1Mózes 3:
1.A kígyó pedig ravaszabb vala minden mezei vadnál, melyet az Úr Isten teremtett vala, és monda az asszonynak: Csakugyan azt mondta az Isten, hogy a kertnek egy fájáról se egyetek?
2. És monda az asszony a kígyónak: A kert fáinak gyümölcséből ehetünk;
3. De annak a fának gyümölcséből, mely a kertnek közepette van, azt mondá Isten: abból ne egyetek, azt meg se illessétek, hogy meg ne haljatok.
4. És monda a kígyó az asszonynak: Bizony nem haltok meg;
5. Hanem tudja az Isten, hogy a mely napon ejéndetek abból, megnyilatkoznak a ti szemeitek, és olyanok lésztek mint az Isten: jónak és gonosznak tudói.
6. És látá az asszony, hogy jó az a fa eledelre s hogy kedves a szemnek, és kivánatos az a fa a bölcseségért: szakaszta azért annak gyümölcséből, és evék, és ada vele levő férjének is, és az is evék.
7. És megnyilatkozának mindkettőjöknek szemei s észrevevék, hogy mezítelenek; figefa levelet aggatának azért össze, és körülkötőket csinálának magoknak.
Közismert történet... elgondolkoztam azon, amit Éva mondott: "abból ne egyetek, azt meg se illessétek, hogy meg ne haljatok.
Ezzel szemben a Teremtő csak a fáról való evést tiltotta meg.
Tehát meg lehetett nézni, közel lehetett hozzá menni, meg lehetett szagolni, érinteni, sőt, még le is lehetett szakítani, kézben tartani, birtokolni, CSAK megenni nem lehetett!
1Mózes 2:
16. És parancsola az Úr Isten az embernek, mondván: A kert minden fájáról bátran egyél.
17. De a jó és gonosz tudásának fájáról, arról ne egyél; mert a mely napon ejéndel arról, bizony meghalsz.
Az már más kérdés, hogy ha valaki odamegy, nézegeti, megszagolja, megérinti, sőt, le is szakítja és birtokolja, meg tudja-e állni azt, hogy meg is egye...