Szerző Téma: Mindennapi kenyerünk  (Megtekintve 184897 alkalommal)

plus minus reset

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3516
  • Nem: Nő
  • Last Login:2018. Szeptember 22. - 20:18:36
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1710 Dátum: 2018. Augusztus 18. - 10:12:27 »
2018. augusztus 18. szombat

Tanítványaihoz pedig így szólt: "Ezért mondom nektek: ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, se testetekért, hogy mivel ruházkodjatok, mert több az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál. Nézzétek meg a hollókat: nem vetnek, nem is aratnak, nincsen kamrájuk, sem csűrük, Isten mégis eltartja őket. Mennyivel értékesebbek vagytok ti a madaraknál! De aggodalmaskodásával ki tudná közületek akár egy arasznyival is meghosszabbítani életét? Ha tehát a legcsekélyebbre sem vagytok képesek, miért aggódtok a többi miatt? Nézzétek a liliomokat, miként növekednek: nem fáradoznak, nem is fonnak, de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözött úgy, mint ezek közül bármelyik. Ha pedig a mező füvét, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, az Isten így öltözteti, mennyivel inkább titeket, kicsinyhitűek!"

Lk 12,22-28.

A JELEN SZÁMÍT

De aggódásával ki tudná közületek meghosszabbítani életét akár egy perccel is? (Lk 12,25)

Aggódás töltött el. Tudni akartam, mit hoz a jövő, hogy kezemben tarthassam az életemet. De ez lehetetlen volt. Minél többet gondolkodtam a jövőn, annál inkább aggódni kezdtem. Úgy döntöttem, hogy sétálok egyet, és azon gondolkodom, vajon mit tartogat a jelen. A séta közben az út menti fákon ücsörgő madarak csicsergése elterelte a figyelmemet. A madarak boldognak és élénknek tűntek. Néhány olyan alapvető kérdést tettem fel magamnak, amelyeket még előtte sohasem. Hogyan gondoskodnak a madarak a jövőjükről? Mijük van, amit továbbadhatnak gyermekeiknek? Semmi! Ezek a madarak úgy élik a mindennapokat, hogy nem tudják, mit hoz a holnap. A saját életritmusuk szerint élnek. Azt demonstrálják, hogy az élet csupán egy pillanat.
Ezért mondta Krisztus: Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja (Mt 6,34). Minden pillanatunk értékes, soha vissza nem térő. Ha követjük Krisztus tanítását, nem hagyjuk, hogy gondjaink ellopják az örömünket, hanem kincsként tekintünk a jelen pillanatra és az azt követőkre.

Imádság: Drága Urunk, adj bátorságot, hogy a jelenben éljünk, és aggodalmainkat a te válladra helyezzük! Ámen.

Isten szeretete állandó, soha nem múlik el.


IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK PÉNZÜGYI GONDOKKAL KÜZDENEK!

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3516
  • Nem: Nő
  • Last Login:2018. Szeptember 22. - 20:18:36
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1711 Dátum: 2018. Augusztus 19. - 10:50:02 »
2018. augusztus 19. vasárnap

Ezért vagyok én, Pál, a Krisztus Jézus foglya értetek, a pogányokért. Ha ugyan hallottatok az Isten kegyelme megbízásáról, amelyet nekem adott a ti javatokra, amikor kijelentésével ismertette meg velem a titkot, ahogy előbb röviden megírtam. Ha elolvassátok, megtudhatjátok belőle, hogyan értem én a Krisztus titkát, amely más nemzedékek idején nem vált ismertté az emberek fiai előtt úgy, ahogyan most kijelentette szent apostolainak és prófétáinak a Lélek által: hogy tudniillik a pogányok örököstársaink, velünk egy test, és velünk együtt részesek az ígéretben is Krisztus Jézusért az evangélium által. Ennek lettem szolgájává az Isten kegyelmének ajándékából, amelyben hatalmának ereje által részesített engem. Nekem, minden szent között a legkisebbnek adatott az a kegyelem, hogy a pogányoknak hirdessem a Krisztus mérhetetlen gazdagságát, és hogy világossá tegyem mindenki előtt, mi ama titok megvalósulásának a rendje, amely el volt rejtve öröktől fogva Istenben, mindenek teremtőjében; és hogy ismertté legyen most az egyház által a mennyei fejedelemségek és hatalmasságok előtt az Isten sokféle bölcsessége. Ez felel meg örök végzésének, amelyet megvalósított Krisztus Jézusban, a mi Urunkban: őbenne van bátorságunk és szabad utunk bizodalommal a benne való hit által.

Ef 3,1-12.

FELFOGHATATLAN KEGYELEM

Nekem... adatott az a kegyelem, hogy a pogányoknak hirdessem Krisztus mérhetetlen gazdagságát. (Ef 3,8)

A Smithsonian Intézet* gyűjteményében több mint 150 millió tárgy található. Ha napi 8 órában csak 2 percet szánunk egy tárgy megtekintésére, majdnem 2000 év alatt jutnák a végére. Én két percnél jóval tovább néztem a kiállított darabokat. Több tízezer évig tartott volna a kiállítás megtekintése, s akkor még semmit sem tudnék a tárgyak mögött rejlő történetekről.
Isten mélységeit kutatva végtelenül sok izgalmas rejtély vár ránk. Mielőtt Pál keresztény lett, szigorú, törvényeskedő farizeus volt. Mikor a Krisztusban való hit által elkezdte megérteni Isten megváltó tervét a zsidókra és a pogányokra nézve, ez olyan lehetett, mintha belépett volna a Smithsonianba. Bizonyára lenyűgözte az újonnan felfedezett kegyelem mindent elsöprő, túláradó természete. Minden friss meglátás Isten kedvességének és irgalmának új dimenzióit tárta fel számára. Pál Isten kegyelmének és szeretetének leírására gyakran használja a kifürkészhetetlen, semmihez sem fogható, felfoghatatlan szavakat.
Isten arra hív, hogy fedezzük fel ezeket a leírhatatlan csodákat, s Pállal együtt valljuk: "Ó, Isten gazdagságának, bölcsességének és ismeretének mélysége! Mily megfoghatatlanok az ő ítéletei, és mily kikutathatatlanok az ő útjai!" (Róm 11,33)
*Egy hatalmas oktatási, kutatási intézet és múzeum együttes (USA).

Imádság: Drága Istenünk, segíts meglátnunk kegyelmed kifürkészhetetlen gazdagságát! Ámen.

Isten szeretetének mélysége és szélessége lenyűgöző!

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3516
  • Nem: Nő
  • Last Login:2018. Szeptember 22. - 20:18:36
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1712 Dátum: 2018. Augusztus 20. - 08:26:04 »
2018. augusztus 20. hétfő

Dávid bizonyságtétele. Tarts meg engem, Istenem, mert hozzád menekültem!
Ezt mondom az ÚRnak: Te vagy az én Uram, rajtad kívül nincs, ami jó nekem.
A szentekben, akik a földön élnek, és a dicsőségesekben telik minden kedvem.
Sok fájdalmuk lesz azoknak, akik máshoz csatlakoznak. Nem mutatok be nekik vérrel kevert italáldozatot, még nevüket sem veszem ajkamra.
URam, te vagy osztályrészem és poharam, te tartod kezedben sorsomat.
Osztályrészem kies helyre esett, örökségem nagyon tetszik nekem.
Áldom az URat, mert tanácsot ad nekem, még éjszaka is figyelmeztet bensőm.
Az ÚRra tekintek szüntelen, nem tántorodom meg, mert a jobbomon van.
Ezért örül a szívem, és ujjong a lelkem, testem is biztonságban van.
Mert nem hagysz engem a holtak hazájában, nem engeded, hogy híved leszálljon a sírba.
Megismerteted velem az élet útját, teljes öröm van tenálad, örökké tart a gyönyörűség jobbodon.

Zsolt 16.

MENEDÉK A SEBESÜLTEKNEK

Mind örülnek majd, akik hozzád menekülnek. Örökké ujjonganak, mert oltalmazod őket. (Zsolt 5,12)

Néhány évvel ezelőtt egy természetvédelmi és természettudományi múzeumban vadgondozóként önkénteskedtem. Az volt a feladatom, hogy etessem és gyógyszerekkel kezeljem az állatokat, illetve tisztán tartsam kültéri élőhelyüket. Néhány állat, többek között két kopasz sas, olyan sérüléseket szenvedett, melyek akadályozták a vadonban való túlélést. A szárnyukon lévő lőtt sebek miatt nem tudtak repülni. Valahányszor beléptem nagy, bekerített helyükre, próbálták megemelni sérült, lecsüngő szárnyaikat, és rám vijjogtak. Sérüléseik ellenére, mely megváltoztatta életüket, a múzeumunk menedékének köszönhetően életben maradtak.
Ha sebeink megváltoztatják életünket, nekünk is van menedékünk. Akár fizikai, akár lelki sebektől szenvedünk, Isten a mi védelmezőnk. Ha megsérülünk, ő meggyógyít. A bátyám halála után, mikor a veszteség sebei töltötték be az életem, Isten "gyászomat örömre fordította" (Jer 31,13), amikor behívtam Jézust a szívembe. S mikor apám meghalt rákban, Isten megáldotta a szolgálatot, melyet az ő emlékére kezdtem el. Olyan voltam, mint szomorkodó, de mindig örvendező (2Kor 6,10). Isten be tudja kötözni összetört szívünket. Isten szeretetének oltalmában olyan vigaszt találunk, hogy "örömmel énekelünk".

Imádság: Vigasztaló és gyógyító Istenünk, köszönjük, hogy hozzád menekülhetünk, ha az élet megsebez minket. Ámen.

Mindenki boldog, aki az Úrhoz menekül! (Zsolt 2,12)

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3516
  • Nem: Nő
  • Last Login:2018. Szeptember 22. - 20:18:36
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1713 Dátum: 2018. Augusztus 21. - 08:37:29 »
2018. augusztus 21. kedd

Hálát adok értetek Istennek mindenkor, azért a kegyelemért, amely nektek a Krisztus Jézusban adatott. Mert a vele való közösségben mindenben meggazdagodtatok, minden beszédben és minden ismeretben, amint a Krisztusról való bizonyságtétel megerősödött bennetek. Azért nincs hiányotok semmiféle kegyelmi ajándékban, miközben a mi Urunk Jézus Krisztus megjelenését várjátok, aki meg is erősít titeket mindvégig, hogy feddhetetlenek legyetek a mi Urunk Jézus Krisztus napján. Hű az Isten, aki elhívott titeket az ő Fiával, Jézus Krisztussal, a mi Urunkkal való közösségre.

1Kor 1,4-9.

VALÓDI KINCS

Így szólt az Úr Abrámhoz látomásban: Ne félj, Abrám! Én vagyok a pajzsod: jutalmad igen bőséges. (1Móz 15,1)

Egy befektetésem, amely bőséges jövedelmet biztosított volna számomra, nem sikerült. Így új munka után néztem, amely ugyan szép jövedelemmel kecsegtetett, de tele volt kihívásokkal. Ahányszor csak feszültség merült fel a munkám során, sajnáltam, és bosszankodtam a korábbi veszteséges befektetés miatt, amely megóvott volna az efféle vesződésektől.
A napokban az istentisztelet alatt imádságban öntöttem ki a szívemet: "Uram, miért nem sikerült?" Isten nem válaszolt direkt módon, de elültetett bennem egy gondolatot: "Sarah, a legnagyobb kincsed én vagyok. A legértékesebb befektetésed az, ha a feléd megnyilvánuló hűségemről és jóságomról megemlékezel." Akkor értettem meg. Igen, "könnyebb" lett volna önmagamról gondoskodnom a befektetésem segítségével, mint olyan munkával, amely sokféle kényelmetlenséget okoz számomra. De Isten minden egyes napon segít, védelmet, biztatást és bölcsességet ad - valódi segítséget, amelyet le nem tagadhatok. Leginkább arra van szükségem, hogy a mi jó és hűséges Istenünk velem legyen. Nincs annál értékesebb, mint tapasztalatból tudni, hogy Isten megbízható.

Imádság: Drága Istenünk, segíts bízni abban, hogy a te hűséged örökké tart! Ámen.

Semmi sem értékesebb Isten szereteténél és hűségénél.


IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK NEHÉZ MUNKAKÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT DOLGOZNAK!

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3516
  • Nem: Nő
  • Last Login:2018. Szeptember 22. - 20:18:36
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1714 Dátum: 2018. Augusztus 22. - 09:02:32 »
2018. augusztus 22. szerda

Ekkor előállt egy törvénytudó, hogy megkísértse Jézust, és ezt kérdezte: "Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?" Ő pedig ezt mondta neki: "Mi van megírva a törvényben? Hogyan olvasod?" Ő pedig így válaszolt: "Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, és felebarátodat, mint magadat." Jézus ezt mondta neki: "Helyesen feleltél: tedd ezt, és élni fogsz." Ő viszont igazolni akarta magát, és megkérdezte Jézustól: "De ki a felebarátom?" Válaszul Jézus ezt mondta neki: "Egy ember ment le Jeruzsálemből Jerikóba, és rablók kezébe esett, akik kifosztották, meg is verték, azután félholtan otthagyva elmentek. Történetesen egy pap ment azon az úton, de amikor meglátta, elkerülte. Hasonlóképpen egy lévita is odaért arra a helyre, és amikor meglátta, ő is elkerülte. Egy úton lévő samaritánus pedig, amikor odaért hozzá és meglátta, megszánta; odament, olajat és bort öntött sebeire, és bekötötte azokat. Aztán feltette őt a saját állatára, elvitte egy fogadóba, és ápolta. Másnap elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak, és azt mondta neki: Viselj rá gondot, és ha valamit még ráköltesz, amikor visszatérek, megadom neked. Mit gondolsz, e három közül ki volt a felebarátja a rablók kezébe esett embernek?" Ő így felelt: "Az, aki irgalmas volt hozzá." Jézus erre ezt mondta neki: "Menj el, te is hasonlóképpen cselekedj."

Lk 10,25-37.

EGY MODERN PÉLDÁZAT

Menj el, te is hasonlóképpen cselekedj! (Lk 10,37)

Egy építkezésen dolgoztam Ahmedabadban a folyóparton. Alkalmi "irodámat" az építkezésről származó fémlemezekből készítették. A közelben egy gödörben összegyűlt a víz az építkezés miatt, és iszapos sár töltötte meg.
Az egyik nap egy fiatal biciklista csúszott bele az iszapos tóba, és ott maradt mozdulatlanul. A környékbeli épületek lakói összeverődtek, és arról tanakodtak, hogy a fiatalember biztos részeg volt, így egyszerűen otthagyták a sárban fekve.
Miközben figyeltem a történést, az irodám falán lévő keresztre néztem, és hirtelen elöntött az együttérzés a fiatalember iránt. Ahogy lehajoltam hozzá, nem éreztem alkoholszagot. A férfi azért esett el, mert beteg volt. A személyi okmányaiban rátaláltam az adataira, sikerült felvenni a kapcsolatot a családjával, és felhívtam a mentőket, akik a kórházba szállították.
Később, ahogy a családommal beszélgettünk az esetről, visszaemlékeztünk, hogy egyáltalán nem áll messze mindez Jézus példázatától az irgalmas szamaritánusról. Hálás voltam az irodámban levő keresztért, és Istennek az erőért, hogy segített hittel válaszolnom Jézus parancsára: "Menj el, te is hasonlóképpen cselekedj!"

Imádság: Szerető és kegyelemes Istenünk, adj nekünk erőt és bátorságot, hogy mindig segítsünk azokon, akik szükségben vannak! Ámen.

Kinek lehetek ma a segítségére

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3516
  • Nem: Nő
  • Last Login:2018. Szeptember 22. - 20:18:36
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1715 Dátum: 2018. Augusztus 23. - 06:34:19 »
2018. augusztus 23. csütörtök

Egyébként pedig, testvéreim, ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetreméltó, ami jóhírű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe! Amit tanultatok és átvettetek, hallottatok és láttatok is tőlem, azt tegyétek, és veletek lesz a békesség Istene!

Fil 4,8-9.

ELTORZULT LÁTÁS

Nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának Krisztus Jézusban adott jutalmáért. (Fil 3,14)

Egy fekete pikkelyszerű alak jelent meg a látóteremben. Felugrottam, ahogy tenyeremmel odakaptam, de a fekete folt csak lebegett tovább. Vizet fröcsköltem a szemembe és dörzsöltem, de az árnyék ottmaradt, és úgy tűnt, hogy tovább terjed. Késő este már olyan érzésem volt, mintha villámok cikáznának a szemem sarkában.
Féltem, hogy retinaszakadásom vagy leválásom van, ezért felvettem a kapcsolatot az orvosommal. Miután megvizsgálta a szemem, megállapította, hogy úszkáló foltok zárják el az útját a szemembe érkező fénynek, melyek árnyékot vetnek a retinára. Szerencsére a retinám nem károsodott. Azt tanácsolta, hogy a figyelmemet ne a foltokra fókuszáljam, hanem nézzek keresztül az árnyékon. Ha a foltokra összpontosítok, az idegingerületek arra irányulnak, tovább torzítva a látásomat. Az agy úgy működik, hogy azt erősíti fel, amire fókuszálunk.
Elgondolkodva, egy lelki igazságot fedeztem fel. Ha a negatív dolgokra, zúgolódásra és panaszkodásra összpontosítok, csak a rosszat látom. Ha viszont úgy döntök, hogy a figyelmemet Jézusra összpontosítom imádsággal, hálaadással és bibliaolvasással, akkor látásom kitisztul. Képes leszek arra, hogy a körülményeken túl Isten nagyságát és jóságát meglássam.

Imádság: Drága Urunk, segíts, hogy rád és a te akaratodra figyeljünk! Ámen.

Ma Isten jóságára összpontosítok.

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3516
  • Nem: Nő
  • Last Login:2018. Szeptember 22. - 20:18:36
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1716 Dátum: 2018. Augusztus 24. - 07:33:37 »

2018. augusztus 24. péntek

Apja, Zakariás, megtelt Szentlélekkel, és így prófétált:
"Áldott az Úr, Izráel Istene, hogy meglátogatta népét, és váltságot szerzett neki.
Erős üdvözítőt támasztott nekünk szolgájának, Dávidnak házából,
ahogyan kijelentette azt szent prófétái által örök időktől fogva:
hogy megszabadít ellenségeinktől, és mindazok kezéből, akik gyűlölnek minket;
hogy irgalmasan cselekedjék atyáinkkal, és megemlékezzék szent szövetségéről,
arról az esküről, amellyel megesküdött atyánknak, Ábrahámnak; és megadja nekünk,
hogy ellenségeink kezéből megszabadulva, félelem nélkül szolgáljunk neki,
szentségben és igazságban őelőtte életünk minden napján.
Te pedig, kisgyermek, a Magasságos prófétája leszel, mert az Úr előtt jársz, hogy előkészítsd az ő útjait,
hogy megtanítsd népét az üdvösség ismeretére, bűneik bocsánata által,
Istenünk könyörülő irgalmáért, amellyel meglátogat minket a felkelő fény a magasságból;
hogy világítson azoknak, akik sötétségben s a halál árnyékában lakoznak, hogy ráigazítsa lábunkat a békesség útjára."

Lk 1,67-79.

NAPFELKELTE

Szeret az Úr, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma: minden reggel megújul. Nagy a te hűséged! (JSir 3,22-23)

Egy őszi kora reggelen kinéztem az ablakon, és láttam a szemközti házat, ahogyan a csodálatos napfelkelte hátulról megvilágította. Az ég sötét narancssárga és barackvirágszínű volt. A sűrű rózsaszín felhőket élénksárga csíkok színezték, miközben a felhők közötti résekben megjelent a kék szín is. Ez a lenyűgöző kép a hála, a hódolat és a csodálat érzését ébresztette bennem. Figyelmemet a Teremtőre és Krisztusra, a világ világosságára irányította, aki naponta ránk árasztja szeretetét.
A következő napon, egy hasonlóan csodálatos napfelkeltére ébredtem. "Milyen nagy a hűséged Istenünk!" - gondoltam. Azután a Siralmak könyvének szavai jutottak eszembe, hogy az Úr irgalma nem fogy el soha, minden reggel megújul. Elcsodálkoztam, hogy még a szenvedélyes Siralmak könyvében is a reménység szavai kerülnek elő Isten hűségének megvallására.
Ahogy a napfelkelte színei elhalványulnak, örömmel és reménységgel nézhetek minden nap elébe. Tudhatom, hogy hűséges Istenünk van, akinek kegyelme minden reggel megújul.

Imádság: Teremtő Istenünk, köszönjük mindazt, ami a Krisztusban való reménységre emlékeztet minket. Ámen.

A mai napon Isten hűségének jeleit keresem.


IMÁDKOZZUNK AZÉRT, HOGY MEGLÁSSUK ISTEN SZERETETÉT!

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3516
  • Nem: Nő
  • Last Login:2018. Szeptember 22. - 20:18:36
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1717 Dátum: 2018. Augusztus 25. - 08:24:49 »
2018. augusztus 25. szombat

Jézus felemelve a hangját ezt mondta: "Aki hisz énbennem, az nem énbennem hisz, hanem abban, aki elküldött engem; és aki lát engem, az azt látja, aki elküldött engem. Én világosságul jöttem a világba, hogy aki hisz énbennem, ne maradjon a sötétségben. Ha valaki hallja az én beszédeimet, és nem tartja meg azokat, én nem ítélem el azt; mert nem azért jöttem, hogy elítéljem a világot, hanem azért, hogy megmentsem. Aki elvet engem, és nem fogadja el az én beszédeimet, annak van ítélő bírája: az az ige, amelyet szóltam, az ítéli el őt az utolsó napon. Mert én nem magamtól szóltam, hanem aki elküldött engem, maga az Atya parancsolta meg nekem, hogy mit mondjak, és mit beszéljek. Én pedig tudom, hogy az ő parancsolata örök élet. Amit tehát én mondok, úgy hirdetem, ahogyan az Atya mondta nekem."

Jn 12,44-50.

VAKON KÖVETNI

A juhok követik, mert ismerik a hangját. (Jn 10,4)

Budapest számomra ismeretlen helyszínére mentem megbeszélésre. A telefonom két rövid utat is adott. Biztonsági játékosként azt választottam, amit térképről picit ismertem, de használtam a GPS hangját is. Visszafelé beütöttem az ismeretlen útvonalat, hogy újat tanuljak. Próbáltam a hangra figyelni, a telefonom az ülésen volt, térképet nem láttam. Csak egy hibát vétettem: mikor azt mondta a GPS hang, hogy fordulj jobbra, majd balra; én le is tértem a pályáról a jobb sávba, de végül mégis rossza sávba kerültem.
Csend lett, én mérges lettem magamra, és vártam, hogy az újratervezett útvonalat meghallhassam. Közben eszembe jutott az eltévedt bárányka, akit sose értettem, miért is hagyta ott a pásztort? Ott, a kocsimba zárva szembesültem vele: egy pillanatnyi rossz döntés, és én is bolyongok, mint a bárányka, és nem látom a jó utat. A GPS az egészet látja, nekem nincs lehetőségem menet közben térképet tanulmányozni, hogy figyelmetlenségemet korrigáljam. A jó pásztor magasabbról több mindent lát, mint bárányai. Sokszor más döntéseimben is a saját fejem után megyek, későn látva tévedésemet. Jó volna csak az igei útmutatást figyelnem, csak Isten hangját követni, hiszen ő mindig a jó úton akar vezetni a mennyei cél felé.

Imádság: Atyánk köszönjük, hogy olvashatjuk, hallhatjuk szent szavadat, és utat készítettél nekünk Fiad által. Ámen.

Tudom-e vakon követni Isten igéjét?

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3516
  • Nem: Nő
  • Last Login:2018. Szeptember 22. - 20:18:36
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1718 Dátum: 2018. Augusztus 26. - 11:26:13 »
2018. augusztus 26. vasárnap

Abban az órában odamentek a tanítványok Jézushoz, és megkérdezték tőle: "Ki a nagyobb a mennyek országában?" Jézus odahívott egy kisgyermeket, közéjük állította, és ezt mondta: "Bizony, mondom néktek, ha meg nem tértek, és olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek, nem mentek be a mennyek országába. Aki tehát megalázza magát, mint ez a kisgyermek, az a nagyobb a mennyek országában. És aki befogad egy ilyen kisgyermeket az én nevemben, az engem fogad be."

Mt 18,1-5.

GYERMEKI SZEMMEL

Bizony mondom nektek, ha meg nem tértek, és olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek, nem mentek be a mennyek országába. (Mt 18,3)

Fiammal, Andréval éppen az orvosi rendelőben várakoztunk, amikor egy idős nő és a fia belépett, és leült mellénk. A fiú szellemileg sérült volt, és ötven év körülinek tűnt. Amikor a nő felállt, és mindössze néhány pillanatra magára hagyta a fiát, az elkezdett önkéntelenül mozogni és hangokat kiadni. André csak nézte a férfit, és kérdezte tőlem, hogy mi történik. A gyors válasz ebben a pillanatban nem elégítette volna ki a fiam kíváncsiságát, így tehát diszkréten azt mondtam, hogy majd később válaszolok. Abban a pillanatban a férfi üdvözlésképpen kezet nyújtott Andrénak, és így szólt: "Szia". André megfogta a kezét, üdvözölte, majd felém fordult és ezt mondta: "Mama, tudom, mi ez". "Tényleg?" - kérdeztem habozva. "Ó, igen. Csak a beszéddel van egy kis gondja, ez minden".
Jézus ma idézett szavai aznap nagyon valóságosak lettek számomra azáltal, amit a fiam tett. Meglepődtem, hogy ebben a rövid beszélgetésben André nem ítélkezett, és nem foglalkozott azokkal a dolgokkal, amelyekkel a felnőttek. A fogyatékossága helyett André az embert látta ebben a férfiban. Hiszem, hogy Jézus ugyanerre hív bennünket is.

Imádság: Reménység Istene, add nekünk a megértés ajándékát, hogy gyermeki szemmel lássunk, és megtanuljuk felismerni az embert teremtményedben! Ámen.

Sokat tanulhatok a gyermekektől Isten országáról.

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3516
  • Nem: Nő
  • Last Login:2018. Szeptember 22. - 20:18:36
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1719 Dátum: 2018. Augusztus 31. - 11:02:27 »
2018. augusztus 31. péntek

Egy asszony pedig, aki tizenkét éve vérfolyásos volt, sok orvostól sokat szenvedett, mindenét ráköltötte, de semmi hasznát sem látta, hanem még rosszabbul lett; amikor meghallotta, amit Jézusról beszéltek, eljött, és a sokaságban hátulról megérintette a ruháját, mert így gondolkodott: "Ha megérintem akár csak a ruháját is, meggyógyulok." És azonnal elapadt a vérzés forrása, és érezte testében, hogy kigyógyul a bajából. Jézus is azonnal észrevette, hogy erő áradt ki belőle, ezért a sokaságban megfordulva így szólt: "Ki érintette meg a ruhámat?" Tanítványai így feleltek: "Látod, hogyan tolong körülötted a sokaság, és azt kérdezed: ki érintett meg engem?" Jézus erre körülnézett, hogy láthassa azt az asszonyt, aki ezt tette. Az asszony pedig, mivel tudta, mi történt vele, félve és remegve jött elő; leborult előtte, és elmondta neki a teljes igazságot. Ő pedig ezt mondta neki: "Leányom, a hited megtartott téged: menj el békességgel, és bajodtól megszabadulva légy egészséges."

Mk 5,25-34.

A TÖMEGBEN

Jézus észrevette, hogy erő áradt ki belőle, ezért a sokaságban megfordulva így szólt: Ki érintette meg a ruhámat? (Mk 5,30)

Egy New York-i vakáció alatt bementem a St. Patrick székesegyházba, gondolván, ez egy csendes hely, ahol imádkozhatok a vásárlással és múzeumlátogatással teli nap közepén. A templom azonban sokkal inkább egy kiállító csarnoknak tűnt, mint istentiszteleti helynek. Emberek jártak körbe, közben fényképezőgépükkel kattintgattak. Egyesek társaiknak a szobrokat és a festett üvegablakokat mutogatták. A boltívek alatt kis csoportok álltak, megvitatva a különböző műtárgyakat.
Ahogy becsusszantam egy padba, azon gondolkodtam, vajon megtalálhatom-e itt Istent ennyi zaj és mozgás közepette? Aztán eszembe jutott az asszony, aki a sokaság között átverekedte magát, hogy megérinthesse Jézus ruhájának szegélyét. Márk elmondja, hogy az emberek minden oldalról lökdösték Jézust. De, amikor gyógyító erő áramlott ki belőle, azt kérdezte: "Ki érintette a ruhámat?". Az asszony leborult előtte, és Jézus úgy fogadta, mint egy dicséretre érdemes személyt.
A történet segített megértenem, hogy a zaj és a zavaró körülmények nem akadályozhatják meg istentiszteletemet. Jézus tudja, hogy ott vagyok, és meghallja imádságomat még a beszédes látogatók között is.

Imádság: Szerető Istenünk, köszönjük, hogy velünk vagy a zsúfolt és csendes helyeken is. Segíts emlékeznünk, hogy semmi sem választhat el minket tőled! Ámen.

Semmi sem akadályozhat meg, hogy Istennel időt töltsek.

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3516
  • Nem: Nő
  • Last Login:2018. Szeptember 22. - 20:18:36
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1720 Dátum: 2018. Szeptember 02. - 12:31:22 »
2018. szeptember 2. vasárnap

Ezt mondja az ÚR: A kegyelem idején meghallgatlak, a szabadulás napján megsegítlek. Megőrizlek és megajándékozom általad szövetségemmel népemet, hogy te állítsd helyre az országot, és oszd szét az elpusztult örökséget.
Mondd a foglyoknak: Jöjjetek ki! - a sötétségben levőknek: Jöjjetek a napvilágra! Útközben lesz élelmük, még a kopár hegyeken is lesz legelőjük.
Nem éheznek és nem szomjaznak majd, nem bántja őket a nap heve, mert az terelgeti őket, aki könyörült rajtuk, az vezeti őket forrásvizekhez.

Ézs 49,8-10.

AZ ÉLET VIHARAI

Bölccsé teszlek, és megtanítalak, melyik úton kell járnod. Tanácsot adok, rajtad lesz a szemem. (Zsolt 32,8)

Helyettes vezető vagyok egy nyári táborban Visconsinban, ahol a lányom, Emily vitorlázókat oktatott néhány évig. Egy nap lementem a tóhoz, hogy megnézzem, ahogy együtt vitorlázik a táborozókkal. Amikor megérkeztem, Emily hajója mintegy két mérföldre volt az öböltől, ahol én ültem. Figyeltem, amint Emily a széllel szembefordítva a hajót vitorlázott a tó egyik szélétől a másikig, míg befutott oda, ahol ültem.
Elnézve Emily aznapi vitorlázását, felismertem, hogy az élet hasonló lehet egy hajó irányításához. Életünk viharait, melyek szembejönnek velünk, nem tudjuk irányítani, de a nehéz helyzetekre adott válaszainkat igen, ahogy a vitorlázók szélbe állítják a vitorláikat és a kormányrudat, hogy elérjék céljukat. Nekünk, hívőknek, van egy navigátorunk, a Szentlélek, aki mindig jelen van, hogy vezessen és irányítson.
Emily aznapi útja csak egy rövid szakasz volt. Amikor viszont a vitorlázók nagyobb vízfelületen hajóznak, navigációs térképet használnak, amely mutatja az utat, hogy merre kell menniük, és mire kell ügyelniük. A mi navigációs térképünk a Biblia. Ahogy a Szentírásnak köszönhetően egyre növekszünk bölcsességben, egyre jobb hajósok leszünk, akik képesek irányban tartani a "hajót", bármerről is fújjon a szél.

Imádság: Atyánk, köszönjük Szentlelkedet, iránymutatónkat, aki segít tartani életünk jó irányát. Ámen.

A Szentlélek segít életünk irányításában.

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3516
  • Nem: Nő
  • Last Login:2018. Szeptember 22. - 20:18:36
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1721 Dátum: 2018. Szeptember 04. - 10:14:46 »

2018. szeptember 4. kedd

Szeretteim, szeressük egymást; mert a szeretet Istentől van, és aki szeret, az Istentől született, és ismeri Istent; aki pedig nem szeret, az nem ismerte meg az Istent; mert Isten szeretet. Abban nyilvánul meg Isten hozzánk való szeretete, hogy egyszülött Fiát küldte el Isten a világba, hogy éljünk őáltala. Ez a szeretet, és nem az, ahogy mi szeretjük Istent, hanem az, hogy ő szeretett minket, és elküldte a Fiát engesztelő áldozatul bűneinkért. Szeretteim, ha így szeretett minket Isten, akkor mi is tartozunk azzal, hogy szeressük egymást. Istent soha senki sem látta: ha szeretjük egymást, Isten lakik bennünk, és az ő szeretete lett teljessé bennünk.

1Jn 4,7-12.

KÖRÜLÖLELŐ SZERETET

Tudjátok meg, hogy az Úr az Isten! Ő alkotott minket, az övéi vagyunk: az ő népe és legelőjének nyája. (Zsolt 100,3)

A legmegkapóbb juhakol, amit életemben láttam, egy füves puszta mélyedésében húzódott meg. A hatalmas kör alakú építmény, mely a környék szikladarabjaiból készült, védelmet nyújtott a hideg téli szelek és a hó ellen. Jó hely a bárányoknak, hogy összebújjanak meleget keresve, és ahol a pásztor megtalálhatja és etetheti őket.
"Miért nem négyszögletesre építették?" - kérdezte fiatal barátom. Néhány pillanatig elgondolkodtam a válaszon: "Sokkal jobban ellenáll az akol így a szélnek" - feleltem. Kicsit jobban átgondolva még több meglátásom támadt ezzel kapcsolatban. Egy négyszögletes akolban néhány bárány a sarkokba szorulna, és a sarkok hidegek lehetnek. A juhistálló célja pedig, hogy meleg és biztonságosan körülölelő legyen.
Szerető Istenünk jelenléte is ilyen. Ilyen az Isten népének közössége is a gyülekezetben. Nincsenek sarkok! Isten szeretetében mindenki biztonságban van, készen arra, hogy engedelmesen új legelőkre induljon Isten hívó szavára. A szögletes megoldás az élet sok területén ésszerű lehet, de Isten körülölelő szeretete mindennél jobb.

Imádság: Drága Úr Jézus, emlékeztess, hogy gyülekezeti közösségünkben óvakodjunk a "hideg sarkoktól". Ámen.

Mindig felmelegszem Isten körülölelő szeretetében.


IMÁDKOZZUNK A GYÜLEKEZETI OTTHONT KERESŐKÉRT!

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3516
  • Nem: Nő
  • Last Login:2018. Szeptember 22. - 20:18:36
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1722 Dátum: 2018. Szeptember 05. - 09:25:03 »
2018. szeptember 5. szerda

Miután megmenekültünk, akkor tudtuk meg, hogy Máltának hívják ezt a szigetet. A barbárok nem mindennapi emberséget tanúsítottak irántunk, mert tüzet raktak, és a ránk zúduló eső és a hideg miatt mindnyájunkat befogadtak. Amikor Pál összegyűjtött egy csomó rőzsét, és a tűzre tette, egy vipera jött elő a melegből, és a kezébe mart. Amikor a barbárok meglátták a kezéről lecsüngő mérges kígyót, így szóltak egymáshoz: "Bizonyára gyilkos ez az ember, aki a tengerből kimenekült ugyan, de az isteni bosszúállás nem hagyja élni." Ő azonban lerázta a kígyót a tűzbe, és semmi baja sem esett. Azok pedig azt várták, hogy feldagad, vagy hirtelen holtan esik össze. Mikor azonban a hosszas várakozás után azt látták, hogy nem történik semmi baja, megváltozott a véleményük, és azt mondták róla, hogy isten. Azon a környéken volt a sziget elöljárójának, Publiusznak a birtoka, aki befogadott minket, és három napon át nagyon barátságosan megvendégelt. Történt pedig, hogy Publiusz apja lázrohamoktól és vérhastól gyötörve ágynak esett. Pál bement hozzá, és miután imádkozott, rátette a kezét, és meggyógyította. Miután ez megtörtént, a többi beteg szigetlakó is odament hozzá, és ő meggyógyította őket. Ezért nagy megbecsülésben részesítettek minket, és amikor elhajóztunk, elláttak bennünket minden szükséges dologgal.

ApCsel 28,1-10.

NEM MINDENNAPI KEDVESSÉG

A barbárok nem mindennapi emberséget tanúsítottak irántunk (ApCsel 28,2)

A mai igeszakaszban arról olvasunk, hogy Pál apostol a viharos tengeren hajózott egy nagy csapattal, amely félelmében immár elveszítette a reményét, hogy eljut Rómába. Amikor elvergődtek egy szigetre, a helybelieknek igazán nem volt okuk arra, hogy bízzanak bennük, mégis szokatlanul kedvesek voltak. Tüzet raktak, és tárt karokkal fogadták az átfázott és éhes látogatókat. Pál ekkor hasonlóképp viszonozta a törődést, és a Szentlélek erejével meggyógyított minden betegségben szenvedő férfit, nőt, és gyermeket.
Mennyire más lett volna a dolog kimenetele, ha a szigetlakók félelmükben elfordulnak Pál hajójának utasaitól és legénységétől! A szívélyesség folytatódott, amikor a lakosok viszonzásul ellátták őket mindennel az út biztonságos folytatásához.
Hányszor engedjük, hogy szívünkben önzés, félelem és bizalmatlanság uralkodjon, amelyek meggátolják, hogy kedvesek legyünk! Mi lenne, ha ehelyett hívő emberként szívélyesek lennénk, ami meglepné az érintetteket, és elgondolkoznának, honnan is jön ez a vendégszeretet. Az ilyen szokatlan kedvesség Krisztus szeretetét mutatná fel.

Imádság: Istenünk, adj hitet, hogy merjünk jóságosak lenni, és ezzel dicsősséget szerezni neked. Ámen.

Ma jóindulattal fordulok a szükségben lévők felé!

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3516
  • Nem: Nő
  • Last Login:2018. Szeptember 22. - 20:18:36
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1723 Dátum: 2018. Szeptember 07. - 12:43:23 »
2018. szeptember 7. péntek

Ekkor a titok lelepleződött Dániel előtt éjszakai látomásban, Dániel pedig áldotta érte a menny Istenét. Ezt mondta Dániel:
Isten neve legyen áldott örökkön örökké, övé a bölcsesség és a hatalom.
Ő szabja meg a különböző időket és alkalmakat. Királyokat taszít el, és királyokat támaszt. Ő ad bölcsességet a bölcseknek és tudományt a nagy tudósoknak.
Ő tárja fel a mélyen elrejtett titkokat; tudja, mi van a sötétségben, és nála lakik a világosság.
Magasztallak és dicsőítlek én téged, atyáim Istene, mert bölcsességet és erőt adtál nekem, és most tudtul adtad, amit kértünk tőled, tudtul adtad nekünk a király dolgát.

Dán 2,19-23.

ISTEN IGÉJÉNEK VILÁGOSSÁGA

Lábam előtt mécses a te igéd, ösvényem világossága. (Zsolt 119,105)

A bibliatanulmányozó csoportunk Dániel könyvével kezdett foglalkozni. A vezetőnk javasolta, hogy minden héten tanuljunk meg kívülről egy szakaszt a fenti olvasmányból. Morgolódtam magamban; a memorizálás a fiataloknak való, az én agyam már nem így működik. Naponta olvastam a Szentírást, még most is emlékszem néhány, évtizedekkel ezelőtt megtanult igeversre. De újakat tanulni - nem voltam túl optimista.
Mégis nekifogtam. "Ha nem tudom memorizálni, a felette való elcsendesedés is hasznomra válik." Következő csendességeim elején a heti szakaszt többször elolvastam.
Kezdtem felfedezni a párhuzamot a mindennapi életem és az ige között. Elgondolkoztam a 21. versen a pompás őszi lombokat látva: "Ő szabja meg a különböző időket és alkalmakat". A következő versrészlet megvigasztalt a legutóbbi közel-keleti konfliktusra gondolva: "Királyokat taszít el, és királyokat támaszt". Amikor bölcsességet kértem egy döntésben, bátorított a következő ige: "Bölcsességet és erőt adtál nekem". Meglepetésemre, öt hét múltán, kívülről megtanultam az igeverseket.
Mindez néhány hónappal ezelőtt történt, és még mindig ezzel az igeszakasszal kezdem csendességemet. Nem csak Istenre figyelni segít, de emlékeztet, hogy az ige az életünkhöz szól.

Imádság: Drága Istenünk, köszönjük szavadat, amely naponként megvilágítja az utunkat. Ámen.

A Biblia megmutatja, hogyan látja Isten az életünket.

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3516
  • Nem: Nő
  • Last Login:2018. Szeptember 22. - 20:18:36
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1724 Dátum: 2018. Szeptember 09. - 04:59:19 »
2018. szeptember 9. vasárnap

Azután felküldtem Júda vezető embereit a fal tetejére, és felállítottam két nagy hálaadó énekkart és menetet. Az egyik jobbfelé indult a várfalon a Szemét-kapu felé. Utána Hósajá ment és Júda vezető embereinek a fele, továbbá Azarjá, Ezrá és Mesullám, Júda és Benjámin, Semajá és Jirmejá. A papsághoz tartozók közül pedig harsonákkal vonult Zekarjá, aki Jónátán fia, aki Semajá fia, aki Mattanjá fia, aki Míkájá fia, aki Zakkúr fia, aki Ászáf fia volt, azután a hozzátartozói: Semajá, Azarél, Milalaj, Gilalaj, Máaj, Netanél, Júda és Hanáni, Dávidnak, az Isten emberének a hangszereivel. Élükön haladt Ezsdrás írástudó. A Forrás-kapunál egyenesen fölvonultak Dávid városának a lépcsőin, a fal följáróján Dávid palotája mellett keletre, a Vízi-kapuig. A másik hálaadó énekkar pedig bal felé haladt, én mentem utánuk, azután a nép fele a falon, a Kemencék tornya mellett a széles falig. Azután az Efraim-kapu, az Ó-kapu, a Hal-kapu, a Hananél-torony és a Méá-torony mellett egészen a Juh-kapuig mentek, és megálltak a Börtön-kapunál. Majd fölállt a két hálaadó énekkar az Isten házában, és velem együtt az elöljárók fele meg a papok: Eljákim, Maaszéjá és Minjámin, Míkájá, Eljóénaj, Zekarjá és Hananjá a harsonákkal, továbbá Maaszéjá, Semajá és Eleázár, Uzzi, Jehóhánán és Malkijjá, Élám és Ezer. Azután énekelni kezdtek az énekesek, Jizrahjá volt a karnagyuk. Azon a napon nagy véresáldozatokat mutattak be, és örültek, mert az Isten nagy örömöt szerzett nekik. Még az asszonyok és gyermekek is örültek. Messzire elhallatszott, hogy mennyire örülnek Jeruzsálemben.

Neh 12,31-43.

HÁLAADÓ KÓRUS

Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, mert örökké tart szeretete! (Zsolt 118,1)

Családunk a munkanélküliség és az állás utáni vadászat érzelmi megpróbáltatásai között őrlődött. Aznap reggel, amikor a fenti szakaszt olvastam Nehémiás könyvéből, különösen elcsüggedtek voltunk. Férjemmel úgy kezdtük a napot, mint mindig; imádkozva sétáltunk egyet a környéken. Aznap reggel azonban valami mást tettünk.
A szükségleteinkért való imádkozás helyett elhatároztuk, hogy csatlakozunk a "hálaadó kórushoz", hasonlóan, ahogy Nehémiás felállította hálaadó kórusait. Nem voltak kéréseink, fohászaink, csak túlcsorduló hálaadás. Mint egy pingpongmeccsen a labdát, dobáltuk egymásnak a hálaadás témáit.
"Köszönjük, Urunk, az új reggelt, az új kegyelmet". "Köszönjük a családunkat". "Hálát adunk a biztonságos környékünkért". "Köszönjük, hogy betöltöd szükségleteinket". "Köszönjük, hogy reményt adsz".
És egyre csak így folytatódott. Majd egy órán át sétáltunk, és nem fogytunk ki az áldásokból, melyekért hálásak voltunk. A csüggesztőnek induló nap örömtelivé változott, egyszerűen csak azért, mert engedelmeskedtünk Isten parancsának, hogy hálát adjunk minden helyzetben.

Imádság: Urunk, minden áldás forrása, hálát adunk azért, hogy megtöltöd életünket jó dolgokkal, még a nehézségek idején is. Segíts mindig hálásnak lennünk! Ámen.

A hálaadás az öröm útját egyengeti.