondhatják az emberek, hogy erős vagyok? Csak gyötrődtem egyedül napokon és éjszakákon keresztül. Aztán Isten szólt hozzám. Ez nem egy hallható hang volt, hanem egy nagyon tiszta gondolat: "Mindig veled leszek."
Bár Steve borzasztóan hiányzik, fel kell kelnem minden reggel, és elkezdeni a napot, amit Isten nekem adott. Még mindig nem szeretem az "új, normális" életem, de tudom, hogy Isten velem van, és tervei vannak velem. Isten egy nagyon jelenlévő segítség a nehézségeim idején, és mindössze rá van szükségem, hogy továbblépjek.

Imádság: Urunk! A félelem, kétség és kérdések órájában add meg az erőt, hogy tovább éljünk a te akaratod szerint! Ámen.

Mindenre van erőm Krisztusban, aki megerősít engem. (Fil 4,13)

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3606
  • Nem: Nő
  • Last Login:2018. November 16. - 22:12:22
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1554 Dátum: 2018. Február 14. - 11:05:33 »
 Hogyan küzdjünk a jó szándékok ellenségeivel


    „Eldöntöttem, hogy mindig engedelmeskedem törvényeidnek, bármik is legyenek azok.” (Zsolt 119:112, CEV fordítás)


A legtöbb ember azért nem tud igazán hatékony lenni az életben, mert soha nem tanulta meg, hogy hogyan harcoljon az elme csataterén.

Ha meg akarod tanulni, hogyan irányíthatod az elméd, meg kell szabadulnod a romboló gondolatoktól. Ez nem egy könnyű feladat. Három ellenség küzd azért, hogy megakadályozza az életed megváltoztatására hozott elhatározásaid megvalósítását.

1. Az első ellenség a régi természeted.
Pál azt mondja a Rómaiakhoz írt levél 7:23-ban: „Van egy másik hatalom is bennem, és ez háborúban áll velem az elmémben. Ez a hatalom a bűn szolgájává tesz engem, ami még mindig bennem van.” (NLT fordítás).

Veled is megtörtént már, hogy valami olyasmit követtél el, amit nem is igazán akartál megtenni? Ez azt mutatja, hogy egy csata zajlik az elmédben a régi bűnös természeted és a jó elhatározásaid között.

2. A második ellenség maga a Sátán.
Sátán nem kényszeríthet téged bizonyos dolgok véghezvitelére, de ötleteket tud adni, és ezek a gondolatok rendkívül erősek. Sátán folyamatosan negatív gondolatokkal tölti meg az elméd. Céljainak elérése érdekében felhasználja a körülötted lévő embereket, televíziós műsorokat vagy az elmédbe ültetett gondolatokat.

3. A harmadik ellenség a világ értékrendje.
Korunk társadalmában nem sok dolog akad, amely önmagunk fegyelmezésére ösztönözne. Gyakorlatilag majdnem minden egyes hirdetés ezt üzeni: „Ma igazán megérdemelsz egy kis lazítást. Ahogy neked tetszik, úgy csináld. Mindent megteszünk érted."

A Biblia a következőt mondja a János első levele 2:16-ban: „Mert mindaz, ami a világban van, — a test kívánsága, a szem kívánsága, és az élet büszkesége — nem az Atyától származik, hanem a világból." (NIV fordítás).

Ilyen ellenségekkel körülvéve nem csoda, hogy harcolunk az elbátortalanodással, a kétségbeeséssel és a kudarccal.

Hát, akkor hogyan is harcoljunk egy ilyen csatában? Nézzük meg, hogy a Korintusbeliekhez írt második levél 10:3-5 mit is mond: „Bár a világban élünk, mi nem úgy küzdünk, ahogy a világ. Fegyvereink, amikkel harcolunk, nem olyanok, mint amivel a világ harcol. Éppen ellenkezőleg, isteni hatalmuk van az erődök lerombolására. Leromboljuk az érveléseket és minden olyan ismeretet is, amely az Isten ismeretével szemben áll, és foglyul ejtünk minden gondolatot, hogy engedelmeskedjék Krisztusnak." (NIV fordítás).

Választanunk kell és az elménknek hallgatnia kell ránk. Isten nem csak elmét adott belénk; hanem akaratot is! A legjobb alkalom, a kísértés legyőzésére akkor van, amikor az még el sem kezdődött.

„Eldöntöttem, hogy mindig engedelmeskedem törvényeidnek, bármik is legyenek azok.” (Zsolt 119:112, CEV fordítás)

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3606
  • Nem: Nő
  • Last Login:2018. November 16. - 22:12:22
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1555 Dátum: 2018. Február 15. - 08:30:17 »
2018. február 15. csütörtök

Azután visszavitt engem a templom bejáratához. Ott víz fakadt a templom küszöbe alól kelet felől, mert a templom keletre néz. A víz a templom déli oldala mellől, az oltártól délre folyt tovább. Azután kivitt engem az északi kapun át, és körülvitt kívül a keletre néző külső kapuhoz. A víz ott folydogált a kapu déli oldalánál. Azután ő kelet felé ment mérőzsinórral a kezében, lemért ezer könyököt, és átvezetett a vízen: a víz bokáig ért. Ismét lemért ezret, és átvezetett a vízen: a víz térdig ért. Újra lemért ezret, és átvezetett: a víz derékig ért. Amikor újabb ezret mért, már nem tudtam átkelni a patakon, mert annyira megnőtt a víz, hogy úszni kellett volna benne: a patakon nem lehetett átgázolni. Akkor ezt mondta nekem: Láttad-e emberfia? Majd visszavezetett engem a patak partján. Visszafelé menve láttam, hogy a patak partján innen is, túl is igen sok fa van. Ezt mondta nekem: Ez a víz a keleti vidék felé tart, a pusztán folyik keresztül, és a tengerbe ömlik, a sóssá vált tengerbe, és meggyógyul tőle a víz. Élni fog benne mindenféle élőlény, ami csak nyüzsög; és ahová csak eljut a patak, igen sok hal lesz. Eljut oda ez a víz, és meggyógyul. Élni fog benne minden, ahová csak eljut a patak. Halászok állnak majd ott és Éngeditől Én-Eglaimig hálók szárítóhelye lesz. Olyan sok hal lesz benne és annyiféle, mint a Nagy-tengerben. De a tócsák és pocsolyák nem gyógyulnak meg: sósak maradnak. A patak partján innen is, túl is mindenféle gyümölcsfa nő majd. Levelük nem hervad el, gyümölcsük nem fogy el: havonként új terem, mert a szentélyből folyik oda a víz. Gyümölcsük eledel, levelük pedig orvosság lesz.

Ez 47,1-12.

ISTEN SZERETETÉNEK FOLYAMA

Élni fog benne mindenféle élőlény, csak úgy nyüzsögnek majd, és ahová csak eljut a patak, igen sok hal lesz. (Ez 47,9)

Egyszer a Mississippi folyó közepén voltam. Nyaraltam Itasca északi részén, Minnesotában, és egy farönkön álltam, amely parttól partig ívelt át néhány lábnyira egy kis patak felett. Aztán folytattuk az utunkat, megálltunk St. Cloudban, ahol a folyó egy széles, sima vízzé válik. Amikor továbbhaladtunk délre, nagyjából az állam közepéig, a Mississippi egy hatalmas, legalább egy mérföld szélességű, sodró folyóvá vált.
A Mississippi hasonlít a mai olvasmányban és igeversben olvasott folyóra. A folyó, amelybe Ezékiel belesétált, amely kifolyt a templomból, kicsiben kezdte, és lett mélyebb és mélyebb, amikor már Ezékiel nem is tudta átlépni. A folyó megöntözte a fákat és táplálta a növényeket, állatokat.
A mód, ahogy megtapasztaljuk Isten szeretetét, hasonlíthat erre a folyóra. Lehet, hogy csak néhány cseppel kezdődik a szívünkben, de addig növekedhet és növekedhet bennünk, ameddig meg nem tudjuk állítani. Ez táplálhatja lelki életünket. Amikor eszembe jut a nyaralás, amikor leereszkedtem a Mississippi folyón, megújult bizonyosságot érzek, hogy Istennek ereje van az életünkben.

Imádság: Urunk! Ne hagyd, hogy elfelejtsük szavad erejét, amellyel táplálsz és megújítasz minden nap. Ámen.

Isten szeretete olyan, mint egy lelkemet tápláló hatalmas folyó.

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3606
  • Nem: Nő
  • Last Login:2018. November 16. - 22:12:22
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1556 Dátum: 2018. Február 16. - 08:05:46 »

2018. február 16. péntek

Dicsérjétek az URat! Hálát adok az ÚRnak teljes szívből! a becsületes emberek körében és közösségében.
Nagyok az ÚR tettei, kikutathatják, akiknek csak kedvük telik benne.
Munkája fenséges és ékes, igazsága örökre megmarad.
Emlékezetessé tette csodáit, kegyelmes és irgalmas az ÚR.
Eledelt adott az istenfélőknek, örökké emlékezik szövetségére.
Hatalmas tetteit kijelentette népének, nekik adta a pogányok birtokát.
Kezének munkái igazak és jogosak, rendelkezései maradandóak,
rendíthetetlenek mindörökké, igazán és helyesen vannak megalkotva.
Gondoskodott népe megváltásáról, örökre elrendelte szövetségét, szent és félelmes az ő neve.
A bölcsesség kezdete az ÚR félelme. A józan eszűek mind eszerint élnek. Az ő dicsérete örökre megmarad.

Zsolt 111.

AZ ÉLET KENYERE

Én vagyok az élet kenyere: aki énhozzám jön, nem éhezik meg, és aki énbennem hisz, nem szomjazik meg soha. (Jn 6,35)

Kis, vidéki megyénk városaiban egyre szaporodnak a helyi gyülekezetek által támogatott közösségi élelmiszer lerakatok. Az egyik gyülekezet járt elöl jó példával, mikor bekapcsolódott az ingyenes ebéd programba a rászoruló gyerekek számára, és hétvégére készételcsomagokat küldött velük haza.
Ezt a szolgálatot támogatva hetente átnézem a kis üzletek hirdetéseit, mikor és hol van tartós élelmiszerek kiárusítása. Ilyenkor beszerzem az árut az élelmiszerraktárba. Azt is szoktam kérni, hogy mindjárt papírtasakokba csomagolják ezeket, majd továbbadom a vasárnapi iskolásoknak, hogy kidíszítsék a kész csomagokat. A táskák ezután a raktárba kerülnek, hogy beletegyük az élelmiszereket és az írószereket a rászorulók számára. Ily módon a gyerekek művészi munkája ösztönzőleg hat a vasárnapi iskolában való részvételre, s egyúttal a gyülekezeti gyerekeknek is lehetőséget biztosít a missziós munkára.
Egyetlen ember nem képes arra, hogy megszüntesse a világban az éhezést, de ha megtesszük, ami tőlünk telik, Isten megsokszorozza hozzájárulásunkat, s így több gyermeknek tudunk enni adni.

Imádság: Drága Jézusunk, köszönjük, hogy segítesz élelmet biztosítani másoknak. Ámen.

Ha másokat szolgálok, Isten megsokszorozza erőfeszítéseimet.


IMÁDKOZZUNK AZ ÉHEZŐ GYERMEKEKÉRT!

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3606
  • Nem: Nő
  • Last Login:2018. November 16. - 22:12:22
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1557 Dátum: 2018. Február 17. - 08:53:18 »
2018. február 17. szombat

A zífiek elmentek Saulhoz Gibeába, és megmondták, hogy Dávid a Hakíla-halmon rejtőzik a sivatagtól keletre. Ezért elindult Saul, és elment a Zíf-pusztába háromezer válogatott izráeli emberrel, hogy megkeresse Dávidot a Zíf-pusztában. Saul a Hakíla-halmon a sivatagtól keletre, az út mellett ütött tábort. Dávid is a pusztában tartózkodott. Amikor észrevette, hogy Saul utánamegy a pusztába, kémeket küldött ki Dávid, és megtudta, hogy csakugyan megérkezett Saul. Ekkor elindult Dávid, és odament arra a helyre, ahol Saul táborozott, és megnézte Dávid azt a helyet, ahol Saul és hadseregparancsnoka, Abnér, Nér fia feküdt. Saul ugyanis a szekértáborban feküdt, a hadinép pedig körülötte táborozott. Dávid megszólalt, és ezt kérdezte a hettita Ahimelektől és Abisajtól, Cerújá fiától, Jóáb testvérétől: Ki jön el velem Saul táborába? Abisaj így felelt: Én elmegyek veled. Dávid és Abisaj éjjel mentek a hadinép közé. Látták, hogy ott fekszik Saul, és alszik a szekértáborban, lándzsája pedig a földbe van szúrva a fejénél. Abnér és a hadinép pedig körülötte feküdt. Akkor ezt mondta Abisaj Dávidnak: Most kezedbe juttatta Isten az ellenségedet. Hadd szögezzem hát a földhöz lándzsám egyetlen dobásával! Másikra már nem lesz szükség. Dávid azonban ezt felelte Abisajnak: Ne pusztítsd el, mert ki emelhet büntetlenül kezet az ÚR fölkentjére?! Majd ezt mondta Dávid: Az élő ÚRra mondom, hogy megveri az ÚR, vagy úgy, hogy eljön halála napja, vagy úgy, hogy harcba megy, és ott vész el. Az ÚR őrizzen meg attól, hogy kezet emeljek az ÚR fölkentjére! Csak a lándzsát vedd el a feje mellől meg a vizes korsót, és menjünk! És elvette Dávid a lándzsát meg a vizes korsót Saul feje mellől, és elmentek. Senki sem látta, senki sem vette észre, senki sem ébredt fel, hanem mindenki aludt, mert az ÚR mély álmot bocsátott rájuk.

1Sám 26,1-12.

AZ ÚRHOZ KIÁLTANI

Várva vártam az Urat, és ő lehajolt hozzám, meghallotta kiáltásomat. (Zsolt 40,1)

A Szentírás tele van olyan emberekkel, akik veszélyekkel és megpróbáltatásokkal néztek szembe. Milyen lehetett Dávidnak, amikor a pusztában Saul elől menekült? Talán ugyanolyan rémült és kétségbeesett volt, mint én, amikor legidősebb fiamnál, Stevennél leukémiát állapítottak meg. Fiam betegsége alatt folyamatosan imádkoztam, és vigaszt találtam a Dávid zsoltáraiban leírt példákban. Dávid gyakran kiáltott Istenhez félelmei és kétségei közepette, és dicsőítette őt.
Érzelmileg nagyon nehéz időszak volt a két év, míg Stevent a rákkal kezelték. Ám mindezek közepette folyamatosan Istennel beszéltem. Mikor Steven elhunyt, továbbra is imádkoznom kellett. Isten csiszolta a hitemet. Később képes voltam meglátni, ő milyen sokféle módon szerette Stevent, és gondoskodott rólam.
Az élet bármelyikünk számára hirtelen megváltozhat egy betegség, egy munkahely elvesztése, egy tornádó vagy bármilyen más katasztrófa hatására. Ahogy életünk minden pillanatában, úgy ilyenkor is erőt meríthetünk az imádságból és Isten igéjének olvasásából.

Imádság: Hűséges Istenünk, ha a megsemmisülés határán állunk, segíts hozzád fordulnunk, ahogy Dávid tette! Ámen.

Isten a menedékem és segítségem forrása.

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3606
  • Nem: Nő
  • Last Login:2018. November 16. - 22:12:22
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1558 Dátum: 2018. Február 18. - 09:49:43 »

2018. február 18. vasárnap

Azon a napon kiment Jézus a házból, és leült a tenger partján. Nagy sokaság gyűlt össze körülötte, ezért beszállt egy hajóba, és leült; az egész sokaság pedig a parton állt. Aztán sok mindenre tanította őket példázatokkal: "Íme, kiment a magvető vetni, és vetés közben néhány mag az útfélre esett, aztán jöttek a madarak, és felkapkodták. Mások sziklás helyre estek, ahol kevés volt a föld, és azonnal kihajtottak, mert nem voltak mélyen a földben; de amikor a nap felkelt, megperzselődtek, és mivel nem volt gyökerük, kiszáradtak. Mások tövisek közé estek, és amikor a tövisek megnőttek, megfojtották őket. A többi pedig jó földbe esett, és termést hozott: az egyik százannyit, a másik hatvanannyit, a harmadik harmincannyit.

Mt 13,1-8.

BÖJT ELSŐ VASÁRNAPJA

A többi mag viszont jó földbe esett, és termést hozott: az egyik százannyit, a másik hatvanannyit, a harmadik harmincannyit. Akinek van füle, hallja! (Mt 13,8-9)

Mikor a gyermekeim kicsik voltak, családunk szeretett csillagszórókkal játszani - azokkal a tűzszerszámokkal, melyek színes lángokat és szikrákat szórnak. Szerették nézni, ahogy a levegőben cikáztak, forogtak és süvítettek a sötétben. Akármilyen ragyogóak és nagyszerűek is, a csillagszórók nem tartanak sokáig. Valahányszor kihunytak, a gyerekek arcán csalódottság jelent meg.
Néha a kereszténnyé válás izgalma - vagy más erős lelki élmény - olyannak tűnhet, mint a csillagszóró. Nagy, erőteljes, ragyogó, de ha csak egy érzelmi fellángolás, az izgalom hamar kialszik.
Az igazi keresztény megtapasztalás nem a csillagszóróra, inkább a melengető tűzre hasonlít. Erőfeszítés kell a meggyújtásához, és fegyelem, kitartás a táplálásához. De amíg hajlandóak vagyunk táplálni, nem fog kialudni. Krisztussal való napi utunkon tápláljuk ezt a tüzet a bibliatanulmányozással, imádsággal, meditációval, s azzal, ha másokkal megosztjuk Isten szeretetét. Ha dolgozunk azon, hogy ez a tűz mindig bennünk égjen, Isten jelenlétét fogjuk tükrözni mások számára.

Imádság: Istenünk, segíts feléleszteni szívünkben a hit lángját, hogy mindig kapcsolatban maradjunk veled! Ámen.

Ezt a napot Krisztussal kezdem, és vele is fejezem be.

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3606
  • Nem: Nő
  • Last Login:2018. November 16. - 22:12:22
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1559 Dátum: 2018. Február 19. - 07:19:17 »
2018. február 19. hétfő

Egyébként pedig, testvéreim, örüljetek az Úrban. Hogy ugyanazt írjam nektek, az engem nem fáraszt, titeket viszont megerősít. Óvakodjatok a kutyáktól, óvakodjatok a gonosz munkásoktól, óvakodjatok a megmetéltektől! Mert mi vagyunk a körülmetéltek, akik Isten Lelke szerint szolgálunk, és Krisztus Jézussal dicsekszünk, és nem a testben bizakodunk. Pedig nekem lehetne bizakodásom a testben is. Ha másvalaki úgy gondolja, hogy testben bizakodhat, én méginkább: nyolcadik napon metéltek körül, Izráel népéből, Benjámin törzséből származom, héber a héberek közül, törvény szempontjából farizeus, buzgóság szempontjából az egyház üldözője, a törvényben követelt igazság szempontjából feddhetetlen voltam. Ellenben azt, ami nekem nyereség volt, kárnak ítéltem a Krisztusért. Sőt most is kárnak ítélek mindent Krisztus Jézus, az én Uram ismeretének páratlan nagyságáért. Őérte kárba veszni hagytam, és szemétnek ítélek mindent, hogy Krisztust megnyerjem. Hogy kitűnjék rólam őáltala: nincsen saját igazságom a törvény alapján, hanem a Krisztusba vetett hit által van igazságom Istentől a hit alapján, hogy megismerjem őt és feltámadása erejét, valamint a szenvedéseiben való részesedést, hasonlóvá lévén az ő halálához, hogy valamiképpen eljussak a halottak közül való feltámadásra.
Nem mintha már elértem volna mindezt, vagy már célnál volnék, de igyekszem, hogy meg is ragadjam, mert engem is megragadott a Krisztus Jézus. Testvéreim, én nem gondolom magamról, hogy már elértem, de egyet teszek: ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért.

Fil 3,1-14.

VALAMI JOBB

Gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben, ahol sem a moly, sem a rozsda nem emészti meg, és ahol a tolvajok sem törnek be, és nem lopják el. (Mt 6,20)

Mikor gyermekeink még kicsik voltak, kíváncsiságuk sokszor olyan tárgyakhoz vonzotta őket, melyekhez nem szabad nyúlni. Ösztönös reakcióm erre az volt, amit "King Kong" megközelítésnek neveztem: kitéptem a kezükből vagy a szájukból az adott tárgyat, és félelmetesen néztem rájuk, hogy a jövőben tartsanak tőle. Feleségem egészen másképp állt a dologhoz. Valami biztonságosabb és vonzóbb tárgyat ajánlott fel a gyermekeinknek, hogy azzal játsszanak. Ők pedig elengedték az elsőt, hogy az újat választhassák.
Jézus is inkább a második megközelítést alkalmazza velünk. Könnyű saját akaratunkat és vágyainkat az életünk középpontjába helyezni. Ám Jézus az ő országának gazdagságát és az örök életet ajánlja nekünk, ha elengedjük azokat a dolgokat, melyeket összegyűjtöttünk és szorongatunk. Jézus a hit ajándékát adja nekünk segítségül, hogy felismerjük, az ő országa valóságosabb és értékesebb, mint bármi, amit ezen a világon kívánhatunk.

Imádság: Drága Urunk, nyisd fel szemünket, hogy észrevegyük a kincseket, melyeket te tettél félre számunkra! Ámen.

Hogyan követhetem világi kívánságaim helyett a hitemet?