Szerző Téma: Mindennapi kenyerünk  (Megtekintve 243105 alkalommal)

plus minus reset

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3778
  • Nem: Nő
  • Last Login:2019. Március 22. - 10:21:39
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1875 Dátum: 2019. Március 04. - 09:39:56 »

2019. március 4. hétfő

Mózesnek, az ÚR szolgájának halála után ezt mondta az ÚR Józsuénak, Nún fiának, Mózes szolgájának: Az én szolgám, Mózes meghalt. Most azért indulj, kelj át itt a Jordánon, te és ez az egész nép arra a földre, amelyet én adok Izráel fiainak. Nektek adok minden helyet, ahová léptek, ahogyan megígértem Mózesnek. A pusztától és a Libánontól a nagy folyamig, az Eufrátesz folyamig, nyugat felé pedig a nagy tengerig a ti területetek lesz a hettiták egész országa. Senki sem állhat ellened egész életedben. Veled leszek, ahogy Mózessel is vele voltam. Nem maradok el tőled, nem hagylak el. Légy erős és bátor, mert te teszed ezt a népet annak az országnak az örökösévé, amelyről megesküdtem atyáiknak, hogy nekik adom. Csak légy igen bátor és erős, őrizd meg, és tartsd meg azt a törvényt, amelyet Mózes, az én szolgám parancsolt neked. Ne térj el tőle se jobbra, se balra, hogy boldogulj mindenütt, amerre csak jársz. Ne hagyd abba ennek a törvénykönyvnek az olvasását, hanem tanulmányozd éjjel-nappal, őrizd meg, és tartsd meg mindazt, ami ebben meg van írva. Akkor sikerrel jársz utadon, és boldogulsz. Megparancsoltam neked, hogy légy erős és bátor. Ne félj, és ne rettegj, mert veled van Istened, az ÚR, mindenütt, amerre csak jársz.

Józs 1,1-9.

CSÓKOK A TENYÉRBEN

Légy erős és bátor. Ne félj, és ne rettegj, mert veled van Istened, az Úr mindenütt, amerre csak jársz. (Józs 1,9)

Amikor a kislányom kétéves lett, el kellett vinnem bölcsődébe, hogy munkába állhassak. Szörnyen nehezére esett az elválás, a nyakamba csimpaszkodott, és sírt, amikor ott akartam hagyni.
Az egyik napon megfogtam a kezét, és néhányszor megcsókoltam a tenyerét. Majd ugyanezt tettem a másik kezével is. "Így ni!" - mondtam. "Most már csókok vannak a tenyeredben. Ha félnél, csak nyiss ki néhány csókot, és tudni fogod, hogy itt vagyok veled, és visszajövök érted. Ez erőt és bátorítást ad majd neked." És ez működött! A kislányom már 12 éves, és a "csókok a tenyérben" még mindig az alvás előtti rituálé része.
Amikor aggodalom fog el, a Józs 1,9 igéje kicsit hasonló számomra. Ismételgetem magamnak, és arra emlékeztet, hogy Isten velem van, és bármi fenyegető dologgal szembenézhetek. Ha visszatekintek, azt látom, hogy ez az ige igaz volt egész eddigi életemre. Megtapasztaltam nehéz időket, de Isten mindenkor velem volt, megtartott, vigasztalt, és megerősített.

Imádság: Szentlélek Isten, amikor eltölt minket az aggodalom vagy a félelem, nyújts vigaszt, emlékeztetve állandó jelenlétedre és irántunk való szeretetedre. Ámen.

A Szentírás vigasztalást nyújt, amikor aggodalmaskodom.

IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIKET ELTÖLT AZ AGGODALOM!

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3778
  • Nem: Nő
  • Last Login:2019. Március 22. - 10:21:39
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1876 Dátum: 2019. Március 06. - 09:30:37 »
2019. március 6. szerda

A sokaság rájuk támadt, az elöljárók pedig letépették ruhájukat, és megbotoztatták őket. Sok ütést mértek rájuk, majd börtönbe vetették őket, és megparancsolták a börtönőrnek, hogy gondosan őrizze őket. Az pedig, mivel ilyen parancsot kapott, a belső börtönbe vetette őket, és a lábukat kalodába zárta. Éjféltájban Pál és Szilász imádkozott, és énekkel magasztalta az Istent. A foglyok pedig hallgatták őket. Ekkor hirtelen nagy földrengés támadt, úgyhogy megrendültek a börtön alapjai, hirtelen kinyílt minden ajtó, és mindegyikükről lehulltak a bilincsek. Amikor a börtönőr felriadt álmából, és meglátta, hogy nyitva vannak a börtönajtók, kivonta a kardját, és végezni akart magával, mert azt hitte, hogy megszöktek a foglyok. Pál azonban hangosan rákiáltott: "Ne tégy kárt magadban, mert valamennyien itt vagyunk!" Erre az világosságot kért, berohant, és remegve borult Pál és Szilász elé; majd kivezette őket, és ezt kérdezte: "Uraim, mit kell cselekednem, hogy üdvözüljek?" Ők pedig így válaszoltak: "Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz mind te, mind a te házad népe!"

ApCsel 16,22-31.

HAMVAZÓSZERDA

Áldom az Urat mindenkor, állandóan őt dicséri szám. (Zsolt 34,2)

Döbbenten olvastam az üzenetet. Sok száz kilométerre édesanyám a rákbetegséggel való küzdelmének végéhez közeledett. Két hete még erős és bizakodó volt. Érzelmeim teljesen elborítottak: düh, hogy nem lehetek közel hozzá; bánat, hogy soha nem lesz már úgy, mint régen; és rémület, miközben eszeveszetten kerestem valamit, bármit, hogy segíthessek rajta. Imádságomban felkiáltottam: "Uram, nem tudom, mit tegyek"!
Mindannyian találkozunk olyan helyzetekkel, amelyek kicsúsznak a kezünkből. Pál és Szilász azonban mutatott egy követendő utat. Láncokba verve hevertek egy sötét tömlöcben, testük a botütésektől összeverve, nem voltak urai a körülményeknek. Mégis imádkoztak, és énekkel magasztalták Istent, a fogolytársaik pedig figyelték őket. Isten meghallgatta imáikat, és válaszképpen kiszabadította őket a fizikai börtönükből. Majd megszabadította a börtönőrt és családját a lelki börtönből.
Annak a napnak keserű pillanataiban Isten dicsőítését választottam, felcserélve a keserűséget Isten jelenlétéért való hálaadással. A veszteség fölötti bánat helyét átvette a hálaadás mindazért, amim van, és az örökkévalóság ígéretéért. A rémület elmúlt, és beköltözött a békesség. Amikor tanácstalanok vagyunk, tehetjük azt, amit mindig tudunk: magasztalhatjuk Istent, és bízhatunk, hogy megszabadít minden aggodalomtól.

Imádság: Drága Istenünk, segíts, hogy neved dicsérete legyen mindig ajkunkon és szívünkben! Ámen.

Ha Istent magasztalom, aggodalmaim eltörpülnek.

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3778
  • Nem: Nő
  • Last Login:2019. Március 22. - 10:21:39
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1877 Dátum: 2019. Március 07. - 10:07:59 »
2019. március 7. csütörtök

Hogy megismerjem őt és feltámadása erejét, valamint a szenvedéseiben való részesedést, hasonlóvá lévén az ő halálához, hogy valamiképpen eljussak a halottak közül való feltámadásra. Nem mintha már elértem volna mindezt, vagy már célnál volnék, de igyekszem, hogy meg is ragadjam, mert engem is megragadott a Krisztus Jézus. Testvéreim, én nem gondolom magamról, hogy már elértem, de egyet teszek: ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért.

Fil 3,10-14.

NÉZZ ELŐRE!

Ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának Krisztus Jézusban adott jutalmáért. (Fil 3,13-14)

Férjemmel, Jimmel nagyon szeretjük a gondozott zöldséges kertünket. Mindennél jobban kedveljük a friss zöldségeket, és a növények hosszú egyenes sorai egyfajta sikerélményt adnak.
Jim kamionsofőr volt, és néha több napig is távol volt otthonról. Gondoltam, hogy segítek neki a retekültetvény megkapálásával. Felültem a traktorunkra, beindítottam, sebességbe tettem, és nekivágtam az ültetvény sorainak. Jim figyelmeztetett már korábban: "Ha traktorral kapálsz a sorok között, soha nem nézz hátra! Ha megfordulsz, a sor görbe lesz." Megfeledkezve a tanácsáról, egyszer hátranéztem. Amikor a sor végére értem, megfordultam, hogy megszemléljem a munkámat. Rémülten láttam, hogy egy nagy szakaszon a retekpalánták a gyökerükkel felfelé virítottak. Az sem használt, amikor visszadugdostam őket. Az egész szakasz kipusztult.
Hívőként is kísértést jelenthet, hogy hátratekintgessünk. De ha túl sokat összpontosítunk a múlt hibáira, elfelejthetjük, hogy Jézus megbocsátotta bűneinket. Pál apostol egy jobb utat ajánl: törekedjünk arra a jutalomra, amely azokra vár, akik követik Jézus Krisztust, és tanulnak a példájából. Szegezzük tekintetünket Jézusra, hitünk szerzőjére és beteljesítőjére (Zsid 12,2).

Imádság: Istenünk, nem a múlt hibáira akarunk tekinteni, hanem azon az úton járni, melyet Jézus szánt nekünk! Ámen.

Isten megbocsátotta bűneimet, reménységgel nézhetek előre.

IMÁDKOZZUNK A MÚLT EMLÉKEIVEL KÜSZKÖDŐKÉRT!

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3778
  • Nem: Nő
  • Last Login:2019. Március 22. - 10:21:39
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1878 Dátum: 2019. Március 08. - 08:28:28 »
2019. március 8. péntek

A karmesternek: Dávidé, az ÚR szolgájáé, aki akkor mondta el ennek az éneknek a szavait az ÚRnak, amikor valamennyi ellensége hatalmából és Saul kezéből kimentette őt az ÚR.
Ezt mondta: Szeretlek, URam, erősségem!
Az ÚR az én kőszálam, váram és megmentőm, Istenem, kősziklám, nála keresek oltalmat, pajzsom, hatalmas szabadítóm, fellegváram!
Az ÚRhoz kiáltok, aki dicséretre méltó, és megszabadulok ellenségeimtől.
Körülvettek a halál kötelei, pusztító áradat rettent engem.
A sír kötelei fonódtak rám, a halál csapdái meredtek rám.
Nyomorúságomban az ÚRhoz kiáltottam, segítségért kiáltottam Istenemhez. Meghallotta hangomat templomában, kiáltásom a fülébe jutott.

Zsolt 18,1-7.

EGYÜTTÉRZŐ BARÁTOK

Nyomorúságomban az Úrhoz kiáltottam, segítségért kiáltottam Istenemhez. Meghallotta hangomat templomában. (Zsolt 18,7)

Barátnőm, Virginia, teljesen túlterhelt és kimerült volt a mindennapos munkába járás miatt, amely mellett még a férje gondozását is el kellett látnia, aki az otthonához volt kötve rákbetegsége miatt. Sírva hagyta őt magára reggelente, az ételét és vizet a keze ügyében hagyva, majd kilépett a lakásból imádságban sóhajtva: "Uram, hogyan fogom én ezt végigcsinálni?"
Virginia gondjairól hallva a gyülekezeti testvérek közül többen elkezdtek étellel segíteni neki. Mások elmentek, és naponta néhány órát a férje mellett töltöttek. Együtt olvasták a Bibliát és imádkoztak, beszélgettek vagy tévéztek. Virginia elmondta, mennyire vigasztaló volt számára, hogy a férjéről ilyen szeretettel gondoskodnak, amikor ő nem lehet mellette.
Egy kicsi együttérzés is sokat jelent. Isten meghallotta Virginia kétségbeesett kiáltását, és arra ösztönözte a gyülekezet tagjait, hogy segítséget nyújtsanak nekik. Számunkra pedig lehetőség volt felmutatni Isten szeretetét, miközben követtük Krisztus tanítását, és könnyítettünk egy kicsit terhein. Isten Virginiával és férjével volt azokban az időkben, talán a leghatalmasabb módon, az együtt érző barátok és családtagok által.

Imádság: Drága Édesatyánk, köszönjük gondoskodásodat, és azokat a kezeket, amelyek ezt továbbadják. Ámen.

Isten velem van, az együtt érző testvérek közösségében.

IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK GONDOT VISELNEK MÁSOKRA!

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3778
  • Nem: Nő
  • Last Login:2019. Március 22. - 10:21:39
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1879 Dátum: 2019. Március 09. - 09:29:41 »
2019. március 9. szombat

Miért csüggedsz el, lelkem, miért háborogsz bennem? Bízzál Istenben, mert még hálát adok neki az ő szabadításáért!
Istenem, elcsügged a lelkem, azért terád gondolok a Jordán földjéről és a Hermónról, a Micár hegyéről.
Örvény örvénynek kiált zuhatagjaid hangjában, minden habod és hullámod átcsapott fölöttem.
Nappal szeretetét rendeli mellém, éjjel éneket ad számba az ÚR; imádságot életem Istenéhez.

Zsolt 42,6-9.

ÉNEK AZ ÉJSZAKÁBAN

Ezért félnek jeleidtől még a föld határain lakók is. Kelet és nyugat tájait ujjongásra indítod. (Zsolt 65,9)

Amikor felkapcsolom a világítást az istállóban, és összeterelem a teheneket a reggeli fejéshez, néhány veréb halk csiripelésbe kezd a fejőállás gerendái között. Arra emlékeztetnek, amikor egy kórus tagjai a vasárnapi éneklés előtt bemelegítik a hangjukat. Ebben a korai órában morcosan kezdem a napot. Szeretek egyébként foglalkozni az állatokkal, de magányosnak érzem magam. Az éjszaka komor sötétsége és a mindennapi teendőim súlyosan rátelepednek lelkemre. Önsajnálatba kezdek. Vágyakozom a nappal világossága után. Ekkor azonban felfigyelek egy kibontakozó káprázatos madárcsicsergésre. Két órával napkelte előtt a csicsergés fokozatosan erősödve egy lágy, torokszorító madárdallá válik, mely az ég felé irányul. Úgy érzem, csatlakoznom kell az örvendezéshez. Néha én is erősítem gyenge hangommal a madárkórust. Máskor csak hallgatom. Érzem, ahogy olvad bennem a jéghideg érzés, és öröm és reménység tölt el. Igen, a sötétségnek hamarosan vége.
Amikor ránk nehezedik az elhagyatottság érzése, a fizikai vagy lelki sérelmek kínja, és már nagyon várjuk, hogy a sötétség világosságba forduljon, tanulhatunk a madarak énekének harmóniájából. Daluk a dicsőítés tetőfokát a sötétségben éri el, mellyel beharangozzák a hőn óhajtott fényt.

Imádság: Atyánk, köszönjük, hogy szeretetedet ránk árasztod nappal, és éneked velünk van az éjszakában. Ámen.

Isten énekei az éjben is ott vannak, és örvendezésre indítanak.

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3778
  • Nem: Nő
  • Last Login:2019. Március 22. - 10:21:39
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1880 Dátum: 2019. Március 10. - 10:29:48 »
2019. március 10. vasárnap

Legyetek követőim, testvéreim, és azokra figyeljetek, akik úgy élnek, ahogyan mi példát adtunk nektek. Mert sokan élnek másképpen: akikről sokszor mondtam nektek, most pedig sírva is mondom, hogy ők a Krisztus keresztjének ellenségei; az ő végük kárhozat, a hasuk az istenük, és azzal dicsekszenek, ami a gyalázatuk, mert földi dolgokkal törődnek. Nekünk pedig a mennyben van polgárjogunk, ahonnan az Úr Jézus Krisztust is várjuk üdvözítőül, aki az ő dicsőséges testéhez hasonlóvá változtatja a mi gyarló testünket, azzal az erővel, amellyel maga alá vethet mindeneket.

Fil 3,17-21.

MENNYEI POLGÁRSÁG

Nekünk pedig a mennyben van polgárjogunk, ahonnan az Úr Jézus Krisztust is várjuk üdvözítőül. (Fil 3,20)

2010-ben egy washingtoni egyetemen elfogadták négy nigériai hallgató doktori képzésre szóló jelentkezését. A szükséges adminisztráció megtörtént, már csak a beutazási vízumot kellett megkapnunk. Engem utolsóként hívtak be a követségre az elbeszélgetésre. A három társam megkapta a vízumot, én is bizakodva készültem. A meghallgatás időpontjához közeledve elbúcsúztam a gyülekezettől. A családomtól is búcsút vettem, mert úgy volt, hogy a vízum kézhezvétele után nyomban repülőre ülök. A nagykövetségen azonban elutasították a vízumkérelmemet. Megalázottnak éreztem magam, nem értettem, miért tagadták meg. Hogy nézzek szembe ezek után a gyülekezettel és a családommal? Mit mondjak nekik?
Két évvel később újra vízumért folyamodtam. Hála Istennek, megadták, és végül megszerezhettem a doktori diplomát.
A mai bibliai szakaszban Pál apostol bizalommal tekint mennyei állampolgárságára, és a miénkről is így beszél. Pálra egy feladat bízatott, melyet hűségesen végzett. Várta azt a napot, amikor a teste átváltozik, és belép a mennyei hazájába. Hálát adok Istennek, hogy nekünk nem kell vízumért folyamodnunk a mennybe jutáshoz. Minden nap a mennyei állampolgárságunk bizonyosságában élhetünk.

Imádság: Urunk, tudjuk, hogy ezen a földön csak ideiglenes otthonunk van. Köszönjük az öröklét reménységét. Ámen.

Isten kegyelme biztosít: mennyei polgár lehetek majd.

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3778
  • Nem: Nő
  • Last Login:2019. Március 22. - 10:21:39
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1881 Dátum: 2019. Március 11. - 12:01:25 »
2019. március 11. hétfő

"Többé nem mondalak titeket szolgáknak, mert a szolga nem tudja, mit tesz az ura. Titeket azonban barátaimnak mondalak, mert mindazt, amit hallottam az én Atyámtól, tudtul adtam nektek. Nem ti választottatok ki engem, hanem én választottalak ki, és rendeltelek titeket arra, hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és gyümölcsötök megmaradjon, hogy bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek. Ezeket azért parancsolom nektek, hogy szeressétek egymást."
"Ha gyűlöl titeket a világ, tudjátok meg, hogy engem előbb gyűlölt, mint titeket. Ha e világból valók volnátok, a világ szeretné a magáét, de mivel nem e világból valók vagytok, hanem én választottalak ki titeket a világból, azért gyűlöl titeket a világ."

Jn 14,15-19.

JÉZUS LÁBA NYOMÁBAN

Ha a Lélek által élünk, akkor éljünk is a Lélek szerint. (Gal 5,25)

Édesapám a hegyi kecskéhez hasonló biztonsággal járt. Soha nem láttam megbotlani. Gyerekként, amikor sétáltunk, megpróbáltam a lábnyomaiba lépni, annak ellenére, hogy nehéz volt, mert nagyokat lépett. Amikor a tónál lévő erdőben voltunk vagy dolgoztunk, tudtam, ha az ő nyomában lépdelek, kisebb eséllyel lépek kígyóra, botlok meg vagy bicsaklik ki a bokám egy gödörben.
Találkoztam valakivel, akinek a léptei még az édesapáménál is biztosabbak. Keskeny úton jár, de lépései mindig szilárdak. Jézusról beszélek, aki az út, az igazság és az élet. Mióta az ő lépteit követem, azóta kevesebbszer botlok meg vagy esek el. Útjai egyenesek és jól megvilágítottak. Tulajdonképpen a Szentírásban világosan láthatók és követhetők lábnyomai. Meghívása az egész világ számára szól: Jöjjetek utánam! (Mt 4,19).

Imádság: Urunk, hálát adunk, hogy utadat az élet ösvényévé tetted számunkra. "Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is; mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól..." Ámen.

Minél tovább járom Jézus útját, annál tisztábban látom.

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3778
  • Nem: Nő
  • Last Login:2019. Március 22. - 10:21:39
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1882 Dátum: 2019. Március 12. - 10:27:59 »


2019. március 12. kedd

Éppen azért: ne legyetek meggondolatlanok, hanem értsétek meg, mi az Úr akarata. Ne részegeskedjetek, mert a borral léhaság jár együtt, hanem teljetek meg Lélekkel, mondjatok egymásnak zsoltárokat, dicséreteket és lelki énekeket; énekeljetek és mondjatok dicséretet szívetekben az Úrnak, és adjatok hálát az Istennek, az Atyának mindenkor mindenért, a mi Urunk Jézus Krisztus nevében.

Ef 5,17-20.

ÖRÖMTELI ZAJ

Isten repesve örül neked... ujjongva örül neked. (Zof 3,17)

Az 1980-as évek tinédzsereként magával ragadott a punk és az új hullámos zene őrülete. Habár a punk egyik lényege a divatellenesség volt, mégis volt egyfajta "kinézet", amit a punkok szerettek, és arra találtak ki, hogy sokkoló és megbotránkoztató legyen. A zene és a punk szövegek is ugyanezt a célt szolgálták. Emlékszem szegény édesanyámra, aki türelmesen hallgatta, amint a Clash, a Ramones, és ezekhez hasonló együttesek órákig üvöltöttek a magnómból. Mondanom sem kell, mennyire örült, amikor a zenei ízlésem továbbfejlődött. Mostanra nagyon sokféle zenei műfajt kedvelek: klasszikus zenét, jazzt és még az operát is. Olyan zeneszerzők hallgatása is, mint Mozart és Bach, ma már örömmel tölt el.
Ha visszagondolok egész életemen át tartó zeneszeretetemre, eszembe jut, hogy Isten is zenekedvelő. A zenét ő teremtette. A menny tele van zenével és énekkel. A Szentírás arról beszél, hogy az angyalok nem szűnnek meg dicsőíteni Istent a mennyben.
Hiszem, hogy Isten mélységesen meghatódik, amikor dicsőítésben és imádatban jövünk hozzá. (Ef 5,19) Isten örömmel énekel velünk együtt. Ezért bármilyen zenét is kedvelünk, az ő dicsőítése "örömteli zaj" számára és számunkra is (Zsolt 100,1).

Imádság: Istenünk, gyönyörködünk abban a zenében, mely neked szól a szívünkben. Szeretnénk ezzel neked örömöt szerezni. Ámen.

Bármilyen zenén keresztül dicsőíthetem Istent.
« Utoljára szerkesztve: 2019. Március 13. - 09:15:20 írta Irma »

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3778
  • Nem: Nő
  • Last Login:2019. Március 22. - 10:21:39
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1883 Dátum: 2019. Március 13. - 09:16:14 »

2019. március 13. szerda

"Amikor pedig az Emberfia eljön az ő dicsőségében, és vele az angyalok mind, akkor odaül dicsősége trónjára. Összegyűjtenek eléje minden népet, ő pedig elválasztja őket egymástól, ahogyan a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől. A juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja." "Akkor így szól a király a jobb keze felől állókhoz: Jöjjetek, Atyám áldottai, örököljétek a világ kezdete óta számotokra elkészített országot. Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok, mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok, börtönben voltam, és eljöttetek hozzám. Akkor így válaszolnak neki az igazak: Uram, mikor láttunk téged éhezni, hogy enned adtunk volna, vagy szomjazni, hogy innod adtunk volna? Mikor láttunk jövevénynek, hogy befogadtunk volna, vagy mezítelennek, hogy felruháztunk volna? Mikor láttunk betegen vagy börtönben, hogy elmentünk volna hozzád? A király így felel majd nekik: Bizony, mondom néktek, amikor megtettétek ezeket akárcsak eggyel is a legkisebb atyámfiai közül, velem tettétek meg." "Akkor szól a bal keze felől állókhoz is: Menjetek előlem, átkozottak, az ördögnek és angyalainak elkészített örök tűzre. Mert éheztem, és nem adtatok ennem, szomjaztam, és nem adtatok innom, jövevény voltam, és nem fogadtatok be, mezítelen voltam, és nem ruháztatok fel, beteg voltam, börtönben voltam, és nem látogattatok meg. Akkor ezek is így válaszolnak neki: Uram, mikor láttunk téged éhezni vagy szomjazni, jövevénynek vagy mezítelennek, betegen vagy börtönben, amikor nem szolgáltunk neked? Akkor így felel nekik: Bizony, mondom néktek, amikor nem tettétek meg ezeket eggyel a legkisebbek közül, velem nem tettétek meg. És ezek elmennek az örök büntetésre, az igazak pedig az örök életre."

Mt 25,31-46.

ISTEN HÍV

A király így felel majd nekik: Bizony mondom nektek, valahányszor megtettétek ezeket akár csak eggyel is az én legkisebb testvéreim közül, velem tettétek meg. (Mt 25,40)

Sokáig viaskodtam, hogy felszentelt lelkész legyek-e. Gyakran hallottam másoktól, hogy Isten hangját hallották. Habár erős vágyat éreztem a szolgálat iránt, én nem hallottam Isten hívását.
Egy alkalommal a lelkészünk szólt, hogy a közeli gyülekezet lelkésze megbetegedett, és megkérdezte, hogy tudnék-e prédikálni vasárnap délelőtt. Nagy aggodalommal készültem. Amikor megérkeztem a templomba, az emberek szeretettel fogadtak, és nagy békességet éreztem, amikor prédikáltam.
Később további lehetőséget kaptam, hogy laikus prédikátorként kisebb gyülekezetekben szolgáljak, és végül felkértek, hogy legyek két gyülekezet lelkésze. Nagyon sokat tanultam ezeknek a gyülekezeteknek a tagjaitól, és hálás vagyok türelmükért és bátorításukért. Később elkezdtem hivatalos tanulmányaimat, és évekkel később felszenteltek.
40 év elteltével látom, hogy Isten engem akkor elhívott - a kapott lehetőségeken és az emberek szeretetén keresztül, akik elbizonytalanodásomnál is segítettek szolgálatomat folytatni.
Talán nem halljuk Isten hangját, és nem látunk angyalokat, de ha látjuk a szükséget, és képesek vagyunk betölteni azt, akkor bizonyára Isten szolgálatra hív bennünket.

Imádság: Urunk, hálát adunk azért, hogy téged szolgálhatunk, akár az éhezőket tápláljuk, akár igédet hirdetjük. Ámen.

Azzal, hogy másoknak segítünk, Isten hívására válaszolunk.

IMÁDKOZZUNK AZ ELHÍVÁSUKBAN BIZONYTALANODÓKÉRT

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3778
  • Nem: Nő
  • Last Login:2019. Március 22. - 10:21:39
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1884 Dátum: 2019. Március 14. - 10:22:45 »
2019. március 14. csütörtök

"Ugyan ki az közöttetek, aki ha kenyeret kér a fia, követ ad neki, vagy ha halat kér, kígyót ad neki? Ha tehát ti gonosz létetekre tudtok jó ajándékokat adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább ad jókat a ti mennyei Atyátok azoknak, akik kérik tőle?"
"Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük, mert ez a törvény, és ezt tanítják a próféták."

Mt 7,9-12.

ATYAI SZERETET

Amilyen irgalmas az apa fiaihoz, olyan irgalmas az ÚR az istenfélőkhöz. (Zsolt 103,13)

Szeretem az apámat. Átlagos férfi, nem volt nagy vagyona, de hajlíthatatlanul megtett mindent, hogy gyermekei boldoguljanak. Habár családunk anyagi nehézségekkel küzdött, azt mondta, ne aggódjak a tanulmányi költségeim miatt. A tőle telhető legkeményebben dolgozott, hogy elég pénzt félretehessen a tanulmányaimra.
Apám értünk vállalt küzdelme még nagyobb szeretetet váltott ki belőlem. Az áldozat, melyet családunkért vállalt és a szeretet, melyet irántunk kimutatott, mindig csodálattal töltött el. Ennek ellenére tudom, hogy van egy mennyei Atyánk, aki földi apánknál is jobban szeret. Isten kimutatta irántunk való szeretetét Fia, Jézus által, aki szenvedett és meghalt az egész világ bűneiért! Isten szeretete Jézus által gazdag életre és az örökkévalóságra mentett meg minket. Akármennyire is szeretem édesapámat, Isten szeretete messze meghaladja ezt. Isten szeretete felmérhetetlen - csak megtapasztalni lehet.
Hálás vagyok Istennek földi apám szeretetéért. De hálám ennél is mélyebb Isten soha véget nem érő szeretetéért.

Imádság: Szerető Atyánk, hálát adunk a földi apákért, akik szeretetedet megmutatták nekünk. Jézus nevében. Ámen.

Isten jobban szeret, mint amennyire ezt felfoghatom

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3778
  • Nem: Nő
  • Last Login:2019. Március 22. - 10:21:39
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1885 Dátum: 2019. Március 15. - 09:01:23 »

2019. március 15. péntek

Azután így beszélt Mózeshez az ÚR: Lásd, név szerint elhívtam Becalélt, Húr fiának, Úrínak a fiát a Júda törzséből. Betöltöttem őt isteni lélekkel, bölcsességgel, értelemmel és képességgel mindenféle munkálatra, hogy terveket készítsen az arany, az ezüst és a réz feldolgozására, foglalatba való kövek vésésére, fafaragásra és mindenféle munka elvégzésére. Én most melléje állítom Oholíábot, Ahíszámák fiát a Dán törzséből. Bölcsességet adok minden hozzáértő ember szívébe, hogy el tudják készíteni mindazt, amit megparancsoltam neked: a kijelentés sátrát, a bizonyság ládáját, a rá való födelet és a sátor egész fölszerelését, az asztalt és fölszerelését, a színarany lámpatartót és annak egész fölszerelését, az illatáldozati oltárt, az égőáldozati oltárt és egész fölszerelését, a medencét és állványát, meg a díszes ruhákat, Áron főpap szent ruháit és fiainak a papi ruháit, végül a fölkenésre való olajat és az áldozati fűszerféléket a szentély számára. Mindent úgy készítsenek, ahogyan megparancsoltam neked.

2Móz 31,1-11.

ÉPÍTKEZÉS EGYÜTT

Betöltöttem őt isteni lélekkel, bölcsességgel, értelemmel és képességgel mindenféle munkára. (2Móz 31,3)

A tanulmányi kiránduláson néhány kisebb gyerek összefogott, és nagy rönkökből kezdtek építkezni. Együtt dolgoztak, hogy kisebb falakat és tornyokat építsenek, majd nevetve ledöntsék őket. Több gyerek is beállt, és hármas-négyes csoportokban rakták össze az építményeket. Hamarosan minden gyerek dolgozott. Csapatként egy igen jelentős erődítményt építettek, amit együttműködés nélkül képtelenek lettek volna. Lenyűgözött, ahogy összedolgoztak, és természetes módon hagyatkoztak egymás erősségére és kreativitására, hogy elérjék közös céljukat.
Isten mindig felkészített embereket a szolgálatra. Amikor eljött a szent sátor elkészítésének ideje, akkor elhívott tehetséggel megáldott embereket, hogy ezt a művészi munkát elvégezzék. Krisztus testében mi is kaptunk lelki ajándékokat a szolgálatra, tanításra és a gyülekezet építésére. Isten mindnyájunkat tehetséggel, képességekkel és kreativitással áldott meg, hogy Krisztus testét szolgáljuk. Ezek a képességek és lelki ajándékaink a gyülekezet növekedését szolgálják. Akár egyedül vagy másokkal együtt közös célunk az, hogy Jézust képviseljük, és megosszuk a megváltás jó hírét, miközben Krisztus testét építjük.

Imádság: Drága Istenünk, segíts, hogy a dicsőségedre használjuk ajándékainkat és tehetségünket! Ámen.

Istennek terve van az ajándékaimmal és képességeimmel.

IMÁDKOZZUNK A KERESZTÉNY EGYHÁZAKÉRT!

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3778
  • Nem: Nő
  • Last Login:2019. Március 22. - 10:21:39
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1886 Dátum: 2019. Március 16. - 09:47:10 »

2019. március 16. szombat

Nagy volt az örömöm az Úrban, hogy végre felbuzdultatok a velem való törődésre. Mert gondoskodtatok volna, de nem volt rá alkalmatok. Nem a nélkülözés mondatja ezt velem, mert én megtanultam, hogy körülményeim között elégedett legyek. Tudok szűkölködni és tudok bővölködni is, egészen be vagyok avatva mindenbe, jóllakásba és éhezésbe, a bővölködésbe és a nélkülözésbe egyaránt. Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem.

Fil 4,10-13.

RÉGI SZÉP NAPOK

Ez az a nap, amelyet az Úr elrendelt, vigadozzunk és örüljünk ezen! (Zsolt 118,24)

Ahogy a feleségemmel egyetlen gyermekünk közelgő esküvőjét vártuk, felidéztük a "régi szép időket", amikor a kislányunk cseperedett, és azt, hogy mekkora öröm volt elvinni őt a tengerpartra, a parkba és az erdőbe kempingezni. Összehasonlítottam a jelenlegi életemet minden nehézségével együtt ezzel az ideális múlttal. Azután gondolatban továbbsiklottam a jövőbe, melyben képzeletem szerint remélhetőleg megismételhetjük jövőbeni unokáinkkal a lányunkkal tapasztalt boldogságot.
Ezután megálljt parancsoltam magamnak, és elgondolkodtam: "A jelenben miért adhatok hálát?" Sorolni kezdtem a sok áldást. A nehézségek ellenére tudatosult bennem, milyen sok ajándékkal áraszt el Isten a jelenben is. Rádöbbentem, hogy valamikor a mostani időkre is úgy fogunk tekinteni, mint a "régi szép időkre". Ez új fényt vet arra a szemléletre, hogy éljünk a jelenben, és ne a múlt emlékein vagy a jövendő dolgokon merengjünk.
Pál a Fil 4-ben írja, hogy megtanult elégedettnek lenni minden körülmények között. Mi is elégedettek lehetnénk és megbecsülhetnénk minden napot, a körülményektől függetlenül, és hálát adhatnánk Istennek életünk minden napjának ajándékáért.

Imádság: Drága Istenünk, köszönünk minden napot, amit adtál nekünk, és minden túláradó áldásodat. Ámen.

Isten milyen ajándékát értékelhetem még jobban?

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3778
  • Nem: Nő
  • Last Login:2019. Március 22. - 10:21:39
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1887 Dátum: 2019. Március 17. - 09:01:03 »
2019. március 17. vasárnap

Amikor meghallotta ezt Jézus, eltávozott onnan hajón egy lakatlan helyre egyedül. Amikor meghallotta ezt a sokaság, utána ment gyalog a városokból. Amikor Jézus kiszállt, és meglátta a nagy sokaságot, megszánta őket, és meggyógyította betegeiket. Amikor esteledett, odamentek hozzá tanítványai, és így szóltak hozzá: "Lakatlan ez a hely, és későre jár. Bocsásd el a sokaságot, hogy menjenek a falvakba, és vegyenek élelmet maguknak." Jézus azonban ezt mondta nekik: "Nem kell elmenniük: Ti adjatok nekik enni!" Ők pedig így válaszoltak: "Nincs itt egyebünk, csak öt kenyerünk és két halunk." Ő pedig ezt mondta: "Hozzátok ide nekem azokat!" Ekkor megparancsolta a sokaságnak, hogy telepedjenek le a fűre, aztán vette az öt kenyeret és a két halat, feltekintett az égre, megáldotta, megtörte a kenyereket és a tanítványoknak adta, a tanítványok pedig a sokaságnak. Miután valamennyien ettek és jóllaktak, összeszedték a maradék darabokat, tizenkét tele kosárral. Aki pedig evett, mintegy ötezer férfi volt az asszonyokat és a gyermekeket nem számítva.

Mt 14,13-21.

AZ ÉN KENYEREM ÉS HALAM

Miután valamennyien ettek és jóllaktak, összeszedték a maradék darabokat, tizenkét tele kosárral. (Mt 14,20)

Isten az írás tehetségével ajándékozott meg. Az olvasóimtól sok visszajelzést kapok, hogy mekkora áldást jelentett számukra az írásaim üzenete. Megdöbbentő, Isten hogyan biztosítja, hogy az írások üzenete átíveljen földrészeken, és elérje azokat, akiknek szükségük van rá. Én felajánlom azt a kicsit, amim van - az időmet és a szolgálatkészségemet, Isten pedig megsokszorozza, hogy sokaknak áldás legyen.
Isten mindnyájunkat megáldott valamilyen ajándékkal, de nem mindig ismerjük fel azokat. Isten szereti a jókedvű adakozót. Ez nem arról szól, hogy milyen nagy a felajánlásunk. Csak a kis "kenyerünket és halunkat" kell Jézusnak ajánlanunk, hogy ő sokakat jóllakasson. Az Isten kegyelme és hatalma segít használnunk az adottságainkat, hogy egész sereg embert megajándékozhassunk és megelégíthessünk.
Ha bármilyen kis dolgot szeretettel felajánlunk, Isten azt az áldások egy teljesen új szintjére emeli, ami lehetetlen lenne kizárólag emberi erőfeszítések által. Amikor megosztjuk másokkal a kevés kenyerünket és halunkat, akkor csodákban lehet részünk!

Imádság: Minden jó adomány ajándékozója, készséggel felajánljuk neked, amink van, hogy sokaknak áldás lehessen. Ámen.

Hogy akarja ma Isten felhasználni az adottságaimat?

IMÁDKOZZUNK, HOGY MEG TUDJUK OSZTANI AJÁNDÉKAINKAT!

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3778
  • Nem: Nő
  • Last Login:2019. Március 22. - 10:21:39
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1888 Dátum: 2019. Március 18. - 08:33:48 »
2019. március 18. hétfő

Bízzál az ÚRban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj!
Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet.
Ne tartsd bölcsnek önmagadat, féljed az URat, és kerüld a rosszat!
Gyógyulás lesz ez testednek, és felüdülés csontjaidnak.


Péld 3,5-8.

BÍZZ ISTENBEN!

Bízd az Úrra dolgaidat, akkor teljesülnek szándékaid! (Péld 16,3)

Gyerekkoromban mindenki azt hangoztatta, hogy bízzak Istenben. Soha nem értettem igazán, miért vagy hogyan. Úgy értem, senki sem látja Istent. Azon gondolkodtam, Isten milyen problémákat tud megoldani. A tízéves önmagam azonnal a legnagyobb akkori problémára gondolt: hamarosan elköltözünk, és így többé nem láthatom a barátaimat.
Fogalmam sem volt, hogyan fogok új barátokat szerezni az új helyen. Amikor elmondtam érzéseimet szüleimnek, azt mondták, bízzak Istenben. Megfogadtam, hogy mindent megteszek azért, hogy nyitott legyek, és meglássam, mit tartogat számomra Isten.
Az első nap az új iskolában senkit sem ismertem, de azért leültem egy tanuló mellé. Az első év alatt nagyon jó barátokká váltunk, és még ma is közel állunk egymáshoz.
A szüleim bátorítására hallgatva megtanultam bízni Istenben. Még most is arra int Isten, hogy egyszerre csak egy napra koncentráljak. Habár annak idején nem értettem, ez a tanács hogyan segíthet, most már látom, hogy megnyugvást és békét találhatok akkor, ha bízom Isten terveiben.

Imádság: Urunk, köszönjük támogatásodat az élet kihívásai között. Segíts bíznunk benned minden nap! Ámen.

Ma nyitott leszek Isten terveire.

Nem elérhető Irma

  • Moderátor
  • *
  • Hozzászólások: 3778
  • Nem: Nő
  • Last Login:2019. Március 22. - 10:21:39
Re:Mindennapi kenyerünk
« Válasz #1889 Dátum: 2019. Március 19. - 11:12:33 »
2019. március 19. kedd

Mivel tehát megigazultunk hit által, békességünk van Istennel a mi Urunk Jézus Krisztus által. Őáltala kaptuk hitben a szabad utat ahhoz a kegyelemhez, amelyben vagyunk, és dicsekszünk azzal a reménységgel is, hogy részesülünk az Isten dicsőségében. De nem csak ezzel dicsekszünk, hanem a megpróbáltatásokkal is, mivel tudjuk, hogy a megpróbáltatás munkálja ki az állhatatosságot, az állhatatosság a kipróbáltságot, a kipróbáltság a reménységet; a reménység pedig nem szégyenít meg, mert szívünkbe áradt az Isten szeretete a nekünk adatott Szentlélek által. Mert amikor még erőtlenek voltunk, a rendelt időben halt meg Krisztus értünk, istentelenekért.

Róm 5,1-6.

ÚJ MEGKÖZELÍTÉS

Sőt dicsekszünk a megpróbáltatásokkal is, mert tudjuk, hogy a megpróbáltatás szüli az állhatatosságot, az állhatatosság a kipróbáltságot, a kipróbáltság a reménységet. (Róm 5,3-4)

26 évesen, friss diplomával, új házasként épp a karrieremet építgettem. Fiatal voltam, boldog és ambiciózus. Nem sokkal később megmagyarázhatatlan fájdalmat éreztem, és néhány hónap bizonytalanság után egy ritka betegséget állapítottak meg nálam. A betegség egy életen át tartó ingázást okozott a rossz közérzet és az enyhülés között. A fájdalom idején aggódtam, hogy talán sosem múlik el, annak csillapodásakor pedig amiatt, hogy bármikor visszatérhet. Habár keresztény nevelést kaptam, a betegségem előtt nem éltem aktív hívő életet, így a fájdalmat is félelemmel és bizonytalansággal kezeltem.
Most 45 évesen aktív keresztény vagyok. Amikor visszatekintek, rá kell döbbennem, hogy ez a betegség végül Isten felé fordította életemet, és arra indított, hogy két fiamat is hitben neveljem. Isten kegyelmét tapasztalhattam meg a szakorvosoknál is, akik enyhülést hoztak, amikor nem is számítottam rá.
Ez a betegség segített hitben növekedni. Isten gondoskodásának és támogatásának olyan módjait mutatta meg, amivel kitartást tanultam, és nem kell többé állandó félelemben élnem. Ehelyett a saját rossz közérzetemről mások megsegítésére irányította figyelmemet.

Imádság: Drága Istenünk, a problémák idején segíts meglátni, hogyan fejlődhetünk hitünkben. Ámen.

Isten az én erősségem.

IMÁDKOZZUNK A KRÓNIKUS BETEGSÉGBEN SZENVEDŐKÉRT!