Szerző Téma: Mindennapi kenyerünk  (Megtekintve 355812 alkalommal)

0 Felhasználó és 21 vendég van a témában

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1605 Dátum: 2018. Április 10. - 06:20:40
2018. április 10. kedd

De ha újra meggondolom, reménykedni kezdek:
Szeret az ÚR, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma:
minden reggel megújul. Nagy a te hűséged!
Az ÚR az én osztályrészem - mondom magamban -, ezért benne bízom.
Jó az ÚR a benne reménykedőkhöz, a hozzá folyamodókhoz.

JSir 3,21-25.

EGYSZERŰ ÖRÖMÖK

Ujjongjatok az Úr előtt az egész földön! Szolgáljatok az Úrnak örömmel, vigadozva járuljatok színe elé! (Zsolt 100,1-2)

Kétéves fiúunokánk, Gabriel, az egész család öröme. Férjemmel a hetvenes éveinkben járunk, van két másik tizenéves unokánk is, így mindannyiunk számára áldás, hogy egy ilyen apróság érkezett az életünkbe. Minden reggel kitörő örömmel köszönt minket, úgy nézi végig az összes játékát, mintha újak volnának, mindenkit úgy ölel és puszilgat, mintha már régen találkoztunk volna. Odakint is mindent úgy szemlél - faleveleket, köveket, a hintát, a csúszdát -, mintha nem is látta volna azokat az előző napon.
Mi lenne, ha mi is ilyen nagy lelkesedéssel köszöntenénk minden új napot? Mi lenne, ha mi is ilyen örömtelik és szeretetteljesek lennénk, mint Gabriel? Mi történne, ha hálát adnánk Istennek az áldásokért, melyeket kapunk, ahelyett, hogy a kellemetlenségeken rágódnánk? Talán lelkesedésünk, melyet Isten iránti szeretetünk és hitünk táplál, világos volna mások számára. Milyen csodálatos volna, ha a hitünk feletti örömünket legalább egy embernek át tudnánk adni, úgy, hogy ezáltal saját maga is meg akarja tapasztalni Isten teljességét!

Imádság: Istenünk, segíts, hogy lelkesen fogadjuk áldásaid, kezed munkájának örömeit! Segíts, hogy a benned való hitünket másokkal is meg tudjuk osztani! Ámen.

Mi az, ami lelkesít Krisztusba vetett hitem által?

IMÁDKOZZUNK AZÉRT, HOGY MEGOSSZUK ISTEN ISMERETÉNEK ÖRÖMÉT MÁSOKKAL



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1606 Dátum: 2018. Április 12. - 09:09:41

2018. április 12. csütörtök

Pedig ha dicsekedni akarnék, nem lennék esztelen, mert igazságot mondanék, de mérséklem magamat, hogy valaki többnek ne tartson, mint aminek lát, vagy amit tőlem hall; még a kinyilatkoztatások különleges nagysága miatt sem. Ezért tehát, hogy el ne bizakodjam, tövis adatott a testembe: a Sátán angyala, hogy gyötörjön, hogy el ne bizakodjam. Emiatt háromszor kértem az Urat, hogy távozzék az el tőlem. De ő ezt mondta nekem: "Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz." Legszívesebben tehát az erőtlenségeimmel dicsekszem, hogy a Krisztus ereje lakozzék bennem. Ezért a Krisztusért örömöm telik erőtlenségekben, bántalmazásokban, nyomorúságokban, üldöztetésekben és szorongattatásokban; mert amikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős.

2Kor 12,6-10.

EGY JOBB ÚT

De ő ezt mondta nekem: Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz. (2Kor 12,9)

Időnként, amikor ránézek a heti időbeosztásomra, kíváncsi vagyok, hogyan tudok minden programot megvalósítani. Máskor nyugtalankodom, hogyan fogok megbirkózni az élet minden kihívásával. Ilyenkor eldönthetem, hogy aggódok, és a legrosszabb forgatókönyvekre gondolok, vagy más módszert választok: abbahagyom az aggódást, és elkezdek imádkozni. Általában az ima megnyugtat. Emlékeztet arra, hogy bízzak Istenben minden helyzetben. Isten kegyelme elegendő minden nap minden pillanatában (2Kor 12,6-9). Választhatom, hogy Isten erejében bízok, és hálás leszek még a gyengeségeimért is. Eldönthetem, hogy a jelenben élek, és a folyamatos aggódás helyett kinyitom a szemem és fülem a mindennapok áldásaira. Választhatom, hogy a negatív gondolatokat foglyul ejtem (2Kor 10,5), és inkább Isten szavának igazságára gondolok.
Nem mondom, hogy ezt mindig könnyű megtennem, de gyakorlással fokozatosan ez lett az életem mércéje. Tapasztalatból tudom, hogy bízhatok Istenben, mert betölti szükségeimet. Azt látom, hogy Isten akkor ad erőt, amikor szükségem van rá. Ezért egy jobb életutat választok: minden helyzetben magabiztosan, hálás szívvel Istenre támaszkodom.

Imádság: Szerető Atyánk! Adj magabiztosságot, hogy minden helyzetben benned bízzunk! Az élet kihívásaiban segíts, hogy a te erődre támaszkodjunk. Ámen.

Ma abbahagyom az aggódást, és elkezdek imádkozni.


IMÁDKOZZUNK, HOGY MINDEN HELYZETBEN ISTENBEN BÍZZUNK!



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1607 Dátum: 2018. Április 13. - 09:26:12

2018. április 13. péntek

"Én is azt mondom nektek: kérjetek, és adatik, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek. Mert mindaz, aki kér, kap; aki keres, talál; és aki zörget, annak megnyittatik. Melyik apa az közületek, aki fiának kígyót ad, amikor az halat kér tőle, vagy amikor tojást kér, skorpiót ad neki? Ha tehát ti gonosz létetekre tudtok gyermekeiteknek jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ad mennyei Atyátok Szentlelket azoknak, akik kérik tőle?"

Lk 11,9-13.

A LÉLEK HANGJA

Kérni fogom az Atyát, és másik Pártfogót ad nektek, hogy veletek legyen mindörökké: az igazság Lelkét. (Jn 14,16-17)

Egyházunk konferenciáján a megosztottság hasonló volt, mint a saját családomban. Jó embereket láttam mindkét oldalon egymással vitázni.
Napokkal a konferencia után elvittem fiamat meghallgatni kedvenc művét, Mahler 3. szimfóniáját az Oregoni Szimfonikusok előadásában. A feszültség tetőfokán egyszer csak mindketten megéreztük, ahogy a zene egy belső emlékeztetőként a Szentlélek csendes hangjává szelídül. Mahler darabjának későbbi szakaszában a szóló trombita a színpadon kívül szólalt meg, időnként alig hallhatóan, mégis a darab címdalát, egy édes, vágyakozó dallamot játszva mindazoknak, akik figyeltek rá. Időnként a többi hangszer közül néhány kapcsolódott a trombita szelíd témájához, és összehangolódott vele; máskor pedig szinte túlharsogta a disszonáns hangjegyek zajával.
Kíváncsi voltam, vajon milyen hangszer vagyok én? Időnként olyan buzgón adok hangot saját véleményemnek, hogy majdnem elfojtom a Szentlélek igazságát, és mások szavát. De amikor lenyugszom, meghallom, hogy a Lélek még mindig ott van, és halkan és gyengéden énekel. Valójában a Lélek néha azoknak a visszhangja, akiket megpróbálok szavakkal kiiktatni. A béke eszközévé válás a Szentlélekre való figyeléssel kezdődik.

Imádság: Urunk, köszönjük, hogy elküldted Lelkedet. Segíts, hogy meghalljuk igazságodat, és megértsük azt! Ámen.

Békességet találok, ha hallgatok a Szentlélekre.


IMÁDKOZZUNK A GYÜLEKEZETI KONFLIKTUSOK MEGOLDÁSÁÉRT!



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1608 Dátum: 2018. Április 14. - 09:27:45
2018. április 14. szombat

Ezért tehát, testvéreim, akiket szeretek, és akik után vágyódom, örömöm és koronám, így maradjatok meg az Úrban, szeretteim! Evódiát intem, és Szüntükhét is intem, hogy legyen közöttük egyetértés az Úrban. Sőt téged is kérlek, hűséges munkatársam, segíts nekik, akik együtt küzdöttek velem az evangéliumért; Kelemennel és a többi munkatársammal is, akiknek a neve benne van az élet könyvében. Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek. A ti szelídségetek legyen ismert minden ember előtt. Az Úr közel! Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt; és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban. Egyébként pedig, testvéreim, ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetreméltó, ami jóhírű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe! Amit tanultatok és átvettetek, hallottatok és láttatok is tőlem, azt tegyétek, és veletek lesz a békesség Istene!

Fil 4,1-9.

BÉKEJEL

Imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt; és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat Krisztus Jézusban. (Fil 4,6-7)

55 évesen kezdtem el rendszeresen futni. Mivel egy farmon élek, a legtöbbször földutakon futok. Ha véletlenül találkozok egy autóval, akkor integetek. Kedvenc nyaralási helyszínem Chincoteagua, Virginiában, ahol át kell futnom a nagy turistaforgalmú városon. Itt is integetek annak ellenére, hogy a járművezetők kevés erőfeszítést tesznek azért, hogy lassítsanak vagy lehúzódjanak, és biztosítsák számomra a biztonságos utat.
Ez kezdett hatással lenni rám. Zaklatott lettem és mérges, nemcsak egyes sofőrökre, hanem az összesre.
Aztán kitaláltam egy ötletet: integetés helyett békejelet mutatok a sofőröknek, Isten békességét kívánva nekik. Imádkozom minden sofőrért és utasért, akikkel találkozom, különösen azokért, akik nem lassítanak vagy nem húzódnak le az útról.
Lehet, hogy ettől senki nem vezet biztonságosabban, de ha imádkozom, Isten békessége megtölt engem is.
Valahányszor dühkitörés környékez, emlékezhetünk, hogy Krisztusban békességet találtunk, amelyet megoszthatunk mindenkivel, akivel találkozunk.

Imádság: Békesség Istene, köszönjük, hogy egy gyönyörű, örömteli világot teremtettél. Segíts tisztelni a világban élő embereket, és békességedhez vezetni őket. Ámen.

Mérgelődés helyett inkább imádkozni fogok.


IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK FELMÉRGESÍTENEK!



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1609 Dátum: 2018. Április 15. - 09:46:58
2018. április 15. vasárnap

engem sátrában a veszedelem napján. Elrejt sátra mélyén, magas kősziklára helyez engem.
Így hát fölemelt fővel állok ellenségeim között, ezért örvendezve mutatok be áldozatot az ÚR sátrában, és éneket zengek az ÚRnak.
Halld meg, URam, hívó hangomat! Könyörülj rajtam, hallgass meg!
Ha ezt mondod: Járuljatok színem elé! - szívem így válaszol: Színed elé járulok, URam!
Ne rejtsd el előlem orcádat, ne utasítsd el haragosan szolgádat! Te vagy az én segítségem, ne vess el, ne hagyj el, szabadító Istenem!
Ha apám, anyám elhagyna is, az ÚR magához fogad engem.
URam, taníts meg utadra, vezess a helyes ösvényen, mert ellenségeim vannak!
Ne dobj oda ellenségeim indulatának, mert hamis tanúk támadtak rám, bosszút lihegnek.
De én hiszem, hogy még meglátom az ÚR jóságát az élők földjén.
Reménykedj az ÚRban, légy erős és bátor szívű, reménykedj az ÚRban!

Zsolt 27.

ISTEN JÓSÁGA

De én hiszem, hogy még meglátom az Úr jóságát az élők földjén. (Zsolt 27,13)

2013-ban a férjemnek szívrohama volt, amelynek következtében a szívkapacitás funkciója lecsökkent 30 százalékra, és kapott egy pacemakert. Csodának számított, hogy kibírta ezt és a többi fizikai fájdalmat. Mióta ez történt, a kedvenc versem a Szentírásból a Zsolt 27,13 lett.
2016 év elején a férjem egészségi állapota vesebetegség miatt újra leromlott. Sok napon keresztül szenvedett, nagy fájdalmak között. És mi mégis láttuk Isten jóságát. Később, amikor a férjem meghalt, nehéz volt látni, hogy a halál Isten jóságának a része. Mi - a családja és a barátai - olyan pillanatokat éltünk át, amelyeket nem értettünk, de Isten hű maradt hozzánk. Jóságának elfogadása lehetővé tette számunkra a kegyelmet, hogy hittel és reménnyel lássuk Isten ígéretének teljességét, az örök élet ígéretét, ahol nincs betegség, fájdalom, vagy szorongás.

Imádság: Reménység Istene! Köszönjük, hogy erőddel, szereteteddel és jóságoddal körülveszel minket akkor is, ha szomorúak vagyunk. A zsoltárossal együtt továbbra is bízunk abban, hogy meglátjuk a te jóságodat. Ámen.

Minden helyzetben meglátható Isten jósága.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1610 Dátum: 2018. Április 16. - 06:32:12
2018. április 16. hétfő

Ezért, testvéreim, adósok vagyunk, de nem a testnek, hogy test szerint éljünk. Mert ha test szerint éltek, meg kell halnotok, de ha a Lélek által megölitek a test cselekedeteit, élni fogtok. Akiket pedig Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai. Mert nem a szolgaság lelkét kaptátok, hogy ismét féljetek, hanem a fiúság Lelkét kaptátok, aki által kiáltjuk: "Abbá, Atya!" Maga a Lélek tesz bizonyságot a mi lelkünkkel együtt arról, hogy valóban Isten gyermekei vagyunk. Ha pedig gyermekek, akkor örökösök is: örökösei Istennek és örököstársai Krisztusnak, ha vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk.

Róm 8,12-17.

AZ ATYA SZEMÉVEL

Mert nem a szolgaság lelkét kaptátok, hogy ismét féljetek, hanem a fiúság Lelkét kaptátok, aki által kiáltjuk: Abbá, Atyám! (Róm 8,15)

9 évvel ezelőtt, amikor először tartottam a karomban első gyermekünket, Melinát, tudtam, mi hiányzott az életemből. Tudtam, hogy abban a kórházban ott vagyok, ahol Isten akarja. Most, öt csodálatos gyermekben, négy lányban és egy fiúban, önmagamat láthatom: David fiam védelmező ösztönében, Melina kreativitásában és humorérzékében, Serena bátor lelkében, Ellie ölelés utáni vágyában, Faith a mókáiban hasonlít rám. Ha nyilvános helyen vagyunk együtt, az emberek mégis megbámulnak minket, valószínűleg azért, mert gyermekeim spanyolok, én pedig nem; mindegyiküket örökbe fogadtuk.
Ha a gyermekeimre nézek, csak őket látom: Melinát, Elliet, Davidet, Serenát és Faithet. Ők az életem boldogsága. Gyakran elmosolyodom, ha eszembe jut, Isten is úgy lát mindnyájunkat, ahogy én a gyermekeimet. Örömét leli bennünk. Nem számít, milyenek a földi apákról szerzett tapasztalataink, ha Isten a mi Atyánk, szabad hozzáférésünk van a biztonsághoz, szeretethez, vezetéshez, bátorsághoz és az otthonhoz. Pál az Istennel való személyes, szeretetteli kapcsolatra emlékeztet bennünket. Isten gyermekeiként megtaláljuk identitásunkat és otthonunkat.

Imádság: Atyánk, köszönjük, hogy befogadtál családodba. Segíts, hogy szeretetedet továbbadhassuk másoknak. Ámen.

Mivel Isten gyermekei vagyunk, mindig van otthonunk.


IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK ARRA VÁRNAK, HOGY ÖRÖKBE FOGADHASSANAK EGY GYERMEKET!



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1611 Dátum: 2018. Április 17. - 07:52:42
2018. április 17. kedd

Az ÚRhoz folyamodtam, és ő meghallgatott, megmentett mindattól, amitől rettegtem.
Örömre derülnek, kik rátekintenek, nem pirul az arcuk.
Kiáltott a nyomorult; az ÚR meghallgatta, és minden bajából kiszabadította.
Az ÚR angyala őrt áll az istenfélők mellett, és megmenti őket.
Érezzétek, és lássátok, hogy jó az ÚR! Boldog az az ember, aki hozzá menekül.
Féljétek az URat, ti szentjei, mert nem szűkölködnek az istenfélők.
Az oroszlánok is sínylődnek, és éheznek, de akik az ÚRhoz folyamodnak, nem nélkülözik a jót.

Zsolt 34,5-11.

MINDEN JÓ DOLOG

Érezzétek, és lássátok, hogy jó az Úr! Boldog az az ember, aki hozzá menekül. ...mert nem szűkölködnek az istenfélők. ...de akik az Úrhoz folyamodnak, nem nélkülözik a jót. (Zsolt 34,9-11)

Évek alatt a környékünk egy meglehetősen nagy kóbormacska-populáció otthonává vált. Többen tiszta ivóvízzel és friss étellel látjuk el ezeket a cicákat, így aztán elég jóllakottak, s nem tépik szét mindenkinek a szemeteszsákját étel után kutatva.
A rendszer jól bevált, kivéve egyetlen egy macskát, Füstöst. Noha elég gyakran láttam őt különböző tányérokból enni, folytatta a szemeteszsákok tépkedését, és továbbra is piszkos vizet ivott a pocsolyákból és az ereszcsatornákból.
Egyszer, mikor rajtakaptam, hogy a szomszéd szemeteséből lakmározik, dühösen rákiáltottam: "Füstös! Miért turkálsz abban a kukában, mikor van itt neked valami sokkal finomabb?" Nem sokkal ezután döbbentem rá, Isten is hányszor tette föl nekem ugyanezt a kérdést.
Isten sokkal jobbat, a lehető legjobbat kínálja nekünk! A Zsolt 34,8 arra hív, hogy "érezzétek, és lássátok, hogy jó az Úr!" Mégis, különféle okokból továbbra is az élet szemetesében turkálunk. Talán eljött az ideje, hogy otthagyjuk a szemetet, és örömmel menjünk az Úr asztalához, ahol jó dolgok várnak.

Imádság: Hűséges Istenünk, hadd vegyünk örömmel minden jó dolgot, melyeket számunkra készítettél! Ámen.

Isten a legjobbat kínálja, csak el kell fogadnom.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1612 Dátum: 2018. Április 18. - 07:26:15

2018. április 18. szerda

"Bizony, bizony, mondom néktek: aki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem másfelől hatol be, az tolvaj és rabló; de aki az ajtón megy be, az a juhok pásztora. Ennek ajtót nyit az ajtóőr, és a juhok hallgatnak a hangjára, a maga juhait pedig nevükön szólítja és kivezeti. Amikor a maga juhait mind kivezeti, előttük jár, és a juhok követik, mert ismerik a hangját. Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak tőle, mert az idegenek hangját nem ismerik."

Jn 10,1-5.

NÉVEN SZÓLÍT

Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy! (Ézs 43,1)

A híradó újabb képet mutatott a menekültekről. Már sok jelenetet láttam kétségbeesett emberekről, akik zsúfolt hajókon hánykolódnak a tengeren vagy hosszú sorokban menetelnek az új élet felé. Ezúttal egy tömeget mutattak, amely egy áthatolhatatlan szúrós drótkerítésnek nyomódik. Aztán a kommentátor hangja mellett hallottam, hogy valaki felkiált: "Zaira!" Hirtelen már nem a tömeget láttam, hanem egyének csoportját. Zairához hasonlóan mindegyiküknek megvan a saját története a félelemről, veszteségről, fájdalomról és áldozatról, ugyanakkor a reményről, a hitről és a szeretetről is.
Jézus azt tanította, hogy Isten szeretete az egész világé, ugyanakkor nagyon személyes is. A mai olvasmányban Jézus Istent a jó pásztorhoz hasonlítja, aki minden bárányt név szerint ismer. Isten mindegyikért és mindegyikkel szenvedni fog, hogy egyik se vesszen el semmiképpen.
Ettől a naptól kezdve másként imádkozom. Már nem azt kérem, hogy "Uram, segítsd meg a menekülteket", hanem személyesebben, "Uram, vedd körül szerető gondoskodásoddal Zariát és az összes hozzá hasonló menedéket keresőt".

Imádság: Úr Jézus, segíts együttérzéssel osztoznunk az egyes emberek fájdalmában és örömében ebben az igazságtalan világban. Imáinkat hadd kövessék a szeretet tettei. Ámen.

Ma valakiért név szerint fogok imádkozni.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1613 Dátum: 2018. Április 19. - 08:48:37
2018. április 19. csütörtök

Mindenütt szorongatnak minket, de nem szorítanak be, kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe; üldözöttek vagyunk, de nem elhagyottak, letipornak, de el nem veszünk; Jézus halálát mindenkor testünkben hordozzuk, hogy Jézus élete is láthatóvá legyen testünkben. Mert életünk folyamán szüntelen a halál révén állunk Jézusért, hogy a Jézus élete is láthatóvá legyen halandó testünkben. Azért a halál bennünk végzi munkáját, az élet pedig bennetek. Mivel pedig a hitnek ugyanaz a Lelke van bennünk, ahogyan meg van írva: "Hittem, azért szóltam", mi is hiszünk, és azért szólunk! Mert tudjuk, hogy aki feltámasztotta az Úr Jézust, az Jézussal együtt minket is feltámaszt, és maga elé állít veletek együtt. Mert minden értetek van, hogy a kegyelem sokasodjék, és egyre többen adjanak hálát az Isten dicsőségére. Ezért tehát nem csüggedünk. Sőt ha a külső emberünk megromlik is, a belső emberünk mégis megújul napról napra. Mert a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk minden mértéket meghaladó nagy, örök dicsőséget szerez nekünk, mivel nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra, mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók.

2Kor 4,8-18.

FELÚJÍTÁS ALATT

Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők. (Zsolt 127,1)

Otthonunk átépítése meglehetősen régóta tart. Falakat bontottunk le, és mennyezeteket helyeztünk át. Ám a változtatások többsége, mint pl. a vízvezeték-csere és elektromos hálózat átkábelezése nem túl látványos. Mi viszont tudjuk, hogy ezek a belső változtatások, bár nem látszódnak, jobbá, erősebbé és biztonságosabbá teszik az otthonunkat.
Mindez Pált juttatja eszembe a mai olvasmányból. Üldöztetésről, nyomorúságról ír, miközben mégsem törik össze, mégsem elhagyatott; így válhat láthatóvá a bennünk élő táthatatlan Krisztus - és a feltámadás ígérete. Attól a naptól fogva, hogy megvallottam Krisztusba vetett hitemet, magam is megújítás alatt állok. Krisztus apránként foltozza, cseréli és javítja új életemet. Mivel eléggé szeret ahhoz, hogy mindezeket elvégezze, képes vagyok elviselni a világ rám nehezedő nyomását.
A felújítás nehéz, piszkos munka. De a végeredmény megéri. Ha engedjük, hogy Krisztus napról napra megújítson - még ha ez néha fájdalommal is jár -, tudhatjuk, hogy végül jobb és hatékonyabb tanúk leszünk. Isten kezében biztonságban érezhetjük magunkat, mert ő jót akar nekünk, nem ártalmas dolgokat, s így reménnyel tekinthetünk a ragyogó jövő elé. (Jer 29,11)

Imádság: Drága Urunk, add, hogy ne hadakozzunk a változások ellen, melyekre szükségünk van, hogy Krisztus képmására formálódjunk. Jézus nevében kérünk. Ámen.

Már várom, Isten miként fog átformálni engem.


IMÁDKOZZUNK AZ ÉPÍTŐMUNKÁSOKÉRT!



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1614 Dátum: 2018. Április 23. - 06:47:13
2018. április 23. hétfő

Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. Ő kezdetben az Istennél volt. Minden általa lett, és nélküle semmi sem lett, ami létrejött. Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága. A világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be.

Jn 1,1-5.

ÚTIKÖNYV

Lábam előtt mécses a te igéd, ösvényem világossága. (Zsolt 119,105)

Ősszel férjemmel a Hawaiin levő Diamond Head vulkáni kráterhez kirándultunk. Fárasztó túra volt, tele koromsötét csatornákkal, csigalépcsőkkel, meredek kaptatókkal és egy szűk folyosóval, amely egy második világháborús betonbunkeren vezetett át. Olvastam róla az útikönyvben, ezért beszereztem egy zseblámpát, hogy a sötétben is lássunk. Amikor az út nehezebbé vált, rengeteg energiánkba telt, hogy folytassuk. Legszívesebben feladtuk volna. Akkor viszont soha nem tárult volna elénk az a csodálatos látvány, amelyet ott megpillantottunk.
Az életünk eseményei még egy kirándulásnál is jobban képesek megrémiszteni vagy kimeríteni minket. Talán úgy érezzük, mintha hegynek felfelé haladnánk, vagy eltévednénk egy sötét csatornában. A helyzet lehet annyira nyomasztó vagy fojtogató, hogy már nem is vagyunk biztosak abban, hogy valaha is elérjük az előttünk levő dicsőséget.
Amikor a rémisztő körülmények el akarnak rettenteni, visszagondolok a hawaii túrára. Felkészültem rá, mert olvastam róla az útikönyvben. A zsoltáros szerint Isten igéje a mi útikönyvünk, ami fény és világosság utunkon. Kinyitom ezt a könyvet, mert Isten fényére vágyakozom az élet minden lépésénél.

Imádság: Drága Istenünk, köszönjük, hogy te vagy ösvényünk világossága a sötétség óráiban is. Ámen.

A Biblia az én útikönyvem.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1615 Dátum: 2018. Április 24. - 08:27:47

2018. április 24. kedd

Amikor meghallották, mit beszélt Dávid, jelentették
Saulnak, ő pedig magához rendelte. Dávid ezt mondta Saulnak: Senki se csüggedjen el emiatt, elmegy a te szolgád, és megvív ezzel a filiszteussal. De Saul ezt mondta Dávidnak: Nem mehetsz el, hogy megvívj ezzel a filiszteussal, mert még fiatal vagy, ő pedig harcedzett férfi fiatal kora óta. Dávid azonban így felelt Saulnak: Pásztor volt a te szolgád apja juhai mellett, és ha jött egy oroszlán vagy medve, és elragadott egy bárányt a nyájból, utánamentem, leterítettem, és kiragadtam a szájából. Ha pedig ellenem támadt, megragadtam a szakállánál fogva, leterítettem, és megöltem. Leterítette a te szolgád az oroszlánt is, a medvét is: így jár majd ez a körülmetéletlen filiszteus is, mint azok közül bármelyik, mivel csúfolta az élő Isten seregét. Azután ezt mondta Dávid: Az ÚR, aki megmentett engem az oroszlán és a medve karmától, meg fog menteni ennek a filiszteusnak a kezéből is. Saul így felelt Dávidnak: Menj el, az ÚR legyen veled! És felöltöztette Saul Dávidot a saját ruhájába, a fejére rézsisakot tett, és páncélba öltöztette. Felkötötte Dávid Saul kardját is a ruhája fölé, és járni akart, mert még nem próbálta. Ekkor azonban Dávid ezt mondta Saulnak: Nem tudok én ezekben járni, mert nem próbáltam. Le is vetette Dávid ezeket. Kezébe vette a botját, és kiválasztott a patakból öt sima kövecskét; beletette azokat a pásztortáskájába, a tarisznyájába, és parittyával a kezében közeledett a filiszteushoz. A filiszteus is elindult, és egyre közelebb jött Dávidhoz, és előtte ment a fegyverhordozója. Amikor a filiszteus rátekintett, megvetően nézett Dávidra, mert fiatal volt, pirospozsgás és jó megjelenésű. És ezt kérdezte a filiszteus Dávidtól: Hát kutya vagyok én, hogy bottal jössz ellenem? És szidni kezdte a filiszteus Dávidot Istenével együtt. Ezt mondta a filiszteus Dávidnak: Gyere csak ide, hadd adjam testedet az égi madaraknak és a mezei vadaknak! Dávid így felelt a filiszteusnak: Te karddal, lándzsával és dárdával jössz ellenem, de én a seregek URának, Izráel csapatai Istenének a nevében megyek ellened, akit te kicsúfoltál. Még ma kezembe ad az ÚR, leváglak és a fejedet veszem, a filiszteusok seregének a hulláit pedig még ma az égi madaraknak és a mezei vadaknak adom. És megtudja mindenki a földön, hogy van Isten Izráelben. És megtudja az egész egybegyűlt sokaság, hogy nem karddal és lándzsával szabadít meg az ÚR. Mert az ÚR kezében van a háború, és ő ad a kezünkbe benneteket.

1Sám 17,31-47.

MINDENNÉL NAGYOBB BIZALOM

Ezért bizakodva mondjuk: Velem van az Úr, nem félek, ember mit árthat nekem? (Zsid 13,6)

A mai olvasmányunkban a küzdelem a végsőkig kiéleződött, és a tét óriási volt. A jutalom a szabadság volt. A filiszteusok nagyon magabiztosak voltak, hiszen Góliát vezette őket. Az izraelitákat pedig a zűrzavar, a rémület és a félelem kerítette hatalmába. Mindenkit, kivéve egyet, Dávidot, Jesse legfiatalabb fiát. Dávid bízott magában, és azt is tudta, hogy az izraelitákat Isten vezeti. De még biztosabb volt abban, hogy Isten vele van, és meg tudja szabadítani a veszélyből, amellyel készült szembenézni.
Valamennyien megtapasztalhatjuk az életünk során azt, amikor minden ellenünk van, így gyengének, sebezhetőnek érezzük magunkat, és félünk. De épp ezekben az időkben bizalommal gondolhatunk arra, hogy nem vagyunk egyedül. Isten velünk van, és ő átsegít minket.

Imádság: Drága Istenünk, amikor minden összeesküszik ellenünk, segíts szilárdan megállni, tudva azt, hogy te a mi oldalunkon állsz! Jézus nevében imádkozunk. Ámen.

Mint Dávid, én is bízhatok, hogy Isten mindenen átsegít.


IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK NEHEZEN BÍZNAK ISTENBEN!



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1616 Dátum: 2018. Április 27. - 07:17:23
2018. április 27. péntek

"Amikor imádkoztok, ne legyetek olyanok, mint a képmutatók, akik szeretnek a zsinagógákban és az utcasarkokon megállva imádkozni, hogy lássák őket az emberek. Bizony, mondom néktek: megkapták jutalmukat. Te pedig amikor imádkozol, menj be a belső szobádba, és ajtódat bezárva imádkozzál Atyádhoz titokban; Atyád pedig, aki látja, amit titokban teszel, megfizet neked." "Amikor pedig imádkoztok, ne szaporítsátok a szót, mint a pogányok, akik azt gondolják, hogy bőbeszédűségükért hallgattatnak meg. Ne legyetek tehát hozzájuk hasonlók, mert tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek, mielőtt még kérnétek tőle."
"Ti tehát így imádkozzatok: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved,
jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is;
mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma,
és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek;
és ne vigy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól; mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen."
"Mert ha az embereknek megbocsátjátok vétkeiket, nektek is megbocsát mennyei Atyátok. Ha pedig nem bocsátotok meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket."

Mt 6,5-15.

TÁVOL A TÖMEGTŐL

Csak Istennél csendesül el lelkem, tőle kapok segítséget. (Zsolt 62,2)

Az unokahúgom és két kislánya épp látogatóban volt nálunk, amikor a kb. egy éves csecsemő hirtelen sírni kezdett. Apró kis ujjaival anyja felé nyújtózott, sürgetve, hogy vigye el a zsúfolt szobából. Amikor az unokahúgom elvitte a babát a hálószobába, rájött, hogy meg kell szoptatni. Miközben erre a szerető anyára gondoltam, aki elhagyja a családi összejövetelt, hogy táplálhassa gyermekét, eszembe jutott, hogy néha Isten is elhív minket a tömegtől egy félreeső helyre. Sokszor nem értjük, hogy ez mit jelent, vagy, hogy Isten miért hív.
Ha sűrű elfoglaltságaink között helyet adunk a magánynak és az imádságos egyedüllétnek, úgy ápoljuk az Istennel való létfontosságú kapcsolatot, és felkészülhetünk az élet előttünk álló kihívásaira és küzdelmeire. Amikor szenvedéssel, szomorúsággal, nehézséggel, kísértéssel, betegséggel, megszakadt kapcsolatokkal, vagy akár új és izgalmas kihívásokkal találkozunk, Isten arra hív, hogy úgy legyünk jelen, ahogyan Krisztus tanított: vegyük magunkra az ő igáját, és tanuljuk meg tőle, hogyan pihenhet meg a lelkünk. Az Istennel töltött idő segít, hogy egyre inkább növekedjünk Krisztus hasonlatosságára.

Imádság: Urunk, segíts bennünket, hogy mindig figyelmesek legyünk a te "halk és szelíd" hangodra (1Kir 19,12). Ámen.

Ma értékesnek tartom az Istennel töltött időt.



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1617 Dátum: 2018. Április 28. - 09:59:57

2018. április 28. szombat

Testvéreim, én szívemből kívánom, és könyörgök értük Istenhez, hogy üdvözüljenek. Mert tanúskodom mellettük, hogy Isten iránti buzgóság van bennük, de nem a helyes ismeret szerint. Az Isten igazságát ugyanis nem ismerték el, hanem a magukét igyekeztek érvényesíteni, és nem vetették alá magukat az Isten igazságának. Mert a törvény végcélja Krisztus, minden hívő megigazulására. Mózes ugyanis azt írja, hogy aki "cselekszi a törvényből való igazságot, az az ember fog élni általa". A hitből való igazság pedig így szól: "Ne mondd szívedben: Ki megy fel a mennybe?" Azért tudniillik, hogy Krisztust lehozza. Vagy: "Ki megy le az alvilágba?" Azért tudniillik, hogy Krisztust a halálból felhozza. Hanem mit mond? "Közel van hozzád az ige, a te szádban és a te szívedben", mégpedig a hit igéje, amelyet mi hirdetünk. Ha tehát száddal Úrnak vallod Jézust, és szíveddel hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt a halálból, akkor üdvözülsz. Mert szívvel hiszünk, hogy megigazuljunk, és szájjal teszünk vallást, hogy üdvözüljünk. Az Írás is így szól: "Aki hisz őbenne, nem szégyenül meg." Nincs különbség zsidó és görög között, mert mindenkinek ugyanaz az Ura, és ő bőkezű mindenkihez, aki segítségül hívja; amint meg van írva: "Aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül." De hogyan hívják segítségül azt, akiben nem hisznek? Hogyan is higgyenek abban, akit nem hallottak? Hogyan hallják meg igehirdető nélkül?

Róm 10,1-14.

A JÓ HÍR TOVÁBBADÁSA

Imádkozom azért, hogy a hitünkben való közösséged eljuttasson téged mindannak a jónak a megismerésére, amely Krisztusért van bennünk. (Filem 6)

Mivel hallássérült vagyok, gyakran nem hallom vagy félreértem, amit az emberek mondanak nekem. Egyeseket bosszantja, amikor arra kérem őket, ismételjék meg szavaikat. Néha úgy érzem, amit mondok, nem eléggé fontos ahhoz, hogy másokat frusztráljak vele, ezért gyakran inkább hallgatok, különösen azok társaságában, akiket nem ismerek eléggé.
Egyik nap Isten emlékeztetett arra, hogy bár a hallással gondjaim vannak, beszélni még mindig tudok. Ismerem Jézust, mint személyes Megváltómat. A mai olvasmány pedig arra tanít, hogy osszam meg a hitemet, hogy más emberek is megismerhessék őt. Továbbadhatom a jó hírt, hogyan született Jézus egy szerény jászolban, hogyan gyógyított meg sok embert, és hogyan halt meg a kereszten mindnyájunkért. Megoszthatom az örök élet ígéretét Krisztusban. Ez a bizonyosság túl fontos ahhoz, hogy magamban tartsam.
Nem mindig könnyű másokkal a hitünkről beszélni, de bízhatunk Istenben, hogy mindannyiunk számára megmutatja, hogyan adhatjuk tovább a magunk módján Krisztus jó hírét.

Imádság: Urunk, vezess el bennünket azokhoz, akiknek hallaniuk kell rólad, és adj nekünk bátorságot, hogy megoszthassuk velük a rólad szóló jó hírt. Ámen.

Isten a korlátaim ellenére fel tud használni az evangélium hirdetésére



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1618 Dátum: 2018. Április 29. - 10:39:24
2018. április 29. vasárnap

Dávid tanítókölteménye. Boldog, akinek hűtlensége megbocsáttatott, vétke eltöröltetett.
Boldog az az ember, akinek az ÚR nem rója fel bűnét, és nincs lelkében álnokság.
Míg hallgattam, kiszáradtak csontjaim, egész nap jajgatnom kellett.
Mert éjjel-nappal rám nehezedett kezed, erőm ellankadt, mint a nyári hőségben. (Szela.)
Megvallottam neked vétkemet, bűnömet nem takargattam. Elhatároztam, hogy bevallom hűtlenségemet az ÚRnak, és te megbocsátottad bűnömet, amit vétettem. (Szela.)
Ezért hozzád imádkozzék minden hívő, amíg megtalálhat. Ha nagy vizek áradnak is, nem érik el őt.
Te vagy az oltalmam, megóvsz a bajtól, körülveszel a szabadulás örömével. (Szela.)
Bölccsé teszlek, és megtanítalak, melyik úton kell járnod. Tanácsot adok, rajtad lesz a szemem.
Ne legyetek olyan oktalanok, mint a ló vagy az öszvér, amelynek kantárral és zablával kell fékezni szilajságát, másképpen nem közelít hozzád.
Sok fájdalom éri a bűnöst, de aki bízik az ÚRban, azt ő szeretettel veszi körül.
Örüljetek az ÚRnak, ujjongjatok, ti igazak! Vigadjatok mind, ti igaz szívűek!

Zsolt 32.

LELKI HÁLYOG

Ezért aki így reménykedik benne, megtisztítja magát, mint ahogyan ő is tiszta. (1Jn 3,3)

Mindent látok! A színeket is! Élesen! - lelkendezett anyukám a telefonba néhány nappal szürke hályog műtétje után. Megszabadult a szemén lévő hályogtól, ami évek alatt szép lassan, észrevétlenül homályossá tette a látását. Szinte hozzászokott a szeme által közvetített homályos, kicsit színtelen világhoz. A műtét után még néhány napig lekötötték a szemét, aztán eljött az az idő, amikor "használhatta".
Eszembe jutott, hogy megtérésem után nekem is mennyire más értelme volt az igének. Pedig nem volt hályog a szememen, láttam a betűket. A lelkemen viszont hályog volt, ami homályossá tette lelki látásomat. Az a pillanat, amikor Isten megérttette velem egy addig számomra félreértelmezett igéjét, leírhatatlan öröm volt! Megtérésem után is szüntelenül "be kell feküdnöm Isten kése alá", hogy lemetssze rólam bűneimet. A megbántások, mulasztások, hazugságok, sértődések azonnal rárakódnak lelkemre, hályogot képezve körém. Ezektől nem látom Isten tiszta üzenetét, és növekedésre, gyümölcstermésre képtelen gyermeke leszek Atyámnak, megszomorítva Őt.
Jézus különböző módon gyógyított vakokat (Jn 9,1-41; Mk10,46-52). Milyen jó, hogy mi most is, bármikor kiálthatunk Jézusnak, mert ő meghallgatja, meggyógyít, megtisztít.

Imádság: Atyánk! Add, hogy szívünket Igéddel tisztogassuk minden nap. Segíts, hogy ne homályosodjon el lelki látásunk, hanem növekedhessünk Fiad áldó bocsánata által. Ámen.

Engeded-e Istennek, hogy megtisztítson a lelki hályogtól?



Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • Fórumlakó
  • *
  • Hozzászólások: 4262
  • Nem: Nő
Válasz #1619 Dátum: 2018. Április 30. - 08:16:40

2018. április 30. hétfő

Ne fizessetek senkinek rosszal a rosszért. Arra legyen gondotok, ami minden ember szemében jó. Ha lehetséges, amennyire tőletek telik, éljetek minden emberrel békességben. Ne álljatok bosszút önmagatokért, szeretteim, hanem adjatok helyet az ő haragjának, mert meg van írva: "Enyém a bosszúállás, én megfizetek" - így szól az Úr. Sőt, "ha éhezik ellenséged, adj ennie, ha szomjazik, adj innia; mert ha ezt teszed, parazsat gyűjtesz a fejére." Ne győzzön le téged a rossz, hanem te győzd le a rosszat a jóval.

Róm 12,17-21.

IMÁDKOZZUNK EGYÜTT

Ha lehetséges, amennyire tőletek telik, éljetek minden emberrel békességben. (Róm 12,18)

Jelenleg 15 éves börtönbüntetésemet töltöm. Nemrégiben meglátogattak a gyerekeim, akiket már három éve nem láttam. Micsoda öröm! Észrevettem, hogy a nyolcéves kislányom, Ashley nagyon tartózkodó és szomorú. Ahogy közelebb jött hozzám, halkan odasúgta nekem: "Papi, valamit el kell mondanom. Az iskolában az egyik fiú mindig bánt. Elegem van belőle, és azt akarom, hogy hagyja abba. Szeretném, ha eljönnél, és beszélnél vele." Tehetetlennek éreztem magam. Hogyan is felelhetnék a kislányomnak?
Végül arra hagyatkoztam, amit Isten igéjéből és a Csendes Percek spanyol kiadványából, az El Aposento Alto-ból tanultam. Istent kértem, hogy segítsen, mit válaszoljak Ashley-nek. Átöleltem és azt mondtam: "Nem tudok elmenni, hogy beszéljek a tanároddal és az osztálytársaddal, hogy ne viselkedjen így tovább. De valamit azért tehetünk! Imádkozhatunk együtt, és kérhetjük Istent, vegye a kezébe ezt a helyzetet." Becsuktuk a szemünket és imádkoztunk.
Három hónap múlva ismét meglátogattak a gyerekeim. Megkérdeztem a lányomat, mi a helyzet az osztálytársával. Elmosolyodott, és ezt mondta: "Emlékszel, amikor imádkoztunk? Minden jobb lett. Most már ő a legjobb barátom!"

Imádság: Úr Jézus, hadd legyen a kihívások között is szívünkben és gondolatainkban a te szavad. Ámen.

Isten tud segíteni a legnehezebb küzdelmeimben is.