Szerző Téma: Mindennapi kenyerünk  (Megtekintve 275689 alkalommal)

0 Felhasználó és 2 vendég van a témában

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4029
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 10:55:04
Válasz #1575 Dátum: 2018. Március 12. - 10:22:03
2018. március 12. hétfő

"Amikor pedig az Emberfia eljön az ő dicsőségében, és vele az angyalok mind, akkor odaül dicsősége trónjára. Összegyűjtenek eléje minden népet, ő pedig elválasztja őket egymástól, ahogyan a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől. A juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja." "Akkor így szól a király a jobb keze felől állókhoz: Jöjjetek, Atyám áldottai, örököljétek a világ kezdete óta számotokra elkészített országot. Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok, mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok, börtönben voltam, és eljöttetek hozzám. Akkor így válaszolnak neki az igazak: Uram, mikor láttunk téged éhezni, hogy enned adtunk volna, vagy szomjazni, hogy innod adtunk volna? Mikor láttunk jövevénynek, hogy befogadtunk volna, vagy mezítelennek, hogy felruháztunk volna? Mikor láttunk betegen vagy börtönben, hogy elmentünk volna hozzád? A király így felel majd nekik: Bizony, mondom néktek, amikor megtettétek ezeket akárcsak eggyel is a legkisebb atyámfiai közül, velem tettétek meg."

Mt 25,31-40.

FOGADD A JÖVEVÉNYT

Akkor így szól a király a jobb keze felől állókhoz: Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok. (Mt 25,34-35)

A II. világháború alatt Amerikában sokaknak nem voltak meg az élet alapvető szükségletei - étel és lakóhely -, ahogy mostanában is. Ezen a bizonyos esős téli napon 1944-ben Dél-Louisiana-ban észrevettem egy embert a szomszéd hátsó udvarán. Zilált volt, és a hátsó ajtónk felé közeledett, kezében hozva valamit. A konyhában éppen főző nagymamámhoz szaladtam, hogy szóljak neki. Kinyitotta az ajtót, és láttuk, hogy az idegen egy adag darált húst tart a kezében. Soha nem fogom elfelejteni, ahogy kétségbeesetten azt kérdezte: "Hölgyem, elkészítené ezt a húst számomra?"
A nagymamám ezt válaszolta: "Jöjjön be a hidegről, és elkészítem önnek." Néztem, ahogy elkészítette a húst, tett hozzá más ételt is a családi vacsorából, amit éppen főzött, és felszolgálta az idegennek a konyhaasztalnál. Mialatt evett, felakasztottuk vizes kabátját a kis gázkályha mellé, hogy száradjon. Hamarosan elment. Ha figyelünk mások szükségleteire, akkor felkészülhetünk az ajtónkon bekopogó jövevény érkezésére, és úgy üdvözölhetjük, mintha Jézus lenne.

Imádság: Urunk, adj nekünk könyörületességet, hogy megnyissuk szemünket, szívünket és ajtónkat másoknak! Ámen.

A jövőben igyekszem segítségemet felajánlanom a szükségben lévők számára, és így szolgálni Krisztust.


IMÁDKOZZUNK A HAJLÉKTALANOKÉRT!



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4029
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 10:55:04
Válasz #1576 Dátum: 2018. Március 13. - 07:06:05
2018. március 13. kedd

A karmesternek: Dávid zsoltára. URam, te megvizsgálsz, és ismersz engem.
Tudod, ha leülök vagy ha felállok, messziről is észreveszed szándékomat.
Szemmel tartod járásomat és pihenésemet, gondod van minden utamra.
Még nyelvemen sincs a szó, te már pontosan tudod, URam.
Minden oldalról körülfogtál, kezedet rajtam tartod.
Csodálatos nekem ez a tudás, igen magas, nem tudom felfogni.

Zsolt 139,1-6.

VÁRATLAN NAGYLELKŰSÉG

Nem az a fontos, amit lát az ember. Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az Úr azt nézi, ami a szívben van. (1Sám 16,7)

Egy vasárnap délután, amikor a férjemmel egy megbeszélés kezdetére vártunk a templom előterében, egy férfi jött be. Tudott arról, hogy a gyülekezetünk segíti a hajléktalanokat, és buszjegyre kért pénzt. Adtunk neki öt dollárt, azután elment. Néhány perccel később egy másik férfi jelent meg. Azt gondoltuk, hogy ő is pénzt fog kérni. Meglepetésünkre, ehelyett egy ötdolláros csekket adott a gyülekezetünknek adományként. Abban a pillanatban a hajléktalanokkal kapcsolatos sztereotípiánk megváltozott. Csodálkoztunk ennek az embernek a nagylelkűségén, pedig látszott, hogy kevés pénze van.
Az 1Sám 16-ban Sámuel próféta elment, hogy királlyá kenje Isai egyik fiát. Isai hét idősebb fia ott állt Sámuel előtt, a próféta pedig biztos volt benne, hogy egyikük lesz a kiválasztott. Azonban Isten emlékeztette Sámuelt, hogy Isten a szívet vizsgálja, és nem a külső megjelenést nézi. Végül Dávid, a legkisebb fiú lett a kiválasztott.
Az ötdolláros adomány emlékeztetett, hogy azt nézzem, mit árulnak el egy ember cselekedetei a szívéről. Nem számít a megjelenésünk és a hibáink sem. Isten szeret bennünket és megmutatja, hogyan szeressük egymást.

Imádság: Hálát adunk Urunk, hogy szeretsz bennünket. Segíts, hogy mi is szeretettel forduljunk másokhoz. Ámen.

Isten a hibáimmal együtt szeret engem.

IMÁDKOZZUNK, HOGY ÚGY LÁSSUNK MÁSOKAT, AHOGY ISTEN!



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4029
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 10:55:04
Válasz #1577 Dátum: 2018. Március 14. - 08:00:43

2018. március 14. szerda

"Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok, és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek. Mert az én igám boldogító, és az én terhem könnyű."

Mt 11,28-30.

KÖNNYÍTS A TERHEN!

Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok. (1Pt 5,7)

Néhány évvel ezelőtt elhatároztam, hogy egészségesebben fogok élni. A megváltozott étkezés és a mozgás hatására összesen 25 kg-ot fogytam. Jobban aludtam, nem fájt a térdem és a lábfejem, és a koleszterinszintem is csökkent. De egy hátizsákos túra tudatosította bennem, hogy valójában milyen nagy is ez a változás. Három nap alatt 30 km-t mentünk az összes felszerelésünkkel a hátunkon. Az én csomagom 25 kg-ot nyomott. Ahogy az ösvényen gyalogoltam, elgondolkodtam azon, hogy évekig ugyanezt a mennyiséget cipeltem minden nap.
Ahogy én fizikailag cipeltem terheimet, sokunkat a szégyen és a bűntudat terhe nyom. Elrontott kapcsolataink nem hagynak a haragtól szabadulni. A nehézségek súlya fokozatosan halmozódik fel, anélkül, hogy észrevennénk, milyen hatása van ránk. Nem erre a súlyra vagyunk tervezve! A böjt időszaka lehetőséget ad, hogy csökkentsük terheinket. Ha megvizsgáljuk magunkat ebben a 40 napban, akkor találunk olyan terheket, amiket letehetünk. A mai igevers emlékeztet, ha Istennek átadjuk aggodalmainkat, meggyógyulhatunk. Az imádságon keresztül elengedhetjük mindazt, ami visszatart bennünket, és megtalálhatjuk azt a szabadságot, mely Jézusban van.

Imádság: Drága Jézusunk, segíts átadni terheinket neked, hogy örömben élhessünk! Ámen.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4029
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 10:55:04
Válasz #1578 Dátum: 2018. Március 15. - 08:24:11
2018. március 15. csütörtök

Boldog ember az, aki nem jár a bűnösök tanácsa szerint, nem áll a vétkesek útjára, és nem ül a csúfolódók székére,
hanem az ÚR törvényében gyönyörködik, és az ő törvényéről elmélkedik éjjel-nappal.
Olyan lesz, mint a folyóvíz mellé ültetett fa, amely idejében megtermi gyümölcsét, és nem hervad el a lombja. Minden sikerül, amit tesz.
Nem így járnak a bűnösök, hanem úgy, mint a polyva, amelyet szétszór a szél.
Ezért nem állhatnak meg a bűnösök az ítélet idején és a vétkesek az igazak közösségében.
Mert ismeri az ÚR az igazak útját, a bűnösök útja pedig semmibe vész.

Zsolt 1.

ÉLŐ VÍZ FOLYAMAI

Aki az Úrban bízik... olyan lesz, mint a víz mellé ültetett fa, amely a folyóig ereszti gyökereit. Nincs mitől félnie, ha eljön a hőség, lombja üde zöld marad. Száraz esztendőben sem kell aggódnia. (Jer 17,7-8)

Születésem előtt a nagyapám vett vidéken egy folyóparti kunyhót egy kanyargós földúton. Szeretek ott sétálni. Az utat ugyan már leburkolták, de még mindig elhagyatott és közel van a természethez, Istenhez. Az út egy mélyből feltörő tiszta vizű patakot követ. Ez a környék még a forró júliusi napokon is üdítően árnyas és hűs az óriási fák miatt, melyek a patakot szegélyezik. Az öreg fák a folyamatos vízellátásnak köszönhetően szokatlanul nagyok. Ezeknek a csodálatos fáknak a gyökerei kinyújtott karként érnek el a folyóhoz.
Amikor a fenti igeverset olvasom, ezeket a fákat képzelem el, ahogy sorban magasodnak és zöldellnek a folyóparton. A Szentírás emlékeztet bennünket, hogy a lelki növekedés az Isten igéjéből és jelenlétéből, mint élő vízből való merítés eredménye. Jézus mondta: "de aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé meg nem szomjazik" (Jn 4,14).
Az Úrral töltött idő felüdíti lelkünket. Amikor bibliatanulmányozáson és imádságon keresztül Istenhez fordulunk, élő vizet kapunk. Ha naponta elmerülünk Isten szavában, lelki életünk felpezsdül, és aszály idején is örvendező és erős marad.

Imádság: Urunk, az élő víz folyamaival üdíts fel bennünket, hogy erősek legyünk és gyümölcsöt teremjünk. Ámen.

Az élő víz felüdít engem, az Istennel töltött idő folyamán.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4029
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 10:55:04
Válasz #1579 Dátum: 2018. Március 16. - 07:13:28

2018. március 16. péntek

Te maradj meg abban, amit tanultál, és amiről megbizonyosodtál, tudván, kiktől tanultad, mivel gyermekségedtől ismered a szent írásokat, amelyek bölccsé tehetnek téged az üdvösségre a Krisztus Jézusba vetett hit által. A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre; hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített.

2Tim 3,14-17.

LÁSS, NE CSAK NÉZZ!

Nyisd föl szememet, hogy megláthassam, milyen csodálatos a te törvényed... ne rejtsd el előlem parancsolataidat. (Zsolt 119,18-19)

Próbáltam emlékezni, hova is tehettem a kulcsomat, miközben eszeveszetten rohantam egyik szobából a másikba. Itt kell lennie valahol! Ellenőriztem a kabátzsebeket, a konyhaasztalt, a telefonos asztalkát. Nem akartam tovább vesztegetni az időt, de hát szükségem volt arra a kulcsra! A tini lányom kérdése megállított: "Anya, imádkoztál, hogy megtaláld a kulcsot?" Nem imádkoztam. Ezért leültem a lépcsőre, lehajtottam a fejem, és kértem Isten segítségét. Ahogy kinyitottam a szemem, pontosan a kulcsot pillantottam meg. Ott lógott mindvégig az ajtó mellett. A nagy keresésben épp a legszembeötlőbb helyet hagytam ki, ahogy számtalanszor elhaladtam az ajtó mellett.
A Bibliában olvasott szöveg nem mindig érthető számunkra. Jézus a feltámadása után emlékeztette tanítványait, miket mondott korábban nekik, majd "megnyitotta értelmüket, hogy értsék az Írásokat" (Lk 24,45). Ha Jézus tanítványainak szükségük volt magyarázatra az Ige megértéséhez, nem meglepő, hogy nekünk is ezt kell kérünk az imádságon keresztül. Amikor időt szánunk az igeolvasásra, imádkozhatunk azért, hogy a Szentlélek nyissa meg szemünket, és vezessen egy új látásra.

Imádság: Drága mennyei Atyánk, segíts, hogy megérthessük, amit a Bibliában olvasunk! Ámen.

Imádkozni fogok, hogy jobban értsem Isten szavát



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4029
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 10:55:04
Válasz #1580 Dátum: 2018. Március 17. - 08:05:27

2018. március 17. szombat

Mivel tehát megigazultunk hit által, békességünk van Istennel a mi Urunk Jézus Krisztus által. Őáltala kaptuk hitben a szabad utat ahhoz a kegyelemhez, amelyben vagyunk, és dicsekszünk azzal a reménységgel is, hogy részesülünk az Isten dicsőségében. De nem csak ezzel dicsekszünk, hanem a megpróbáltatásokkal is, mivel tudjuk, hogy a megpróbáltatás munkálja ki az állhatatosságot, az állhatatosság a kipróbáltságot, a kipróbáltság a reménységet; a reménység pedig nem szégyenít meg, mert szívünkbe áradt az Isten szeretete a nekünk adatott Szentlélek által. Mert amikor még erőtlenek voltunk, a rendelt időben halt meg Krisztus értünk, istentelenekért. Hiszen még az igazért is aligha halna meg valaki, bár a jóért talán még vállalja valaki a halált. Isten azonban abban mutatta meg rajtunk a szeretetét, hogy Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor bűnösök voltunk.

Róm 5,1-8.

EGY LAKATLAN SZIGETEN

A reménység pedig nem szégyenít meg, mert szívünkbe áradt az Isten szeretete a nekünk adott Szentlélek által. (Róm 5,5)

Cégeknek és szervezeteknek tartok előadásokat vezetéselméletről. Szeretem azzal kezdeni, hogy egy provokatív kérdést teszek fel a hallgatóságomnak: "Ha egy lakatlan szigetre kerülnél egyedül, mi lenne az a tárgy, amit magaddal vinnél, és miért pont azt?"
Tetszenek a kérdésre adott válaszok is. A tárgyak és az indokok mindig szórakoztatóak számomra: egy mikrohullámú sütő, fotó a családról, fésű, Biblia, gyufa, alsónemű, toll és még sorolhatnám. Nem is a tárgyról, hanem a reményről szól az, amit a tárgyban látnak az emberek. Habár némelyik tárgy haszontalannak és butaságnak tűnik egy lakatlan szigeten, mégis segítenek annak az embernek bátran kitartani és előre tekinteni.
Míg egyes tárgyak megnyugtatnak bennünket, a végső reményünk Jézusban van. Ő az, aki segít elviselni a nehéz körülményeket, válást, betegséget, munkanélküliséget, vagy bármit a személyes "lakatlan szigetünkön". A mai bibliai idézet biztosít minket arról, hogy vigaszt lelhetünk, ha szemünket Jézus Krisztuson tartjuk.

Imádság: Drága Jézus, te vagy a reményünk minden helyzetben. Még ha úgy érezzük is, hogy zátonyra futott az életünk, tudjuk, hogy bízhatunk benned. Ámen.

Jézus erőt ad a megpróbáltatások elviselésére.


IMÁDKOZZUNK VALAKIÉRT, AKI ELHAGYATOTTNAK ÉRZI MAGÁT!



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4029
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 10:55:04
Válasz #1581 Dátum: 2018. Március 19. - 07:33:01

2018. március 19. hétfő

Ha a lovak szájába zablát vetünk, hogy engedelmeskedjenek nekünk, egész testüket irányíthatjuk. Íme, a hajókat, bármilyen nagyok, és bármilyen erős szelek hajtják is őket, egy egész kis kormányrúddal oda lehet irányítani, ahova a kormányos akarja. Ugyanígy a nyelv is milyen kicsi testrész, mégis nagy dolgokkal kérkedik. Íme, egy parányi tűz milyen nagy erdőt felgyújthat: a nyelv is tűz, a gonoszság egész világa. Olyan a nyelv tagjaink között, hogy egész testünket beszennyezi, és lángba borítja egész életünket, miközben maga is lángba borul a gyehenna tüzétől. Mindenfajta vadállat és madár, csúszómászó és tengeri állat megszelídíthető: meg is szelídíti az ember; a nyelvet azonban az emberek közül senki sem tudja megszelídíteni, fékezhetetlenül gonosz az, telve halálos méreggel. Ezzel áldjuk az Urat és Atyát, és ezzel átkozzuk az Isten hasonlatosságára teremtett embereket: ugyanabból a szájból jön ki az áldás és az átok. Testvéreim, nem kellene ennek így lennie. Vajon a forrás ugyanabból a nyílásból árasztja-e az édes és a keserű vizet? Avagy teremhet-e, testvéreim, a füge olajbogyót, és a szőlő fügét? Sós forrás sem adhat édes vizet!

Jak 3,3-12.

NE MONDJ ROSSZAT!

Van, akinek a fecsegése olyan, mint a tőrdöfés, a bölcsek nyelve pedig gyógyít. (Péld 12,18)

Tudom, hogy a pletykálkodás és másokról rossz hírek terjesztése bűn, mégis állandóan beleesek ebbe a hibába, majd másokat hibáztatok a kudarcomért. Ha az a kolléga nem lenne olyan idegesítő, akkor nem panaszkodnék miatta a többieknek. Ha a szomszéd bevinné a kutyáját, amikor hangosan ugat, akkor én sem híresztelném, hogy tapintatlan. Az az igazság, hogy én hozom meg a döntést, gonoszságokat fogok-e kiejteni a számon. Könnyebb gonoszkodni, mint szeretni és kedvesnek lenni.
A Tit 3,2 arra figyelmeztet, hogy "senkit se szóljunk meg" és "teljes szelídséget tanúsítsunk minden ember iránt". Könnyű olyan felebarátot szeretni, aki rendes, odafigyelő, és akivel könnyű kijönni. De az életünkben megforduló emberek közül pont azokat nehéz szeretni, akiknek leginkább szeretetre van szükségük. Lehet, hogy az idegesítő kollégám egy súlyos magánéleti válsággal küzd. Talán a kutyás szomszédomnak másodállást kell vállalnia, hogy a pénzügyi nehézségeit kezelje. Isten azt parancsolja, hogy szeressük, és ne megítéljük felebarátinkat. Isten tudja, nem vagyunk tökéletesek, és megbocsátja, amikor valakiről rosszat szólunk. Nem tehetünk mást, mint kitartóan próbálkozunk, és folyamatosan imádkozunk erőért, hogy sikerüljön szeretettel beszélnünk mindenkiről.

Imádság: Urunk, segíts kizárólag kedves szavakkal illetnünk másokat, ahogy szeretetedre emlékezünk. Ámen.

Legyetek egymáshoz jóságosak, irgalmasak... (Ef 4,32)



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4029
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 10:55:04
Válasz #1582 Dátum: 2018. Március 20. - 08:50:44
2018. március 20. kedd

Amikor elbocsátotta a fáraó a népet, nem vezette őket Isten a filiszteusok országa felé, bár az közel volt, mert úgy gondolta Isten, hogy hátha megbánja a nép a dolgot, ha harcot lát, és visszatér Egyiptomba. Ezért kerülő útra vezette Isten a népet a Vörös-tenger pusztája felé. Hadirendben vonultak el Izráel fiai Egyiptomból. József tetemét is magával vitte Mózes, mert ünnepélyesen megeskette ő Izráel fiait: Bizonyosan gondja lesz rátok Istennek, és akkor vigyétek el innen az én tetememet is magatokkal! Azután fölkerekedtek Szukkótból, és tábort ütöttek Étámban, a puszta szélén. Az ÚR pedig előttük ment nappal felhőoszlopban, hogy vezesse őket az úton, éjjel meg tűzoszlopban, hogy világítson nekik, és éjjel-nappal mehessenek. Nem távozott el a felhőoszlop nappal, sem a tűzoszlop éjjel a nép elől.

2Móz 13,17-22.

ISTEN VELÜNK VAN

Az Úr irányítja annak az embernek a lépteit, akinek az útja tetszik neki. (Zsolt 37,23)

Néhány éve részt vettem egy szentföldi zarándoklaton. Jordániában ellátogattunk Petra városába. Lehetőségem adódott végigbarangolni az utat egy nomád beduin vezető segítségével. Az együtt töltött idő alatt megkérdeztem, van-e stratégiája, hogyan kell a sivatagon átutazni. Nem válaszolt rögtön. Ehelyett megállt, felvett egy követ, és jó néhány méterre elhajította. Amikor a kőhöz ért, intett, hogy kövessem. Akkor újból felvette a követ, és megint elhajította. Elmosolyodott és csak annyit mondott: "A sivatagban az egyik kőtől a másik kőig megyek."
Azon az estén a Csendes Percek spanyol változatát olvasva új értelmet nyertek a sivatagi vezetőm szavai. Az életet szakaszokban éljük. Ez egy nagy utazás a különböző élmények között: megpróbáltatások, csalódások, sikerek, és így tovább. Ha kérjük Istent, legyen velünk, akkor a legnehezebb kihívásokkal is úgy nézhetünk szembe, hogy egyszerre csak egy mérföldkövet kell elérnünk.

Imádság: Köszönjük, drága Istenünk, hogy mindig velünk vagy. Te vagy a mi vezetőnk, jó időkben és rossz időkben egyaránt. Ámen.

Isten mindig mellettem van.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4029
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 10:55:04
Válasz #1583 Dátum: 2018. Március 22. - 07:48:13
2018. március 22. csütörtök

Mi haszna van a munkásnak abból, amiért fáradozik? Láttam azokat a bajokat, amelyeket Isten azért adott az embereknek, hogy bajlódjanak velük. Szépen megalkotott mindent a maga idejében, az örökkévalóságot is az emberi értelem elé tárta, de az ember mégsem tudja felfogni Isten alkotásait elejétől végig, amelyeket megalkotott. Rájöttem, hogy nincs jobb dolog, mint ha örül az ember, és a maga javára törekszik egész életében. De az is Isten ajándéka, hogy az ember eszik, iszik, és jól él fáradságos munkájából. Rájöttem, hogy mindaz, amit Isten tesz, örökké megmarad; nincs ahhoz hozzátenni való, és nincs belőle elvenni való. Azért rendezte Isten így, hogy féljék őt.

Préd 3,9-14.

A PIHENÉS IDEJE

Rájöttem, hogy nincs jobb dolog, mintha örül az ember, és a maga javára törekszik egész életében. (Préd 3,12)

Szeretek időt tölteni a lányommal, de ritkán találkozunk, mert mindketten elfoglaltak vagyunk. A 69. születésnapom előtt kérdezte: "Nem lenne ideje már nyugdíjba vonulnod? Többször láthatnánk egymást. Nem szeretnél kicsit lelassítani és pihenni?"
Elgondolkoztam a nyugdíjba vonulásról. Néha nagyon nincs kedvem a négy munkanapos öregotthoni munkámhoz. Demens lakókkal foglalkozni sokszor stresszes, és csábítón hangzik a gondolat, hogy ne kelljen dolgozni menni. Ha tíz perccel tovább fekszem, mint kellene, arra gondolok, hogyha nyugdíjba megyek, addig aludhatok majd, ameddig akarok.
Ugyanakkor aggódom, hogy unatkozni fogok otthon. A házra ráférne egy jó alapos takarítás, de az ember végtelen sokat tud takarítani és pakolni. Aztán a lakóknak tartott bibliaóra is eszembe jut, és a munkatársak, akiket mentorálok. Nemsokára betöltöm a 69-et, de még mindig hasznos vagyok.
Ilyenkor hálát adok az Úrnak, hogy erőt ad a további munkához, és ahhoz, hogy változást hozzak mások számára. Ha eljön a nyugdíj ideje, bízom Istenben, hogy valami mást fog rám bízni. Amíg csak lélegzünk, Istennek terve van velünk. Addig is abban a tudatban élek, hogy Istennek jó terve van velem, és reményteljes jövőt szán nekem (Jer 29,11).

Imádság: Mennyei Atyánk, segíts, hogy boldogan dolgozzunk azon a helyen, ahova helyeztél minket! Ámen.

Amíg csak lélegzem, Istennek terve van velem.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4029
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 10:55:04
Válasz #1584 Dátum: 2018. Március 23. - 07:42:35

2018. március 23. péntek

Megszabja a csillagok számát, nevet ad mindegyiknek.
Nagy a mi Urunk és igen erős, bölcsessége határtalan.
Támogatja az ÚR az alázatosokat, de porig alázza a bűnösöket.
Zengjetek hálaéneket az ÚRnak, énekeljetek hárfakísérettel Istenünknek!
Ő az, aki beborítja felhőkkel az eget, esőt bocsát a földre, füvet sarjaszt a hegyeken.
Eledelt ad az állatoknak, a károgó hollóknak is.
Nem a lovak erejében leli kedvét, nem a férfi izmaiban gyönyörködik.
Az istenfélőkben gyönyörködik az ÚR, azokban, akik az ő szeretetében bíznak.

Zsolt 147,4-11.

GONDOSKODÁS

Nézzétek meg az égi madarakat: nem vetnek, nem is aratnak, csűrbe sem gyűjtenek, és a ti mennyei Atyátok táplálja őket. Nem vagytok-e ti értékesebbek azoknál? (Mt 6,26)

A közelünkben lévő folyó nagyon ritkán fagy be. A folyóvíz számos költöző vízi madarat vonz ide a hideg időkben. A feleségem minden nap eteti ezeket a kacsákat és libákat. Először a madarak gyanakvóak és óvatosak voltak, de most már ezek a gyönyörű, kecses állatok megismerik a feleségemet és a vödör eleséget. Köré gyűlnek, hogy megetesse őket.
Ez a jelenet arra emlékeztet, hogy hálát adjak Isten gondoskodásáért. Minden, amink van - a talentumaink, képességeink, tudásunk - Isten ajándéka. Ha arra használjuk őket, hogy Istent szolgáljuk, észrevehetjük, hogy ő betölti szükségleteinket, még bőségesebben is, mint várnánk. Mikor bőségben találjuk magunkat, megoszthatjuk a felesleget másokkal, felismerve, hogy Isten a forrása minden jó dolognak.
Isten jelen van a világunkban és az életünkben. Mint ahogy a madarak a feleségem köré csoportosulnak élelemért, mi is Istenhez mehetünk, örömmel várva azt a szeretetet és gondoskodást, amit ígért nekünk.

Imádság: Istenünk, nyisd meg szemünket, hogy lássunk, és fülünket, hogy halljunk! Segíts felismerni, hogy te vagy minden jónak a forrása a világban és az életünkben! Vezess, hogy általad szolgáljunk másokat a világban! Ámen.

Hogyan oszthatom meg Isten végtelen szeretetét másokkal?



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4029
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 10:55:04
Válasz #1585 Dátum: 2018. Március 24. - 08:12:02
2018. március 24. szombat

Mózes meghallotta, hogy a nép nemzetségeiben mindenki a sátra bejáratánál siránkozik. Akkor igen fölgerjedt az ÚR haragja, és Mózes is rossznak látta ezt. Ezért Mózes ezt mondta az ÚRnak: Miért tettél szolgáddal ilyen rosszat? Miért nem vagy jóindulattal hozzám, miért raktad rám ennek az egész népnek a gondját? Vajon bennem fogant-e meg ez az egész nép, és én szültem-e, hogy ezt mondod nekem: Ahogyan a dajka viszi a csecsemőt, úgy vidd az öledben arra a földre, amelyet esküvel ígértem atyáiknak? Honnan vegyek húst, hogy adjak ennek az egész népnek? Hiszen így siránkoznak előttem: Adj nekünk húst, hadd együnk! Nem tudom egyedül vinni ezt az egész népet, mert túl nehéz nekem. Ha így bánsz velem, inkább nyomban ölj meg, légy ennyi jóindulattal hozzám! Ne kelljen látnom nyomorúságomat!
Azután ezt mondta az ÚR Mózesnek: Gyűjts össze hetven férfit Izráel vénei közül, akikről tudod, hogy a nép vénei és elöljárói. Vidd oda őket a kijelentés sátrához, és álljanak föl ott veled. Akkor leszállok és beszélek ott veled. Elveszek abból a lélekből, amely benned van, és nekik is adok, hogy veled együtt hordozzák a nép terhét, és ne magad hordozd azt. A népnek pedig mondd meg: Szenteljétek meg magatokat holnapra, mert húst esztek! Hiszen így siránkoztok az ÚRnak: Ki tart jól bennünket hússal? Milyen jó dolgunk volt Egyiptomban! Ezért majd ad nektek az ÚR húst, és ehettek. Nemcsak egy napig ehettek, nem is két napig, nem öt napig, nem tíz napig, nem húsz napig, hanem egy álló hónapig, míg csak ki nem hányjátok, és míg meg nem undorodtok tőle, mivel megvetettétek az URat, aki köztetek van, és így siránkoztatok előtte: Miért is jöttünk ki Egyiptomból? Akkor ezt mondta Mózes: Hatszázezer gyalogos van ebben a népben, amely között vagyok, és te ezt mondod: Húst adok nekik enni egy álló hónapig?! Vajon lehet-e annyi juhot és szarvasmarhát vágni nekik, hogy elég legyen? Vagy össze lehet-e gyűjteni a tenger minden halát, hogy elég legyen nekik? De az ÚR ezt mondta Mózesnek: Hát olyan kevés az ÚR ereje? Majd meglátod, beteljesedik-e az én beszédem, vagy sem.

4Móz 11,10-23.

HOGYAN, ISTENEM?

Az Úr ezt mondta Mózesnek: Talán kevés ehhez az Úr ereje? Most majd meglátod, beteljesedik-e az én szavam vagy sem. (4Móz 11,23)

Isten azt ígérte az izraelitáknak, hogy húst ad nekik, és azt fogják enni egy egész hónapon át, habár a puszta közepén voltak. Azon tanakodva, hogyan fogja ezt beteljesíteni az Úr, Mózes a kétségeit Isten elé vitte.
Mózes kérdéseiben felismertem a saját kérdéseimet. Hogyan tudja Isten rendbe tenni az életem zűrzavarait? Hogyan tud Isten kihozni az adósságból, mikor nincs jövedelmem? Hogyan fog segíteni Isten a működésképtelen családomon? Hogyan fogod mindezt te, Isten elvégezni?!
Mikor Isten Mózesnek adott válaszát olvasom, úgy tűnik, hogy az én mai küzdelmeimre is vonatkozik. Elképzelem, ahogy ezt kérdezi tőlem az Úr: "Emberi lénnyé váltam volna, hogy azt gondolod, lekorlátozhatsz? Nem megfelelőek a képességeim? Nem vagyok többé Isten? Miért aggódsz azon, hogy hogyan fogom elvégezni, amit mondtam?"
Nekünk nem kell azon aggódnunk, hogy Isten hogyan fog gondoskodni rólunk vagy hogyan marad hűséges hozzánk. Ha Mózes történetére emlékezünk, bizonyosak lehetünk, hogy ahogyan az izraeliták húst kaptak, Isten a mi imádságainkat is meghallgatja, és válaszol rájuk.

Imádság: Istenünk, segíts bízni szerető gondoskodásodban, és add, hogy aggodalmainkkal hozzád forduljunk! Ámen.

Az aggodalmaimat a kereszt lábánál fogom hagyni.


IMÁDKOZZUNK AZ ANYAGI GONDOKKAL KÜZDŐKÉRT!



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4029
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 10:55:04
Válasz #1586 Dátum: 2018. Március 25. - 11:12:51
2018. március 25. vasárnap

"Az az én parancsolatom, hogy úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket. Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja barátaiért."

Jn 15,12-13.

LECKE AZ ÁLDOZATBÓL

Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja barátaiért. (Jn 15,13)

Nemrégiben a gyerekeink, Sophie és Aidan lehetőséget kaptak, hogy kipróbálják a vízisíelés egy formáját. Ez úgy működik, hogy egy felfújt úszógumin utaznak, amit egy motorcsónakhoz rögzített kötél húz.
Aidan vállalkozott először a feladatra. Szorosan kapaszkodott, miközben az úszógumi a vízen siklott. A kör után bátorította Sophie-t, hogy csatlakozzon hozzá. Mindkét gyerek felült az úszógumira, és a motorcsónak gyorsulni kezdett. Aidan hirtelen lecsúszott az úszógumiról, és a vízbe esett.
Később Aidan elmondta nekem, hogy direkt engedte el az úszógumit, mert látta, hogy Sophie elkezdett félni. Tudta, hogy megáll a vezető, ha ő leesik.
Lenyűgözött, hogy Aidan feladta biztonságát a húgáért. Az áldozat egy nemes cselekedet, ami jóval túlmutat két gyerek történetén a tavon. Aidan cselekedete segített, hogy mélyebben átgondoljam, mi az áldozat. Jézus hozta a legnagyobb áldozatot; életét adta mindnyájunkért, hogy mi élhessünk. Mikor másokat látunk kis áldozatokat hozni, Jézusra emlékezhetünk. Elengedni valamit úgy, hogy az másnak segítsen - ez megváltoztatja a világot!

Imádság: Jézusunk, köszönjük az áldozatot, amit a kereszten hoztál értünk, hogy megments a bűneinkből. Ámen.

Jézus hozta a legnagyobb áldozatot értünk.

IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK ÁLDOZATOT HOZNAK MÁSOKÉRT!



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4029
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 10:55:04
Válasz #1587 Dátum: 2018. Március 26. - 09:54:55
 

2018. március 26. hétfő

Hálát adok az én Istenemnek, valahányszor megemlékezem rólatok, és mindenkor minden könyörgésemben örömmel imádkozom mindnyájatokért, mert közösséget vállaltatok az evangéliummal az első naptól fogva mind a mai napig. Éppen ezért meg vagyok győződve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégzi a Krisztus Jézus napjára. Így kell gondolkoznom mindnyájatokról, mert szívemben hordozlak titeket, mivel fogságomban is, az evangélium védelme és megerősítése közben is mindnyájan együtt részesültök velem a kegyelemben. Mert tanúm az Isten, mennyire vágyódom mindnyájatok után a Krisztus Jézus szeretetével; és imádkozom azért, hogy a szeretet egyre inkább gazdagodjék bennetek ismerettel és igazi megértéssel; hogy megítélhessétek, mi a helyes, hogy tiszták és kifogástalanok legyetek a Krisztus napjára, és gazdagon teremjétek az igazság gyümölcseit Jézus Krisztus által Isten dicsőségére és magasztalására.

Fil 1,3-11.

EMLÉKEK

Hálát adok az én Istenemnek, valahányszor megemlékezem rólatok. (Fil 1,3)

"Én magát ismerem! Emlékszem, hogy az ötödik osztályban tanított engem." - mosolygott a fiatalasszony. "És mire emlékszik?" - kérdeztem tőle. "Például arra, amikor ebédet főztünk a szüleinknek. Kitaláltunk egy egészséges menüt, és kiszámoltuk, mindez mennyibe kerülne. Még az étkezési etikettet is megtanította nekünk."
Régi tanítványomat látva eszembe jutott, hogy akarva-akaratlanul mindannyian hatással vagyunk a körülöttünk lévőkre. Mindnyájunknak vannak emlékei azokról, akik gazdagították az életünket Pál szavai szerint: "Vigasztaljátok tehát egymást, és építse egyik a másikat..." (1Thessz 5,11)
Sajnos sokan olyan emléket is fel tudunk idézni, amikor bántó tetteink kapcsolatok széthullásához vezettek. Jézus ezek kezelésére egy speciális utasítást adott: "...menj el, békülj ki előbb atyádfiával." (Mt 5,23-24).
Ha a múlttal szembenézünk, és lépéseket is teszünk egy megromlott kapcsolat helyrehozására, visszaállíthatjuk a békét magunk és embertársaink között. Ha mi vagyunk is a hibásak, és ezért kínosan érezzük magunkat, törekedhetünk a változásra Isten segítségével, és komoly elhatározással életünk a jövőben Jézust tükrözheti, ami pozitív hatással lehet másokra.

Imádság: Mennyei Atyánk, segíts úgy élnünk, hogy szeretetedet és téged tükrözhessünk. Ámen.

A Jézussal való kapcsolatom hatással van másokra.



Nem elérhető Csaba

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 12653
  • Nem: Férfi
  • Utoljára aktív:2019. Október 13. - 20:36:26
Válasz #1588 Dátum: 2018. Március 26. - 15:36:20
O0

'A szeretet nem keresi a maga hasznát...'
1Kor. 13


Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4029
  • Nem: Nő
  • Utoljára aktív:Ma - 10:55:04
Válasz #1589 Dátum: 2018. Március 27. - 10:42:03

2018. március 27. kedd

"Ezért mondom nektek: ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, és mit igyatok, se testetekért, hogy mivel ruházkodjatok. Nem több-e az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál? Nézzétek meg az égi madarakat: nem vetnek, nem is aratnak, csűrbe sem takarnak, és mennyei Atyátok eltartja őket. Nem vagytok-e ti sokkal értékesebbek náluk? Aggódásával pedig ki tudná közületek meghosszabbítani életét csak egy arasznyival is? Mit aggódtok a ruházatért is? Figyeljétek meg a mezei liliomokat, hogyan növekednek: nem fáradoznak, és nem fonnak, de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül akár csak egy is. Ha pedig a mező füvét, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, így öltözteti az Isten, nem sokkal inkább titeket, kicsinyhitűek?" "Ne aggódjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? - vagy: Mit igyunk? - vagy: Mit öltsünk magunkra? Mindezt a pogányok kérdezgetik; a ti mennyei Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van minderre. De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek. Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja."

Mt 6,25-34.

ÉLETCÉL

Ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, vagy mit igyatok, se testetekért, hogy mibe öltözködjetek. Nem több-e az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál? (Mt 6,25)

Azon a napon, amikor az osztályunk leérettségizett, könnyekben törtem ki. Zokogás közben azt kívántam, bárcsak én is ott lehetnék a barátaimmal, amikor elindulnak az élet nagy kalandjai felé. Ehelyett egyedül voltam egy szigorúan őrzött börtön hideg falainak és rideg rácsainak sötét árnyékában.
A börtönben azt gondoltam, vége az életemnek. De Isten másként döntött. Tanulási lehetőség nyílt a börtönlakók számára egy szeminárium keretei között. Kiváltságnak tekintem, hogy ott tanulhatok és megoszthatom az örömüzenetet őrizetes társaimmal. A hegyi beszédben Jézus azt mondja, hogy tegyük félre aggodalmainkat, és figyeljünk a sokkal fontosabbakra, úgymint Isten országának és igazságának keresésére. (Mt 6,33)
Időnként mindenki kétségbe eshet, és azt gondolhatja, hogy talán elpocsékolja az életét. De nem vesszük észre, hogy az aggodalmaskodással eltöltött hosszú órák mennyi időt rabolnak el tőlünk. Az sem számít, hogy éppen hol vagyunk, mert ha félre tudjuk tenni aggodalmainkat, és tudunk teljes erőből csak Istenre koncentrálni, akkor megtalálhatjuk őbenne életünk egyedüli célját és értelmét.

Imádság: Drága Úr Jézus, segíts sokkal jobban figyelni rád, mint önmagunkra! Ámen.

Az aggódásra elfecsérelt energiát fordíthatom Isten céljának betöltésére.