Ma ismét átéltem Isten csodálatos védelmét
Az történt, hogy elindultam vásárolni az egyik üzlet központba és mivel elég rég nem voltam már lenn / egy 10 emeletes épület 4-ik emeletén lakom / rögtön a posta ládámhoz mentem, ami tele is volt. Kivettem a benne rejlő sok mindent és azon mód elkezdtem kiselejtezni, dobáltam ki a sok felesleges szórólapot, kampány újságot és eltettem a leveleket, és megfeledkeztem a kulcs csomómról, az benne maradt postaládában. Én nyugodt szívvel mentem vásárolni, intézni az ügyeimet, de mikor már bepakoltam a vásárolt dolgokat és vettem fel a kabátot akkor döbbentem rá, hogy ott maradt a kulcsom a posta ládában.Hirtelen nagyon feldúlt lettem, szinte rosszul lét kerülgetett, amikor bensőmben felhangzott a reggeli Ige egy mondata :
"...Ha vízen kelsz át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok nem sodornak el. Mert én újat cselekszem, most kezd kibontakozni. (Ézs 43,2.19) ...""
Ahogy jött a hatalmas félelem úgy el is múlt. Megnyugodtam, és tudtam, hogy bármire megyek haza, Isten velem van.
Mikor bejutottam a kapun, akkor láttam a posta ládából valaki kivette a kulcsaimat. Elég megnehezedett szívvel mentem föl, kicsöngettem a szomszédomat, de nem tudtak semmit. Már majd nem feladtuk, amikor a szomszéd asszonyom észrevett egy papír lapot a földön amire rá volt írva : a kulcs a 8 em. 46-os lakásában van. Felmentem és megkaptam a kulcsaimat Teljesen idegen lakó társ volt az a kedves fiatal ember aki ajtót nyitott, még egyszer sem találkoztunk
Óriási hála van a szívemben, mert emiatt a rossz szokásom miatt, hogy először a posta ládához megyek, már most negyedszer őrizte az Úr a lakásomat. Nincsenek komoly értékeim, de ha azt elvinnék amim van nagyon szomorú lennék, különösen a laptopom hiányozna nagyon.
Amikor ide költöztem, sokan sajnáltak, hogy a Havannán kell laknom, de én még ennyi kedvességet, oda figyelést, udvariasságot sehol nem éltem át, mint ezen a sokak által lenézett lakótelepen. Akikkel találkozom, akár öreg, akár fiatal, de még a gyerekek is köszönnek, udvariasak velem. És még ez is, hogy védik a másikat teljesen idegen emberek előttem maga a megvalósult ima meghallgatás. A régi gyülekezetem itt van a Havannán már vagy 20 éve és tudom, mennyit imádkozott ez a gyülekezet ezért a lakó telepért. Régen ez maga volt a gettó De most kezd teljesen más arculatot fölvenni, hiszem hogy a sok elmondott ima nem hullt a porba, sokan meg is tértek azok közül, akik itt laknak, de szellemileg egy más légkör alakult ki, aminek én az áldásait élem át.
Érezzétek és lássátok meg! Jó az Úr! Ámen!